Avram Iancu kolozsvári köztéri szobrának eltávolítását kezdeményezi a Clujeanul című hetilap és a MindBomb civil akciócsoport. A szobor eltávolítását szorgalmazó nyílt levelet közel 250-en írták alá, köztük egyetemi tanárok, ügyvédek, képzőművészek, írók, újságírók, rendőrök és politikusok. A legnagyobb kolozsvári román nyelvű lapként ismert Clujeanul szerkesztősége szerint a kivitelezésében teljesen elhibázott Avram Iancu-szobor a városnak, lakóinak és Iancu személyiségének is árt. Az 1995-ben felállított szobor „az intolerancia, az ízléstelenség és a butaság jelképévé vált”, az egyik legismertebb európai idegenforgalmi kalauz, a Le Routard is a „hihetetlenül nevetséges” jelzővel illeti a Iancu-szobrot. A MindBomb közleménye szerint Kolozsvár köztereit az utóbbi 17 évben a város vezetése erőfitogtatásra használta fel, ezért léteznek a városban „a nemzeti hovatartozást mímelő, a helyi hatalmat jelképező szobrok és gödrök”. A civil csoport képviselői leszögezik: törekvésük „nem a nemzeti jelképek ellen, hanem az alkalmatlan és közepes színvonalú tárgyak természetes eltávolítására irányul”. Radu Morar, a művészeti egyetem szobrászati vezetője szerint a szobrot 1995-ben politikai rendelésre készítette egy Svájcban élő román szobrász, a bíráló bizottság kétharmada nem volt szakértő. Mindezekre reagálva a Iancu-szobor felállítását szorgalmazó Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester, jelenleg Nagy-Románia párti szenátor kijelentette: mind bolondok, akik a szobor eltávolítását akarják, „valamennyit kényszerzubbonyban kellene a bolondok házába vinni”. /Benkő Levente: Avram Iancu többet érdemel? = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

A július 17-én zárult Munkácsy-kiállításnak 62 ezer látogatója volt, közölte Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója Életkortól és társadalmi státustól függetlenül zarándokoltak a magyar emberek Csíkszeredába, Besztercétől Temesvárig, Belső-Erdélytől a Partiumig, de eljött Ploiesti és Bukarest szórványmagyarsága is, meg a gyimesi és moldvai csángók. Többszázan voltak azok a látogatók is, akik életükben először jártak Székelyföldön. A zárás után a képek útnak indulnak Kárpátaljára, Munkácsra, hogy a mester (valamint a gyűjteményt birtokló Pákh Imre műgyűjtő) szülőhelyén is bemutassák azokat. /S. B. Á. : Sikeresen zárult a Munkácsy-kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Baász Imre képzőművész-performer emlékének elhanyagolására hivatkozva Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre akarja elvinni a tizenhat évvel ezelőtt elhunyt neves grafikus és művészeti szervező hamvait özvegye, Baász Szigeti Pálma. A marosvásárhelyi születésű Baász Szigeti Pálma szerint hat évvel ezelőtt, férje halálának 10. évfordulója alkalmából a megye két elöljárója megígérte, hogy a rangos művészeti szervezőről nevezik el a sepsiszentgyörgyi városi képtárat, illetve szoborállítással tisztelegnek emlékének. Albert Álmos polgármester az özvegy nyilatkozatára reflektálva elmondta: „Pálma csak ne elégedetlenkedjen, mert támogattuk minden kezdeményezését, de amikor azok összeálltak, akkor nem nyerték meg a tetszését. Megvannak a keretek, szabályok a dolgokhoz, ezeket kell igénybe venni. ” Cáfolta az elhunyt művész emlékápolásának hiányát Jánó Mihály művészettörténész, a képtár igazgatója. Elmondta, a képtárban Baásznak külön terme van a Pantheon elnevezésű állandó kiállítás keretében, az intézmény tulajdonában lévő munkákból. Baász Imre (Arad, 1941. febr. 22. – Sepsiszentgyörgy, 1991. július 16.) grafikusi oklevelet Kolozsváron szerzett, 1976-től Sepsiszentgyörgyön élt és dolgozott. Nevéhez kötődnek a Kalevala-illusztrációk (1972), a Médium országos kortárs művészeti seregszemle (1981), az AnnArt performansz-napok a Szent Anna-tónál (1990). 1985-ben elnyerte a romániai képzőművész-szövetség Grafika Nagydíját, 1988-1989-ben Finnországban Kalevala-ösztöndíjas volt. 1990-től haláláig a Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezője, majd a bukaresti Szépművészeti Akadémia tanára. /Domokos Péter: Sírköltöztető happening. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Magyarország legnagyobb keresztény civil szervezete, tizenhárom éve alakult, ökumenikus jellegű, több mint hetven alapszervezete ötezernél több tagot tömörít, köztük a történelmi magyar egyházak képviselői is megtalálhatóak. Országos elnöke dr. Osztie Zoltán. A KÉSZ egyik fő célja a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás, emellett számtalan karitatív, kulturális, közéleti tevékenységből veszik ki részüket. A KÉSZ békési szervezetének szervezésében az ottani elnök, dr. Pálmai Tamás vezetésével egy csoport fiatal országos zarándoklaton tartózkodik most Erdélyben. A napokban Háromszékkel ismerkednek, az első erdélyi KÉSZ-csoport sepsiszentgyörgyi megalakításának szándékával bemutatkozó estet is szerveznek július 19-én. /Váry O. Péter: Háromszéken a KÉSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Tizenkettedik alkalommal gyűltek össze a Szilágy megyei Zsobokra a festészet, szobrászat, grafika, kerámia, film- és fotóművészet, valamint a fafaragás szerelmesei. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, a Reményik Sándor Egyesület tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a Kalotaszegi Képzőművészeti Alkotótábort. Idén filmet forgathatnak és fotózhatnak is a táborlakók. A filmes stáb a Sapientia – EMTE elsőéves egyetemistáiból áll. /D. I. : Képzőművészek találkozója Zsobokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Újra benépesült az élesdi művésztelep, amelyet idén 11. alkalommal szerveztek meg a Bihar megyei kisvárosban. A nemzetközi hírű alkotótáborban harminc-negyven grafikus, festő és szobrász fordul meg egy hónap alatt. A csoport magját a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2000-es végzősei alkotják, közülük többen erdélyi származásúak. Tavaly a táborban készült munkákat Strasbourgban is kiállították. Az élesdi születésű, Budapesten élő Bodoni Zsolt festő a tábor szervezője. Az alkotóközösség most a református templom melletti iskolaépületben kapott helyet, amelyet nemrég kapott vissza a helyi egyházközség. A magyar kormány 8 millió forintos támogatásából telket vásároltak Élesden, és saját műterem építésébe fogtak. A munkálatok azonban jelenleg szünetelnek, mivel a további, megígért támogatás késik. /Gergely Gizella: Élesden, kényelmesebben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a magyar kormány szerint az utóbbi időben „szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében megújult nemzetpolitikát”. A sajtótájékoztató napján, július 12-ébb a Magyar Nemzetben részletes összeállítás jelent meg Leplezetlenül részrehajló a Szülőföld Alap címmel a támogatások önkényes elosztásáról. A cikk szerint a mai magyar kormányt, illetve az RMDSZ-t bíráló határon túli magyar lapok nem kaphatnak semmiféle támogatást a Szülőföld Alapból, megemlítve az Erdélyi Napló, valamint a Krónika elutasított pályázatait. A sajtótájékoztatón az államtitkár reagált a cikk felvetéseire, cáfolva a politikai részrehajlás tényét. Gémesi Ferenc szerint a pályázatok elbírálásának a felelőssége a Szülőföld Alap határon túli kollégiumaira hárul, a prioritások határon túli kurátorokkal történő egyeztetés nyomán születnek meg. Gémesi hangsúlyozta: az elutasított pályázatoknak nincs köze az ő hivatalához, áthárítva ezzel a felelősséget az RMDSZ térfelére, amely közismerten egyedüli hivatalos határon túli partnere a magyar kormánynak, és ebből kifolyólag a Szülőföld Alapnak is. /M. J. : RMDSZ nyomásra utasították el a bíráló lapok pályázatait. Új nemzetpolitikáról beszél a Miniszterelnöki Hivatal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 18./

Lehoczky Attila megosztotta gondolatait a Nyugati Jelen olvasóival az RMDSZ, és az abból kiebrudaltak közötti megegyezés körülményeiről. Ehhez szólt hozzá a lap Vitafórumában Nagy István. Szerinte a hazai magyar közélet két emblematikus alakjának nincs oka kibékülésre, de a nemzeti közösség létérdeke, hogy megegyezzenek. Tőkés Lászlót eddig kétszer ütötte ki a Markó Béla vezette RMDSZ, először a szatmárnémeti kongresszuson megvonva tiszteletbeli elnöki címét, másodszor az aradin, amikor nem vitatta meg azt az indítványt, hogy a szövetség jelöltje lehessen. Ezek után Tőkés László lépéseit nem lehet kekeckedésnek nevezni. Tőkés Lászlót kötelezi az általa képviselt értékrend és a neki 137 ezer aláíró, és az összegyűjtő hat szervezet álláspontja. Markó Béláék mára már nem érzik magukat elég erősnek, de még most is évtizedes gyakorlatukat folytatják. Céljuk nem a rommagyar lelkek megnyugtatása, hanem a meglévő politikai szerepük megőrzése. Az RMDSZ vezetői előbbre valónak tartják a szervezeti érdeket, mint a közösségit, ami szereptévesztés. Tőkésék retorikáját nem érdemes kárhoztatni, mert a politikai megszólalás mikéntje helyzet- és emberfüggő. Az RMDSZ felelőssége a nagyobb, mert minden eszköz az ő kezében van, a törvényhozási, a pénzosztási és -felhasználási is. /Nagy István: Megegyeznek? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./ Előzmény: Lehoczky Attila: Vita és egyezkedés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Aláírta a nyugdíjak emelését elrendelő törvényt Traian Basescu államfő. A jogszabály szerint a nyugdíj kiszámításában fontos szerepet játszó nyugdíjpont – amelynek értéke jelenleg az átlagbér 31 százaléka – január elsejétől 37,5 százalékra emelkedik. Napokig kérdéses volt, hogy Basescu egyetért-e a kormány által javasolt és a törvényhozás által támogatott intézkedéssel, mert az államfő szerint Románia képtelen fedezni a csak jövő évben 2,5 milliárd eurós kiadást jelentő költséget. Az államfő hangsúlyozta: továbbra sem szűntek meg a kételyei. /Basescu beadta a derekát: emelik a nyugdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Vasile Puscas PSD-s képviselő felhívta azon politikusok figyelmét, akik az EP-kampányt Strasbourgban és Brüsszelben kezdték el: ha nem csupán etnikai szavazatra hajtanak, akkor meg kell érteniük, hogy saját országuk állampolgáraihoz kell fordulniuk. „Bizonyos romániai alakulatok már elkezdték a kampányt, de nem Romániában, hanem Strasbourgban és Brüsszelben. Ismert az RMDSZ EP-képviselői csoportjának akciója, amellyel a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelvi alapon történő megosztását szeretné elérni, bár az intézmény háromnyelvű” – áll a szerdán kiadott közleményben. /Puscas elmarasztalta az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben szervezett összejövetelt a következő témakörrel: Az RMDSZ – az elvek és a politikai fejlemények között. „... az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot... ” A vitát Radu Filipescu és Armand Gosu vezette, és arra Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett meghívást kapott Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, illetve Anton Niculescu külügyi államtitkár. A megbeszélésen Markó Béla tisztázta: az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot. Nem tagadta, hogy a magyar közösség „mérsékeltje” és radikálisai” közös célt követnek, csupán a kérdésfelvetés tekintetében vannak közöttük különbségek. Markónak azt is meg kellett magyaráznia, miért támogatta az RMDSZ a 2004-es választásokon Adrian Nastasét, illetve miért szavazott idén Traian Basescu államfő felfüggesztésére. A jelenlevők mindkét döntést meggondolatlannak minősítették. Markó az első kérdésre azzal érvelt, hogy az RMDSZ ily módon akarta biztosítani a kisebbségeket támogató, 2000–2004 között hozott intézkedések folytonosságát. A második problémára vonatkozóan hibának mondotta az államfő felfüggesztési folyamatának beindítását, de hozzátette, Basescut büntetni kellett alkotmánysértéseiért. A magyarok pedig azért maradtak távol a referendumról, mert egyrészt nem akartak az RMDSZ ajánlásával ellentétesen szavazni, másrészt pedig nem értettek egyet az RMDSZ álláspontjával. Az RMDSZ döntését azonban egyik esetben sem lehet hibásnak nevezni – tette hozzá. /B. T. : GDS-kérdésözön az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Nem vesz részt Markó Béla a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Szabadegyetemen, közölte Szepessy László, a szövetségi elnöki hivatal igazgatója. Az elnöki hivatal ismét felkéréssel fordult Tőkés László független európai parlamenti jelölt stábjához, jelöljék meg azt a jövő heti időpontot, amelyet alkalmasnak tekintenek a Markó–Tőkés találkozóra. /Markó Béla nem vesz részt a szabadegyetemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kész találkozni Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a tusnádfürdői tábort követően, ezt a református püspök nyilatkozta. Hozzáfűzte: megtisztelő számára a szövetség felajánlása (miszerint az európai parlamenti választási listán befutó helyen szerepelhet), nem ezt tekinti megoldásnak a romániai magyarság európai parlamenti képviselete szempontjából. A püspök közölte: az ügyben nem az ő kezében van a döntés. Tusnádfürdőn a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkoznak majd az őt jelölő hat szervezet – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – vezetői, nekik kell dönteniük az RMDSZ-szel való együttműködés kérdéséről. „Jómagam nem abban látom a megoldást, hogy felkerülök a listára, hanem abban, hogy jelöljük például Bodó Barnát vagy Hantz Pétert kiszélesítve a politikai spektrumot” – mondta Tőkés. /Tőkés László kész találkozni Markóval a tusnádi tábort követően. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Tusnádfürdő polgármestere, Zólya Zoltán nyitotta meg július 18-án a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Szilágyi Zsolt politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke elmondta: a 18 éve indított tábor kézzelfoghatóvá teszi a nagykorúságot. 1990-ben, az induláskor mintegy 150 fiatal gyűlt össze Bálványoson. Akkor a román sajtó „a hegyekben megtartott obskúrus kiképzőtábornak titulálta, amelynek célja fegyveres erőket szervezni az irredenta követelésekhez”. A táborban elsőként vetették fel például az autonómia, a csángókérdés, vagy a közös kormányülések problematikáját is. „Markó Béla levélben közölte, hogy lemondja részvételét” – ismertette Szilágyi, és nem él a párbeszéd lehetőségével. Ennek ellenére mindenkit meg kell győznünk, hogy politika párbeszéd nélkül nem lehetséges és reméljük, Markó Béla is megváltoztatja döntését – tette hozzá. Derzsi László főszervező, az Ergo Egyesület vezetője felhívta a figyelmet: Tusványos nem csak szabadegyetem, számtalan alternatív program, kísérő rendezvény van, és persze elmaradhatatlanok az esti koncertek, bulik. Németh Zsolt képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke rámutatott, az elmúlt 18 évről összegzést adni lehetetlen, de érdekes, hogyan vált „földalatti” kezdeményezésből nagypolitikát formáló kezdeményezéssé. Sokan tartanak Tusványostól, például Markó Béla szemmel láthatólag tart tőle, pedig nem kellene tartania ettől a közönségtől. „Erős Európa – Erős közösségek a tábor idei mottója – jelenleg gyenge Európa. Gyenge Románia és Magyarország is, gyenge az erdélyi magyarság. Az EU gyenge, mert nem egységes – most nekünk, Magyarország és Románia polgárainak és politikusainak közös lehetőségünk, hogy elősegítsük egy erős Európa megszületését, ehhez azonban a két országban szerteágazó, sokoldalú együttműködésnek kell megszületnie, amilyen jelenleg nincs, bár lehetne” – mondta. Féldemokrácia, látszatdemokrácia uralkodik Magyarországon, Románia is gyenge, ennek legnagyobb bizonyítéka, hogy egy másfélmilliós közösség létében fenyegetve érzi magát. Románia fél attól, hogy alapvető európai kisebbségvédő jogintézményeket akárcsak mérlegeljen is, mint például a területi autonómia, holott erre számos példa van, Dél-Tirol és Katalónia csak kettő ezek közül – összegzett Németh Zsolt. Több előadás hangzott el, így a támogatási rendszerekről, a vidékfejlesztési lehetőségekről, a regionalizmusról, az erdélyi magyar politikai pluralizmusról. /Farkas Imola: „A demokrácia nem automatikus”. Markó nem vállalja a részvételt a tusványosi táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Mindketten az önálló magyar karokért küzdenek, igaz, más-más módszerekkel. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke szeggel-kalapáccsal a kézben próbálja elérni a Babes-Bolyai Tudományegyetem valós kétnyelvűségének megvalósítását. Magyar Tivadar rektor-helyettes, a magyar tagozat vezetője ezzel szemben úgy tartja, hogy „kalapálással, ordibálással, anyázással és árulózással nem sokra lehet menni“. A sokszor szembenálló felek az ÚMSZ-nek adott interjúkban nyilatkoznak a kolozsvári egyetemen kialakult helyzetről. /Ádáz magyar–magyar harc a Babes–Bolyain. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Magyari Tivadar BBTE-rektor-helyettese kifejtette, mióta hivatalba lépett, tiszteletet, figyelmességet tapasztalt a rektorátus többi tagja részéről. Magyari Salat Leventét váltotta a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának rektor-helyettesi székében, aki a táblaügy után az „egyetemen kialakult vezetési stílus és döntéshozói eljárások” miatt mondott le. Arra a kérdésre, hogy miért vállalta, Magyari rámutatott, volt felsőoktatási reformügyekben tapasztalata és voltak elképzelései a dolgok diplomáciai rendezésére. A Bolyai Kezdeményező Bizottsággal /BKB/ ritkán szoktak foglalkozni, „őket a sajtó futtatja inkább” és „kisajátították az egyetem-témát”. Magyari szerint a magyar oktatók elhatárolódtak tőlük. Az intézményi önállóságot, illetve a nyelvi környezetet kérdéseket napirenden tartja, „de a tizenhat éve meg nem oldott kérdések kezelését tíz hónapban nem vállalta”. Magyari kijelentette: ha a „rektori hivatalban magyarellenesség uralkodna, akkor rég otthagytam volna ezt a tisztséget. ”Most már kiírták „Isten hozott!” az elektronikus kijelzőn. Magyari úgy magyarázta: azért, mert ő kitétette ezt. Az újságíró idézte: a BKB minősíthetetlennek nevezte azt a kijelentését, hogy „az egyetem felépítésének jelenlegi koncepciójában nem fér el nyelvi-etnikai szerkezeti elkülönülés”. Magyari magyarázta: ezzel diplomatikusan megfogalmazta, hogy a román többség jelenlegi egyetemkoncepciójába ez nem fér ez bele. Magyari sorolta, mit ért el: laboratóriumot neveztek el Máthé János egykori egyetemi docens tiszteletére. Az ősszel emléktábla kerülhet Magyari András egy évvel ezelőtt elhunyt történész szülőházára. Az egyetem Farkas utcai épületének udvarán Zörgő Benjámin pszichológusnak, majd Gyulai Zoltánnak, a negyvenes években élt fizikus professzornak mellszobrát fogják felállítani. A református karon már minden tábla kétnyelvű. Magyar nyelvű felvételit hirdető plakátokat küldtek ki. /S. B. : Higgadtság kéne. Interjú Magyari Tivadar BBTE-rektor-helyettessel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ elnöke leszögezte, a magyar egyetem kérdése 1959 óta megoldatlan. A magyar oktatók aláírásukkal hitelesítették, hogy a BBTE keretén belül nyelvi – és nem etnikai – alapon szerveződő külön struktúrákra, tanszékekre és karokra van szükségük. Semmilyen előrelépés nem történt a többnyelvű feliratozás kérdésében. Dolgoznak az európai fórumokhoz benyújtott határozati javaslatok ügyén is, Magyari Tivadar, rektor-helyettes ezek leállítására szólította fel őket. Nem szabad megfeledkezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának gondjairól sem. A mintegy 1100 magyar hallgató közül közel 800-an írták alá a BKB által megfogalmazott követeléslistát, ennek hatására megindult a magyar feliratok kihelyezése. Magyari tetszetős fejleményekről számolt be. Termeket neveznek el magyarokról, néhány többnyelvű táblát is kitettek. Mindez azonban messze nem az, amit követelnek. Néhány magyar banner kitételét senki ne tévessze össze az egyetem hivatalos, többnyelvű feliratozásával. Bármikor visszavonható kis eredményekkel próbálják kifogni a szelet vitorlából. A rektorátus megígérte, hogy 2007. július 1-jéig megoldják az egyetem többnyelvű feliratozásának kérdését. Nem oldották meg. A két rektor-helyettes lemondása előtt, a magyar tagozat oktatóinak konszenzusos véleménye alapján megfogalmazott, decemberi beadványára máig nem válaszoltak, pedig a törvény harminc napon belüli válaszkötelezettséget ír elő. A magyar tagozat vezetői akkor azt nyilatkozták, amíg a felvetett kérdésekről nincs tárgyalás és valamilyen megállapodás, szó sem lehet továbblépésről. Magyari azt mondja, a végcélja hosszú távon ugyanaz. Ha van stratégiája, azt egyeztetni kell a közösséggel. Ez nem történt meg. Erdélyi értelmiségiek, akadémikusok aláírásával idén tavasszal az Európai Parlament petíciós bizottságához indítványt adtak be, amely kivizsgálást kér két ügyben: az intézmény multikulturális jellege mennyire felel meg a multikulturalizmus európai mércéjének, illetve, hogy jogszerű volt-e a két BKB-alelnök eltávolítása. A második dokumentumot három RMDSZ-es képviselő nyújtotta be. Azt kérik, az Európai Parlament tűzze napirendre az ügyet és hozzon erről értelmező nyilatkozatot, amely konkrét lépésekre kötelezné a román hivatalosságokat. Az Európa Tanács egyik szakbizottsága már elfogadta azt a beadványt, amely súlyosan elmarasztalja mind a BBTE-t, mind pedig a román kormányt, és többek között a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának ratifikálására is felszólított. /Stanik Bence: BKB nem viccel. Interjú Bodó Barnával, a BKB elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Az Új Magyar Szó a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal szemben Magyari rektor-helyettes mellé állt. A lap munkatársa, Szőcs Levente úgy minősítette, hogy a a BKB „fennállása óta viccel”, azt hiszi, hogy „szeggel-kalapáccsal a kézben ki lehet vívni a kétnyelvűséget”. Bodó Barna, a BKB elnöke szerint a magyar rektor-helyettes bármikor visszavonható, kis eredményekkel próbálja kifogni a szelet azok vitorláiból, akik számon kérik rajtuk a mulasztásaikat. Az ÚMSZ megállapította, a BKB kihelyezett feliratait azonnal eltávolították, miközben Magyari bannerjei egyelőre a helyükön vannak. A napilap szerint a BKB története a magyar oktatás szempontjából kudarctörténet, visszahúzó erőként hat. Az újságíró szerint nincs magyarázat arra, hogy egyes magyarországi politikusok miért „tárgyaltak” a BKB képviselőivel, a magyar tagozat vezetőségével viszont soha. Ennél is súlyosabb, hogy Budapesten az Országgyűlésben is többször fogadták a BKB-sokat úgy, mint a romániai magyar oktatók képviselőit. A „BKB-t nem választotta meg senki, hogy a kolozsvári magyar oktatók és hallgatók, sőt újabban a marosvásárhelyi diákok nevében is fellépjen. ” /Szőcs Levente: Komolyan viccelődve. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Július 18-án ülésezett Kolozsváron a frissen bejegyzett Bolyai Egyetem Baráti Egyesületének (BEBE) elnöksége. A szervezetet 16 erdélyi magyar értelmiségi hozta létre. Deklarált céljai többek között: a romániai magyar közösség érdekeinek képviselete a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás megvalósítása érdekében, a Bolyai Tudományegyetem újraindításáért folytatott társadalmi törekvések támogatása, valamint minden olyan kezdeményezésé, mely a romániai magyar tannyelvű felsőoktatást érinti. Az egyesület tanulmányokat, elemzéseket szándékozik készíteni az etnikai kisebbségek nyelvén folyó felsőoktatásról, nemzetközi szinten is képviseli annak ügyét. E célok megvalósítása érdekében a BEBE együttműködik minden olyan romániai vagy külföldi szervezettel, állami szervekkel vagy személyekkel, amelyek a kitűzött célokat felvállalják, illetve támogatják. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Megalakult a BEBE. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Kolozsváron a tanács elfogadta a városrendezési tervet, amely a Sapientia Egyetem kolozsvári, Tordai úti ingatlanának a felépítésére vonatkozik. Az egyetem lengőfolyosóval összekötött kétrészes ingatlanegyüttest akar felépíttetni. Az épületegyüttest a tervek szerint 2009-ben adnák át. Tonk Márton dékán elmondta: a mintegy 5000 négyzetméteres összterületű ingatlanban otthont kapna az egyetem kolozsvári részlegének három kara, egy korszerűen felszerelt TV- és filmstúdió, de egy európai normáknak megfelelő, szimultán-tolmácsoláshoz szükséges berendezéssel ellátott nagy aula is. Az egyetem kolozsvári részlege ugyanakkor természetesen továbbra is megtartja és használja a Bocskai-házat is. A munkálatokhoz szükséges pénzügyi keretet most véglegesítik, az irányösszeg 3 és 4 millió euró közöttire tehető, amit más földterületek eladásából szerzett az egyetem. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Zöld utat kapott a Sapientia építkezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A Nox együttes fellépését visszamondó Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda ismét karcsúsíthat az Ars Hungarica – Magyar Hét programján, amelyből várhatóan más magyarországi fellépőket is ki kell iktatnia. „Közel 50 ezer eurónk hiányzik a mintegy 290 ezer eurós költségvetésünkből. Ez pontosan az a rész, amelyre magyarországi intézmények, alapítványok részéről számítottunk” – jelentette ki Serfőző Levente. A magyarországi illetékesek részéről az ígéretek be nem tartása vagy elodázása odavezetett, hogy a magyar jellegű kulturális programok szervezőiként máig nem fizették ki teljesen a márciusi magyar napokra érkezett előadókat, például a Győri Balettnek még mindig tartoznak 5000 euróval. Nagyszebenben augusztus 23-án telt házas stadiont remélnek az István, a király című rockopera bemutatóján. A produkcióban Budapesten élő marosvásárhelyi színészek és a nagyváradi színház Szigligeti Ede Társulatának tagjai is fellépnek. A 120 tagú tánccsoportot az öt erdélyi hivatásos együttesből válogatták. Meg sem kezdték a Petőfi parkba elképzelt erdélyi pavilon ácsolását, máris baj van. Nagyszeben magyar közösségének kezdeményezésére készülő pavilon körüli jogi és adminisztratív jellegű viták miatt Klaus Johannis polgármester csak ideiglenes engedélyt adott ki. A város magyarsága viszont azt szeretné, ha a parkban a pavilon konferenciateremmel és kiállítótérrel rendelkezne. „Műépítészként úgy vélem, a pavilon végleges épületként is megállná a helyét” – fejtette ki a véleményét a város főépítésze, Guttman Szabolcs, akinek csatát kellett vívnia a polgármesterrel. Hasonlóan vélekedett Durbák Eszter miskolci építész is, aki hónapok óta /Szucher Ervin: „Karcsúsodhat” a szebeni magyar hét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

Romániában is nagy a hőség, az elkövetkező napokra a meteorológusok 40 Celsius-fokot jeleznek. A 40 fok azonban 50, vagy akár 60 is lehet aszfalt-közelben. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter határozottan kijelentette: az ukrajnai légszennyeződés nem ér el Romániába. A kánikula miatt a kórházakban a betegek többsége – a légkondicionáló berendezések hiánya miatt – pokoli hőségben szenved, a polgármesteri hivatalok csak tessék-lássék foglalkoznak az idős és magányos beteg személyek ellátásával, a munkaadók többsége fittyet hány az ilyen időszakokra vonatkozó előírások betartására. /Kilin Sándor: Kánikula. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Léteznek Erdélyben olyan települések, ahol a helyiek harminc éve nem láttak színházi előadást. Erre gondolva született az ötlet, hogy vándorszínház révén kellene „házhoz vinni” a színdarabokat. A jövő héten az Erdélyi Vándorszínház nevet viselő társulat útnak indul, jelezte Csuja László, a társulat rendezője. Az előadások helyszínei is eltérnek a megszokottól, a szabadban: iskolaudvaron, vagy fogadó udvarán lépnek színre, és szekéren, traktoron jutnak el egyik településről a másikra. Július 23-án Dicsőszentmártonban lesz az első állomás, innen Szőkefalvára látogatnak. Két hét alatt 10-12 faluba szeretnének eljutni, többek között Magyarkirályfalvára, Magyarózdra, Küküllődombóra, Gógánba és Gógánváraljára. A tervek szerint minden településen egy napig időznének, az előadásokat díjmentesen tekinthetik meg a falubeliek, cserébe annyit kérnek a művészek, hogy ellátásukról gondoskodjanak ottlétük idején. A vállalkozó kedvű csapat nyolc tagot számlál, a színészek a marosvásárhelyi és a kolozsvári színművészeti egyetemek hallgatói. A társulat dramaturgja Gönczi Hunor. /Menyhárt Borbála: Vándorszínház a vidéki magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Megszüntették a nagyváradi bazilikában lévő képtárat a római katolikus püspöki palota visszaszolgáltatása után, a képeket pedig a püspöki palota felújítási ütemében, lassanként áthordták oda. A kincstár viszont továbbra is látogatható, és őszre tervezik a négy terem közül kettőnek a felújítását. Ott lesz a könyvtári részleg, ahol kiállítják a fennmaradt értékes könyveket, írásokat, valamint érméket. /Both Abigél: Képtelen kincstár Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Megjelent Kolumbán Sándor legújabb, Az igazi nő című prózákat, dalszövegeket tartalmazó kötete. Az Udvarhelyen élő Kolumbán Sándor Olasztelken született 1944-ben, jelenleg a Székelyudvarhelyen havonta megjelenő Sóhajok Hídján kisújságot szerkeszti. /Fekete B. Zoltán: Az igazi nő prózában és dalban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke válaszlevelet juttatott el Markó Béla szövetségi elnökhöz. „Köszönettel vettük felajánlásukat a választási együttműködésre. Nem rajtunk múlott, hogy ez az együttműködés – »a romániai magyar összefogás listája« – már korábban nem jött létre. Nekünk is meggyőződésünk, hogy: »senkinek sincs joga kockára tenni a romániai magyarság brüsszeli képviseletét” – fogalmazott a levélben Tőkés László, hozzáfűzve: mindemellett sajnálattal szereztek tudomást arról, hogy Markó nem csupán a Nyári Szabadegyetem szervezőinek a kétoldalú tárgyalások tusnádfürdői helyszínére vonatkozó javaslatát nem fogadta el, hanem még a hagyományosnak mondható fórumon való részvételt is visszamondta. „Mindazonáltal szándékaink találkoznak, és a megbeszélések elkezdését szükségesnek tartjuk” – szögezte le a püspök. /Találkoznak a szándékok, szükséges a párbeszéd. Tőkés László válaszlevele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

A “befutó hely” nem megoldás, legfeljebb egy közös nemzeti lista – ez Tőkés László válasza Markó Béla legújabb ajánlatára. “Erre nézve viszont kételyeink vannak – különös tekintettel a listaállító SZKT-határozat megkötései miatt” – áll még a közleményben, amelyből a Transindex közölt részleteket. A hírportál szerint Tőkés László újból az őt jelölő hat erdélyi szervezettől tette függővé, hogy elfogadja-e az RMDSZ-es ajánlatot vagy sem. “Senkinek nincs istenadta joga eldönteni, hogy egy lista nemzeti-e vagy sem” – replikázott a Transindexnek Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

Miután az RMDSZ befutóhelyet ajánlott fel Tőkés Lászlónak, Markó már nem tette meg azt a szívességet az ellenzéknek, hogy saját felségterületén találkozzon az EMNT-elnökkel. /Papp Attila Zsolt: Politikai térerő. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Július 19-én Budapesten bírálta a magyarországi támogatások rendszerét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, mondván, döcög a támogatások odaítélésének folyamata. Kérte, ezt gyorsítsák fel. „Az RMDSZ célja, hogy minél nagyobb hangsúlyt helyezzünk Erdély fejlesztésére” – emelte ki Markó, aki Budapesten Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel és Kiss Péter kancelláriaminiszterrel folytatott tárgyalásokat. Markó kijelentésére reagálva Kiss Péter hangsúlyozta, a két ország együttes kormányülése előtt külön konzultálnak az RMDSZ-szel, hogy a számunka is fontos kérdések napirendre kerülhessenek. Az egyeztetések után Bajnai Gordon közölte: hetvenmilliárd forint uniós fejlesztési pénzt kaphat közösen Magyarország és Románia a határ menti térségek fejlesztésére. /Markó: döcögő támogatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

A XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen július 19-én a nyitó előadás az Energiaválság a Kárpát-medencében? Politikai következmények címet viselte, és népes érdeklődő közönséget vonzott. Az előadók: Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Hernádi Zsolt, a MOL Magyarország elnöke és Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke. Hernádi Zsolt kijelentette: az államnak kötelessége biztosítani, hogy egy stratégiai fontosságú vállalatának eszközei ne kerüljenek más állam ellenőrzése alá. Úgy vélte, az unió nem rendelkezik energiapolitikával, hanem a tagállamokra bízza ezt a kérdést. Az autonómia-törekvések sikere Európában és Romániában címmel megrendezett kerekasztalon Fodor Imre, az SZNT elnöke elmondta: a székelység esetében a területi autonómiát felvállaló testületekre, és nem politikai pártokra van szükség. Daniel Barbu egyetemi oktató, a Bukaresti Tudományegyetem Politikatudományi karának előadója hangsúlyozta: az autonómia helytálló gyakorlat Európa több térségében. Népesedési tendenciák és családmodellek a Kárpát-medencében főcímmel zajlott a Jakabffy Műhely beszélgetése. Az egymás közötti párbeszéd folyamatossá tételéről állapodott meg a Fidesz és a román Demokrata Párt (PD) – közölte Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. – Elfogadhatatlan, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az agresszív orosz hatalmi törekvések oldalára állt, és Moszkva iránti gyanús szervilizmusával tovább rombolja Magyarország megítélését az EU-ban és a nemzetközi közvéleményben – olvasható Németh Zsolt nyilatkozatában. /Farkas Imola: Tusványos: Energiaválság, sajtó, autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./