Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa aláírta július 12-én az uniós alapok lehívásának alapját képező országos stratégiai keretprogramot. A következő időszakban Románia 19 milliárd euró támogatást kaphat az Európai Uniótól (EU) a strukturális és kohéziós alapok keretében. „A vissza nem térítendő uniós alapok Románia európai integrációjának legnagyobb előnyét képezik, a román kormány legfőbb prioritása pedig, hogy az összeg minél nagyobb hányadát tudja lehívni” – mondta Calin Popescu-Tariceanu. Az infrastruktúra fejlesztésére szánt összegek célja, hogy csökkenjen Románia lemaradása az uniós országokhoz képest. /Farcádi Botond: Milliárdok Romániának. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./ Az európai uniós alapok felhasználását lehetővé tevő országos keretstratégia aláírása után fel is lehetne lélegezni. Az Európai Unió közös kasszájából közel húszmilliárd eurós összeget szán arra, hogy az ország felzárkózhasson a fejlettebb tagállamok színvonalához. Valóban föl tudja-e használni az ország a rendelkezésére álló strukturális és kohéziós alapokat? Az eddigi tapasztalatok nem túl biztatóak. A három éve csatlakozott országok közül egyik sem éri el a harmincszázalékos felhasználási szintet. /Balogh Levente: Esély és kétely. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Továbbra sem tudni, mikor találkozik Markó Béla és Tőkés László. „Kommunikációs csata indult be az RMDSZ és Tőkés László támogatói között” – állapította meg Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. Toró elmondta, sem Markó Béla szövetségi, sem Kelemen Hunor ügyvezető elnök nem válaszolt telefonhívásaira. /Gazda Árpád: Kommunikációs versengés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Országszerte több ezer hektár termőföldet tett tönkre az ítéletidő. Erdélyben leginkább Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sújtotta a vihar. Háromszéken is hatalmas károkat okozott a vihar és a jégeső. Bálványosfürdőn például tojás nagyságú jég hullott. A heves esőzések miatt a településen 15 háztartást öntött el a hegyoldalról lezúduló esővíz. Mikóújfalun is a jégeső okozott károkat, több mint 180 háztartást öntött el az ár, továbbá elverte a gabonát. Felcsíkon közel 20 ezren maradtak villanyáram nélkül, mert a villanyvezeték megrongálódott. Hasonló volt a helyzet Udvarhelyszéken is. Székelyudvarhelyen 40 ezren maradtak ivóvíz nélkül, az áramszolgáltatás szünetelése miatt. /Több megyében tombolt a vihar. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Az 1948 és 1963 között politikai bűnökért hozott ítéletek eltörlésére vonatkozó törvényt kezdeményez Eckstein-Kovács Péter. A tervezet, amelynek másik két társszerzője Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor képviselő, kártérítést is kilátásba helyez az érintettek, illetve azok utódai számára. – Nem rehabilitálásról, hanem az olyan politikai perekben született ítéletek megsemmisítéséről van szó, amelyeket 1948–1963 között hoztak Romániában – az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi egyezmények ellenére. A jogszabály hivatalból törölne minden ilyen ítéletet függetlenül attól, hogy az érintettek kérvényezik-e vagy sem. A törvény hatálya alá eső ügyek azonosítása az erre a feladatra kijelölt ügyészek dolga lesz. Ami pedig a kártérítést illeti, az elképzelések szerint pontos összeg lenne meghatározva minden börtönben töltött hónapért, amelyet az elítélteknek ártatlanul kellett elszenvedniük. Eckstein-Kovács Péter reményének adott hangot, hogy az RMDSZ-vezetőknek és Tőkés Lászlónak sikerül megegyezniük abban, hogy a püspököt befutó hely illesse meg a szövetség EP-jelöltjeinek listáján. /SZ. K. : Javaslat politikai bűnökért hozott ítéletek eltörlésére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Nagyon szomorú a helyzet a román oktatásban – adott hangot elégedetlenségének Traian Basescu államfő az ország tanügyi helyzetét elemző elnöki bizottság jelentését kommentálva. – A román oktatási rendszer gyenge minőségű, egyáltalán nem hatékony. Ugyanakkor diszkriminatív, hiszen nem biztosítja az esélyegyenlőséget, elég csak a városi és falusi iskolákban tanuló gyermekek közti különbségekre gondolni– vélekedett az államfő, aki a megoldást az oktatás decentralizációjában, a tanügy kiemelt finanszírozásának biztosításában látja. /Basescu: Szomorú a helyzet a román tanügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Romániában jóformán semmilyen előrelépés nem történt a volt politikai rendőrség besúgóinak, még inkább tisztjeinek, kihallgató pribékjeinek a leleplezése terén. Traian Basescu államfő csak májusban, az államfői tisztségében őt megerősítő népszavazás után kezdte következetesebben hangoztatni az átvilágítási törvény megszavazásának szükségességét. A folyamat csak 2006-ban indult be, akkor sem belső kényszer, mint inkább külső ráhatás nyomán: Bukarest aggódott amiatt, hogy a Szekuritáté irattárának átvilágítása nélkül Románia nem lehet az EU tagja. Így érkezhetett meg tavaly a Szekuritáté Levéltárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) több mint másfél millió iratcsomó a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és 19 ezer dosszié a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) levéltári anyagából. Ezzel a SIE lezártnak tekintette az ügyét, a SRI viszont nem tagadta, hogy 75 ezer iratcsomó továbbra is birtokában maradt. Ezek a terror- és kémelhárítással kapcsolatos, nemzetbiztonsági jelentőségű dossziék. Később a SIE volt igazgatója, Claudiu Saftoiu is elismerte, hasonló hivatkozással mintegy 27 ezer dossziét titkosítottak és tartottak vissza az intézmény archívumában. A legfontosabbról, az egykori szekus beszervezőkre, kínvallókra, pribékekre vonatkozó dokumentumokról van szó. Kilétüket homály fedi, ezért eddig csak alig több mint 600 – többnyire másod- és harmadrangú – besúgó, illetve mintegy 300 jelentéktelen tisztecske bukott le. Emellett még mindig várat magára a volt kommunista nómenklatúra tagjainak átvilágítása. Dossziéik jelenleg hozzáférhetetlenek. A belügyi tárca vonakodik átadni a levéltárában fellelhető dossziékat, és azok számáról sem szolgáltat adatokat. Csendes László, a CNSAS elnöke kifejtette, emiatt képtelenek leleplezni a magas rangú volt szekus tisztségviselőket, hiszen a róluk szóló adatokat tartalmazó „káderlapok” a Belügyminisztériumban vannak. Az átvilágítást akadályozza az is, hogy a „nagyhalak” jelentős részét vagy átmentették a jelenlegi hírszerző struktúrákba, vagy gyermekeik kerültek vezető tisztségekbe ezekben a szervekben. Az átvilágítást megnehezíti azoknak a történészeknek, politikai elemzőknek, politikusoknak az intézményre gyakorolt a nyomása is, akik hősként igyekszenek feltüntetni a volt politikai rendőrség kiszolgálóit. Azután ott van a 75 ezer ügycsomó, amely csak az átvilágító testület és a hírszerzés képviselőiből álló vegyes csoportok együttes elemzése után kerülhet a CNSAS-hoz. Sorsukról legtöbbször éles vita után döntenek. Egy friss felmérés szerint az ország lakosságának immár kevesebb, mint fele, 49,3 százaléka tartja fontosnak az átvilágítást, több mint 47 százaléka pedig úgy véli, a CNSAS voltaképpen a volt szekusokat védi. /Bogdán Tibor: CNSAS: ködösített átvilágítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Tusnádon, a Miért által szervezett EU-táborban július 12-én Birtalan József, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének elnöke a közigazgatásban jelen levő korrupcióról tartott előadást, Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyi szintű fejlődési lehetőségekről, a regionális fejlesztésekről, Winkler Gyula államtitkár az unió hétéves költségvetéséről számolt be, Antal István RMDSZ-képviselő a fiatal vállalkozóknak adott tanácsokat, Takács Emőke, az OTP Bank Románia munkatársa a fiatalok pénzszerzési lehetőségeit mérlegelte. Szász Attila államtanácsos a tanulás és a piac adta lehetőségek kihasználására ösztönözte a jelenlevőket. Csáka József, a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Országos Ügynökségének elnöke a romániai kis- és közepes vállalkozások versenyképességéről beszélt. /Iochom István: Gazdaságról, korrupcióról, fejlődésről (Tusnád, EU-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

A magyar nemzetpolitika szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében is megújult az elmúlt évben – hangsúlyozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára július 12-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján. A nemzetpolitika megújítását elsősorban a megváltozott külső és belső körülmények indokolták. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, Románia pedig 2007-ben vált tagállammá. A kisebbségpolitika új dimenzióba került – mondta a szakállamtitkár. A megváltozott nemzetpolitika leglényegesebb változásai a megújult támogatáspolitika, valamint a fejlesztéspolitika. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek között szoros együttműködést kell kialakítani és új intézményrendszert kell létrehozni. Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ma már a nemzetin túl lehet más forrásokat is találni ahhoz, hogy a kisebbségek által lakott régiókban fontos, népességmegtartó, gazdaságfejlesztő, kultúramegtartó projektek indulhassanak el. A magyar–magyar párbeszéd intézményrendszerének átalakítása volt az egyik heves vitákat kiváltó kérdés. Azzal, hogy a korábbi, egyfórumú rendszer átalakult többfórumúvá, véleménye szerint a tartalmi kérdésekre jobban koncentráló együttműködési struktúra alakult ki. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője közleményében úgy fogalmazott: „a kormány még mindig rabja saját, 2004. december 5-én folytatott magyarellenes kampányának, ezért fél összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. Ezt tetézte azzal az ámokfutással, mely során szétverte az öt kormányt megért Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Teleki László Intézetet”. /Megújult magyar nemzetpolitika? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Szülőföld Alapról szólva Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ez a pályázati úton elnyerhető támogatások alapintézménye. Tevékenységét három szinten fejti ki: politikai szinten történik a fő célok meghatározása. Az idén februárban megalakult Regionális Egyeztető Fórum keretében a miniszterelnök és a külhoni magyar politikai vezetők egyeztetnek. A Szülőföld Alap forrásai az idén jelentősen megnövekedtek: a rendelkezésre álló 2,2 milliárd forintból eddig egymilliárdot osztottak ki. A forráselosztás nem pusztán létszámarányos, hanem a két hátrányosabb helyzetben lévő régiónak, Kárpátaljának és a Vajdaságnak több jut, amivel a többi Kárpát-medencei magyar közösség is egyetért. A nyugati magyarságról elmondta: „megpróbálják bevonni őket a nemzetpolitikai együttműködés rendszerébe. ” Idén első ízben megrendezik a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválját, a Biennálét. A rendezvény, két egymásra épülő fesztivál formájában valósul meg: „A Dunánál” alcímmel 2007. augusztus 18. és 20. között Budapesten, míg 2007. szeptember-októberében Budapesten, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen zajlik majd a Kortárs Művészeti Fesztivál. A rendezvény célja, hogy bemutassák a magyar közönségnek a külhoni kortárs magyar kultúrát. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint „a határon túli magyarok az elmúlt évben sem számíthattak semmi jóra, semmilyen segítségre az MSZP és a kormány részéről”. /Kánya Gyöngyvér: Gémesi: megújult a nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Teljesülhet Traian Basescu államfő óhaja, Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára bejelentette: a kormányzat a ciklus végéig szeretné megerősíteni a magyarországi kisebbségek kulturális autonómiáját és rendezni kívánja parlamenti képviseletük ügyét. Gémesi Ferenc közölte, a kulturális autonómia megerősítése érdekében szeretnék, hogy azok a kisebbségi önkormányzatok, amelyek megfelelő szakmai, tartalmi és gazdasági kapacitással rendelkeznek, vegyék át intézményeiket és működtessék azokat. /Rendezné Magyarország a kisebbségek parlamenti képviseletét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Szűcs László, a lap főmunkatársa szerint a Markó-Tőkés csúcstalálkozóval a lényeges dolgokat a szőnyeg alá söprik. Szerinte senki sem kérdezi meg, mi van az egyik fél magabiztos harciassága mögött? Az újságíró nem hiszi, hogy képes lenne a tartós együtt cselekvésre a két vezetői gárda, továbbá nem lesz attól jobb az RMDSZ megítélése, hogy választási alkut köt radikális bírálóival. /Szűcs László: A csúcs árnyékos oldala. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Július 11-én megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanácsot, miután 14 alapító civilszervezet megbízottja kitöltötte a belépési szándéknyilatkozatot, Soraikba további magyar érdekeltségű civilszervezeteket várnak. A Szabadság-szobor Egyesület, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Katalin Egyesület, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet, az Evangélikus Egyház, a Református Egyház, a Szülők a Magyar Oktatásért Egyesület, a Csiky Gergely Egyesület, az Aradi Máltai Segélyszolgálat, a PRO-KI-DOR Egyesület, az IRKATER Egyesület, a Kisiratosi Gazdák Egyesülete és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület által delegált megbízottak elfogadták az AMMKAT Alapszabályzatát. Dr. Túsz Ferenc ideiglenes elnök javaslatokat vár a Kulturális Autonómia Tanácsba való felvételre három közismert, nem politikai tisztségviselő, magyar személyre vonatkozóan. /(b): Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

A Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medencei magyar pedagógusok szakmai és módszertani tanfolyamsorozata immár tizenötödik alkalommal zajlik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében. Főhetének hivatalos megnyitója július 16-án lesz a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében. Szinte az utolsó percen, de megérkeztek a pénzalapok a Bolyai Nyári Akadémiára, a szervezet működésére és a szülőföldi továbbképzésekre. „Bár a Bolyai Nyári Akadémiára szánt összeg (15 millió 400 ezer Ft és 20 400 lej) csak alig valamivel kevesebb a korábbi évek költségvetéséhez képest, annak reális értéke mondhatni egyharmadával megcsappant. Így, ha szükséges lesz, majd a szülőföldi továbbképzésre szánt összegből pótoljuk a hiányt” – tájékoztatott Lászlófy Pál, a Bolyai Nyári Akadémia fővédnöke, illetve a szervező Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az összesen 25 tanfolyamra 830 hallgató jelentkezett be, és mintegy 125 előadótanárral zajlanak a képzések. /Antal Ildikó: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

Kénytelen volt lemondani a kultúrpalota eredeti rendeltetéséről a kovásznai önkormányzat. A rendszerváltás után a megyei önkormányzat nagyszabású kulturális befektetéssel igyekezett helyettesíteni a harminc évvel ezelőtti földrengés által súlyosan megrongált fürdővárosi művelődési házat. Azonban a központi költségvetési elosztás, valamint a térség saját bevételeinek apadása miatt a megye átadta az 1992-ben megkezdett épület munkálatainak folytatását a városi önkormányzatnak az ezredforduló táján. A városháza képtelennek bizonyult megbirkózni a tetemes értékű befektetés folytatásával, partnereket keresett az építkezés befejezéséhez. Megtalálta egy bukaresti cégben, amely hotellé változtatja az elhanyagolt létesítményt. Nincs annyi kultúrafogyasztó vendég a városban, amely indokolná egy ilyen palota meglétét, emellett csökken a fürdővárosba érkező vendégek száma. /Domokos Péter: Kultdinoszauruszok alkonya. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Munkaerőhiány van a Kürtösi Vámszabad-övezetben tevékenykedő néhány nagyvállalatnál, tájékoztatott Almási Vince kisiratosi alpolgármester, akit egy ott működő portugál cég vezetője megkért, segítsen neki munkásokat toborozni Békés megyéből. Kelet-Magyarország településeiről több százan vállalnának munkát Romániában. A munkavállalók képviselőivel történt megegyezés értelmében a közeljövőben munkaügyi biztossal tisztázzák, milyen feltételek mellett vállalhatnak munkát az országhatár innenső oldalán, ugyanakkor a munkavállalók számára kirándulást szerveznek Kürtösre, ahol megismerkedhetnek a portugál vállalatban adódó munkalehetőségekkel. /(balta): Magyarországi munkaerő Kürtösre? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett Lármafa-találkozó sorozat célkitűzései révén fontos szerepet tölt be a magyar kultúra ápolásában. Fő feladatának a Szent László-kultusz megőrzését tekinti. Ezt a Szent László nevéhez fűződő Kárpát-medencei helységek felkeresésével, megismertetésével és tartós kapcsolatok kiépítésével valósítja meg. A találkozó résztvevői felkeresik a cserhalmi ütközethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékekkel rendelkező és ezt templomi freskókban megörökítő 48 települést (Erdélyben, Felvidéken, Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában). A 8. Lármafa-találkozó útiránya: Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely-Marosvásárhely-Cegőtelke-Sárospatak-Borsi-Margonya-Eperjes-Kassa-Rozsnyó-Kakaslomnic-Késmárk-Lőcse-Krasznahorka-Pelsőc-Tállya- Sepsiszentgyörgy. A Lármafa-találkozó székelyföldi csoportját Cegőtelkén fogadta Székely Pál és dr. Szántó Árpád, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke és alelnöke. Cegőtelki fiatalok eljátszották a cserhalmi ütközet azon mozzanatát, amely templomi freskókban meg van örökítve. Ezután a székelyföldiekhez csatlakoztak a cegőtelkiek és a beszterceiek, és a csoport továbbindult a Felvidékre. A lármafások Borsiba emlékeztek arra, hogy a községben álló ősi kastélyban született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A lármafások tapasztalták, hogy a többségében magyarok lakta Borsiban nem működik magyar óvoda és magyar iskola, a magyar anyanyelvű gyerekek szlovák nyelven tanulnak. A találkozó résztvevői Margonyán megkoszorúzták Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, aradi vértanú sírját. A debrődi sírkertben koszorút helyeztek el Papp Anna volt polgármester asszony sírjánál, aki lelkes támogatója volt a Lármafa-találkozóknak, éltetője a Szent László-kultusznak. Kassán meglátogatták a Szent Erzsébet püspöki székesegyházat, a kassai dómot; a Rodostó-házat, II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának másolatát, a Szent Mihály-kápolnát, melyben létezett egy Szent Lászlót ábrázoló freskó, amelyet lemeszeltek. Kakaslomnicon megtekintettek egy Szent László-faliképet, majd Késmárk és Lőcse nevezetességei következtek. A 8. Lármafa-találkozó felvidéki záró-mozzanata a pelsőci református templomban tartott ünnepi istentisztelet volt. A 8. Lármafa-találkozó állásfoglalásában felszólított: építsünk közös jövőt. Van megoldás a megbékélésre, ehhez a múltat be kell vallani. Szükség van az autonómiára, az anyanyelvi oktatás biztosítására minden szinten, Borsitól Cserhalomig, akár Szabadkáig. /Trufán József tanár, a találkozó résztvevője: 8. Lármafa-találkozó. 2007. június 20-25. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében hívek ezrei emelték fel szavukat papjuk elhelyezése ellen. Szentelése alkalmával minden pap engedelmességet fogad a mindenkori elöljárójának. A 2000-ben lezárult egyházmegyei zsinat rendelkezése értelmében egy plébános vagy lelkész kinevezése öttől tizenöt évig kell hogy terjedjen. A tizenöt év letelte után az illető hely plébánosának ki kell nyilvánítania szándékát, hogy elvállalná más egyházközség vezetését is. Jakubinyi György érsek az egyházmegyei zsinati rendelkezés értelmében jogosan és törvényesen járt el. Érthetetlenek az ellene felhozott vádak. A közös nyilatkozatot az egyházmegye főesperesei írták alá, köztük Kovács Sándor, akit szintén áthelyeznek. /Nincs új a nap alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érseki Hivatal honlapján megjelent az új főesperesi és papi kinevezésekről szóló közlemény. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, kanonok, főesperes utóda a kolozsvári Szent Mihály plébánia élén Kovács Sándor címzetes kanonok, eddigi székelyudvarhelyi főesperes lesz. Az érseki közlemény szerint dr. Czirják nyugdíjba vonul. Mivel 23 éven át szolgált Székelyudvarhelyen, az egyik legszebb és legmagyarabb városban, nem könnyű szívvel költözik új helyre. Mindazonáltal tudja és érzi, hogy a pap nem egy helynek, hanem Krisztusnak van szentelve, tehát ha az érsek azt kéri, hogy vállalja el a kolozsvári szolgálatot, szívesen megteszi – nyilatkozta az újonnan kinevezett főesperes, Kovács Sándor. Arra a kérdésre, hogy mit fog kezdeni a sok elkezdett befektetéssel és fejlesztéssel, amely ugyanakkor elégedetlenséget is szült, az új főpásztor elmondta: azt tartja szem előtt, hogy ő lelkipásztor, akinek feladata a lelkigondozás. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kinevezték a kolozs-dobokai egyházkerület új főesperesét. Ft. Czirják Árpád utóda Ft. Kovács Sándor Székelyudvarhelyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Első fokon pert vesztett az Erdélyi Református Egyházkerület, amely decemberben visszakapta Kolozsváron az egykor tulajdonát képező Horea út 51. szám alatt található ingatlant. Az egyházkerület bízik abban, hogy a másodfokú döntés számukra kedvez majd, hiszen valamikor ők építtették az ingatlant. Tanfelügyelőségi források szerint azt tervezték, hogy ebben az épületben indítják be a magyar nyelvű szakoktatást, de erre csak akkor kerülhet sor, ha az épületet valóban visszakapja az egyházkerület. /Pert vesztettek a reformátusok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

A nagybányai evangélikus egyházközség újabb ingatlannal gazdagodott, amelyet az elmúlt hét végén Zelenák József püspökhelyettes-esperes szentelt fel. Köncze Geréb Árpád esperes, helyi lelkész elmondta, az új gyülekezeti otthonban összejövetelek, szeretetvendégségek mellett lehetőség nyílik ifjúsági találkozókra, nőegyleti összejövetelekre és nem utolsósorban a diakóniai munkára. /Gödri Alpár Béla: Evangélikus gyülekezeti otthon Nagybányán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Az adományozó, Dégenfeld Pál is jelen lesz a jövő héten, amikor hivatalosan is átadják Hadadon a Dégenfeld–kastélyban berendezett Dégenfeld Egyházi, Oktatási és Kulturális Központot. Az átadás után itt tart a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a külföldi lelkészekkel közös konferenciát, amelynek központi témája: a család, mint érték. /F. I. : IKE–tábor, lelkészértekezlet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 13./

Erdélyország az én hazám címmel bocsátotta útjára a magyarországi Domokos Alapítvány azt a meghívót, amely nagy sokadalomba, világtalálkozóra hívja az Erdélyből elszármazottakat és az Erdély-szimpatizánsokat. A találkozót, amelynek hangsúlyozottan kulturális-fesztivál jellege lesz, augusztus 18–20-án tartják Verőcén, a Csattogó völgyben. A Szovátáról elszármazott Domokos István az egyik ötletgazda. Úgy találta: szükség lenne egy alkalomra és helyre, ahol a szétszóródott erdélyi magyarok és a velük szimpatizálók évente egyszer családias hangulatban találkozhatnak. Helyszínül azért választották Verőcét, mert a település polgármestere, az erdélyi Bethlen dinasztia egyik sarja, Bethlen Farkas lelkesedéssel karolta fel a kezdeményezést. A rendezvény fővédnöke Cselényi László, a Duna TV elnöke, a háziasszony szerepét Széles Anna művésznő tölti be. Mindketten kolozsvári kötődésűek, úgyszintén Tőkés Erzsébet is, aki szintén jelen lesz és a Házsongárd Alapítvány áldozatos munkájáról tart majd előadást. /Tatár Zoltán: „Erdélyország az én hazám” = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Július 11-én Gyergyószentmiklóson lépett fel a Kárpát-medencei Fesztiválzenekar. A fiatal művészek a Székelyudvarhelyen zajló VIII. Kárpát-medencei Fesztivál-zenekari Tábor résztvevői, akik egyhetes intenzív képzés után kisebb turnén mutatkoznak be. „Tíz éve született meg az ötlet, hogy jó volna Székelyföldön is létrehozni egy szimfonikus zenekart” – mondta el Bodurian János, a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója, a tábor főszervezője. Ennek szolgálatában jött létre a tábor, amely a kezdetekkor csak erdélyi magyar fiatal zenészeket fogadott, mára Kárpát-medenceivé bővült: szinte minden évben érkeznek kárpátaljai, felvidéki és magyarországi résztvevők is. /Jánossy Alíz: Fiatal fesztiválzenekar. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Az Erdélyi Ifjúsági Keresztény egyesület tagjai idén két tábort is szerveznek a Hunyad megyei Algyógyon augusztusban, egy angol tábort, és egyet a konfirmáltak számára. Az utóbbira a szórványban élő, idén konfirmált fiatalokat hívják. /Szappanos Andrea: Táborok Algyógyon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 13./

„Székelyföld legkeletibb bástyáján”, Ojtozban a hét végén tartották a hagyományos faluünnepet. A rendezvény térzenével kezdődött, a délelőtti órákban a futballpályán már megjelentek a sörsátrak és a lacikonyhák. A kulturális programok idén elmaradtak. A remek hangulatért Demeter Elemér és háromtagú zenekara felelt, óriás-tábortüzet gyújtottak sötétedéskor. /Gyergyai Csaba: Ojtozi ünnep tábortűzzel= Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./

Idén összesen 609 végzős volt a magyar tagozaton Szatmár megyében, akik közül 590 idén fejezte be az iskolát. A tizenkettedikes magyar anyanyelvű diákok közül 606–an iratkoztak be az érettségire, s 589–en jelentek meg a vizsgákon, s közülük 484–nek /79,9 százalék/ sikerült az érettségije. Román nyelv és irodalom szóbelinél heten, írásbelinél 99–en, egyéb tantárgynál pedig 16–an buktak meg. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes szerint kicsi a különbség az összesített és a magyar tagozat átmeneti aránya között, s ez mindenképpen jónak számít. /(gyb): Jól érettségiztek a magyar tagozatos diákok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 13./

A nyolcadikos diákok és egyetemisták hátrányos helyzete mellett köztudott az, hogy a magyar diákok az érettségin egy tantárggyal többől, román irodalomból és nyelvtanból is vizsgáznak. Romániában a szakképzés minden fokon román nyelven folyik – még akkor is, ha nem hivatalosan a tananyagot több helyen magyarul oktatják –, és a diákok tudásukról csak román nyelven adhatnak számot. Országos szinten a magyar gyerekek egyharmada nem magyar tannyelvű iskolákba jár. Közben nemzetközi konferenciákon az államelnök azzal kérkedik, hogy Romániában a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása modellértékű. Az 1880-as évekig a magyar nyelvet a román iskolákban még tantárgyként sem oktatták, a román tanítók ezrei nem ismerték az állam nyelvét. Az ezeréves magyar uralom végén a románság alig 12 százaléka beszélte az állam nyelvét, de a korabeli román propaganda, hasonlóan az 1989 utáni Harkov (Hargita-Kovászna)-jelentéshez, a magyar elnyomás rémképeivel riogatta a világot. Ma az iskola nagyon sok magyar diáknak keseríti meg az életét. /Kádár Gyula: Az iskola éltető édesanya? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./

A Keresztély Ferenc és Bede István tiszteletére szervezett ünnepséget június 18-án Sepsiszentgyörgyön Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul nyitotta meg, aki az 1956-os forradalom két idős háromszéki résztvevőjének odaítélt emlékérmet adta át Sólyom Lászlók, magyar köztársasági elnök nevében. Keresztély Ferenc sepsiszentgyörgyi otthonában beszélt az újságírónak börtönbüntetéséről, amelyet szinte gyerekként róttak ki rá. Születésileg felsőrákosi, Brassóban lakott, ott tartóztatták le, alig töltötte be a 18. évét. 1957-ben néhány barátjával elment Fehéregyházára, s megkoszorúzták a Petőfi-emlékművet. Ezt nacionalista megnyilvánulásnak minősítették, azért ítélték el. Az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség, az EMISZ tagja volt. Az egész országból szedtek össze magyar fiatalokat. Letartóztatása után Marosvásárhelyre vitték. Egy méterszer egy méteres cellában tartották, még a vécére is fekete szemüveggel vitték ki. A tárgyaláson 77-en voltak. Keresztély Ferenc hat hónapot töltött a Szekuritátén, megverték a kihallgatások alatt. Összesen 1043 évet kaptak, összeszámolták. Őt 12 évre ítélték. Salciára vitték, Braila Nagyszigetére, gátat építeni. Juhaklokban laktak, körülbelül 35 ezer ember. Napi tíz órát dolgoztak, az élelem legtöbbször valami könnyű puliszkalé volt. Élve megúszta a vérhast is, és szerencséje volt, mert pár hónap után „kiszűrték”, s elvitték Nagyenyedre gyárba, dolgozni. Ott már a szakmájában dolgozhatott a szabadulásáig. Amnesztiával szabadult 1964-ben. /Willmann Walter: Tizenkét év koszorúzásért. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./

Megjelent Markó Béla korábban beharangozott kötete: Hány életünk volt, (Book Art Kiadó, Csíkszereda, 2007), amely kilencvenkilenc szonettet tartalmaz. Politikamentes szonettek. E versek megjelenésük (jobbára újbóli kiadásuk) előtt vihart kavartak, soknak tartották a költőnek szánt honoráriumot. A bemutatón megjelent a szerző is. Szonettes-könyve mellett egy gyermekverseket tartalmazó Markó-kötetet is láthattak a megjelentek: A pinty és a többiek (Book Art Kiadó, Csíkszereda, 2007), Koszti István Miklós illusztrációival. Hajdú Áron, a Bookart Kiadó igazgatója újabb Markó-kötetek megjelenését ígérte a könyvbemutatón. /Borbély László: Kilencvenkilenc politikamentes szonett. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

A kisebbségi ember nem érti, hogy a többségi miért ellenséges és agresszív vele szemben. Balázs Sándor Onisifor Ghibu – álarc nélkül (Komp-Press, Kolozsvár, 2005) című könyve választ kínál erre. A román tudós 1968. augusztus 21-én (beszédes dátum!) ezeket írta naplójába: „Ne feledjük el, hogy másfél millió magyar él közöttünk, őket a szovjetek amolyan Benjáminnak nézik, aki elvárja tőlük, hogy becézgessék. Nincs kizárva, hogy Ceausescu és valamennyi többi szatellitjének cikcakkos politikája miatt maholnap egész Erdélyt a nyugati szomszédunknak adják. Úgy hiszem, hogy egy ilyen tökéletesen kidolgozott részletes terv már létezik Budapesten, s Moszkva áldását adta rá. ” Decemberben már nemcsak Erdélyt, hanem az ország többi részét is attól félti, hogy „felosztják egymás közt az oroszok és a bolgárok”, majd egy évtized múltán ismét: „Ceausescu Romániája összeomlik, és mi akár a magyarok, akár az oroszok uralma alá kerülünk. ” Ghibu a jelek szerint a „bécsi diktátum-szindrómá”-ban szenvedett: elképzelte, hogy megismétlődik Erdély 1940. évi felosztása. E félelemnek a párizsi béke után soha nem volt valóságalapja. Amellett továbbra is kérdés: honnan származik Ghibu (1883–1972) magyargyűlölete 1940 előtt? /Horváth Andor: Erdély féltése. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Weiner Sennyey Tibor kötetének /Versek a kisházból, Tisza Press – Irodalmi Jelen Könyvek, Szeged, 2007/ olvasásakor lehet csodálkozni: akad még olyan ember, aki valamiféle küldetéstudattal, erkölcsi alapállással köti össze a költészet fogalmát?Hamvas Béla tekinthető Weiner Sennyey legfőbb szellemi mesterének. /Karácsonyi Zsolt: Apró dolgok háza. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./