A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem elveszítette azt a pert, amelyet Bodó Barna, az egyetem volt tanára, indított az intézmény ellen Temesváron. Bodó Barnát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökét az egyetem etikai bizottsága 2006. augusztusában figyelmeztetésben részesítette, amiért állásfoglalásaival ártott az egyetem jó hírének. Az egyetem szenátusa ezt jóváhagyta, és azzal szankcionálta Bodó Barnát, hogy nem hagyta volna jóvá az esetleges fizetésemelési kérelmét. A bíróság alapfokon is Bodó Barnának adott igazat, de a Babes-Bolyai Egyetem fellebbezett. A Temesvári Fellebbviteli Bíróság egyetemet elmarasztaló döntése viszont már jogerős. Az egyetem így vissza kell, hogy vonja a Bodóra kiszabott büntetést, és ki kell fizesse a perköltséget. Bodó Barna időközben otthagyta a kolozsvári egyetemet, mert úgy vette észre, a rektorátus nyomást gyakorolt miatta a dékáni hivatalra. Mivel a BKB két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt az egyetem 2006 decemberében kirúgta, most már a BKB egy tagja sem tanít a Babes-Bolyain. /Bodó Barna pert nyert a Babes-Bolyai ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Másodfokon is pert nyert a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen Bodó Barna politológus, egyetemi oktató, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, a temesvári táblabíróságon. 2006. július 14-én hamis adatok terjesztése és az egyetem lejáratása vádjával a rektor Bodó Barnát írásos figyelmeztetésben, Hantz Péter alelnököt írásos megrovásban részesítette, december 20-án pedig fegyelmi úton bontotta fel Hantz Péter és Kovács Lehel BKB-alelnökök munkaszerződését. Valamennyi döntés ügyében az érintettek bírósághoz fordultak. A perekben a Bodó Barna keresete nyomán született az első jogerős ítélet. Cristina Nistor, a BBTE szóvivője nem kívánta kommentálni a bíróság döntését. A Kolozs Megyei Törvényszékhez folyamodó Hantz Péter és Kovács Lehel egyelőre sikertelenül pereskedett, az elmúlt héten kapták meg az elutasító ítéletet. „Az indoklás szövege rendkívüli módon hasonlít az egyetemi fegyelmi bizottság érvelésére – jegyezte meg Kovács Lehel. – Úgy látszik, Temesváron meg lehet nyerni egy ilyen pert, Kolozsváron ez nehezebb. ” Hozzátette, máris fellebbeztek a döntés ellen, és ha kell, készek a strasbourgi emberjogi bíróságig vinni ügyüket. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese megjegyezte, a BKB-s vezetők pereiről soha nem esett szó a rektorral folytatott megbeszélésein. /Gazda Árpád: Bodó nyert, Hantzék vesztenek? = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

Borbély Tamás újságíró szerint szappanoperává silányulhat az eddig többnyire kudarc jellemezte romániai magyar felsőoktatás ügye, ha civilek, politikusok, szakmai csoportocskák továbbra is egyeztetés nélkül tűzik zászlajukra ezt a témát. Most kedvezőbb szelek fújnak: nagyrészt a magyarországi európai parlamenti képviselőknek köszönhetően a Bolyai Egyetemről már Brüsszelben is viszonylag sokat hallhattak. A téma széleskörű ismertetésében nagy szerepe volt a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak, főleg Hantz Péternek, akinek végül az állásába került az, hogy megpróbálta a figyelem homlokterébe állítani a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) visszásságait. Az RMDSZ európai parlamenti képviselői konkrét cselekvésbe kezdtek. Azonban maguk a kezdeményezők is kételkednek sikerükben. Kelemen Atilla bevallotta: nem hiszi, hogy sikerül összegyűjteni a téma napirendre tűzéséhez szükséges törvényhozói aláírást. A magyarországi európai parlamenti képviselők is kifejtették, hogy az EU érzéketlen a nemzeti kisebbségek jogai iránt. Feloldhatatlannak tűnő ellentét van a romániai magyar közösségen belül. Az ellentét az önálló egyetemet ellenző BBTE magyar oktatóinak többsége, illetve az új felsőoktatási intézmény mellett síkra szálló politikusok között húzódik meg. A helyzet nem ennyire egyszerű, az oktatók körében is vannak, akik önálló egyetemet akarnak. A BBTE magyar tanárainak többsége a status quo hívei, az intézmény tekintélyéből ők maguk is profitálnak. Azonban a jelenlegi állapot fenntartása veszélyes. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem jelent garanciát az etnikai kérdés megoldására. A 2004-ben csatlakozott Szlovákiában most betiltanák a településnevek magyar használatát. Mindezt Brüsszel passzívan szemléli. Az egyetemi szenátus etnikai összetétele miatt a magyarok véleménye bármikor lesöpörhető az asztalról. /Borbély Tamás: Buktató mulasztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Egy 2001-es felmérés szerint Székelyföldön 450 betöltetlen romántanári állás volt. A Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humán Tudományok Kara Humán Tudományok tanszékének vezetője, dr. Balázs Lajos docens szerint ezt az űrt hivatott – többek közt – betölteni az egyetem csíkszeredai campusának román és angol nyelv és irodalom szakja. A harmadik román–angolos generáció is túl van az államvizsgán. Idén a huszonegy államvizsgára jelentkezőből tizenkilencen jelentek meg a bizottság előtt. Mindenkinek sikerült a vizsga, a hallgatók eredményei kiemelkedőek. /Kozán István: Kiváló munka kiváló oktatókkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Az idén először a Babes–Bolyai Tudományegyetemen nemcsak a kolozsvári központban, hanem régióközpontokban is be lehet a tanintézmény összes szakára iratkozni. Ilyen régióközpontnak számít a szatmári kihelyezett tagozat is, amelynek igazgatója, Végh Balázs Béla a beiratkozás körülményeit részletezte. A Babes–Bolyai Tudományegyetemnek 21 kara, ezen belül pedig 117 román, 60 magyar, valamint 18 német nyelven induló szaka van. A Magyarországon végzett diákok is jelentkezhetnek, mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a magyar Oktatásügyi Minisztérium között megkötött egyezmény értelmében, elfogadják a magyarországi érettségit. Szatmárnémetiben idén is két szak indul. A pszichológiai és neveléstudományok kar óvónők és tanítóképző szakának kihelyezett tagozatán mindössze tíz államilag finanszírozott helyet biztosítanak, emellett 60 költségtérítéses hely lesz. Ötven helyet tartanak fenn a távoktatásra, amely ugyancsak költségtérítéses. A főiskolát végzettek számára kiegészítő képzés is indul, itt hatvan hely lesz. A politikatudományi, közigazgatási és kommunikációs kar helyi közigazgatási szakának szatmári kihelyezett tagozatán román nyelvű képzési vonalon 23 állami és 30 fizetéses, magyar vonalon 20 állami és 30 fizetéses, német vonalon pedig 9 állami és 10 fizetéses hely lesz. A távoktatás kizárólag román nyelven zajlik. /Bodnár Gyöngyi: A szatmári kihelyezett tagozaton is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 10./

A határon túli románok lélekszámára vonatkozó számadatok eltúlzottak. A Romanii din jurul Romaniei című könyv (szerkesztette Ion Gherman egyetemi tanár, 2003) adatai szerint a térség országaiban élő románság megoszlása a következő: Moldávia Köztársaság – három és fél millió, Transznyisztria – százezer, Ogyessza tartomány – kétszázezer, Ukrajna – ötszázezer, Bukovina – kétszázezer, más volt szovjet köztársaságok – egymillió, Szerbia, Bulgária és Görögország külön-külön ötszázezer és egymillió között, Macedónia és Albánia – százezer és ötszázezer között, Magyarország – harminc-negyven ezer, Ausztria és Németország együtt másfél millió. A kérdés egyik szakértője, Valentin Hossu-Longin újságíró háromszázezerre teszi az Albániában élő arománok (macedorománok) számát. Ő is becslésről beszél, és hozzáteszi: az adatok egyrészt azért hozzávetőlegesek, mert a hivatalos statisztikák nem megbízhatóak, másrészt amiatt, hogy egyes országokban fokozott ütemben folyik a román ajkú lakosság asszimilációja. /Horváth Andor: Határon túli románok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának, amiért egyes magyar politikusok Malina Hedvig ügye kapcsán megkérdőjelezik a szlovák bűnüldöző szervek pártatlanságát. A nyilatkozat „ismételten és nyomatékosan elutasítja a politikai beavatkozás minden módozatát”, és megengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Parlament magyar képviselői megpróbáljanak nyomást gyakorolni a független szlovák nyomozószervekre és a bíróságokra. Az „ilyen sajnálatos eljárás nem kedvez a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jelenlegi jó légkör javításának”. Ezzel reagáltak arra, hogy az Európai Parlament két magyar képviselője, Tabajdi Csaba (MSZP) és Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) jelezte: a civil európai nőszervezetek elé viszik Malina Hedvig ügyét. Malina Hedviget, a Nyitrán tanuló csallóközi magyar egyetemistát állítása szerint azért verte meg két szlovák bőrfejű, mert magyarul beszélt. A szlovák rendőrség nem hisz a magyar egyetemistának: panaszát két hét nyomozás után azzal zárta le, hogy a történetet a lány csak kitalálta. Malina Hedvig ügyében az sem hozott fordulatot, hogy jelentkezett egy nyitrai férfi, aki megnevezte a támadók egyikét, de a szlovák rendőrség a Hedvig mellett valló férfit alkalmatlannak találta arra, hogy tanúként hallgassa ki. /Pozsony beszól Budapestnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A konzervatívok (PC) Arad megyei vezetője, Lia Ardelean kijelentette, támogatják a PC azon javaslatát, mely szerint az Alkotmányt úgy módosítsák, hogy a román nyelv kötelező legyen az ország minden polgára számára. Javaslatunkkal azokon a gyerekeken szeretnénk segíteni, akiknek felelőtlen szülei helyettük döntenek, elhatárolva őket a többi világtól. /Sólya R. Emília: Nem tartják nacionalizmusnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

Sólyom László köztársasági elnök nem volt hajlandó kitüntetni Horn Gyulát abból az alkalomból, hogy az elérte 75. születésnapját, mert Horn, aki pufajkás, karhatalmista volt ötvenhatban, köztörvényes bűnözőknek nevezte az 1956-os forradalomban részt vevőket. Horn születésnapi ünnepségére eljött Gorbacsov is, és kijelentette, hogy szovjet csapatok bejövetele szükségszerű volt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sietett a színpadra, elterelni onnan Hornt, amikor az Sólyom László nénikéjét kezdte emlegetni. Ugyanígy védik a szociáldemokraták /a PSD/ a másik politikai vén rókát, Ion Iliescut, akinek kétes a szerepe az 1989-es forradalommal kapcsolatban. Tehát ötvenhat, bányászjárások ide vagy oda, a politika kölykei megvédik az öreg ravaszt. Egyebet nemigen tehetnek, mert ez a két ember a saját országában rengeteget tud a háttérügyekről, a privatizáció szelében milliárdosokká vált személyekről. /Fodor István: Iliescu és Horn esete, avagy a vén róka védett állat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 10./

Végleges döntést hozott a nagyváradi bíróság Báthori Gyula gencsi református lelkésszel kapcsolatban: egy munkahelyi konfliktus nyomán másfél éve felfüggesztett lelkészt a Királyhágómelléki Református Püspökségnek vissza kell helyeznie állásába és visszamenőleg ki kell neki fizetnie az elmaradt járulékát. /Pert nyert a gencsi pap. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./Előzmény: Az egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt függesztette fel az egyházkerület vezetősége. /Babos Krisztina: Verekedés a papviszály miatt. = Krónika (Kolozsvár), 2007. júl. 3./

A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont indulása óta jelen van a térség és Hargita megye kulturális életében. Az intézmény igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály történész úgy látja, hogy az elképzelések megvalósítása nagyjából menetrendszerűen halad. A negyedévesre tervezett történeti-néprajzi ismeretterjesztő folyóirat, az Örökségünk első számának megjelent, Kolumbán Zsuzsánna a főszerkesztője. A következő számjúlius végére várható. Lesz benne sajtótörténet, társadalom- és mentalitástörténet, történeti-földrajz (Vofkori László írása) társadalomnéprajz (Miklós Zoltán írása), népi mesterségek ismertetése (Balázsi Dénes cikke), Róth András Lajos összefoglalója a hajdani Székelység című lap néprajzi tárgyú cikkeiről. Róth András Lajos Kolumbán-Antal József székely őstörténettel kapcsolatos kis könyvét elemzi. /Antal Ildikó: Jelen lenni Székelyföld kulturális köztudatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

A Máltai Szeretetszolgálat 1993 óta van jelen Nagybányán. A helyi csoport vezetője László Erika elmondta, céljuk minél több nehéz helyzetben levő emberen segíteni. Sok helyre eljutnak. Nem feledkeznek meg a sokgyerekes családokról, a szegényekről, van ahova bútort, kályhát vagy kötszert visznek. /Hitter Ferenc: nemes emberi értékek. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), júl. 10./

A korondi fazekasok régi elképzelése vált valóra azáltal, hogy megalakult érdekvédelmi szövetségük, melyet Életfa néven jegyeztettek be a bíróságon. Páll Ágoston, a szövetség elnöke, a többszörösen díjazott népművész. A szövetség 21 taggal alakult meg, azzal a céllal, hogy megőrizze az örökségét. Egymásra figyelnek, egymást ellenőrzik, a giccs kizárása a céljuk. Kiállításra az általuk előzetesen átvizsgált, jóváhagyott termékek kerülhetnek. Korond az egyedüli fazekasközpont, mely értékápoló érdekvédelmi egyesületet jegyeztetett be. A község önkormányzata jó néven veszi a szövetség programját, támogatja őket – mondta Katona Mihály polgármester. /Kristó Tibor: Gyökeret eresztett a korondi Életfa. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Júniusban csaknem mindennap színre léptek a gyergyószentmiklós Figura színészei. Június 17-én Nagyszebenben, a Híd Magyar Kulturális Központ meghívására a Rókajátékot mutatták be. Tíznapos magyarországi vendégszereplés után ismét próbáltak a művészek, Anger Zsolt magyarországi színész és rendező irányításával. A rendező Beaumarchais Figaró házassága című színművét szabta a Figura Színház lehetőségeire, három vendégszínésszel. /Bajna György: Újabb bemutatóra készül a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium adott helyet az iskola Fenichel Sámuel Önképzőköre és a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium által megrendezett Erdély csillagai alatt nevet kapott csillagászati, kultúrtörténeti és környezetismereti tábornak. /Takács Ildikó: Erdély csillagai alatt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

Július 8-án, vasárnap a Dicsőszentmárton közelében, Küküllődombón az Alsó-Küküllő Menti Ifjak Szövetsége (ALKISZ) és Ádámos község önkormányzata szervezte a vízmelléki hagyományőrzők találkozóját. A két Küküllő közének falvai a Balavásár – Kiskend – Nagykend vonaltól le Balázsfalváig, ritkán jutnak megmutatkozási lehetőséghez. Az ALKISZ Kökényes nevű tánccsoportja Varró Huba és Miklós Mónika vezetésével bemutatta az alsó-küküllői táncrendet, majd több csoport fellépett, eljöttek a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium tanulói is. /B. D. : Táncostalálkozó Küküllődombón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

Május 7-én Marosjára hazahívta fiait a második alkalommal megszervezett falutalálkozóra. A református templomban pótüléseken fért csak el az a népes gyülekezet, amelynek tagjai az ország különböző vidékeiről, illetve a határokon túlról érkeztek haza. Az ökumenikus istentiszteleten Bálint Csaba helybeli református lelkész és Kopácsi Ferenc helybeli katolikus plébános szólt az együttlét öröméről. A két gyülekezet együttesen valamikor 1500 lelket tett ki, s amely napjainkra az ötödrészére apadt. A Bandi Kati által készített új faluzászlón a két templom tornya, a két egyház címere, a csillag és a hold, valamint a szilva és búzakalász mint a helybeli mesterségek alapja látható. A résztvevők a helyi iskolában megtekinthették a járai kötődésű Albert Olga és Bak Sára kiállítását, préseltvirág-kompozíciókat, grafikákat, ötletes gyermekjátékokat, valamint a falu életének neves eseményeit megörökítő fényképeket. A falumúzeumban a jellegzetes tárgyak, kézimunkák mellett a híres, szilvaízfőző asszonyok remekművéből kóstolhattak a jelenlevők. Megjelent egy füzet, amely Marosjára történetét tartalmazza. Az ünnepség a második világháború elesettjeinek emlékére a templom falán emelt emléktábla megkoszorúzásával folytatódott. /Bodolai Gyöngyi: Öröm sokan lenni. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

Július 8-án, vasárnap nagy jelentőségű ünnep színhelye volt Nagygalambfalva. Az ünnepélyre a 2004–2007 között a műemlék református templomban végzett nagyszabású felújító, restauráló munkálatok befejezése alkalmából került sor. Valószínűnek tűnik, hogy a falunak már a XIV. század előtt is volt temploma. Az ünnepségen megjelent Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, továbbá azok a lelkészek, akik itt is tevékenykedtek. A nagy ünnepre hazajött a falu szülöttje, Kányádi Sándor költő is. Beszélt a település régi egyházi iskolájáról, amelyben a tanulók létszáma meghaladta a 300-at, de azokról az öregekről is, akik utcánként a nagyköveken ülve nemcsak meséket mondtak, hanem a kicsiknek megtanították a betűvetést is. /László Miklós: A hálaadás ünnepe Nagygalambfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Nem vállal semmilyen további lelkipásztori szolgálatot Czirják Árpád kolozsvári főesperes, miután augusztus 1-jén lejár a megbízatása Kolozsváron a Szent Mihály plébánián. A lelkipásztornak Jakubinyi György érsek felajánlotta, hogy más plébániát válasszon magának, de a főpap nem élt ezzel a lehetőséggel. „Czirják Árpád főesperes kérte a nyugdíjaztatását, amit az érsekség el is fogadott” – mondta el Potyó Ferenc érseki helynök. A visszavonuló Czirják a kolozsvári, Donát úti háza közelében lévő templomban fog nyugdíjas papként misézni. A visszavonuló Czirják Árpád helyére Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes kerül, az ő helyét pedig Mátyás Károly jegenyei plébános veszi át. Jegenyére helyezik át a Tisztiként ismert Gergely Istvánt, Csíksomlyón pedig Kovács Attila óradnai plébános tölt majd be szolgálatot. /Mihály László: Visszavonul Czirják Árpád. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Az érchegységi turisztikai befektetések közt egyedülálló megvalósítás a hét végén megnyitott, SAPARD-programmal készült Székelykő Kúria Torockószentgyörgyön, melyet a helybeli Szakács házaspár épített. Az Ilona-vár és Székelykő közt húzódó völgyben épített létesítmény avatóján színvonalas kultúrműsor keretében csendült fel a kolozsvári Balázs testvérek zenéje, és fellépett a Bogáncs néptáncegyüttes, valamint Péntek Zsuzsa kalotaszegi dalénekes. A csodálatos környezetben, a Székelykő mellett felavatott létesítmény hagyományőrző, a torockói festett bútorral berendezett 50 férőhelyes vendégfogadó Király Ferenc népművészeti mester munkáját dicséri. /Tamás András: Kúriaavató az Érchegységben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Árpád fejedelem halálának millecentenáriumára szerveztek ünnepséget Bihar megyében, Árpádon. Az Egy nemzet, egy haza mottóval megszervezett, július 8-áig, vasárnap estig tartó rendezvény házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt. Árpád-kori fegyvereket és viseleteket, valamint magyar harcművészeti módszereket is bemutattak. Tőkés László püspök hirdetett igét. „Ennek az évfordulónak többszörös üzenete van – hangsúlyozta a püspök. – Történelmi üzenete a folytonosság, politikai üzenete pedig az, hogy olyan vezérekre van szükség, akik népükért és nem népükből élnek. ” Árpád fejedelemről és koráról Bakay Kornél történész tartott előadást, majd Maczkó Mária népdalénekes produkciója után Miller Lajos operaénekes az Árpád népe című operából énekelt részleteket. Az Árpád-díjat idén Szörényi Levente zenésznek adták át. Bár Szörényi nem a régió szülötte, de térségektől függetlenül szolgálja a nemzetet. A színpadon felállították azt a szoborfejet, melyet Brassóból, a Cenkről ledöntött Árpád-szoborból mentettek meg. A szobor elé azt az Árpád-pajzsot is kiállították, amelyet a Szörényi Levente által alapított Holdvilágárok Alapítvány adott át kitüntetésként Tőkés Lászlónak. „Nem az a célunk, hogy egymás munkáját díjakkal jutalmazzuk – fogalmazott Szörényi. – Célunk, hogy a velünk nem teljesen egy hullámhosszon lévő, ámde értékes embereket is buzdítsuk arra, hogy ne csak a külföldért, hanem népükért is merjenek bátorsággal cselekedni. ” Szörényi a Sziklák meghasadása című új művét is előadta az árpádi színpadon. A református templomkertben emlékoszlopot lepleztek le. Az oszlop fáját a háromszéki, székelyszáldobosi Albert Tibor adományozta, a művet az alsócsernátoni Haszmann József és Haszmann Pál faragták ki. /Gergely Gizella: Árpád vezérre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

Nem könnyű hét településnek egy csokorban élni, mert a Nagyborosnyó községközponthoz tartozó Kisborosnyónak és a tőle földrajzilag különálló Kispataknak, Cófalvának, Feldobolynak, Lécfalvának és az ugyancsak külön kis agrár- és munkástelepet alkotó Várhegynek megvannak a maga elvárásai, óhajai. Adós a községi földosztó bizottság egy sor tulajdonbizonylattal. Vannak, kik szerint legalább Lécfalvának dukálna egy önálló községi státus. Feldobolyban új iskola épül, a cófalvit kijavították, a lécfalvi és a kisborosnyói tatarozásra szorul, Várhegynek nincs saját iskolaépülete – a tulajdonjog körüli bonyodalmak miatt. A központi iskolát Nagyborosnyón visszakapta a református egyház. Az elemisták és az óvodás gyerekek létszáma meghaladta a 185-öt. Cófalva iskolája megújult, de kevés a gyereklétszám. Lécfalván az V–VIII. osztályban is alacsony a tanulólétszám. Olyan rossz arra az út, hogy az új iskolabusz ott nem közlekedhet. Kisborosnyón az óvodában és az elemi iskolában van elég gyerek. Cófalván a községnek sikerült önerőből kijavítania az egykori cófalvi faluházát, mely jelenleg a művelődés és az ifjúság hajléka. Kisborosnyón a nyerges-tetői és az Úz-völgyi megemlékezésekre Damó tanító újabb emlékállító terveket szőtt, melyeket a falusfelek és a Nyíres Lokálpatrióta Kör tagjai, támogatói is felkarolnak. /Kisgyörgy Zoltán: Hét falu egy község. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Július 7-én befejeződött a Csárdás és polka elnevezésű, egyhetes nemzetközi tánctábor Oroszhegyen. A táborban naponta közel száz gyerek vett részt, többnyire helybéliek, de voltak Székelyudvarhelyről, és magyarországi turisták is ellátogattak a tánc- és énektanításokra. A talpalávalót a budapesti Táltos együttes és a székelyudvarhelyi Keleti Szél Szabadcsapat húzta. A tábor megszervezését hagyományossá szeretnék tenni – mondta, Tóth István, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet művészeti igazgatója. /(bágyi): Sikeres tánctábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

A Felsősófalvi Innovatív Egyesület, a református egyházközség és Parajd község polgármesteri hivatala szervezésében falunapot tartottak Felsősófalván. Az ünnepi istentisztelet keretében a parajdi és felsősófalvi dalárdát hallgatta a háromszáz főnyi gyülekezet és vendégeik. Hagyomány, hogy majdnem minden évben a helyhez hű „elszármazottak” egy-egy könyvvel tisztelegnek szülőfalujuknak. Kis könyvtárnyivá gyarapodtak a tanulmányok, megjelentetett kordokumentumok. Idén Kovács Mózes Élt egyszer egy Ész Mózsi című könyvét mutatták be a közösségnek. A főszereplő a helység közismert, kiváló egyéniségű ezermestere volt. Épített, szerelt, feltalált, faragott, hangszert készített, székely kapukat állíttatott. Élettörténetét nyolcvan év körüli fia, a híres történetmondó, idegenvezető rögzítette. Az emlékezés második kötete a mostani. „Megtalálta azt a titkos kulcsot, amellyel megkeseredés nélkül lehet élni ebben a közösségben: többet adott, mint amennyit kapott” – summázta. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója, aki a mű sajtó alá rendezését segítette. /(M. M.): Megkeseredés nélkül élni a közösségben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

Megnyílt Horváth Szőke Gyöngyvér grafikusművész kiállítása Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában. Németh Júlia műkritikus elmondta, Horváth Sz. Gyöngyvér először 1979-ben a Korunk Galériában állított ki, a képzelőereje az évek folyamán nem lankadt, inkább gazdagodott. Mostani tárlata vegyes technikával és kollográfiával készült. /Ö. I. B. : Tárlat, keresztelővel és örömkönnyekkel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Július elején nyílt meg a menyházai Park Szálló Czárán Gyuláról elnevezett konferenciatermében Brittich Erzsébet aradi képzőművész tárlata huszonegy menyházai és Menyháza környéki képpel, tájképpel. A sokoldalú művésznő –szobrászkodik és kisplasztikákat is készít – munkái eljutottak Nyugat-Európán kívül Észak-Amerikába is. /K. K. : Brittich Erzsébet “magánya” Menyházán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

Lihor-Laza László képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron. Dávid Károly egyetemi tanár megnyitó beszédében arról szólt, hogy a festmények, kollázsok, tárgyak, installációk, pop-art alkotások az utóbbi évtizedek művészeti irányzatainak stílusjegyeit viselik magukon, mégsem bántó ez a sokféleség. /(Sz. I.): Sokféleségében is egységes kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

Az ozsdolai 123-as Kún Kocsárd Cserkészcsapat július 5–8. között rendezte meg a 2007-es nyári csapattáborát. /Iochom István: Ozsdolai cserkészek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

A neves Academia Catavencu élclap szerkesztői a július elején indított internetes oldalukon magyar nyelvű cikkeket is megjelentetnek. Egyelőre a román laptestben megjelent rövid írások szó szerinti fordítása olvasható a www.academiacatavencu.ro oldalon. A román sajtó nem először próbálkozik nyitni a magyar olvasók felé. Szintén a Realitatea-Catavencu médiacsoporthoz tartozó Cotidianul című napilap korábban már közölt honlapján magyar nyelvű cikket. Akkor az autonómiáról készített terjedelmes helyszíni riportot tették közzé magyarul. /Catavencu magyarul is. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum idei Brassai-hete azzal tűnt ki, hogy hat évkönyv-, illetve folyóiratszám bemutatójára került sor. Az évkönyv (Az 1557-ben alapított Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2005–2006-os tanévre. Szerkesztette dr. Gaal György) a maga 182 oldalával az eddigieknél jóval terjedelmesebb. Az évkönyv szerint az iskolában nappali tagozaton 717, az estin 329 diák tanult, összesen az iskolában 80 tanerő 1046 fiatalt oktatott. Háromévi szünetelés után újraéledt a Védett Burok című diáklap. Az angol nyelv népszerűségére jellemző, hogy a School Nyúúz című diáklap már a 13. számát jelenteti meg. A Brassai az egyetlen megyebeli magyar tannyelvű iskola, ahol román diáklap is megjelenik. Az idén már a 3. számához érkezett az „ALTFEL (Másként). Revista Liceului Sámuel Brassai”. A Brassai kereteiből már kilépő Közmag közgazdasági lap a VI. évfolyamánál tart. Főszerkesztője Plesa Róbert egyetemista. Egy búcsúszám is van, az Utolsó Szó. A Brassai esti tagozatának egyetlen kiadványa. – Ultimul cuvant. Unica revista a seralului Liceului „Brassai Sámuel. A 24 oldalas, kétnyelvű kiadványt Fejér Ákos földrajztanár állította össze. Román és magyar estis diákok vallanak benne, hogyan is kerültek az estibe. Ez a szám az 1949-től megszakítás nélkül működő esti tagozat búcsúja akar lenni. A Brassaiban ugyanis megszűnik az esti tagozat. /G. Gy. : Sajtóélet a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./