Az utóbbi napok eseményei – magyar nyelvű táblák elhelyezése, majd eltávolítása, két magyar adjunktus törvénytelen elbocsátása, szimpátiatüntetések – után biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. December 11-én biztonsági kamerát és számkódos beléptető rendszert szereltek a rektorátus bejáratához, továbbá megkettőzték a belső őrszolgálatot. /Szekeres Attila: Biztonsági intézkedések a kolozsvári egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

December 10-én Csíkszeredában ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB), az ideiglenes elnök Fodor Imre. A Bardoc – Miklósvárszéken (Barót városban és 18 faluban) szeptember 16–23-a, Székelyudvarhelyen és Bögözön pedig 15–22-e között szervezendő belső népszavazások előkészületeit tárgyalta. A helyi önkormányzatok döntő többsége a prefektúrák nyomására visszautasította az SZNT felkérését népszavazás kiírására, az ÁB ezért hozta azt a döntést, hogy belső népszavazást szervez. Tény, hogy ennek törvényes eredménye nem lesz, ám tény az is, hogy így alkalom nyílik megtudni: mi is a Székelyföld lakosságának véleménye az autonómiáról? Az ülésen meghívottként részt vett Eva Maria Barki nemzetközi jogász is, aki a Julianus-díj átvételére jött Csíkszeredába. Az erdélyi magyarság ügyéért immár több mint húsz éve fáradhatatlanul küzdő jogász asszony az európai autonómia-formák ismerőjeként több jó tanácsot adott az SZNT vezetőinek, mondanivalójából kiemelnénk az alábbi megállapítást: nemzetközi támogatás nélkül Bukaresttel szemben soha sem fogunk eredményt elérni… /Szondy Zoltán: Jó tanácsok a Nemzeti Tanácsnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

Julianus-díjban részesültek a hét végén Csíkszeredában a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói, Hantz Péter és Kovács Lehel, akárcsak Bodó Barna, aki a két másik díjazottal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB) vezeti. A Julianus-díjat a csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma ítélte oda. Ezt az elismerést első ízben 1993-ban osztotta ki Azoknak a munkáját díjazzák, akik a szórványmagyarság felkutatása, identitásának megőrzése érdekében cselekedtek. Az előző években díjazottak között volt Orbán Viktor volt magyar kormányfő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Beke György író, Csoóri Sándor költő, Kallós Zoltán néprajzkutató, Dobos László felvidéki író, Tőkés László református püspök, a vajdasági Kasza József, illetve a kárpátaljai Kovács Miklós. Idén Eva Maria Barki bécsi jogász, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) leköszönt elnöke, a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzser, valamint a szombathelyi Kovács Jenő és munkatársai részesültek elismerésben „a magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért”. Eva Maria Barki ügyvédként a rendszerváltást megelőző években magyar és erdélyi magyar menekültek ügyét vállalta fel, a kilencvenes évektől a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit támogatta. Emiatt Romániában két ízben is nem kívánatos személynek minősítették a hatóságok. Csapó József, az SZNT leköszönt elnöke a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét dolgozta ki. A sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu román médiavállalkozó végigjárta Európa autonóm területeit, ott szerzett tapasztalatait igyekszik megosztani román és magyar honfitársaival. Kovács Jenő szombathelyi útépítő mérnök és csapata az erdélyi szórványvidékeken számos magyar vonatkozású műemléképület, emlékmű megmentésében vett részt. /Julianus-díjat kaptak a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Jövő év január 31-én bezárják az erdővidéki szénbányászat még működő utolsó fejtését, emiatt 250 személy marad munka nélkül, tájékoztatott Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerő Ügynökség vezetője. A jövedelmező bánya felszámolását, illetve a tömeges elbocsátást a ploiesti-i székhelyű Országos Bányatársaság rendelte el. Fehér Zoltán, az erdővidéki bánya igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy a bezárás után magánosítják a bányát, és az új tulajdonos újraindítja a kitermelést. Az igazgató szerint az erdővidéki bányából még 10 évig lehetne szenet termelni. „Vannak szerződéseink, jövedelmező a bánya. Idén 250 ezer tonna szenet termeltünk ki”– mondta Fehér Zoltán. /Kovács Zsolt: Jövedelmező, mégis bezárják a bányát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

A Marosvásárhelyi Televízió arculatot vált. Az eddig este 8 órától kezdődő magyar tömb átkerült délutánra. A jól bevált műsorok, mint például Bíró Zsolt Kultúrköre, Gáspár Botond Történet-Tára, Kelemen Márton Zöldhorizontja, valamint Szucher Ervin élőben közvetített Érv-Velője ezentúl hét közben fél 5-től jelentkezik, az ismétlésekre másnap délután 3 órától kerül sor. /Antal Erika: Vásárhelyi tévé: új arculat, galéria. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Fiataloknak tartott képzést a múlt hét végén a sepsiszentgyörgyi Könczey László Egyesület az Árkosi Európai Tanulmányok Központjában. A felkészítő-sorozatot Demeter János, Kovászna megyei közgyűlési elnök nyitotta meg székelyföldi regionális politikáról szóló előadásával. /Közösségépítés: képzés fiataloknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

December 8-án tartották a PR-Alpha Egyesület által megrendezett, a „Kommunikációs szakember PR-je” elnevezésű konferenciát Marosvásárhelyen. Lázár Sándor, a marosvásárhelyi Sapientia humán tanszékének vezetője nyitó beszédét követően Negele Enikő, a Sapientia rektori hivatalának közkapcsolati szakembere és Molnár József, a marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kar PR-osa „Saját élet, saját PR” címen tartottak előadást. /Ferencz Melánia: Saját élet, saját PR. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

A közösségi cél érdekében önként vállaltak munkát közéleti személyiségek december 9-én Magyarvistán az építőtelepen. Ludányi Horváth Attila, kolozsvári magyar konzulja patakmedret takarított, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök gerendákat cipelt, magyarországi és erdélyi vállalkozók és újságírók segítkeztek, Makovecz Imre erdélyi tanítványa, Müller Csaba műépítész, tervező pedig méréseket végzett. Felházi Klára református lelkész a faluban szolgáló férjével, Felházi Zoltánnal és a gyülekezettel augusztusban kezdte el a Kalotavár Kulturális Központ építését. /Benkő Levente: Kolozs megye: politikusok, vállalkozók és újságírók az építőtelepen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

A berecki művelődési központban bensőséges ünnepség keretében avatták fel az Illyés Kinga-emlékcsarnokot december 10-én, a pontosan ezen a napon hatvanhat évvel ezelőtt Bereckben született színművész emlékére. Az ünnepségen a helybeliek és Illyés Kinga közeli rokonai mellett dr. Béres András rektor és dr. Kovács Levente tanszékvezető egyetemi tanár személyében a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola is képviseltette magát. Felvételről Wass Albert Üzenet haza című, Illyés Kinga által szavalt verse, illetve Kányádi Sándor egyik megzenésített verse hangzott el. /Iochom István: Illyés Kinga-emlékcsarnokot avattak Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Sepsiszentgyörgy arcait mutatja be S. Sebestyén József budapesti építésznek a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt fotókiállítása. /(szekeres): Sepsiszentgyörgy arcai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Visky András Hosszú péntek című darabjának ősbemutatója volt december 8-án a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Kertész Imre Kaddis A meg nem született gyermekért című regényének színpadi változatát Tompa Gábor rendezésében láthatta a közönség. December 9-én került sor a társulati díjak kiosztására. A 2005/2006-os évad leginkább méltányolt előadásai a Tanítványok, Az elveszett levél és az Oidipusz király. Díjat nyertek azok a főiskolások, akik Az elveszett levél c. előadásban részt vettek. Többen kaptak díjat, a társulat díját Kali Andrea nyerte el. A legtöbb szavazatot Hatházi András kapta. Kali Andrea részesült Bánffy Miklós Vándordíjban. /Irodalmi titkárság: Ősbemutató és társulati díjak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

December 9-én megtartotta ötödik adventi jótékonysági koncertjét az Aradi Hagyományőrző Polgárok Asztaltársasága. A műsorban felléptek az egyes felekezetek csoportjai. Az összegyűlt pénzt az Alma Mater Alapítvány tehetséggondozó programja javára ajánlották fel. /(balta): Ötödik adventi jótékonysági est. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Székelyföldi nagycsaládos civil érdekvédelmi szövetség létrehozását célzó szándéknyilatkozatot fogadtak el a hét végén Nyárádszeredában tartott tanácskozáson, melyen a székelyföldi családszervezetek többsége képviseltette magát. A rendezvényen dr. Szabó Endre /Budapest/, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke a NOE működését ismertette, előadásában kifejtve, hogy a NOE igyekszik a határon túli magyar családszervezetek munkáját és összefogását is segíteni. Az 1987-ben alakult NOE 350 szervezetével húszezernél több, három vagy többgyerekes tagcsaládot tömörít. A résztvevők szándéknyilatkozatot fogadtak el, miszerint támogatják egy székelyföldi nagycsaládos szövetség létrehozását. /Nagycsaládos érdekvédelem anyaországi hátszéllel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Néptánckedvelő gyermekek alcsíki tánccsoportjait hívta találkozóra a tusnádfürdői Gyöngyvirág Egyesület, és közel kétszázötven gyermek és fiatal jelent meg december 10-én az első Alcsíki Gyermek Néptánctalálkozón. /Antal Ildikó: Alcsíki néptáncegyüttesek bokrétája. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

A hét végén tartották a VI. Háromszéki Nemzetközi Kamarakórus Fesztivált Sepsiszentgyörgyön, az Eufónia Kulturális Egyesület szervezésében. Kevés szó esik munkájukról, mivel nehéz rávenni a szakembereket arra, hogy koncert-kritikát írjanak, állapította meg Kerezsi János, az egyesület elnöke. /Domokos Péter: Kamarakórusok fesztiválja zajlott Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

A Koinónia Kiadó hétvégi, kolozsvári rendezvényén az Éneklő Borz „hangos szépirodalmi folyóirat” szerzői olvastak fel műveikből a magyar színház előcsarnokában. A kiadó Kié Erdély? című kötetében prózában és versben érkezett válasz a feltett kérdésre, ebből válogatott Láng Zsolt, Selyem Zsuzsa és Salat Levente. Kovács András Ferenc az Überallesbadeni dalnokversenyek című kötetéből olvasott fel. Balázs Imre József frissen megjelent verseskötetéből /Vidrakönyv/, Demény Péter pedig Visszaforgatás című regényéből olvasott fel egy részletet. Megnyílt Fekete Zsolt Tanger című kiállítása is, azokból a fotókból, amelyek a Visky Andrással közösen megjelentetett könyvben láthatók. Visky András és Fekete Zsolt kötete amolyan „könyv a könyvben” alkotás, ezt a kettős cím érzékelteti: Tirami-sú – Tanger. /Rostás-Péter Emese: Válaszok (nem) eldöntendő kérdésre. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Könyvbemutató-kavalkádot kínál az évzáró irodalmi fesztivál-hét Kolozsváron, az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) szervezésében. /Évzáró irodalmi fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt az év utolsó rendezvénye, Forró Ágnes kerámia-kiállítása. /(-h): Lélekutazás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

December 9-én Kolozsváron, a Bánffy-palotában hivatalosan megnyitották az orvosok és gyógyszerészek 36. téli tárlatát. A tárlaton hatvanheten állítanak ki legkülönfélébb tematikájú és technikájú alkotásokat. /Ö. I. B.: Orvosok téli tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A mezőbergenyei művésztáborban született alkotásokból nyílt kiállítás december 10-én Marosvásárhelyen, a Teleki házban. Házigazdaként Ötvös József esperes, a Vártemplom lelkésze rámutatott, Bergenyét nem is mezőségi faluként, hanem székely mezőségi faluként kellene emlegetni. /Mezey Sarolta: Mezőbergenye művészszemmel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Tájak, virágok, emlékek címmel dr. Wéber T. Mária orvos festészeti kiállítása nyílt meg december 10-én a kolozsvári Hidelvei Református Egyházközség otthonában. /Ö. I. B.: Éltető kromatikus emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Marosvásárhelyen december 9-én az Unidrama Fesztivál egyik programpontjaként, ugyanakkor önálló estként megnyílt Kiss Ármánd Félelmekről és más agyrémekről címet viselő kiállítása, melyet 16 éven aluliak csak szülői felügyelettel nézhettek meg. A tárlatot Alina Costea és Bors István szexuálpszichológusok méltatták. /Nagy Botond: A gnóm szimmetriája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Örök nyugalomra helyezték Puskás Ferencet, az Aranycsapat 79 éves korában elhunyt legendás labdarúgóját december 9-én Budapesten, a Szent István-bazilikában. A magyar kormány ezt a napot nemzeti gyásznappá nyilvánította. /Eltemették Puskás Ferencet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Graham Watson, az Európai Parlament Liberális Demokrata csoportosulásának (ALDE) vezetője élesen bírálta Románia elnökét. Véleménye szerint Traian Basescu csaléteknek használta Theodor Stolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kettészakítása érdekében. Watson kifejtette: a Liberális Demokrata csoport nem támogatja a Theodor Stolojan által kezdeményezett Liberális Demokrata Párt csatlakozási kérelmét az ALDE-hez. A politikus úgy véli: az új romániai liberális párt voltaképpen Traian Basescu műve. /Európai liberálisok bírálják Basescut. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Fenntartásokkal fogadják a magyar–magyar kapcsolatrendszerben tervezett változásokat a határon túli magyar politikusok, akik december 13-án találkoznak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) felváltására hivatott magyar-magyar politikai fórumon. Az újfajta támogatási rendszerrel kapcsolatosan Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: jónak tartja, hogy a magyar kormány nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a távlatos, stratégiai célokra. Ezt a támogatásoknak a Szülőföld Alapba való koncentrálása elősegíti. Szerinte azonban kedvezőtlen: továbbra sem látható, hogy mi lesz az Illyés Közalapítvány vagy más hasonló közalapítványok által korábban ellátott feladatokkal. Azokkal, amelyek hozzájárultak a civil társadalom mindennapi életének fenntartásához. Markó még nem látja teljesen tisztán, hogy az, ami a Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakításával megmarad vagy létrejön, képes lesz-e majd ellátni olyan feladatokat, amelyeket az a hivatal eddig ellátott. Szerinte a magyar kormányon belül szükség van egy olyan entitásra, amely a határon túli magyarság pulzusán tartja a kezét, rendelkezik megfelelő információkkal. A határon túli magyar közösségek számára is kellene egy hely, ahová bármikor fordulhatnak, ha információra, segítségre van szükségük. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szűkszavúan nyilatkozott: „A Máért megszüntetésének természetesen nem örülök, de tudvalevő és méltánylandó, hogy ez egy kormánydöntés, akárcsak a HTMH megszüntetése is az. Nem rajtunk, határon túli magyarokon múlott, hogy így történt” – mondta. Bugár, aki korábban sokszor bírálta „a rólunk, nélkülünk” szóló döntéseket, egyelőre nem kívánt előrevetítésekbe bocsátkozni a Máért helyébe lépő fórummal kapcsolatos kérdésben. A két legnagyobb ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői részt vesznek a magyar–magyar kormányzati konzultáción, jóllehet eltérő a véleményük az új nemzetpolitikai fórumról. Kovács Miklós KMKSZ-elnök úgy nyilatkozott: a KMKSZ mindig Máért-párti volt abban az értelemben, hogy a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. A Máért működésének szüneteltetését mindenképpen negatívan értékelik. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke szerint az anyaországnak differenciáltan kell megközelítenie a határon túli magyar közösségek gondjait. Mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel a határon kívüli magyaroknak szükségszerű – nyilatkozta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy válogassunk, s eldöntsük, hogy jó-e vagy nem jó az ilyen találkozó. Örülünk, hogy tárgyalhatunk és fölvethetjük a problémáinkat, remélve azok megoldását” – tette hozzá. /Határon túli magyar vezetők Gyurcsánynál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

A magyar igazolványok ügyéről és az új fejlesztéspolitikáról kíván tárgyalni a Gyurcsány-kormány a határon túli magyar közösségek vezetőivel a december 13-ára összehívott magyar-magyar kormányzati konzultáció első ülésén. Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár ugyanakkor jelezte, hogy a meghívottak bármilyen más kérdést is felvethetnek a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) örökébe lépő testületben. A magyar igazolványok kérdése azért időszerű, mert az eddig igényelt mintegy 800 ezer ilyen dokumentum jelentős hányada – a 2002-ben kiadottak – jövőre lejárnak. A romániai magyarok negyven százaléka rendelkezik magyarigazolvánnyal, mintegy 510 ezren. Van olyan elképzelés, hogy a kedvezménytörvény módosításával az igazolványok érvényességét meghosszabbítják. A szomszéd országokban működő státusirodákat is átszervezik: ezek feladatköre a jövőben kiterjed vállalkozásfejlesztésre és projektmenedzselésre is. /Guther M. Ilona: Budapest meghosszabbíthatja a magyarigazolványok érvényességét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Két államtitkári és két ügynökség alelnöki tisztségét sikerült kialkudnia az RMDSZ-nek a Konzervatív Párt (PC) kormánykoalícióból való kilépése nyomán megüresedett tisztségekből a demokratákkal történt egyeztetésen. Az RMDSZ egy-egy államtitkári tisztséget kapott a Gazdasági és Kereskedelmi, illetve a Hírközlési és Informatikai Minisztériumban, továbbá az RMDSZ-nek jutott az Országos Turisztikai Ügynökség és a Kis- és Középvállalkozásokért Ügynökség alelnöki posztja. /Elosztották a megüresedett államtitkári tisztségeket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

A Nicolae Bocsan rektor javaslatára hozott szenátusi döntés válsághelyzetet idézett elő a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatát illetően. A rektor a magyar tagozat oktatóival történő párbeszéd helyett azokat a magyar egyetemi vezetőket, akik valamilyen módon a helyzettel kapcsolatos elítélő véleményüket kifejezésre juttatják, megalapozatlan ítéleteivel szakmai és emberi mivoltukban megsértette – szögezte le december 11-i nyilatkozatában a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke, Bodó Barna. A döntés szövegében a vádpontokat nem határozták meg, és nem jelölték meg azt a törvényi paragrafust, amelynek alapján a döntés indokolt volna. Nem tartották tiszteletben sem a döntést előkészítő előírásokat, sem a döntés szenátusi vitájára és meghozatalára vonatkozó szabályokat. A kizáró határozat újratárgyalására vonatkozó kérésre Bodó szerint a rektor kérdéssel válaszolt, hogy „látott valaki felmondó döntést?”, vagyis azt sugallta, hogy nem létezik felmondó rendelkezés. Ugyanakkor azt állította, hogy a magyar nyelvű táblák elkészültek, a BKB fellépése akadályozta meg azok kihelyezését. Bodó szerint szükséges azon magyar oktatók közösségi felelősségének megvizsgálása, akik a szenátusban megszavazták a magyar oktatók kizárását. A jelenlegi válsághelyzet megoldása: a magyar tagozat megkapja a döntési autonómiát, az állami forrásokból a magyar tagozat részére nyújtott megemelt támogatást ellenőrizhető módon kezelik, s nem olvasztják be az általános költségvetésbe, ahogy az jelenleg történik. /E.-R.F.: Bodó: a rektor megsértette a lemondókat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusának négy magyar tagja – név szerint Szamosközi István, Marton József, Buzogány Rezső és János Réka – is megszavazta dr. Hantz Péter és dr. Kovács Lehel adjunktusok egyetemről való kizárását, emlékeztetett Csíkszeredán, a Julianus Alapítvány által szervezett közönségtalálkozón dr. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, valamint a két kizárt adjunktus. Hantz és Kovács szerint eljárási hibák sorozatát követték el a kizárást megszavazók. Az egyetem rektorának nem állt volna jogában nyílt szavazást kérni a tagoktól. Ugyanakkor a kizárásról készült értesítőben nem jelölték meg azt a törvényi paragrafust, amelynek alapján a döntés indokolt lett volna. Hantz problémának tartja, hogy jelen pillanatban erdészeti, agrártudományi és mezőgazdasági szakképzést állami egyetemen csak román nyelven lehet szerezni. Bodó Barna sajnálatát fejezte ki, hogy az adjunktusok kizárását négy magyar szenátusi tag is megszavazta. – Döntésükről őket kellene megkérdezni, de véleményünk szerint ezek a személyek nem képviselték a magyarság érdekeit – nyugtázta a BKB elnöke. /Kozán István: Magyarok is megszavazták a kizárást. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./

Kevés olyan programpont volt az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének igénylistáján, amelyben minden politikai szereplő egyetértett. Még az autonómia és a kettős állampolgárság sem tartozik ezek közé. A kettős állampolgárságot csak akkor karolta fel az RMDSZ, amikor a Magyar Polgári Szövetség a Népi Akció pártjának színeiben a 2004-es választáson ezzel kampányolt. Az önálló Bolyai Egyetem viszont olyan követelés volt, melyről egyetlen politikus sem mondott le. Történt egy SZDSZ-es sugallatú kemény támadás a Bolyai Egyetem ellen, amelyet az erdélyi SZDSZ, a Szabadelvű Kör balszárnya indított 1997-ben, de a Szabadelvű Kör vezetősége kénytelen volt hivatalosan elhatárolódni a bajkeverőktől. Akkor Törzsök Erika a Magyar Hírlapban adta meg az alaphangot, majd Cs. Gyimesi Éva és Magyari Nándor László vezérletével megindult a konszenzustörő sajtóoffenzíva, akárcsak fél évtizeddel korábban ugyanezen személyek vezetésével az autonómia elleni koncentrált médiatámadás, írta Borbély Zsolt Attila. Ezúttal azonban az egész erdélyi magyar értelmiséget megmozgató, százas nagyságrendű cikket és közleményt produkáló társadalmi vita bontakozott ki, melynek eredményeképpen éppenséggel a Babes–Bolyai Egyetemen tanító s a Bolyai Egyetem önállósodását ellenző említett oktatók magukra maradtak. Az események akkor vettek újabb lendületet, amikor a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) aktivizálta magát és hat Nobel-díjas tudós, valamint félszáznál több elismert egyetemi oktató és tudományos kutató aláírásával nyílt levelet intéztek a Bolyai Egyetem ügyében az illetékes román és európai fórumokhoz. Kovács Lehet és Hantz Péter kirúgása végre egyfajta nemzeti egységet teremtett. Úgyszólván minden hivatalos magyar közszereplő kiállt mellettük kül- és belföldön egyaránt. A balliberális sajtó erdélyi orgánumaiban sajnos akadt néhány disszonáns megszólalás is. A Transindex hasábjain, jellemző módon a „Fütyi” rovatban jelent meg az Új Magyar Szót szerkesztő Salamon Márton László eszmefuttatása. Salamon úgy véli, hogy „a szélsőségesség fogalmának meghatározása nehéz feladat, hiszen a határvonalak elmosódottak, és egyedi elbírálás alá esik, hogy adott helyzetben szalonképes-e egy bizonyos megnyilvánulás. Jelen esetben is a jogszerűséget helyreállítani igyekvő Hantz Péterről derül ki, hogy szélsőséges: „Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság kezdeményező kedvű alelnöke (…) szembeszállt a karhatalmat képviselő egyetemi portásokkal, biztonsági emberekkel, hogy látványosan kinyilvánítson egy politikai véleményt, politikai üzenetet a román közvélemény felé. Amelynek a lényege a következő: »Mi, erdélyi magyarok, igényt és jogot formálunk arra, hogy intézményeinken magyar nyelvű feliratok legyenek. Ha ezt az igényünket a román állam nem veszi tekintetbe, akkor készek vagyunk akár erőszakkal érvényt szerezni neki.« Nos, anarchista-e Hantz Péter? Kétségtelenül az, hiszen a meglévő rendet kérdőjelezi meg azzal, hogy tetteivel a törvényes hatóságok fölé helyezi magát. Békeaktivista-e? Nos, az már nem. Sokkal inkább a háború aktivistája, minthogy tette nemcsak a törvény betűjét sérti, hanem a többségi románok érzékenységét és ezáltal hozzájárulhat az oly nehezen eltemetett csatabárd kiásásához.” Ez a fajta újságírás emlékeztet a Ceausescu korabeli magyartalan pártsajtóra, mely rendelésre elhatárolódott az „irredenta, revizionista, szélsőséges” magyar pártvezetéstől, amikor az engedélyezte Erdély történetének megjelenését. Salamon nem említette, hogy a szélsőséges anarchista mindössze egy érvényben levő, de elszabotált határozatot kívánt a gyakorlatba ültetni. Mindig akadtak olyan újságírók, akik az áldozatot pocskondiázták. /Borbély Zsolt Attila: Bolyai-ügy: cseppben a tenger. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 12./