Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a három Incze, néhai Incze István, fia, ifj. Incze István és unokája, Incze István Botond közös kiállítása. A tárlatot Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Néhai Incze István (1905-1978) Kézdivásár­helyen született, de Marosvásárhe­lyen élt és alkotott, Szülővárosának udvartereit készítette el, és adományozta azokat a Céhtörténeti Múzeumnak, most pasztelljeivel volt jelen. Fia, ifj. Incze István fotóművész /sz. Marosvásár­hely, 1943/ fotóit állította ki. Incze István Botond /sz. Ma­rosvásárhely, 1975/ Buda­pes­ten végezte el 2001-ben a képzőművészeti főiskola festészeti szakát, majd hazatért szülőföldjére. Nagyméretű olajfestményeivel mutatkozott be. /Iochom István: A három Incze kiállítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

Puskás Attila nyílt levelet írt Bíró Béla újságírónak, egyetemi adjunktusnak. Bíró Béla írása az Új Magyar Szóban jelent meg, tehát – mivel Puskás közvetve érintett – a médiaetika szerint közölniük kellett volna írását. Azonban az Új Magyar Szó nem közölte reagálását. Bíró Béla az ötvenhatosokkal gúnyolódott: ,,...Péterrfy Irén ott csücsül a maga kis börtönében, úgy vélvén (oh, sancta simplicitas!), hogy az aláírást elutasítva, valamiféle hőstettet hajtott végre.” Majd: ,,...csak önmagát tette tönkre és nevetségessé. Ahelyett, hogy mindent beismer és aláír, amit elvárnak tőle, mindenkit bemárt, akit föltétlenül kell, és megpróbálja magát úgy hasznossá tenni, hogy bizton számíthasson a titkos-szolgák őrangyali gesztusaira is, mint »mások tették«„... Aztán: ,,...még büszke is balgaságára...” B. B. feltette a sértő szónoki kérdést (azaz állítást!): ,,...magyarázza már meg valaki, hogy mi ez az egész ötvenhat körüli világra szóló felhajtás! Ők, ötvenhatosok tényleg balekok lettek volna »mindannyian«?” 1956-ról ne ironizáljon senki, ne nevezze balgáknak, balekeknek az erdélyi magyarjainkat, akiknek karrierjük lett oda egyszer s mindenkorra. Ők hősök voltak. /Puskás Attila, a balek: ’56-ról ne csúfolódjanak! Nyílt levél Bíró Bélához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./ Előzmény: Bíró Béla: Van még, ami fáj? – Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20.

A képviselőház állandó bürója november 20-án felhatalmazta Bogdan Olteanu házelnököt, folytasson tárgyalásokat George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, azt megelőzően, hogy a SRI vezetője beszámolna a plénum előtt az általa vezetett intézmény tevékenységéről az ország azon régióiban, ahol esetleges etnikai konfliktusokra lehet számítani. A képviselőház elnökét azért kellett felhatalmazni, hogy előzetesen tárgyaljon a SRI vezetőjével, mert nagyon sok információ, amellyel a szolgálat rendelkezik, jelenleg nem tárgyalható a plénumban. Nem minden képviselő rendelkezik ugyanis az Állami Titkos Információk Nyilvántartásának Országos Hivatala (ORNISS) által kibocsátott igazolvánnyal. A Konzervatív Párt parlamenti frakciója a múlt héten fordult kéréssel az állandó bizottsághoz: George Maior a plénum előtt számoljon be arról, hogy az általa vezetett intézmény miként védi a román állam érdekeit a lehetséges etnikumközi konfliktusoknak kitett régiókban, nevezetesen Hargita, Kovászna és Maros megyében. A konzervatívok felszólították Maiort: ismertesse, hogy a SRI mit tesz az állam biztonságát, a térség stabilitását, a többség és a kisebbség közti békés együttélést zavaró, etnikai alapon történő elszakadást szorgalmazó megnyilvánulások megelőzése és megakadályozása érdekében. /Újabb Har-Kov-jelentést sürgetnek. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. nov. 21./

„A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) aktívan és nagy gonddal figyeli, hogy mi történik a romániai magyar politikában” – így kommentálta Kelemen Hunor, a képviselőház háznagya, hogy a Konzervatív Párt kérte: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője mutasson be „végleges” jelentést arról, hogy miként lép fel a szolgálat „az etnikai alapú szecesszionista akciók megelőzése és elhárítása érdekében”. Az elmúlt hétvégén az egyik legaktívabb székelyföldi román szerveződés tagjai az állam autoritásának visszaállítását követelték. Nicolae Popa konzervatív politikus az ÚMSZ kérdésére azzal magyarázta gesztusát, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az RMDSZ vezetői részéről a Székelyföld autonómiáját követelő nyilatkozatok. „A SRI-nek értelmeznie kell az RMDSZ vezetőinek nyilatkozatait” – mondta. Példával is érzékeltette, mire gondolt: „Markó Béla miniszterelnök-helyettes Agyagfalván kijelentette, hogy »sem Bukarest, sem Brüsszel nem oldja meg a mi problémáinkat, nekünk kell megteremtenünk az autonómiát«. A SRI-nek értelmeznie kell, mit akart ezzel mondani Markó Béla” – nyilatkozta a konzervatív képviselő. Popa úgy vélte, a fent idézetthez hasonló nyilatkozatok a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, ezért a SRI-nek gondoskodnia kell arról, hogy „egyetlen állampolgár se ássa alá az ország területi integritását”. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint egyértelmű, hogy a több román politikus által kifogásolt nyilatkozatok kapcsán nem merülhet fel a nemzetbiztonság kérdése. Kelemen Hunor biztos abban, hogy a Román Hírszerző Szolgálat jelenleg is „aktívan és nagy gonddal” figyeli, hogy mi történik a Székelyföldön és a romániai magyar politikában. „Biztosan van olyan szándék is, hogy megfélemlítsenek – tette hozzá az RMDSZ-képviselő -, de bennünket nem fognak megfélemlíteni és nem fognak meghatni sem.” Az 1991-ben megalkotott, jelenleg is érvényben lévő nemzetbiztonsági törvény a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek közé sorolja a „revizionista vagy szeparatista jellegű akciók kezdeményezését, szervezését vagy végrehajtását, amelyek bármilyen formában veszélyeztetik Románia területi egységét és integritását”. Az idézett előírások messzemenően fedezik a SRI-t, ha „érdeklődnek” az autonómiával kapcsolatos nyilatkozatok kapcsán. Nicolae Popa az ÚMSZ többszöri kérdésére sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miként sérthetné meg valaki az alkotmányt azzal, hogy javaslatot fogalmaz meg. Popa képviselő követeli az RMDSZ-től, hogy határolódjon el a népszavazási kezdeményezésektől. Az RMDSZ vezetői többször felhívták a figyelmet arra, hogy jelenleg a törvény nem teszi lehetővé referendum kiírását sem az autonómia kapcsán, sem egyéb, helyi érdekű kérdésben. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ennek ellenére ragaszkodik a népszavazások megszervezéséhez. „Az akaratnyilvánítás az első lépés az autonómia felé – magyarázta Ferencz Csaba alelnök. Ferencz Csaba szerint az SZNT továbbra is fenntartja, hogy meg kell szervezni a referendumot, még ha nem is hivatalosan. „Ehhez kell mindenki támogatása, ezért kezdeményeztük a konzultációt az RMDSZ-szel” – mondta. /Szőcs Levente: Autonómia elleni bevetésen a hírszerzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2006. nov. 21./

Lokodi Edit Maros megyei tanácselnököt és a megyei önkormányzatot illetve az RMDSZ-t támadta hevesen sajtótájékoztatóján a Demokrata Párt (PD) megyei elnöke, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Florea szerint közvetlenül a megyei tanácstól irányítják a megye önkormányzatainak a székelyföldi helyi tanácsok Szövetség a Székelyföldért egyesületéhez való csatlakozását. A székelyföldi autonómiakezdeményezést a vásárhelyi polgármester halva született ötletnek nevezte. Replikaként a székelyföldi önkormányzati szövetségre a PD majd a Pro Dacia Egyesületet fogja megalakítani, jelentette ki Florea. /(benedek): Össztűz politikai fronton. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

Jakab Elek, a Romgaz gázkitermelő vállalat vezérigazgatóját a román-magyar kormányülés napján rendelték haza Budapestről Szászmedgyesre, függesztetették tisztségéből. Nem közölték vele, hogy mi a felfüggesztés oka, erről csak a sajtóból értesült: azért függesztették fel, hogy ne befolyásolhassa az ellenőrzési folyamatot. Jakab Elek elmondta, a közbeszerzésekért az egyik vezérigazgató-helyettese felel. A gazdasági miniszter szerint azt vizsgálják, hogy többnyire ugyanazok a cégek nyerték a közbeszerzési pályázatokat. Jakab közölte, a gáziparban nincsen olyan sok szakosodott cég. A közbeszerzési eljárások minden dokumentációját előzőleg a minisztérium jóváhagyta, a minisztériumnak volt egy embere, aki részt vett a közbeszerzési bizottságok munkájában. /Králik Lóránd: Jakab Elek: valahol én is célpont lehetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2006. nov. 21./

A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki tanácsa november 18-i ülésén úgy döntött, hogy a következő hónap folyamán Erdővidéken megszervezi az autonómia mellett hitet tevő belső népszavazást. Céljuk az, hogy a húsz települést átölelő régióban a szavazati joggal rendelkező 16-17 ezer polgárt minél inkább megszólítsák. /Hecser László: Lesz népszavazás (Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2006. nov. 21./

A jövő héten indítja el hivatalosan is tevékenységét Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központja. A program szerint november 29-én megnyitják Kubinyi Anna textil- és Gyulai Líviusz grafikusművész tárlatát, koncertezik Szalóki Ági és a Budapest Ragtime Band. Hadnagy Miklós, a sepsiszentgyörgyi központ igazgatója elmondta, hogy a háromszéki regionális centrum feladata a magyar-magyar párbeszéd erősítése, a Kárpát-medencei kulturális kapcsolatok építése. A sepsiszentgyörgyi intézményt már felavatták 2004. novemberében Vass Lajos, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára és Markó Béla kormányfő-helyettes jelenlétében, de csak azután szabályozta jogilag a román fél a központ működését. Idén nevezték ki az intézmény élére a 35 éves, székelyudvarhelyi születésű Hadnagy Miklóst, aki 1992-től Magyarországon él, s aki 1998-2002-ben az Országgyűlés hivatalának parlamenti szakértője, 2002-2003-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tanácsadója, majd az Illyés Közalapítvány irodaigazgatója volt. /Domokos Péter: Kárpát-medencei kultkapcsolat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

November 18-án Marosvásárhely tanácskoztak a magyar szakos tanárok. Ötvenről százra emelkedik a magyar tételek száma az érettségin, a tananyag azonban ugyanaz marad – hangzott el a tanácskozáson. Az írásbeli tételsor (mind a száz változat) január 15-ig felkerül az internetre, a szóbeli tételek második pontja pedig májusig. Murvai Éva, a Bolyai Farkas Gimnázium tanárnője arra biztatta kollégáit, hogy vegyenek részt tanítványaikkal az anyanyelvi vetélkedőkön (versmondó, Szép beszéd, Édes anyanyelvünk). A középiskolai tanárok megbeszélésével párhuzamosan zajlott az általános iskolákban oktató pedagógusok köre. Elhangzott a panasz, hogy a könyvtárak bővítésére kiutalt összegből egyes iskolákban nem részesültek a magyartanárok. A tanácskozáson többek között elhangzott, hogy Farkas Ernő volt tanfelügyelő közbenjárásának köszönhetően a Polis Kiadó 20 százalékos kedvezményt biztosít a magyartanároknak az ismertetett listán szereplő könyvek megvásárlása esetén. /(bodolai): Duplájára nő az érettségi tételek száma. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

Szászrégen lakosainak több mint 40 százaléka nyugdíjas. A városban három, különböző vallási felekezetek által is fenntartott szociális alapítvány létezik, amelyek felvállalták az idősek gondozását. Az egyik a radnótfáji református hitközség által létrehozott Diakónia Keresztyén Alapítvány, amelyet Székely György lelkész és felesége, dr. Székely Annamária vezetnek. Az Erdélyi Református Egyházkerület diakóniai szolgálatot létesített. A kolozsvári központ mellett három fiókszervezet is működik: az egyik Sepsiszentgyörgyön, a másik a marosvásárhelyi Bod Péter Központban, a harmadik Szászrégenben. Hatévi kitartó munka kellett ahhoz, hogy a szászrégeni fiók is megnyissa kapuit. A Szászrégeni Népszínházban tevékenykedők kezdeményezésére létrehozták a Humana Regun Egyesületet, amelynek célja a város közművelődési életének a fellendítése. Menyei Ildikó, az egyesület elnöke elmondta, működik egy színjátszó csoport, amely nemrég Kemény János nevét vette fel, ezenkívül bábjátszó és néptánccsoport is van. /Diakóniai alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

Nagy sikere volt a Bartók Napoknak Kolozsváron, november 18-án a Magyar Opera telt házzal mutatta be A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát. Az előadást megismétlik november 21-én, a karmester most nem Selmeczi György zeneszerző, a kolozsvári Magyar Opera állandó vendég-dirigense lesz, mert neki Budapesten van új vonósnégyesének ősbemutatója, hanem Jankó Zsolt, a fiatal, tehetséges karmester. /László V. Ferenc: Bartók: ma, kedden este. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

A Téka Rotary Club ez évi tevékenységét a színházi élet támogatásának szenteli, segítve a mikházi Csűrszínház újjáépülését, ez volt az ország egyetlen ilyen jellegű vidéki játszóhelye. Amennyiben ez sikerül, akkor összművészeti központtá válik Mikháza. Ebben az ügyben találkozott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban Lokodi Edit megyei tanácselnök, Szélyes Ferenc ötletgazda és Koszta Árpád Rotary-klubtag építész, az új Csűrszínház tervezője. Szélyes Ferenc elmondta: a Csűrszínház felépítése az eddigi évi két és fél nap miatt nem indokolt. Érdemes viszont úgy, hogy minden létező vásárhelyi és nem csak vásárhelyi kultúrintézmény ott felléphessen. Itt nem üzleti vállalkozásról lesz szó, hanem arról, hogy a színház, a bábszínház, a filharmónia, a színi egyetem kivigye műsorait vidékre. Lokodi Edit partneri szerződés megkötését javasolta a nyárádmenti kisrégióval, pályázni lehet majd a Kultúra 2007 keretén belül. A kisrégiónak jól működő adminisztrációja van, szakemberekkel, logisztikával, és nyitottak a Csűrszínház ügyében. Kecskemét önkormányzatának pénzadománya már útban van. /Nagy Botond: Komoly terv az ügy érdekében. Mikházából összművészeti központ. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

Támogatásukról biztosították a Kovászna Megyei Művelődési Központ kulturális menedzserképzés programját a VII. Honismereti Népfőiskola résztvevői. A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE országos elnöksége és Maros megyei szervezete, valamint a Kovászna Megyei Művelődési Központ a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban megrendezett A szórvány közművelődési helyzete és jövőképe témájú konferencián előadást tartott Dáné Tibor Kálmán, Imreh-Marton István, Balla Zoltán, Vetési László és Gál Sándor. Szó esett a szórvány- és a tömbmagyarság kulturális kapcsolatépítésének lehetőségeiről is. /Szórvány kultúr-menedzserek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

November 18-án Marosvásárhelyen a Keresztelő Szent János plébánia nőszövetsége által szervezett hagyományos Katalin-bálra meghívták az ötven éve létrehozott Állami Székely Népi Együttes alapító tagjait. Az 1956-ban megalakult együttes 12 alapító tagját Csató Béla főesperes köszöntötte. /(b. gy.): A Katalin-bálon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

Az ortodox egyház hihetetlen ütemben terjeszkedik, különösen a (még) színmagyar vidékeken. Vásárolják a telkeket, földterületeket hektárszámra vagy kapják adományként. Bámulatos gyorsasággal épülnek az ortodox templomok. Az elmúlt tizenhat évben több mint tízezer (!) ortodox templom épült. Ezeknek a templomoknak a nagy része magyar lakosságú vidékeken épült. Nagyvárad, Szent László városa a múlt század elején még 95%-ban magyar lakosságú volt, románok a templomaikkal együtt csak a perifériákon léteztek. A két világháború, majd a bolsevizmusból nagyromán sovinizmussá váló rendszer alatt a város képe teljesen átalakult, a magyarság mára 28%-os kisebbséggé vált ősi városában. Egész városnegyedeket töröltek el a föld színéről. Elvettek több görög katolikus vagy római katolikus templomot, és az ortodoxoknak adták.    Épülő katedrálisukat a középkori vár elé helyezték. A városban ezzel egy időben legalább tíz másik ortodox templom épül vagy készült el a közeli hónapokban.    Amikor a református egyház nagy nehezen visszakapta egykori leánynevelő intézetét, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium eredeti épületét – mellesleg teljesen lepusztítva –, a szomszédos „Szentháromság” ortodox plébánia sietve és törvénytelenül rátette a kezét az iskola sportpályájára, mondván, hogy az mindig is az övék volt. Valójában a templom sem volt az övék, hisz azt a görög katolikusoktól vették el, ők pedig a használatra (!) kapták a római katolikus püspökségtől.  Ez a templom Várad legrégebbi temploma, 1698-ban épült, mikor a várost a töröktől visszafoglalták. Ma ortodox templom, s ezt buzgón reklámozzák is a várost bemutató prospektusok, csak éppen az előtörténetét nem teszik hozzá.     /Barta Béla: Nagyváradi helyzetkép. Ortodoxia a Dnyesztertől a Tiszáig? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./

„Két eltörülhetetlen jellemvonása van az Isten képének: az igazság és a szeretet; ezek a fény és a meleg, a halandó porban tündöklő örökkévaló Nap sugarának szálai, melynek világossága a végtelennek fellegein áthatolva, mind a külső, mind a belső világában magának az Ősképnek feltétlen szépségét hirdeti.” Ezzel a mondattal kezdi Bolyai Farkas a matematikai főművének számító Tentament, melynek első kötetéhez csatolva, függelékként jelent meg fiának, Bolyai Jánosnak zseniális műve, az Appendix. Ez is egyik gyönyörű szimbóluma apa és fia együvé tartozásának. Bolyai Farkas 1804-től közel egy fél évszázadig volt professzora marosvásárhelyi református kollégiumnak, János pedig egykori diákja. Az, hogy ennek az iskolának a neve megtalálható a világ különböző országaiban megjelenő nagyobb méretű tudománytörténeti könyvekben és lexikonokban, az a két Bolyainak köszönhető. Bolyai Farkas nem csak matematikus, hanem polihisztor volt. Hat színművet írt, német és angol költők alkotásaiból fordított magyarra, szerzője az első magyar nyelvű erdészeti szakmunkának valamint zeneelméleti, néprajzi, neveléstani, állatgyógyászati, borászati és még számos más szakdolgozata maradt az utókorra. Képzőművészeti tehetséggel is rendelkezett. Új, jobb hatásfokú kályhákat és kemencéket tervezett. /Weszely Tibor: 150 évvel ezelőtt halt meg Bolyai Farkas. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

November 17-én tartották Kolozsváron a Gaudeamus Művészeti Könyvesbolt és a Mentor Könyvkiadó első közös könyvbemutatóját, Roth Endre: Választásaim, illetve Balázs Imre József: Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban című köteteit mutatták be. Roth Endre szociológus, közíró kifejtette, ez a könyve az első szubjektív hangvételű mű pályafutása során, életrajzi ihletésű korrajz. Balázs Imre József irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora szerint az 1893-1906 közötti időszakban született költőket eddig figyelmen kívül hagyták, ezt akarta korrigálni munkájával. /Ferencz Zsolt: Közös könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

A gelencei Bodor György Művelődési Házban mutatták be Iochom István Pusztai, Jeges, Dézsi című riportkönyvét, ez volt könyv kilencedik háromszéki bemutatója. A kézdivásárhelyi újságíró negyedik kötetét Fekete Vince kézdivásárhelyi költő, publicista méltatta. /Gyergyai Csaba: Pusztai, Jeges, Dézsi Gelencén. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 21./

Eredménytelenül zárult a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége, valamint az alakulatból kilépett vagy eltávolított úgynevezett platformisták közötti találkozó. Calin Popescu-Tariceanu pártelnök-kormányfő közölte: kész belemenni a rendkívüli tisztújító kongresszus összehívásába, nem hajlandó viszont lemondani, mivel „a jelenlegi pártvezetés legitim, a kongresszus választotta meg”. A kormányfő közölte, megvárja, hogy a PNL alelnöki tisztségéből múlt héten megvált Flutur maga mondjon le, és csak azután meneszti, ha ez nem történik meg. Utóbbi kijelentette, nem hajlandó önszántából megválni a miniszteri széktől. /Sz. L.: Meneszti Fluturt a miniszterelnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Meghosszabbította európai parlamenti képviselőinek /Kelemen Atilla és Kónya-Hamar Sándor képviselőnek, valamint Szabó Károly szenátornak/ mandátumát az RMDSZ alsó- és felsőházi frakciója november 21-i együttes ülésén az RMDSZ, így a három honatya 2007. január 1-jétől májusig teljes jogú parlamenti képviselőként folytathatja tevékenységét az Európai Parlamentben (EP). Arra a kérdésére miszerint indulnának-e a májusi EP-választáson, még korainak tartottak konkrét választ adni, de egy újabb mandátumtól egyikük sem zárkózott el határozottan. Legkésőbb január-februárra az RMDSZ-nek el kell készítenie az EP-képviselői jelöltlistákat, amelyekről a május 13-i EP-választásokon szavazhatnak a választók – mondta bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. /Gujdár Gabriella: Maradt Szabó, Kelemen és Kónya-Hamar. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Az Európai Parlament (EP) magyarországi képviselői nem lehetnek eredményesek az erdélyi magyarság problémáinak a képviseletében, ha az erdélyi magyar EP-megfigyelők hallgatnak, fejtette ki Gál Kinga fideszes képviselő Brüsszelben, amikor erdélyi magyar újságírók egy csoportját látta vendégül. A képviselő asszony érintettek megnevezése nélkül több olyan konkrét esetet is megemlített, amikor értékelésük szerint a magyar képviselők által végzett meggyőzőmunkát lenullázta az RMDSZ-es megfigyelők hallgatása vagy ellentétes előjelű megszólalása. Az egyik konkrét eset a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel tavaly szeptember végén tartott brüsszeli előadásán történt. Ekkor a BKB vezetői mintegy 30 EP-képviselő, illetve asszisztenseik előtt tartottak előadást az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. Megállapításaik erejét azonban nagyban csökkentette, hogy az RMDSZ egyik jelen lévő brüsszeli megfigyelője hozzászólásában kijelentette, az előadók nem legitim szószólói az erdélyi magyarságnak. A Krónika megbízható forrásból úgy értesült: Szabó Károly szenátorról van szó. Ezt Hantz Péter megerősítette. A lap munkatársa megkérdezte Szabó Károlyt, a szenátor cáfolta ezt, de nem idézte fel, hogy pontosan mit is mondott. /Gazda Árpád: Brüsszeli hátramozdítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Brüsszelben tartózkodik Moldován Árpád Zsolt, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány /HHRF kolozsvári képviselője, személyes találkozókon hívja fel az európai parlamenti képviselők figyelmét a romániai magyar közösség megoldatlan gondjaira. A találkozó aktualitását az adja, hogy az EP Külügyi Bizottsága november 23-án szavaz a Pierre Moscovici francia képviselő által benyújtott országjelentésről, amely az utolsó ilyen dokumentum Románia 2007. január 1-i csatlakozása előtt. A HHRF munkatársa arra kéri a külügyi bizottság tagjait, hogy a jelentés végleges szövege világítson rá a magyar közösség helyzetének hiányosságaira, és mutasson irányt a román kisebbségpolitika számára. /Fokozott figyelmet a magyar kisebbségnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Közel egy héttel a román és a magyar kormány együttes ülése után az illetékes budapesti hatóság még nem erősítette meg azt, hogy a román állampolgárok országuk uniós csatlakozása után személyi igazolvánnyal is beléphetnek Magyarország területére. A bukaresti belügyminisztériumban egyenesen cáfolták, hogy 2007. január elsejétől útlevél nélkül is át lehet jutni a szomszédos országba. A román fél hivatalosan még nem ajánlotta a magyar határőrségnek azokat a dokumentumokat, amelyeket a román állampolgárok a Magyarországra történő belépéskor használnak majd. A bukaresti belügyminisztériumban nem tudnak a román-magyar megállapodásról. A minisztérium még a múlt hónapban közleményt adott ki, amelyben leszögezi: a jelenleg érvényben lévő személyik nem alkalmasak arra, hogy az útleveleket helyettesítsék a hiányzó biztonsági elemek miatt. Januártól nem kell többé pénzösszeget felmutatni a magyar határon, és a Magyarországra beutazóknak nem kell rendelkezniük semmilyen, az úti céljaikat igazoló irattal. Nem lesz szükség ezentúl vízumokra sem, abban az esetben, ha a román állampolgár nem tartózkodik három hónapnál hosszabb ideig az adott uniós országban. /Cseke Péter Tamás, Mihály László: A bukaresti hatóságok ellentmondanak a román-magyar kormánymegállapodásnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Visszavonta egymás ellen tett rendőrségi és ügyészségi feljelentését a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának két tanára, Cziprián-Kovács Loránd, a közigazgatási kar igazgatója, valamint Élthes Zoltán egyetemi adjunktus, akik három héttel ezelőtt tettlegességig fajuló konfliktusba keveredtek. /Domokos Péter: Kibékültek a verekedő egyetemi tanárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Több mint kétszáz baranyai roma a napokban a jobb megélhetés Svédországba utazott. A magyar jobboldal szerint Gyurcsány-kormány nem képes szociális biztonságot nyújtani a magyar állampolgároknak, a baloldal viszont egyéni akcióként próbálja beállítani a romák felkerekedését. Mindössze hat éve történt, hogy mintegy ötven magyarországi roma Strasbourgban kért (és kapott) menedékjogot, döntésük mögött bűncselekmény lapult. Az akkori ellenzék rögtön rasszizmust kiáltott, budapesti értelmiségiek egy csoportja pedig hálálkodó levélben köszönte meg Jacques Chirac francia államfőnek, hogy országa befogadta a hazájukban „idegengyűlöletnek kitett” romákat. Romániában más a helyzet. A bukaresti kormányok rá se hederítenek, hogy az elmúlt tizenhat évben több tízezer roma vándorolt ki az országból. Romániában egyetlen romastratégiára futotta: inkább külföldön kolduljanak, lopjanak, raboljanak, gettósodjanak a cigányok, mintsem szülőföldjükön. /Rostás Szabolcs: Romák és politikák. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./ Emlékeztető: 2001. márciusában magyar értelmiségiek nyílt levelet intéztek Lionel Jospin francia kormányfőhöz, megköszönve, hogy az illetékes francia hatóság menekültként ismerte el a roma (cigány) kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok egy csoportját, a Zámoly községből Franciaországba menekült roma közösség tagjait. „Elkeserítőnek tartjuk, hogy ma, több mint tíz évvel a magyar demokratikus jogállam újjászületése után, még mindig vannak Magyarországon emberek, akiknek megalapozottan kell tartaniuk attól, hogy származásuk miatt hátrányos helyzetbe kerülnek, üldöztetés áldozatai lehetnek. Hisszük, hogy a francia társadalom szolidaritása a menedékkérőkkel és a francia hatóság döntése tanulság lesz a magyar társadalom számára.” Az aláírók között volt többek között Eörsi István, Esterházy Péter, Faludy György, Gombár Csaba, Halmai Gábor alkotmányjogász, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Kis János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Lengyel László, Nádas Péter és Tamás Gáspár Miklós.

Az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács egy moldovai tanár kezdeményezésére úgy döntött, hogy a vallásos szimbólumok kitiltására vonatkozó javaslatot tesz az Oktatásügyi Minisztériumnak. A keresztény vallásos szimbólumok jelenléte a tantermekben, a folyosókon hátrányosan érinti azokat a gyerekeket, akik nem osztják a vallásos meggyőződéseket – vélte a testület. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspök helyettese, Kató Béla úgy véli: rendkívül cinikus ez a felszólítás. A vallásoktatás nem csupán egy tantárgynak, hanem egy életmódnak, életszemléletnek az átadása. Kató szerint a vallást ismét beszorítják a templom falai közé, az egyházakat a közélet perifériájára sodorják. Potyó Ferenc római katolikus általános helynök szerint ahogyan az Európai Unió alkotmányában sem Istennek, sem a keresztény gyökereknek nincs hely, itt is kezdenek fellépni a vallásos jelképek ellen. A keresztény ember minősége nem a külsőségekben, nem a szimbólumokban kell megnyilvánuljon, hanem életvitelében. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem lesz kereszt a tantermekben? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Az elmúlt hét végén tisztújító közgyűlést tartott a Romániai Magyar Cserkészszövetség. A közgyűlés elfogadta az új alapszabályzatot, melyben módosítás történt többek között a szövetséget vezető elnökség szerkezetében is. Az elkövetkező négy évben az új – immár héttagú – elnökségben a csíkszeredai Salló Emőke is tisztséget kapott külügyi felelősként. A szövetség székhelye továbbra is Sepsiszentgyörgyön van. /Cserkésztisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

A térség kisebbségeinek a kutatói szerint rendkívül dinamikus asszimilációs, gazdasági és demográfiai lejtők kialakulásának vagyunk a tanúi – összegezte a magyarországi és szlovákiai kisebbségkutatásról rendezett tudományos konferencia megállapításait Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. A magyar és a szlovák akadémia, illetve a kisebbségkutatásban részes tudományos intézetek kutatói november 21-én az egyetlen szlovákiai magyar tudományos intézmény, a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézetében a Magyar Tudomány Napja alkalmából tanácskoztak a kérdésről. Magyarország és Szlovákia kisebbségeinek szerkezete sok tekintetben különböző, mégis egyre több az olyan kutatási téma, amelyet a két ország intézetei közösen kutatnak. Ilyenek a szlovákiai és a magyarországi romák, a Magyarország határain kívül dolgozó magyarországi és a Magyarországon dolgozó, harmincezres szlovákiai magyarok alkotta kisebbség vagy az újonnan bevándorló kisebbségek soraiban mért jelenségek és magatartások – mondta Szarka László, aki szerint ,,ezzel együtt a legnagyobb kihívást a szlovákiai magyarok közösség­építő, illetve a magyarországi szlovákok asszimilációs folyamatainak feltárása jelenti”. Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója, a tudományos tanácskozás házigazdája kijelentette: ,,Elsődlegesen az elmúlt évtized kutatásainak eredményeit és tanulságait igyekeztek összegezni. A kutatási eredmények oda vezettek, hogy maholnap elkezdhetjük a kisebbségtörténet, a kisebbségi művelődés és oktatás kérdéskörét érintő monografikus munkák előkészítését.” /Kedvezőtlenül változik a kisebbségek világa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

Bolgár György, az ATV sajtóklubos együttesének szószólója egyik friss politikai elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy ,,a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ugyan elbukott, de Románia uniós csatlakozásával praktikusan mégiscsak lehetővé válik a gyorsuló bevándorlás Magyarországra. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még négymillió újmagyart vizionált (bár annyian összesen nincsenek a határokon kívül), ám az valószínűnek látszik, hogy egyre többen fognak legálisan átjönni Erdélyből a jobban fizető magyar állásokra és az elvileg barátságosabb anyanyelvi környezetbe. Az áttelepülést letelepedés fogja követni, aminek számos pozitív demográfiai és gazdasági hatása lesz, a politikai következménye azonban a baloldalra (és a liberálisokra) nézve katasztrofális. A határon túli magyarok ugyanis annyira készpénznek veszik, hogy az ő érdekeiket a nemzeti jelzőt használó jobboldali és szélsőjobboldali pártok képviselik, hogy hosszú időre meg fogják változtatni a jelenlegi egyensúly közeli helyzetet a magyar bal- és jobboldal között. Lehet, hogy már 2010-ben, de négy évvel később egészen biztosan.” A Népszava november 17-i számában megjelent Bolgár-vélemény a Magyar­országot elárasztó 23 millió román rémképének a szelídebb formája. Az autonómia dolgában tökéletes a román-magyar (kormányzati, baloldali, liberális) egyetértés, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közölte, hogy az autonómiát ,,nem kérik”, és ,,nem adják”, hanem ez a kisebbség és a többség egyezségéből születhet. Mindennek az ad súlyt, hogy Basescu államelnök és Tariceanu miniszterelnök ,,nem adunk”-ja után hangzott el. Ebben a kérdésben Kádár Jánosnak 1958-as romániai látogatásán megfogalmazott álláspont ismétlődik meg. Bolgár György a magyar baloldalt félti. Kifecsegte a munkavállalás korlátozásának egyik okát: az ,,újabb magyarok” megjelenése katasztrófához vezet. /Sylvester Lajos: Mi, erdélyiek, mint új magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

A napokban tartotta közgyűlését a dévai Geszthy Ferenc Társaság, amely 2002 őszén magyar pedagógusok kezdeményezésére alakult a Hunyad megyei magyar oktatás felélesztése érdekében. A társaság első elnöke és alapító-tagja, Hauer Erich tanár hirtelen halálát követően az alelnök, Varga Károly vette át a vezetést. Varga Károly emlékeztetett, négy éve a Hunyad megyei magyar oktatás legégetőbb problémájának a Déván szétszórtan működő tagozatok összehozását látták egy önálló állami intézménybe. Erre volt már kísérlet a kilencvenes évek elején, de nem volt épület. Az iskola elkészül, közben egyre égetőbbé vált más települések gondja. A lupényi iskolában felvállalták a gyermekek utaztatását egy helyi vállalkozó mikrobuszaival, ugyanitt folyamatban van a délutáni foglalkozás beindítása. Petrozsényban az ingázási költségek fedezésére igényelték a Geszthy Társaság segítségét. Az újságíró megjegyezte, a szomszédos településeken görbe szemmel néznek az új dévai iskolaközpontra, amely “elszippantja” gyermekeiket, elsősorban Vajdahunyadról van szó. Jelenleg a Geszthy Társaság pedagóguslakásokat biztosít, több mint 60 diák számára napi ingázást, további 60 Zsil-völgyi diáknak háromhetenként hazautazást. Ebben a hónapban már 26 tanulónak pótolnak be a bentlakási költségeibe. A magyar oktatási minisztériummal aláírtak egy másfél milliós támogatási szerződést, illetve az Illyés Közalapítvánnyal folyamatban van egy egymillió forintos pályázati szerződés megkötése. Ezekből fenntartható a támogatás. /Gáspár-Barra Réka: A megoldásnak helyi szinten kell megszületnie. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./