Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. december 6.
Nagy Zsolt távközlési miniszter és Codrut Seres lemondott gazdasági miniszter ellen büntetőjogi vizsgálat elkezdésének lehetővé tételét kérte Románia főügyésze a kormánytagok cselekedeteit vizsgáló bizottságtól. Nagy Zsoltot meglepte az ügyészek intézkedése, mert az általa vezetett minisztérium nem vett részt privatizációkban. /B. T.: Büntetőjogi vizsgálatot kezdeményeznének Nagy Zsolt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 6.
A jövő év végétől Románia nyugati határán húzódik majd a Schengen-övezet. Az Európai Unió igazságügyi és belügyminiszterei december 5-én elfogadták az egyezmény kiterjesztését az EU 2004-ben csatlakozott tíz tagállamára, így Magyarországra is. A jövő év decemberétől fokozatosan megszűnhet az ellenőrzés a „tizekre” is kiterjesztett szabad utazási övezetben. A nyári csúcsforgalmi dugók Hegyeshalomtól keletre tolódnak, ugyanis az említett időponttól számítva Magyarország keleti határain lehet majd belépni az övezetbe. A január elsejétől szintén uniós tag, Románia esetében a schengeni csatlakozás egyelőre nincs napirenden. A magyar-szlovák határ is kérdéses, mivel a december 5-i állásfoglalás szerint a szabad utazási övezet csak azokra az államokra terjeszthető ki, amelyek tökéletesen felkészültek és biztosítani tudják külső határaik ellenőrzését. Szlovákia még nincs igazán felkészülve. A magyar-román határszakaszon januártól bevezetik az úgynevezett egymegállásos határforgalmi ellenőrzést. Az egymegállásos rendszer 2007 első napjától valamennyi magyar-román viszonylatú közúti határátkelőhelyen megvalósul. /Ártándig terjed jövőre a Schengen-övezet keleti határa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2006. december 6.
A Román Nemzeti Bank jelentése alapján a jegybanki tartalék továbbra is növekvő tendenciát mutat. A jegybank által kezelt deviza- és aranykészlet novemberben végén 22,85 milliárd eurós rekordszintet regisztrált. Az elmúlt 12 hónapban a jegybanki tartalék több mint 4,7 milliárd euróval nőtt, ugyanis tavaly december elején csak 18,15 milliárd euró körül mozgott. /Újabb rekordon a tartalék. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2006. december 6.
– Elsődleges teendő a kormány kiegészítése – jelentette be bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, értékelve a Konzervatív Párt kilépése nyomán kialakult helyzetet. Közölte, hogy egyelőre nem körvonalazódott, milyen tisztségek illetik meg az RMDSZ-t. /Markó: Az év végéig biztosítani kell a kormányzás stabilitását. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2006. december 6.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) pályázatot hirdet nappali szakos egyetemi hallgatók számára tanulmányok, elemzések készítésére a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) reformjáról. A legjobb tanulmányokat a www.rmdszreform.miert.ro honlapon és a januárban megjelenő tanulmánykötetben közlik, valamint a szerzőknek ingyenes részvételt biztosítanak a MIÉRT EU-táborában vagy a Félsziget Fesztiválon. /Reformáljuk meg az RMDSZ-t! = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./
2006. december 6.
December 5-én több budapesti és vidéki helyszínen megemlékezést tartottak a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett, 2004. december 5-én, a kettős állampolgárság kérdésében eredménytelenül végződött népszavazásról. A Magyarok Világszövetsége Budapesten, a Belvárosban rendezte összejövetelét, míg a fővárosi Polgárok Házában Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Martonyi János, a Fidesz-kormány volt külügyminisztere, Hende Csaba, az Országgyűlés jegyzője, valamint Jókai Anna Kossuth-díjas író kért szót. /A kettős állampolgárságról tartott népszavazásra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2006. december 6.
Aláírásgyűjtésbe kezdett december 5-én a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) a kettős állampolgárságért. Az Ágoston András vezette délvidéki kis magyar párt választmánya a nemzet egészében érezhető válságjelenségek meghaladása érdekében indította újra az először 2003-ban kezdeményezett aláírásgyűjtést. Úgy ítélték meg, hogy az aláírásgyűjtés nem lehet pártokhoz kötött akció, a VMDP ifjúsági tagozata vállalta, hogy kezdeményezi egy ifjúsági szervezetek képviselőiből álló bizottság létrehozását, hogy e testület koordinálja majd az aláírásgyűjtést, az aláírt ívek begyűjtését és Budapestre juttatását. /Aláírásgyűjtésbe kezdett a VMDP a kettős állampolgárságért. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2006. december 6.
Nyílt levélben kérte fel a Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapító ülésének résztvevőit az autonómia-referendum támogatására a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). „A székely nép önrendelkezési jogának csakis a saját erőnkre támaszkodó, jogkövetelő úton szerezhetünk érvényt” – áll a felhívásban. /Fülöp Noémi: SZNT-támogatáskérés a polgármesterektől. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 6.
A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november utolsó hétvégéjén tartotta meg idei kongresszusát Gyergyószentmiklóson. A MAKOSZ 1990 tavaszán alakult meg diákok és tanárok közös kezdeményezésére, elsődleges célként tűzve ki a romániai magyar középiskolások érdekeinek képviseletét. Később a MAKOSZ a MIÉRT tagszervezete lett, de 2003-ban vagy 2004-ben “objektív okokra hivatkozva” kilépett a MIÉRT-ből. Az utóbbi időben mindkét szervezet tett közeledő lépéseket, így az idei kongresszuson újra a MIÉRT tagja lett a MAKOSZ. A székelyföldi találkozón megválasztották a MAKOSZ új elnökét a medgyesi Jakab Adorján személyében; az ügyvezető elnök Dulau Diana (Nagyvárad) lett. /Szent a béke a MAOSZ és a MIÉRT között. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./
2006. december 6.
Mi lesz a Segítő Jobb sorsa? – kérdezte a Magyar Demokrata Fórum nevében Csáky András képviselő az egészségügyi minisztertől az Országgyűlés ülésén. A Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány 1990-ben jött létre, magánalapítványként, olyan határon túli magyarok anyaországi kezelésének – legtöbb esetben életmentő beavatkozások – megszervezésére, akiknek gyógyítása lakóhelyükön nem, vagy csak részben oldható meg. A központi költségvetésből az alapítvány 1993 óta kap rendszeres támogatást. A Segítő Jobb eddig több mint hetvenezer beteg ellátását támogatta, köztük nagy számban daganatos vagy szívbeteg gyermekekét. A betegek mintegy 75 százaléka Romániából, 15 százaléka Ukrajnából, a többi a volt Jugoszlávia országaiból és Szlovákiából származik. Kezdetben a költségvetésből juttatott támogatás évről évre nőtt, az utóbbi években azonban csökkent. Úgy hírlik, jövőre a költségvetési támogatás teljes egészében megszűnik. „A mindenkori magyar kormánynak alkotmányos és morális kötelessége folyamatos szolidaritást, együtt érző humanizmust tanúsítani azokkal a magyarokkal szemben, akik a határ túloldalán bajban vannak” – fejtette ki Csáky András. Molnár Lajos egészségügyi miniszter közölte, hogy a napokban megszületett kormánydöntés szerint a Segítő Jobb Alapítvány kiegyenlítetlen számláit a kormány kifizeti. A felvetett kérdésekre azonban megkerülte a konkrét választ. „A kormány a jövő évben is folytatni kívánja a bevált módon, a Segítő Jobb Alapítvánnyal együtt, a határon túl nem ellátható, kivételes esetek magyarországi ellátását” – ígérte a miniszter, de arra nem tért ki, hogy szánnak-e erre anyagi keretet a tárca jövő évi költségvetésében. /Guther M. Ilona: Megszűnhet a magyarországi egészségügyi alapítvány kormánytámogatása. Segíti-e a bal a Segítő Jobbot? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2006. december 6.
Alaposan átrendezi a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszert a kormány: tervei szerint szinte az összes döntési jogkör a Miniszterelnöki Hivatalban koncentrálódik majd. A Gyurcsány-kormány tervei között nem szerepel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A jövőben valamennyi olyan területről kizárják majd az ellenzéket, ahol döntéseket hoznak. Eddig például a konszenzus jegyében a támogatásokat szétosztó közalapítványok, az Illyés kuratóriumában helyet kaptak a mindenkori parlamenti ellenzék képviselői is. Ez jövőre már nem így lesz. A kormány ahhoz, hogy az átalakításokat végrehajtsa, a Szülőföld Alap szervezetét használja fel. Első körben az alap vezető szervét, a tanácsot alakítják át úgynevezett regionális egyeztető fórummá, ennek vezetője a miniszterelnök lesz, tagjai közé az általa kinevezett köztisztviselőkből válogat, illetve a határon túli magyar pártok vezetőiből kér fel politikusokat. A Fidesz parlamenti képviselői javasolták, hogy a parlamenti pártok (így az ellenzék is) delegálhassanak tagokat az alap vezetésébe, azonban ezt nem fogadták el. A szintén felszámolandó Új Kézfogás Közalapítvány feladatait a Magyar Fejlesztési Banktól a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) tulajdonába kerülő Corvinus Zrt. veszi át, míg az Apáczai Közalapítvány az oktatási tárca által tavaly több más közalapítvány összevonásával gründolt Oktatásért Közalapítvány része lesz. A határon túli szervezeteket a kormány már informálisan megkereste, hogy jelöljenek kuratóriumi tagokat. A kabinetnek saját jelöltjei vannak a határon túlról, akiket szeretne a kollégiumok tagjai között látni. Eddig az volt a kormányzati szlogen, hogy a helyiek tudják, mire kell a pénz, hadd szóljanak bele az elosztásába is, a mostani törvénytervezet azonban indoklásában leszögezi: „a döntéshozatal a felelős magyarországi tisztségviselők kezében marad”. E döntések a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott szakállamtitkárságra hárulnak majd. Az államtitkárság átveszi a december 1-jével megszűnő Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) feladatait is, embereit viszont már kevésbé, mintegy kéttucatnyian (a létszám harmada) kerülnek át. Nem is Gémesi Ferenc szakállamtitkár kezében futnak össze a szálak, hanem Törzsök Erika főtanácsadó, a HTMH egykori elnöke az államtitkárság erős embere. A konszenzusos nemzetpolitika formálására csak két intézmény maradt: az egyik a Szili Katalin parlamenti elnök által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely azonban semmiféle döntési jogosítvánnyal nem rendelkezik. Emellett a Máért szünetelésére hivatkozva Sólyom László köztársasági elnök próbálja betölteni az űrt, s a múlt héten már második alkalommal konzultált az általa életre hívott szakértői fórum határon túli és magyarországi tagjaival. /Riba István: Kemény forintok – Határon túli magyarok támogatása. = Heti Világgazdaság (Budapest), dec. 6./
2006. december 6.
Egyszerre három sportcsarnokot adott át december 5-én Kovászna megyében Borbély László területrendezési és középítkezési megbízott miniszter. Elmondta: az újonnan felavatott létesítményeknek köszönhetően egyrészt itthon tarthatók a fiatalok, másrészt a közösségek kinevelhetik saját sportolóikat, harmadrészt pedig a települések lakói kézzelfogható eredményét láthatják az RMDSZ kormányzati jelenlétének. A miniszter Rétyen, Gelencén és Bodokon vett részt az átadási ceremónián. /Domokos Péter: Három sportcsarnok Mikulásra Háromszéknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2006. december 6.
Eredményes volt a sepsiszentgyörgyi kábeltelevízió-előfizetők aláírásgyűjtési akciója, az RDS-RCS szolgáltató műsorra tűzte a Duna TV Autonómia nevű csatornáját – tájékoztatott Tóth Birtalan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, elégedetten nyugtázva, hogy a Romániai Magyar Cserkész Szövetséggel, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetével és a Reménység nyugdíjas klubbal közösen összegyűjtött 1385 aláírást a kábelszolgáltató nem hagyta figyelmen kívül. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 6.
Szatmárnémeti legújabb térképe román és angol nyelvű. Történelmi szövege inkább Ceausescu országát, mint az EU-s Romániát idézi: kirekesztő. Említi a teuton lovagokat, a németeket, törököket, olaszokat, osztrákokat, de egy szóval sem a magyarokat. Pedig hányan vannak köztük, akik nélkül Szatmárnémeti nem az lenne, aminek ismerjük. Például Hám János, a városépítő püspök, aki a történelmi városrész ma is legszebb, legmeghatározóbb palotáit emelte, Vécsey Miklós főispán, Kiss Gedeon, aki a parkosításban jeleskedett, dr. Lükő Béla európai szintű sebész, Csipler Sándor, a világhírű vívóiskola megteremtője, Erdős I. Pál grafikus, s annyi más. Helyettük viszont arról lehet olvasni, hogy Sztálin elvette Romániától Hercát, Bukovinát, Besszarábiát, s Bulgária is gazdagodott a román földből. /Sike Lajos: Nem tudnak szabadulni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2006. december 6.
Tordára és Bánffyhunyadra is ellátogatott az a tanfelügyelőség által delegált szakbizottság, amelynek feladata a kezdeményezett magyar iskolák létrehozási feltételeinek megvizsgálása. A találkozást sikerként könyvelik el, közölte Ádámosy Klára tordai tanácsos, aki a helyi önkormányzatot képviselte a megbeszélése. Hasonlóképpen Bánffyhunyadon sem számítanak fennakadásra. /N.-H. D., F. I.: Valósággá válhat a tordai és bánffyhunyadi magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 6.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem az új tudósgeneráció tagjaira irányuljon. A díjra négy kutató adta be pályázatát. Killyéni András-Péter /sz. 1979/ Kolozsvárt szerzett oklevelet a Műszaki Egyetemen. A MOL romániai adatbázis kezelő mérnöke, a Református Kollégium oktatója. Kutatási területe a kolozsvári sportélet története. A pályázatra A kolozsvári sportélet életrajzi gyűjteménye című összefoglaló munkáját nyújtotta be. Murádin János Kristóf /sz. 1980/ a BBTE történelem-filozófia karán szerzett oklevelet, jelenleg ugyanitt a doktori iskola hallgatója. A pályázatra Ercsey Gyula Farkasok árnyékában. Kolozsváriak a Gulágon című emlékiratát nyújtotta be, melyet sajtó alá rendezett, előszóval és jegyzetekkel látott el. Simon Zsolt /sz. 1975/ a BBTE történelem szakán szerzett egyetemi oklevelet, jelenleg az ELTE medievisztikai doktori programjának hallgatója, a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Társadalomtudományi Kutatóintézet munkatársa. Tanulmányokat, recenziókat publikált. A pályázatra a Századok című szakfolyóiratban 2006-ban megjelent, A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején tanulmányát nyújtotta be. Sófalvi András /sz. 1973/ az ELTE történelemtudományi karán végzett, jelenleg ugyanezen egyetem doktori programjának hallgatója, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa. Sóvidék a középkorban. Fejezetek a székelység középkori történelméből című összegző munkája a Haáz Rezső Múzeum kiadásában jelent meg 2005-ben. Forrásfeltáró, feldolgozó, a tudományosság elvárásait következetesen érvényesítő munkájáért az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának Debüt-díját 2006-ban Simon Zsolt kapja. /Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya: Az EME Debüt-díj első kiosztása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 6.
Az erdélyi örmények kulturális kapcsolatai a 17–18. században címmel tartott Kovács Bálint magyarországi történész előadást november 29-én Kolozsváron. /Murádin János Kristóf: Erdélyi örményekről kutatói elkötelezettséggel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 6.
December 5-én Kommandón falumúzeumot avattak. A kiskastélyként is ismert központi épületben egyelőre három helyiségben kaptak helyet a környéken élők életét, illetve a helytörténetet, az élővilágot, a földtant bemutató, színes, igényes kivitelezésű pannók. Beszédet mondott többek között Szabó Mária, a falu helytörténésze, monográfiaírója, a Horn Dávid Néprajzi, Természet- és Műemlékvédő Egyesület elnöke, a múzeum megálmodója. /Mózes László: Falumúzeumot hozott a Mikulás (Ünnep Kommandón). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2006. december 6.
Entrée a címe annak a képzőművészeti tárlatnak, amelyet december 4-én temesvári és kolozsvári diákok alkotásaiból nyitottak meg Kolozsváron, a Reményik Galériában. /Ö. I. B.: Képzőművészek európai kapcsolatkeresése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 6.
Kolozsváron a Római Katolikus Szent Mihály Caritas vendége dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul volt. Arról vallott, mit jelent számára főkonzulnak lenni szülővárosában. Cseh Áron tudatosan készült választott pályájára, Konstancára járt nyári egyetemre. Kolozsvár, mint első Romániában működő főkonzulátus, kiemelt helyen szerepel, a külszolgálat teljesítése nem volt mindig akadálymentes, hiszen az itt töltött kilenc évből 6–7 év a Funar-korszakra esett. /-f-: Tudatosan felépített életpálya. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 6.
December 3-án második alkalommal szerveztek fúvóstalálkozót Csekefalván. Simó M. Zoltán, a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Gagyi Bíró Katalin népművész-óvónő idézte fel az 1885-ben megalakult csekefalvi Székely Zenekar 90 éves történetét, és örömmel állapította meg, hogy 30 éves szünet után két éve lelkes fiatalok kezdeményezésére újraindult a nagy múltú zenekar. /Vajda Lehel Koppány programfelelős, Csekefalva: Fúvóstalálkozót tartottak Csekefalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./
2006. december 7.
Traian Basescu államfő december 6-án aláírta a liberális Dan Motreanu kinevezését a mezőgazdasági tárca élére. Motreanu átveszi a Gheorghe Flutur menesztésével üresen maradt mezőgazdasági miniszteri tisztséget. /Dan Motreanu az új mezőgazdasági miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./
2006. december 7.
Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke bejelentette, Ion Iliescu elfogadta a PSD tiszteletbeli elnöki tisztségét, amelyet a párt statútumának módosításával hoznak létre. /Iliescu elfogadta a PSD tiszteletbeli elnöki tisztségét. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./
2006. december 7.
Kvórum hiányában felfüggesztették a jogi, emberi jogi és oktatási bizottságok december 6-i együttes ülését, amelyen a kisebbségi törvénytervezet bizottsági vitája is napirenden szerepelt. /Kvórumhiány. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./
2006. december 7.
December 6-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának épületében a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, Egyed Emese mintegy negyven diákja kíséretében belépett Mircea Muthu dékán irodájába, és átnyújtott egy kérvényt, amelyben néhány terem magyar nyelvű feliratozását kéri. A titkárságon iktatták a kérvényt, a dékán pedig a tanszékvezető tanárnő szerint megértő magatartást tanúsított. Ehhez képest az épületben és annak környékén valósággal hemzsegtek az őrző-védő és egyéb „elemek”, Nicolae Bocsan rektor pedig újabb nyilatkozatot tett közzé, amelyben – anélkül, hogy megnevezné őket – demagógnak nevezi a kétnyelvű, illetve magyar táblákért küzdőket. Az épület előtt legalább négy olyan ember lézengett, akik minden ki- és bemenőt alaposan megfigyeltek. A kapunál az igazoltatás után rendre találkozni lehetett azokkal az egyénekkel, akik a múltkori, Hantz Péter-féle tábla-akciónál is intézkedtek, filmeztek, fényképeztek, de nem a sajtó munkatársai. Vasile Tegudean, az őrség vezetője kezében szintén kamera volt. December 6-án reggel újabb közlemény érkezett a rektori hivatal részéről. Ebben, Nicolae Bocsan rektor az általa demagógnak nevezett egyének akcióit kárhoztatta. Szerinte álhír, hogy Mircea Muthu dékán beleegyezett volna a kétnyelvű táblák kihelyezésébe. Az Országgyűlés a Fidesz kezdeményezésre egyhangúlag ötpárti nyilatkozatot fogadott el. Ebben szolidaritást vállalnak a két elbocsátott adjunktussal, és mindenkivel, aki kiáll a magyar oktatás ügye mellett. A Professzorok Batthyány Köre levélben hívta fel Hans-Gert Poettering, az Európai Néppárt európai parlamenti csoportjának frakcióvezetője figyelmét a történtekre. A professzorok arra kérték a politikust, hogy kísérje figyelemmel az eseményeket, különös tekintettel Románia küszöbön álló uniós tagságára és a többnyelvűségért felelős főbiztos-jelölt, a román állampolgárságú Leonard Orban személyére. A budapesti Semmelweis Egyetem szenátusa egyhangúlag fogadta el tiltakozó nyilatkozatát, amelyben többek között leszögezi: tiszteletben tartja a kolozsvári BBTE autonómiáját, ugyanakkor meggyőződése, hogy az autonómia gyakorlása során nem valósíthat meg olyan – az Európai Unió alapvető értékeit kifejező, szabályaival és gyakorlatával össze nem egyeztethető – jogsértést, amely akadályozza a multikulturális értékek érvényesülését, így különösen a többnyelvűséget és a kisebbségek szabad nyelvhasználatát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kétnyelvűsítő kísérlet a Bölcsészkaron. A magyar feliratok kifüggesztését kérték a dékántól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2006. december 7.
Újabb táblaakció hiúsult meg december 6-án Kolozsváron, miután a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának dékánja nem engedélyezte, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) magyar nyelvű feliratokat helyezzen el az általa vezetett karon. Mircea Muthu, a bölcsészkar dékánja azzal indokolta elzárkózását, hogy a táblák kihelyezését nem engedélyezte a BBTE vezetősége. Hozzátette ugyanakkor, hogy a dékánátus valamennyi tanszéken angol nyelvű táblácskák elhelyezését tervezi. „Azért angol, mert az egy nemzetközi forgalmú nyelv” – indokolta Muthu. A BKB két héttel ezelőtti táblaakciója miatt elbocsátott magyar oktatók, majd a többek között emiatt lemondott két magyar rektor-helyettes megüresedett székéről december 6-án tárgyalt az a testület, amely kijelölheti Salat Levente és Nagy László utódját. A magyar európai parlamenti képviselők állást foglaltak, a BBTE-rektor döntését bírálva, melynek következtében Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatókkal megszüntette az egyetem a munkaviszonyát. December 6-án az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága fogadta el egyhangúan a fideszes kezdeményezésre született állásfoglalást, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a Babes-Bolyai Egyetemről elbocsátott két magyar oktatóval és mindenkivel, aki kiáll a magyar nyelvű állami oktatásért. /Mihály László: Budapesti fejcsóválás BBTE-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2006. december 7.
A Bolyai Kezdeményező Bizottságnak a neve is elárulja, hogy a Bolyai Egyetemért küzd, az önálló állami magyar egyetem visszaállításáért. Ezzel a BBTE román vezetősége is tisztában van. Tudják, hogy ha magyar feliratokat vagy önálló karokat biztosítanának a magyar tagozatnak, akkor hozzájárulnának a Bolyai Egyetem újraalapításához. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint sem az oktatók, sem a politikusok, sem diákok nem tudnak magabiztossággal válaszolni arra a kérdésre, hogy több haszonnal vagy kockázattal járna-e a Bolyai Egyetem visszaállítása. Az önálló magyar egyetem körüli társadalmi vita eredménytelenségéhez az RMDSZ is alaposan hozzájárult. Markó Béla ugyanis olyan új ötlettel állt elő, hogy egy nem létező egyetemet kellene megalapítani, majd kikiáltani önálló állami magyar intézménynek, ugyanakkor meg kell őrizni a BBTE mai szerkezetét. /Borbély Tamás: A táblaügyet elgáncsoló Bolyai Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2006. december 7.
December 18-án tartják az Országgyűlésben a végszavazást a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításáról. A jogszabály általános, illetve részletes vitája már lezajlott. Ez utóbbin az ellenzék azt javasolta, hogy a létrehozandó Regionális Egyeztető Fórumnak a korábbi MÁÉRT-hoz hasonló összetétele legyen. A Szülőföld Alapról szóló törvény módosításának országgyűlési vitájában a fideszes Balla Mihály kérte, hogy a támogatásokat illető stratégiai döntéshozatalban ne csak a kormány által meghívottak vehessenek részt, hanem az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli legitim szervezetek képviselői is. A kormány részéről Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hangsúlyozta, hogy a törvény módosítására a támogatási rendszer reformjához van szükség. A támogatási formák integrálásával egyetlen – politikai, szakmai és végrehajtói szintekből álló – apparátus létrehozását tervezi a kormány. /Guther M. Ilona: Az ellenzék újjáélesztené a MÁÉRT-et. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2006. december 7.
Visszaküldte a választási törvény kidolgozásáért felelős bizottságnak az európai parlamenti választásokat szabályozó jogszabály tervezetét a képviselőház, mivel az a honatyák szerint javításra szorul. Az RMDSZ részéről Márton Árpád emlékeztetett, az alkotmány lehetővé teszi, hogy a választásokon kisebbségi szervezetek is induljanak. Hozzátette, az RMDSZ szerint a tervezet megfelel az európai követelményeknek, ezért támogatja azt. /Balogh Levente: Vita az EP-szavazásról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2006. december 7.
Sepsiszentgyörgyön december 7-én megalakul a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. A főügyészségtől kérte a Szövetség a Székelyföldért Egyesület kivizsgálását Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, aki törvényen kívül helyezné a megalakítandó szervezetet. Popa sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem a Román Hírszerző Szolgálat, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács nem foglalt állást a székelyföldi autonómiát előkészítő „nemzetárulás” miatt. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora kifejtette: „Kár, hogy az ügyészség nem lát azonnal hozzá a letartóztatásokhoz. Az igazságszolgáltató szervek bármely jogállamban letartóztatnák a hasonló terroristákat, akiknek Románia darabokra szaggatása a céljuk.” Ezzel szemben a Demokrata Pártnak nincs kifogása a szövetség megalakítása ellen, mindaddig, amíg annak céljai a törvényes és alkotmányos előírásokon belül maradnak. Cezar Preda parlamenti képviselő, a Demokrata Párt alelnöke ugyanakkor leszögezte, hogy a Székelyföld „román föld”, és nem hajlandók alkudozni a Románia egységes voltát kimondó alkotmányos előírásokról. /Kovács Zsolt: Önkormányzati atyák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./