Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2007. augusztus 17.
Az épülő Szent István-templom előtti köröndön helyezik majd el Gyergyószentmiklóson azt a mintegy háromméteres Szent István-szobrot, amelyet újfalvi andezitből farag a Ludwig-ösztöndíjas Polgár Botond végzős egyetemi hallgató. A fiatal művész készíti majd el Köllő Miklós műépítész, a templom tervezőjének felkérésére az épülő templom oltárát, a stációkat, a keresztelőmedencét és a szenteltvíztartókat is. A tehetséges Polgár Botond alkotta újra a budapesti Műegyetem homlokzatán látható Senyei Károly négy szobrának egyikét, jövő júniusban diplomázik a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A szerződés értelmében, jövő május 1-jére kell elkészítenie a szobrot. /Bajna György: Szent István-szobor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./
2007. augusztus 17.
Hangversenyterem, recepció, a Bánffy-család történetét dokumentáló állandó kiállítás és kézműves műhely – ez csak néhány azokból a tervekből, amelyeket a bonchidai Bánffy-kastélyban szeretnének megvalósítani a közeljövőben. Jelenleg három fő helyszínen zajlanak a javítások: az egykori kápolna épületében, az istállóknál, valamint a kastélybejárat közelében álló két helyiségben. /F. I. : Egykori arcát nyeri vissza a bonchidai Bánffy-kastély. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2007. augusztus 17.
A református templom felújítását, új óvoda és ifjúsági központ avatását ünnepelték a Bihar megyei Székelyhíd református egyházközségében, Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. „Aki templomot újít, és ifjúsági központot épít, az a megmaradásért küzd, alkot és dolgozik” – hangsúlyozta a püspök. Az ifjúsági központ már megkezdte működését, idén nyáron 100 fiatal részvételével alkotótábort szerveztek. A központ berendezését egy holland alapítványtól kapták, ugyanakkor az Illyés Közalapítvány is 70 millió forinttal támogatta a központ létrejöttét. /Gergely Gizella: Ünnep Székelyhídon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2007. augusztus 17.
Augusztus 15-én szervezett gazdafórumot Németszentpéteren az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete. A megyéből egybegyűlt több mint 70 gazdálkodóval ismertették az őszi mezőgazdasági támogatásokra, a vetőmagok beszerzésére, illetve a termesztésre és az értékesítésre vonatkozó legfrissebb tudnivalókat. A következő gazdafórumra az ősz folyamán Nagyiratoson kerül majd sor – mondta el Kocsik József AMMGE-elnök. /(balta): Sikeres gazdafórum Németszentpéteren. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./
2007. augusztus 17.
Augusztus 19-től Borsos Miklós-nappal kezdődik a Magyar Hét Nagyszebenben. A szervezők az ígért állami támogatás egyharmadát kapták csak meg, de zenei, irodalmi rendezvények, valamint képzőművészeti kiállítások, konferenciabeszélgetések és színházi előadások is lesznek a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete és a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda szervezésében. A rendezvényen minden napnak egy-egy olyan híres személyiség kölcsönzi a nevét, aki valamilyen módon kapcsolódik a városhoz. Borsos Miklós-nappal indul a program, augusztus 20-a természetesen Szent Istváné, de lesz Nyírő József-, Barabás Miklós-, Kós Károly-, Petőfi Sándor-, Bartók Béla- és Bodor Mária-nap is. Többek között jön Sebestyén Márta és a Neoton Família Magyarországról, a Role Csíkszeredából, az István, a király pedig – ez alkalommal – Nagyváradról. A Kampec Dolores jazzkoncerttel, a Transylmania pedig etno-rockkal lép fel. A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) társszervezői feladatokat vállalt. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Szórvány a sajtóban, sajtó a szórványban címmel hív közös beszélgetésre, a Kós Károly Nemzetközi Konferenciára is várják az érdeklődőket. /Erdős Zsófia: Nagyszebeni „magyarkodás” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2007. augusztus 17.
Székely Televízió lesz az új, szeptember elején induló magyar nyelvű csíkszeredai tévé neve, a vele párhuzamosan induló román nyelvű adó Sun Tv marad. A csíkszeredaiakhoz fordultak névjavaslatért. A kétszáz beérkezett javaslatban a Góbé Tv fordult elő a legtöbbször. Bogdan Eduard inkább a komolyabb Székely Televízió név mellett döntött. A körvonalazódó műsorrácsban a Sapientia egyetemi előadásai mellett helyet kapnának sportközvetítések, istentiszteletek élő adásban. /Kovács Csaba: Nap és Hold a képernyőn. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2007. augusztus 17.
Magyarországi szakvállalkozás mérte fel az elmúlt napokban a Székelyudvarhely területén lévő vízvezetékrendszer állapotát. Székelyudvarhely vízhálózata igen elöregedett, számos föld alatti törést is találtak, amely miatt jóval több víz elfolyik a megengedett mennyiségnél. A szakemberek összesen harminckét olyan csőtörést találtak, amely nem látható, tehát a víz a föld alatt folyik el. Az eredmények ismeretében pontosítani lehet az elvégzésre váró nélkülözhetetlen karbantartási, szerelési, felújítási munkálatokat. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Veszteséges vízhálózat. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./
2007. augusztus 17.
Bogdán László kiteljesedő írói munkásságában, mondhatni, azonos súllyal és jelentőséggel bírnak lírai és epikai alkotásai. Bogdán László új regényét, a Hutera Béla utolsó utazását /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ a művészi építkezés, a dolgok elhelyezése tekintetében tartja fontosnak Borcsa János. Az elbeszélés jelenében, az 1990. év március második felében csetlő-botló hősben időről időre feltör a személyes múltja, már-már csak az vezérli, a konkrét helyszínekhez pedig (felismerhetően Sepsiszentgyörgy, Budapest, Regensburg) régen bejárt valós és imaginárius terek, események és szereplők társulnak. A regényben szereplő kisemberi életutak a magyarság Trianon utáni hetvenéves periódusa történelmi meghatározottságaira világítanak rá. /Borcsa János: Fejezet a Rossz birodalmáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17.
2007. augusztus 18.
Nem született egyezség, de előrelépés történt – így foglalható össze az augusztus 17-én tartott RMDSZ–EMNT találkozó. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Kerekasztal, a közpénzek elosztásának kérdése, illetve Tőkés László RMDSZ-listán való indulása egy további találkozó tárgya lesz. A felek egyetértésre jutottak abban, hogy a jövő évi helyhatósági választásokon megvalósul a pluralizmus, tehát tömbmagyar vidéken lehet választási verseny, szórványban pedig közös előválasztásokon vagy megegyezés során dől majd el, hogy kik indulnak az önkormányzati tisztségekért. /A kiegyezés felé. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./ A tárgyalás során néhány részeredmény született, a felek egy hét múlva ismét asztalhoz ülnek. Farkas Csaba, a SZNT alelnöke elmondta, az oktatáson kívül szinte mindenben távol maradtak a megállapodástól. Az általánosságok szintjén egyeznek az álláspontok, de amikor a konkrétumokra kerül a sor – akár az autonómiareferendum önkormányzati kiírása, akár a közösség pénzforrásainak depolitizálása, a státusirodák átszervezése kerül szóba – az RMDSZ küldöttei az eddigi működést tartják mérvadónak. Borbély László, az RMDSZ tárgyalócsoportjának tagja úgy vélte: fontos, hogy a következő egyeztetésen döntsenek az európai parlamenti lista sorsáról is. /Elakadnak a konkrétumoknál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiadott közleménye szerint az elmúlt tizenhét esztendőben az eredményes magyar érdekvédelmet az tette lehetővé, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erős képviselettel rendelkezett az önkormányzatokban és a román parlamentben. Erős, egységes képviseletre ezután éppúgy szükség van, mint eddig. Vannak, akik a romániai magyarság túlnyomó többségének támogatását bíró RMDSZ-en kívül keresik a politikai alternatívát. 1989 után minden választáson megjelent valamilyen formában az RMDSZ-szel szemben egy másik lista, illetve másik párt, de csak elenyésző szavazatot tudtak összegyűjteni. A független jelöltként indulni szándékozó Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével több kérdésben nem értenek egyet. Ennek ellenére hiteles személyiségnek tartják, és felajánlják a választási együttműködést. /”Meg kell keressük az együttműködés módját”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./
2007. augusztus 18.
A múlt héthez képest visszafogottabb derűlátással nyilatkoztak az RMDSZ és az EMNT munkacsoportjainak képviselői a szervezetek között beindult párbeszédről. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke nincs megelégedve a tárgyalás eredményével, de kétségkívül van előrehaladás. „A támogatási rendszer reformja az egyik legkeményebb pont, ez világos” – jelezte Szilágyi. /B. T. : Egyezség a politikai pluralizmusról. Jövő héten folytatja a tárgyalást az RMDSZ és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: nem fog megelégedni azzal, hogy őt feltegyék az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára, hanem kérni fogja a korrupcióval gyanúsított jelöltek levételét arról, illetve hogy az őt támogató szervezetek „is jóváhagyhassák” az EP-listát. A püspök szerint az RMDSZ jelenlegi listájának semmi esélye sincs, mert a felmérések az RMDSZ támogatottságának „drasztikus csökkenését” mutatják. A lap munkatársa, Mózes Edith elítélte a püspök kijelentését, mert többnek akarnak mutatkozni, mint amennyik valójában. Az MPSZ, miközben úton-útfélen az RMDSZ-t, a magyarság érdekvédelmi szervezetét próbálja lejáratni, nem képes pártként bejegyeztetni magát. Szép dolog, hogy a Székely Nemzeti Tanács harcol a Székelyföld autonómiájáért, de ez egyfajta pótcselekvés. Ami tényleg érdemleges teljesítménynek számíthat, az Tőkés László és Fodor Imre minapi strasbourgi útja, ahol jeles európai politikusokkal tárgyaltak. Azonban az RMDSZ-szel nincsenek egy súlycsoportban. Le kell szállni a földre! – intette az újságíró a püspököt. /Mózes Edith: Szálljunk le a földre! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./
2007. augusztus 18.
A legfőbb ügyészséghez fordult a Belügyminisztérium a Székelyföld határát jelző tábla ügyében. A szaktárca bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el. Az ügyészeknek azt kell megvizsgálniuk, hogy a Kovászna és Brassó megye határában elhelyezett, Székelyföld nevét román, magyar és angol nyelven feltüntető, illetve egy székelykaput és két székely népviseletbe öltözött fiatalt ábrázoló tábla veszélyezteti-e az alkotmányos rendet. Demeter János, a tábla elhelyezését kezdeményező Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint minden engedélyt beszereztek, hozzájárult valamennyi illetékes hatóság, még a rendőrség is. Demeter szerint az önkormányzat semmilyen törvényt nem sértett meg. A hatósági ellenőrzések során mégis találtak egy apró szabálytalanságot, ugyanis megállapították, hogy a tábla túl közel van az országúthoz. A szabályok szerint legkevesebb hét méterre lehet csak reklámtáblát elhelyezni a DN jelzésű országutak mentén. A Székelyföld reklámtábla csak 4,90 méterre van az úttól. Az útügyi hatóságok ezért arra kérik majd hivatalos átiratban a megyei önkormányzatot, hogy a szabályos távolságra helyezzék el a táblát. A Konzervatív Párt bejelentette, hogy a Kovászna megyei tanács által elhelyezett tábla mellé egy sajátot is elhelyeznek, amin az olvasható: „Isten hozta a román földnek számító Hargita és Kovászna megyébe!”. /B. T. : A legfőbb ügyészséghez került a székelyföldi tábla-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2007. augusztus 18.
A romániai magyaroknak különös gyengéjük a tábla-állítás-avatás. Az emberek ezzel kompenzálják azt, hogy nem érzik magukat otthon. A Székelyföld bejáratánál elhelyezett 18 négyzetméteres táblák minősége elborzasztó. Nagy, közhelyes, giccses, üres, írta Kelemen Attila Transindexen olvasható blogjában. Székelykapu, a „teteje le van vágva”, dilettáns kivágás, alatta egy népviseletes pár, orbitális közhely. Miért nincs logó? Kelemen Attila ígérte, nem fog erdélyi magyar témákkal foglalkozni a blogjában, ezek elől menekül oda. /Kelemen Attila: Politikai design. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere a városi RMDSZ választmányának döntése értelmében lett Marosvásárhely polgármesterjelöltje a jövő évi helyhatósági választásokon. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök kijelentette, közvélemény-kutatást készítenek majd a jelöltségéről. Csegzi Sándor jelezte, az RMDSZ-ből senki sem vonta kétségbe a városi választmány döntésének korrektségét. Tárgyalt Kelemen Atillával valamint Markó Béla szövetségi elnökkel, ők sem kifogásolták jelölését. Ha kiderül, hogy nincs megfelelő támogatottsága, visszavonul, mondta Csegzi. /A. I. : „Ha nem lesz támogatottságom, visszavonulok”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./
2007. augusztus 18.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Marosvásárhelyen is megkezdte a Székelyföld autonómiájáról szóló belső népszavazás lebonyolítását. 60 mozgóurnával indultak el Marosvásárhelyen az SZNT önkéntesei. A kétnyelvű szavazólapon egyetlen kérdés van: Ön, mint Marosvásárhely lakosa, akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon és települése ehhez tartozzon? Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint 60-90%-os részvételre számítanak, ezen belül pedig 98-99% lesz az IGEN szavazatok száma. Tekintve a román-magyar lakosság százalék szerinti arányát, Marosvásárhely különleges státusú autonómiát kell kapjon. Fodor Imre szerint ha valóban azt akarják, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen, , akkor Borbély Lászlóra van szükség. -A Duna–Tisza Társaság (elnöke Duray Miklós, alelnöke Szilágyi Zsolt) javaslatára és költségén, július 10-11-én Tőkés László, Fodor Imre és Szilágyi Zsolt látogatást tett az Európai Parlamentben. Fodor Imre elmondta, hogy többek között Hans-Gert Pötteringgel, az EP elnökével, Elmar Brok képviselővel, a külügyi bizottság tagjával és másokkal találkoztak. Fodor Imre szerint ennek az útnak az egyik tanulsága, hogy az Európai Unió egyelőre nem tudja vagy nem akarja kezelni a kisebbségek problémáit. /Mózes Edith: Az SZNT hétfőn Marosvásárhelyen is elindította a referendumot. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./
2007. augusztus 18.
A nyári szünidő előtt augusztus 14-én utoljára ülésezett a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa, és számos, a magyar tagozatot érintő döntést fogadtak el. Magyari Tivadar tagozatvezető rektor-helyettes előterjesztésére ezután a román diákok számára olyan tantárgyakat kínálnak, amely a magyar és más kisebbségi kultúra, történelem megismertetését célozza. Az előterjesztés keretet kért arra, hogy a magyar diákok számára szabadon választható két olyan tantárgyat is bevezessenek, amely a román szaknyelv elsajátítását segíti. A rektor-helyettes szerint a magyar tagozatnak kell legyen stratégiája arra is, hogy az 57 szakon magyarul tanuló végzősök a román környezetben is megfelelően boldoguljanak. Magyari Tivadar mindkét dokumentációját elfogadta a szenátus. /”Megértő” gesztus a BBT-n. Több figyelem a mérnöki szakokra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Idén első ízben egyenlő az arány a magyar és a román helyek számát illetően a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, így több hely áll a magyar nyelven tanulni vágyó diákok rendelkezésére. A legtöbb meghirdetett hely az általános orvosi szakirányon van, 135 állami hely a magyar és ugyanennyi a román tagozaton. 100 fizetéses helyre is pályázhatnak abban az esetben, ha ki tudják fizetni az évi 4000 lejnek megfelelő tandíjat. A bábaképzőn 5 magyar és 5 román tandíjmentes, valamint 40 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Újdonság számít, hogy az idei tanévtől kezdődően magyar asszisztensképzés indul. A hároméves képzésre 15-15 tandíjmentes és 75 tandíjas helyet foglalhatnak el az érdekeltek. A fogorvosi szakon is több hely van, idén 35-35 állami hely áll a diákok rendelkezésére. A gyógyszerészeti szakirányon idén 30-30 tandíjmentes és 50 tandíjas helyre pályázhatnak az érdeklődők. A marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen augusztus 18-án zárul az iratkozás. Eddig 244-en jelentkeztek. A kommunikáción és a szociálpedagógián 10 tandíjmentes és 30 tandíjas hely van, a kertészeti szakon 15-15, az informatikán és mechatronikán 25-25, számítástechnikán és automatizáláson 20-20 helyet hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen színművészeti és a teatrológia szakra 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hely van, a rendezői szakirányon pedig 4 állami és 8 fizetéses hely. A zeneművészeti kar magyar tagozatán 3 tandíjmentes és 9 tandíjas helyet hirdettek meg. /Menyhárt Borbála: Bekerülnek vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Egységes tanintézményként indul szeptemberben a civilkezdeményezésre két éve felépült dévai Téglás Gábor Iskolacsoport és a Magyarok Nagyasszonya Magániskola, melyet 1995-ben a dévai Szent Ferenc Alapítvány hozott létre és működtet immár 12 éve. A kilencvenes évek elején haldokló dévai állami magyar oktatásnak Böjte Csaba ferences atya dobta be az első mentőövet, megalapítva a Magyarok Nagyasszonya Magániskolát. Máté Márta Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy Böjte Csaba atya felvetette, jó lenne a Szent Ferenc Alapítvány által immár 12 éve fenntartott iskolát is bevonni az állami tanügyi rendszerbe. Az egyesítéssel 600 gyermeket számláló egységes magyar iskola lesz Déván. Az óvodát és elemit szeretnék a Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott osztálytermekben hagyni, a gimnáziumi osztályokat pedig a Téglásba. Átveszik a magániskola pedagógusait. Petrozsényban végre sikerült egységes intézménnyé alakítani a magyar iskolát, amely egyházi épületben, a Szent Ferenc Alapítvány támogatásával állami iskolaként működik. A lupényi magyar oktatásba fiatal szakképzett magyartanár került, beindult az iskolabusz-program. Lupény erősítést kap a vulkáni magyar tagozattól, melynek gimnáziumi osztályai átköltöznek a lupényi iskolába. Így itt is teljes lesz a szakképzett pedagógus-gárda. /Gáspár-Barra Réka: Egységes intézmény alakul. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Szent Istvánnak valóságos kultusza van a magyarság – így a székelység – körében. Nevét viseli az erdélyi ferences rendtartomány: Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány. S nevét viseli számos település a Kárpát-medencében, ugyanakkor sok templom, kápolna patrónusa. Alcsíkon Csíkszentkirály őrzi nevében emlékét. A falu templomának partónusa Szent István király. Felcsíkon három kápolnát szenteltek első királyunk tiszteletére: a csíkcsicsó filiájaként működő Hargitafürdőn, a Csíkszentmihályhoz tartozó Ajnádon és a Gyimesközéplokhoz tartozó Bükkhavason. Udvarhelyszéken Székelyszentlélek templomát ajánlották Szent István oltalmába. A gyergyói főesperesi kerületben Borszék katolikus templomát szentelték első királyunk tiszteletére, akárcsak a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzont, a Gyegyóremetéhez tartozó Kicsibükk, illetve a Gyergyószentmiklósról ellátott Gyergyóbékás templomát, kápolnáját. Bákó megyében a pusztinai templomot szentelték Szent István király tiszteletére. /Sarány István: Szent István. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./
2007. augusztus 18.
A Magyar Televízió idén is élőben közvetíti a legfontosabb magyarországi állami és egyházi ünnepségeket augusztus 20-án. Este indul A Társulat című új zenés műsor is az egyes csatornán. Augusztus 19-én az ötvenéves Sebestyén Mártát meglepetésműsorral köszönti a televízió. A Szent István – Egy ország születése című látványos történelmi gálát ugyanezen a napon 21 órától közvetítik a Hősök teréről. A Magyar Televízió augusztus 20-án 17 órától közvetíti Budapest belvárosából a Szent Jobb körmenetet. Az m1-en délelőtt az István, az apostoli király című ismeretterjesztő film a kereszténység megszilárdítójaként ábrázolja első királyunkat. Az m2-n Nemzeti ereklyénk: a Szent Jobb című ismeretterjesztő filmben Szabó Géza kanonok, a Szent Jobb őre kalauzolja a nézőt. Az esti órákban a már klasszikussá vált István, a király filmváltozata látható. A Társulat című szereplőválogató show-ra a határon túlról is sokan jelentkeztek. /Államalapító királyunkra emlékezik az MTV. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Régi tervét valósította meg Sepsiszentgyörgy az augusztus 17-én történt Arany János-szoboravatóval, mondta Albert Álmos polgármester. Sepsiszentgyörgy ama kis utcája, melynek elején helyet kapott a mellszobor, közel száz éve viseli Arany János nevét. A bronzbüsztöt Vargha Mihály, a szobor alkotója és Albert Álmos leplezte le. /Váry O. Péter: Arany János Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Újabb emlékműegyüttessel bővült a kisborosnyói történelmi emlékpark: a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának nyitórendezvényeként augusztus 17-én felavatták a Háromszéki oktogon elnevezésű, a megye nagyjainak emléket állító együttest. A nyolc kopjafán réztábla örökíti meg a megye hírességeit. Emlékoszlopot kaptak a közélet, az irodalom, a hitélet, az egészségügy nagyjai, a jeles művészek, a híres tudósok, pedagógusok, valamint sportolók. Damó Gyula nyugalmazott tanító az emlékpark éltetője. Demeter János, a megyei tanács elnöke hivatalosan is megnyitotta a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját. A háromszéki oktogon avatószalagját Demeter János és Veress Sándor nyugalmazott református lelkipásztor, a Nyíres Lokálpatrióta Kör tiszteletbeli elnöke vágta el. Damó Gyula elmondta, az emlékműállítás folytatódik, szeptemberben felavatják a falu bejáratánál a székely kaput, az emlékparkban a tisztelet és mély főhajtás kapuját és egy újabb emlékműegyüttest, melyet a magyar honfoglalás 1111. évének emlékére állítanak. /Szekeres Attila: Kisborosnyón nyitották meg a nagy találkozót (Kopják megyénk nagyjainak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./
2007. augusztus 18.
A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából augusztus 17-én Felsőcsernátonban a Bod Péter Általános Iskola előtti téren ünnepélyes keretek között avatták fel a falu jeles szülötte, a magyarországi koncepciós perekben kétszer is börtönbüntetésre ítélt dr. Rákossy Árpád (1902–1972) jogászdoktor bronzba öntött portrészobrát, Vetró András alkotását. A szobrot talapzatát Rozin Sándor mikóújfalusi kőfaragó készítette. Az avatóünnepélyen megjelent dr. Lomnici Zoltán, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Mádi Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke, Tárnok Gyöngyi konzul asszony, a csíkszeredai magyar főkonzulátus képviselője, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, Rákossy Árpád gyermekei és még sokan mások. Bölöni Dávid, a község polgármestere dr. Rákossy Árpád példaértékű életét méltatva kiemelte, a szülőfalu lakói méltán lehetnek büszkék arra, hogy itt ringatták bölcsőjét. Fetés András ikafalvi születésű budapesti tanár, dr. Rákossy Árpád életét, munkásságát, kálváriáját ismertette, és érdemeit méltatta. Őt követően Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, a szoborállítás egyik fő kezdeményezője és Tamás Sándor parlamenti képviselő. Fetés András és Sylvester Lajos leplezte le a mellszobrot. Felolvasták dr. Sólyom László köztársasági elnök erre az alkalomra küldött üzenetét. A szoboravatást követően a jelenlevők a Bod Péter Általános Iskola egyik osztálytermében berendezett dr. Rákossy Árpád-emlékkiállítást tekintették meg. /Iochom István: Csernáton főhajtása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./
2007. augusztus 18.
A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából augusztus 17-én Kovászna városi könyvtárában Székelyföld mindig zöld címmel könyvkiállítás nyílt. A város két bejáratánál – Páké, illetve Zabola-Páva felől –felavatták azt a két székely kaput, amelyet a megyei tanács és a művelődési igazgatóság, valamint a kovásznai polgármesteri hivatal és a városi művelődési ház támogatásával helyi fafaragók készítettek. A kapukat Gazda István alpolgármester és Gazda József író, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik védnöke méltatta. Közreműködött a Havadtői Sándor Cserkészcsapat és Thiesz Katalin népdalénekes. /Bodor János: Kapuállítás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./
2007. augusztus 18.
A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára megjelent az Illyefalva – községbemutató című színes, képekkel gazdagon díszített, 16 oldalas kiadvány. Az ismertető bemutatja a községhez tartozó Aldobolyt és Sepsiszentkirályt is. /Kisgyörgy Tamás: Ünnepi kiadvány Illyefalváról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Simon István kovásznai filozófiatanár kezdeményezte többedmagával, hogy a világtalálkozó alkalmából szakemberek segítségével összegezzék szűkebb pátriája, Orbaiszék múltbéli kincseit, értékeit. Orbaiszék történelme, társadalma és kultúrája címmel augusztus 17-én néprajzi konferenciát tartottak a Pro Museum Egyesület szervezésében a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban, ahol ezúttal bemutatták a Zabola nevezetességei című képes kiadványt és a Zabola műemlékeit ábrázoló fotósorozatot. Nem volt még olyan szakmai találkozó Orbaiszék témával, ahol együtt mutatták volna be kutatásaik eredményeit néprajzosok, történészek, művészettörténészek, építészek, képzőművészek, természettudományokkal foglalkozó szakemberek, ezért jelentős ez a konferencia – hangsúlyozta Pozsony Ferenc néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár. /Fekete Réka: Orbaiszék múltbéli értékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./
2007. augusztus 18.
A román politikusok már rég megszokták a „gárdákat”. A két világháború között működő Vasgárda (másik nevén Mihály Arkangyal Légiója vagy egyszerűen Legionárius Mozgalom) 1939-ben meggyilkolta az ország akkori kormányfőjét, Armand Calinescut, majd egy évvel később a legnagyobbnak tartott román történészt, Nicolae Iorgát is, aki 1931–1932 között szintén Románia miniszterelnöke volt. A kommunizmus idején betiltott Legionárius Mozgalmat egykori tagjai 1989 után újraszervezték, és rövid időn belül nagyszámú fiatal is belépett a szélsőjobboldali szervezeteikbe. A legionáriusok mindmáig legálisan működnek. Egyik legaktívabb szervezetük az Új Jobboldal (Noua Dreapta), amelynek jelvénye a horogkeresztre emlékeztető kelta kereszt, s amely nyíltan idegengyűlölő, homofób, antiszemita, NATO- és EU-ellenes. Ez a szervezet néhány évvel ezelőtt megalapította saját „gárdáját”, amelynek neonáci programja természetesen a Vasgárdáéból merített, s amelynek fekete egyenruháit az Új Jobboldal számos félkatonai táborában vagy „polgári” akciója során az ország sok városának utcáin látni lehet. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa szerint a román Új Jobboldal programja és ideológiája alig különbözik a hasonszőrű erdélyi magyar szervezetekétől (Erdélyi Magyar Ifjak – EMI). A Romániából már többször évekre kitiltott Eva Maria Barki asszony tömi a fiatal EMI-sek fejét olyan gondolatokkal, amelyek esetleges következményeit neki kell majd a legkevésbé végigszenvednie. Az ügyvédnő szerint az önrendelkezés kivívásához radikális magatartásra van szükség. /Tibori Szabó Zoltán: Dühöngő gárdák. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Kolozsvár Főterén és a Béke téren vonultak fel augusztus 17-én és mutattak be ízelítőt műsoraikból a Szent István-napi néptánc-találkozóra érkezett hazai és külföldi néptánccsoportok. A Heltai Gáspár Alapítvány idén immár kilencedik alkalommal szervezi meg a találkozót, a Kárpát-medence legrangosabb kisebbségi rendezvényét. A négynapos, Kolozs és Szilágy megye falvaiban, valamint Kolozsváron zajló rendezvényen idén fellép a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, a csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes és a kolozsvári Zurboló Néptáncegyüttes, a horvátországi MKE „Pélmonostor” Néptáncegyüttes, a szlovákiai Nádas Néptáncegyüttes és a Palóc Táncműhely, a szerbiai Maroknyi és Csürdöngölő Néptáncegyüttes de jön Németországból szorb együttes, olasz, lett, horvát együttes is, továbbá Méhkerékről érkezett a Nyisztor György Hagyományőrző Táncegyüttes, /IX. Szent István-napi néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2007. augusztus 18.
Többéves hagyományát folytatva, a Fehér megyei RMDSZ idén augusztus 20-át a boroskrakkói református templomban ünnepli. Beszédet Bakó Botond tanár, a Fehér megyei RMDSZ választmányi tagja mond. Egyházi részről Gál Alajos, a gyulafehérvári Szent István székesegyház plébánosa és Veres Ferenc bethlenszentmiklósi unitárius lelkipásztor beszédét hallgathatják meg az ünneplők. A hegyaljai református templomokról Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor tart ismertetőt, melyet Bogdán István kolozsvári színművész ünnepi műsora követ. A boroskrakkói református templomban tartott ünnepség után a borosbenedeki református templom romjait látogatják meg az egybegyűltek. /Takács I. : Szent István-napi ünnepség Boroskrakkón. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./