November 24-én mutatja be Aradon a tizenharmadik Fecskés könyvet a Kölcsey Egyesület a Tulipán könyvesboltban. A XIX. század végén Somogyi Gyula mutatta be Arad utcaneveit, 2005-ben pedig Ficzay Dénes könyvében lehetett találkozni a régi és új utcanevekkel. A tanulmány a szerző halála miatt torzóban maradt. Lehoczky Attila, a Csiky Gergely Iskolacsoport fiatal történelemtanára a két anyagot saját kutatásaival kibővítve, összeállította az utcanév-táblázatot Az aradi utcanevek változásai (történetiségükben) címmel, amely magába foglalja az 1919 előtti és utáni elnevezéseket. A könyvet Ujj János történész lektorálta. Jelenleg Aradon a több mint 700 utcanév között alig 22 viseli magyar személyiség nevét. /Elkészült a 13. Fecskés könyv. Az aradi utcanevek változásai. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

Marosvásárhely régi települést egy 1316-ból való írásos dokumentum Forum Siculorum (a székelyek vásárhelye) néven említi. A város történetéről, múltjáról a XX. század elejéig csak Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (1870) és Koncz József: A marosvásárhelyi Ref. Kollégium története (1896) című munkákban találunk utalásokat. Így került sor arra, hogy 1902-ben a polgármesterré választott dr. Bernády György szerződést kötött dr. Dékányi Kálmánnal, Biás Istvánnal és Kelemen Lajossal a város történetének megírására, de az első világháború kitörése következtében a terv meghiúsult. Kelemen Lajos kutatásai alapján elkészült várostörténeti munkája, aminek ma is jelentős hézagpótló szerepe van. Kelemen Lajos (1877-1963) Marosvásárhelyen született és itt végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Osztálytársa és jó barátja volt ifj. Nemes Ödönnek, akinek rajztanár édesapja lelkesen másolta Marosvásárhely és környékének középkori falfestményeit, amit a fiúk nagy érdeklődéssel szemléltek. Kelemen Lajos 1893-ban, V. gimnazista korában osztálytársával már tudományos kíváncsisággal szemlélte a vártemplomi kápolna régi, málladozó falképeit, majd 1894-ben elkísérték az idősebb Nemes Ödönt Gógánváraljára, Ádámosra, 1896-ban Nyárádszentlászlóra és Nagyölyvesre a templomokban még létező falképek lemásolására. Ezek a kirándulások hozzájárultak, hogy Kelemen Lajos Orbán Balázs életművének folytatója kívánjon lenni, s e célból 1896-ban beiratkozzon a kolozsvári tudományegyetem történelem–földrajz szakára. A vásárhelyi indítás meghatározta Kelemen Lajos érdeklődését a középkori építészet, iparművészet emlékeinek a felkutatásában. Már II. éves korában a festett mennyezetű pusztuló régi templomokról, a kolozsvári falfestményekről publikált a helyi hírlapokban. Aggodalommal írt 1903-ban az erdélyi műemlékek sorsáról s azok intézményes megvédésének, valamint a közvélemény kialakításának a szükségességéről. Kiállott a templomok eredeti formában való restaurálása mellett. Műemlékvédelmi harca során megnőtt a tekintélye, s így az egyházak sok esetben kérték a tanácsát. Elévületlen érdeme, hogy felismerte a falusi templomok, vidéki kúriák és kastélyok művészettörténeti jelentőségét és küzdött azok sorsáért, mert abban a magyar nemzeti tudat ébrentartását látta. A különböző lapokban megjelent írásait könyv alakban csak halála után, 1977-ben adták ki Szabó T. Attila bevezető tanulmányával /Művészettörténeti tanulmányok/. 1982-ben B. Nagy Margit gondozásában további kiadatlan munkái válnak hozzáférhetővé /Művészettörténeti tanulmányok. II. kötet/ Ebben két önálló fejezetben Marosvásárhely, Kolozsvár és környékének múltját és műalkotásait mutatja be. /Fodor Sándor (S.): Járom az utat… = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

A kolozsvári Napsugár gyermekfolyóirat közelgő 50. “születésnapja” alkalmából elindított öt Napsugár-vándorbot egyike megérkezett Temes megyébe, és elsőként a Temesvári gyárvárosi (1-es számú) iskola magyar tagozatos diákjai vették át. A Csiky Gergely Állami Magyar Színházban rendezett ünnepségen Tamási Emese tanítónő, a staféta Temes megyei szervezője köszöntötte a megjelenteket, a gyerekek versekkel, énekekkel köszöntötték a félszázados lap szerkesztőségét. Fellépett az Eszterlánc gyermek-néptánccsoport is, amely a Városi Művelődési Ház magyar együtteseként működik. A minden megyében, iskolában megrendezett ünnepségekről készült video-felvételeket, megjelent újságcikkeket, beszámolókat, valamint a gyerekek által készített emlékkönyvet elküldik a szerkesztőségnek, amely ezzel mutatja meg a világnak, hogy “milyen nagy, erős és vidám a Napsugár-család”. /P. L. Zs.: Megérkezett a Napsugár-stafétabot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

November 17-én hosszan tartó, súlyos betegség után, 79 éves korában elhunyt Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb és legismertebb magyar labdarúgója. A magyar kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította temetésének napját. A gyászszertartást december 9-én, szombaton rendezik Budapesten. Az olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes futball-legendát az elmúlt hat évben folyamatosan a klinikán kezelték. A legenda halálával már csak ketten vannak életben az Aranycsapatból, Buzánszky Jenő és a kapus Grosics Gyula. /Elhunyt Puskás Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem ösztönzi a színházzal, színművészettel foglalkozó írások megszületését, kiadását. November 10-én, a Színművészeti Egyetemen tartott könyvbemutatón a témával kapcsolatos öt könyvet mutattak be. Király Kinga Júlia A rothadás esztétikája című könyve a Gotzi életműre alapoz. Gotzi puritán színpadi nyelvet használó szövegei magyar nyelven, a szerző fordításában olvashatók. Killár Kovács Katalin a színpadi improvizáció technikáit mutatta be több év kutatómunka alapján az Improvizatia in procesul creatiei scenice című könyvében. Albert Máriának két könyvét ismertették. Az English Act című könyvében a színházi gondolkodást összekapcsolta az angol nyelv oktatásával. Angol drámairodalmi szövegek felhasználásával olyan tankönyvet állított össze, mely segítségével a diákok színházat tanulnak, de közben nyelvet is. Albert Mária fordításában mutatták be Ion Coja bukaresti professzor Színművészeti poétika című művét. Ungvári Zrínyi Ildikó Bevezetés a színházantropológiába című kötete a mai színházi gondolkodás alapgondolatait próbálja letapogatni. A színházantropológia kibontakozóban levő tudomány, a marosvásárhelyi egyetemen Ungvári Ildikó nevéhez köthető. /Szász Enikő: XII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Kiadói újdonságok Thália birodalmáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

November 12-én mutattak be Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Házban három Marosvásárhellyel, tágabb értelemben Erdély múltjával foglalkozó könyvet, a Mentor Kiadó gondozásában, az Erdély emlékezete sorozatban jelentek meg. Péter Mihály orvosprofesszor közel négy évi munka eredményeként vetette papírra az erdélyi fogorvoslás első magyar nyelvű monográfiáját Az erdélyi fogorvoslás történetéből címen. A kötet több mint ötszáz év tevékenységét mutatja be, közben emléket állít a marosvásárhelyi klinikák vezetőnek is. Pál Antal Sándor levéltáros Marosvásárhely jogszabályai és polgárnévsorai a XVII-XVIII. században című könyvében forrásokat tárt fel. A kötetnek folytatása is lesz, ígérte, hogy a jövő évben piacra kerül egy újabb vásárhely-történeti tanulmánykötete. Sebestyén Mihályt a Marosvásárhelyi Református Kollégium története foglalkoztatta. A kollégiumtörténet második nagy fejezetét írta meg A Marosvásárhelyi Ev. Református Kollégium történetéből (1895–1944) címmel. Az első kötet, ami sajnos még nem jelent meg, Koncz József munkája. /Sz. E.: Vásárhelyi könyvekben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Újabb két kötettel (a szerkesztő szerint füzettel) gyarapodott a Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése című könyvsorozat. A nagy erdélyi nyelvtudós életcélja volt Erdély teljes történeti helynévtárának összeállítása és közzététele. Harmincöt kartondoboz volt tele sokféle tárgyú és jellegű följegyzéssel, amikor 1987-ben Szabó T. Attila elhunyt. Az anyagot a budapesti Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára vásárolta meg, a kiadást pedig pályázatokon nyert pénzösszegek biztosították. Jó ötlet volt az anyag megyénkénti elrendezése, az adatoknak pedig időrendbe való besorolása. Eddig a következő kötetek láttak napvilágot: Alsó-Fehér megye, Háromszék, Szilágy megye, Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő megye, Torda-Aranyos megye, Udvarhelyszék. A mostani kiadvány címe: Maros–Torda megye. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi Hajdú Mihály és Sófalvi Krisztina. A megjelenés éveként 2005 szerepel, de a Hajdú írta előszó 2006. január 12-én keletkezett. A lejegyzés, javítás, ellenőrzés, korrektúra munkáját Sófalvi Krisztina végezte, akinek román nyelvtudása segített. Sófalvi Krisztina erdélyi származású, eddig, huszonévekben számolható élete a Hargita megyei Felsősófalvához kötődik. Már több nyelvészeti vonatkozású közleménye látott napvilágot. A régi helynevek ismerete nélkül roppant nehéz volna a nyelv-, település-, egyház- és iskolatörténet „művelése”, de a helynévanyag sok esetben az egykori joggyakorlatra, szokásvilágra is utal. Maros-Torda megye helynévanyaga egyike a leggazdagabb helynévtárral rendelkező településeknek. /Ráduly János: Történeti helyneveink. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Két román nyelvű kötetet mutattak be november 16-án Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén, az esemény két nyelven zajlott, az érdeklődök között egyaránt jelen voltak románok és magyarok. Emilia Comisel – Francisc László: Constantin Brailoiu, partizan al etnomuzicologiei fara frontiere (Constantin Brailoiu, a határok nélküli etnomuzikológia partizánharcosa, Eikon Kiadó, Kolozsvár, 2006) című kötetét dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár ismertette. Emilia Comisel rengeteg levelet, dokumentumot gyűjtött össze, amelyeknek egy részét – főként a magyar vonatkozásúakat – dr. László Ferenc dolgozta fel a kötetben. Dr. Tánczos Vilmos, a Néprajz tanszék egyetemi docense ismertette Daniel Hrenciuc: Maghiarii in Bucovina 1774–1941 (Princeps Kiadó, Iasi, 2006) című munkáját. A szerző a bukovinai székelyek sorsát mutatta be, kezdve a madéfalvi mészárlással egészen az öt magyar bukovinai falu létrejöttéig. Tánczos Vilmos a bibliográfiából hiányolja a bővebb magyar nyelvű források tanulmányozását, viszont mintaszerűnek tartja, hogy a szerző fontos szerepet szánt könyvében a bukovinai magyar falvak és iskolák demográfiai bemutatásának. /Birtalan Ágota: Népzenével fűszerezett könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Számos közéleti személyiség és Erdővidék minden tájáról érkező ünneplő sereg részvételével nyitották meg november 17-én Baróton a régió múzeumát. Erdővidék Múzeumának vezetője, Demeter László elmondta: a hetvenes években néhány évig tájmúzeum működött Baróton, de azt 1984-ben bezárták, a kiállítás alapját jelentő Kászoni Gáspár-hagyatékot pedig elszállították. A most avatott intézménynek 2002-ben vetették meg az alapjait, amikor pályázat révén megvehették a Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló épületet. Az avatóünnepség a Kájoni Consort régizene-együttes előadásával ért véget. /Hecser László: Felavatták Erdővidék Múzeumát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./ A környékbeli tizenegy helység közönségét kiállításokkal, koncertekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítésekkel, színi előadásokkal és olvasómaratonnal szórakoztatta a közművelődési napokat szervező Gaál Mózes Közművelődési Egyesület. Erdővidék Múzeumában könyvtár, restaurálóműhelyek, raktár, előadóterem és további kiállítótermek kapnak majd helyet. Utóbbiakban helyezik el a vargyasi bútorfestést meghonosító és tizenötödik nemzedéke művelő, az Erdővidék Kultúrájáért Díjjal most kitüntetett Sütő család alkotásait. /Múzeumavató Baróton. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes tisztségéből való lemondatását szorgalmazza a Konzervatív Párt (PC) amiatt, hogy Markó kizárólag magyar nyelven mondta el beszédét a budapesti román-magyar közös kormányülésen. A legtöbb román napilap a kormányülést követő számában az autonómia kérdését helyezte tudósításának középpontjába, címoldalon azonban csak néhány újság közölte a diplomáciai eseményről szóló anyagokat. /Gujdár Gabriella, Guther M. Ilona: Újra vehemensen támadják Markót a konzervatívok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Felfüggesztette tisztségéből Jakab Eleket, a Romgaz gázkitermelő vállalat és Nicolae Coroiut, az Electrica állami áramszolgáltató vezérigazgatóját Codrut Seres gazdasági miniszter. A tárcavezető eredetileg szabálytalan közbeszerzési eljárások miatt folyó vizsgálattal magyarázta döntését, november 19-i rögtönzött sajtótájékoztatóján már politikai nyomásról, illetve a gazdasági maffiáról beszélt, amely őt és családját is zaklatta az utóbbi hetekben. Alig néhány nappal a Legfelső Védelmi Tanács november 22-i ülése előtt – amelyen Codrut Seres miniszter lesz a főszereplő az államfő által kért, az energetikai stratégiával kapcsolatos beszámoló miatt – a gazdasági tárca első embere 30 napra felfüggesztette tisztségéből két, a minisztérium alárendeltségébe tartozó vállalat vezetőjét: Jakab Eleket és Nicolae Coroiut. Jakab Eleket a tavaly az RMDSZ javasolta a Romgaz élére. Magát Winkler Gyula minisztert is, aki a minisztériumon belül a kereskedelemért felel, meglepte Codrut Seres döntése. Jakab Eleket erkölcsileg és szakmailag teljesen kifogástalan embernek ismeri, nyilatkozta. Hasonlóan nyilatkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki Jakab Elekről csak jót tud mondani. Codrut Seres tárcavezető szerint nem csak a politikusok próbálják őt befolyásolni, hanem az üzleti érdekeltségeit elveszítő gazdasági maffia is meg akarja félemlíteni. /Králik Lóránd: Rabló-pandúrt játszik Seres. Felfüggesztették tisztségéből Jakab Elek Romgaz-vezetőt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20

Nehéz megmondani, mi lesz a végkimenetele a Codrut Seres gazdasági miniszter kiváltotta hűhónak. Jakab Elek korrektségét illetően nem merült fel kétség. Az ugyanis, hogy a Romgaz közbeszerzési akcióit nagyjából ugyanazok a cégek nyerték, önmagában még nem jelent korrupciót. Szászmedgyesen Jakab Elek egy év alatt kimagasló eredményeket ért el, rekordnyereséget könyvelhetett el egy kiemelt stratégiai ágazatban. /Ágoston Hugó: Üldözött üldözők. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20

A decentralizáció és autonómia ellen agitáltak a székelyföldi románok, a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának (FCRHC) tagjai Marosfőn. A megbeszéléshez – melyet több politikai párt is támogatott – csatlakozott néhány Maros megyei polgármester és a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei szervezetének tagjai is. Ioan Solomon, a fórum elnöke a magyarok autonómiatörekvéseit aberránsnak és európaiatlannak minősítette. A találkozón többen is úgy vélték, hogy Székelyföld román többségű falvaiban szándékosan hátráltatják a megyei elöljáróságok az infrastruktúra fejlesztését. A magyar érdekvédelmi szervezetek autonómiatörekvéseit székely enklávé létrehozására tett kísérletnek nevezték. Az egyik felszólaló kijelentette: ő nem soviniszta, semmi baja az RMDSZ-szel, amely jól teszi, hogy képviseli a magyarság érdekeit, de ezt ne a kormányban tegye. A gyűlésnek egyetlen „fekete báránya” volt Mihai Meres balánbányai polgármester személyében, aki gyávák gyülekezetének nevezte a fórumot. „Az az érzésem, hogy sürgősségi kórházba tévedtem. Itt mindenki siránkozik, versfelolvasást tartanak veteránok. Ezek az események már mindjárt száz éve történtek, inkább a jövőbe kellene tekintenünk és felkészülni egy esetleges olyan forgatókönyvre, hogy létrejön a székelyföldi autonómia” – mondta. A találkozó végén jelen volt néhány ortodox egyházi méltóság is. A résztvevők elfogadtak egy memorandumot, melyben többek között azt kérik a román államtól, hogy foglaljon határozottan állást a magyar követelések ellen, valamint „akadályozza meg a magyarok revizionista, szeparatista és irredenta törekvéseit”. /Horváth István: A román nyelv hivatalossá tételét kérik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20

Felvilágosító kampánykörutat szervez az RMDSZ, amelynek célja az Európai Unióval kapcsolatos tévhitek eloszlatása. A Szeretem Európát elnevezésű karaván iskolákba, egyetemekre, szerkesztőségekbe látogat majd el. Minden állomáson az Európai Unió népszerűsítése mellett sor kerül egy 80 perces humorestre is; ezen a politikusok csupán 15 percet kapnak beszédre, mert „ők unalmasak” – fogalmazott Kovács Péter. /Debreczeni Hajnal: Szeretni Európát, illúziók nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20

Első ízben tartott ingyenes vállalkozói képzést 14-29 év közötti fiataloknak a sepsiszentgyörgyi Könczei László Egyesület, a Kovászna megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatásával. Közel negyven egyetemista, munkavállaló és vállalkozó részvételével zajlott az a felkészítő. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának vállalkozásmenedzsment karának előadói a cégműködés pénzügyi, finanszírozási, fejlesztési vonatkozásait ismertették. A négy, hétvégén zajló képzés utolsó moduljában Králik Loránd nagyváradi vállalkozó, az ÚMSZ gazdasági szerkesztője beszélt a tőkepiacról, tőzsdézésről, tőkepiaci adózásról és befektetési alapokról. Tóth Birtalan Csaba, a Könczei Egyesület elnöke elmondta, hogy a fiatalok egyaránt értékelték az előadóktól származó, saját, konkrét tapasztalatok átadását, a 14-29 év közötti korosztályra történő odafigyelést, valamint a képzés díjtalan jellegét. /Domokos Péter: Oda kell figyelni a kezdő vállalkozókra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20

Péterffy Irén „nem átallott még büszke is lenni arra, hogy ő a nyilatkozatot képes volt nem aláírni”, tehát nem vállalta, hogy besúgó legyen. „Péterffy attitűdjét a posztmodern szemlélő joggal tarthatja nevetségesnek.” – írta Bíró Béla, és megmagyarázta: mit változtatott a hatalommal való akkori akár nyílt szembeszegülés is a helyzeten, a helyzetünkön? A román kommunizmus nem bukott meg. Minden ment (és megy) tovább a maga tragikomikus útján. Bíró Béla szerint Péterffy Irén úgy vélte „(oh, sancta simplicitas!), hogy az aláírást elutasítva, valamiféle hőstettet hajtott végre. S még ma sem látja, hogy valójában csak önmagát tette tönkre és nevetségessé.” Bíró Béla fölvetette: „magyarázza már meg valaki, hogy mi ez az egész ötvenhat körüli világra szóló felhajtás! Ők, ötvenhatosok tényleg balekok lettek volna „mindannyian”? Mert ha igen, akkor a romániai magyar tragikomédiában (Dürrematt szavaival) továbbra is a „legrosszabbra” számíthatunk.” /Bíró Béla: Van még, ami fáj? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Tizenhetedik alkalommal ünnepelt együtt a Kárpát-medence magyarsága Érmindszenten Ady Endre születésének (1877. november 22.) évfordulója alkalmából, ahová elzarándokoltak a Mindszent nevű települések küldöttei határon innenről és túlról. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Múzeum-Egyesület partiumi alelnöke, a rendezvény főszervezője bejelentette: indítványozzák egy érmelléki néprajzi múzeum létrehozását, arra a kiállításra és kezdeményezésre építve, amely most a szülőház közelében van. Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere az összetartás, a félelem nélküli összetartozás szükségességéről szólt. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész mai helyzetünket Ady koráéhoz hasonlította. Mint mondta, az összefogás és kölcsönös türelem sohasem volt magyar erény. Az érmindszenti zarándoklatot megelőzően Szatmárnémetiben kilenc csapat részvételével zajlott az Ifjú szívekben élek hagyományos Kárpát-medencei Ady Endre versmondó verseny. /Sike Lajos: Ady-zarándokok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

A Bihar megyei Margittán Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is részt vett az Ady Endre születésének évfordulójára rendezett ünnepségen. Az Ady-szobor koszorúzása után a színházban ünnepi beszédében az elnök asszony az összefogás fontosságára szólította fel az erdélyi és partiumi magyarokat. /Both Abigél: Adyra emlékeztek Margittán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Újra a törvényszéket járja a Bikfalvi Közbirtokosság. Már tucatnyi peren túl van, de még távol áll attól, hogy jussát megkapja. Területeinek tetemes része Bodza-vidékre esik, s gáncsoskodás gátolja vagyona visszaszerzését. /Szekeres Attila: Ismét gáncsolják (Bikfalvi közbirtokosság). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

Ezentúl a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán lévő Madaras-ház ad otthont a játszóháznak, itt lesznek a foglalkozások a gyergyói gyerekeknek, tájékoztatott Csergő Tibor igazgató. Szakemberek tanítják majd őket gyöngyfűzésre, növényi festésre, szövésre, agyagozásra, de ostorkészítésre és íjazásra is. Az országban ez az egyetlen múzeum, ahol ilyenfajta foglalkozás is helyet kap. /Balázs Katalin: Játszóház a múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./

Az 1956-os magyar forradalommal összefüggő romániai eseményekről nyílt emlékkiállítás az együttes magyar-román kormányülés alkalmából Budapesten. A Sor(s)ok között című tárlatot Hiller István oktatási és kulturális miniszter nyitotta meg, köszöntőt mondott Adrian Iorgulescu, Románia kulturális minisztere. Hiller István beszédében hangsúlyozta: „azt szeretném, ha a román és magyar kulturális miniszter ilyen nagyszerű kulturális eseményeken minél gyakrabban szoríthatná meg egymás kezét”. Adrian Iorgulescu emlékeztetett arra, hogy Romániában csaknem 10 ezer, többségében fiatal embert tartóztattak le a magyar forradalom iránt kinyilvánított szolidaritásuk miatt. A letartóztatottak közül huszonnégyen az életükkel fizettek azért, mert kifejezték szolidaritásukat. A Ceausescu-rezsim alatt ezernél többen haltak meg a kommunista rendszer elleni tiltakozásuk miatt. „ A kiállítás szervezője Varga Andrea történész. Romániában máig nem semmisítették meg semmisségi ítéletekkel a korabeli ítéleteket, és nem törekedtek a történelmi emlékezet korrekciójára. /Isán István Csongor: Sor(s)ok között: tárlat ’56-ról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

November 17-én tartották Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum a jubileumi rendezvénysorozatának záróünnepélyét. „A Bolyai Farkas Elméleti Líceum ereje abban a háttérben is rejlik, és a fejlődése a jövőben abban is reményteljes, amit a város magyarsága, vezető személyiségei, öregdiákjai, vállalkozók, a mai bolyais diákok és tanári kar, az iskola személyzete jelentenek és képviselnek az iskola életében” – fejtette ki Bálint István igazgató. 1989-ben azzal vonultak az emberek az utcára, hogy a rendszerváltás után sikerül visszakapni a magyar iskolákat. Akkor sem sikerült és a Bolyaiért, az anyanyelvi oktatásért szervezett békés, gyertyás tüntetésnek magyarellenes pogrom lett a vége. A kitartó jogkövetelésnek köszönhetően 2005-ben sikerült végre elérni, hogy ismét magyar iskola legyen a Bolyai. De sok még a tennivaló, vannak még egykori iskolák, ingatlanok, amelyeket nem sikerült visszaszerezni. A diákok színvonalas előadást tartottak, majd Az én iskolám címmel Miholcsa Gyula operatőr dokumentumfilmjét vetítették le. /Vajda György: Bolyais záróünnepély. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Krassó-Szörény megye magyarsága mindenki számára példát mutat összefogásból: a közösség tenni akarását mutatja a magyar kulturális központ létrehozása is – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök november 18-án Resicabányán. Az RMDSZ elnöke Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, valamint Kovács Péter alelnökkel a szövetség megyei szervezete, a nemzeti kisebbségek, valamint a helyi önkormányzatok képviselőinek jelenlétében, ünnepi keretek között felavatta a Magyar Művelődési Ház épületét. A Communitas Alapítvány támogatásával létrejövő intézmény a helyi közösségi, művelődési élet központi helyszíne lesz. /Példaértékű összefogás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatónak, Hubay Miklós drámaírónak, Fejtő Ferenc írónak, Kokas Ignác festőművésznek, Törőcsik Mari színművésznek, T. Sós Vera matematikusnak és Újfalussy József zeneesztétának ítélték oda idén a Hazám-díjat. A november 18-i díjátadáson Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke méltatta a kitüntetettek életművét. A XXI. Század Társaság elismeréseit Kocsis András Sándor alelnök és Ördögh Szilveszter író, kuratóriumi elnök adta át a díjazottaknak a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepségen. A Hazám-díjat 2001. október 31-én alapította a XXI. Század Társaság. Az elismerést a társaság évente olyan embereknek ítéli oda, akik a magyar közgondolkodásban, az ország tudományos, illetve művészeti életében kiemelkedő szerepet játszanak.  /Hazám-díj Kallós Zoltán erdélyi néprajztudósnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Rendőrségi kihallgatáson megvertek és elektrosokkal áramot vezettek több kiskorúba november 17-én Csíkszeredán a rendőrségen. A Kós Károly Szakközépiskola és a Székely Gábor Iskolaközpont három-három tanulóját lopás kapcsán kísérték be a rendőrségre, a kihallgatás alatt több ízben megütötték őket. A csíkszeredai diákok a rendőrség feltételezése szerint több gépkocsiról eltávolították a márkajelvényeket. Tankó József, a Kós Károly Szakközépiskola oktatója kifejtette, a rendőrök a tanóra megkezdése előtt az osztályteremből vitték ki a tanulókat. Néhány óra múlva engedték vissza őket az iskolába, s a diákok elmondták, hogy a rendőrök többször is megütötték őket. „Javasoltam, hogy szerezzenek be orvosi látleletet, azonban mivel nem csíkszeredaiak, és haza kellett utazniuk a szülőfalujukba, ez elmaradt” – tájékoztatott Tankó. Hozzátette, az egyik iskolás arra panaszkodott, hogy az ütések következtében megfájdult a mája, egy másik diáknak pedig a fején látszottak ütésnyomok. Az iskolás fiú azt is elmondta, két rendőr többször megpofozta és hasba vágta őket. A Hargita megyei rendőrparancsnokság szóvivője, Filip Gheorghe közölte, hogy valóban kihallgattak hat kiskorú személyt a rendőrségen lopás gyanújával, és bebizonyosodott, hogy ők a tettesek. Filip Gheorghe nem tudott arról, hogy a tanulókat megpofozták vagy esetleg megverték volna. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor a Krónikától értesült a történtekről. Elmondása szerint nem először történik rendőri túlkapás a környéken, amit az RMDSZ-képviselők rendszeresen jeleznek az illetékes hatóságoknak. A szenátor úgy véli, elejét kell venni a hasonló rendőri túlkapásoknak. /Kelemen Tamás:  Iskolásokat vertek meg a csíkszeredai rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Évforduló közeleg: az erdélyi püspökséget egy évezrede alapította Szent István király. A Román Televízió magyar adása által készített filmsorozat célja nyomon követni, felvázolni, mit jelentett a kereszténység felvétele, illetve a katolicizmus fennmaradása Erdélyben, a kezdetektől napjainkig. Az erdélyi püspökség tíz évszázada címen adásba kerülő öt részes dokumentumfim-sorozat dr. Marton József egyetemi tanár közreműködésével készült. Rendezte és filmezte Sánta Ádám, szerkesztője Balázs János. /Az erdélyi püspökség tíz évszázada. A Román Televízió magyar adásának filmsorozata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

November 19-én Budapesten a Szent István bazilikában bemutatott szentmisével kezdődött meg a magyarországi Szent Erzsébet jubileumi év. Az emlékévet Erdő Péter bíboros és a magyar püspökök szentmiséje nyitotta meg, majd a Művészetek Palotájában folytatódott az ünneplés, ahol átadták a Szent Erzsébet rózsája elnevezésű díjat, valamint előadták Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. /Szent Erzsébet-év Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

A mezőmadarasi alkotótábor, a vendégszerető falu, a szervező Mezőmadaras Fejlesztési Egyesület és a helyi református egyházközség öt éve visszavárja vendégeit, amatőr és szakképzett képzőművészeket, fotóművészeket. A tábor befejezése után tárlaton láthatók a Mezőmadarason készült munkák, melyre ezúttal Marosvásárhelyen, a Szabadi úti református egyházközség Dr. Juhász András termében került sor. A hagyományosan a Mezőmadaras Fejlesztési Egyesületnek és a helyi református egyházközségnek ajándékozott munkákból jött létre a tárlat. /Nagy Botond: Marosvásárhelyen is bemutatkozott a mezőmadarasi alkotótábor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Csíkszeredában tartották a IX. Prímástalálkozót. A Szamosújvárról érkezett Gherman József a Pacsirtát fordítva tartott hegedűvel is eljátszotta, majd a vonót a combjához szorítva, immár a hegedűjét húzogatva rajta, adta elő Ciprian Porumbescu közismert szerzeményét. Fellépett többek között a péterlaki Csiszár Aladár és zenekara, a nemzetközi sikernek örvendő gyimesi Zerkula János, továbbá Varga István Csipás és zenekara. /Horváth István: Prímásbravúrok Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Kolozsvári 1956-os emlékhelyek címmel László Miklós fotóiból nyílt kiállítás november 17-én a Kolozsvár Társaság székhelyén, a Kolozsvár Galériában. Dávid Gyula irodalomtörténész, az 1956-os forradalom meghurcoltja írta a fotók kísérő szövegét. Rámutatott: minden nemzet történelemtudatának van egy forrása, amely tankönyvekből tanulható, illetve az íratlan közösségi történelmi emlékezet, amelyet rendszerint emléktáblák, szobrok erősítenek. /F. I.: Képzeletbeli emléktáblák avatója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./