Dávid Csaba, a marosvásárhelyi városi RMDSZ elnöke nem akart konfliktusba kerülni a sajtótájékoztatón jelen levő Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnökkel, ezért kijelentette: ha a jelenlegi alpolgármester, Csegzi Sándor jelölésének kérdését, (akit a városi szervezet Borbély László miniszter ellenében szavazott meg polgármester-jelöltéjének) a magyarság szempontjából országosnak tekintik, akkor az RMDSZ-hez tartozó szervezeteknek jogukban áll elemezni ezeket a véleményeket. Dávid Csaba elismerte, hogy Csegzi Sándor a marosvásárhelyi RMDSZ polgármester-jelöltje. /Bögözi Attila: Mégsem Csegzi? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

A múlt héten Szegeden dr. Botka László, Szeged polgármestere és Halász Ferenc tanár, Temes megye főtanfelügyelő-helyettese, az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Bartók Béla Alapítvány elnöke aláírta a támogatási szerződést, mely két nagy program megvalósításához nyújt segítséget. Szeged önkormányzata nem első alkalommal nyújt támogatást Temes megye anyanyelvi oktatásának szinten tartásához. Tavaly is segítettek. A most aláírt szerződés szerint Szeged a polgármesteri keret terhére 1,2 millió forint támogatást nyújt a Bartók Béla Alapítvány részére, melyet ötven-ötven százalékos arányban az anyanyelvi napközis ellátásra, illetve az ingázó magyar nemzetiségű diákok utaztatási támogatására fordítják. Három olyan iskola van, amely vállalta, hogy az I–IV. osztályos gyermekeknek napközis rendszert szervez. Az utaztatási támogatással a falusi gyerekek elérik a legközelebbi magyar tagozatos nyolcosztályos iskolát. /Sipos János: Szeged ismét baráti jobbot nyújtott. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

Július 15-én megkezdődött Csíkszeredában az év legnagyobb erdélyi régizene-találkozója, a Régizene Fesztivál. „Jövőben lesz húszéves a baróti Kájoni Consort együttes,’88 decemberében alakultunk, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mindvégig, megszakítás nélkül zenéltünk” – nyilatkozta Gyulai Éva, az együttes művészeti vezetője. /Horváth István: Régizene évszaka Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ), a rendezvényen a régió kiemelkedő személyiségeiről hangzottak el előadások. A szövetség elnöke a Budapesten élő Medvigy Endre, aki főként a kommunizmus idején mellőzött írók – Sinka István, Nyirő József, Wass Albert – munkásságát kutatja. Az irodalomtörténész nemcsak a munkája révén kötődik a Partiumhoz: szülei Nagyváradon születtek. Medvigy Endre a vele készült interjúban kifejtette, a szövetség elnevezése egy ernyőszervezetet takar, amely közel negyven tagszervezetet számlál a Kárpát-medence minden régiójában. Egyetemes magyarságban gondolkodó, határokat, politikai megosztottságot figyelmen kívül hagyó szervezetről van szó, amely a Kárpát-medence egy-egy szeletének értékeit igyekszik felmutatni a vándorgyűléseken. Korábban többek között Kassán, Gyulán, Gyergyószentmiklóson tartottak rendezvényeket. Sok előadás hangzott el a mostani vándorgyűlés három napja alatt, Partium neves személyiségeiről olyan szaktekintélyek értekeztek, mint Jankovics Marcell vagy Andor Csaba. Dsida-évforduló van, ezért hívták meg Lisztóczky László irodalomtörténészt, az egri Dsida Jenő Baráti Kör elnökét. Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet Nagyvádon hunyt el, Andor Csaba tartott előadást róla. Hlatky Endre főispánnak rendkívül fontos szerepe volt nemcsak a nagyváradi, de az egyetemes magyarság életében is. A magyar rádió igazgatójaként József Attilát szerepeltette, és 1944-ben ő olvastatta be Horthy Miklós fegyverszüneti proklamációját. Hlatky nevéhez főződik továbbá az Ady-emlékmúzeum létrehozása is, hiszen ő vásárolta fel 1940 után a múzeum törzsanyagának számító gyűjteményeket. Medvigy Endre Sinka Istvánról tartott előadást, akinek a munkásságával régóta foglalkozik. Sinka István költészete sokkal nagyobb értéket képvisel a magyar irodalomban, mint amennyire ma elismerik, hangsúlyozta. /Gergely Gizella: Repülőgépről a Partium. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./ Július 15-én ért véget Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének XVI. Vándorgyűlése. Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész Hollósy Simon festőművész és a nagybányai művésztelep címen beszélt Hollósy életéről, művészi hitvallásáról, Urbán László irodalomtörténész Nagyvárad egykori szerelmes trubadúrjáról, Nadányi Zoltánról. Bertha Zoltán irodalomtörténész Németh László partiumi gyökerei és nagyváradi beszéde című előadásában felidézte azokat gondolatokat, melyeket az író figyelmeztetésként szánt a magyar nemzetnek. Németh László nagyváradi beszédében fogalmazta meg: „Magyar az, aki az érdekei ellen is magyar akar maradni”. A Bihar megyei poéták közül Gellért Sándor költészetébe kalauzolta a jelenlévőket Gellért Gyula református esperes, a költő fia. Lipcsey Ildikó történész Páskándi Géza munkásságáról tartott előadást. Az előadásokat Bálint István János szerkesztő zárta Boldog Várad címmel. /Szőke Mária: Kis ízelítő szellemi kincseinkből. = Reggeli Újság (Nagyvárad), 2006. júl. 16./

Aranyosszék nem a népzenéről, néptáncról híres, ezen a vidéken ez már több évtizede kikopott. Egy ideje azonban itt is működni kezdett a folklórturizmus: idén már ötödik alkalommal rendeztek néptánctábort Várfalván. Az oktatást a kolozsvári Zurboló táncegyüttes tagjai vállalták, ők irányítják az immár tízéves Aranyosszék Néptánccsoportot is. Könczei Csongor néprajzkutató a táborban gerendkeresztúri táncokat tanított. Gerendkeresztúron még él a tánchagyomány: az itteni hagyományőrző csoport idén először ellátogatott a várfalvi táborba. /Rostás-Péter Emese: „Gyökeret eresztő” néphagyomány. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Július 13-án kezdődtek a Nyárádremetei Napok a helyi Nyulas Ferenc Egyesület szervezésében, mondta el Major Tünde, az egyesület elnöke. Másnap a jobbágytelki, marosmagyarói és nyárádselyei tánccsoportok vonultak fel a falu főutcáján. A műsor a nyárádremetei Katona Renáta népdal-előadásával kezdődött. Voltak vetélkedők, végül az LKL együttes koncertjével zárultak a IV. Nyárádremetei Napok. /(kilyén): IV. Nyárádremetei Napok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

Az idei Dálnok Napokon frissen készült aszfalt bekötőút fogadta az érkezőket. A Dózsa-szobor melletti téren folyt a műsor. Emlékszobát avattak családja révén a faluból származó Veress Dániel írónak. Miklós Mária tanítónőnek díszpolgári címet adományoztak. A település nagyjai közül minden évben egyet-egyet kiemelten idéznek meg. /Sylvester Lajos: Ujjunk egy település ütőerén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

Bikfalván július 14-én a református templomban a kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis hangversenyét hallhatták az érdeklődők. Másnap Páljános József bikfalvi kántortanítóra emlékeztek, halálának huszadik évfordulóján. Sánta Imre tiszteletes Bikfalva apostolának nevezve őt. Kerezsi János, a megemlékezést kezdeményező Bikkmakk Kulturális Egyesület elnöke szerint Páljános Józsefet szigorú, de igazi magyar emberként tisztelték a faluban. A református istentisztelet után megkoszorúzták Páljános József (1902–1987) sírját, majd az iskola falán leleplezték napóraként is szolgáló, szimbolikus elemek sokaságát hordozó emléktábláját, melyet Kerezsi Nemere képzőművész készített. /Mózes László: Kőbe vésett tisztelgés (Régi jó oskolamesterek) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

Július 15-én nyílt meg Kalotaszentkirályon a felvidéki, délvidéki, erdélyi és magyarországi középiskolások Útjaink, állomásaink a pompás magyaroknál című olvasótábor, melyet a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Lélekpendítők Társasága rendezett. A táborozás alatt az irodalmi hagyományápoló diákok Ady Endre, Arany János és Kós Károly nyomába erednek, az emlékhelyeket bejárva ismerkednek Kalotaszeg néprajzával és Erdély szellemi kincseivel. A táborba több kolozsvári jeles személyiség fogadta el a meghívást, így Péntek János professzor, Kántor Lajos, a Korunk, valamint Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, és Budapestről Pomogáts Béla irodalomtörténész, akik mindannyian kötődnek Kalotaszentkirályhoz. /Ady és Arany nyomában a Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Bográcsgulyásfőzés, halászverseny, pálinkaverseny és főleg a vállalkozóknak és önkormányzatban dolgozóknak szervezett A kisrégiók fejlődésének lehetőségei az EU-ban című fórum várta az idei falunapokon a szilágysági Kémerre és Kárásztelekre látogatókat az elmúlt hét végén. Átadták a két települést ellátó ivóvízrendszert is. A falunapon fellépett a nagyváradi Matyi Műhely, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta néptánccsoport, valamint Szecsődi Rita magyarországi népdalénekes. /Dézsi Ildikó: Falunapok és ivóvízhálózat Kémer–Kárászteleken. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Július 15-én rajtolt Felsősófalván a tizenharmadik Székelyföldi Tánctábor, ahol naponta táncoktatások folynak. A táncoktatás mellett népdalokat is lehet tanulni, továbbá naponta előadásokat lehet hallgatni, és minden este táncház zárja a napot. /(bágyi): Tánctábor tizenharmadszor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 16./

Idén is több mint kétezer a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban végzett diák gyűlt össze a hétvégi Véndiák-találkozón. A Szatmárnémeti Véndiákszövetség tizenhatodik alkalommal szervezte meg a város magyarságának egyik legnépszerűbb rendezvényét. Az iskola termeiben Czinzel Erzsébet fotóiból, Petkes József festményeiből, illetve Buú József fafaragásaiból nyílt tárlat. /Babos Krisztina: Vén diákok a Kölcseyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Iochom István újságíró Pusztai, Jeges, Dézsi című dokumentumriport kötete új megvilágítást nyújt az ötvenes években Felsőháromszéket és Kászonokat izgalomban tartó katonaszökevényekről, akiket rendszerellenességgel, gyilkossággal, rablással vádoltak, üldöztek hajdanán. A hatalom szemében banditák voltak, a lakosság számottevő részének szemében pedig ellenállók. Kovács György író Ozsdola leánya című ifjúsági regényében feldolgozta a témát a kor szellemében, a rezsim elvárásai szerint, majd a hetvenes években Tömöry Péter újságíró, író riportsorozatot közölt az akkori Megyei Tükörben Banditák nyomában címmel. A mostani dokumentumriport kötet előszavában a szerző joggal nevezheti felületesnek, fércmunkáknak a múlt rendszerben megjelent írásokat, azonban az ő munkája sem tekinthető teljesnek. Az eddigi leírásokból hiányoznak az előzmények, a falu két világháború közötti gazdasági-társadalmi életének a bemutatása. Ismerni kellene továbbá Okos Dénes szolgalegényből néptanácselnökké avanzsálását, aki a hatalom teljhatalmú elvtársa lett, s akivel ellentétbe került a később gyilkosságával vádolt katonaszökevény, Máthé György, vagyis Jeges is. /Ferencz Imre: A betyár nemjóját! = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./

21 magyar karon 57 szakra hirdetett meg helyeket a Babes–Bolyai Tudományegyetem idén. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem idén 19 szakot indít Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. A Modern Üzleti Tudományok Főiskola székelyudvarhelyi kirendeltségén két alapképzésre és egy másoddiplomás képzésre lehet felvételizni. A beiratkozások július 20-án fejeződnek be. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./Emlékeztető: A Babes–Bolyai Tudományegyetem a 21 karból négyen csak románul tanítanak, kettőn csak magyarul, a többin vegyesen. /Kása Zoltán egyetemi tanár: BBTE és az igazmondás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Tőkés László szívesen tárgyalna az RMDSZ vezetőivel az európai parlamenti választásokról, de bizalmatlan az RMDSZ iránt, és bizonytalan az esetleges együttműködést illetően. Az ÚMSZ – hosszú idő után először – interjút készített Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. Elvben van még lehetőség arra, hogy közös lista alakuljon ki az RMDSZ-szel, nyilatkozta. Megszerezte 140 ezer aláíró támogatását, ez mutatja, hogy az RMDSZ nem fedi le az egész romániai magyarságot. Tőkés László csak akkor indulna közös listán, ha erre áldását adja az őt felkérő hat szervezet. Jó lenne előkészíteni a találkozást Markó Bélával. Ő készen áll a tusványosi táborban a találkozóra. Ha sikerül most kompromisszumot kötni, Tőkés elképzelhetőnek tartja az elkövetkezendő időkben az összefogást. Az autonómia ügye csak teljes összefogással képviselhető. /Both Abigél: Tőkés László – bizalmatlanság és bizonytalanság közt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője szerint csökken az esélye annak, hogy az „erdélyi magyar-magyar csúcs” létrejöjjön. Az RMDSZ-nek az utóbbi egy évtizedben soha nem volt nagyobb szüksége arra, hogy külső ellenzékével tárgyalva, némileg megszabaduljon az egyenpártiság ballasztjától. A szövetség vezetői az utóbbi időben számos jelét adták ennek akkor is, ha a hivatalos megnyilatkozásokban tetten érhető egyféle kevélység, egyfajta leereszkedő magatartás. Másrészt a Tőkés László nevével fémjelzett csoportosulásnak is szükségük volna önlegitimációra. A lap szerint Tőkésék nem érzik a kompromisszumkötés kényszerét, egyik fél sem készített el egyfajta problémakatalógust. /Salamon Márton László: Ami késik, múlik is? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Markó Béla RMDSZ-elnök ma vagy holnap kész lenne közös asztalhoz ülni Tőkés Lászlóval – közölte Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója, miután a református püspök nem fogadta el a korábban felajánlott dátumok egyikét sem. Szepessy hozzátette: Markó továbbra sem a Tusványos tábor keretében kíván találkozni Tőkés Lászlóval. Tusványost helyszínként eredetileg Tőkés László javasolta az RMDSZ elnökének, aki azonban úgy véli, hogy nem egy diáktábor lenne a legmegfelelőbb keret egy komoly megbeszélés számára. Az EMNT stábja ragaszkodik ahhoz, hogy az elnöki találkozó előkészítésére az RMDSZ, illetve a Tőkés László jelölését támogató hat szervezet – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – képviselői üljenek össze, és határozzák meg azokat a kérdéseket, amelyekben a felek egyetértenek, valamint azokat is, amelyekben nézetkülönbség van. Markó szerint azonban először az elnököknek kellene találkozniuk. /Markó új ajánlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Lesz-e Markó–Tőkés találkozó? Szükségességét mindkét fél felmérte, s míg Markó retorikája napról napra engedékenyebb, Tőkés egyre keményebb feltételeket szab. Markó Béla régóta emlegeti a tárgyalásokat, a magyar–magyar párbeszéd szükségességét, de komolyan csak a bukott népszavazási kampány óta gondolja. Az RMDSZ akkor szembesült először azzal, hogy a magyar szavazókra gyakorolt hatása már nem egyértelmű. Tusnádon Markó már úgy beszélt a megegyezésről, mint szükségszerűségről, igaz, kiemelte, az RMDSZ a tapasztalt, erős szervezet, amelynek tárgyalnia kell a gyenge, ,,súlytalan”, ,,más szervezetekkel”, ellenkező esetben ,,hiányozhat a szavazatuk”. Egy-két évvel ezelőtt az RMDSZ elnöke még hallani sem akart arról, hogy a szövetségen kívül is van élet. /Farkas Réka: A kiegyezés felelőssége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./

Augusztusig hosszabbította meg az aláírásgyűjtésre kiszabott határidőt a Magyar Polgári Szövetség. Egyelőre nem mond le tisztségéről az MPSZ országos vezetősége, bár korábban a Bálványosi Nyári Szabadegyetemig szabtak határidőt arra, hogy összegyűjtsék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint országos szinten megvan már a pártbejegyzéshez szükséges 25 ezer támogató aláírás, viszont egyes megyékben még nem gyűlt össze az előírt 800 kézjegy. Megyénkénti 700 aláírásnál többet szeretnénk összegyűjteni, hogy legyen miből válogatni. /Kovács Zsolt: Nem mond le az MPSZ-vezetőség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

A napokban Király András parlamenti képviselővel Irházi János készített interjút, ehhez fűzte megjegyzéseit a cikkíró. “Amióta Markó Béla megkapta a kormányfő-helyettesi tisztséget, számtalan kérdést oldottunk meg, főleg oktatás, kultúra, művelődés terén. ” Markó Béla felügyelete alatt benyújtott a kormány egy új oktatási törvénytervezetet, amely a magyar oktatásra nézve az eddiginél is hátrányosabb. A romániai magyarság közművelődésére kiutalt pénzt a Markó Béla vezette Communitas Alapítvány kuratóriumai elsődlegesen az RMDSZ céljaira és klientúrájának utalják ki, állapította meg Nagy István. “Nagy Zsolt közismert, népszerű, hisz 23 éves kora óta az RMDSZ ügyvezetésén dolgozott. ” Valójában Tőkés Lászlóval ellentétben Nagy Zsoltról alig tudnak az emberek. “A népszavazást követően az RMDSZ részéről hiányzott az önkritikai hang. ” Mikor volt? /Nagy István: Csak ültem és ámultam. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Romániában július 16-án tanárok versenyvizsgáztak a címzetes pedagógusi állások elnyeréséért. Összesen 11 157 betöltendő helyet írtak ki, ezekre 7 247 friss diplomás jelentkezett. A meghirdetett helyek elosztása a vizsgán elért pontszámok függvényében történik. Hargita megyében összesen 812 címzetes és helyettes tanári állást hirdettek meg, 463-an jelentek meg a vizsgákon, közülük kereken 200 jelentkező volt sikeres. /Vizsgáztak a tanárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Vitán felül! Erős Európa – Erős Közösségek címmel veszi kezdődik július 17-én az erdélyi nyár legrangosabb eseménye, az immár nagykorúvá érett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – tájékoztatott a Tusványos Press. Tusnádfürdőn július 17–22. között válogathatnak a tartalmas politikai, kulturális, közéleti és szórakoztató programokból a tábor látogatói. A kisebbségi oktatás versenyképességéről Közép-Európában a fősátorban hallgathatnak előadást az érdeklődők. A szabadegyetem örömmel helyet biztosítana Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke közötti találkozónak is. /Nagykorú lett a szabadegyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./

Amint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnökévé választott Csendes László Erdélyi Riportban megjelent interjújából kiderül, nem igaz Basescu államfő azon állítása, hogy a bizottságnak már minden dokumentum a birtokában van. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ például még jelentékeny anyagot őriz, a sokat emlegetett mikrofilmeket például. Kevesen tudják, hogy a rossz emlékezetű Szekuritáténál, a dossziékat rendszeresen mikrofilmre is vették, amelyek átvizsgálása nehéz helyzetbe hozhatja a közélet olyan szereplőit, akik valamilyen kapcsolatukat kihasználva jelentéseket vagy egész iratcsomókat tüntettek el. Fontos Ticu Dumitrescu javaslata is, hogy a bizottság vizsgálhassa a Román Kommunista Párt irattárát is, hiszen az egykori központi bizottság irattárában minden bizonnyal szekusezredesek, -tábornokok dossziéi is fellelhetőek. A Csendes-interjúból a legfontosabb információ, hogy megkezdődött az egész, hatalmas anyagot tartalmazó levéltár dossziéinak feldolgozása. /Bogdán László: Hiányos dossziék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok kérdéskörének megnyitására készül – jelezte Duray Miklós, a párt stratégiai alelnöke. Szerinte a kárvallott magyarok kárpótlása hatvan év múltán elodázhatatlan kötelessége az egykori Csehszlovákia utódállamainak. /Az MKP a Benes-dekrétumok megnyitására készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./

2007. július 15–20. között első alkalommal került sor az Erdélyi Nyári Egyetem megrendezésére, melynek címe: Komplex rendszerek és hálózatok nemzetközi konferenciája. A helyi szervezést a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humán Tudományok Kara és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Fizika Kara rendezi. Helyszín a szovátai Teleki Oktatási Központ. /Erdélyi Nyári Egyetem a TOK-ban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

A Kárpát-medencei magyar pedagógusok legnagyobb szakmai fóruma, a Bolyai Nyári Akadémia július 16-i hivatalos megnyitójára, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermébe nagy számban érkeztek a felvidéki, délvidéki és erdélyi pedagógusok, előadók, egyetemi és főiskolai oktatók. Toró Tibor akadémikus, a Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke visszaemlékezett a tizenöt évvel ezelőtti lelkes csapat törekvésére, amely egy olyan intézmény létrehozására irányult, ami biztosítani akarta a romániai magyar pedagógusok továbbképzését. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, az akadémia fővédnöke emlékeztetett, évente mintegy nyolcszáz hallgató, százhúsz előadó vendégtanár részvételével zajlik a képzéssorozat. /Antal Ildikó: XV. Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

Július 16-án kezdődött Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban Bolyai Nyári Akadémia (BONYA) két tanfolyama, az egyik az Életvezetési ismeretek és készségek, a másik a Mentálhigiéné témakörben zajlik, melyre Vajdaságból és Szlovákiából is érkeztek pedagógusok. Matekovits Mária aligazgató, hangsúlyozta: Arad első alkalommal házigazdája BONYA-tanfolyamnak. Az aradival egy időben Erdély további hét városában másik 19 tanfolyam kezdődött meg. A két tanfolyam résztvevői számára szabad idős programra is lehetőséget biztosítanak, többek között, a Százszorszép Gyermekszínház Játsszunk együtt! című, Ujj Ágnes rendezte összeállításának megtekintésére, továbbá szakmai kirándulásra Kisiratosra. /Kiss Károly: XV. Bolyai Nyári Akadémia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Vesztes az a nép, amelyik nem törődik a múltjával – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke július 16-án, vasárnap a Szent Imre nevét viselő települések találkozóján, Soltszentimrén, ahol felavatta Imre herceg mellszobrát. Az elmúlt évszázad, de az elmúlt esztendők történései is darabokra szaggatták ezt az országot, területileg és lelkileg is – hangoztatta Lezsák Sándor. (A politikus kezdeményezésére alakult meg a Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság, amely István király fia születésének 1000. évfordulóján ünnepségsorozatot szervez a herceg nevét viselő településeken.) Az emlékbizottság felhívással fordul „az ország népéhez és a világ magyarságához”, főként a Szent Imre nevét viselő intézmények, szervezetek képviselőihez, hogy méltó megemlékezésekkel, programokkal segítsék Szent Imre kultuszának erősítését és ezáltal a nemzet megújulásának, szellemi, erkölcsi felemelkedésének és egységének ügyét. A Szent Imre nevét viselő öt magyarországi település mellett öt erdélyi település, Csíkszentimre, Görgényszentimre, Hegyközszentimre, Nyárádszentimre, Szent Imre Falva-Székelyudvarhely – emlékezik nevében is a hercegre. A településeken az idén mellszobrot állítanak Szent Imre hercegnek. Az alkotásokat Lantos Györgyi szobrászművész készíti el a Hegyközszentimrén korábban felállított mellszobor alapján. /Vesztes az a nép, amelyik nem törődik a múltjával. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

Marosvásárhelyen a magyarságnak csak akkor lehet esélye a polgármester- választáson, ha egy akaraton lesz mindenki. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök azt mondta, Marosvásárhely polgármesterjelöltje nemcsak a városi szervezet ügye, s hogy a megye (értsd a megyei vezetőség) odafigyel a városi szervezet döntésére. Figyeljen oda, de ne szóljon bele, hangsúlyozta Fülöp Géza hozzászólásában. A beleszólás antidemokratikus. /Fülöp Géza: Oldott kéve? Lesz-e, lehet-e még magyar polgármestere Marosvásárhelynek? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

Ágoston Vilmos hatvanéves. Tamás Gáspár Miklós írt róla az Élet és Irodalom július 6-i számában. Ágoston Vilmos nem változott, ma is az a szkeptikus humanista, aki volt, a kultúrával szemben is illúziótlan, könyvmoly, zenehallgató és képbámuló. A Magyarországra a 1980-as évek közepén áttelepült Ágoston Vilmos a rendszerváltás körüli Magyar Nemzet elismert munkatársa, szerzője volt, később kérészéletű lapkezdemények szerkesztőségében írta szorgosan és remekül a remittendát. Soha nem volt pénze, rendes állása, megbízható kiadója. Neki csak mindenfelé szétszórt írásai vannak. Regényeinek rossz címeket adott (Lassú vírus, Godir és Galantir, Húzd a himnuszt, ne káromkodj!), újabb esszéköteteinek a címe is unalmas (A Konvenció vendégei, Az érvelés ideje), azonban Ágoston Vilmos soha nem egyezett ki, soha nem alkudott meg, nem hagyott rajta nyomot a pesti számkivetettség, vidéki modern értelmiségi maradt. Ágoston Vilka tőkéje, az, hogy fölfoghatatlanul szabad ember maradt. /b. d. : Balzsam. Egy szkeptikus humanista. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./