Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2006. november 14.
Népes közönség gyűlt össze Csernakeresztúron a helyi hagyományőrző egylet által hatodik alkalommal megszervezett bukovinai székely mesemondó vetélkedőre. Öröm volt hallgatni a bukovinai székely nyelvjárásban előadott történeteket. Az első helyezést a csernakeresztúri Kelemen Szabolcs érte el a “lejánlopásról” szóló történetével. /Gáspár-Barra Réka: Ádám teremtésétől a “lejánlopásig”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2006. november 14.
A múlt évi bánsági árvíz idején tudatosult csak az emberekben, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a társadalomban az egyházi segélyszervezetek és a magánkezdeményezésre létrejött karitatív szolgálatok. A tavaly áprilisi katasztrófa során, illetve azt követően szervezett segélyakciókat foglalta könyvbe a temesvári Boér Jenő Adni, tenni segíteni /Solness Kiadó, Temesvár/ című interjúkötete. A római katolikus egyház és a Caritas, illetve a többi történelmi magyar egyház főméltóságai, képviselői szólalnak meg a könyvben, de szó esik a Máltai Segélyszolgálat, a Hilfe für Kinder szervezet, a Reconstructio 2005 Egyesület, a Keresztény Emberbaráti Orvosi Szervezet, a Christiana tevékenységéről is. /P. L. Zs.: Az adakozás dicsérete. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2006. november 14.
Bemutatták Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió egykori hírszerkesztője Vasfüggönyön át. A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál – előtte és utána című könyvét a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában. Skultéty 1920-ban született Nagykaposon, Budapesten járt közigazgatási karra, majd 1945 januárjában a szovjet csapatok őt is elvitték „malenkij robotra”. Ceglédre, végül a moldovai Focsani-ba került. Innen megszökött, s Erdélyen keresztül hazament Magyarországra. 1947 októberében elhagyta Magyarországot és Párizsban telepedett le, ahol nemzetközi jogi tanulmányokat folytatott. 1951-től 1983-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa Münchenben. „Nem létezett tévé, telefon, mobilkészülék, világháló. Hajnalban a szolgálatos hírszerkesztő asztalára került a Budapesti Rádió éjfélig sugárzott műsorának minden szava, leírva; kétszer egy héten a magyar nyelven megjelent Kárpát-medencei lapok cikkeinek összefoglalója, valamint a nyugati tudósítók magyarországi hírei. Az amerikai vezetőség nem ismert cenzúrát, de a gondos felismerésen, pontos információn, hitelességen volt a hangsúly” – fejtette ki Skultéty. /Berekméri Ildikó: „Nem magányos zsenik voltak, csapatmunka volt”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2006. november 14.
A Paprika Rádiót mutatták be a múlt héten Kolozsváron, az RMDSZ belvárosi kerületében. A rádió részéről jelen volt Illés Márton, a Paprika Rádió szakmai irányítója, Irsay Miklós, a Paprika Rádió projektvezetője is. /Török Á. Rebeka: Paprikás találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ Előzmény: November 23-án indult a Paprika Rádió, az első, kizárólag magyar nyelvű adásokat sugárzó kereskedelmi rádió Kolozsváron. /Indul a Paprika Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2006. november 15.
Dicséreteket kapott Románia Strasbourgban, az ország uniós csatlakozása pedig támogatásra talált az Európai Parlament külügyi bizottságában – állapította meg a Rompres hírügynökség. Az EP-bizottság november 13-án kezdte meg az utolsó Románia-jelentés vitáját. Romániának „folytatni kell erőfeszítéseit azért, hogy elkerülje a védzáradék életbe léptetését”. Ezek a területek: az igazságszolgáltatás reformja, a korrupcióellenes harc, a közösségi alapok kezelése és az élelembiztonság. A legkritikusabbaknak Gál Kinga és Szent-Iványi István magyar EP-képviselők mutatkoztak Romániával szemben. A magyar képviselők a kisebbségi törvény elfogadását, a megfelelő szintű magyar nyelvű oktatás állami segítését, a kommunizmus alatt elkobzott javak visszaadását a román hatóságok által meg nem oldott feladatok között említették. Mindketten kitértek a verespataki bányakitermelési projekt kérdésére is. /S. M. L.: Magyar kritika az EP külügyi bizottságában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 15.
Varujan Vosganian szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) szóvivője megkapta az átvilágító bizottság döntését: a politikus nem működött együtt a kommunista rendszer politikai rendőrségével. Vosganian esetleges szekuritátés múltja annak nyomán került a figyelem központjába, hogy közvetlenül az európai biztosi tisztségbe való jelölése után a sajtóban olyan híresztelések jelentek meg, miszerint a politikust Liviu Turcu volt kommunista külügyi hírszerző egyik alárendeltje szervezte be. Ezek után Vosganian bejelentette visszalépést a jelöltségtől, utódja Leonard Orban lett. /CNSAS: Vosganian nem működött együtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 15.
Az átvilágító bizottság a világhálón közzéteszi végleges döntéseit azok esetében, akik politikai rendőrséggel vádolhatók, döntött november 14-én a képviselőház. A jogszabály azonban azt is előírja, hogy az csak az érintettek beleegyezésével hozható a világhálón nyilvánosságra. /Világhálón is elérhetők a CNSAS döntései. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 15.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a területi autonómiára vonatkozó nyilatkozatai miatt az SZDP által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány „felelőtlen szándék”, és célja felerősíteni a nacionalista retorikát. Elmondta: megszokott dolog, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványokat nyújtson be és a kormányt bírálja, de emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tizenöt év alatt egyetlen bizalmatlansági indítvány sem járt sikerrel. /Markó: a nacionalista retorikát erősítenék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 15.
Pozitív elmozdulás történt a kisebbségi törvénytervezet ügyében a november 14-i bizottsági ülésen. A képviselők folytatták a hetek óta félbe szakadt munkát, négy bekezdést sikerült elfogadni. A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a szenátus elutasította, és azt február óta a képviselőház bizottságaiban vitatják. /P. A. M.: Elmozdulás a kisebbségi törvénytervezet ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 15.
A fejlesztéspolitikák összehangolása lesz a kiemelt téma a november 16-i budapesti magyar-román kormányülésen, a közös fejlesztésekre a két oldalon összesen 190 milliárd forint értékű összeg állhat rendelkezésre a következő időszakban, mondta Gémesi Ferenc, a kancellária szakállamtitkára, a parlament külügyi bizottságának ülésén. A magyar kormány arra törekszik, hogy a romániai magyarság Románia EU-csatlakozásának nyertese legyen – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Hozzátette: a magyar-román együttes kormányülésen az autonómia ügyéről vagy az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéséről is szó lesz. Gémesi Ferenc értékelése szerint a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta szinte valamennyi kérdésben sikerült előrelépni. A november 16-i kormányülésen napirenden lesz a területfejlesztési, határ menti kapcsolatok erősítése, az agrárszférában való együttműködés, határon átnyúló programok keretében az egészségügyi kooperáció, határátkelőhelyek felújítása, a közös útépítési projektek áttekintése, a kőolaj-készletezési együttműködés, környezetvédelmi témák (a verespataki aranybánya mellett uniós források igénybe vétele a Duna és a Tisza mentén), műemlékek felújítása. Utóbbi témában a magyar és a román kormány megállapodhat a kolozsvári Mátyás-szobor közös restaurálásáról. Ami a kisebbségi ügyeket illeti, Gémesi Ferenc azt mondta, olyan „jelentés és problémafelvetés” hangzik el, hogy miként látják a romániai magyarság és a magyarországi románság helyzetét. Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke közölte: magyar-román együttes kormányülésnek csak akkor van értelme, ha nemcsak a román fél számára hoz gyakorlati eredményeket. Megkérdezte, szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar-román kapcsolatok problémamentesek, és ismét „feltörli Magyarországgal a padlót”. A fideszes politikus szerint a magyar kormánynak fel kellene vetnie Székelyföld területi autonómiáját, a kisebbségi törvény elfogadásának kérdését, az egyházi javak visszaszolgáltatását és a kárpótlást, az önálló erdélyi magyar egyetem ügyét, valamint a munkaerő-áramlást is. Kozma József (MSZP), a külügyi bizottság alelnöke szerint a kormányülés azért is szükséges, mert magyar-román viszonylatban meg kell próbálni bizalmat építeni, és nem állandóan a történelmi sérelmeket felhánytorgatni. /Román – magyar kormányülés: miről is kell beszélni? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 15.
A két ország tudományos akadémiájának együttműködése révén közös tanulmány készülhet Románia és Magyarország történelméről, a közeljövőben pedig egyszerűbbé válhat a román-magyar határon való átkelés. Mindez csupán egy része azoknak a terveknek, amelyek konkrét alakot ölthetnek a második román-magyar közös kormányülést követően. A megkötésre váró kormány- és tárcaközi egyezmények alapján a román és a magyar állam közösen biztosít majd anyagi támogatást több tanügyi intézménynek, köztük a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontnak, a bukaresti Ady Endre Líceumnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak, továbbá a Battonyán levő iskolának. Markó Béla szerint Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve. Azonban nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy „miközben a két ország partnerségéről, a szoros együttműködésről beszélünk, egyes pártok feszültséget szítanak, erősítik a nacionalista, magyarellenes retorikát”. /Gujdár Gabriella: Egyszerűsítenék a nyugati határátkelést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 15.
November 16–17-én immár másodjára tart együttes ülést Magyarország és Románia kormánya. Most sem várható, hogy érdemi eredmények születnének az ülésen. A magyar kormány – a határon túli magyarokra vonatkozó stratégia hiányában – minden jel szerint média eseménnyé alakítja a találkozót, a román fél viszont számára fontos konkrét eredményekkel távozhat Budapestről. Gyurcsány Ferencnél előtérbe került a „látványpolitika”. Ezzel a céllal került sor 2005. október 20-án az első magyar–román kormányülésre, 2005. december 20-án az osztrák–magyar kormányülésre, valamint 2006. január 26-án a horvát–magyar kormányülésre. A magyar–román kapcsolatokban rendszeresek az államfői, miniszterelnöki hivatalos látogatások és informális érintkezések. A kétoldalú érintkezések formalizálása elsősorban a román érdekeket szolgálta, így a román diplomácia sikeresen tudta leplezni merevségét, rendszeresen elutasító, sokszor destruktív álláspontját. A jelek azt mutatják, hogy nem lesz külügyminiszteri szintű jegyzőkönyv sem, ami a magyar fél kezdeményezése volt. Fontos lenne, ha a felek végre megállapodnak arról, hogy Románia mekkora részt vállal az eddig csak magyarországi költségvetési forrásokkal gazdálkodó Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásából, és az oktatási intézményt akkreditálja a román állam. Már az előző magyar–román közös kormányülésen egyetértés született arról, hogy a román kormány is bekapcsolódik a magyar költségvetésből létrehozott és fenntartott Sapientia működésének finanszírozásába. Erre azonban nem került sor. A román fél szorgalmazni fogja, hogy a magyar kormány mielőbb nyissa meg munkaerőpiacát a román állampolgárok előtt. Feltűnő a magyar kormány hallgatása ebben a kérdésben. A megnyitás elsősorban a romániai magyarokat érintené pozitívan, Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a Magyar Szocialista Párt belpolitikai céllal a közelmúltban két alkalommal (2002, 2004) is románellenes, romániai magyarok elleni kampányt folytatott. Számos lényegi kérdésről nem lesz szó, így az autonómiáról és a romániai kisebbségi törvény elfogadásáról sem. (Budapest Analyses) /A második román–magyar kormányülés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 15.
A román–magyar közös kormányülés előtt a helyzet sok szempontból ugyanaz, mint a tavalyi első – akkor „történelminek” kikiáltott – ülésezés előtt. Fontos kérdések kerülnek a napirendre – így a határátlépés egyszerűsítése, közös területfejlesztési projektek, a verespataki beruházás stb., ezek a két ország összehangolt fejlesztéséről szólnak, és nem a két nép megbékéléséről. Valójában Románia és Magyarország viszonyát alapvetően a Románián belüli román-magyar viszony rendezi. A román-magyar kormányülés történeti jelentőségének igazi mércéje: elrejti-e avagy megmutatja, mi a román-magyar viszony alapkérdése. /Bakk Miklós: Míg állni látszék... = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 15.
Ha én kormányfő lennék, akár Magyarországon, akár Romániában, a magyar–román közös kormányülésen nem a látszatok karbantartására a koncentrálnék, írta a lap munkatársa. Tavaly másod- és harmadrendű kérdéseket tűztek napirendre, hogy ne legyen nézeteltérés. Úgy tűnik, a lényegi kérdés, a romániai magyarsággal szembeni bukaresti szemléletváltással való szakítási igény ezúttal is a süllyesztőben marad. Az autonómia-kérdésről nem lesz szó. A bukaresti kormányküldöttség kellemes kirándulásnak néz elébe. /Ördög I. Béla: Ha én kormányfő lennék ... = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 15.
A Szabadság átvette a Népszabadságból Kis Tibor cikkét. A magyar–román kormányülés kapcsán azokat nem éri csalódás, akik eleve nem várnak tőle sokat. A magyar–román viszony lényegében most is ott tart, ahol egy évvel ezelőtt. A határnyitással egyidejűleg a román kormányzat „a kisebbségi csavaron” próbál egyet húzni, ezt mutatja a román kisebbségi törvény parlamenti elsüllyesztése. A Népszabadság szerint a magyar–román kormányzati tanácskozást egyfajta teszt lehet. Kiderülhet, hogy a két kormány egyáltalán akarja-e saját kezdeményezésekkel serkenteni az együttműködést. /Kis Tibor, Népszabadság: Rossz reflexek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 15.
Budapesten az Országgyűlésben november 16-án kezdődik a jövő évi költségvetés általános vitája. A határon túli magyarok vonatkozásában a legnagyobb tétel a Miniszterelnökség fejezetben található, a „Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás és csángó magyarok támogatása” címszó alatt 3,475 milliárd forint szerepel, ez szinte teljesen azonos az idei költségvetési jogszabályba foglalt tétellel. Gémesi Ferenc megjegyezte, hogy más forrásokból is átcsoportosítanak pénzt a kiépülőben lévő új támogatási rendszerbe. Jelentősen, majdnem 57 százalékkal csökkennek a jövő évi költségvetésben az oktatási és kulturális támogatások: 2,305 milliárd forintról 1,003 milliárd forintra. A Határon Túli Magyarok Hivatalának megszűnésével az idei költségvetésben tételesen szereplő 567 millió forint sem lelhető már fel jövőre, mint ahogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek támogatására szánt 100 millió, a Magyarország határain kívül élő magyar tudósoknak juttatott 28,5 millió sem. Megmarad azonban az MTI-nek a határon túli magyar sajtó hírellátására folyósított 50 milliós támogatás. Átalakul a támogatási rendszer az oktatási és kulturális tárca költségvetés-tervezetében is, ahol tételesen csak a határon túli oktatásra szánt 700 millió forint szerepel, ellenben az oktatási, illetve a kulturális alapítványoknak és közalapítványoknak szánt 1, illetve 2,8 milliárd forintból nincs elkülönítve a határon túliaknak szánt összeg. A 2006. évi költségvetésben csak a határon túliakat segítő oktatási alapítványok 504 millió forintot kaptak, s ezen kívül a határon túli ösztöndíjakra és oktatói képzésre további 341 millió forintot, a külföldi magyar közoktatás fejlesztésére 187 milliót, a határon túli magyar felsőoktatásra 42 milliót, míg a magyar értelmiségi és anyanyelvi programokra 62 milliót különítettek el. Gémesi szerint összességében nem csökken jövőre a határon túli magyarok támogatására szánt források nagysága, csak más szerkezeti rendszerben jelenik meg. /Guther M. Ilona, Králik Lóránt: Költségvetési bújócska határon túli támogatásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 15.
Átlátható, hatékony támogatási rendszer kialakítása, a politikai befolyás csökkentése, a támogatások hatékonyságának növelése és kiszámítható folyósítása – ez a célja a kormánynak a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításával, amellyel átalakul az alap szervezeti és támogatási rendszere. Az átalakítás eredményeképpen egy háromszintű fórumrendszer jön létre, melyben a politikai szintet a Regionális Egyeztető Fórum, a szakmai szempontokat a kollégiumok, a végrehajtó szintet pedig az alap kezelő szervezete képviseli. A támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkentését. Ugyanakkor azzal, hogy a források jelentős részét nem a szétaprózott intézményi struktúra fenntartására költik, azok a jelenleginél nagyobb arányban hasznosulnak. A kabinet nemzetpolitika-alapelveinek legfőbb elemeit Törzsök Erika kormány-főtanácsadó foglalta össze. Kiemelt figyelmet kell fordítani az EU-hoz a közeljövőben nem csatlakozó Kárpátalja, Vajdaság magyarlakta területeire. A nemzetpolitika alapelvként rögzíti a be nem avatkozás politikáját mind Magyarországon, mind a szomszédos államokban. A korábban jellemző paternalista szemléletmódot felváltja a közös és kölcsönös felelősségvállalás, együttműködés. Az új magyarságpolitika két pillérre – az identitásmegőrzésre koncentráló normatív támogatáspolitikára és a versenyképességet, a gazdasági-társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztéspolitikára – támaszkodik. Törzsök Erika megállapította: a korábbi 44 csatornás elosztási rendszer egyszerűsödik, helyébe a Szülőföld Alap lép. A határon túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrálódnak az alapba, a támogatásokra korábban fordított források megőrzése mellett. A cél a korábbi támogatásfüggőség helyett a „helyzetbe hozás”, a valódi hátrányok, egyenlőtlenségek felszámolása. Magyarország nagy hangsúlyt fektet a gazdaság, a vállalkozások, az innováció, az infrastruktúra (elérhetőség), a környezet- és természetvédelem fejlesztésére. Alapvető célkitűzés a „varrat nélküli Európa” megteremtése, ahol fizikai (és mentális) határok nem akadályozzák többek között az állampolgárok szabad vállalkozását, képzését, utazását. Az eszközrendszerében megújult nemzetpolitika új intézményi hátteret is igényel, mind a hazai kormányzati munkában, mind a magyar–magyar párbeszéd területén. Az új kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban, a szakmai tevékenység ellátása nagyrészt a szaktárcáknál zajlik. /Cél a „varrat nélküli” Európa létrejötte. = Népszava, nov. 15./
2006. november 15.
A Capital pénzügy hetilap toplistát készített az ország háromszáz leggazdagabb emberéről, a 2005. év adatai alapján. A lap becslése szerint dúsgazdagok javainak összértéke 37 százalékkal nőtt 2004-hez képest. A leggazdagabb üzletemberek vagyonának összértéke két évvel ezelőtt 16 milliárd dollárt ért el, most már 22 milliárd dollár. A 22 milliárd dollár az ország nemzeti össztermékének a 18,3 százalékát teszi ki. A lista élén az idén a 89 éves, Milánóban élő Iosif Constantin Dragan áll, akinek vagyonát 1,3 és 1,6 milliárd dollár közöttire becsülik. Második helyen Ion Tiriac 1,2 és 1,5 milliárd dollár közötti összeggel. Az előző években is ők foglalták el az első két helyet. Harmadik Gigi Becali, közel áll az egymilliárd dolláros vagyonhoz. Sorin Ovidiu Vîntu és a Paunescu család a negyedik és az ötödik helyen végzett, tulajdonukat 830–900 millió dollárra értékelhető. A hatodik helyen a nagyváradi Micula-testvérek (750–770 millió dollár) állnak. /B. T.: Az ingatlanpiac gyarapítja milliárdosaink vagyonát. Capital: továbbra is Dragan és Tiriac vezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Tizenkét magyar büszkélkedhetett tízmillió dollárnál nagyobb vagyonnal a tavalyi évben, most az ők nevük is szerepel Románia háromszáz leggazdagabb emberének lajstromán. A leggazdagabb romániai magyar továbbra is a kábeltévé-, telefon- és internet-szolgáltatásban utazó nagyváradi Teszári Zoltán, aki az országos 16. helyen áll. A második leggazdagabb magyar az Astral telekommunikációs cégben és a Transilvania Bankban érdekelt Urasi Béla, majd a nagyváradi hipermarket-tulajdonos Mudura Sándor után Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor áll. További sorrend: Bába György, a Cosmo üzletlánc tulajdonosa 38-39 millió dollárjával, a háztartási cikkeket forgalmazó Domo üzletlánc alapítói, Szarvadi Lóránd és Zsuzsanna 40 millió dollárjukkal, a kolozsvári Pólus Transilvaniát birtokoló Pászkány Árpád. A Capital idén tízmillió dollárra emelte a bejutási küszöböt, ezért hétmillió dollárra becsült vagyonával lecsúszott a listáról a gyergyószentmiklósi Apicom építkezési vállalat tulajdonosa, Szilágyi Imre. Szerinte a Capital szerkesztői túlbecsülték a vagyonát, nincs hétmillió dollárja. /Mihály László: Dollárderbi a román mágnáslistán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Külön listán sorakoznak a leggazdagabb politikusok. Dan Voiculescu konzervatív pártelnök a legmódosabb, akinek vagyona egyetlen év alatt 150 millió dollárral gyarapodott. Az ugyancsak konzervatív párti George Coposnak majdnem sikerült megkétszereznie vagyonát, 230 millió dollárról 420 millióra nőtt. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor Románia harmadik leggazdagabb politikusa 54 millió dollárral. Dumitru Becsenescu, volt PC-s, jelenleg független képviselő vagyona 35-ről 41 millió dollárra gyarapodott, míg a demokrata párti bukaresti főpolgármester, Adriean Videanu 4 millió dollárról 30 millióra gazdagodott. A konzervatív párti Corneliu Pascu vagyona eléri a 25 millió dollárt, Nicolae Bara demokrata párti képviselő pedig kis híján megháromszorozta a vagyonát: 7 millió dollárról 20 millióra. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő 5 millió dollárral lett gazdagabb, vagyona jelenleg 20 millióra tehető. Idén is Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi származású üzletember vagyona a tavalyi 180-190 millió dollárról 220-230 millióra gyarapodott. Az általa 1992-ben alapított RCS&RDS nevű cég azóta három országban – Románia, Magyarország és Szlovákia – mintegy egymillió előfizető számára biztosítja a mindennapi televíziózást, internetkapcsolatot. A második a 60 millió dollárra rúgó vagyonnal rendelkező kolozsvári Urasi Béla. A 90-es évek elején taxisofőrként dolgozott, majd 5000 dollárral beszállt az éppen induló Astral Telecomba. A harmadik Verestóy Attila székelyudvarhelyi RMDSZ-szenátor, akinek 53-54 millió dolláros vagyonát a faipar, az élelmiszeripar, az értéktőzsde, valamint az ingatlan-beruházások gyarapították. Negyedik Fodor Zsolt és felesége, Silvia, az Euro GSM tulajdonosai, egyetlen év alatt megkétszerezték vagyonukat: a tavalyi 22–23 millió után idén már 45–50 milliójuk van. Kézdivásárhelyről indult Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc. Ötödik Szarvadi és felesége, Zsuzsanna 40 millió dollárral. Bába György kézdivásárhelyi vállalkozó, a Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa a hatodik leggazdagabb hazai magyar, 38-39 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a hetedik, 35-40 millió dollárra rúgó vagyonával. A nyolcadik Hegedűs Ferenc /32 millió/. A kilencedik Kurkó János György idegenforgalmi és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó üzletember 23 millió dolláros vagyonnal. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő szálloda tulajdonosának a tavalyi 12-13 millióról 20-21 millió dollárra gyarapodott a vagyona, míg Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett vagyona 11-12 millió dollárról 19-20 millióra nőtt. A leggazdagabb romániai magyarok (millió dollár): 1.   Teszári Zoltán  –  220-230; 2.   Urasi Béla –   60; 3.   Verestóy Attila  –  53-54; 4.   Fodor Zsolt és Silvia   – 45-50; 5.   Szarvadi Zsuzsanna és Loránd   – 40; 6.   Bába György   – 38-39; 7.   Pászkány Árpád   – 35-40; 8.   Hegedűs Ferenc   – 32; 9.   Kurkó János György   – 23; 10.   László János   – 20-21; 11.   Kovács Zoltán   – 19-20. /Már ketten dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 15.
Képzeljük el Mátyást a Fekete Sereg nélkül. Ötvenhatot pesti srácok nélkül. Elképzelhetetlen. Képzeljük el, hogyan lehetne leváltani egy hazaáruló, hazug és korrupt kormányt Magyarországon 2006-ban fizikai erő nélkül. Ha választani kell, barátaim, társaim és véreim: ez az én népem. Az én népem az, amely nem hagyja magát megalázni, szembehazudni, kifosztani. Az én népem fegyvert, követ, kardot, Molotov-koktélt ragad – mikor, ami akad. Negyvennyolcban, ötvenhatban, kétezerhatban, írta György Attila. Abban a pillanatban, ahogy magyar zászlót lenget, és szembeszáll a gyűlölt és hitelét vesztett hatalommal, az elnyomással: nem huligán, nincs kedvenc focicsapata, és nem zavarog: teszi a dolgát. Akkor is, ha lecsukják, ha fejbe lövik, ha kiközösítik: mert más választása nincsen. A pesti utcákat ismét vérükkel vörösre festő srácok kényelmetlenek. A hatalomnak, a hatalomra számítóknak egyaránt. Ők vitték, ők viszik vásárra bőrüket: Magyaror­szágért. Magyar zászlókkal vállukon. Ötvenhatban ok voltak a csőcselék. Negyvennyolcban ok voltak a rebellisek. Ma őket ünnepelnék – ha éppen nem lőnének közéjük. Pajzs és a védősisak csak rendőröknek dukál? Karhatalmiaknak, akik kivétel nélkül ,,belebotlanak”az utcán fekvő emberbe? A békés tüntetőket megverték, letartóztatták, megfélemlítették. Az egészért amúgy is a jobboldal, személyesen Orbán Viktor és a fasiszta csőcselék a felelős, akiket következmények nélkül szét lehet verni. December ötödikét lenyeltük, elfogadtuk. A választásokat lenyeltük, elfogadtuk. Lassan már csak a ,,huligánokban” bízunk? És bíznunk kell, mert olyan nincs, hogy ez a kicsi ország elvész, átalakul, ebek harmincadjára jut. /György Attila: Barátaim, a huligánok (Szöges szavak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./
2006. november 15.
Tizenketten jelentkeztek, de csak négyen jelentek meg a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság és a Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) által Csíkszeredában szervezett román nyelvtanfolyamon. Csedő Zsófia, az igazgatóság vezetője elmondta, a gyér érdeklődésnek elsősorban technikai okai voltak. A heti egy alkalommal, román anyanyelvű tanár közreműködésével tartott tanfolyam leginkább azoknak a székelyföldi fiataloknak szól, akik tanulmányaikat külföldön végezték, vagy pedig itthon, a középiskola befejezte után nem volt alkalmuk gyakorolni az állam nyelvét. /Horváth István: Balul rajtolt a román kurzus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 15.
Száz évvel ezelőtt, 1906-ban alakult meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya. Ennek történetét írta meg dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár és felesége, dr. Péter H. Mária nyugalmazott egyetemi adjunktus Az EME Orvostudományi Szakosztályának százéves története 1906-2006 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár/ címen. A szerzőpáros, akik az erdélyi orvos-, fogorvos- és gyógyszerésztudomány történetének kiváló ismerői, éveken át tartó kutatómunka eredményét foglalták össze. Péter Mihály professzor elmondta, az adatgyűjtés helyszíne a marosvásárhelyi, a kolozsvári és a bécsi levéltár, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem levéltára valamint Orvostörténeti Könyvtára, múzeuma és levéltára volt. A szakosztály 1919-ben megszűnt és 1921-ben alakult újra. A két világháború között folyamatosan működött 1940-ig, majd 41-től a 48-ban történt beszüntetéséig és hosszú szünet után csak a rendszerváltást követően alakult újra. 1906–19. között az erdélyi magyar orvosok hetente tartottak tudományos összejöveteleket, a legeseménydúsabb azonban 1990 után volt a szakosztály munkája. A Függelék valójában adattár, amely az 1906 és 2000 között megjelenő értesítők tartalomjegyzékét foglalja magába, pontosabban a dolgozatok címét, szerzőjét és azt, hogy melyik értesítő hányadik oldalán található a dolgozat. /Bodolai Gyöngyi: Ünnepel az EME Orvostudományi Szakosztálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 15.
November 19-én, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén szervezi meg a Gyulafehérvári Caritas-szervezet a hagyományos Szent Erzsébet-gyűjtést Erdély katolikus templomaiban. A gyűjtés célja a nehéz helyzetben élő családok megsegítése. Erre hívta fel a figyelmet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevelében. /Jótékonysági felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2006. november 15.
Mikháza, ez a kicsi falu nagy embereket adott, itt tért nyugovóra Dávid Antal ferences, aki részt vett az 1848-as szabadságharcban. Innen indult Kacsó Sándor író, ugyanúgy Szélyes Sándor, a világot bejárt népdalénekes. Itt áll a híres ferences kolostor, melyet az anyaország támogatásával mentettek meg. A kolostort nézte meg Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke erdélyi látogatásakor. Kijelentette: „Segíteni kívánok Önöknek abban is, hogy lehetőleg minél több értékünk megmaradjon Erdélyben. Ez jelentheti közösségünk megtartó erejét.” /Lokodi Imre: Öröm és köszönet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 15.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület által tizennegyedik alkalommal megrendezett Erdővidéki Közművelődési Napok a régió tizenegy településén zajlanak. A rendezvény öt napján tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, fényképtárlatokat, koncerteket, filmvetítéseket és színházi előadást tartanak. Az egyesület elnöke, Demeter László megnyitóbeszédében hangsúlyozta: örvend annak, hogy Bölön, Szárazajta és a hagyományosan Erdővidékhez sorolt Zalánpatak bevonásával további ezrek részesülhetnek a kultúra áldásában. Demeter továbbá elmondta, hogy az Erdővidék Kultúrájáért Díjat a kuratórium a tizenöt nemzedék óta bútorfestéssel foglalkozó és népi hagyomá­nyainkat ápoló Sütő családnak ítélte oda, a Kultúra Mecénása Díjjal pedig Komporály Viktor vállalkozót és Antal Árpád András képviselőt tüntetik ki. A Szólásszabadság a falak között 1956-ban című előadásában Benkő Levente történészként arról a korszakról beszélt, amikor a demokráciát színlelni kellett, a kritika parancsra történt. A szigorítások ellenére néha konkrét eredmények is születtek, így újraindulhatott a Korunk és a kolozsvári agrárképzés is – hangsúlyozta Benkő. Nagybaconban Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató Erdővidéki természettudósok (Baconi Balló József és társai) címmel tartott előadást, majd Márk Attila erdélyi költők megzenésített verseit adta elő. Vargyason Gazda Enikő néprajzkutató-muzeológus Fazakasság Erdővidéken, és Barabás Mihály nagyaj­tai tanár Növényi ornamentika Erdővidék népi díszítőművészetében című előadása hangzott el. /Hecser László: Megkezdődtek a közművelődési napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./
2006. november 15.
Az 1956-os forradalomra emlékezett november 2–5. között a Honismereti Szövetség által immár tizenegyedik alkalommal megrendezett Ifjúsági Honismereti Akadémia Budapesten. Ezen magyarországi és erdélyi fiatalok vettek részt, köztük a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai, Mirk László magyar szakos tanár kíséretében. Előadást tartott M. Kiss Sándor egyetemi professzor, Zika Klára és Csete Örs. Dr. Marossy Endre hadtörténeti szempontból vázolta a történteket. Sikeres volt a csíkszeredai csapat előadása. /Csergő László, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium XII. osztályos diákja: Emlékezünk Velük, tanulunk Tőlük. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./
2006. november 15.
Egyetemista fesztivált tartottak Kolozsváron november 6-12-e között, ingyenesen látogatható események sokasága várt az érdeklődőkre. Románul folyt az egész, nem volt szó multikulturalitásról. /Mihály Zsombor: Az egyetemistáké a szó szlogennel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 15.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban franciául tanuló VI–XII. osztályos diákok közül nemrég 20-an franciaországi tanulmányi kiránduláson vettek részt. A nagyenyedi tanulók különböző programokon vehettek részt, miközben élvezhették a francia vendégszeretetet. /Bakó Botond: Fehér megye. Franciaországban jártak a nagyenyedi kollégisták. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 15.
Két szerkesztőjétől válik meg a Krónika napilap. „A szakszervezetnek sajnos nincs beleszólása abba, hogy a tulajdonos hány embert foglalkoztat, abba viszont igen, hogy a nyolcórás munka után letegyük a pennát, vagy száz százalékban kifizessék a túlórákat” – nyilatkozta Lukács János szakszervezeti elnök. A december 1-jétől távozó kollégák számára végkielégítést alkudnak ki. A szakszervezet és a tulajdonos képviselőinek tárgyalása után Lukács úgy fogalmazott: eddig 80 százalékban talált fogadókészséget követeléseire a szakszervezet. /G. E.: Leépítések a Krónikánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 15.
Rüsz Karcsi bácsi falusi versmondó, műkedvelő szavaló. Az ő pódiuma a mindenkori erdélyi falu virtuális tornáca. Október 7–14. között tartották a Kaleidoszkóp Versfesztivált Budapesten, a Merlin Színházban. Ennek keretében 12-én mutatta be Rüsz Károly harmincöt perces műsorát Van olyan föld – Vannak vidékek címmel, a színház kamaratermében. Magyari Lajos, Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Székely János és Gellért Sándor tizenhat versét adta elő. A Vigyél hírt a csodáról című vers- és prózamondó verseny döntőjét október 21-én tartották a budapesti Magyar Művelődési Intézetben. Rüsz Károly díja néhány szép könyv volt (1956 emlékére – fotóalbum, Csoóri Sándor: Futás a ködben; Kortársaink – válogatás kortárs költők verseiből). Debrecenben megrendezték a dr. Kardos Albert (1861-1945) nevével fémjelzett nemzetközi vers- és prózamondó versenyt október 27-29. között. Ezen a felnőtt kategória első helyezését érte el Rüsz Károly. November 4-6. között Karcsi bácsi részt vett az Illyés Gyula III. nemzetközi vers- és prózamondó versenyen is, mégpedig Ozorán, a nagy költő szülőhelyén. Rüsz Károly két különdíjat kapott, Illyés Gyula lányának, Máriának a különdíja a költő Táviratok című kötetének számozott példánya, a Nap Kiadó különdíját pedig az igazgatója, Sebestyén Ilona nyújtotta át. A csomagban Illyés Gyula Nem menekülhetsz című kötete és a nemrég távozott Domokos Mátyás irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő három könyve: A porlepte énekes (Weöres Sándorról), Írósors (Németh Lászlóról), Szembesülés írókkal, művekkel. /b.d.: „Valakinek állni kell a tornác küszöbére”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2006. november 15.
November 11-én mutatták be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Keresztes Attila által rendezett Túl a Maszat-hegyen című zenés kalandjátékot. A rendezői ötletesség, a játékosság, a humor és a tánc végigkísérte az előadást. /Száfta Szende: Legyünk egy kicsit újra gyerekek... = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./