Ady Endre egy évszázaddal ezelőtt csupán három évig élt Nagyváradon, de rövid ittlétével örökre beírta magát a helyi irodalomtörténetbe. Születésének 129. évfordulójára az Ady Emlékmúzeumban könyvbemutatóval és a költő szobrának megkoszorúzásával emlékeztek. Tüzes Bálint és Tóth János közös munkájaként napvilágot a Forrongó századelő /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyv, alcíme: – Beszélgetések Tóth Jánossal a Holnap korszakáról. A könyvben Tüzes Bálint újságíró Tóth Jánost, az Ady Endre Emlékmúzeum igazgatóját közel 40 éves kutatómunkája eredményeiről faggatta. Az írások két éven át a Reggeli Újság című nagyváradi napilapban jelentek meg. /Gergely Gizella: Ady Endrére emlékeztek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

Puskás Bálint háromszéki RMDSZ-szenátor egy sajtótájékoztatón kijelentette: az RMDSZ-nek elege lett abból, hogy folyamatos sértegetésnek van kitéve a magyar közösség, és többé nem fognak ilyen megnyilvánulásokat tolerálni. Példaként Gheorghe Funar néhány nappal ezelőtt a szenátusban elhangzott nyilatkozatát említette, amikor a honatya az európai parlamenti választásokra vonatkozó törvénytervezet vitáján kijelentette, hogy a magyar nyelv „a lovak nyelve”. – Ez a kifejezés egy egész népre vonatkozik, nemcsak a romániai magyar közösségre, és már elegünk van a hasonló megnyilvánulásokból. Ezentúl megpróbálunk közbelépni parlamenti úton, de ha az eset úgy kívánja, akár bírósági úton is – figyelmeztetett Puskás. /”Elegünk van a sértegetésekből!” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Miután a Babes–Bolyai Tudományegyetem több vezető tisztségviselője tagadta a kétnyelvű feliratokról szóló tavalyi szenátusi döntés létezését, Kovács Lehel BKB-elnök elküldte a szerkesztőségekbe a határozattervezet fénymásolatát. Az okmányon megtekinthető Nicolae Bocsan kézírásos megjegyzése is: a rektor önkényesen 2007. július elsejére módosította a végrehajtási határidőt. Az egyetemen továbbra is zajlik a belépők ellenőrzése. November 24-én tartott sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentette: a kialakult helyzet a BBTE vezetőségének a bűne, mivel nem lépett, a kétnyelvűség ügyében a halogatás taktikáját alkalmazta. A politikus kifejtette: érthetetlen, hogy egy olyan épületen, mint a Protestáns Teológiai Intézeté, ahol román nyelven egyáltalán nem folyik oktatás, a felirat kizárólag román nyelvű. Hantz Péter akcióját nem ítélheti el, fejtette ki a szenátor, annak idején ő is kitette az íróasztalát a polgármesteri hivatal elé az utcára. A táblás happening Eckstein szerint használt az ügynek. A többnyelvűség Európában teljesen normális, magától értetődő dolog, és csak az egyetem makacsságának tulajdonítható, hogy Hantzból nemzeti hős lesz azért, mert megtett valamit, ami az egyetem kötelessége lett volna. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala is aggodalommal, ugyanakkor reménnyel értesült a táblaháborúról. Közleményében az intézmény kifejti: a többnyelvűség az EU-tag Romániában a normalitás jele. Üdvözölni kell minden olyan kezdeményezést, amely ennek a demokratikus értéknek a kiaknázására irányul. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta: szégyen, hogy egy olyan egyetem számára, amely a multikulturalitás elvét propagálja, ekkora problémát jelent a kétnyelvű táblák kihelyezése. /Tovább visszhangzik a BKB-akció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Amit a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem a multikulturalitás zászlaja alatt művel a magyar feliratok ügyében, az már tényleg állam az államban felállás, állapította meg a lap munkatársa, Orbán Ferenc. Ismét Kolozsváron akadt emberére a magyar felirat. Az egyetem szenátusa tavaly májusban hozott egy döntést, melynek értelmében már régen ki kellett volna helyezni a többnyelvű feliratokat. /Orbán Ferenc: Táblaháború. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./

Nemzeti identitás és európai integráció címszó alatt szervezett országos fórumot Dorin Florea, Marosvásárhely. A fórumon a szélsőséges magyargyűlölő politikusok újabb kirohanásai hangzottak el. A székelyföldi autonómiakezdeményezés felett tartottak ítélőszéket, látszólag EU-konform érvekkel alátámasztva az autonómia ötletének elutasítását. A rendezvényen jelen volt több, a Demokrata Párt holdudvarába tartozó helyi intézményvezető, köztük a polgármester, a párt megyei elnöke is. George Pruteanu, Aurelian Pavelescu és Mircea Chelaru tábornok volt Dorin Florea polgármester mellett a nemzeti identitás, decentalizáció, autonómia és a romániai kisebbségek státusa témakörének felszólalója. A fenti témakörről érdemben szinte egyáltalán nem esett szó. Pruteanu szerint szégyen az országra nézve, hogy a területi autonómiát követelő magyar miniszterelnök-helyettes még mindig hivatalban van. Az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnya mára egybeolvadt, és „Markóék alig várják már az újabb 1990 márciusát” – állította Pruteanu. A most a Parasztpártban alelnöklő Pavelescu szerint az RMDSZ-nek azért sürgős az autonómiakövetelés, mert Európában nem ismerik el a kollektív kisebbségi jogokat. Pavelescu és Mircea Chelaru tábornok, konzervatív párti alelnök szerint az RMDSZ annyira szélsőségessé vált, hogy veszélyt jelent a magyarságra nézve, ezért szerintük a magyar közösségnek meg kellene szabadulnia szélsőségessé vált vezetőitől. Dorin Florea szerint felháborítóak az RMDSZ autonómiakövetelései. Az említettek egyhangúlag kifogásolták, hogy meghívásukat nem fogadta el Frunda György RMDSZ-szenátor. Frunda György szenátor a következőket nyilatkozta a Népújságnak: „Meghívtak erre a rendezvényre, még hétfőn, de kérdésemre nem tudták megmondani, hogy kik a meghívottak, később a programból láttam, hogy George Pruteanuval és Aurelian Pavelescuval kellett volna vitát folytatnom. Szívesen vitázom az autonómia témájában európai szemléletű politikusokkal, de ezek nem közéjük tartoznak, korábban mindkettőjükkel csak negatív tapasztalataim voltak. Jobbnak láttam, ha nem adok hitelt a nevemmel és a személyemmel egy szélsőséges rendezvénynek.” Kérdés: vajon a demokrata pártivá vedlett, kormánypártinak számító Dorin Florea kinek a sugallatára hívott meg csupa közismerten elfogult előadót. Az RMDSZ megkérdezhetné ez ügyben Emil Boc pártelnököt. /Benedek István: Szélsőséges tiráda európai mázban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

„Ha 1848. március 15. a magyar nemzet születésnapja, akkor 1956. október 23. a magyar nemzet újjászületésének napja” – jelentette ki Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke a Kolozsváron megtartott Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű fórumon. 1956 – A vég kezdete. Forradalom és ellenállás Közép- és Kelet-Európában című konferencia második napján Egyes Ákos elmondta: 1956 a huszadik század egyik történelemformáló eseménye, amelynek hatása kiterjedt Erdélyre, a Kárpát-medencére, az egész világra. Az értekezleten tizenöt előadást hallgathattak meg a jelenlévők, jeles magyarországi és hazai történészek elemezték az 1956-os forradalom eseményeit, illetve annak hatását Erdélyben, a Kárpát-medencében, a világtörténelemben. Előadást tartott Pomogáts Béla irodalomtörténész, Gyarmati György, a magyar Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem tanára, Pál-Antal Sándor, a Román Országos Levéltár Maros Megyei Igazgatóság nyugalmazott főlevéltárosa, Dávid Gyula irodalomtörténész, Novák Zoltán Csaba, a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Kutatóintézet képviselője, továbbá Tófalvi Zoltán, az ELTE doktorandusza, Buzogány Dezső egyetemi tanár, Vekov Károly docens, Bura László irodalomtörténész, Olti Ágoston, valamint az ELTE doktoranduszai, Ioanid Ilona és Benkő Levente kutatók. A rendezvényen hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapokat nyújtottak át Pál Antal Sándornak, Dávid Gyulának és Bura Lászlónak az ’56-os események kutatása terén, illetve az EME-ben kifejtett munkásságuk elismeréseképpen. Ez alkalomból jelentette be Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, hogy 2007. január 1-től létrejön az MTA hatodik, egyben első határon túli akadémiai bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), amelynek az EME ad majd otthont, feladata a romániai magyar tudományos közösség munkájának a segítése és a tudományos ismeretterjesztés lesz. /P. A. M.: Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

November 24-én Marosvásárhelyen, a Néprajzi és Népművészeti Múzeumban folytatódott az a tanácskozás, amely jeles néprajztudósok, néprajzkutató szakemberek, muzeológusok jelenlétében kereste a választ arra, hogy miképpen lehet felkutatni, megőrizni és értékesíteni a népi nemzeti kulturális örökséget. A marosvásárhelyi gyűjtemény történetéről, a múzeumalapító Nicolae Filimon tevékenységéről Aurelia Diaconescu, az etnográfiai múzeum igazgatója tartott előadást, majd az elsősorban szőttesekből álló gyűjtemény bemutatása következett. A résztvevők a múzeum háromnyelvű kiadványából is tájékozódhattak a hallottakról. A bemutatófüzetben áll (sajnos, a magyar fordításban sok a helyesírási és nyelvhelyességi hiba), hogy a múzeum a román, magyar és szász közösségeket képviselő gyűjtemények otthona, ezt azonban a kiállított tárgyak korántsem tükrözik. Aki a néprajzi múzeumból szeretné megismerni a megye magyarságának, a szász vagy a roma lakosság népművészetének történetét, mondjon le erről. A három-négy tárlóban kiállított erre vonatkozó anyag szegényes és nem tükrözi a bemutatófüzetben kinyilvánított szándékot. A kiállítás célja elsősorban a román kontinuitás bizonyítása, és nem a megye sokszínű népi kultúrájának a bemutatása. /(bodolai): Sokszínűség helyett egyoldalúság. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

November 24-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában szervezett Studium-esten a Miskolczy Dezső-emlékérem átadására és a Studium Alapítvány új igazgatóinak a bemutatására került sor. Idén Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodavezetője részesült a kitüntetésben. Ez a magyarországi alapítvány az egyetlen olyan intézmény, amely magas szinten támogatja a határon túli magyar felsőoktatást. – Jóvoltából több mint húszezer határon túli magyar részesülhetett különféle képzésekben – méltatta az alapítványt Egyed Zsigmond Imre egyetemi professzor, mecénásnak nevezve a támogatót. Csete Örs ünnepi beszédében a múltra emlékezett, amikor 1999-ben a Studium jelenlegi igazgatója, Vass Levente, kéréssel fordult hozzájuk, a rezidenseknek kollégiumot szerettek volna létrehozni, hogy megakadályozzák őket szülőföldjük elhagyásában. Azóta sok mindent sikerült megvalósítani, épületeket, képzéseket. A magyarországi támogatási rendszer változások előtt áll, Csete Örs reméli, hogy a közalapítvány továbbra is tudja folyósítani a határon túli támogatásokat. Az emlékérem átadását követően a Studium Alapítvány jelenlegi vezetősége átadta a stafétát fiatalabb társaiknak, így az ügyvezető igazgató Koncsag Előd, friss diplomás orvos lett, gazdasági igazgató pedig Hadnagy László hatodéves orvostanhallgató. Dr. Vass Levente, az alapítvány eddigi igazgatója elmondta, ők ezután a kuratórium tagjaiként dolgoznak tovább. /Menyhárt Borbála: Új vezetőség a Studium Alapítvány élén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

A szlovák Nemzeti Párt (SNS) polgárjogi perben akar elégtételt venni Duray Miklóson, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnökén, akitől bocsánatkérést és tízmillió koronát vár azért, mert fasiszta pártnak minősítette az SNS-t, a kormányzati pozícióba került Ján Slota pártját. Az SNS elhatározását Anna Malíková Belousová, a Ján Slota vezette párt és a parlament alelnöke jelentette be november 23-án, jóllehet az SNS korábban már tucatnyi esetben kezdeményezett büntetőjogi eljárást az MKP és Duray ellen, s az ügyészség egyszer sem találta megalapozottnak a feljelentést. Ján Slota legkülönfélébb magyarellenes kirohanásainak Európa-szerte ismert gyűjteménye az európai intézmények szemében oly mértékben szalonképtelenné tette a Szlovák Nemzeti Pártot, hogy az Európai Szocialisták Pártja (ESP) a Slota pártját kormányzati szerephez juttató miniszterelnök, Robert Fico szociáldemokrata pártjának (Smer-SD) tagságát felfüggesztette. /Az SNS bocsánatkérésért és tízmillió koronáért pereli Durayt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

Nem számolják fel a sepsiszentgyörgyi és zaláni katonai egységeket, mint ahogy korábban szó volt róla, sőt, felújítják, korszerű eszközökkel felszerelik azokat, hisz NATO-kompatibilis erőket képeznek ki itt jövő év októberétől – jelentette ki Sorin Frunzaverde védelmi minisztert, aki november 24-én Háromszékre és Hargita megyébe látogatott. A tárcavezető Gheorghe Marin admirális, a román hadsereg fővezérkari főnöke és Ioan Ciupei tábornok, a Constantin Prezan marsallról elnevezett erdélyi hadtest parancsnoka társaságában érkezett a sepsiszentgyörgyi Ciresoaia hegyivadász-alakulathoz. A Háromszék napilap érdeklődésére, hogy miért éppen itt, a térségben létesítik e különleges katonai egységeket, a miniszter kitérő választ adott. Arra a kérdésre, hogy nőni fog-e az állomány, azt válaszolta, körülbelül ugyanakkora marad, mint eddig volt. Arra, hogy látogatásának időzítése kapcsolatban áll-e az egyes székelyföldi önkormányzatok általi, az autonómia-referendum kiírásáról szóló határozatok elfogadásával, nemleges választ adott. A védelmi miniszter tárgyalt még Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és György Ervin kormánymegbízottal. Előhozta, hogy egyes, a tárca tulajdonában levő területeket felajánlana lakásépítés céljára, de azzal a kikötéssel, hogy a hadsereg is részesüljön azokból: ugyanis a terület az övék. /Szekeres Attila: Virulnak a kaszárnyák (A védelmi miniszter Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./ Minden bizonnyal Székelyföldön van a lakosság számához viszonyított legnagyobb katonai jelenlét. A hadügyér tagadja, hogy ennek valami köze lenne az autonomista mozgalmakhoz, de azért tisztán látszik, a román központi hatalom bebiztosítja magát a többségében magyarok lakta vidéken. Az országban máshol katonai egységeket szüntetnek meg, s az ingatlanokat az önkormányzatok tulajdonába juttatják, Székelyföldön erről szó sincs. Egy időben még arról volt szól, hogy felszámolják a sepsiszentgyörgyi és a zaláni alakulatokat. A városháza már tervezte, mivel népesíti be az ingatlant. Háromszék megye szívében, Sepsiszentgyörgyön van a hatalmas csendőrlaktanya, amelyből a kötelező katonai szolgálat felszámolása után tiszt- és altisztképző központot varázsoltak. A helyőrségen kívül egyelőre száz idegen csendőr befogadására képes, de a jövő évi költségvetésbe belefoglalták az épületegyüttes befejezését és felszerelését, s akkor már kétszáz idegen csendőr tartózkodhat itt állandó jelleggel. A csendőrség fegyvernem katonai jellegű rendőri erő. Ezek beékelt állások, mint a csíkszeredai dandár is. A Hargita és Kovászna megyeiek a brassói dandár számára képeznek ki NATO-erőt… /Szekeres Attila: Erődemonstráció Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

Jancsó Elemér (1905-1971) irodalomtörténész, egyetemi tanár örökségét méltatták az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, november 23-án. A beszélgetést dr. Egyed Emese egyetemi tanár nyitotta meg. A meghívott vendégek hozzászólásai, a Jancsóhoz fűződő személyes emlékek felidézése méltó volt szellemiségéhez. A beszélgetés alatt Jancsó Elemér műveiből, személyes tárgyaiból rendezett alkalmi kiállítást is megtekinthettek az érdeklődők, ahol látható volt a szabadkőműves páholyba tartozását bizonyító igazolvány is. Jancsó Miklós színművész édesapjához fűződő emlékeit idézte fel, Pomogáts Béla irodalomtörténész baráti beszélgetéseik tanulságait osztotta meg a résztvevőkkel. Papp Ferenc Jancsó gazdag könyvtárát méltatta. Kötő József színháztörténeti munkáira tért ki részletesebben. Cseke Péter Balogh Edgár és a Jancsó fivérek (Béla és Elemér) kapcsolatáról beszélt. /Végh M. Balázs: Alkalmi kiállítás és kávéházi hangulat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

A rendszerváltás előtt két évtizeden át működő Magyar Külügyi Intézet visszaállításáról és az Antall-kormány által 1991-ben létrehozott Teleki László Alapítvány megszüntetéséről döntött a kormány. Mindez a gyakorlatban a minisztériumon kívüli külügyi kutatások további leépítését és államosítását jelenti. Az intézet vezetője a jelenleg még Svédországban dolgozó külpolitikai szakértő, a szabad demokrata kötődésű Dunay Pál lesz. A 2007. évi költségvetés tervezetben a Teleki László Alapítvány nem jelent meg, míg 132 millió forintos támogatással feltűnt a Magyar Külügyi Intézet. Erről a lépésről az alapítvány vezetőivel és különösen annak kuratóriumi elnökével semmiféle egyeztetést nem folytattak. Kosáry Domokos a kezdeményezésről semmit sem tudott, és levélben kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt arra, hogy a korrigálják a „hibát”. Kérdés, hogy miért hatékonyabb a költségvetési intézményként működő Magyar Külügyi Intézet, mint a Teleki László Alapítvány, amely igen jelentős saját forrást biztosít az alapítványi célok megvalósítására, és milliárdos nagyságú vagyonnal rendelkezik. Az új intézetet húsz fővel tervezik létrehozni, míg az alapítvány jelenleg összesen 46 munkatársat foglalkoztat. Értesülések szerint a leépítésnek feltehetőleg az alapítvány két intézete közül a Közép-európai Tanulmányok Központja, ezen keresztül a kisebbségi kutatás látja a kárát. A Teleki László Intézet jelenleg Magyarország egyetlen külpolitikai, szomszédságpolitikai elemző, tudományos intézete. Az intézet igen jelentős kapcsolati és szellemi tőkével rendelkezik, a térségben kialakított tudományos hálózata egyedülálló. Két folyóirata a Külügyi Szemle és a Régió. Az alapítvány az intézet működtetése mellett jelentős tudományszervező, programlebonyolító központként folyamatosan nyert el pályázati, illetve kormányzati megbízásokat. Jelentős szerepet vállalt a moldvai csángókkal kapcsolatos kutatási, könyvkiadási és közösségiház-építési programokban. /Államosítják a Telekit. – Megszüntetik az Antall-kormány által létrehozott alapítványt. = Magyar Nemzet, nov. 25./

Feltűnően tiszta, rendezett utcák, az átlagos falusi házaknál jóval nagyobb épületek sorakoznak Szilágyperecsenben, a hagymájáról híres szilágysági faluban. Nyoma sincs a más falvakban tapasztalt pusztulásnak, lassú romlásnak. A falu központjában áll a magyar baptista gyülekezet mintegy 400 férőhelyes imaháza, melyet alig két esztendővel ezelőtt avattak fel. Boncidai Csaba polgármester beszélt a több mint 800 éves faluról és környékéről. A zöldségtermesztés fellendítette a falut. A 90-es évek végétől több vállalkozás is indult, lassan ott tartanak, hogy Zilahról ingáznak ide, az asztalosműhelyekbe dolgozni. Több mint ötven családi vállalkozás működik. A faluban valamivel több a keresztelés, mint a temetés. Az összlakosság 2280 főt számlál, ennek mintegy 83 százaléka magyar. Ezeknek 70 százaléka református vallású, 21 százalék baptista, és megjelentek a Jehova Tanúi is. A helyi tanácsban a 13 képviselő közül 8 RMDSZ-es. Folyik a vízhálózat felújítása, járhatóvá tettek több kilométernyi útszakaszt, hidat építettek a Krasznán, nemrég nyertek meg egy pályázatot szemétlerakó létesítésére, modernizálják az iskolát és az óvodát. Nagy Bálint lelkész a református templom felújítási munkálatait felügyeli. A református gyülekezet 1720 tagot számlál, ebből mintegy 200–600-an járnak rendszeresen istentiszteletre. A templom előtt turulmadaras emlékművet az egyházak és az RMDSZ közösen emelték 2004-ben. /Sándor Boglárka Ágnes: Szilágyperecsen – az életképes falu. Látogatóban a hagymabirodalomban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Jön a tél, megszaporodnak a könyvbemutatók, író-olvasó és szerkesztőségi találkozók is. Dr. Nagy Lajos a napokban a kovásznai szabadegyetem vendége volt. A körorvos szerzővel Réty impozáns, albumméretű, gazdagon illusztrált monográfiájáról beszélgettek, amelyet példaként lehetne állítani a településtörténettel foglalkozók elé. Dr. Nagy Lajos most szülőfaluja, Nagyernye monográfiáján dolgozik, kiadásra vár Rétyi Péter XVII. századi, több erdélyi fejedelem ,,gazdasági számadójáról” írt kézirata. Czegő Zoltán Budapestről érkezett otthonról haza, legújabb köteteivel. A Csíkszeredában kiadott Székelyföld szerkesztőgárdája tulajdonképpen hazajött Sepsiszentgyörgyre, hisz a Kárpát-medencében a legnagyobb példányszámban megjelenő és Nyugaton is terjesztett folyóiratnak főmunkatársai és külső munkatársai élnek errefelé. A magyarság súlyos erkölcsi válságba került, írta Sylvester Lajos. Ebbe vezetőik, politikusaik és az őket kiszolgáló érdekcsoportosulások, a médiaszolgák vitték bele. Egyre sűrűbben emlegetik az értelmiség felelősségét, amely a szekértoló behódolásban, a cinkosságban nyilvánul meg. Vannak, akik képesek közösséget vállalni a balatonőszödi hazugságokkal, a huszonhárommilliózó politikai imposztorokkal, a nemzetrészek kitagadásával, s akik képesek az állampolgárokat kardlapozó, gumibotozó, szétverő társasággal egy húron pendülni? Sylvester tehetséges budapesti újságíró leveléből idézett: ,,Budapesten egyre nehezebb az »életben maradás«. Mindenütt liberális vezetés áll a lapok élén, sok helyütt még a nemzeti oldalon is. Illetve a legnagyobb lapokhoz nem lehet bejutni.” /Sylvester Lajos: Írók meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

Mi lesz veled, szépirodalom? – ez a kérdés uralta a Pallas-Akadémia Kiadó november 22-i estjét a marosvásárhelyi Bernády Házban. A két irodalomtörténész főszereplő hosszú utat vállalt a vásárhelyi olvasók kedvéért. Pomogáts Béla Budapestről, Bertha Zoltán Debrecenből jött Erdélybe. Az alkalmat újabb könyvük megjelenése szolgáltatta. Mindkettőjük kötete erdélyi fogantatású, mindkét kiadvány a Pallas-Akadémia rangos Bibliotheca Transsylvanica sorozatának jelentős darabja. Bertha Erdélyiség és modernség című tanulmánygyűjteménye az 50., Pomogáts Magyar ezredforduló (Felelősség Erdélyért, III.) című nemzetpolitikai jegyzetválogatása az 51. a sorban. A kiadó főszerkesztője, Kozma Mária írónő az erdélyiek régi, hűséges barátaiként, a könyvműhelyükhöz szorosan kapcsolódó szerzőkként mutathatta be őket. Az irodalomtörténészek lehangolónak tartják a magyarországi valóságot. Az írótársadalom mára háttérbe szorult vagy önként visszavonult. A politikusok nyomultak a helyükbe, az önös érdekek, a pénz, a hazugság dominál. Bertha Zoltán sárospataki születésű, debreceni lakos, budapesti egyetemi tanár, annak a nemzedéknek a jeles képviselője, amelynek tagjai még a múlt rendszerben rendszeresen járták hátizsákkal Erdélyt, s hozták a könyvet, egyebet, amire az itteni magyaroknak szüksége volt. Számos könyvet, dolgozatot írt erdélyi írókról, költőkről: Sütő Andrásról, Székely Jánosról, Kányádi Sándorról, Bálint Tiborról, Szilágyi Domokosról, Páskándiról. És a régebbiekről, például Tamási Áronról, Kós Károlyról, Derzsi Sándorról és így tovább. Pomogáts Béla irodalomtörténészként folyamatosan jelenteti meg jelentős tanulmányait, könyveit, a Magyar Írószövetség egykori elnökeként, az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnökeként nemzetpolitikai kérdésekhez is rendszeresen hozzászól. Mostani kötete, a Felelősség Erdélyért immár harmadik cikkgyűjteménye. 1998 és 2000 között napvilágot látott jegyzeteit adta közre. /(nk): Irodalomtörténészek Erdélye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

Két bölcsészettudományi szakkönyvet ajánlottak az érdeklődők figyelmébe november 22-én a BBTE Bölcsészkarán. Berszán István Irodalomelmélet – Olvasásgyakorlat című, tankönyv jellegű kötetét a Kolozsvári Egyetemi Nyomda adta ki, az említett szerző szerkesztésében megjelent Gyakorlat-Etika-Pragmatizmus című tanulmánygyűjteményt pedig a Scientia Kiadó gondozta. A tanulmánykötet társszerzője Székely Melinda. Ez a könyv folytatása a Scientia Bölcsészettudomány sorozatában korábban megjelent Alternatív mozgáselemek: működés és/vagy gyakorlás a kognitív folyamatban című munkának. Viszonylag állandó kutatócsoport tett kísérletet az irodalomtudomány újabb társtudományokkal kialakuló kapcsolatának alternatív javaslatokat is megfogalmazó vizsgálatára – olvasható az előszóban. /-f-: Új bölcsészeti szakkönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Marosvásárhelyen, a Stúdium Alapítvány székhelyén bemutatták az általános orvos szakon hatodévet végzett Koncsag Előd Biometria madártávlatból című könyvét, mely a Stúdium Alapítvány támogatásával jelent meg. Ez jelentős lépés, mivel 1973 óta nem adtak ki magyar nyelvű statisztikai könyvet az orvosi egyetemen. /Ferencz Melánia: Biometria madártávlatból. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

A Kovászna Megyei Tanács kiadásában, a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával az árkosi tájmúzeumról készült kis szórólap jelent meg, az első ilyen jellegű nyomtatvány, mely a magángyűjteményt népszerűsíti. A helybeli unitárius templom délnyugati bástyájában, s Bálinth Zoltán, a múzeum alapítója és gyarapítója udvarán elhelyezett gyűjtemény történetéről maga az alapító írt rövid, kétnyelvű (magyar és román) ismertetőt. /(vop): Szórólap az árkosi tájmúzeumról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

Sepsiszentgyörgy és az Oltvidék kalauza után elhagyta a Charta Kiadót Török Árpád Sepsiszentgyörgyön élő földrajz szakos tanár harmadik könyve: Marosvidék útikalauza. Egy regionális sorozat része. Az új kötet százki­lenc­venkét települést mutat be, közel kilencven jeles személyiségről közöl adatokat. Akárcsak előbbi kiadványainál, sok benne a színes és fehér-fekete fényképfelvétel, melyet az Erdélyt szerető, német földön élő Hamburger Fe­renc készített. Török Árpád negyedik, készülő könyve Észak-Erdély és Bukovina bemutatását foglalja majd magában, az utolsó pedig Erdély tematikus kalauza. /Kisgyörgy Zoltán: Török Árpád harmadik útikalauza (Könyvespolc) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

Markó Béla honoráriuma, rejtélyes szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében vizsgálódik a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az ügyészek az elmúlt hetekben több erdélyi magyar könyvkiadótól levélben kértek tájékoztatást arról, hogy milyen szerződéseket kötöttek az elmúlt időszakban Markó Bélával, és ezek folyományaként milyen összegeket fizettek ki a miniszterelnök-helyettesnek. „Épp a napokban állítottuk össze a DNA által kért dokumentációt” – nyilatkozta a Krónikának Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. Markó Béla miniszterelnök-helyettes márciusi vagyonbevallásában feltűnően nagy összegű szerzői jogdíjként kapott jövedelemről számolt be. A dokumentumból az derült ki, hogy Markó 2005-ben többet keresett költőként, mint miniszterelnök-helyettesként, szenátorként és RMDSZ-elnökként együttvéve. Államminiszterként ugyanis 43 197 lejt, RMDSZ-elnökként 45 376 lejt, irodalmi művei jogdíjaként viszont 90 000 lejt és 16 000 forintot könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2005-ben egyetlen könyvet sem jelentetett meg, korábban pedig kijelentette: 1990 óta, amikor politikai pályára tért, nem jut már ideje versírásra. A Krónika május 2-án közölt írásában Markó azzal magyarázta a nagy összegű bevételét, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy erdélyi és egy magyarországi kiadónak. Jelezte, hogy nagyon rövid időn belül megjelenik egy gyermekverseskötete. A Markó-sorozat azonban nem jelent meg. – Mi már májusban elküldtük az ügyészség által kért dokumentumokat – nyilatkozta Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A Pallas-Akadémia jelentette meg idén Lábujjhegyre állt ország címen Ágoston Hugó Markóval készített interjúsorozatát. „Ezután azonban csak Ágoston Hugónak járt honorárium.” – mondta Tőzsér József. A Mentor Kiadó a Markónak fizetett osztalékról tudott beszámolni. A miniszterelnök-helyettes ugyanis a kiadó részvényeinek a 22,2 százalékát birtokolja, ennek alapján kilencezer lejt utaltak át Markó bankszámlájára. – Nem hiszem, hogy mi erről akartunk beszélni – vágott vissza ingerülten Markó Béla, amikor több mint két héttel ezelőtt nemcsak a pozsonyi tárgyalásairól kérdezte a Krónika, hanem a június-júliusra ígért gyermekverseskötetét is szóba hozta. Markó kitért a válasz elől, jelezte: nem tartja időszerűnek, hogy könyvkiadási ügyeiről is kérdezze a lap. A Krónika az ezt követő két hétben napi rendszerességgel próbált interjút kérni a miniszterelnök-helyettestől, sajtótitkárának azonban nem sikerült időpontot egyeztetnie. Az RMDSZ képviselői segítségével nyirbálta meg a parlament azt a törvénytervezetet, mely az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozik. A kormány által benyújtott tervezet szerint az ügynökség feladata a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrzése lenne. A törvény vitája során az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Konzervatív Párttal alkotott alkalmi koalíciót, hogy le tudjon faragni az ANI ellenőrzési jogosítványaiból. A szövetség ezzel az EU haragját is kiváltotta. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és Olli Rehn bővítési biztos szeptemberben személyesen Markó Bélának címzett levélben kifogásolta, hogy a szövetség az ANI-törvény ellen fordult. /Gazda Árpád: Ki lehet a honor-donor? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke rejtélyes szerzőijogdíj-ügyében két tűz közé került: immár nemcsak a sajtó, hanem az Országos Korrupcióellenes Ügyészség /DNA/ is foglalkozni kezdett e kérdéssel. Markót megilleti az ártatlanság vélelme, de elvárható tőle az is, hogy elviselje a kellemetlen faggatást. /Bakk Miklós: A jogdíjügy kondenzcsíkja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

A csatlakozás előtti utolsó országjelentésbe magyarországi javaslatra, a román megfigyelők tiltakozása és az RMDSZ-képviselők távol tartása ellenére is fontos kisebbségvédelmi kitételek kerülhettek be. Kiket képviselnek azok a román megfigyelők, akik a Moscovici-jelentés vitája során magyar kollégáik távollétében méltányosnak tartották minden követ megmozgatni azért, hogy a kisebbségvédelmi kitételek ne kerülhessenek be a jelentésbe, kérdezte Bíró Béla cikkében. Vajon kötelessége-e a magyar nemzetiségű tisztségviselőknek a nyilvánosságban a román kulturális közösség „állami-intézményi” álláspontját („többségi” döntéseit) elfogadni? Ők ugyanis állami beosztásaikban elvileg egyszerre képviselik az intézményt (implicite az állampolgári nemzetet) és annak a kulturális közösségnek a tagjait, melyből vétettek. Milyen alapon kampányolnak az Európai Unió intézményeiben az állampolgári nemzet eszméjével és egy olyan egyetem „multikulturalitásával”, amely a gyakorlatban megtűri azt, hogy bizonyos tárgyakat magyar nyelven oktassanak, de amelynek szenátusa a többségi demokrácia alapján dönt minden olyan kérdésben, amelyben a döntés a kisebbségeket illetné meg. A magyar feliratokat – az erre vonatkozó határozat és a Nyugaton forgalmazott ilyen jellegű propaganda ellenére – egy év múltával sem lehet elhelyezni, s amikor Hantz Péter erre magánakcióként kísérletet tesz, azt az egyetem vezetői karhatalommal hiúsítják meg. Hantz Péter magánakciója indokolt volt. A magyar feliratok elutasítása egy „multikulturális” egyetemen a magyarellenes érzület nyílt megvallása. /Bíró Béla: A civilizáció folyamata. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kovács Péter szórvány-, szociális és ifjúsági kérdésekért felelős ügyvezető alelnököt nevezte ki a jövő év tavaszán sorra kerülő VIII. RMDSZ kongresszus biztosának. /Kinevezték a kongresszusi biztost. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Nem fogadta el az árkosi helyi tanács az autonómiával kapcsolatos népszavazás megszervezésére vonatkozó határozattervezetet. A 99 helybéli támogató aláírásával ellátott tervezetet Tóth Kálmán, a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetének elnöke terjesztette a testület elé. Máthé András árkosi polgármester közölte, támogatná a tervezetet, de a jelenlegi törvények nem engedik meg hasonló határozat elfogadását. Kovászna megyében eddig csupán Gidófalva helyi tanácsa fogadta el a határozattervezetet, a Hargita megyei Gyergyócsomafalván már a népszavazás időpontját is kitűzték. /F. N.: Árkoson nem lesz autonómiareferendum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

November 25-én Kolozsváron, Protestáns Teológiai Intézetben tartotta 121. évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke az 1956-os magyar forradalomra emlékezett. Elnöki beszámolójában Kötő József az egyesületben 2006-ban zajlott építő munkát tekintette át: a sztánai Varjuvár felújítása, a pusztinai Csángó Közösségi Ház megépítése, Kolozsváron a Szabédi-ház felújítása (ez jelenleg 80%-ban sikerült), magyar házak megépítése a Szilágyságban, Máramarosban. Szellemi építésnek számít a kiművelt emberek képzése és foglalkoztatása, az EMKE önépítés-modelljének megfelelően. A jövőben sok feladat vár az EMKE-re: többek között elkerülni a magyar kulturális védőháló eltűnésének veszélyét, gondoskodni arról, hogy az erdélyi magyar kultúra megfelelően képviseltessék 2007-ben Nagyszebenben, az európai kultúra fővárosában. Lépéseket kell tenni az Erdélyi Magyar Művelődési Intézet létrehozására. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök ismertette az elmúlt év egyesületi eseményeit. A gazdag program a társszervezetekkel való együttműködéssel (Kolozsvár Társaság, Barabás Miklós Céh, Romániai Magyar Dalos Szövetség stb.), a Határon Túli Magyarok Hivatala adatbázisának pályázatírásra való felhasználásával, a sajtó eredményes közreműködésével válhatott valóra. A közgyűlés elfogadta az önrendelkezésért síkra szálló nyilatkozat szövegét. Az EMKE „teljes mértékben támogatja a romániai magyarság közösségének azon törekvéseit, amelyek a közösségi önrendelkezés közjogi formákba iktatott megszerzését célozzák „ – áll a dokumentumban. Ezután tizenhárom kategóriában osztották ki az EMKE 2006-os díjait azoknak a személyiségeknek, akik kulturális, szervezői vagy mecénási munkásságukkal hozzájárultak az egyesület célkitűzéseinek teljesítéséhez. Az idei ünnepeltek névjegyzéke: Spectator-díj – Köllő Katalin, Kacsó András-díj – Szarkaláb Néptáncegyüttes, Bányai János-díj – Tőtszegi Tekla, Kun Kocsárd-díj – Gábos Dezső, Nagy István-díj – Fórika Éva, Bánffy Miklós-díj – dr. Kovács Levente, Kovács György-díj – Rapper Gábor, Poór Lili-díj – Biluska Annamária, Szentgyörgyi István-díj – Bodea György, Szolnay Sándor-díj – Ujvárossy László, Monoki István-díj – Kovács Erzsébet, Balázs Ferenc-díj – Burus János, Gr. Mikó Imre-díj – ifj. Pászkány Árpád. /Ördög I. Béla: Kiosztották az EMKE 2006-os díjait. Az önrendelkezést sürgeti a közművelődési egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Matematikai és Informatikai Szakosztálya november 25–26-án Csíkszeredában megrendezte a Bolyai Farkas Emlékkonferenciát, amelyen matematikai, informatikai, matematikatörténeti és módszertani előadások hangzottak el. Itt adták át először az idén alapított Farkas Gyula emlékérmet. Az idei díjazottak: Bandi Árpád (Marosvásárhely), Bencze Mihály (Brassó) és Farkas Miklós (Segesvár) tanárok. Az emlékérem Széchenyi Kinga magyarországi képzőművész alkotása, amelyet minden évben a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematikai és Informatikai Szakosztálya képviselői ítélnek oda. A konferencia matematikatörténeti előadásai Bolyai Farkasnak állítottak emléket, aki 150 évvel ezelőtt, 1856. november 20-án hunyt el, és aki 47 éven keresztül tanított matematikát, fizikát és kémiát a marosvásárhelyi Református Kollégiumban. /Borzási Péter: Bolyai Farkas Emlékkonferenciát tartottak. Első ízben adták át a Farkas Gyula Emlékérmet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület agrártudományi szakosztálya második alkalommal szervezett Marosvásárhelyen, november 25-én a Sapientia Egyetem campusában tudományos szimpóziumot. A rendezvényről dr. Jakab Sámuel, az agrártudományi szakosztály elnöke és dr. Csávossy György számolt be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület november 24-én megtartotta plenáris ülését. Az agrártudományi szakosztály azért választotta Marosvásárhelyt, hogy a Sapientián és a nyárádszeredai kihelyezett kertészeti karon tanuló kertészmérnöki hallgatók részt vehessenek. A szakosztály lapot ad ki, az Erdélyi Múzeumi Füzetek agrártudományi sorozatát, amelynek az első száma két héten belül megjelenik. Sebestyén Csaba előadást tartott, amelyben részletesen felmérte az EU csatlakozás összes feltételét és hozadékát. Agrárszakemberek, kertészek, tájkertészek, növényvédő szakemberek, a talajtan ismerői, vízügyi, állattenyésztési szakemberek tartottak előadásokat. Az egyetem munkatársai tudományos dolgozatokkal is segítik az akkreditációs folyamatot. /EME agrártudományi szimpózium. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

Az egyetemi napok alkalmával kéthetes nemzetközi tudományos konferenciasorozat zajlik a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A rendezvénysorozat november 24-én A romániai magyar nyelvű vizuális nevelésért című, kétnapos konferenciával kezdődött, amelyet az intézmény képzőművészeti tanszéke szervezett. Ugyancsak a hétvégén zajlott A közgazdaságtan időszerű kérdései című konferencia, illetve a filozófia tanszék Ez nem egy pipa című előadása; ez utóbbi a modern művészet témakörét mint kihívást mutatta be. Az egyetemi napok zárórendezvénye az Értékek, célkitűzések a romániai magyar oktatásban című konferencia lesz, amelyet a Partiumi Keresztény Egyetem társadalomtudományi tanszéke szervez meg december 8-án és 9-én. /Gergely Gizella: Egyetemi napok zajlanak a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

A RMDSZ által 1996-ban létrehozott Iskola Alapítvány jelenleg is kiterjedt oktatási támogatási rendszert működtető intézmény, megalakulását közel százan ünnepelték Kolozsváron. Kelemen Hunor, az alapítvány vezetője, az Iskola Alapítvány eddigi tevékenységét ismertette. Az alapítvány az elmúlt tíz éve során több mint tízezer magyar fiatal számára nyújtott szociális ösztöndíjat, és 130 ezer diáknak folyósított oktatási nevelési támogatást. /Tízéves az Iskola Alapítvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ – Az Iskola Alapítvány az erdélyi magyarság életében fontos pozitív példák egyike, amely azt a felismerést erősíti, hogy a magyar közösség boldogulásához nem elég a politikai küzdelem, nem elég a harc: emellett építkezni, dolgozni kell – jelentette ki Markó Béla november 25-én Kolozsváron, az alapítvány létrehozásának tízéves évfordulója alkalmából tartott rendezvényen. Markó emlékeztetett, az alapítvány megszületése előtt, 1995-ben az RMDSZ rendkívül nehéz helyzetben volt: a szövetség által kidolgozott oktatási törvénytervezet és az ennek támogatására összegyűjtött mintegy 500 ezer aláírás dacára ugyanis a román parlament olyan oktatási törvényt fogadott el, amely elfogadhatatlan tiltásokat tartalmazott a magyar nyelvű oktatásra nézve. /Tízéves az Iskola Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

– Az erdélyi magyar közösség legnagyobb teljesítménye, hogy a legnehezebb időkben is megtartotta az önmagába vetett hitét, meg tudta őrizni egységét és magyarságát – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök november 25-én Eheden, az újjáépített római katolikus templom benedikálási szertartásán. A felső-nyárádmenti, mindössze 400 lelket számláló ehedi magyarság egyben megünnepelte a településre vezető bekötőút feljavítását is. A katolikus templom rendbetételét a kormány 200 millió lejjel, az RMDSZ-vezetésű Maros megyei önkormányzat 35 millióval támogatta. /Megtartani a kis közösségeinket. Felavatták az újjáépült ehedi templomot. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./