A romániai családok több mint egyharmadának, mintegy két és fél millió háztartásnak legalább egy tagja dolgozott már hosszabb ideig külföldön – derül ki a Nyílt Társadalomért Alapítvány (Fundatia pentru o Societate Deschisa) által Ideiglenes külföldön tartózkodás címmel nyilvánosságra hozott tanulmányból. A rendszerváltás után a 18 és 59 év közötti munkaképes lakosság 12 százaléka vállalt munkát külföldön. A romániaiak vállalkozó kedve 2002-ben tovább nőtt, mivel attól kezdve már szabadabban mozoghattak a schengeni övezetben. A legtöbben Moldvából, Havasalföldről és Olténiából választották a külföldi vendégmunkát, Erdélyből viszont többnyire turistavízummal látogattak Nyugat-Európába. Az utóbbi öt évben a munkakeresők fele Olaszországot kereste fel, míg egynegyedük Spanyolországot választotta úti célnak. /K. E. G.: A romániaiak egyharmada dolgozik külföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Újabb információkat szivárogtatnak ki a sajtónak az ügyészek a kémbotrányról, Az állítólagos legújabb bizonyíték szerint az augusztus 28-án Kerekes Gáborral, az RMDSZ ügyvezető alelnökével folytatott telefonbeszélgetésben a kémkedéssel vádolt Sztancsev azt kérte, hogy Nagy Zsolt miniszter ellenőrizze, lehallgatja-e a Román Hírszerző Szolgálat a beszélgetéseit. Az RMDSZ-es miniszter határozottan cáfolta, hogy ő ellenőrizte volna a telefonbeszélgetéseket, hiszen az általa vezetett szaktárca nem rendelkezik olyan szakmai vagy technikai háttérrel, amely ezt lehetővé tette volna. /B. T.: Törvénytelen kiszivárogtatással gyűrűzik a kémbotrány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Kiszivárgott, Nagy Zsolt miniszter mellett immár Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is érintett a kémbotrányban. Nem a megszokott gyakorlata szerint jár el az ügyészség. A kiszivárogtatás hátterében olyan politikai erők állhatnak, amelyek egyrészt így kívánják bebizonyítani “nemzeti elkötelezettségüket”, másrészt így szeretnék az eddiginél is szelídebb partnerré tenni az RMDSZ-t. /Balogh Levente: Titkolt törvénymódosítás? = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

A magyar-magyar kormányzati konzultáció első ülését követően a Magyar Állandó Értekezlet, illetve egy ehhez hasonló politikai egyeztető fórum elmaradását sérelmezték a magyarországi ellenzéki pártok. Németh Zsolt fideszes politikus kijelentette: nem tudhatják, hogy a lezajlott egyeztetés érdemi párbeszéd volt-e, hiszen erre a parlamenti pártokat Gyurcsány Ferenc nem hívta meg. „A Magyar Demokrata Fórum tiltakozik a határon túli nemzetpolitikai kérdésekben kialakult koncepciótlanság, valamint az ezen a téren bekövetkező hatalmas költségvetési megvonások miatt” – jelentette ki Almássy Kornél alelnök. Az ellenzéki párt szerint a kormányzat a teljes határon túli politika felszámolására, az eltelt tizenhat esztendő alatt kialakult intézményrendszer ellehetetlenítésére törekszik. /Guther M. Ilona: Sérelmezik a MÁÉRT elmaradását. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Mi szükség van magyar-magyar konzultációt zárt ülésen folytatni? – tette fel a kérdést az ÚMSZ. Éppen az új nemzetpolitika irányítói tettek fogadalmat arra, hogy ezen a téren majd minden a nyíltság és a szókimondás jegyében zajlik. A magyar igazolványok érvényességének meghosszabbítása technikai jellegű változás. A budapesti kormányilletékesek támogatáspolitika helyett szívesebben emlegetik a fejlesztéspolitikát. A hangsúlyt a határ menti együttműködésre helyezik, márpedig ez, miközben a felvidéki magyarság szempontjából többé-kevésbé az egész közösséget érinti, a romániai magyarok közül ez csak a partiumi megyékre vonatkozik. A Szülőföld Alapba beolvadó Illyés Közalapítvány egyes funkciói elvesznek majd a nagy közösben. Félő, hogy ez megtizedeli majd azokat a határon túli magyar szerveződéseket, amelyek kiesnek az új, stratégiai fejlesztések látóköréből. /Fülünk a zárt ajtón. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Az EU az uniós állampolgárok számára kínál lehetőségeket. Nagyon fontos, hogy a romániai magyar közösség összefogjon, közös célokat tűzzön ki, hogy a lehetőségek elérése egy erős érdekérvényesítésen keresztül valósággá váljon, fejtette ki Gál Kinga EP-képviselő a vele készített interjúban. Szükséges, hogy legyen magyar nyelven felsőoktatás, hogy legyen magyar nyelven gondolkozó értelmisége a magyar közösségnek. Továbbá, hogy rendelkezzék olyan intézményrendszerekkel, amelyek képesek megfogalmazni a közösség igényeit, ezt lehet autonómiának is hívni. A romániai magyar közösség először lesz képes arra, hogy érdekeit közvetlenül nyilvánítsa ki Európa felé. Évtizedek óta erre most nyílik először lehetősége. Problémáit képviselői útján közvetlenül tudja megjeleníteni Európában. Az újságíróknak nagy felelősségük van abban, hogy a közösség élni tudjon a lehetőségekkel. Nagyon fontos az a problémafelvetés, ami a médiában megjelenik. Gál Kinga jelentésében hangsúlyozta, fontos, hogy a kisebbségi törvény, ne kirakattörvény legyen, ugyanúgy fontos az anyanyelvű felsőoktatás kérdése. A szubszidiaritás, az önkormányzatiság elvei alapján a magyar közösségnek létesüljön olyan intézményrendszere, ahol választott testület döntési kompetenciákkal rendezheti a maga közösségi sorsát. Ezt valamilyen autonómiatípussal lehet leírni. Minderre ellenvetés a román megfigyelők részéről érkezett. /Ferencz Csaba: Az érdekek érvényesítésének európai színterén. Interjú Gál Kinga EP-képviselővel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Munkaerőhiánnyal küszködik az Erdélyt átszelő autópályát építő Bechtel vállalat. /Kelemen Tamás: Sok munka, kevés munkás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

Feri /Gyurcsány Ferenc/ előbb műszakban széttalicskázta a magyar politikai diskurzus hitelét, most pedig tárgyalóasztalhoz hívta a határon túli magyarok vezetőit. Közölte, hogy Magyarország az Illyés Közalapítvány kihelyezett alkuratórumait visszaveszi. Ezzel igazolja választói előtt, hogy lám-lám a(z) (el)szakadt magyarok tartják a markukat az Illyés Közalapítvány kapujában. A határon túli magyar vezetők ne vegyenek mérget mindarra, amit Feri azon a találkozón ígért. Nincs kizárva, hogy a Feri megint hazudott. /Orbán Ferenc: Feri és a határon túl. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

Az a célunk, hogy egy erős, jól működő szervezet alakuljon – hangoztatta december 13-án Bereczki Kinga, a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) alakuló ülésén, melyen elnökké választották. Az alapító közgyűlésen a megye 17 civil szervezete képviseltette magát. Az új testület munkáját szakterületenként megválasztott, kilencfős igazgatótanács irányítja, köztük két alelnök, Gaál Sándor és Nemes Előd. /(mol): Civilek Háromszékért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Magyarország újabb romániai konzulátust létesített: december 14-én Iasi-ban avatták fel a legújabb diplomáciai képviseletet. Az Adrian Christescu marosvásárhelyi üzletember által vezetett konzulátuson nem adnak ki vízumot, szerepe inkább reprezentatív. A budapesti kormány képviseletét a konzulátus Vrancea, Iasi és Vaslui megye térségében fogja ellátni. A iasi-i konzulátus Magyarország negyedik diplomáciai képviselete Romániában. Az előző hármat Kolozsváron, Csíkszeredában és Konstancán nyitották meg. /Farcádi Botond: Magyar konzulátust avattak Iasi-ban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

A működésének közel egy éve alatt fogadott vízumkérelmek nagy száma azt bizonyítja, hogy indokolt volt a csíkszeredai magyar főkonzulátus létrehozása – jelentette ki dr. Szabó Béla főkonzul. /Egy év alatt 7663 vízumkérelmet nyújtottak be az igénylők/ Románia csatlakozása után nem kell vízumot igényelniük a román állampolgároknak, 90 napnál hosszabb magyarországi tartózkodásra pedig a magyar bevándorlási hatóságoktól kell engedélyt kérni. A csíkszeredai főkonzulátus tevékenysége nem szűnik meg, továbbra is ellátják a magyar állampolgárok érdekképviseletét, vízumkérelmeket fogadnak el olyan országok állampolgáraitól, akik nem utazhatnak be vízum nélkül Magyarország területére. /Sarány István: Vízum helyett tartózkodási engedély. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

A multikulturalizmusért díjjal tüntette ki a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) Mihail Hardau oktatási miniszter. December 14-én a BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa úgy döntött: kitartanak a múlt heti döntésük mellett, miszerint addig nem jelölnek új magyar rektor-helyetteseket a lemondottak helyébe, amíg az egyetem vezetősége, elsősorban a rektor nem válaszol hivatalosan és pozitívan a már korábban felvetett problémákra – tájékoztatott Magyari Tivadar. Az ügyvezetők – Ionescu Klára, Magyari Tivadar és Veress Károly – a tagozatvezetők nevében elsősorban arra kérték a rektort: hivatalosan garantálja, hogy a magyar tagozat működési szabályzatát a szenátus napirendre tűzi. Ez alapozná meg a magyar részleg döntési, működési önállóságát a jelenlegi keretekben, mivel önálló magyar karok még nem létesülhettek az egyetemen. Továbbá arra kérik a rektort, állapítson meg pontos naptári tervet a többnyelvű feliratozásról szóló döntések végrehajtására, leszögezvén, hogy csakis teljes körű feliratozásról lehet szó. Ugyanakkor kérik a két adjunktus eltávolítása ügyében született szenátusi határozat felülvizsgálását. Arra is felszólították a rektort, hogy vonja vissza azt az állítását, amely szerint a magyar tagozat képviselői a német tagozat vagy a judaisztikai intézet visszaszorítását kérték volna. „Nemhogy ’89 után, de előtte is mindig volt magyar rektorhelyettes. Fontos megjegyezni, hogy mindezek mellett továbbra is zavartalan az oktatás, a napi munkában nem érződik a válság, a kari és tanszéki szintű magyar tagozatok biztosítva vannak” – olvasható a közleményben. A tagozatvezetők tanácsa úgy döntött: nem zárkózik el attól, hogy a testület találkozzon a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőségével. A Bölcsészkaron benyújtott, kétnyelvű feliratokra vonatkozó kérvény ügyében azóta sem történt előrelépés. /E. R. F., P. A. M.: Minisztériumi kitüntetés a Babes–Bolyai Tudományegyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Romániában még az elitben is tabutéma Erdély, e földrész múltja, jelene, kulturális mássága. Senki nem meri hangosan kimondani, hogy a Kárpátok vonulata képezi délen és keleten a kulturális Európa határát. Silviu Gherman esete bizonyítja, miféle megkövezés, a közéletből való kiebrudalás vár arra, aki semmibe meri venni az Erdély-féltés mitikus erejű román szólamát. Az akadémiai körök csak most jutottunk el oda, hogy a történészek józanabbik fele leül és tárgyal a magyar történetírókkal, vitára meri bocsátani a félévszázad alatt megkövült dogmákat. Erdély kérdésében a párbeszédre, a problémák nyílt, őszinte taglalására még nagyon sokáig nem lesz esély. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nálunk nem működne… = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Magánvállalkozók támogatásával korszerűsítik a kórházat Székelyudvarhelyen, új műtőt alakítanak ki a szeptikus műtétek elkülönítésére. Egy székelyudvarhelyi vállalkozó hatvanezer lejes adományából vásárolták a nyílászárókat, építőanyagokat és egy sepsiszentgyörgyi építkezési cég munkásai végzik el a felújítást. /Kovács Csaba: Műtőt építenek karácsonyi ajándékul. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

A budapesti Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola vendége volt a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum három diákja és két pedagógusa. Hajnik Károly, a magyar gyorsírás megalapítója, országgyűlési jegyző Temesváron kezdte pályafutását mint aljegyző az 1830-as években, ezért vette fel a kapcsolatot a temesvári gimnáziummal a budapesti iskola. A tanulók rangos konferencián tartottak előadást Hajnik Károly és a multikulturalitás címmel. /Pataky: A Bartók-gimnázium határokon átívelő kapcsolatai. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

Sikeresen mutatkoztak be Fazekasvarsánd evangélikus gyülekezetének gyermekei azon a kézműves kirakodóvásáron, amelyet Aradon a Tulipán könyvesboltban szerveztek. /(ij): Fazekasvarsándi kézműves gyerekek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

Lőrinc Ágnes és Nagy Csongor a szatmárnémeti Art Caféban mutatta be december 14-én legújabb zenés műsorát. A társulat tagjai már több éve rendszeresen tartanak előadásokat a kávézóban, többnyire teltház előtt. Ezúttal is nagyon sokan voltak kíváncsiak az Illúzió a szerelem című zenés produkcióra. /Gödri Alpár Béla: Kávéházi románc. Szatmárnémeti színészek előadása rendhagyó környezetben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

A 75 éves Bitay Zoltán festő-, és grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás december 14-én Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. /Kiállítás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 15./

December 14-én a helybeli katolikus plébánia hittantermében tartotta ülését a Lippai Olvasókör. /(b): Karácsonyi hangulat a Lippai Olvasókörben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

Csíkszeredán a Sapientia Egyetem Csalóka Kórusa, a Harmat Néptánccsoport, a Hallgatói Önkormányzat és a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség újra megrendezi a Sapientia – EMTE karácsonyi ünnepségét. /Karácsony a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

December 14-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban bemutatták Selyem Zsuzsa 9 kiló. Történet a 119. zsoltárra című prózakötetét. László Noémi rendkívül jól megszerkesztett kötetnek nevezte a 9 kilót, amely a héber abc betűire építve van ciklusokba tagolva, s épp olyan, mint egy „felhőkarcoló”. Hozzátette: a kötet olvasása közben nehéz rájönni, hogy éppen ki meséli a történeteket. /Varga Melinda: „Átlyuggatott valóság” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A több kiadást megért Virrassz velem kötet után új lélektani regényt írt Papp Kincses Emese Ha meglebben a függöny címmel. Az elmegyógyintézeti lány tragédiáján keresztül bemutatott társadalomkritika és lélekrajz a kommunista diktatúra emberi sorsokat összeroppantó éveit idézi. A szerző zenés-irodalmi est keretében december 21-én Csíkszeredán, a Sapientia–EMTE nagytermében felolvasást tart új regényéből. /Újabb lélekrajz Papp Kincses Emese tollából. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

December 14-én ünnepélyes keretek között mutatták be Nagybányán Lechner Gabi regényét, amelyik egyszerre két nyelven – németül és magyarul – jelent meg. A kötet címe: Tiszta lelkek (Saubere Seelen). /Könyvbemutató. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 15./

A szovátai Teleki Oktatási Központban december 16-án ünnepli tizenötödik születésnapját a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, aki megalakulása óta irányítja az RMPSZ munkáját, elmondta, hogy 1991. december 14-én a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében tartották alakuló ülésüket. Az RMPSZ átfogja azokat a területeket, ahol magyar nyelven folyik az oktatás – beleértve Bukarestet is. A csángó magyarok oktatásának fejlődésével létrejött csángó szaktestület is integrálódott a szervezethez. Évente tartanak országos küldöttgyűlést. A tagok száma 7–8 ezer között ingadozik, míg a romániai magyar oktatók száma kb. 12 ezerre tehető. Az RMPSZ létrehozott három területi és egy országos oktatási központot: a partiumi, a kolozsvári Gál Kelemen, a Székelyföldi területi oktatási központokat, valamint a szovátai Teleki Oktatási Központot. Emellett az utolsó években – szintén Szovátán – sikerült egy ifjúsági bázist is kialakítani, a Teleki Kertet. Tizenegy házikó és egy központi épület áll többnyire az ifjúság rendelkezésére, táborokat, erdei iskolákat szoktak itt rendezni. A Bolyai Nyári Akadémiának évente 800–900 hallgatója és 100–150 előadója van. A jövő évtől azt tervezik, hogy általánosabb, interdiszciplináris képzéseket vezetnek be, a tantárgyi, szakmai képzéseket pedig kétévente szervezik. 2001-ben létrehozták az Ábel Kiadót, az erdélyi magyar tankönyvkiadás részére. Kétévente meghirdetik az Apáczai-pályázatot, amellyel a közoktatásban dolgozó kollégák tudományos munkáját ösztönözik. Egyre nehezebb az anyagi források biztosítása. Másfél éve nagyon nehezen tudtak pénzt előteremteni, sok szponzor segítségével. A RMPSZ működési feltételeit a magyarországi Oktatási Minisztérium Határokon Túli Magyarok Főosztálya (annak különböző változatai), a fejlesztéseket pedig nagymértékben az Illyés Közalapítvány támogatása biztosította. Hasonlóan támogatást nyújt az Apáczai Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Pro Professione Alapítvány pedig minden nehéz időben segített. Segített a Richter-Gedeon Rt., a Vegyépszer és 2006-ban mentőövként jött a MOL Románia Rt. Nagy mértékű támogatása. /Takács Éva: Szolgálatra szegődtünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 16./

Soós Zoltán archeológus versenyvizsgával lett a Maros Megyei Múzeum új igazgatója. A megyei közgyűlés december 15-én jóváhagyta kinevezését. A 33 éves archeológus 1995-től dolgozik e szakterületen, kutatómunkát végzett Magyarországon és Németországban. Soós Zoltán prioritásként nevezte meg a múzeum adatbázisának elkészítését, a lerakatok átalakítását, kiállítások szervezését, és elmondta, hogy a múzeum költségvetésének kidolgozásakor elsősorban pályázati úton próbálnak pénzt szerezni. /Antalfi Imola: Kinevezték a Megyei Múzeum igazgatóját. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

Díszdoktort avattak Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, a címet dr. Kásler Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, a budapesti Országos Onkológiai Intézet főigazgatója vehette át, akinek tevékeny szerepe volt abban, hogy a magyar fővárosban létrejöjjön a marosvásárhelyi egyetem kihelyezett posztgraduális továbbképző intézete. Idén 11-en kaptak tiszteletbeli professzori oklevelet, köztük Bedő Károly, Dienes Sándor, Fazakas Béla, Mülhfay László, László János és Seres-Sturm Lajos nyugalmazott egyetemi tanárok. /(bodolai): Díszdoktort avattak az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

Többes Bolyai-évfordulót tartottak december 15-én Temesváron: a megemlékezésekre Bolyai Farkas halálának 150., illetve a Bega-parti városhoz kötődő fia, János Appendixe megjelenésének 175. évfordulója adott alkalmat. A temesvári magyar egyetemi előadókat, kutatókat tömörítő TECHNÉ Egyesület tagjai a belvárosi Bolyai-emléktáblánál adóztak egy perc néma főhajtással a jeles magyar tudósok emléke előtt. A koszorút Toró Tibor atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Bolyai Akadémia tiszteletbeli elnöke helyezte el. A koszorúzás után a Kós Károly Közösségi Központban tartott előadást Toró Bolyai János temesvári leveléről. /175 éves az Appendix. A Bolyaikra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

A Fehér megyei Felvinc község lakosságának tíz százaléka magyar, ilyen az iskolában tanuló diákok számaránya is. Szokatlan módon mégis magyar igazgatónő, Péter Tünde vezeti a tanintézményt néhány hónapja. Az épületet folyamatosan korszerűsítik. A magyar felső tagozat megszűnik, mert csak két gyerek maradna, és ennyivel nem lehet osztályt indítani. A felvinci osztály megszűnésében nagy szerepet játszik a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban elszívó hatása. A felvinci iskolában fél kilenckor kezdődnek az órák, mert oda járnak még további öt falu iskolásai is. Van iskolabusz, amivel biztosítják a diákok utazását. Állandóan szerveznek iskolán kívüli tevékenységeket az Együtt Egyesülettel közösen, amelyet az iskola egyik tanárnője vezet. /D. I.: Jövőtől megszűnik az V–VIII. osztályos magyar tagozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Karácsony közeledtével egyre tevékenyebbek a szamosújvári 51. számú, Czetz János cserkészcsapat tagjai. Gyűjtést szerveztek a Halász utcai, több mint 60 roma gyermek megsegítésére. Az elkövetkező napokban a szamosújvári cserkészek részt vesznek a karácsonyi láng szétosztásában, de bekapcsolódnak az ilyenkor szervezett kulturális, vallásos tevékenységekbe is. /Szamosújvár. Roma gyermekeket segítenek a cserkészek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

A Kárpát-medencei Gyermekrajz Fesztiválra invitáló pályázati kiírást a budapesti József Attila Művelődési Központ indított útjára az ősz folyamán, amely az Ezerkilencszázötvenhat címet viselte. A Kárpát-medence számos tanintézetéből, köztük neves művészeti líceumokból, beérkezett pályamunkák közül 119 alkotást tartott a bírálóbizottság érdemesnek arra, hogy kiállítsák és egyben dicsérő oklevélbe részesítsék azok alkotóit. És ebből nem kevesebb, mint huszonnyolc alkotás a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum diákjainak kezemunkáját dicséri, ráadásul úgy, hogy a kiosztott egyenértékű 15 fődíjból kettőt az iskola tanulóinak ítélt oda a zsűri. /Székely Géza: Üröm az örömben. Apáczais diákok képzőművészeti sikere Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

A KOVAKÖ (Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége) idei tanévben elindított képzéssorozatának első két része után Sepsiszentgyörgyön találkoznak a résztvevők. A mindhárom műhelymunkán jelenlévők oklevelet kapnak. A KOVAKÖ képzéssorozatot november 3-án indították Kézdivásárhelyen, ahol helyi tagszervezetek biztosították a résztvevők szállását, illetve az előadások, tréningek helyszínét. /Serestély Zalán: Ma zárul a sorozat (KOVAKÖ-képzés) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./