Szász éve született Horváth Imre nagyváradi költő, aki 1989. decemberétől kezdve csaknem két éven át vallott magáról, kortársairól, szerelmeiről, félelmeiről, vétkeiről az ugyancsak nagyváradi nemrég elhunyt Fábián Imrének. Ez a vallomás Gyónásom /Literatus, Nagyvárad, 1992/ címmel jelent meg. Horváth Imre 1923-ban jött Nagyváradra, 1927-ben a Nagyváradi Estilap munkatársa lett, ettől kezdve a negyvenes évekig újságíró volt. A költőnek az évtizedek során 9-10 depressziós korszaka volt. /Lászlóffy Csaba: Gyónás egy néhai öregúr gyónásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Mátis Izabella hitoktató megírta szülőfaluja monográfiáját /Ikafalva – Ikadorf – Icafalau/, melynek első bemutatására a kis település falunapján, ez év nyarán volt. A hely- és családnevek számbavétele mellett a szerző szü­lőfaluja madár- és állatvilágát, a székely nemesi családokat, a romák világát, az iskola és a magyar történelmi egyházak történetét, Ikafalva kultúráját és népi hagyományait is felleltározta. Megszólaltatott négy volt hadifoglyot, illetve egy a földvári haláltáborba deportált ikafalvit is. /Iochom István: Megjelent Ikafalva monográfiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

November 13-án Kolozsváron bemutatták Mester Béla Hatalom ember, technika /Kijárat Kiadó/ című, Szilágyi István íróról készült monográfiáját. Szilágyi István úgy vélte, a monográfus igen elnéző volt vele, némi kritikát is megfogalmazott a monográfiával kapcsolatban. /Köllő Katalin: Befejezett, vagy csupán elemzett életmű? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem támogatja a Calin Popescu-Tariceanu kormányfő által november 15-én a parlament két házának plenáris ülésén bemutatott 2007-es költségvetés-tervezetet. A költségvetés-tervezet szerint 2007-ben Romániában 1270 lej lenne az átlagjövedelem, ami 12,4 százalékos növekedésnek felel meg az idei évhez képest, és 1,8 százalékkal nőne a munkavállalók száma, ami százezer új munkahely létesülését jelenti. Tariceanu szerint 1990 óta jövőre utalják a legtöbb pénzt beruházásokra, és az általa vezetett kormány beindította az eddigi legátfogóbb és legnagyobb oktatási beruházási programot. Erdei István RMDSZ-es képviselő szerint az RMDSZ támogatja a költségvetés elfogadását, felhívta azonban a figyelmet, hogy a büdzsének eleget kell tennie a gázár- és energiadrágulás, valamint a vámügyi és határ-megerősítési feladatok okozta kihívásoknak. /G. G.: PSD-s nem a 2007-es büdzsére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A magyar-román kormányülésen a fejlesztések összehangolása lesz terítéken. A magyarországi ellenzék szorgalmazta témának az autonómiát, egyházi javak visszaszolgáltatását, azonban a kormány fontossági sorrendjében a gazdasági kérdések, fejlesztési stratégia megelőzik ezt. Amennyiben a két ország megmarad egymás stratégiai partnerének, és megvalósítható regionális, határmenti, határon átnyúló közös fejlesztési tervek készülnek el a két kabinet közös ülésén, akkor bizonyára a romániai magyarság is nyertese lehet az ország csatlakozásának, írta az ÚMSZ. /Simon Judit: Nyertesek is lehetünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Másodszor tart együttes ülést a magyar és a román kormány. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a budapesti ülést megelőzően az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjait arról tájékoztatta, hogy a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta „szinte valamennyi kérdésben sikerült előrelépni, és folyamatos az együttműködés a szaktárcák között”. Közben a közösen tervezett Gozsdu Alapítvány román belpolitikai okok miatt lekerült a napirendről, gyakorlati előrelépés nem történt az erdélyi Sapientia Egyetem román állami támogatásának ügyében, nincs megnyugtató válasz a Verespatakon tervezett aranybánya miatti magyarországi aggodalmakra. A magyar parlamenti ellenzék sürgette, hogy magyar részről első helyen a székelyföldi magyar autonómia kérdését vessék fel. Hozzák szóba a régóta tervezett romániai kisebbségi törvény sorsát, a romániai magyarok kárpótlási igényeit. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egyenesen azt kérdezte: szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar–román kapcsolatok problémamentesek, és ismét „feltörli Magyarországgal a padlót”. /Magyar–román kormányülést tartanak ma Budapesten. Németh Zsolt: szükség van-e ilyen ülésekre? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Az európai uniós csatlakozás még nem jelenti Románia integrációját, ennek beteljesüléséhez elsősorban politikai stabilitásra lenne szükség – véli az RMDSZ két európai parlamenti megfigyelője, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Románia uniós csatlakozása révén megteremtődik a határmódosítás nélküli nemzetegyesítés feltétele – ezt tartja a legfontosabbnak Szabó Károly képviselő. Szerinte nem lesz számottevő a magyarság elvándorlása. Felkészületlennek tartja Romániát és ennek megfelelően korainak az uniós csatlakozást Kónya-Hamar Sándor. Kónya úgy véli: a lakosságot félrevezették, „nem mondták meg neki”, mi vár rá. /Pataki Zoltán: Felkészületlenül csatlakozunk az EU-hoz? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Megkezdődik a vita arról, növekszik-e avagy csökken a határon túli magyar közösségek következő évi támogatása. Még nem akadt olyan kormányzat, amelyik nyíltan arról beszélt volna, hogy most kevesebb jut. Most például – amikor majd minden tételből lefaragnak -, azt mondja Gémesi Ferenc szakállamtitkár, hogy a szerkezeti átalakítások nem jelentenek forráskivonást a rendszerből. Magyarán a 2007-es költségvetési törvény tervezetében gyakorlatilag ugyanannyi pénz áll majd a különböző csatornák jóvoltából a határon túli magyar támogatáspolitika rendelkezésére jövőre is, mint az idén. Az eddig 44 csatornán át a határon túlra juttatott pénz útja egyszerűsödik, csökken a támogatáspolitikában érintett intézmények száma. „Dinamikus káosz jellemzi a külügyi tárca határon túli magyarokat érintő jövő évi politikáját, a korábbi szervezeti kereteket ugyanis felszámolták, a támogatásokat csökkentették, a feladatokat pedig összekuszálták” – fogalmazott Fidesz a külügyi és határon túli parlamenti bizottság november 13-i ülésén. A Fidesz szerint összességében 750 millió forinttal kevesebb pénz jut a határon túliaknak, mint idén. Persze nem mindegy, hogyan számolunk, írta Szűcs László, a lap munkatársa. /Szűcs László: A megmaradás matematikája. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Készül a nagy mű, a pamflet, maga Corneliu Vadim Tudor írja majd, és a Romania Mare hasábjain fog megjelenni. Arról fog szólni, hogy Bukarestben sem lehet már megszabadulni ezektől az elvetemült magyaroktól. Ezek megszólítják az embert az utcán a barbár nyelven: magyarul. Azért alakult meg a dákok és rómaiak keveredéséből a dicső román nép, hogy legkülönb fiát holmi jöttment hontalanok megalázhassák? Vadim kérni fogja a magyar újságok betiltását, bezúzását, a magyar újságírók letartóztatását. /Salamon Márton László: Jó estét, Vadim úr! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Az ÚMSZ újra átvette a Népszabadság egyik cikkét. Az újabb magyar-román kormányülés kapcsán valószínűleg azokat nem éri majd csalódás, akik eleve nem várnak tőle sokat. A magyar-román viszony lényegében most is ott tart, ahol egy évvel ezelőtt; bizonyos tekintetben talán még ott sem. A határnyitással egyidejűleg a román kormányzat „a kisebbségi csavaron” próbál egyet húzni. Basescu elnök a háttérben mintha éppen az RMDSZ kormányzati pozícióinak aláásásán ügyködne. /(Kis Tibor, Népszabadság) Emancipáció, nem szeparatizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A jövő héten munkához lát az EMNT-RMDSZ közös bizottság, amely kidolgozza az erdélyi magyarság „nemzeti minimálprogramját”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szilágyi Zsolt alelnököt, a Székely Nemzeti Tanács Izsák Balázst, illetve Bakk Miklós politológust kérte fel, hogy vegyen részt a munkacsoportban. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor és Varga Attila képviselő, valamint Lakatos András oktatási alelnök vesz részt a bizottságban. A közös munkacsoport megalakításáról Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke közötti legutóbbi megbeszélésen született egyezség. /Cseke Péter Tamás: RMDSZ-EMNT: összeállt a programbizottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A szaktárca sürgősen terjessze a kormány elé a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációs iratcsomóját, hogy a tanintézet még idén megkaphassa a végleges működési engedélyt, kérte Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke Mihail Hardau oktatási minisztertől. A tárca akkreditációs szakbizottsága két éve ellenőrizte, és jóváhagyásra javasolta az egyetemen működő református teológia-szociális munkás, valamint a vallástanár-német nyelv és irodalom szakokat. A végleges engedélyt azonban kormányrendelettel kell biztosítani. /Gergely Gizella: PKE: sürgetik az akkreditálást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Miközben a nyugati demokratikus alapelvek nem hajlandóak maguk közé fogadni a nemzeti és egyéb kisebbségek igényét jogaik kollektív szinten történő biztosítására, úgy tűnik, hogy elfogadják a kollektív bűnösség és büntetés legitimitását – jelentette ki Schöpflin György európai parlamenti képviselő a csehszlovákiai magyarok 1946–47-es kitelepítésének 60. évfordulója alkalmából Strasbourgban rendezett európai parlamenti közmeghallgatáson előadott nyitóbeszédében. Az etnikai tisztogatást „általában a szélsőjobboldallal hozzák összefüggésbe”, azonban a képviselő szerint „a történelem során a kommunisták, a fasiszták és a liberális demokraták is éltek ezen eszközzel, mely a második világháború után nyugati nagyhatalmi hallgatólagos beleegyezéssel ment végbe Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon”. – Ezen átfogó és programszerű, jog- és tulajdonfosztás által kísért áttelepítések mögött olyan politikai megfontolások húzódtak, miszerint az események a deportáltak halálával és leszármazottaik többségi etnikumba való olvasztásával a múlt homályába vesznek – mondta Schöpflin György. – Azonban a túlélők nem szakadtak el korábbi identitásuktól, üldöztetésük épphogy kulcselemévé vált nemzeti identitásuknak, majd a politikában is lecsapódott, kihatva ezzel a közép-kelet-európai térség későbbi nemzetközi viszonyaira is. /A felvidéki magyarok deportálására emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

A ák nem támadják meg a helyi tanácsok csatlakozását a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. Az erre vonatkozó önkormányzati határozatokat törvényesnek találták a Kovászna megyei kormányhivatal jogászai – közölte György Ervin, Kovászna megye prefektusa, hozzátéve, hasonló álláspontot képvisel a Hargita megyei prefektúra is. Az RMDSZ szeptemberben döntött a társulás létrehozásáról, és feladataként szabta meg a székelyföldi autonómia alapját képező fejlesztési tervek kidolgozását. Az egyesület létrehozásával megbízott Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint november 24. a határidő, amíg a helyi tanácsoknak döntést kell hozniuk a csatlakozásról. Összesen 32 Maros megyei, 37 háromszéki, 60 hargitai és 4 Brassó megyei önkormányzatról van szó. Több helyi tanács már csatlakozott a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. /Megalakulhat a Szövetség a Székelyföldért Egyesület – nem lesz közigazgatási akadály. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

„Ha a Magyar Polgári Szövetség számára fontosabb az, hogy Hiller István miniszter ne jöhessen el ide, mint egy új kulturális intézmény létrehozása Háromszéken – ez az MPSZ-es demagógia legjobb bizonyítéka” – nyilatkozta Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke. Hiller István magyar művelődési miniszter nem lesz jelen november 29-én Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális központ felavatásán. November 9-én a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete közleményben óvta a minisztert egy esetleges sepsiszentgyörgyi látogatástól. „A székely vendégszeretetnek is határai vannak, s Hiller István személye eme vendégszeretet határain kívül esik” – olvasható a közleményben, melynek aláírói leszögezik: ha a miniszter mégis megjelenik, „példa nélküli fogadtatásban” lesz része, a szövetség utcai tüntetéseket fog szervezni ellene. Hadnagy Miklós, a kulturális intézmény jövendő igazgatója cáfolta, hogy a miniszter bármitől is megijedt volna, s ezért nem menne Sepsiszentgyörgyre. Hiller István egyébként másodszor mond le sepsiszentgyörgyi látogatást. Két évvel ezelőtt az anyaországi tárcavezető a sepsikilyéni unitárius templom és a sepsiszentgyörgyi Lábasház látogatására volt hivatalos. Akkor Vass Lajos államtitkár ment el Háromszék fővárosába Hiller helyett. /Domokos Péter: Miért nem megy Hiller Háromszékre? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Hiller István magyar kulturális és oktatási miniszter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke lemondta székelyföldi látogatását, így nem vesz részt a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ megnyitóján – jelentette be György Ervin, Kovászna megye prefektusa. Eredetileg 2004. november 9-én kellett volna megnyitni a központot a magyar és a román kulturális miniszterek jelenlétében, de arra nem került sor. „Hiller István érzékeli az erdélyi hangulatot, és nem akarja kitenni magát egy barátságtalan fogadtatásnak. A miniszter úr valószínűleg november végén látogat majd el ide, de nem hivatalos látogatás keretén belül”, mondta György Ervin. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a leghatározottabban tiltakoznak azon mérhetetlen cinizmus ellen, amellyel a magyar kormány tagjai viseltetnek a határon túli magyarság iránt. „Miután az október 23-i budapesti magyarverés egyik irányítója, Szekeres Imre hadügyminiszter minden szégyenérzet nélkül tette le lábát limuzinjából Háromszék földjére a bodvaji kohó újraavatóján, ezúttal úgy hírlik, hogy Hiller István pártelnök kívánja felavatni a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központot november második felében” – mondotta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. Gazda szerint a székely vendégszeretetnek is vannak határai, s Hiller István ennek határain kívül esik. /Lemondta székelyföldi látogatását Hiller István. Utcai tüntetésekkel fenyegetőzött az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

„Az 1989 előtti időkre emlékeztet, ahogy ez a választás zajlik” – fogalmazta meg Kozma József, az érmihályfalvi Philadelphia Transsylvania Alapítvány elnöke abban a tiltakozó levélben, melyet a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (CES) címzett. A teleházat működtető és táborokat szervező alapítvány elnöke annak a választásnak a menetét kifogásolta, melynek során a Gazdasági és Szociális Tanácsot 15 – a civil szervezeteket képviselő – taggal egészítik ki. Kimaradtak a magyar civilek az érdekegyeztetésből. Kozma József elmondta, a Kormánystratégiák Ügynökségéről telefonon hívták fel, hogy közöljék vele: 12 óra múlva lejár a jelentkezési határidő. Kozma József a www.ces-ong.ro honlap tanulmányozása során jött rá, hogy csak szavazni hívják, nem választani. A jelöltállítási szakasz ugyanis már november 7-én lejárt. A civil szféra tíz százalékát a magyar civil szervezetek teszik ki, de a 47 jelölt között egyetlen magyart sem volt. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kozma Józseftől értesült a választásokról. Mint elmondta, egyáltalán nem mellékes, hogy ki vesz részt ebben a tanácsban. Ez a testület véleményezi ugyanis a törvényhozás elé kerülő tervezeteket. Azért is fontos a jelenlét, mert aki részt vesz ebben a folyamatban, információkhoz jut, kapcsolatokat épít. A választások megszervezését a Civil Szervezetek Tanácsadó Központja, a Centras vállalta magára. A bukaresti szervezet internetes szavazási rendszert dolgozott ki. A jelöltállító szervezeteknek is a választásra jelentkező szervezeteknek is, egész sor dokumentumot kellett beküldeniük, hogy nyilvántartásba vegyék őket. Az erdélyi magyar közéletből ismert civil szervezetek közül csupán a gyulafehérvári, szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári római katolikus Caritas segélyszervezet szerepel a listán. – Az a civil szervezet, amelyik nem tudott az országos választásról, magára vessen, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács civil kapcsolatokért is felelős alelnöke. Az alelnök szerint megyéjéből 20-30 szervezetnek is folyamatban van a választási jog megszerzéséhez szükséges regisztrációja. A folyamattal azonban Borboly sem elégedett. Egy szűk bukaresti mag próbálja kisajátítani a CES civil frakcióját, magyarázta. Hozzátette, már megtámadták a Diszkriminációellenes Tanácsnál a választási folyamatot. A bukaresti programvezető sajnálatosnak tartotta, hogy nincs magyar civil szervezeti vezető a jelöltek között. Szerinte ha a Magyar Civil Szervezetek Szövetsége nem értesült a választásról, azt jelzi, hogy elszigetelődött a román civil szférától. /Gazda Árpád: Megspórolt hírverés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Rengeteg könyv volt Marosvásárhelyen, a könyvvásáron. Lehetett látni térképeket, képeskönyveket, albumokat. „A rengeteg, Erdély nevével csábító csukamájolajat és igénytelen külsejű, ám nemes veretű, rangrejtett kincset.” A könyvek drágák, a cikkíró szerint „kevesbedő szépirodalom, tobzódó múlthajszoló.” /Sebestyén Mihály: Kiballagás a könyvvásárra. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

A Szabadság munkatársa szerint zsidóellenes megnyilvánulások tapasztalhatók. „Mi magyarok mostanában nagyon tudjuk ezt csinálni. Mármint a gyűlölködést.” Az újságíró szerint „ma már nem szerethetem a nemzetemet anélkül, hogy ne gyűlölnék két-három másikat, főleg a zsidókat, itt Erdélyben pedig a románokat.” „Ha ma valaki magyarnak, és büszke magyarnak vallja magát, bizonyos körök előtt azonnal antiszemita-gyanús lesz. És ez nem kellene így legyen.” /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kockázatokról és mellékhatásokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

„Míg az 56-os események romániai utóhatásait ismerjük, sőt, román nyelven is már több könyv megjelent, a szerb-macedón-bolgár térségre gyakorolt hatásáról nem sokat tudunk” – fogalmazott Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Bukarestben, a Román Kulturális Intézetben november 15-én, a magyarban 16-án tartják a kerekasztal-értekezletet, 1956: A magyar forradalom és regionális kihatásai címmel. Az eseményt a Magyar Kulturális Intézet, a Román Kulturális Intézet és a Lengyel Intézet szervezi közösen. Az értekezlet célja a legújabb kori történelem perspektívájából átgondolni azt, hogy milyen kihatásuk volt 1956 végén a budapesti megmozdulásoknak nemcsak Magyarországon, hanem néhány más közép-európai országban is. Részt vesznek bulgáriai, macedóniai, lengyelországi, szerbiai és magyarországi történészek, újságírók, politológusok és az akadémiai és kulturális élet személyiségei. Áldozatok hősök nélkül címmel előadást tart Bíró Béla, esztéta, politikai kommentátor, a csíkszeredai Sapientia Egyetem előadótanára. Stark Tamás, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa A megtorlástól a „puha” diktatúráig. A magyar út a hatvanas és a hetvenes években címmel értekezik. Szimo Mladenovszki professzor, a Szkopjei Egyetem történelmi tanszékének vezetője az 56-os magyar forradalom Macedóniában kiváltott hatását tárja fel. /G. E.: Régiós 56 – feltárás. Bukaresti kerekasztal a magyar, román és lengyel kulturális intézetekkel.= Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

November 5-én és 6-án Kolozsváron az AIDRom ökumenikus bizottság szervezésében zajlott az Ökumenikus tájékoztatás az egyházi sajtóban című a tanácskozás. A beszélgetés moderátora a házigazda, Kovács István tiszteletes volt, aki ismertette a tanácskozásnak otthont adó Bethlen Kata Diakóniai Központ működését, a református egyház által működtetett szociális hálót, és természetesen az egyház sajtótermékeit. A görögkeleti egyházat képviselő Nicolae Dima jászvásári diakónus a moldovai egyházrész által működtetett sokrétű tájékoztatási eszközöket mutatta be. Gerhild Cosoroaba az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházat, a Nagyszeben környéki szász evangélikusokat képviselte, és bemutatta a hosszú múltra visszatekintő Kirchliche Blaettert, és a többi egyházi kiadványt. Az ország egyik legjelentősebb ökumenikus kiadványa, a hetente megjelenő Viata Cultelor. A vaskos és tartalmas kiadványt egyetlen ember, a hajlott korú Vera Maria Neagu szerkeszti és terjeszti. A görög katolikus egyház sajtóirodáját és lapját Daniel Avram lelkész mutatta be. A résztvevők egyöntetű elismeréssel nyilatkoztak a www.catholica.ro internetes hírforrásról. /(ercsey): Ökumenikus sajtó-tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Rendhagyó produkcióval jelentkezik november 17-én a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Zalán Tibor kortárs magyar drámaíró Katonák, katonák című művét eddig egyetlen társulat sem alkalmazta színpadra. Az ősbemutatóra jelezte jelenlétét a szerző is. Pinczés István a darab rendezője. Nagy Pál színházigazgató elmondta, a darab színreviteléhez számos székelyudvarhelyi cég is hozzájárult. /Szász Emese: Ősbemutató az udvarhelyi színpadon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

A 18. Erdővidéki Közművelődési Napok alkalmából november 15-én Magyar Népmesék és az 1956 – Emlékezzünk a hősökre című dokumentumfilmeket, majd a Tímár Péter rendezte Le a fejjel! című magyar művészfilmet vetítették Baróton. November 14-én Olaszteleken Hoffmann Edit fényképeiből nyílt kiállítás, ezt követően pedig Sylvester Lajos publicista tartott előadást Taliánok Háromszéken címmel. November 16-án Baróton Egyed Ákos történész mutatja be Gróf Mikó Imre című könyvét, a Csíki Játékszín előadja Tasnádi István Nézőművészeti Főiskola színházi szatíráját, koncertezik a Kájoni Consort régizene-együttes, Zalánpatakán és Szárazajtán fellép a Kelekótya együttes megzenésített gyermekversekkel. /Domokos Péter: Erdővidéki kavalkád. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Az elmúlt napokban ünnepelt Vajdakamarás gyülekezete: a fúvószenekara megalakulásának 50 éves évfordulójára emlékeztek bensőséges hangulatban. A rendezvényen több mint 600 helybéli lakos és vendég vett részt. A 32 tagú fúvószenekar nagy sikerű hangversennyel örvendeztette meg a hallgatóságot. /E. Cs.: Ötvenéves fúvószenekar. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Nagyenyeden november 14-én a Bethlen Gábor Kollégium és a Fehér megyei RMDSZ közös rendezvényén Toró Tibor akadémikus Csodálatos évek a magyar és egyetemes tudomány és kultúra történetében címmel tartott előadást. A magyar kultúra és tudomány csodálatos éve 1823. Ez évben született Petőfi és Madách, ekkor írta meg Kölcsey a Himnuszt, november 3-án apjához írt levelében Bolyai János arról számolt be, hogy a semmiből egy új, más világot teremtett.  Toró Tibor bemutatta a diákoknak a négy magyar zsenit, beszélt Petőfi műfordításairól és Bemhez fűződő kapcsolatáról, meg lehetett tekinteni a Himnusz 20 idegen nyelvű fordítását. A 90-es években éppen az előadó szorgalmazására Gelu Pateanu tollából származó első és egyetlen román fordításának első szakaszát fel is olvasta az előadó. A kivetítőn megtekinthették Az ember tragédiája angol, francia, spanyol, olasz, eszperantó, szlovák, finn, norvég, román, cigány, svéd, holland és szerb nyelvű fordításainak címoldalát, olvashatták Bolyai János levelét és megcsodálhatták “A tér tudománya” – az Appendix különböző nyelvű és idejű kiadványainak címlapját. /Takács Ildikó: November, az új világok teremtésének hónapja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Harmadszor érkezett haza holta után Kálnokra, szülőföldjére dr. Bedő Albert (1839-1918), a magyar erdőtörvény megalkotója. Először, amikor a szülőföld temetőjébe kívánkozott édesanyja sírjának közelébe, azután 2001-ben, amikor a kálnoki elemi iskola felvette nevét, példaképül állították őt az eljövendő nemzedék elé, s most, november 11-én, amikor az új köntösbe öltöztetett, szép iskolaépület homlokfalán elhelyezték bronzból készült emléktábláját, E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész munkáját. Bedő Albert Sepsikőröspatakon született, a kolozsvári Farkas utcai Főgimnáziumban érettségizett 1858-ban. A kolozsvári egyetemen hallgatott jogot és teológiát, de lemondott a lelkészi pályáról, és 1860-ban átiratkozott a Selmecbányai Magyar Királyi Erdészeti Akadémiára. Két társával közösen elkészítették a magyar erdőtörvényt, mely 1880-ban lépett hatályba. Magyar erdészeti szakiskolák létesítésén dolgozott, tankönyvet szerkesztett. Magyarország erdőségei címmel írta meg székfoglaló beszédét, ekkor választotta levelező tagjai sorába a Magyar Tudományos Akadémia. Bedő Albert volt az 1899-ben Marosvásárhelyen megalapított Székely Egyesület elnöke. A mostani ünnepségen beszédet mondott Szakács Sándor, a Székelyudvarhelyi Erdészet vezetője, az EMT erdészeti szakosztályának elnöke. /Kisgyörgy Zoltán: Kálnok emlékünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

November 15-én megnyílt Sepsiszentgyörgyön, a Gyárfás Jenő Képtárban Tomos Tünde egyéni festészeti kiállítása. A tárlat megnyitóján Sántha I. Géza művészettörténész gazdag színvilágú képsorozatról beszélt. (a. l.): Mesevilág rémálma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Bethlen Gábor szelleme, kora elevenedett meg november 15-én a nagy fejedelem hajdani szülőházában, Marosillyén, a Veres bástyában. A dévai Szent Ferenc Alapítvány munkatársai, diákjai igazi születésnapot rendeztek a fejedelemnek. Az ünnepség előestéjén történelmi vetélkedőn idézték fel a diákok Bethlen Gábor korát, majd másnap a marosillyei szülőházban verssel, dallal hajtottak fejet szelleme előtt. Bethlen Gábor életművét vázolta föl Párdy Klára tanárnő. Végül felcsendültek a reneszánsz dallamok, majd gulyás-vacsorával zárult az ünnepség. /Gáspár-Barra Réka: Fejedelmi születésnap. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör november 14-i munkaülésén Brittich Erzsébet aradi költő, író, képzőművész állt közönség elé, ezúttal saját verseivel. A rendezvény második részében Tamási Áronra emlékeztek az író halálának 40. évfordulója alkalmából. /Regéczy Szabina Perle: Hangulatos irodalmi est a megyei könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

November 16-án Budapesten a Szépművészeti Múzeumban tartották a második magyar–román közös kormányülést. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu kormányfő elnökletével kezdődött meg a tanácskozás. Megállapodtak abban, hogy egy éven belül a határon való átkelésnél csupán egyszer ellenőrzik majd az iratokat; a román fél elkötelezte magát a Bechtel-autópálya, illetve ennek a magyarországi M3-as-hoz való csatlakoztatása mellett; megépítik a Szeged-Arad gázvezetéket; létrehoznak egy közös kockázati tőkealapot, a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózásának segítésére; közös magyar-román történelemkönyv készül, a román külügyi tárca a magyar művelődési minisztériummal közösen felkéri a két ország tudományos akadémiáit, hogy 2010-ig dolgozzák ki egy közös román-magyar történelemkönyv tervét; Tariceanu ígéretet tett arra, hogy támogatja majd a Sapientia Egyetemet, amint az intézménynek sikerül megszereznie az akkreditációt, Gyurcsány pedig megígérte, hogy a magyarországi támogatás az egyetem számára 2007-ben nem csökken; megállapodtak még a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a székelyderzsi unitárius templom, illetve egy Magyarország területén található ortodox templom közös erőből történő felújításában. A két miniszterelnök közös nyilatkozatot fogadott el Magyar–román együttműködés az Európai Unióban címmel. Verespatak ügyében Bukarest azt az álláspontot hangoztatta, hogy csak akkor lehet megnyitni a bányát, ha az megfelel az uniós előírásoknak. Az együttműködés legjobb példáját adja a közép- és kelet-európai térségben Magyarország és Románia – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu. Szerinte a tavaly októberben tartott első együttes kormányülést követően megszilárdult a két ország együttműködése. Elmondta: ami a székelyföldi autonómiát illeti, Bukarest támogatja a közigazgatási decentralizációt, de hallani sem akar etnikai alapú autonómiáról. A tárgyalásokon csak érintették a kisebbségi törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök, államminiszter szerint történelmi esély kínálkozik a két ország számára: versengés helyett az összefogás, az európai uniós lehetőségek közös kihasználása. „Romániai magyarként ez nekünk külön öröm, külön elégtétel, az európai uniós csatlakozásnak egy külön hozadéka” – mondta. Markó Béla úgy vélte: a magyarországi munkaerőpiac teljes megnyitása lenne a romániai magyar közösség érdeke. A Fidesz szerint a kormánynak egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült megállapodnia Romániával – mondta sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. A kormány nem tudott előrelépést elérni a romániai kisebbségi törvény és az erdélyi magyarság területi autonómiája ügyében. Úgy vélte: Gyurcsány bejelentése Magyarország munkaerőpiacának részleges megnyitásáról az erdélyi magyarság hátrányára van, az RMDSZ világos kérésével is szemben áll. Mihail Hardau oktatási miniszter szerint még sokáig kell várni egy közös történelemkönyv megjelenésére. Szerinte ugyanis meglehetősen nehéz összhangba hozni a magyar és a román történelemszemléletet. /Együttes magyar–román kormányülés Budapesten. Januártól elég a személyi a határátkeléshez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./