1992 és 2005 között egymillióval csökkent Románia lakossága, és folyamatosan csökken azóta is. Ezért az alacsony születési és magas kivándorlási aránnyal (mintegy 2 millió román él külföldön törvényesen) indokolható. Az ENSZ támogatásával összeállították Románia lakosságának Zöld Könyvét, amely elemzi a lakosság helyzetét és kilátásait, ennek hatásait, ugyanakkor egész sor intézkedést javasol. A Zöld Könyvet közvitára bocsátották, majd az összesített javaslatok alapján megszületne az országos stratégia, a Fehér Könyv. Az aktív lakosság száma meghaladja a tízmilliót, ebből csupán 4,5 milliót tesznek ki a nyugdíjjárulékot fizető alkalmazottak, mert nagyon sokan dolgoznak külföldön és feketén. A belföldi intézkedések között tartják számon a magánnyugdíj biztosításhoz szükséges feltételek megteremtését, a nyugdíjkorhatár kitolását, a részmunkaidős foglalkoztatottság lehetőségének megteremtését. 1967-ben és 1968-ban több mint félmillió gyermek született, majd 1985–1990-ben mintegy 360 ezer évente, addig az utóbbi évtizedben csupán 220 ezer évente. A születésszám csökkenése az oktatási hálózat átszervezését teszi szükségessé. A román állam az utóbbi években tett néhány intézkedést. 2003-ban egységesítették az anyáknak a gyermek kétéves koráig járó juttatás összegét. Míg 2003-ig ez az összeg az anyának a szülés előtti 12 hónapban kifizetett átlagjövedelem 85 százalékát jelentette, 2004-től kezdődően az országos bruttó átlagjövedelem 85 százalékát teszi ki. /Zöld Könyv Románia lakosságáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Meglepő javaslattal állt elő internetes naplójában Nagy Zsolt felfüggesztett informatikai és távközlési miniszter, európai parlamenti képviselőjelölt. Azt szorgalmazta, hogy az RMDSZ-nek és a rajta kívül álló civil szervezeteknek közösen megállapított kritériumrendszeren alapuló előválasztásokat kellene szerveznie az európai parlamenti választásokra. Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője erről elmondta: nem a novemberi, hanem a következő választások perspektívájából van jelentősége a javaslatnak, ugyanis az ilyen belső választás lebonyolításához szükséges az úgynevezett kataszter, vagyis a romániai magyarok nyilvántartási listájának az összeállítása. Toró, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, közölte: az EMNT egyik kiemelt javaslata az RMDSZ-szel tervezett csúcstalálkozón éppen ennek a kataszternek az elkészítése. Szerinte ezt a feladatot a magyarigazolvány kibocsátásával foglalkozó státusirodák végezhetnék el. Ezt viszont képtelenség elkészíteni az EP-választások előtt, ezért nincs idő az előválasztás megszervezésére sem. Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának a vezetője a Szabadság kérdésére elmondta: elvileg egyetért Nagy Zsolt ötletével. Szerinte az elkövetkező időszakban minden jelöléskor lehetővé kell tenni a belső választást. /Borbély Tamás: Nagy Zsolt előválasztásokat javasol. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Véglegesítették az 1990-es bányászjárás ügyében a vádiratot a katonai ügyészség nyomozói, akik Mihai Chitac tábornok, volt belügyminiszterrel ismertették annak tartalmát. Chitac akkori helyettesét, Gheorghe Andrita tartalékos tábornokot és három rendőrezredest azzal vádolnak, hogy az ő parancsaik miatt vesztették életüket hatan az akkori politikai hatalom ellen az utcán tüntető civilek közül. 1990 júniusában Chitac belügyminiszter adott parancsot a tüntetés helyszíneként szolgáló Egyetem tér kiürítésére, 262 személyt tartóztattak le. Emiatt a felháborodott tömeg körbevette a Belügyminisztérium épületét, s a letartóztatottak szabadon bocsátását követelte. Ekkor figyelmeztető lövéseket adtak le, ennek nyomán hatan vesztették életüket. A bányászjárás miatt mintegy húsz civil gyanúsított között Ion Iliescu volt államfő is szerepel. /B. T. : Vádat emelnek Chitac tábornok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Miközben a Gyergyóditróhoz tartozó Orotva közelében lévő Laposbükkben már ötödik napja tűzoltók és önkéntesek vívnak közelharcot a lángokkal, a medence másik oldalán, a Gyergyói-havasok délnyugati nyúlványában négyhektáros felületen újabb tűz ütött ki. Két kisebb méretű tüzet is oltottak a napokban a Csíkszereda közelében lévő Egerszegen, illetve Csíkszépvízen. Hunyad megyében öthektáros fenyőültetvényt tett tönkre a tűzvész, Nagybár község közelében. Fehér megyében, Remete község környékén a száraz növényzet lobbant lángra. /Jánossy Alíz: „Lármafák” Gyergyóban. Erdő- és legelőtüzek Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

A magyarság történetét is tanulhatja ezután a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bármelyik szakára járó magyar diák – közölte Magyari Tivadar rektor-helyettes. Négy magyarságtörténet előadást is hallgathatnak, majd vizsgázhatnak is belőlük, és ezt beszámítják tanulmányaikba már az ősszel kezdődő tanévtől. A négy félév témája: a középkor, a kora újkor (1526–1711), az erdélyi fejedelemség kora, továbbá az újkor és a jelenkor. Ezek oktatását a történész szakos tanári kar biztosítja. /-or-: Mindenki tanulhat magyarságtörténetet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Sebestyén Mihály győzködte külföldről érkezett barátait, hogy Romániában azért változtak a közállapotok az elmúlt két évtizedben. Barátai ezt nem fogadták el. Elmondták, egy éjszakát aludtak a torockószentgyörgyi református lelkésznél. Távozásuk után megjelent a helyi rendőr, aki szigorúan kifaggatta a lelkészt vendégei kilétéről. Sok rendőrben megmaradtak a régi beidegződések. Lehet, hogy ezzel társadalmi megrendelésnek tesznek eleget. /Sebestyén Mihály: Torockai terroristák. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

A Moldovai Köztársaságra is kiterjeszti működési hatókörét a bukaresti Magyar Kulturális Intézet, és már a jövő év tavaszán kulturális napokat szervez a Romániával szomszédos országban – tájékoztatta az MTI-t Beke Mihály András igazgató. Az igazgató ezzel a céllal folytatott tárgyalásokat az ottani kulturális minisztérium vezetőivel, valamint a kisinyovi kulturális élet vezető személyiségeivel. /A bukaresti Magyar Kulturális Intézet Kisinyovban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Július 25-én Pécskán kezdődött a Battonyával közösen megpályázott PHARE-CBC-program finanszírozta szemináriumsorozat, mezőgazdász találkozó, amely 2008 januárjáig tart, és számtalan közös programot fog tartalmazni. Cél, hogy a két település mezőgazdászai, szakemberei megosszák egymással tapasztalataikat, közös célokat fogalmazzanak meg, majd ezeket gyakorlatba ültessék. /(irházi): Magyar–román mezőgazdász-találkozó Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

Benedek Imre tanácsos bűnvádi panasszal kíván élni a Maros megyei tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke ellen, miután a szakbizottsági ülésén vita alakult ki köztük az egyik marosvásárhelyi rendelőintézetnek haszonbérbe adandó épület kapcsán. Benedek azt állítja: az ügyben szereplő eredeti dokumentumok egy részét magához szerette volna venni, de Lokodi Edit Emőke meg akarta akadályozni ebben. Végül Benedek nem vitte el a dokumentumokat, de az akadályoztatás, valamint amiatt, hogy az elnök asszony „ököllel megütötte”, bűnvádi panasszal fog élni a megyei tanács elnöke ellen. Lokodi Edit megyei tanácselnök azt nyilatkozta, hogy Benedek Imre valóban megpróbálta kivinni a megyei tanács épületéből a szóban forgó aktákat, ő viszont megakadályozta a tanácsos szándékát. Az elnök asszony nem támasztott kifogást az ellen, hogy Benedek az akták fénymásolt példányaival távozzon, de a tanácsos az eredeti példányokkal kívánta volna elhagyni a gyűléstermet. „Csakis cáfolni tudom azt a sajtóhíresztelést, miszerint köztem és Benedek úr között bármiféle tettlegességre került volna sor” – mondta a tanácselnök. /Benedek panasza Lokodi ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Az Oktatásügyi Minisztérium megvásárolja végvári magyar és román tagozatos általános iskola épületét. Az ingatlant a református egyház ajánlotta megvételre. A végvári református egyházkerületi közgyűlés megszavazta a 2003-ban visszakapott iskolaépülete eladását, mert nincs pénzük a felújítására. A kapott összegből felújítanák a templomot, továbbá ösztöndíjat alapítanának tehetséges fiatalok számára. /Pataki Zoltán: Eladó a végvári iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

A Ceausescu-korszak legsötétebb éveiben, amikor a diktátor kezet emelt a békés erdélyi falvakra, az összmagyarság aggódó figyelmének központjába kerültek az ősi templomok beomló falai, elnémuló harangjai. Ekkor komponálta Szokolay Sándor zeneszerző az Ima rontás ellen (Fohász Erdély faluiért) című művét. A Gondviselés úgy akarta, hogy a kondukátor ne fejezhesse be munkáját. Ő már nincs, de a falvak és a templomok zöme még megvan. A felszentelt falak még azokon a településeken is háborítatlanul állnak, ahol magyar lélek már alig akad, ahol a maréknyi magyarul imádkozó ember már túl öreg és túl gyenge ahhoz, hogy vasárnaponként átlépje küszöbét. Békéscsabán a helyi román közösség templomát, az 1824-ben épült görögkeleti templomot az utóbbi napokban több ízben megrongálták, felgyújtották. Erre nincs sem ok, sem ürügy, sem mentség. Milyen tiszteletet követel nemzete, vallása számára az, aki ilyesmire vetemedik? /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kíméld meg hitünk templomait. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

A Marosvásárhelyi Táblabíróság jóváhagyta a Hargita Megyei Törvényszék első fokon hozott ítéletét a Szabó K. István, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház jelenlegi főrendezője által a Temesvári Polgármesteri Hivatal ellen benyújtott perben, és mivel az ítélet megfellebbezhetetlen, újból meg kell szervezni a tavaly februári igazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. A Demeter András távozásával megüresedett színházigazgatói tisztségre hárman jelentkeztek: Szász Enikő társulati tag, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, Szabó K. István, akit Demeter néhány hónappal korábban szerződtetett Székelyudvarhelyről főállású rendezőnek, és Horányi László, az Esztergomi Várszínház Művészeti vezetője. Hármójuk közül a zsűri Szász Enikő pályázatát találta a legjobbnak, az eredményt viszont Szabó K. megóvta, majd miután ezt visszautasították, pert indított a versenyvizsgát lebonyolító polgármesteri hivatal (a színházfenntartó intézmény) ellen. /Pataky Lehel Zsolt: Megismétlik a színházigazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

Figaro házasságát mutatja be a Figura július 27-én Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastély udvarában. Anger Zsolt magyarországi rendező munkájához Bodnár Enikő tervezett díszletet. /Gergely Edit: Figurás frigy a kastélyudvaron. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Vándorszínházi társulat alakult, a marosvásárhelyi és kolozsvári színis növendékekből álló csapat július 23-án útnak indult, a célpont Dicsőszentmárton és környéke. Csuja László Budapestről érkezett, az ottani Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) dramaturg-forgatókönyvíró szakos hallgatója, szeret Erdélybe járni. Eddig öt rövidfilmet készített, munkái díjat is nyertek. Ő alapította meg az Erdélyi Vándorszínház Egyesületet, majd pénzalapok után nézett. A társulattoborzás is elkezdődött. A férj szomorú komédiája és bonyodalmas históriája címet viselő produkció a commedia dell’arte vásári hagyományait próbálja újjáéleszteni. Július 22-én, vasárnap „főpróbát” tartottak Küküllődombón, és annyira jól sikerült, hogy úgy érzik, akár bemutatóként is elkönyvelhetik az eseményt. A „hivatalos” bemutató Dicsőszentmártonban volt. Jövőre – amennyiben tovább tudja éltetni a kezdeményezést – Csuja László más vidékeket céloz meg, más produkcióval. /Köllő Katalin: Vándorszínház Erdély tájain. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Július 25-én megnyílt a Félsziget fesztivál Marosvásárhelyen. A fesztiválról 300 újságíró tudósít. A nagy hőség ellenére rengeteg fiatal jött el. Az internet-hozzáférést biztosító sátor hatalmas érdeklődésnek örvendett. /Zakuszka netfüggőknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Gyergyóalfaluban Bükkfőn július 25-én megnyílt a Vadárvácska művésztábor. A megnyitón Pitti Katalin /Budapest/ operaénekes énekelt. /Gyergyóalfalu. Vadárvácska tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

A Szamosújvár melletti nagyközségben, Ördöngösfüzesen az elszármazottak napját tartották meg a múlt hét végén, amit egybekötöttek a helyi szórvány- és egyházmúzeum fennállása ötödik évfordulójának megünneplésével. Bemutatták Lapohos András Zúgó harangok üzenete című könyvét – a szerző tanárként több mint ötven éven keresztül szolgálta a mezőségi település hagyományteremtő és -ápoló életét. /Erkedi Csaba: Ördöngösfüzes. Elszármazottak napja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Július 22–29-e között tartják az első holtmarosi hagyományőrző néptánctábort. A résztvevők kirándulnak Istenszékére. A rendezvény táncházzal és szabadtéri bállal zárul. /Hagyományőrző néptánctábor Holtmaroson. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

A harminc éve elhunyt Kós Károlyra, valamint a szintén 1977-ben meghalt híres helyi táncosra, Mátyás István Mundrucra emlékeznek július 29-én, vasárnap a kalotaszegi Magyarvistán, a negyedik alkalommal megtartandó falunapon. Beszámolnak az átépítés alatt álló Kalotavár Kulturális Központról is. /Benkő Levente: Vistai nap negyedszer. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Dr. Péntek János professzor, kolozsvári egyetemi tanár házigazdája volt a tíznapos Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábornak, amelyet immár másodszor Setétpatak néven ismert völgy hasonló nevű nyári táborhelyén szerveztek meg. Dr. Péntek János professzor Nyelvi tájak Erdélyben, regionalitás, nyelvjárások címen tartott előadást. Beszélt arról is, hogy mekkora lehet a magyar nyelv életkora. Becslése szerint a magyar nyelv – az a históriai időszak, amelytől magyar nyelvről lehet beszélni – körülbelül Róma alapításával egyidős, azaz mintegy 2750 éves. Ezzel nyelvünk az európai és a világnyelvek között ősnyelvként is tekintélyes helyet foglal el. A magyar nyelv szállásterülete azonos a magyarságéval, azaz a Kárpát-medence. Apad a magyarság létszáma, s ezzel együtt bizonyos térségekből visszahúzódik vagy eltűnik a magyar nyelv. Egy becslés szerint 1982–2002 között kétmilliónyival apadt a magyarság száma. Jelenleg a Kárpát-medencében több a magyar anyanyelvű, mint a magyar. Ez a vegyes házasságok, a többségiekhez igazodás, az identitásvesztés, a szórványok beolvadásának következménye. 1990 óta a nyelvhasználat lehetőségei bővültek a Kárpát-medencében, s ennek következtében csökkennek a különbségek a tájnyelvek között. Ezt az időszakot megelőzően a szétfejlődés, a divergencia volt jellemző, az utóbbi két évtizedben a konvergens jelenségek érvényesülnek. A nyelvi egységesülés irányában hat a rádió és a tévé is. Már Mátyás olasz humanistái is észrevették és feljegyezték, hogy a magyarok, bárhol is éljenek a Kárpát-medencében, megértik, értik egymást. Péntek János bemutatta az erdélyi nyelvi tájakat. Az erdélyi Mezőség a leginkább lepusztult nyelvi és kulturális táj. Péntek János a csodával tartja határosnak azt, hogy a mezőségi nyelvjáráshoz tartozó Déva környéki négy falu – magyar nyelvjárássziget –, Lozsád, Rákosd és a többiek még őrzik magyarságukat és magyar nyelvüket. Hitele lehet László Gyula elméletének, miszerint az avar-magyar azonosság ebben a térségben feltételezhető. A moldvai magyarság északi tömbje és szórványa, az ,,esszelő” csángók mezőségi kirajzásból származnak, a déli, székelyes csángók Székelyföldhöz kötődnek. Az Erdélyi Fejedelemség hivatalos nyelve a magyar volt, elsőként a magyarság történetében. Erdélyben a magánlevelezéstől a világi tudományok nyelvéig a magyar nyelv volt használatos. A török portával például a román fejedelemségek is magyar nyelven leveleztek. A 17. században Erdély volt a magyar nyelvű művelődés központja. A levéltárakban több a magyar nyelvű levél, okmány, mint a Kárpát-medence egészében együttvéve. (Ily módon érthető meg, hogy a Szabó T. Attila és munkatársai által egyberakosgatott Erdélyi Szótörténeti Tár anyaga miért olyan páratlanul gazdag.) /Sylvester Lajos: Setétpataki világosság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Sokasodnak a falumonográfiák: június végén a szárazajtai, rá egy hónapra az orbaiteleki hagyta el a nyomdát, mindkettő vidéki tanítóember sok évtizedes munkájának az eredménye. Mihály Gábor tanító munkája Szárazajta története Monológ múltról (Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2007) címmel. Mihály Gábor Nagybaconban született, de pedagógusi pályafutása Szárazajtához köti. Mihály Gábor elmondta, hogy nem a múlt bemutatása, hanem a közelmúlt, a lepergett hat évtized történetének (a gyászos 1944-es események, termelőszövetkezet, kollektivizálás, politikai szervezetek, életszínvonal stb.) megírása teszi próbára a szerzőket. Külön értéke ennek a könyvnek a gazdag néprajzi anyag, a Helynevek tanúsága című fejezet. /Kisgyörgy Zoltán: Szárazajta (Falumonográfiák). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Gyergyóditróban a lakosok tüntettek a szienitbánya megnyitása ellen. A tüntetést a Zöld Erdélyért Egyesület szervezte, ott voltak a csíkszeredai Zöld Székelyföld Egyesület képviselői is. Ezután kezdődhetett a közmeghallgatás. Az egyik lakos megkérdezte Bardócz Ferenc ditrói polgármestert, hogy a tavalyi népszavazás jogos, vagy nem jogos? A polgármester kifejtette, a referendumot tiszteletben tartja. Ezután sokan kivonultak a közmeghallgatásról. /K-T. Gy. : Tüntettek, majd kivonultak a közmeghallgatásról. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 26. – 30. sz. /

Az egykoron pásztorkodó Kolumbán József /sz. Gyergyószentmiklós, 1935. aug. 4./ akadémikus lett. Gyakran hazatér Gyergyóba. Elvégezte a Bolyai Tudományegyetemet matematika–fizika szakon, utána a Victor Babes Egyetemen kutató-matematika szakon tanult. Egyetemen tanított, majd doktorált. 1968-ban, kijutott Nyugat-Németországba, kutató ösztöndíjat nyert. Miután hazajött, többet nem engedtek ki. 1991 óta évente jár konferenciákra. Kolumbán József 1990-ben lett professzor, akkor megadták a doktorátus vezetési jogot, most is a főfoglalkozása, hogy doktorandusokat irányít. Kolozsváron él 58 éve, de itt, Gyergyóban van itthon. /Balázs Katalin: Pásztorból lett akadémikus. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 26. – 30. sz. /

Július 30-án, hétfőn Kolozsváron találkozik Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjével. Az esemény tető alá hozását hosszas egyeztetés előzte meg. /-or-: Hétfőn Markó–Tőkés találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A Duna TV élő adásban szólaltatta meg a két nagy riválist, Markó Bélát és Tőkés Lászlót. A vezetésben töltött tízegynéhány év alatt Markó Béla jól beletanult a sok beszéddel keveset mondás mesterségébe. Védte a mundér becsületét a szavakban viruló autonómia, kisebbségi jogok stb. ismételgetésével. A célok érdekében a különböző szemléletű erdélyi magyar csoportosulásoknak együtt kellene működniük. Ő maga hajlandó a kompromisszumra – nyilatkozta. Azonban a tusnádfürdői találkozó helyett az anyaországi, politikai beállítottság szempontjából hasonszőrű felekkel való tárgyalást részesítette előnyben. Az RMDSZ is rájött arra, hogy az európai parlamenti jelöltlistával melléfogott, s hogy Tőkés Lászlóval számolni kell. A püspököt lehet ugyan bírálni, forrófejűnek minősíteni, és olykor meggondolatlan cselekedetekkel vádolni, de kiiktatni az erdélyi politizálásból csak akkor lehetne, ha azt Tőkés László maga akarná. A püspök nélkül, 17 évvel ezelőtti „meggondolatlansága” nélkül RMDSZ sem lenne. A hajdani egypártrendszer mintájára felépített RMDSZ-hegemónia egyre kevésbé felel meg a kor követelményeinek és a választók igényeinek. Az RMDSZ-nek magamentés helyett nemzetmentéssel kellene foglalkoznia – vélte Tőkés, mire Markó azzal vágott vissza, hogy a szervezet nincs pusztulóban. /Németh Júlia: A nagy ugrás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A Cotidianul című napilap két oldalas interjút közölt Tőkés László református püspökről, továbbá Marius Cosmeanu, a lap szerkesztője véleménycikket is írt az egyházfőről. A lap emlékeztetett arra, hogy legalább öt éve nem kért interjút a román sajtó a püspöktől, aki időközben a romániai magyarság „fekete bárányává” vált. A magyarok irányába több gesztussal is előrukkoló lap megpróbált kitörni a román sajtó hagyományos beszédmódjából és értékítéletéből. A lap megállapította, hogy az elmúlt években a román közéletben nem kívánatos személlyé vált Tőkés László, akit „nacionalista” nézetei miatt folyamatosan marginalizálnak. A püspök kizárólag a Szekuritáté művének tüntette fel azt, hogy már évek óta ördögi színben mutatják be személyét. Marius Cosmeanu elismerte, hogy Tőkés nem paktált le semmilyen rendszerrel. Félő, hogy a Cotidianul kísérlete csak egyedi próbálkozás marad, amelyet a romániai magyarság közösségi erejét megtörni akaró román politikai erők felhasználnak majd céljuk elérése érdekében. /Borbély Tamás: Újszerű megközelítés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök vezette PNL közeledik az ellenzéki szociáldemokratákhoz, a PSD-hez. A szociáldemokratáknak létérdekük, hogy időt nyerjenek a megerősödéshez a következő választásokig, a liberálisoknak pedig kormányon kell maradniuk. Adrian Nastase volt miniszterelnök javasolta: a két párt valljon színt. /Cseke Péter Tamás: A titkos puszi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A civil szervezetek képviselői felkérték a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságot, (CNSAS) derítse ki, hogy rendelkezett-e katonai ranggal Ion Iliescu ex-államfő. „Mivel az 1989 decembere és 1990 júniusa közötti zavaros időszakban több katonai egység teljesítette Iliescu parancsait, ki kell deríteni, milyen alapon rendelkezett a volt államfő Románia katonaságával?”, tették fel a kérdést a beadvány aláírói. /Volt-e katona Iliescu? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Winkler Gyulát javasolta az RMDSZ őt a Nagy Zsolt felfüggesztése következtében megüresedett tárca betöltésére. Markó Béla RMDSZ-elnök bukaresti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy július 26-án járt le Nagy Zsolt felfüggesztési határideje, és ezért halasztották ekkorra az új informatikai miniszter megjelölését. Markó elismeréssel méltatta Nagy Zsolt miniszteri teljesítményét, megköszönte neki a munkáját, és közölte: továbbra is EP-képviselő-jelölt marad. Winkler kinevezése azonban még nem biztos, ugyanis az RMDSZ-szel hadilábon álló Traian Basescu elnök beleegyezése szükséges a végleges kinevezéshez. B. T. : Winkler Gyulát javasolják miniszternek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Második ülését tartotta július 26-án Bukarestben a két évvel ezelőtti közös kormányülésen létrehozott kis- és középvállalkozásokat foglalkoztató magyar–román vegyes bizottság. A hamarosan induló romániai, a kis- és középvállalkozásokat érintő operatív programok kapcsán a magyar tapasztalatok hasznosítását ajánlotta fel a magyar gazdasági tárca nevében Cservenyák Ildikó főosztályvezető. Az uniós pénzalapokból és kormánypénzekből támogatott versenyképesség-növelési program keretében összesen 2,5 milliárd euró jut a kkv-k számára a 2007–2013 közötti hétéves uniós költségvetési ciklusban, fejtette ki Csáka József, a romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynökségének elnöke. /Oborocea Mónika: Magyar segítség vállalkozóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./