Dr. Szép Sándor vegyészmérnök professzort választotta meg az Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa rektor-helyettesnek. A testület 2006. december 10-i ülésén hozott döntést, a Sapientia Alapítvány Kurátora jóváhagyta, így a csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar oktatója rektor-helyettes lett. /Új rektor-helyettes a Sapientia élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezetének (YEPP) Tanácsa egyöntetű döntése értelmében a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnyerte a meghívott tag státust a szervezetben. Ennek értelmében a MIÉRT képviselői részt vesznek a YEPP által szervezett eseményeken, illetve aktívan bekapcsolódnak különböző európai szintű programokba. A YEPP tagfelvételi folyamatának következő lépése a megfigyelői státus megítélése, amelyre a MIÉRT a jövő év folyamán esélyes. /A MIÉRT a YEPP meghívott tagja lett. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Ágoston Hugó, az ÚMSZ vezető publicistája, is részesül idén az Ezüstfenyő Díjban. Az elismerést „a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért folytatott kiemelkedő munkájuk elismeréseként” osztják ki évente az arra érdemesülteknek. /Ágoston Hugó Ezüstfenyő-díjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

December 13-án, vasárnap egy Brassóból mentőautóval Marosvásárhelyre szállított beteg elhunyt dr. Benedek Imre kardiológus műtőasztalán. Ez a haláleset hatalmas vihart kavart Benedek professzor szerint a szívinfarktust szenvedő életben maradhatott volna, ha nem ilyen a kórházi bürokrácia. Benedek és csapata nem férhetett hozzá a klinika számára érkezett stenthez, mivel vasárnap nem dolgoznak a raktárosok. A főorvos az épületben működő másik szívkórháztól próbált kölcsönözni egy értágításra használt gyűrűt, de Radu Deac professzor klinikája sem rendelkezett ezzel a kis műszerrel. Lucian Baila igazgató szerint viszont a halálesetért csakis a műtétet felelőtlenül végző orvos okolható. Benedeknek ugyanis kötelessége lett volna tájékozódni, mielőtt műtőbe küldi a beteget, állítja Baila. Benedek Imre professzor szerint a kórház vezetősége tudatosan és folyamatosan bojkottálja őt, az egésznek pedig etnikai és szakmai háttere van. „Amit én beszerzek a kórháznak, azt elzárják előlem, és elvárják, hogy szépen kérjem, majd hajlongva köszönjem meg. A beteg érdekében ezt is megtettem volna, de vasárnap nem volt kitől elkérnem a raktáron lévő műszert” – panaszolta Benedek. Az orvos maroktelefonján tárolt hívásokkal igazolni tudja: több ízben is kereste Lucian Baila igazgatót. Mivel azonban nem válaszolt, Radu Deac szívspecialista klinikájáról kért segítséget. /Szucher Ervin: Halálos bürokrácia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

Fölösleges volna a részletek ismerete nélkül állást foglalni a marosvásárhelyi megyei kórház és a kardiológiai klinika igazgatója közötti vitában. Azonban tény, hogy tizenhat évvel a rendszerváltás és a véres március után Marosvásárhelyen továbbra is etnikai színezetet kaphat egy szakmai konfliktus. Az esetleges etnikai diszkrimináció sajnálatos módon nem lenne elszigetelt eset. Az utóbbi időben érezhetően erősödött a magyarellenes hangulat az országban is, ezt pedig Marosvásárhelyen fokozták a polgármester közelmúltbeli akciói: egy szélsőséges politikusok részvételével megtartott konferencia és a december elsején elmondott, autonómiaellenes beszéde. /Balogh Levente: Felelősség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

A Magyarországra vasúton gyakran utazók lassan már rettegve várják december elejét, vajon mi az, amit ismét kitaláltak az „illetékesek” a számukra. Amikor bevezették a Marosvásárhely–Budapest közvetlen vasúti kapcsolatot, sokan gondolták, már nem kell a vonaton átszállással kínlódva a magyar fővárosba jutni. Az utóbbi esztendőkben azonban olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel megpróbálták ellehetetleníteni az utazást. Először elavult vasúti kocsikat helyezett a MÁV a marosvásárhelyi járatra. A számtalan panasz hatására később elfogadhatóbb kocsik is kerültek. Azután jött, hogy a magyar határt átlépve, személyvonatként közlekedett a szerelvény. Tavaly év végén a MÁV csupán nyolc helyjegyet adott Marosvásárhelyen a célállomásig, a többi utas meg utazhat állva Püspökladány elhagyása után. A legújabb menetrend-módosításról a magyar televízió bemondta, az új közlekedési rendet úgy állították össze, hogy az kedvezzen a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásnak. Az érdekelteket nem kérdezték meg, hogy jó-e nekik kerülő úton, a szegedi Intercityhez kapcsolt „helyjegyek nélküli” kocsikban utazni. /Bálint Zsombor: Amikor Pesten jobban tudják, hogy mi a jó nekünk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Uniós strukturális alap-lehívási képzés indult december 11-én – brit szakemberek közreműködésével – az Árkosi Európai Tanulmányi Központban, leendő háromszéki önkormányzati gazdaság- és idegenforgalom-fejlesztési szakemberek számára. /Domokos Péter: Brit gazdaságfejlesztési képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Magyar nyelvű gyermekvédelemi képzés indult néhány erdélyi szórványtelepülésen az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szórványügyi és szociális főosztálya, valamint a kolozsvári ARTEMIS – Nők Egyesülete az Erőszak Ellen – közös szervezésében. /Farkas E. Zoltán: Gyermekvédelmi képzés a szórványban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Szatmárnémetiben a főtértől mintegy 200 méterre építik meg azt az ortodox templomot, amelyet kérelmezői eredetileg a főtér központjában szerettek volna felhúzni. Az új istenháza építése azért vált „halaszthatatlanná”, mert az ortodoxok az általuk 50 évig használt belvárosi templomot, jogerős törvényszéki határozat alapján, a nyáron vissza kellett adniuk a görög katolikusoknak. Jelenleg a város különböző pontjain hét (!) új ortodox templomot emelnek. /Mégsem a főtéren épül az ortodox templom! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Tinódi Lantos Sebestyén művét sokak csupán nyelvi emlékként, vagy kezdetleges irodalomként kezelik – tévesen. A Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának, illetve az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudomány Szakosztályának közös szervezésében Kolozsváron, december 9-én zajlott Tinódi és az epikus énekköltészet című konferencián a mester sokszínűségéről, illetve a korához képesti modernségéről is szó esett. A rendezvényen nem csak kolozsvári előadók (Egyed Emese, Gábor Csilla, Farmati Anna, Keszeg Vilmos, Vajda András) vettek részt, hanem számos külföldi előadó is. Tinódi művei Kolozsváron láttak napvilágot. /K. B.: Tinódi és a históriás énekek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

A Tranzit Napok a kolozsvári Tranzit Ház (Kortárs Művészeti Központ) évente ismétlődő rendezvénye, amely a hely arculatát mutatja be. Könczei Csilla, a Kortárs Művészeti Központ igazgatója elmondta, éves programjuk nem csak műfajilag, hanem nyelvileg is összetett. A magyar és román nyelvű programok mellett gyakoriak a német, francia, angol vagy jiddis, továbbá romani nyelven folyó kulturális események. Jövőre lesz a Tranzit Ház tízéves születésnapja, remélik, sikerül nagyon sok embert összehívni. A Tranzit Ház 1997-ben alakult meg egy volt kolozsvári zsinagóga épületében, amely akkor már évek óta a Kolozsvári Magyar Színház raktáraként működött. /Stanik Bence: Beszélgetés Könczei Csillával, a kolozsvári Kortárs Művészeti Központ igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Dan Manolachescu, a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesületének elnöke pontosítást kér a szervezőktől a számára megítélt Julianus-díjjal kapcsolatban. Dan Manolachescu elmondta, hogy ami a sajtóban megjelent, miszerint ő feltétlen híve és harcosa lenne Székelyföld autonómiájának, nem felel meg a valóságnak. Ha ez az oka a díj odaítélésének, akkor valójában nem is érdemlem meg – mondta Manolachescu, aki a két nép közötti együttműködés elősegítése érdekében folytatott tevékenysége miatt szívesen átveszi, sőt büszke lenne a díjra. Így a laudáció eredeti szövegének átvétele után dönti csak el, elfogadja-e vagy sem a kitüntetést – nyilatkozta. /(Fer-): Dan Manolachescu pontosítást vár (Julianus-díj). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Nyolc éve alakult a szatmárnémeti Brighella Bábcsoport. Rendszeres bábelőadásokat azonban csak néhány éve tartanak Szatmárnémetiben, ahol megalakulása óta a bábtársulatnak sok akadályt kellett legyűrnie. A Brighella társulat létrehozását nyolc évvel ezelőtt Valdráf Erzsébet, a Márkó Alapítvány vezetője kezdeményezte. 1998 őszén sikerült meghívniuk Kovács Ildikót, a neves kolozsvári bábrendezőt, aki az alapítvány pinceklubjában vitte színre az első előadást. Abban az évben végezte dramaturgiai tanulmányait Szilágyi Regina, a társulat jelenlegi vezetője, aki csatlakozott az induló bábtársulathoz. Két év után a színház segédszínészként alkalmazta a bábszínészeket. Ez azonban rövid ideig tartott: a segédszínészi állásokat felszámolták, a társulat pedig szétszéledt. Szilágyi Regina felvállalta az újjászervezést. 2003-ban a megyei tanács négy bábos állást hagyott jóvá. Ettől kezdve a bábszínház is szerves része lett a szatmári színház Harag György Társulatának. A bábcsoport saját “székházat” is kapott, beköltözhetett a színházépület egyik emeleti helyiségébe. /A pincéből léptek színpadra. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

Nagykárolyban a helyi Rekettye Kulturális Egyesület nemrég megrendezte a VI. Nagykárolyi Táncháztalálkozót, amelynek keretében az idén először verbunkos versenyt tartottak. A kétnapos rendezvényen az érdeklődők hallgathattak néprajzi előadást (Fischer Botond: Károlyizmusok), részt vehettek kézműves-foglalkozásokon, még egy kötélverő mestert is megtekinthettek munka közben. /Táncháztalálkozó: verbunkos verseny és japán résztvevők. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

December 9-én a szovátai Teleki Oktatási Központban második alkalommal szervezték meg a mesetábort, amelyen 55 óvónő vett részt. A mesegyűjtésről-mondásról Ráduly János kibédi gyűjtő tartott előadást. /-vagy-: Mesetábor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Vannak vidékek, gyönyörű tájak, melyekről kár lenne nem írni, nem beszélni, mely vidékek túl sokat őriznek magukban ahhoz, hogy elsiklanánk létezésük felett – vallja Kányádi Sándor, akinek a szülőfalujáról, Nagygalambfalváról most készült film éppen ezt váltja be. A helyi önkormányzat felfigyelt a Székelyföld Alapnak a határon túl elő magyarok számára, dokumentum- és rövidfilm készítésre kiírt pályázatára. Megnyerték a pályázatot, így a Székelyföld Alap és az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület megbízásából a székelyudvarhelyi Konnertfilm produkciós iroda elkészítette a kisfilmet. /Forrai Ágnes: „Kányádifalva” korongon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Család típusú gyermekotthon működik tavaly óta Nagykárolyban, a Kalazanci Szent József római katolikus templom mögötti épület egy részében. Jelenleg 16 – korábban nehéz sorsú, család nélküli vagy rendezetlen családi körülmények között élő – leány nevelkedik benne. Az otthont két apáca – piarista nővér – hozta létre és vezeti. Judit és Tünde nővér egyetemet végeztek, utána lettek apácák. A számlák kifizetésében magyarországi, olaszországi barátaik, egyházi egyesületek, segítik őket. A román államtól is érkezik kisebb összeg a gyerekek havi ellátására. Sokan végeznek náluk önkéntes munkát. /Boros Ernő: Gyermekek a piaristáknál. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Szolokma falunak, Maros megye egyik legszebb fekvésű településének 382 lakosa van. A Siklód és a Küsmöd vize a faluban az iskola előtt egyesül, majd Szolokma néven ömlik a Küküllőbe. Dr. Zsigmond Vencel, Makfalva polgármestere az állattenyésztésben látná a jövőt, községszinten Szolokmán tartják a legtöbb szarvasmarhát. Szolokma lakossága az elmúlt 50 év alatt szinte a felére csökkent. A falu krónikása Fülöp Miklós nyugalmazott tanító, aki 1958-ban érkezett a településre. Fülöp Miklós felkutatta a falu történetét, falumonográfiáját ki kellene kiadni, ehhez támogatók kellenének. /Bodolai Gyöngyi: Szolokmai vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség rendezvényén megemlékeztek arról, hogy Márton Áron püspök negyvenöt évvel ezelőtt szentelte pappá Jakab Gábort. Az esten Daly Ágnes tanárnő Jakab Gábor breviáriumáról – Isten vasár- és ünnepnapi igéinek breviáriuma – értekezett. /Nagy-Hintós Diana: Közel félévszázad a papi pályán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Lőrincz Lehel, a Kolozsvárt élő szobrász, grafikus, festő Nagyenyed művésze is. Ezt nemcsak a Bethlen Gábor Kollégiumban vagy a vár udvarán sorakozó munkái, hanem származása és a városhoz való kötödése is indokolja. Hat térszobrot készített, mindegyik központi helyen van felállítva. Szilágysomlyón áll a Báthory István-szobra, Szilágylompérton az Ady-szobor, Szilágykrasznán Petőfi szobra, Szilágynagyfaluban pedig Arany Jánosé. Közel áll a szívéhez Szilágybagoson álló turulmadaras hősi emlékműve. Több alkotása van Magyarországon, de ezek mind magánterületen vannak. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium udvarán áll Apafi Mihály fejedelem és Pápai Páriz Ferenc mellszobra, a folyosón Bakó Árpád és Barabás Miklós domborműve, itt van egy Körösi Csoma Sándor-faszobra is. A várudvaron pedig egy Hermányi Dienes József-, egy Áprily- és egy Berde Mária-dombormű. Novemberben nyílt meg Kolozsváron a Korunk Galériában egy kiállítása, ezen 4 szobor és 22 kép szerepel. /Takács Ildikó: Nem tud helyezkedni, dolgozni szeretne. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Ismét egy hangulatos irodalmi, művészeti est zajlott Marosszentgyörgyön, a Kolping család székhelyén. Megnyitották a helyi ikonfestő Balázs Klára kiállítását, és bemutatták a népszerű pap költő, Baricz Lajos plébános Békesség szigete /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című, újabb verskötetét. Bőven teremnek a talentumok Marosszentgyörgyön, és az ottaniak tudnak is sáfárkodni velük. A marosszentgyörgyi lelkes művészcsapat, a Jubilate, a Kolping-kórus, a Szent Cecilia kisegyüttes és a kisiskolások dallal, tánccal színesítették a találkozót. /N. M. K.: Talentumok Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

A Keleti Szél Szabad Csapattal táncházat tartott Székelyudvarhelyen a G. Egyesület, másnap a Fabatka zenekar muzsikált a G. Kávézóban. A kávézóban hétvégente jó és minőségi zene hallható különféle zenekarok előadásában. /(bb): Meg lehetne szokni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./

December 10-én, vasárnap Székelyudvarhelyen bemutatták Balázsi Dénes nyugalmazott tanár negyedik, Nyikómenti hármaskönyv /Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely/ című kötetét. A Székelyszentléleken letelepedett hetvenéves Balázsi Dénes nyugalmazott tanár egy kétszáz oldalas, korabeli fényképekkel, térképpel ellátott dokumentum-értékű könyvet tett az olvasó asztalára. /Fekete B. Zoltán: Firtos lován felébredt a gondviselés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./

Bízom abban, hogy ha a világon bárhol elolvassák ezt a könyvet, jó alapként szolgál majd, hogy az erdélyi magyarokról kedvező erkölcsi kép alakuljon ki – hangzottak el Járay Fekete Katalin szavai Marosvásárhelyen, az általa szerkesztett Dr. Aszalós János emlékalapítvány című könyv bemutatóján. Az alapítvány 1998 óta anyagilag és erkölcsileg támogatja az erdélyi magyarságot segítő egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezéseket. Évente olyan személyeket díjaz, akik magánkezdeményezéssel embertársaikon próbálnak segíteni. Az eddigi 38 díjazott között vannak orvosok, néprajzkutatók, valamint olyan alapítványokat létrehozó személyek, akik szegényeket, árvákat, szenvedélybetegeket támogatnak. A példát állító személyiségekkel Járay Fekete Katalin újságíró készített interjúkat és ezekből szerkesztette a könyvet. /Menyhárt Borbála: Interjúkötet a díjazottakkal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Kinde Annamária ötödik verseskönyvét /Mondhatatlan, Nagyváradi Ady Társaság, Nagyvárad/ mutatták be december 13-án, vasárnap Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában. A kötet a szerzőnek az első Nagyváradon kiadott verseskönyve. /Bemutatták a Mondhatatlant. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

December 9-én a szovátai Teleki Oktatási Központban második alkalommal szervezték meg a mesetábort, amelyen 55 óvónő vett részt. A mesegyűjtésről- mondásról Ráduly János kibédi gyűjtő tartott előadást. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Brüsszelben döntött az Európai Parlament, megszavazták, hogy Leonard Orban lesz a román főbiztos. Bukarestben a képviselőház és szenátus együttes ülésén szavazott, ennek eredménye, hogy Vosganian a kereskedelmi tárca vezetője. /Szavazás Brüsszelben és Bukarestben. Zöld jelzés Orbannak és Vosganiannak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Demokrata Párt (PD) vezetői december 11-én megegyeztek abban, hogy kezdeményezik a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitájának felgyorsítását. Korábban Brüsszel is felszólította a bukaresti parlamentet, hogy minél hamarabb fogadja el a törvényt. A tervezetet az év eleje óta a képviselőház illetékes szakbizottsága vitatja, de az elfogadási folyamat teljesen leállt, mivel hol a PD, hol az ellenzéki pártok emeltek kifogásokat a jogszabály ellen. Kételyeit fejezte ki a tervezet elfogadásával kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ elnöke, megállapítva: „Cinikusan úgy is lehetne fogalmazni, hogy miután kisebbségbe került a kormány a parlamentben, az RMDSZ partnerei megkönnyebbülten eldöntötték, hogy támogatják a kisebbségi törvényt”. /B. T.: Cinikus koalíciós javaslat? Felgyorsítanák a kisebbségi törvény elfogadását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Értetlenkedéssel fogadták a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kiszakadt Liberális Demokrata Párt (PLD) kezdeményező bizottságának tagjai az Európai Parlament liberális frakciója (ELDR) vezetőjének minapi kijelentéseit. Graham Watson a Theodor Stolojan köré csoportosuló új liberális alakulat létrejöttét kommentálva azt sugallta: a PLD-nek nem lesz keresnivalója az európai szabadelvű pártokat tömörítő ELDR-ben. Watson szerint Stolojan csupán eszköz Basescu elnök kezében arra, hogy kettészakítsa a PNL-t. Szenti-Iványi István európai képviselő, az ELDR tagja osztja Graham Watson nézeteit Stolojan kezdeményezéséről. A magyarországi szabadelvű politikus elmondta: az európai liberálisok „országonként csak egy liberális alakulatot” vesznek fel soraikba. Az ellenzéki PSD több tagja már bejelentette, hogy szívesen csatlakozna a Liberális Demokrata Párthoz. /Cseke Péter Tamás: Watson kirekesztené Stolojant. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Először találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar-magyar kormányzati konzultáció keretében a határon túli magyar vezetőkkel, amióta átalakult a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere. Az egyeztetés fő napirendi pontja a közös infrastruktúra és vállalkozások fejlesztése, de szóba kerül a magyarigazolványok kérdése is – tájékoztatott László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint, év vége lévén, ez az utolsó pillanat, amikor át lehet tekinteni, hogy a jövő esztendőben, hogyan fog kinézni a határon túli magyarságnak szánt támogatások rendszere. „Nem elsősorban politikai jellegű kérdésekről kell most beszélnünk, hanem arról, hogyan fog működni a jövőben a Szülőföld Alap, az átalakult Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve az az intézmény, amely helyette létrejön, és mennyire tudja azt a szerepet betölteni, amit mi elvárnánk tőle. Az is fontos kérdés, hogy a megszűnő alapítványok hatásköreit a Szülőföld Alap vagy esetleg más intézmény veszi át” – tájékoztatott Markó Béla, aki arra is választ vár a magyar kormány képviselőitől, hogyan kívánják támogatni jövőre a Sapientia Egyetem működését. A Sapientia vezetősége ugyanis felkereste fel Markót, akitől azt kérték, képviselje az egyetem sorsának alakulását, ugyanis a magyar költségvetésben jövő évre előirányzott, valamivel több mint egymilliárd forint nem elegendő a Sapientia fenntartására. A szövetségi elnök arra is figyelmeztetett, jelenleg félő, hogy elvész az, amit eddig az Illyés Közalapítvány végzett, azaz a határon túli magyar civil társadalomnak nyújtott támogatás a különböző rendezvények, programok, előadások, kiállítások megszervezéséhez. Bugár Béla, a Magyar Koalíciós Párt elnöke csak szűkszavúan nyilatkozott elvárásairól. Kasza József, a Vajdasági Magyar Párt elnöke úgy nyilatkozott, hogy a határon kívüli magyaroknak szükségszerű mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint az általa vezetett a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség alelnöke fontosnak nevezte, hogy a magyar-magyar párbeszéd új keretein belül ne a meddő elvi viták domináljanak, ehelyett az érintett felek a gyakorlati kérdések megoldására összpontosítsák figyelmüket. /Simon Judit, Gujdár Gabriella: Gyurcsány Ferenc támogatáspolitikáról tárgyal a határon túli magyar vezetőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./