Augusztus 20-án éjfél előtt ért véget a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának négynapos rendezvénysorozata. Záróakkordként a megye magaslatain őrtüzeket gyújtottak. Előzőleg a Perkőn, a Szent István-kápolna közelében a baróti Transylmania etno-rock együttes bemutatta Mert tudnom kell... című nagy sikerű produkcióját, melyet s a Duna Televízió élőben közvetített. Az előadás részeként kevéssel 23 óra után meggyújtották a perkői lármafát, majd megyeszerte lángra lobbantak az előkészített őrtüzek. /Véget ért a világtalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Átütő sikert aratott a TransylMania Mert tudnom kell… című új produkciója a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója keretében. A Kézdiszentlélek feletti Perkőn megtartott előadás nemcsak koncert volt, hanem színművészek, néptáncosok és gyermekkórus közreműködésével, Nagy Kopeczky Kálmán rendezésében és Orza Calin koreográfiájával összeállított színpadi produkció. Ebben a magyarság történetének és mindennapjainak több mozzanata elevenedett meg. Az előadásra közel tízezren gyűltek össze. A farsangi és lakodalmi mulatozók árasztották el a színpadot. A következőkben egy jelenetek a pogány kort idézték fel, az Elpártolt liliomszál című dal pedig a nemzettől való elszakadás szomorúságát érzékeltették. A produkció címadó dala az együttes új alkotása. /Benkő Levente: Történelmi ihletésű dalok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Huj, huj, hajrá! – harsogta augusztus 21-én az „ősi magyar csatakiáltást” néhány honfoglalás kori öltözékben feszítő, karikás ostort csattogtató íjász Nagyváradon, a Borsi út kellős közepén. A jelmezes fiatalok az idei virágkarnevál résztvevőiként gyalogoltak végig a háromszor három sávos műúton – mivel immár hagyományszerűen, a Nyitott ablak Európára című rendezvény keretében Nagyváradon folytatódott az augusztus 20-i debreceni virágkarnevál. A közönség a debreceni parádén első díjat nyert virágkocsit is megcsodálhatta. A parádén egyébként nem csupán virágkocsik vettek részt: több száz menettáncos szórakoztatta a közönséget. Este nagyszabású előadás volt: a városi stadion gyepén –telt ház előtt – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Novák Péter, valamint a nagyváradi színház Szigligeti-társulatának tagjai, és több mint száz további szereplő részvételével mutatták be az István, a király című rockoperát. /Balogh Levente: Virágkarnevál Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Nagyszebenben Weil Róbert festőművésznek a Szent Korona felnagyított képeit ábrázoló zománcfestményeiből nyílt kiállítás. Délután Orth István nagyszebeni grafikusművész munkásságát mutatta be Józsa István, a BBTE tanára. Az Ars Poetica könyvvásár és író-olvasó találkozó naponta különböző programokkal várja az érdeklődőket. A vásáron négy kiadó könyvei közül lehet válogatni: Nagyszebenbe érkezett a pozsonyi Ab-Art, az aradi Irodalmi Jelen, a kolozsvári Koinónia és a Kriterion Könyvkiadó. Az esti program Sebestyén Márta és meghívottainak Nyitva látám mennyeknek kapuját... című díszelőadásával folytatódott. A kolozsvári Magyar Opera is fellépett. A Szép város Kolozsvár című operett-részletet a közönség együtt énekelte az énekesekkel. A Nyírő József-nap is érdekes volt. A népművészeti kiállításra és vásárra még ki lehet látogatni. /Dézsi Ildikó: Ars Hungarica. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Hetedik alkalommal szervezték meg idén az Erdélyi Gitártábort augusztus 4–11-e között a Maros megyei Erdőcsinádon. A szervezők, Cracea Ádám és Szép-Tóth György szerint az évente gyarapodó résztvevők száma idén már meghaladta a hatvanat. A táborozókat a helybéli református lelkipásztor által vezetett ifjúsági központban szállásolták el. /László Szabolcs: Véget ért a VII. Erdélyi Gitártábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

Elhunyt a 70 éves Csobot Ferenc, Hosszúaszó legutolsó tősgyökeres lakója. Különc ember volt, egyedül élt az omladozó házacskában. – A kollektivizálás éveiben költöztek be többen is Hosszúaszóból Csíkmindszentre. Jelenleg csak a Vágási és a Demes családok tartózkodnak nyaranként Hosszúaszóban. Na meg városbeliek vásároltak területeket és építettek hétvégi házakat a völgyben. Hosszúaszón van a Mária-kápolna, itt tartják szeptemberben a Mária-búcsút. /Kristó Tibor: Elhunyt az utolsó hosszúaszói mohikán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

Arad városi tanács határozata szerint post mortem Kiválósági díjjal tüntetik ki dr. Kovách Géza néhai történészt. A kitüntetést augusztus 22-én adják át dr. Kovách Géza hozzátartozóinak. /(b): Post mortem Kiválósági díj dr. Kovách Gézának. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Az az igazság, hogy én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a Parlament a köztársaság Parlamentje, és nem jó a királyság jelképét idehozni. A jobboldali konzervatív kormány döntött így, Orbán miniszterelnök úr – e szavakkal mutatta be a Szent Koronát Gyurcsány Ferenc a Parlament kupolatermében az egynapos látogatáson tartózkodó Angela Merkel német kancellárnak. /Különös tárlatvezetés Merkelnek. = Magyar Nemzet, aug. 22./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az aláírást kezdeményező csoport megbízásából beiktatta a tanügyminisztériumban a közel 800 egyetemi hallgató aláírásával támogatott dokumentumcsomagot, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar karok létrehozását sürgeti. A marosvásárhelyi egyetemi hallgatók 10 pontban foglalták össze az egyetem reformjára és tényleges multikulturális jellegére vonatkozó javaslataikat. Az aláírók ugyanezt a dokumentumot már a múlt tanév végén átadták az egyetem vezetőségének és most a miniszter közbenjárását várják kéréseik teljesítése. /A tanügyminiszternél a MOGYE magyar hallgatóinak beadványa. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Kisebbségkutató Intézet alakul Romániában, amely várhatóan az év végén kezdi el működését Kolozsváron, mondta Markó Attila államtitkár, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. A bukaresti kormány már 2000-ben beleegyezett az intézet létrehozásába, egy évvel később, pedig a parlament is áldását adta az elképzelésre. Kérdés, hogy a mindenkori román kormányoknak alárendelt új kutatóintézet milyen célt szolgál? /Új kirakatintézmény: Kisebbségkutató Intézet Bukarestben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Példátlanul élesen bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), a szövetség fő kormányzó partnerét. A miniszterelnök-helyettesi tisztségről július 3-án lemondó RMDSZ-elnök elmondta: a kormány mindennapi munkáját végzi, s „időnként koncepció is van benne”. Hiányolja a távlati gondolkodást, a stratégiai tervezést az infrastruktúra-fejlesztésben. „Mert ezt mondjuk évek óta, és továbbra sincs sehol semmi. Mindenki elsírja magát, hogy milyen rosszak az utak az országban, de ezenkívül senki sem veti fel, hogy ehhez stratégiai elképzelések kellenének” – mondta Markó. Megállapította: késlekedik a decentralizáció is. /Bírálja Markó a PNL-t. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

November 25-én lesz az európai parlamenti választás – döntötte el a kormány. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök konzultált a parlamenti pártokkal, amelyek többsége ezt az időpontot javasolta. Eredetileg május 13-án kellett volna sor kerüljön a voksolásra, de Tariceanu március közepén elhalasztotta azt az év második felére. /November 25-én lesz EP-választás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Imre Istvánt nevezte ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a kereskedelmi minisztérium államtitkárává. A hely azt követően üresedett meg, hogy Winkler Gyulát informatikai és távközlési miniszterré nevezték ki. A brassói születésű Imre István eddig a kereskedelmi minisztériumnak alárendelt Román Kereskedelmi Fejlesztési Központ igazgatói tisztségét töltötte be. Az 52 éves mérnöki végzettségű államtitkár rendszerváltás előtt a brassói Roman gyár mérnöke volt, később több magáncég vezetői tisztségét töltötte be. /Új magyar államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese, Eugen Iorga SRI-ezredes augusztus 22-én elismerte a szenátus jogi bizottsága előtt, hogy Romániában léteznek törvénytelen telefonlehallgatások, és hogy az így szerzett adatokat gazdasági célokra vagy közszereplők zsarolására használják fel az érdekeltek. A jogi bizottság a meghallgatásra meghívta a nemzetbiztonsági törvénycsomagban szereplő összes intézmény képviselőit. A hírszerző szolgálatok (SRI, SIE) képviselői a meghallgatáson kijelentették: ellenzik a lehallgatásokért felelős országos hatóság mint egyedüli, ilyen hatáskörrel felruházott intézmény létrehozását. A hatóság létrehozásáról az új nemzetbiztonsági törvénycsomag tervezete rendelkezik. A hírszerző szolgálatok képviselői szerint ennek az intézménynek a SRI-vel megegyező felépítése és feladatköre lenne, ezért indokolatlan a létrehozása. A meghallgatáson felvetett másik probléma további két titkosszolgálat, az Őrző-Védő Szolgálat, másnéven kormányőrség (SPP) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) belügyi tárcának való alárendelése volt. A két intézmény képviselői a szolgálatok független működése mellett érveltek a bizottsági tagok előtt. /Illegális hallgatózás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Augusztus 23-án érkezik Maros megyébe Calin Popescu Tariceanu kormányfő, Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Borbély László fejlesztési miniszter, Septimiu Buzatu, a szállításügyi minisztérium államtitkára, Cristian Stragea és Mirel Talos államtanácsosok kíséretében. A látogatást megelőzően a Népújság exkluzív interjút készített a miniszterelnökkel. Tariceanu kifejtette, szeretne minél több megyébe eljutni, a helyszínen szeretné felmérni a problémákat és közösen megoldást keresni. Ugyanakkor személyesen szeretne meggyőződni arról, mennyire felkészültek a helyhatóságok az európai pénzalapok befogadására. Ugyanis annak a 31 milliárd eurónak, amelyet a következő években az Európai Unió a rendelkezésre bocsát, a nagy része ezeknek van címezve. A pénzt nem adják ingyen, pályázni kell. A másik fontos forrást a kormányrendelettel az állami költségvetésből kiutalt alapok képezik, amelyeket a vidékfejlesztésre, víz- és csatornahálózatra, ülepítőállomások, hidak és pallók építésére lehet felhasználni. A kormányfő kiemelte, hogy Marosvásárhely a román orvostudomány jelentős központja. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egyike Románia legversenyképesebb intézményeinek. Marosvásárhely a román többség és a magyar kisebbség közötti interetnikai együttélés modelljévé vált. Elszigetelt incidensektől eltekintve, az itteni embereknek sikerült túllépniük a mesterségesen kreált feszültségeken. Tariceanu hangsúlyozta: Erdély az etnikumközi együttélés különleges modellje. Elmondta, hogy az RMDSZ-szel jó az intézményes szintű együttműködésük. Az RMDSZ lojális partner, nem hagy cserben a nehézségek idején. Nagyon jól együttműködött Markó Bélával, amikor miniszterelnök-helyettes volt, és nagyon jó a kapcsolata a kormány többi RMDSZ-es tagjával is. Az állami költségvetésből 1990 óta az idén különítették el a legnagyobb összeget beruházásokra. A kormány 2006-ban közel százszor nagyobb összeget utalt ki Maros megyének a költségvetésből, mint az előző évben, infrastruktúrára közel a háromszorosát. Az iskolák felújítására és építésére kiutalt összeg is látványos volt. /Mózes Edith: Calin Popescu Tariceanu: Nem ígérgetni jöttem! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Idén az első félévben 29. 251 külföldi munkavállaló kapott munkavállalási engedélyt, zöld kártyát magyarországi munkavégzéshez. Ez 9. 222-vel kevesebb, mint 2006. első félévében. A félév végén érvényben lévő engedélyek, zöldkártyák, regisztrációk száma is csökkent, az idén 62. 020 volt, egy évvel korábban 66. 718. A szabad munkavállalást biztosító zöld kártyára azon európai uniós tagországok állampolgárai jogosultak, akik munkavállalási engedélyre kötelezettek, de legalább egy éves legális munkaviszonyt tudnak igazolni. A csökkenésben meghatározó, hogy kevesebb román állampolgárságú munkavállaló érdeklődik a magyarországi munkavállalás iránt. A román állampolgárok a Magyarországon munkavállalásra jogosult külföldiek 42 százalékát teszik ki. Az első negyedévben a számukra kiadott engedélyek és zöld kártyák száma az egy évvel korábbihoz képest 28,4 százalékkal, a második negyedévben pedig 28,6 százalékkal csökkent. Az engedéllyel rendelkező 26 ezer román, a regisztrált 17 ezer szlovák és a 7 ezer engedélyt elnyerő ukrán állampolgárhoz képest a többi országból jóval kevesebb munkavállaló érkezik Magyarországra. /Kevesebb romániai munkavállaló Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

A Moldovai Köztársaság korrupcióval gyanúsította meg a moldovai román nagykövetség egyik diplomatáját. A moldovai miniszterhelyettes szerint a hatóságok őrizetbe vették egy turisztikai cég igazgatónőjét, aki a hozzá forduló moldovai állampolgárok számára 200–400 euróért vállalta, hogy a nagykövetségen keresztül megkönnyíti a vízumszerzés folyamatát. Traian Basescu államelnök úgy fogalmazott: Románia „rendkívül keményen” fog majd válaszolni a moldovai vezetésnek. Szerinte ez „volt az utolsó, Románia elleni agresszióra tett kísérlet”, a moldovai vezetés jobban tenné, ha felhagyna a provokációval. Basescu úgy vélte, a román diplomata állítólagos tettenérése egy étteremben, amint egy borítékot vesz át az utazási iroda vezetőjétől, pusztán azt a célt szolgálta, hogy a nagykövetség alkalmazottját lefilmezzék kezében egy borítékkal, amelyről nem tudni, hogy kapja vagy adja. A moldovai belügyminisztérium tagadta, hogy megrendezett provokációról volna szó, álláspontja szerint a büntetőjogi vizsgálat a hatályos törvények alapján folyik. A chisinaui belügyi szóvivő szerint a román nagykövetségen régóta illegális tevékenység folyik. /Fall Sándor: Pruton túli vádak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Tovább gerjesztette a román–moldáv diplomáciai konfliktust a Traian Basescu elnöknek a mogosoaia-i kastélyban tartott, a határon túli román közösségek identitását, támogatottságát érintő nyári egyetemen tartott augusztus 21-i beszéde. A rendezvényen Basescu provokációnak nevezte a Moldovai Köztársaság részéről érkező vádat, miszerint a kisinyovi román nagykövetségen korrupcióval intézik az EU tagországba való belépéshez szükséges vízumot. Az államfő elmondta, keményen fellép a hamis vádakkal szemben. Hozzátette, a sikkasztás nem a román konzulátust, nagykövetséget terheli, hanem az INA TOUR turisztikai iroda tulajdonosát, Ina Russut, aki 200–400 eurót is elkért a beutazási engedéllyel kapcsolatos ügyintézésért. Basescu kifejtette, a román kormány kötelessége kidolgozni azokat a lépéseket, amelyek a határon túli románok méltányos támogatását lehetővé teszik. Ezzel kapcsolatosan a szerbiai román kultúráért felelős szervezet szóvivője felháborítónak találta, amiért a Timok völgyében élő román ajkú kisebbség az utóbbi két évben nem kapott a román állam részéről se morális, se pénzügyi támogatást. A diaszpóra képviselői felrótták továbbá, hogy a román kormánynak egységes kisebbségpolitikai stratégiája nem lévén, akadozik az anyanyelvi oktatás, a román tankönyvek kiadása, a diákok ösztöndíj-támogatottsága, valamit a román állampolgárság gyors megadása. /O. M. : Basescu „Mogosványoson”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Traian Basescu elnök elment a Székelyföldre üdülni magánemberként, hazatért államfőként. Elutazott Konstancára elnökként, s a visszafelé átváltozott hajóskapitánnyá. Legutóbb augusztus 21-én alakult át látványosan, amikor a külföldi román fiatalok nyári egyetemén Románia elnökéhez intézett kérdést: mit tesz az állam a határon túli románokért? Válasz helyett Traian Basescu kikérte magának a „provokációt” mondván, nem politikusként van jelen. Traian Basescu a határon túli románok jogairól mond tanítómesét a szomszédos államok vezetőinek, közben itthon megtorpedózza a kisebbségi törvényt. Azután ugyanaz a Traian Basescu szorgalmazza az állampolgárság megadását valamennyi külföldön élő románnak, de ellenez mindenfajta pozitív diszkriminációt. /Szőcs Levente: Minőség, váltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

György Ervin kormánybiztos nem ért egyet a Kovászna megyei prefektúra által a Székelyföld-tábla kapcsán elküldött figyelmeztető levél teljes tartalmával. A napokban a Kovászna megyei prefektúra is felszólította a megyei önkormányzatot, hogy a diszkriminációra vonatkozó kormányrendelet értelmében távolítsa el a Kökös határába elhelyezett Székelyföld bejáratát jelző reklámpannót. A Ioan Ursache alprefektus által jegyzett levél szerint a háromnyelvű tábla kimeríti a diszkriminációellenes kormányrendelet előírásait, a tábla nacionalista és soviniszta propagandát szolgál. „Telefonon hívott Ioan Ursache alprefektus, és értesített a felszólító levélről, viszont nem ismertette velem annak tartalmát. Csak később ismertem meg, és egyáltalán nem értek vele egyet” – nyilatkozta György Ervin, aki éppen szabadságát töltötte abban az időszakban. /Kovács Zsolt: Ellentmondások a prefektúrán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

A háromszéki elöljárók levélben kérik Traian Basescu államfő segítségét Kovászna megye legégetőbb problémáinak megoldásához. György Ervin Kovászna megyei prefektus beszámolt arról, hogy az államfő egyhetes háromszéki tartózkodása alatt a megye vezetőivel találkozott, a tárgyaláson azt kérte, írásban is ismertessék azokat a problémákat, amelyek megoldásához a támogatását kérik. A prefektus szerint a megyei önkormányzat és több település polgármestere közös levelet küld az államfőnek, melyben főként a háromszéki turizmus fellendítéséhez kér segítséget. „Ebben a levélben utalnak többek között a rossz állapotban lévő kovásznafürdői szívkórház újjáépítésére, az infrastruktúra javítására és a befektetők térségünkbe való vonzására is” – nyilatkozta György Ervin. /Államfői támogatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Ismeretlen tettesek sértő feliratot festettek a kolozsvári Sétatér melletti Kommunistaellenes Harc Emlékművére. A börtöncellát idéző építmény hátsó, belső falára felírták: „A művészet börtöne”. Alább más, középítkezési hirdetményt idéző, becsmérlő feliratok olvashatók (ezúttal román nyelven), végül a tervező műépítész etnikai hovatartozására utaló felirat – magyarul. /Műemlékgyalázás a Sétatér mellett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Teoctist pátriárka vasgárdista múltját, homoszexualitását, illetve a kommunista rezsim iránti lojalitását tárja fel az a káder-dosszié, mely a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának archívumából került nyilvánosságra a Cotidianul napilap jóvoltából. A főpap múltját feltáró dosszié öt iratot tartalmazott. Három feljegyzés 1973 és 1977 között készült, amikor Teoctist Arapasu Olténia mitropolitája volt, a negyedik abban az időszakban, amikor Iasi érseke, Moldva és Suceava mitropolitája volt, míg az utolsó 1988 nyarán. Ez utóbbi tartalmazza a napokban elhunyt pátriárka életrajzát, amely szerint 1941. januárjában részt vett a vasgárdista felkelésben, illetve szeminaristaként homoszexuális kapcsolatokat tartott fenn. A párt káderesei elismerő szavakkal illették Teoctist elhivatott hazaszolgálatát, illetve azt, hogy számtalan alkalommal intette arra a híveket, hogy vállaljanak aktív szerepet az ország fejlődésében. A feljegyzés arról is említést tett, hogy a pátriárka durván bánt papjaival, s a többi egyházi méltósággal. Teoctist 1975-től másfél évtizeden át tagja volt a formális parlamentnek, a Nagy Nemzetgyűlésnek. Az ortodox egyház visszautasította Teoctist legionárius szerepvállalását és homoszexualitását illető vádakat, azt állítva, hogy ezek az információk a Securitate nyomására született nyilatkozatokon alapulnak. A patriarchátus szerint a vádak egy Tuta M. Nica nevű illető vallomásain alapulnak, akit a Securitate tartóztatott le, s 1949-ben ítéltek el. A patriárchátus szóvivője, Constantin Stoica szerint Teoctistnek nem is lehetett a pártnál káderlapja, mivel nem volt tagja a Román Kommunista Pártnak. /Teoctist kínos káderlapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Politikai lejáratást sejt Sallai János, a Kolozs megyei Szék RMDSZ-es polgármestere amögött, hogy a rendőrség eljárást indított ellene, valamint a hivatal könyvelőnője ellen. Calin Platon Kolozs megyei alprefektus szerint a szociális segélyre jogosultakra vonatkozó jogszabályt nem vette figyelembe a széki elöljáró. Olyan személyek is megjelentek a kifizetési listákon, akik valójában nem jogosultak a juttatásra. Az alprefektus szerint útjavításokat, beszerzéseket, áruszállításokat is végeztetett a széki polgármester anélkül, hogy erről szóló helyi önkormányzati döntés született volna. Az útjavításhoz szükséges követ például a polgármester fiának teherautóival szállították. Sallai János polgármester elmondta, valóban megmaradt egy bizonyos összeg a szociális segélyekből. Akadtak ugyanis olyan jogosultak, akik nem kértek társadalmi juttatást. Ezért tanácsostársaival együtt úgy döntöttek, ahelyett hogy visszaküldenék a megmaradt pénzösszeget az államkasszába, inkább más szociális problémák megoldására fordítják. Az útjavításoknál minden esetben volt tanácsi határozat. A fia legalább 20 fuvart bonyolított le ingyen, aminek ellenértéke 5–6 ezer lejre rúg. /Bálint B. Eszter: Politikai lejáratás? = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Mintegy 200 roma és 150 magyar volt részese annak az összetűzésnek, amely augusztus 21-ről 22-re virradóra robbant ki a Brassó megyei Apáca községben, miután egy csapat roma nemzetiségű személyt lucerna-lopáson értek. A rendőrség szerint egyikük megütötte a közösségi rendőrt, aki megpróbált közbelépni a konfliktusban. Ekkor a magyar lakók botokkal, vasvillákkal és kövekkel felfegyverkezve kivonultak az utcára. Az összecsapás során, amíg a rendőr- és csendőrcsapatok kiértek, három személy könnyen megsérült, és négy ház ablakait betörték. A Brassó megyei hatóságok közös ülésen eldöntötték: 25 fős faluőrséget állítanak fel a községben, amelyben magyarok, roma személyek és rendőrök egyaránt helyet kapnak. Florin Cioba, a romák önjelölt királya nyugalomra intette az apácai romákat, és arról biztosította őket, hogy a verekedés kirobbantásáért felelős személyek a törvény előtt fognak felelni. /Önbíráskodás Apácán? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Az Apáca határában járőröző csősz öt roma nemzetiségű férfit állított meg, akik egy fűvel megrakott szekérrel a romák által lakott része felé tartottak. A szekéren ülők egyike egy bottal megütötte az egyik csőszt. A vérző fejű férfi elpanaszolta a helybelieknek, hogy mi történt, és arra buzdította őket, hogy ezt nem hagyhatják annyiban. Percek alatt kaszákkal, vasvillákkal, fejszékkel és botokkal felfegyverkezve elindultak a „romanegyed” felé. Hasonlóképpen szerszámokkal és kövekkel felfegyverkezve várták a magyarokat a romák. „Ezt már nem lehetett tovább tűrni! Elegünk volt a cigányokból, hogy folyton lopnak, és senki sem fogja el őket. Ha más nem tett semmit, teszünk majd mi” – mondja indulatosan egy férfi az összecsapás után. „Fel akarták gyújtani a házainkat! Jöttek benzines üvegekkel, kaszával, villával, és ütöttek! Mi persze védtük otthonunkat, dobáltuk őket kövekkel, sikerült is többeknek betörni a fejét” – emlékezett vissza az egyik roma. Borzos Aurel a verekedés kirobbantója, aki először ütött, nem ismeretlen a rendőröknek, ellene folyt már bűnvádi eljárás. „Nem kell feltétlenül etnikai színezetet adni a dolognak, egy bűncselekmény gyanúja miatt a tulajdonosok önkényesen védték meg a tulajdonukat” – mondta Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára. Jelezte: létrejött az orvosláshoz a tulajdonosok és a romák közös bizottsága. /Mihály László: Romaellenes magyar parasztfelkelés Apácán. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök felkérte Cristian David belügyminisztert, hogy hozzon “drasztikus intézkedéseket” az Apácán történt konfliktus ügyében. “Megengedhetetlen, hogy Romániában egyesek dolgozzanak, mások lopjanak és a rendfenntartó erők csak akkor lépjenek közbe, amikor már kirobbant a konfliktus, és nem dolgoznak annak megelőzésén” – mondta Tariceanu. Apáca községnek 3200 lakosa van, közülük fele roma nemzetiségű. /A kormányfő közbeszól. = Nyugati Jelen (Arad), 2007. aug. 23./

“Az aradiak 5000 eurós házakat vásároltak Magyarországon” címmel közöl írást augusztus 22-i számában a bukaresti Adevarul. A határ menti, mintegy 7000 lakosú Battonyán eddig mintegy 200 aradi család vásárolt házat, több közülük teljesen felszámolta, eladta aradi lakását, végleg átköltözött Magyarországra, s onnan jár dolgozni – Aradra. Battonyán jóval olcsóbb az élet, mint Romániában. A Battonyán házat vásárolt aradiak egy része nem is lakik állandó jelleggel ott, tekintélyes része pedig nyugdíjas. /J. Gy. : Aradiak “Battanyán”. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

A hazafias szlovák kulturális intézményhez, a Matica Slovenskához közeli „aláírók” csoportjának tagjai tiltakoztak, amiért Sólyom László magyar köztársasági elnök augusztus 19-én a felvidéki Deákin részt vett és beszédet mondott a falu Szent István napi emlékünnepén. A magyar megnyilvánulások ellen másfél évtizede rendszeresen fellépő, magukat nagysurányi aláíróknak nevező személyek szerint az államfő látogatása nem tekinthető magánjellegűnek, Sólyom László jelenlétében a független és önálló Szlovák Köztársaság területén egy idegen állam ünnepét rendezték meg. Ez szerintük megengedhetetlen, tiltakozásukat eljuttatják Sólyom Lászlóhoz is, az esetről pedig tájékoztatni fogják Ivan Gasparovic szlovák államfőt és Ján Kubis külügyminisztert. Stanislav Bajaník, a Matica Slovenská titkára előbb tagadta, majd újságírói firtatás nyomán kényszeredetten elismerte, hogy a magyar államfő nem a „hátsó kiskapun”, hanem a szlovák elnöki iroda és a pozsonyi külügyminisztérium tudtával, az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelő módon járt Szlovákiában. Bajaník ennek ellenére kifogásokat emelt, jóllehet, a magyar államfő Deákin azt is hangsúlyozta: „Jó lenne, ha térségünk országainak államfői úgy járnának át egymás országába, hogy az magától értetődő legyen. ” Sólyom szólt arról is, jómaga mennyire örül, ha Ivan Gasparovic egy magyarországi szlovák faluba látogat. A pozsonyi sajtótájékoztatón mégis kifogásként hangzott el: „A köztársasági elnök, mint az első közjogi méltóság, egy ilyen jellegű akción aligha léphet fel magánszemélyként. ” /Magyarellenes szlovák „aláírók” tiltakozása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Megdöbbenést és felháborodást váltott ki a határon túli magyarok körében Kóka János SZDSZ-elnök nyilatkozata, miszerint nem tekinti időszerűnek az autonómiatörekvéseket. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke megütközött Kóka János SZDSZ-elnök augusztus 20-i ünnepi beszédén, elutasította a liberális pártelnöknek a bukaresti Új Magyar Szónak és az Erdélyi Riportnak adott interjújában elhangzott gondolatait is. „Először az lepett meg, hogy Kóka János a fiataljainkat a csonka Magyarországra hívja, amikor inkább gyermekeink szülőföldjükön való maradásának ösztönzését vártam volna az SZDSZ-től. A pártelnöknek az autonómiáról tett kijelentései annyira körmönfontak és a kozmopolita liberalizmus kereteibe illők, hogy visszautasítom, és arra kérem Kóka Jánost, hogy ne szóljon bele a magyar nemzet belügyeibe” – mondta Tőkés László. Hozzátette: még a legszélsőségesebb román nacionalisták hasonló megnyilvánulásait is elutasítják, így végképp nem fogadhatják el az ilyen nyilatkozatokat nemzettársaiktól. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint „nyilván van olyan olvasata is Kóka János kijelentésének, amely az autonómiát ellenzők malmára hajtja a vizet”. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a magyarországi pártok vezetőinek kell eldönteniük, mi a jó a határon túliaknak. „Ebben a kérdésben a szerbiai politikai erőkkel nekünk kell dűlőre jutnunk. ” /Kristály Lehel: Kóka nem akar autonómiát. = Magyar Hírlap, aug. 23./

Abból a felismerésből indíttatva, hogy a jelenlegi magyarországi kormány szinte semmit sem tesz a magyar származású emberek hathatós védelmében, miközben erre az ország alkotmánya kötelezné, az amerikai székhelyű Magyarságtudományi Intézet létrehozta a Magyarságvédelmi Tagozatát (Hungarian Anti-Defamation Movement – HADM). Egyre gyakrabban fordul elő magyar emberek emberi jogainak megsértése, hátrányos helyzetbe juttatása, megfélemlítése, fizikai bántalmazása és bíróságok által történő részrehajló elítélése. Mindenkit arra kérnek, hogy ahol magyarságuk miatt, magyarokkal szemben történő embertelen bánásmódot tapasztalnak, haladéktalanul jelentsék a magyarságvédelmi tagozatnál. A magyarellenes atrocitások ügyének gyűjtésére új villámpostacímet is létrehoztak: HADM@usadatanet. net. A bejelentéseket sajtó, valamint jogi és politikai szervek számára is nyilvánossá teszik, jelezte Botos László – Magyarságtudományi Intézet. /A Magyarságtudományi Intézet Magyarságvédelmi Tagozata. = Felvidék. ma, aug. 23./

A nagyszebeni Ars Hungarica-hét a Hatvani Vegyeskórus hangversenyével folytatódott. Balogh Kálmán napjaink legismertebb cimbalmosa és zenekara is bemutatkozott a nagyszebenieknek. A kolozsvári Tarisznyás együttes előadásában a különböző régiók népzenéjét, népdalait hallgathatták meg az érdeklődők, őket a szlovákiai magyarok Ghymes együttese követte. Ütő Gusztáv színművész Performance című előadása után a temesvári Shake Kvartett négy fiatalja, a Csíky Gergely Állami Színház művészei adtak elő magyar és angol musicalrészleteket. Bemutatkozott a pozsonyi Ab-Art és a kolozsvári Polis Kiadó. Mihály Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója elmondta: Verbunkos, a nemzeti tánc születése a címe műsorukban nemcsak néprajzi, hanem történelmi szempontból is bemutatják a táncok fejlődését. Orbán Péter belsőépítész a Szentháromság római-katolikus plébánián látogatható Szent Korona felnagyított képeiből álló kiállításra várja az érdeklődőket. /Dézsi Ildikó: Hangversenyek, népzene és musical Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./