Aláírta az egyetlen ellenőrzéssel történő román–magyar határátkelésre vonatkozó egyezményt Nelu Pop, a román határőrség főfelügyelője és Benedek József, a magyar Határőrség Országos Parancsnokságának vezetője december 4-én Szatmárnémetiben. /Fülöp Noémi: Csak egy vámvizsgálat. Szatmárnémeti – aláírták az egyezményt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt leveket intézett a Maros Megyei Tanácshoz, felháborodottan elutasítva azt, hogy egy szerinte aberráns területi autonómia ernyője alatt megbúvó több szervezet Romániát „többnemzetiségű állam”-má kiáltotta ki. Azt állította, hogy ő Marosvásárhelyen a békét, harmóniát, egyetértést szolgálta. Azt akarta, hogy „legalább a gyerekeink legyenek immunisak az irredentizmusra és a szeparatizmusra, és kerülje el őket a gyűlölet. És egyes vezetők továbbra is negativizmust, szegregacionizmust, elszigetelődést ültetnek a lelkükbe.” A polgármester követelte: Marosvásárhelyt és Maros megyét zárják ki egyes autonóm székek és térségek képzeletbeli térképéről. Elítélte Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnök asszonya bekapcsolódását a székelyföldi autonómiával kapcsolatos közéleti megnyilvánulások szervezésébe. /Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere: Nyílt levél a Maros Megyei Tanácshoz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Két éve, 2004. december 5-én a határon túliak mikulási ajándékba kettős állampolgárságot várták, helyette elutasítást kaptak. Az önzés vezette az elutasítókat. Mi, határon túli magyarok „nem kellettünk”, „nem kellünk most sem”. Ezt mutatja, hogy az elmúlt két évben a határon túli magyarok számára létrehozott közintézmények szűntek meg, támogatások álltak le. És a magyar külpolitika semmit sem tett annak a kizárt ötmillió magyarnak az érdekében. Sokat nem értek el testvéreink a kettős állampolgárság megtagadásával, állapította meg Szondy Zoltán. Botrányok, hazugságok, csődök, vereségek – a negatív hírek országa lett Magyarország. Egyre több olyan anyaországbeli magyar bukkan fel Erdélyben, akinek december ötödikének sokkja kellett, hogy felfedezze a határon túli világot, akit az akkori NEM ébresztett rá arra, hogy létezik Kassa és Munkács és Kolozsvár, és ott ő magyarnak számít, hiába is mondaná, hogy én csak turista vagyok, kérem… A két évvel ezelőtti szégyen megalkotói jól élnek, hatalmon vannak. Néha alamizsnát is dobnak jól kiválasztott intézményeknek, személyeknek. Cserében hálát, köszönetet kapnak itthoni elvtársaiktól. /Szondy Zoltán: Apró emlékeztető. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

Amíg tisztességes magyar ember él a földön, soha nem lehet elfelejteni 2004. december 5-ét, a szégyen és a gyász napját, mely úgy híresülhet el a magyar históriában, akár Mohács és Trianon. Kik is vagyunk ,,mi, magunk”? Hát biztosan nem az a Kovács László, volt külügyér és szocialista pártelnök, aki a kettős állampolgárság megszavazásának esetére ,,huszonhárommillió román beözönléséről” prófétált, sem Gyurcsány Ferenc regnáló miniszterelnök, aki költséget nem kímélve, hazudozásokkal és riogatással nem takarékoskodva ágált a népszavazás esetleges sikere ellen, s tette sikerrel, hiszen az agymosott anyaországi polgárok többsége távol maradt a referendumtól. Gyurcsányék, Hillerék, Kókáék, Kuncze-fik ,,győztek” a népszavazáson. A nemzetrontás példátlan ,,diadalát” mutatták fel, írta Magyari Lajos. A nemzetárulás folytatódott. Mindaz, ami a magyarországi, nemzeti akaratból végrehajtott rendszerváltás után megvalósult, Gyur­csányék kezén semmivé vált. Lassan gyakorlatilag nullára csökken a határon túli magyar közösségeknek juttatott anyagi támogatás, felszámolták a HTMH-t, megszüntették az Illyés Alapítványt, a minap a Teleki László Alapítványt, így bezárhatja kapuit az a Teleki Intézet is, mely kényelmetlen igazságokat fogalmazott meg a mai magyar hatalom (nem létező) nemzetpolitikájáról. Már Máért sincs. Gyurcsányék tönkreteszik, szétverik az egészségügyet, az oktatást, a társadalombiztosítási rendszert, a magyar kis- és közepes vállalkozásokat és a tudományos kutatást. Az ország közeledik egy gyurcsányi diktatúra, a rendőrállamiság felé. Az ötvenhatos forradalom ötvenéves évfordulóján agyba-főbe verték a rohamrendőrök az embereket. Közben az EU-csatlakozás küszöbén Traian Basescu elnök bejelentette: a világon bárhol élő román megkaphatja a román állampolgárságot. Népszavazás nélkül. /Magyari Lajos: A szégyen évfordulója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) lecsapott az RMDSZ-re. Igaz, a román sajtó évek óta cikkezik Verestóy Attila és néhány más magyar üzletember viselt dolgairól, ők azonban eddig megúszták a vizsgálatot. Most Nagy Zsoltnál, a távközlési miniszternél privatizációs szerződések ügyében eljárás indult. Néhány héttel ezelőtt korrupciógyanús postahirdetések felől kutakodott a román sajtó, és kiderítette, hogy a több millió euró értékű román postareklám zöme az RMDSZ klientúrájához vándorolt. Pontosabban a Verestóy Attila többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó, annak is fő kiadványa, az alig ötezer példányban megjelenő Új Magyar Szó fölözte le a haszon java részét. A témával a romániai magyar sajtóban a Krónika foglalkozott: összeállításából kiderült, hogy a legjelentősebb ellenzéki lapok (Krónika, Háromszék, Erdélyi Napló) egyetlen bani reklámot sem kaptak. A legtöbbet az Új Magyar Szó vitte el, majd őt követték a megyei lapok. Néhány hónappal ezelőtt Nagy Zsolt miniszter irodavezetője kérte az Erdélyi Napló lapkiadójának adatait, reklámmegrendelések végett. Megrendelést azonban nem kaptak. Sajtóforrások szerint Verestóy Attila a Román Posta igazgatójával első körben egy 14 milliárd lejes reklámszerződést írt alá, amely az Új Magyar Szóban és az Erdélyi Riportban megjelenő reklámok ellenértéke lett volna. Minderről állítólag a miniszter, Nagy Zsolt nem tudott, sőt az aláírt szerződés igen kényelmetlen helyzetbe hozta. Ezt később szóvá is tette Markó Béla szövetségi elnöknek, aki azonban nem segített. Markó nem húzhatta át az RMDSZ fő üzletemberének, Verestóynak a személyes számításait. Az érintettek tagadták, hogy ekkora összegről lett volna szó, a helyzet súlyosságán ez azonban nem változtat. Közben a posta reklámpénzei elkezdtek a többi romániai magyar kiadvány felé is áramlani. A kifizetések nagyságát valamiféle RMDSZ-logika szerint irányították, attól függően, ki mennyire szolgált rá a burkolt állami támogatásra. Az uniós csatlakozás nyomására megindult az elszámoltatás. Könnyen megeshet, hogy Nagy Zsolt miniszternek rámegy a politikai karrierje erre. Ha föl kell áldozni, Markóék minden bizonnyal rábólintanak. Az ellenzékiséggel kacérkodó kolozsvári RMDSZ-ben is nagytakarítást tartottak: Kónya-Hamar Sándor volt megyei elnök helyébe Markóék egy sokkal megbízhatóbb polgárt, László Attila üzletembert ültették. /Makkay József: Új játékszabályok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 5./

Három magyar szervezet /Erdélyi Magyar Ifjak, Magyar Polgári Szövetség, Székely Nemzeti Tanács/ a romániai magyar közösség nevében a közös nyilatkozatot adott ki. Követelték, hogy töröljék Románia alkotmányából az egységes nemzetállam meghatározást, s rögzítsék az alkotmányban azt a tényt, hogy Románia többnemzetiségű állam, módosítsák az ország területi-adminisztratív átszervezését oly módon, hogy a jelenlegi megyék helyét vegyék át nagyobb adminisztratív egységek, melyek egyben a fejlesztési régiók szerepét is játsszák, lehessen kisebb létszámú és kisebb területet lefedő (regionális) pártokat bejegyezni, a kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a Székely Nemzeti Tanáccsal, illetve az RMDSZ és az MPSZ székelyföldi szervezeteivel Székelyföld törvény által garantált autonómiája ügyében, a román hatóságok ne akadályozzák az SZNT által kezdeményezett véleménynyilvánító népszavazások kiírását, a kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat az EMNT-vel, illetve az RMDSZ-szel a szórványban élő magyarok számára biztosítandó személyi elvű autonómia törvényi kereteinek kidolgozása és parlament elé terjesztése ügyében. /Három magyar szervezet közös nyilatkozata. Teljes jogegyenlőséget a magyarságnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 5./

Felmérést készült a romániai társadalom etnikumközi viszonyairól. Nem gyarapodott számottevően a kisebbségek iránt előítélettel levők száma. Ugyanakkor megnőtt azok aránya, akik a kisebbségekkel szemben a szegregációhoz hasonló szélsőséges megoldásokat javasolnak. A megkérdezettek 15 százaléka szerint valamennyi más nemzetiségű polgárnak el kellene hagynia Romániát. A magyarokkal kapcsolatban feltett hasonló kérdésre 23 százalék válaszolt igennel. Közel 44 százalék szerint a munkaadóknak a románokat előnyben kell részesíteniük a magyarokkal szemben. A romániai magyarokat a románok elfogadják szomszédként, munkatársként, viszont politikai közösségként már sokkal kevésbé szeretik. A magyar nyelv használati jogát 43 % tartja elfogadhatatlannak, szemben a 2002-es 30 százalékkal. Ha négy éve közel 20 százalék még azt mondta, hogy a magyar többségű megyéknek nagyobb önállóságot kell biztosítani, mára ez az arány öt százalékkal csökkent. Ugyanakkor 2 százalékkal nőtt az autonómiát ellenzők aránya. Általában véve a lakosság mintegy egyharmada ellenzi a hivatalostól eltérő nyelvek használatát. A magyarok és a románok viszonyát ma 26,2 % tartja konfliktusosnak a 2002-es 18,6% helyett, ugyanakkor csökkent azoknak az aránya, akik szerint a viszonyra az együttműködés jellemző. 39,6 százalék szerint Romániában a kisebbségeknek túl sok joguk van Romániában. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kiemelte: a kutatásból az derül ki, az etnikumközi kapcsolatok terén van még bőven tennivaló. /Sokat romlott a magyarok megítélése. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) erdővidéki szervezete döntést hozott arról, hogy december 16-23. között belső népszavazást tart 19 erdővidéki településen Székelyföld területi autonómiája ügyében. Az SZNT vezetősége úgy határozott, hogy mozgóurnás népszavazást tart, egy héten át házról házra járnak a vidék 18 településén, illetve Baróton. A szervezésben részt vállal a Magyar Polgári Szövetség, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. /Népszavazás Székelyföld autonómiájáért Baróton. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

December 8-án tartja tisztújító közgyűlését a Pap Géza vezette Erdélyi Református Egyházkerület. Nem lesz ellenjelöltje Pap Géza püspöknek, illetve Kató Béla főjegyzőnek. Amennyiben a közgyűlés ismét bizalmat szavaz nekik, mindketten második, egyben utolsó hatéves mandátumukat szerezhetik meg. Kató Béla püspök-helyettes elismerte, hogy munkájuk nem lehet mentes a kritikáktól. A fiatalok egy része szerint nem voltak eléggé liberálisak, a fegyelmi kérdésekben pedig túl szigorúan jártak el. Kató Béla az elért eredmények között említette a diakóniai szolgálat intézményesítését, a kommunikáció informatizálását és az egyházi vagyon visszaszolgáltatása terén elért sikereket. A jelenlegi püspököt az egyházkerület mind a tizenhat egyházmegyéje újra jelöli a legfőbb tisztségbe. Helyettesét, Kató Béla lelkészi főjegyzőt tizenöt egyházmegye javasolja a tisztség további viselésére. /Benkő Levente: Nincs kihívója a püspöknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Temesváron Roos Márton megyés püspök az egyházmegye két papját, Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébánost és Szabó Péter, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatóját kanonokká nevezte ki. Ezzel a tizenkét tagú temesvári káptalanban csupán egyetlen szék maradt betöltetlen. Az újonnan kinevezett kanonokok ünnepélyes beiktatására december 3-án volt. /Sipos Enikő: Kanonokbeiktatás a székesegyházban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

A marosvásárhelyi 7-es iskola 100. évfordulójának ünnepét megelőzően kedvezőtlenül alakult az iskola névadási kísérlete. Andrássy Árpád igazgatónak, a magyar pedagógusoknak és a magyar szülőknek nem sikerült elérniük, hogy a tanintézményt az alapító dr. Bernády György egykori polgármesterről nevezzék el. A névadásra tett próbálkozás hatszor bukott meg. Bernády nevét még az emléktábláról is száműzték. /Mezey Sarolta: Beárnyékolt iskolaünnep. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Fábián Ernő emlékkonferenciát tartottak a hét végén Kovásznán, a filozófus, tanár, iskolaigazgató halálának 5. évfordulóján. Tanárkollegák, tanítványok, politikusok, családtagok, a város polgárai koszorúztak a síremléknél. A konferencián Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Fábián Ernő, az európai gondolat őrizője címmel tartott előadást, Sógor Csaba Hargita megyei szenátor pedig az író A példaadás erkölcse című könyve alapján Erkölcs és politika címmel értekezett. /Emlékkonferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

Anyanyelvmentési akciónak indult, a nemzeti hovatartozás érzését fejlesztő tevékenységgé terebélyesedett a Fehér megyei RMDSZ és EMKE közös rendezvénye. A II. Szórványgyerek-találkozóra december 2-án Nagyenyedre, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házba 25 román tannyelvű iskolába járó, anyanyelvét törve beszélő gyerek érkezett /Magyarbényéről 13 gyerek, Küküllőboldogfalváról 5, Nagylakról pedig 7 gyermek/. Torockón a gyerekek hallhattak a falu ezeréves történelméről. A népművészeti múzeumban Lassel Ágnes muzeológus mutatta be a vasbányászat és népművészet hagyományait, a Székelykő lábánál a polgármester elmagyarázta a kétszer felkelő nap csodáját is. /Takács Ildikó: Szórványban élő gyerekek találkozója Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./

Jótékonysági bált rendeznek a mikházi művelődési központ felépítéséért. A vidék gazdasági fejlődéséhez is hozzájárulhat a nyárádmenti Mikháza Csűrszínházának újjáépítése. A Csűrszínházi Napoknak évente helyet adó művelődési központot létesítenek. A terveket Koszta Árpád műépítész, a Rotary Téka Klub tagja készítette el, Lokodi Edit megyei tanácselnök támogatásáról biztosította a terv készítőit. Az építkezés költségeihez Kecskemét város önkormányzata is jelentős összeggel – 1 millió forinttal – járul hozzá. /Antal Erika: Színház lesz a csűrből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

A Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematikai és Informatikai Szakosztálya, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság a matematikai ismeretek terjesztésében és a tehetséggondozásban elért kiemelkedő eredményeiért Farkas Gyula-emlékérmet adományozott Bandi Árpád és Bencze Mihály mellett Farkas Miklós segesvári matematikatanárnak. Farkas Miklós 20 éven keresztül vezette a Segesvár környéki matematikatanárok módszertani körét, szakmai tárgyú publikációi jelentek meg, diákjai kiváló tanulmányi eredményeket értek el. Farkas Miklós a segesvári Gaudeamus Alapítvány alapítója és igazgatója, 42 éven át oktatott matematikát a segesvári Mircea Eliade Elméleti Líceum magyar tagozatán. A Gaudeamus Alapítvány igazgatójaként a segesvári és a környékbeli szórványban élő magyar gyerekek anyanyelvű oktatását támogatja, ennek érdekében 1999 óta szórványkollégiumot működtet, ahol 55 diáknak biztosítanak jó szállás-, étkezési és tanulási körülményeket, emellett a rászoruló diákokat ösztöndíjjal támogatják. /Segesvári vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Az elmúlt hét végén rendezte meg a nagyváradi Pertinax Egyesület az immár hagyományos Aranytoll elnevezésű meseíró verseny országos döntőjét. A magyar tannyelvű iskolák és tagozatok negyedikesei számára meghirdetett alkotói vetélkedő – amely felvette az F. Diósszilágyi Ibolya emlékverseny nevet – szép sikernek örvendett, megyénként az országos döntőre meghívtak két-két diákot. A zsűrit Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője vezette. A gyerekek Nagyváradon vendégfogadó családoknál laktak. /(Kiss): Napsugár-díj a meseíró versenyen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./

December 1-jén üvegkiállítás fogadta a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségébe belépőket. Szalma Zsolt kolozsvári iparművész mutatta be munkáit. Néhány éve önálló vállalkozóként dolgozik. /(GBR): Kolozsvári iparművészek Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./

Gyergyószentmiklóson a Művelődési Központban megnyílt a Baricz Dezső-kiállítás. A kiállítóterem falaira Baricz tájképei, olajfestményei kerültek. (Balázs Katalin): Baricz-kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

Temesváron névadója, Csiki Gergely Ingyenélők című klasszikus darabjának bemutatójával folytatta az idei évad premierjeinek sorát a magyar színház, Török Viola rendezésében. /P. L. Zs.: Csel, csalás, intrika az Ingyenélőkben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./

Marosvásárhelyen a színművészetit végzők több rendezvényen is közönség elé lépnek. A végzős évfolyam december 5-én mutatja be Urs Widmer Top Dogs (Nagykutyák) című darabját, a Nyitott kapuk keretében. Rendező: dr. Killár Kovács Katalin docens, évfolyamvezető tanár. December 8-án az I. éves színész, bábszínész és zenetanár szakos hallgatók művészi bemutatkozását láthatják az érdeklődők. December 21-én a Stúdió Színházban lesz a magyar tagozat évadnyitó bemutatója: Kincses Elemér rendezésében Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámája. /Dr. Kovács Levente tanszékvezető: Nyitnak a kapuk a színművészeti egyetemen… = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Gyergyószentmiklóson Dézsi Szilárd rendező az Ezeregy éjszaka meséiből választotta a Figura Stúdió Színház gyermekeknek szánt előadását. A Szent Miklós Napok egyik rendezvénye volt a bemutató. /Bajna György: Szent Miklós Napok Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

Megjelent Bodrogi György emlékezése: Tanári pályám töredékei /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006./ Bodrogi György a tanár, a természetjáró, a fényképész színes egyéniség volt. A könyv könnyed, pergő stílusa, önéletrajzi fonala, a tanítványokkal közös kalandok felelevenítése sokkal inkább az ifjúsági regények műfajába sorolja az alkotást. /Balázs Bence: Naplótöredékek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

December 2-án zsúfolásig telt Kézdiszárazpatak művelődési otthona, kézdivásárhelyiek, brassóiak, csíkszeredaiak és sepsiszentgyörgyiek is szép számban részt vettek a kis falu nagy ünnepén, az Ópra Benedekről (1907-1978) megjelent monográfia bemutatóján. A rendezvény az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójának szentelt rendezvénysorozat részét képezte. Kovács Erika egyetemi hallgató Az igazság szolgája című könyv kortársak vallomásain keresztül nyomon követi Ópra Benedek életútját. /1958-ban letartóztatták, majd 25 év kényszermunkára ítélték. A börtönből 1964-ben szabadult./ Bodó Imre ny. főesperes, a falu plébánosa egy majdani Ópra Benedek-emlékszoba létrehozását szorgalmazta. /(Iochom): Könyvbemutató Kézdiszárazpatakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

Salamon Márton László a Transindex internetes portálon közölte „Anarchista-e?” címmel a Bolyai Kezdeményező Bizottság táblakifüggesztési partizánakcióját elítélő írását. Erre válaszolt Németországban élő valamikori osztálytársa, Tamás Péter. Salamon szerint nézőpontja a Nyugatra emigrált erdélyi magyarok sajátja. A múltban élnek, nem tudják elfogadni, hogy közben megváltoztak a dolgok. Tamás Pétert felháborította Salamon írása, és védelmébe vette Hantz Pétert, a BKB alelnökét, akinek akciójában nem talál semmi kivetnivalót, semmi törvénysértőt. Tamás Péter az RMDSZ-t is elítéli. Salamon Márton László válasza: Temesvárról Németországba kivándorolni, majd onnan okosakat mondani „az erdélyi magyar kisebbség megfosztott jogainak kétségbeesett hangjáról” – az igen. Az aztán a bátor cselekedet. Eine echte Ungarische Kunst. /Salamon Márton László: Ungarische Kunst. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Előzmény: Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke szembeszállt a karhatalmat képviselő egyetemi portásokkal, biztonsági emberekkel, hogy látványosan kinyilvánítson egy politikai véleményt, amelynek a lényege a következő: “Mi, erdélyi magyarok, igényt és jogot formálunk arra, hogy intézményeinken magyar nyelvű feliratok legyenek. Ha ezt az igényünket a román állam nem veszi tekintetbe, akkor készek vagyunk akár erőszakkal érvényt szerezni neki.” Nos, anarchista-e Hantz Péter? Kétségtelenül az, hiszen a meglévő rendet kérdőjelezi meg azzal, hogy tetteivel a törvényes hatóságok fölé helyezi magát. Békeaktivista-e? Nos, az már nem. Sokkal inkább a háború aktivistája, minthogy tette nemcsak törvény betűjét sérti, hanem a többségi románok érzékenységét és ezáltal hozzájárulhat az oly nehezen eltemetett csatabárd kiásásához. /Salamon Márton László, az Új Magyar Szó felelős szerkesztője: Anarchista-e? A háború aktivistája. = Transindex.ro, nov. 24./ Tamás Péter hozzászólt Salamon Márton László cikkéhez. Érdekes, sőt cinikus méreteket ölt, ahogyan Romániában egyesek a rend, a polgári biztonság és a jogiság miatt aggódnak. Tamás Péter egyetért abban, hogy Hantz Péter akciója főként látványkeltés volt, üzenete közérthető. Mi ebben a kivetnivaló, a törvénysértés? Hantz Péter a kétnyelvű táblákat akasztott ki egy olyan egyetemen, mely multikulturális nyitott európaiságáról beszélt. Salamon Márton László úgy véli, hogy Hantz Pétert el lehet ítélni és kijelenteni, hogy a kolozsvári tanár anarchista. Az RMDSZ politikája: csak lassan a testtel, kompromisszumokkal, hol előre, hol hátra. Van egy magyar miniszterelnök-helyettesünk, ez nagy eredmény. Hantz Péter üzenete politikai jellegű, jogosan tiltakozás, az erdélyi magyar kisebbség megfosztott jogának kétségbeesett hangja. /Tamás Péter, az Erdélyi Világszövetség elnöke, a Németországi Magyar Szervezetek alelnöke: Válasz Salamon Márton Lászlónak. = Transindex.ro, dec. 5./

Hat–hét darab magyar és német nyelvű táblát juttatott el a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Filológia Karára. December 5-én beidézték a rendőrségre Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédeket, akik azonban nem tettek eleget a felszólításnak. A BKB alelnökei ugyanakkor vizsgáló bizottság létrehozását kérték Mihail Hardau tanügyminisztertől. Egyed Emese magyar tanszékvezető felhívta a figyelme arra, hogy a római katolikus és a református vallástanárképzőn ott vannak a magyar feliratok, és ezek elhelyezése ellen senkinek nem volt kifogása. Nicolae Bocsan rektor december 4-én átiratot juttatott el a magyar tagozat képviselőihez, amelyben arra kérte őket, hogy állítsanak jelölteket a megüresedett rektor-helyettesi tisztségekre. Magyari Tivadar, az ügyvezető bizottság tagja közölte: az ügyvezető bizottság nem vesz részt a BKB akcióinak szervezésében, mert pontos mandátuma van, és tevékenységében kizárólag azt követi. A magyar tagozat jelenlegi ügyvivői kitartanak amellett, hogy az eddigi beadványokra a rektori hivatalnak konkrét, megoldásokra is kitérő részletes választ kell adni, mind táblaügyben, mind a magyar tagozat szervezési formájával kapcsolatban. Ugyanakkor kitartanak amellett, hogy a két elbocsátott tanársegéd munkájára a magyar tagozatnak szüksége van. Tovább gyűlnek a két magyar tanársegéddel szolidarizáló állásfoglalások. Újabban a Kárpát-medencei országok magyar diákszervezete (ÖSSZHANG), a BBTE Matematika és Informatika Karának diákjai, valamint az ESIB – Országos Hallgatói Szervezetek Európai Szövetsége követelte a BBTE szenátusi döntésének visszavonását. /P. A. M.: Kifüggeszthetik a feliratokat a Filológia Karon. Beidézték a rendőrségre Hantz Pétert és Kovács Lehelt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Egyre erőteljesebbé válik az a tiltakozási hullám, amelyet a múlt heti magyar táblakirakási kezdeményezés és a Bolyai Kezdeményező Bizottság két vezetője, Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása váltott ki. A romániai magyar diákszervezetekhez immár külföldi egyetemista szövetségek is csatlakoztak, kiáll a két kirúgott magyar oktató mellett az Országos Hallgatói Szervezetek Európai Szövetsége, több magyarországi egyetem jelezte, támogatják az erdélyi megmozdulásokat. A BBTE 190 magyar oktatója közül 136-an írtak alá egy, Hantz Péterrel, illetve Kovács Lehellel való szolidaritási nyilatkozatot. Az aláírók elfogadhatatlannak tartják a két adjunktus kizárását az oktatói testületből, mondván, 1959 óta nem volt példa arra, hogy ily módon szankcionáljanak a magyarság jogainak védelmében és az egyetem programjával összhangban fellépő kollégákat. A BKB felkérte az Oktatási Minisztériumot, indítson kivizsgálást a BBTE-n Hantz Péter és Kovács Lehel kizárásának ügyében. ,,Mivel létezik egyetemi autonómia, a szenátus döntésébe nem szólhat bele a minisztérium, de abba, ahogy a szavazás lezajlott, igen. Mi az ellen fellebbezünk, hogy nem tartották be a szavazási procedúrát, és nem számolták meg helyesen a szavazatokat” – mondta el Kovács Lehel. /(-kas): A filológián kiteszik a magyar feliratokat (Hazai és nemzetközi tiltakozási hullám) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Kolozsvár büszkesége kellene, hogy legyen a Babes–Bolyai Egyetem. Multikulturálisnak mondott jellege miatt. A finnországi svéd tannyelvű egyetem és több, svéd-, vagy kétnyelvű főiskola közül egyik se nevezi magát „multikulturálisnak”. A BBE-en folynak magyar tannyelvű kurzusok is. Ezt az egyetemet a nemzeti „homogenizálás” szándéka hozta létre közel ötven éve. Az egyetem szenátusának alig húsz-huszonöt százalékát teszik ki a magyar oktatók. A másfél milliónyi romániai magyarság megérdemel önálló oktatási hálózatot az óvodától az egyetemig, iskolákkal-főiskolákkal, a magyar adófizetők pénzéből erre is telne. Mind a román, mind pedig a magyar fiatalok megérdemelnének egy önálló egyetemet Kolozsváron. /Fodor Sándor: Kolozsvár büszkesége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Bocsan rektor elérte azt, amit a magyar vezetők nem tudtak: egy zászló alá terelte az eltérő véleményt hangoztató magyarokat. A Bolyai Kezdeményező Bizottság munkája 2005 vége felé kezdett feltűnést kelteni. Aztán jöttek a tüntetések, nyílt levelek. A vélemények megoszlottak. Most világossá vált, a BBE vezetősége a multikulturalitás szép eszméje helyett reklámkampányt folytat, amivel a külföldiek körében népszerűsíti az intézményt. Érdekes, hogy az egyetem akadémiai tanácsának vezetője, Andrei Marga hallgat. A Transindex.ro hírportálon keresztül 10 000 tiltakozó e-mail érkezett a rektori hivatalba. Ezután a BBTE vezetősége úgy értékelte, hogy a szenátusi tagok, illetve a két magyar rektor-helyettes távozása szerencsés volt, mert semmivel sem járultak hozzá az intézmény prosperáláshoz. /Kiss Bence: „Pelikán, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik!” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Mivel a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a szenátus határozata ellenére a mai napig nincsenek magyar nyelvű feliratok, a vezetőség kizárja azokat, akik tenni kívánnak a multikulturalitásért, másrészt pedig a megfélemlítésre törekednek, az Erdélyi Magyar Ifjak tüntetést jelentett be november 7-re a kolozsvári Farkas utcai Szent György-szobornál. Ezzel egy időben Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön szimpátiatüntetéseket tartanak. A szervezők így kívánnak tiltakozni a BBTE-n jelentkező kirekesztő többségi nacionalizmus megnyilvánulásai ellen. A felhíváshoz már csatlakozott a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Országos Magyar Diákszövetség, de az EMI várja a többi szervezet csatlakozását is irányultságától, célkitűzésektől és nemzetiségtől függetlenül. /Az Erdélyi Magyar Ifjak közleménye. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

Az Egyesült Államoknak és Romániának közös érdeke Moldova Köztársaság területi egységének megőrzése – nyilatkozta az amerikai külügyminiszter helyettese a román külügyminiszterrel folytatott négyszemközti találkozót követően. Mihai Razvan Ungureanu és Nicholas Burns az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) évzáró tanácskozása alkalmával találkozott Brüsszelben. Közben Igor Szmirnov, a Dnyeszteren túli szakadár terület vezetője azt nyilatkozta, hogy Transznisztria célja az Oroszországgal való egyesülés, és ennek érdekében hamarosan megkezdik a jogrend összehangolását a moszkvai törvénykezéssel. /Szmirnov egyesülne. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./