Ötvenhét éves korában elhunyt az Agache-ügyként elhíresült kirakatper egyik főszereplője. Feltehetően infarktus következtében november 25-én elhunyt Reiner Antal. A Szaláncfürdőn született, Esztelneken élő férfi december 22-én töltötte volna 58. életévét. Reiner Antal jelen volt a kézdivásárhelyi milicista őrnagy, Aurel Agache 1989 decemberében történt meglincselésénél. A férfi éveken keresztül állandó szereplője volt annak a bírósági eljárásnak, amelyet a post mortem ezredesi rangra emelt Agache meggyilkolása miatt indítottak. A törvényszék az ügyben való részvétele kapcsán börtönbüntetésre és anyagi kártérítésre kötelezte Reinert. Azzal gyanúsították, hogy részt vett Agache meggyilkolásában és a holttest meggyalázásában. Az 1997-ben indított Agache-per kezdetén Reiner Magyarországra menekült, ahol négy évet töltött, 2001. augusztus 4-én pedig hazatért Esztelnekre. A rendőrök letartóztatták, majd miután hároméves börtönbüntetéséből 16 hónapot letöltött, 2003. február 12-én elnöki kegyelemmel szabadult. Akkor azzal a veszéllyel szembesült, hogy elveszítheti javait, ugyanis a meglincselt milicista legnagyobb fia pert indított anyagi kártérítést követelve. Reiner egy esztelneki ház résztulajdonosa volt, melynek elárverezésére végül mégsem került sor annak köszönhetően, hogy New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány gyűjtést indított, és a befolyt pénzösszegből kifizette Agache követelését. /Bartos Lóránt: Elhunyt Reiner Antal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

November 27-én felszentelték a nagykárolyi Kalazanczi Szent József Katolikus Gimnáziumot. Az iskola idén ősszel költözött be az egykori piarista gimnázium épületébe. Az ingatlan alsó szintjén még a Mezőgazdasági Iskolacsoport működik, az emeleti tantermeket viszont a nyáron felújították, és kicserélték a teljes tetőszerkezetet. A munkálatokat a katolikus egyház és az Apáczai Csere János Közalapítvány finanszírozta, illetve Vida Sándor magyarországi vállalkozó támogatta. A felújított épületrészt Schönberger Jenő megyés püspök szentelte fel. Az ünnepség a nemrég átadott Szent László Közösségi házban folytatódott. Az 1993-ban alapított nagykárolyi Római Katolikus Gimnázium beindulásakor osztályai a Iuliu Maniu Iskolaközpontban kaptak helyet. A szatmári Római Katolikus Püspökség 2004-ben kapta vissza az egykori nagykárolyi Piarista Gimnázium épületét, amelyben a Mezőgazdasági Iskolacsoport működött. /Konglovits Éva: Régi-új épületben a nagykárolyi katolikus gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

November 25-26-án Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színháztudományi konferenciát szervezett. Három szekció előadásai zajlottak párhuzamosan: az A szekció a román és francia nyelvű előadásokat jelentette, magyar (valamint angol) nyelvűeket pedig a B és a C szekció. A kínálat gazdagnak és változatosnak bizonyult, elméleti és gyakorlati kérdésekkel is foglalkoztak a jelenlevők. Témakörök: Intézmény és identitás, Nonkonformizmus és intézmény, illetve Színházesztétika és ideológia. A felszólalók között volt a magyarországiak mellett János Szabolcs (Nagyvárad, PKE) és Ungvári Z. Ildikó (Marosvásárhely, SZE). A C szekció témakörei: Intézmény és képzés, A kortárs dramaturgia kérdései és Kortárs színház: élmény és intézmény. Az előadók között volt többek között Hatházi András, Bodó Márta és Egyed Emese (Kolozsvár, BBTE), Kovács Levente, Killár Kovács Katalin, Gyéresi Júlia, Budaházi Attila, Albert Mária, Farkas Ibolya, Balási András és Csiky Csabat (Marosvásárhely, SZE). A színházi intézményekről és egyetemi reformokról szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult a sikeresnek bizonyult színháztudományi konferencia. Az elhangzott összes előadás olvasható lesz az intézmény Symbolon című színháztudományi folyóiratának következő számában. /Nagy Botond: Színháztudományi konferencia a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

A kormányhoz fordult segítségért Szatmár megye prefektusa, miután a hétvégén utcára került Piskolt település polgármesteri hivatala. A községházának helyet adó ingatlant a református egyház kapta vissza. Csáki Gedeon helyi református lelkész elmondta, az egyház visszaigénylési kérelmet nyújtott be, a végleges bírósági döntés már 2001. októberében megszületett. Ezután megkereste Dobos József polgármestert, mutatva a hivatalos végzést, azonban Dobos nem intézkedett. Dobos József úgy próbált nyomást gyakorolni a sajtóra, hogy egy alkalommal egy traktor vontatta pótkocsit „nevezett ki” községházának. Rátette a táblát, és meghívta a sajtót azzal, hogy a reformátusok kitették őket az utcára. Ez nem volt igaz. Végül mégis törvényszéki kilakoltatást kértek, Riedl Rudolf Szatmár megye alprefektusa is elismerte, a piskolti polgármesternek lett volna lehetősége elköltöznie, de ő nem élt vele. Az egyház ifjúsági központot és református óvodát szeretne létrehozni a községháza épületében. /Sike Lajos: Utcára került a községháza. Visszakapta az egyház a piskolti polgármesteri hivatalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Az úthálózat helyzete elriasztja a vidéktől a potenciális befektetőket, mondta Zsuffa Levente, Kovászna elöljárója a polgármesterek találkozóján Sepsiszentgyörgyön. Az elöljáró elégedetlen azzal, hogy mindössze 30 százalékkal fordít többet a megyei költségvetés a háromszéki megyei utakra. /Domokos Péter: Befektetőriasztó utak Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Rendkívüli érdeklődés övezte a Nagyváradra látogató népszerű írónő, Szabó Magda tiszteletére előadott Az a szép fényes nap című színművét és az azt követő közönségtalálkozót. November 26-án, vasárnap csak a kakasülőn voltak szabad helyek a Szigligeti Társulat Az a szép, fényes nap című előadása előtt. A 89 éves írónőt már az előadás előtt hosszas taps köszöntötte. /Teltház Szabó Magdával. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Pintér Béla rendező-író /Budapest/ jó tizenhat éve már visszajár Gyergyószentmiklósra. Megszerette az erdélyi népzenét, az erdélyi kultúrát, mindegyik előadásában helyet ad a népi kultúrának, a népzenének. /Barabás Márti: Gyergyói beszélgetés Pintér Béla társulatvezető rendezővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Tordán az unitárius templomban november 26-án, vasárnap lelkésziktatás volt. Kiss László tragikus halálát követően, a tordai unitáriusok lelkipásztor nélkül maradtak. A beiktatott új lelkész Józsa István Lajos. /Ladányi Emese Kinga: Új lelkésze van a tordai unitárius egyházközségnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Alig egy hónap alatt kilenc erdélyi városban kutatta a tehetségeket a Médiabefutó csapata, és nem hiába. Minden helyszínen jócskán akadtak olyan jelentkezők, akik továbbjutottak a regionális döntőkbe. December 3-án Székelyudvarhelyen, december 10-én Marosvásárhelyen folytatódik a megmérettetés. A legjobbak pedig december 18-án Csíkszeredában léphetnek színpadra az országos döntőn. Kolozsváron zsúfolásig telt a Báthory István Gimnázium díszterme a Médiabefutó helyi szakaszán. Hajni és TSZ (Debreczeni Hajnalka és Tóth Szabolcs), a verseny állandó műsorvezetői jelenlétében kezdődött a megmérettetés. Nem hiányzott a tavalyi győztes, Felméri Péter sem. Szatmárnémetiben a Filharmónia épületében folyt a verseny. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Stúdió Színházának nemcsak az előadóterme, hanem  előcsarnoka is megtelt érdeklődőkkel. A Cinige együttes nem először mutatkozott be. /Regionális döntőkre készülnek. Médiabefutó 2006: véget értek a helyi selejtezők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

A tavalyi sikeren felbuzdulva, idén november 25–26-án szervezte meg a Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban Bardócz Csaba segédlelkész a Fehér Megyei Ifjúsági Találkozót. Fülöp Szabolcs székelydályai lelkész és harcos csapata gondoskodott a szórakozásról. Iváncsits Tamás Tékozló fiú c. rockoperáját a kolozsvári belvárosi ifjak mutatták be. Az ifjúsági színjátszó találkozó első díjas produkciója Nagyenyeden is osztatlan sikert aratott. /Takács Ildikó: Ifjúsági Találkozó Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Két helyi vonatkozású könyvvel jelentkezett az idei könyvnapokon Pál-Antal Sándor történész, nyugalmazott levéltáros. Az egyik az 1956-os forradalmat követő megtorló intézkedéseket vette számba, az egykori Maros Magyar Autonóm Tartomány területén. (Áldozatok – 1956. Mentor Kiadó, Marosvásárhely). Pál-Antal Sándor nekiállt a Maros Magyar Autonóm Tartományban (MMAT) folytatott büntetőperek feldolgozásához. A katonai ügyészség irattára 1985-ben került a marosvásárhelyi levéltár birtokába, s a fordulat után vált kutathatóvá. A Maros Magyar Autonóm Tartományban már a forradalom idején megtörténtek az első letartóztatások, s az azt követő években a perbe fogottakkal együtt összesen 826 személyt állítottak bíróság elé. A vádiratban a tanúknak a forradalom alatti viselkedésére való utalás szerepelt. Rendszerint olyan véleménynyilvánításról, vagy a rendszer ellen megfogalmazott kritikáról volt szó, amelyért még egy hivatali megrovás sem járt volna. Egyesek a Szabad Európa Rádiót hallgatták és a híreket kommentálták, mások tiltott magyar énekeket énekeltek, őket rendszerint öt éven felüli börtönbüntetésre ítélték. A szervezetben vagy baráti csoportokban tevékenykedők elleni büntetés legkevesebb 15 év volt. A letartóztatottak elleni vádat különböző módszerekkel megszerzett adatokkal (besúgó cellatársak, megfélemlített tanúk vagy a letartóztatottakból kicsikart beismerő vallomás) addig dokumentálták, amíg abból rendszerellenes bűncselekmény lett. Az október 28-án kezdődött letartóztatási hullám során a Securitate emberei a milícia segítségével felgöngyölítették a szovátai munkásfiúk szervezkedését. A legnagyobb akció az. ún. Faliboga vezette szervezet felszámolása volt. A terror 1958–59-ben érte el tetőfokát. 1958-ban 15 szervezet, illetve csoport és 42 egyén ellen indítottak bűnvádi eljárást, 1959-ben 325-en kerültek a Szekuritáté fogdájába és 268 ellen hirdettek ítéletet. A Securitate akciói változó intenzitással 1965-ig tartottak. /Bodolai Gyöngyi: Megtorlások tükre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

Az anyaországi Kenderesen tartott megemlékezést november 16-án, Budapest vörös terror alóli felszabadításának emléknapján a Jobbik Magyarországért Mozgalom dunaújvárosi szervezete, valamint a település polgármesteri hivatala. A Horthy Miklós emlékszobornál beszédet mondott: Lokodi Ferenc Attila Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nagyváradi szervezetének vezetője, valamint több kolozsvári vármegyés.   Az erdélyi magyarok hűségét az is jelzi, hogy még a legkeményebb vaskommunista időkben is megőrizték a kormányzó emlékét – hangoztatta Lokodi. /F. T.: Nagyváradiak Kenderesen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 28./

Nagyon is belülről érzem Wass Albertet, írta Lászlóffy Aladár. Van, aki otthon tér magához, szedi össze magát, és van, aki máshol, odakinn, áttelepülve, emigrációban folytatná az egészet. Így történt ez a negyvenes-negyvenötös, az ötvenhatos vagy a mindmáig ható tengerrengések idején. Az is pontosan követhető, kívül kinek érdeke, hogy azt, ami az egész fejlődése kellene hogy legyen, egyetlen egységes kultúra, irodalom – azt töredezetten végleg felszámolódni segítsen. Budapesten ma is van tényező, aki megkérdezheti: ki működteti a Kós Károlyokat, Wass Alberteket az anyaországban. Nálunk a történelem Balassi, Mikes, Jósika óta mindig Rodostókkal terhes. Wass Albert írta: „Erdély szép, gazdag, mindenkinek kell, csak az erdélyiek nem kellenek senkinek.” Bizony az időt lopták ki alólunk, a futószalagot, melyen készült az egész jövő, mely otthon is, kint is elkészült, csak másnak, csak másként. /Lászlóffy Aladár (Magyar Szemle): Eligazítás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 28./

Kolozsváron az Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában mutatták be november 24-én Hatházi András A hetérák tudománya /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvét, mely a szerző hat drámáját tartalmazza. A kortárs drámatörténetet figyelve két életmű kezd kirajzolódni: Visky Andrásé és Hatházi Andrásé. Az előbbi műveiben a hit által összekovácsolódó közösség jelenik meg, míg Hatházi darabjai azt mutatják fel, hogy nincs közösség – vélte Demény Péter, a kötet szerkesztője. /(köllő): Új drámakötet a Polis Kiadónál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Hantz Péter üzenetet talált irodája asztalán, hogy Dobrescu kereste az Igazságügyi Minisztériumból, és hogy sürgősen hívja vissza. Azt kérte, hogy Hantz Péter sürgősen jelenjen meg nála. Hantz Péter megkérdezte, hogy miért Bukarestben, az volt a válasz, hogy a saját érdekében utazzon Bukarestbe. Hantz Péter kérte, hogy elektronikus úton küldje el az eljárás tárgyát, hogy megmutathassa ügyvédjének és az újságíróknak. Erre azt mondta, hogy az nem járja. Letette a telefont, amit azóta sem vett fel. Hantz Péter két RMDSZ-képviselőt kért meg, akik nem lelték a nyomát Dobrescunak az Igazságügyi Minisztériumban. /Dr. Hantz Péter: Diverzió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

Lemondását fontolgatja a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektor-helyettese, Nagy László és Salat Levente az egyetemen kialakult feszült helyzet következtében. “Még nem döntöttünk, de mindketten a lemondásunkat fontolgatjuk” – közölte Nagy László rektor-helyettese, így tiltakoznának Nicolae Bocsan rektor vezetési módszerei ellen. A szenátusi döntés elleni tiltakozás azon formája, hogy a magyar vezetők váljanak meg minden egyetemi tisztségüktől, november 28-án merült fel lehetőségként a magyar oktatók között. “Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatókat, a kommunizmus idején diktatórikus módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa önkényesen eltávolította állásukból” – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásában. Az EMNT állásfoglalásában kifejti, az oktatók eltávolítása híven tükrözi a BBTE kirakati multikulturalizmusát, ennek révén pedig a romániai kisebbségpolitika kétarcúságát.  Tőkés László EMNT-elnök és Szilágyi Zsolt alelnök az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, hogy azonnali hatállyal indítson kivizsgálást a BBTE-n tapasztalható etnikai-nyelvi hátrányos megkülönböztetés, illetve az ebből fakadó megfélemlítő intézkedések ügyében. /Kelemen Tamás: Tiltakozás a kizárás ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Elítéli és felháborítónak tartja Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusokat kizárta a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. Markó kijelentette, hogy a kizárással bizonyította be a BBTE szenátusának többsége azt, hogy valóban alkalmatlan az általuk multikulturálisnak nevezett intézmény vezetésére. Markó szerint a felsőoktatási intézmény legfőbb döntéshozó testületének nem lett volna joga a két oktató eltávolítására, ezért rendkívül felháborítónak tartja, és elítéli a történteket. Markó szerint a kizárt magyar oktatóknak mielőbb a román oktatási minisztériumhoz kellene fordulniuk, ő pedig szorgalmazni fogja majd, hogy a szaktárca vezetője és esetleg a kormány is minél hamarabb reagáljon beadványra. /B. T.: Markó: felháborító Hantzék kizárása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Hantz Péter és Kovács Lehel kirúgása kapcsán az erdélyi magyar közélet az összefogás szokatlan alakzatait produkálta: például a MIT és a Miért most szóba állt egymással egy közös tiltakozó nyilatkozat erejéig. Meglepően hasonló hangot ütött meg a romániai magyar politikai élet számos szereplője, Tőkés Lászlótól Eckstein-Kovács Péteren át az egyetemügyben mindeddig tessék-lássék módon megszólaló Markó Béláig. A kizárás minden eddigi történésnél erőteljesebben világított rá a Babes-Bolyai Egyetemet uraló érdekcsoport morális állapotára. /Papp Attila Zsolt: Ki itt belépsz... = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Az Európai Parlamentben a többnyelvűség európai bizottsági posztjára pályázó Leonard Orban hangoztatta, hogy nincsenek nyelvi feszültségek románok és magyarok között, Románia komoly előrehaladást tett a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása terén, közben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről (BBTE) elbocsátották azt a két magyar tanárt, akiknek egyike az önálló állami magyar egyetemért folytatott küzdelem legutóbbi mozzanataként magyar nyelvű feliratokat helyezett el az egyetem három épületében. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke érvényt akart szerezni az egyetem szenátusa tavalyi határozatának. Az EU-ban olyan bemutatkozó füzettel népszerűsíti magát a BBTE, amelyben többek között az áll, hogy az egyetem teljes körű és minden szintű felsőoktatást biztosít román, magyar, német és jiddis nyelven; a tanulmányi vonalak, nyelvtől függetlenül autonómiával rendelkeznek, dönthetnek az oktatás, a humánerőforrás, az együttműködési kapcsolatok, a kutatás, valamint saját nyelvű kiadványok kérdésében. Az egyetemet bemutató kiadvány szerint a jelenlegi 1270 címzetes oktatóból 230-an tanítanak a magyar és negyvenen a német karokon, a 43 288 hallgatóból 6401 látogatja a magyar karok óráit és 1023 a német nyel­­vűekét. Azonban a magyar tannyelvűként meghirdetett szakok egy részén a tantárgyak nagy hányadát románul tanítják, de a statisztikában ezek úgy szerepelnek, mint a magyar tanulmányi vonalhoz tartozók. /Fekete Réka: Többnyelvűség Európában, nyelvüldözés Romániában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának magyar tagjainak ki kell állniuk Hantz Péterék mellett, még akkor is, ha jól tudják: a BKB-sok partizánakciója helytelen és törvénytelen volt, írta az ÚMSZ szerkesztője, Salamon Márton László. A rektornak nem lett volna szabad azonnali megtorló intézkedéseket foganatosítani Hantz Péterrel és BKB-s társaival szemben. Ágyúval lődözzött verebekre. /Salamon Márton László: Ágyúval verebekre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A rektor kirúgni szándékszik Hantz Pétert. Munkaviszonyának fölbontását kezdeményezi. Hantz Péter kiszegezte az egyetem területén a már létező román nyelvűek mellé a magyar táblákat. „Nem győzte kivárni, míg kegy gyakoroltatik a felsőbbség által.” – írta Sebestyén Mihály. Hantz Péter kitért a birkák béketűréséből.. Autonóm módon cselekedett. Elkezdte az egyenjogúsítást láthatóvá tenni. Megkezdte az egyetemhez való egyenlő jog visszahódítását. Az egyetem vezetői prüszkölnek. „Ha kétnyelvű a felirat, akkor elsikkad a foglalás, a győzelem kizárólagossága.” A kisebbségi jelenlét az „otthonosság érzetét kelti a csendre intettek között, ott, hol csak a multikulturált nacionalizmusnak szabad otthon lennie.” /Sebestyén Mihály: Hantzurozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

November 28-án elutasította kolozsvári ítélőtábla a magyar állam kérését, miszerint szerepeljen a nagybányai Transgold Rt. hitelezőinek listáján, emiatt jelentősen csökkent az esélye, hogy Magyarország kártérítést kapjon a hat évvel ezelőtti ciánszennyezésért. A magyar állam által beperelt ausztrál-román társaság azután jelentett csődöt, hogy a budapesti Fővárosi Bíróság tavalyi döntése nyomán 15 százalékra volt kénytelen csökkenteni termelési kapacitását, emiatt fizetésképtelenné vált. Az idén áprilisban elindított csődeljárás keretében a felszámolók összeállították a hitelezők – külföldi bankok, román állami intézmények, szolgáltató vállalatok – névsorát, ám végleges bírósági ítélet hiányában kihagyták a magyar államot. A ciánperben felperes Magyarország emiatt a romániai bíróságon kérte, hogy vegyék fel a hitelezők közé, sőt megtámadta a korábban Aurul néven működő aranybánya csődeljárásáról, valamint eladásáról szóló intézkedéseket. A kolozsvári ítélőtábla a magyar állam valamennyi fellebbezését elutasította, így Magyarországnak immár szinte semmi esélye nincs behajtani a vállalattól követelt 120 millió dolláros kártérítést. A magyar állam által indított ciánper valószínűleg még évekig elhúzódik. /Rostás Szabolcs: Ciánper: oda a kártérítés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

A Maros megyei települések december 7-én nem tudnak csatlakozni a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez, mert tíz önkormányzat erre vonatkozó határozatát megtámadta a prefektus. A dokumentumokban a prefektus csupán formai hibákat talált, ezért az önkormányzati vezetők javított formában újra előterjesztik a határozattervezeteket. A prefektusi intézkedés miatt az alakuló ülésen csak megfigyelőként vesznek részt a Maros megyei települések képviselői. A tervek szerint 32 Maros, 37 Kovászna, 60 Hargita, és 4 Brassó megyei település csatlakozna a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. /Kovács Zsolt: Csonka szövetség. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Már hivatalosan is vádlott Sztanev Sztancsev. A bolgár kémként emlegetett tanácsadó eddig az egyetlen nem pusztán gyanúsított a nyolcfős csoportban, akik ellen az ügyészség kémkedés, árulás és államtitkok felfedése vádjával folytat vizsgálatot. Az ügyészek szerint az említettek a gazdasági, illetve a távközlési minisztériumból loptak ki titkos adatokat, majd ezeket továbbadták nyugati cégeknek. /Sztancsev a privatizációs vizsgálat első vádlottja. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Hargita Megyei Törvényszék Ioan Barsan gyimesbükki vállalkozót, aki 2003-ban félholtra verte a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasát, Szentes Szilárdot. A fiatalember egy hónappal később belehalt sérüléseibe. A törvényszék a másodrendű vádlottat, Görbe Imrét hat év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. /Gazda Árpád: Nyolc évet kapott Suba János. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Az Európai Parlament (EP) szakbizottságainak elfogadták a román biztos-jelöltnek, Leonard Orbánnak a többnyelvűségi tárcára vonatkozó jelölését. Josep Borell, az EP elnöke javasolta, hogy Orban feladatkörét terjesszék ki a kisebbségek jogállására is. Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti megfigyelő elmondta: – Az összes jelenlevő képviselő egyhangúan megszavazta Orban jelölését. Azok is igennel voksoltak, akik azelőtt való nap sarokba szorító kérdéseket tettek fel a jelöltnek. Orban kijelentette: védeni fogja a kisebbségek nyelveit. /Elfogadták Leonard Orban jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A kormány célja szerint a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítása a határon túli magyarok támogatását átláthatóbbá, hatékonyabbá és politikai befolyástól mentessé teszi – mondta Szilvásy György kancelláriaminiszter. A szervezeti átalakítások azt jelentik, hogy az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyarok Oktatásáért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, az Új Kézfogás Közalapítvány pedig a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozás-ösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba, a Corvinus Zrt.-be olvadna beSzilvásy György kijelentette: a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítása nem jelenti a források csökkentését. Minden valószínűség szerint nagyjából 10 milliárd forintos támogatás áll majd a határon túliak számára elérhetővé. Lengyel Zoltán (Fidesz), a bizottság kisebbségi véleményének előadója kifejtette: „láthatatlan forrásokkal nem lehet kibökni a határon túliak szemét”, és egyébként is baj, ha a rendszerben vannak nem látható pénzek. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke a testület kisebbségi véleményét előadva azt kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztette a határon túli magyar szervezetekkel a törvénymódosítást. /Szülőföld Alap – Szilvásy: átláthatóbb, hatékonyabb lesz a támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ A Segítő Jobb Alapítványt nem integrálják, mivel magánalapítvány. A sorsa viszont kérdéses, mert a jövőben elesik az állami támogatástól, ami eddig forrásainak döntő részét tette ki. Az ÚMSZ információi szerint a megszűnő HTMH helyett a Miniszterelnöki Hivatalban január elsejével felálló szervezeti egység neve Nemzetpolitikai Főosztály lesz. /Guther M. Ilona: Tízmilliárd a határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Folyik a költségvetés vitája az Országgyűlésben, minden a drasztikus lefaragásokról szól. A határon túli magyar tudomásul vette, hogy őt is lefaragták a költségvetésből, pedig eddig úgy tudta, hogy költségvetési tényezőnél valamivel több. De nem. Hol van az az idő, amikor 1992-ben a magyar kormány létrehozta az Illyés Közalapítványt, amit azóta évi 1 milliárd forinttal támogatott a magyar kormány és az Országgyűlés? Most megszüntetik az Illyés Közalapítványt. Azt mondták, létrehozzák a Szülőföld Alapot, hogy a határon túli magyarok szülőföldön maradásának gazdasági feltételeit teremtse meg. De hol marad a kultúra, az identitás megerősítése? A magyar kormányzatnak alkotmányban rögzített kötelessége a határon túli magyarokkal való törődés. /Lokodi Imre: De nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

„Másoktól tudtam meg, hogy a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vizsgálódik ellenem a szerzői jogok eladásából befolyt összegek miatt” – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök azokra a sajtóban napvilágot látott vádakra, amelyek szerint gyermekversköteteinek szerzői jogaiért a csíkszeredai Bookart Kiadótól kapott 900 millió régi lej aránytalanul nagy összeg. Az RMDSZ-elnök elmondta, hogy a DNA egy évvel ezelőtt már vizsgálódott ugyanebben az ügyben. Markó minősíthetetlennek nevezte, hogy a DNA nem tájékoztatta a vagyonbevallásában is szereplő összeggel kapcsolatos ellenőrzésről. Gazda Árpád november 27-én megjelent írásában beszámolt arról, hogy a Markó Béla honoráriumával kapcsolatban a Korrupcióellenes Igazgatóság /DNA/ sajtóosztályához fordult, arról kért tájékoztatást, hogy folyik-e vizsgálat Markó ellen. /Gujdár Gabriella: A Markó elleni vizsgálatnak nincs jogi alapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ „Téves az Új Magyar Szó azon értesülése, miszerint feljelentést tettem volna a Korrupcióellenes Igazgatóságnál (DNA) a Markó honoráriumügyében” – szögezte le a replika jogán Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője, kiigazítást kérve az ÚMSZ november 28-i számában Meghiúsult a lejáratási szándék címmel megjelent cikkben leírt egyes információk kapcsán. Ezek szerint maga Gazda Árpád tette meg azt a feljelentést a Korrupcióellenes Igazgatóságnál, amelynek alapján a DNA vizsgálódni kezdett a Markó-ügyben. Gazda ezt azzal cáfolta, hogy a Krónika november 27-i számában megjelent, Ki lehet a honor-donor című cikkében Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője is elmondta: a DNA már májusban vizsgálódott a Markó Béla szerzői jogdíja ügyében. /Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./