Székelyföldi, valamint határon túli szakemberek részvételével háromnapos fül-orr-gégészeti értekezlet kezdődött április 20-án Székelyudvarhelyen. A Magyar Fül-, Orr- és Gégeorvosok Egyesületének kihelyezett konferenciájának nyitónapján tizennyolc szakelőadást hallgattak meg az érdeklődők. /Szász Emese: Orvosi szakkonferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Őshonos alma- és körtefacsemetéket ültettek Lázárfalván, az András Alapítvány oktatási központjánál. András Mihály, az alapítvány elnöke és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója az egészséges, élhető környezet fontosságára hívta fel a figyelmet. /Kovács Attila: Gyümölcsfákat ültettek a jövőnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Hagyományos ünneppé vált Csíkszentgyörgyön a Szent György-napok rendezvénysorozata, amelyet idén hatodik alkalommal szervezett meg a helyi Gátkötők Ifjúsági Egyesület. Sportvetélkedők és előadás mellett kézműves foglalkozás is lesz, de nem hiányzik a Szent György misztériumjáték bemutatása sem. /Szent György-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ 23/ Lőrincz György székelyudvarhelyi író hatvanéves /sz. Kápolnásfalu, 1946. ápr. 21./. Írói munkássága a kommunista diktatúra sötét éveiben kezdődött, amikor a sorskérdéseket, a kisebbségi helyzetet bemutató/elemző írásokhoz bátorságra is szükség volt. A kritika minden eddig megjelent – szám szerint tizenegy – művéről elismerően szólt. Legutóbbi, tavaly megjelent alkotása, a Pusztulás című, műfaját tekintve: regény. A jeles irodalomtörténész Pomogáts Béla egyebek mellett ezt írta a könyv utószavában: „Én Köblös Orsolya alakjának megformálását tartom a regény legnagyobb epikai, egyszersmind erkölcsi értékének. (...) Örvendetes lenne, ha Erdély magyar leányifjúsága bennük találná meg a maga hőseit és példaképeit.” Lőrincz György a művészi ábrázolás mellett kedvenc területének tarja az esszét és a szociográfiai publicisztikát is. Ez utóbbi műfajban kiemelkedő munkásságáért 2002 júniusában a Magyar Írószövetség Budapesten Szabó Zoltán-díjjal tüntette ki. Tanulmányait kötetbe foglalta (Imázskészítők, Pallas–Akadémiai Kiadó Csíkszereda, 2004). A magyarságtudat őrzése, az anyanyelvhez való hűség Lőrincz György kiemelt fontosságú témái közé tartozik. A Hargita Megyei Művelődési Tanács udvarhelyszéki szakirányítójaként szerepet vállalt köztéri szobrok felállításában, létrehozta az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt, annak elnökeként rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, évfordulós köszöntőket, segítette az udvarhelyi színház és néptáncműhely megalakulását, tagja a román és a magyar írószövetségnek, állandó munkatársa a Székelyföld című kulturális folyóiratnak. /Komoróczy György: Amíg csak él az ember. Lőrincz György író köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Kalló László székelyudvarhelyi festőművész tájképeivel a szépséget akarja fölmutatni. Ismert festő, nemcsak szűkebb pátriájában, de Magyarországon és Horvátországban is. A Székelykeresztúron nemrégiben kiállított képei is visszatükrözik a sokszínű világot. A pusztuló falut ábrázoló festményein is átsüt a lírai melegség. Kalló László több anyaggal és technikával – olaj, tempera, akril, rézkarc, alkalmazott grafika és kisplasztika – dolgozó művész. /Lőrincz György: A szépség kísértése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

A Szászrégen és Vidéke csaknem teljes szerkesztőgárdája látogatott el bemutatkozni Marosvásárhelyre, a Súrlott Grádics irodalmi körre. A Teleki-palotában a Kis lap áll a nagy Duma mentében címmel tartott találkozón Fábián András főszerkesztő elmondta, a többi vidéki laphoz hasonlóan a Szászrégen és Vidéke is folyamatosan anyagi gondokkal küzd. Ennek ellenére 1999 óta sikerül havonta kiadni a húszoldalas lapot, s ez jobbára az „önkéntes lapkészítők” kitartásának köszönhető. Tanárok, gazdasági szakemberek, művészek, lelkészek írják-szerkesztik a Szászrégent. Szászrégennek ugyanis már a XIX. század utolsó évtizedeiben volt saját lapja Havasalja címmel – mutatott rá a főszerkesztő. /Bakó Zoltán: Kis lap áll a nagy Duma mentében. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Április 24-ig még megtekinthető a Budapesti Történeti Levéltár 1956-os fotógyűjteményéből és a kolozsvári emlékműpályázat makettjeiből rendezett kiállítás a Kolozsvár Galériában. A Kolozsvár Társaság 56-os emlékműpályázatán 11 szobrászművész vett részt, s a kiállítás a pályázatra beérkezett köztéri szobor makettjeit is bemutatja. Az első díjazott Szakáts Béla temesvári képzőművész alkotása, amely remélhetően a Sétatéren kerül felállításra. /Kolozsvár Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Az 1901. április 18-án Nagybányán született nagy magyar író, Németh László születésének 105. évfordulójára elkészült és 2006. április 28-án az író egykori fővárosi lakásának közelében, Budapesten, a Pasaréti út és Radna u. találkozásánál lévő kis téren ünnepélyesen felállítják az első egész alakos Németh László szobrot. A közadakozásból létesített mű alkotója Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy-díjas érem- és szobrászművész. /Egész alakos Németh László szobor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 21./

Ma Magyarországon két alapvetően eltérő kép él Erdélyről. Az egyik Erdély hozzánk hasonló, sőt velünk azonos, magyar, sőt magyarabb, mint a mai Magyarország bármely régiója. Erdély az ősi, autentikus magyar kultúrát őrző kultuszhely. A másik Erdély a távoli, különböző, más, idegen vagy elmaradott, kevésbé modernizált, sőt egyenesen civilizálatlan. Mindkét esetben olyan Erdély-képről van szó, amely távol áll a mindennapi valóság tapasztalati tényezőitől – hangzott el április 14-én a Sapientia Egyetem kommunikáció szakos hallgatói és az érdeklődők előtt Feischmidt Margit, a pécsi egyetem adjunktusának előadásában. A vendég azt a Tabula könyvek sorozatban megjelent kötetet ismertette, amely a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke valamint a Néprajzi Múzeum közös kiadásában jelent meg Erdély (de)konstrukciók címen. A kötet többéves kutatómunka eredményeként látott napvilágot. Akárcsak a bevezető tanulmányában, Feischmidt Margit a Magyarországon kialakult Erdély-képet tekintette át, s ezen belül az Erdélyről folyó politikai elképzelések változását a két világháború közötti revizionista felfogástól, a hallgatás korszakán, majd azt követően, a nyolcvanas évek táncházmozgalmának hatására kialakult Erdély-képen át Antall József beszédéig, amelyben lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének vallotta magát. A magyar népi kultúra felfedezése az erdélyi falvakban, e tájegység felfedezése a turizmus számára, a magyar turisztikai irodalom Erdély-képe, a nemzeti zarándoklat helyszínévé váló Csíksomlyó, az örökségturizmusra való berendezkedés Máréfalván – e témákról szól az első rész. A második csoportba sorolt írások az etnikai kivándorlás jelenségét térképezik fel: Magyarországon élő erdélyi vendégmunkások, a táncház mítosza és valósága, a széki építőmunkások és széki asszonyok magyarországi munkavállalása, az etnikumközi viszonyok helyzete. Az előadást megbeszélés követte, amelyben a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak nemzeti zarándoklattá, nemzeti ünneppé váló átalakulásáról folytattak eszmecserét. /(bodolai): Erdély-kép Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Margittai Gábor, a Magyar Nemzet munkatársa az elcsatolt területek magyarságáról 2001 és 2004 között megjelentetett riportjait gyűjtötte csokorba Külső magyarok. Utazás a végeken /Magyar Nemzet könyvek/ címen. A kötet mintegy harmadrésze a Székelyföld és Gyimes gondjait, megoldatlanságait tárja elénk. Soraiból kitűnik, hogy a sok évtizedre visszatekintő kultúrharc 1989 után is tovább folyik. Az 1952-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön tapasztalt elrománosító törekvés és Gyimesfelsőlok önvédelmet szolgáló Szent Erzsébet Gimnáziuma a két jelképes pólus, amely közt egymásnak feszülő erők küzdenek. Diószegi László, Tánczos Vilmos, Kiss Loránd, Bilibók Jenő, Pozsony Ferenc szolgálata, munkássága jelzi, hogy a csángóság ügyének ma is akadnak igaz apostolai. Dél-Erdélyben, ahol a románság térhódítása szinte beteljesedett, a szórványlét tragikus végkifejlete megállíthatatlan. A régió vészesen fogyatkozó magyarsága életében támaszthat-e új reményt Böjthe Csaba apostoli munkája, a református szórványlelkészségek szolgálata? Máramarossziget hajdan volt jogakadémiája, református tanítóképzője, nagyhírű piarista gimnáziuma már a múlté. Az asszimiláció folyamata vészes gyorsasággal folyik. Kárpátalja „Ukrajna legelhanyagoltabb tartománya”. Ferencz Imre, az Aknaszlatinán missziós szolgálatot vállalt csíki székely katolikus pap templomokat épített, segélyszervezeteket alakított, anyanyelvi óvodát hozott létre. Kiutálták őt Kárpátaljáról. Késmárk, Lőcse, Liptószentmiklós, Podolin utcáin magyar szó csak elvétve hallatszik. A „bűnös nemzet” kollektív bélyege, a benesi kitelepítés miatti rettegés fájó sebek. A szerb tisztogatási akciók magyar áldozatainak számát negyvenezerre becsülik. A csurogi temető összetört márványtáblája példázza, hogy a legyilkoltakra emlékezni ma sem szabad. A szerző szól a belső erőkről, a helyi kezdeményezőkről, a küzdelmet felvállalókról. A szombathelyi civilek szolidáris akcióival Dél-Erdélyben, a szerbiai Bácskában és Bánátban elgazosodott tömegsírokat ásnak elő a feledésből, elhagyott temetők már félig földbe süllyedt fejfáit állítják helyre, hozzájárulásukkal a kárpátaljai Técsőn szobrot emeltek Hollóssy Simonnak, Bácskában és Kárpátalján könyvkiadáshoz nyújtottak segítséget. /Máriás József: Utazás a végeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Viszonylag javul az árvízhelyzet Romániában, a veszély még nem múlt el, különösen a Duna-deltában. A hatóságok újabb „irányított elárasztással” készülnek megelőzni az árvíz okozta nagyobb pusztítást. A helyzetről közösen számolt be Vasile Blaga belügy- és Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter. Blaga elmondta: jelen pillanatban az ország tizenkét megyéjét érinti az árvíz, 146 helységben vált súlyossá a helyzet, 797 lakóházat árasztott el a folyó, 217 épület leomlott, további 120 házat fenyeget az összeomlás. Eddig 5430 embert kellett kitelepíteni. Az evakuálást nehezíti, hogy az emberek egy része nem hajlandó engedelmeskedni a kiköltözésre vonatkozó felszólításnak. /ok helyen fenyeget a gátszakadás. Veszélyben az erdélyi folyók is. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ / Valóságos ostromállapot alakult ki a Dunával határos romániai megyékben a gátak gyatra állapota és a belső folyóvizek egyidejű áradása miatt. A Duna Dolj megyei szakaszán a legkritikusabb a helyzet. A hatóságok elrendelték a legválságosabb bistreti térségben lévő falvak mintegy tízezer lakosának kitelepítését. /Ostromállapot a Dunával határos megyékben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya negyedmillió dollárral támogatja az árvíz által leginkább érintett romániai közösségeket – jelentette be Nicholas Taubman bukaresti nagykövet. /Amerikai támogatás az árvízkárosultaknak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

A kommunista rendszer szinte-szinte tökélyre fejlesztette az emberek megfélemlítését. A besúgók százezrei által segített elnyomó fő célja az egyszerű ember életének teljes ellenőrzése volt. A besúgók és főnökeik, a kommunizmus haszonlesői határokon átnyúló hallgatólagos szövetsége ma sincs kiszorított helyzetben, Magyarországon például valószínűleg hatalmon is maradnak 1956 hóhérai és ezek szellemi örökösei. Ha 1989-ben kerülnek a forradalom árjának útjába az ilieszkuk, horngyulák, vadimtudorok és gyurcsányok, kitaposta volna belüket a nép. Azonban ezt megúszták. Ők és több ezer cinkosuk. /Szondy Zoltán: Régen elment az a vonat... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Váratlan eltűnése óta április 21-én először nyilatkozott a sajtónak Dan Lazea, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt demokrata párti alelnöke. Leszögezte, hogy nem tűnt el. Bukarest és Temesvár között ingázik. Az átvilágító bizottságban történt botrányos szavazás után Lazea tiltakozásképpen benyújtotta lemondását, mivel nem Constantin Ticu Dumitrescu, hanem Corneliu Turianu lett a testület elnöke. Ezt követően a fiatalember váratlanul eltűnt, kollégái közül pedig néhányan azt állították: nyomás alatt szavazott. A Cotidianul című lap szerint az interjúkészítés során érezhető volt, hogy Lazeára még mindig nyomás nehezedik. „Elsősorban olyan személyek szükségesek a bizottságba, akik le akarják leplezni az egykori Szekuritátét. A Szociáldemokrata Párt, a Nagy-Románia Párt és az RMDSZ megtartották azokat az embereket, akik még Onisoru idejében kerültek a testületbe. Másfél év alatt egyszer sem fordult elő, hogy Csendessel egyet értsünk. Ő csak Vadimot mocskolta”– mondta a volt alelnök. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja nem kívánja kommentálni Lazea kijelentéseit. Szerinte kollégája saját magát buktatta meg, és amit önmagáról el akart mondani, azt tetteivel kifejezte. Lazea nem is tagadta, de nem is erősítette meg azt, hogy bárki is nyomást gyakorolt volna rá. – Megfenyegették és megzsarolták, de ezt csakis a titkosszolgálatok tehették – véli Constantin Ticu Dumitrescu. /P. A. M.: Előkerült az átvilágító bizottság volt alelnöke. Csendes: Lazea saját magát buktatta meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A kormány ülésén elfogadott határozat értelmében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), Őrző-Védő Szolgálat (SPP), és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) katonai személyzetének tagjai egyenértékű civil funkciókba is kinevezhetők, ha nem folytattak politikai rendőrségi tevékenységet. /Hírszerzőből hivatalnokot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Végéhez közeledik a magyarországi választási kampány. Az elemzők nagy része egyet ért abban, hogy a Fidesz–MDF együttműködés meghiúsulása miatt kevés az esélye a kormányváltásnak. A külföldi elemzők nehéz időket jósolnak a magyar gazdaságnak, függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat. Dávid Ibolya, az MDF elnöke példátlannak nevezte, hogy gyermekeit is belekeverték a kampányba, és cáfolja a fia drogügyeiről szóló híreszteléseket. Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy véli: a Bokros-csomag kutyafüle volt ahhoz képest, ami most következik, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon. Válaszában Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnök-jelöltje azzal nyugtatja a választókat: a magyar gazdaság jól van, a Fidesz van válságban. Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be április 21-én a Fidesz, hogy megítélésük szerint az MSZP tömeges választást csalást követett el, mivel ötmillió állami választási értesítőt az MSZP szórólapjaival közösen kézbesítették a postával a választópolgároknak – mondta Deutsch-Für Tamás kommunikációs vezető. Ezzel egyidőben az MSZP is az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult „a Fidesz méltatlan vádaskodásai és választási csalás előkészülete miatt” – mondta Mandur László. A Fidesz „horror-kampányt” folytat – mondta Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az MSZP-s politikus szerint a választási kampányban „borzasztó nehéz” érdemben reagálni azokra a fideszes mondatokra, melyek azt vizionálják, hogy Magyarországon majd nem kel fel a Nap, ha az MSZP-SZDSZ koalíció kerül hatalomra. Az MSZP arra kéri a Fideszt, hogy aktivistái ne küldözgessenek rémhírterjesztő, rágalmazó sms-eket pénzintézetek, politikusok ellen. /Durva kampányfinis Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Az egymást túllicitáló magyar választási ígéreteket elemezte az International Herald Tribune című párizsi napilap. A költségvetési hiány lefaragására az új magyar kormánynak a lehető leggyorsabban megszorító intézkedéseket kell bevezetnie – vélte a Les Échos című francia gazdasági napilap is. A 2009–2010-es euró-csatlakozás pénzügyi feltételeit a kelet-európai országok közül egyedül Magyarország nem tudja teljesíteni. /Felelőtlen választási ígéretek. Megszorító intézkedések bevezetése vár az új magyar kormányra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Manapság Magyarországon egyre többek számára szinte már szitokszónak számít a nemzet, a haza, a keresztény szavunk. Alig tizenöt év telt el és Antall József már vesztő, s a Szabó Dezső-i gondolaton is – mely szerint minden magyar felelős minden magyarért – a többség csak röhéncsel – Magyarországon. Egyebek vésetnek, vésettek kőbe. Erdélyben sem különb a helyzet: ma már csak az úgymond maradiak, „rögeszmések” beszélnek összefogásról, egységről. Kiürülnek ezek a szavak is, s helyüket átveszik az olyan globalizáló fogalmak, mint például a sokszínűség, a másság. Tanulsággal szolgálhatnak a Magyarországon jelenleg folyó parlamenti választások is. Azt mondja Csurka István – a „küszöbön” innenről –, hogy a MIÉP kormányváltást akar, de a Fidesz és Orbán Viktor nekik nem kell. Azt mondja Dávid Ibolya, éppen csak átbillenve a „küszöbön”, hogy az MDF kormányváltást akar, de Orbán Viktor és a Fidesz nélkül. Ezt ők kőbe vésték. De nem kell Csurka sem. Egyébként Csurkának sem kell az MDF. A Fidesz és Orbán Viktor is kormányváltást akar – igaz ők 42,03%-ról, az MSZP 43,21 százaléka ellenében. Az egységes kormánykoalíciót leváltani csak egy, szintén egységes ellenzék (ez esetben jobboldal) tudná. Molnos Lajos az ellenzéknek szorít. De ettől még látja: egy ilyen állapotú ellenzéknek, jobboldalnak nehezen lehet győzni. Szervezettségben, egységben az erő. Ez a kisebbségiekre ezerszeresen érvényes. /Molnos Lajos: Morfondírozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Nem elegendőek a mi hazai bajaink, hanem itt van magyarhoni választás. Bár széttéptek bennünket egymástól, mégis fájunk egymásnak, állapította meg Sylvester Lajos. A diktatúra idején parancsra nyomultak az első szavazók szavazni.   Most pedig sem itt, sem ott nem lehet a fiatalok zömét választásra vinni. Mi, magyarok és nem magyarok itt, Kelet-Európában súlyos örökségterhet cipelünk magunkkal. Lendületesen nyomulnak, ,,húzzunk bele!” felkiáltásokkal azok, aki apáik, anyáik rossz örökségét vonszolják tovább.  De titokban hisszük azért, hogy lesz még egyszer ünnep a világon. Végül is optimisták és elpusztíthatatlanok vagyunk, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Lesz még egyszer ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Románia integrációs törekvései során a környezetvédelem területén nagy a lemaradás. A súlyos környezetszennyezési esetek némelyike olykor nemzetközi botrányt is kiváltott. Dr. docens Sárkány Kiss Endre biológus rámutatott, az uniós előírások szerint az ország területének 12 százaléka védett terület kellene hogy legyen. Az ipar, a települések szemete, szennyvize nagy gondot okoz, mert a tisztító eljárások költségesek. Kevés az olyan szakember, aki ebben a témában képes pályázni. A folyók szennyezettek, az emberek mégis fürödnek bennük, horgásznak is. Ezekben a halakban 25–30-szor több nehézfém van, mint amennyi az európai normatívák szerint a halhúsban megengedett. A marosvásárhelyi víz például fenollal szennyezett. Verespatak ügye már régen vajúdik, és óriási pénzeket fektettek be oda. A cég igyekszik bebizonyítani, hogy nem azt az eljárást használnák, ami miatt a 2000-es szennyezés történt, hanem egy sokkal biztonságosabbat. Valójában cianidos technológia csak egy van. A meddőhányókban továbbra is ott lesz a mérgező anyag. /Ercsey-Ravasz Ferenc: „Nem fürödnék a hazai folyókban!” Interjú Sárkány Kiss Endre biológussal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-elnöke szerint meg kell teremteni a közösségen belül a társadalmi békét. Elment a megyében létező helyi, kerületi szervezetek tisztújító gyűléseire, a jogászok és mezőgazdászok tájékoztatták a tagokat a törvénymódosításokról. Vajdaság és Kárpátalja példája mutatja, milyen eredményhez vezetett a kis magyar közösségek politikai megosztottsága és a közöny. Kimaradtak a parlamentből, veszítettek az önkormányzatokban. Szlovákiában a felvidéki magyar közösség passzivitása mutatkozott meg az önkormányzati választásokon. A román közvélemény már elismeri, hogy az RMDSZ képes általános közösségi problémákat felkarolni. /Meg kell teremteni a társadalmi békét a közösségen belül. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Ifj. Deák Ferenc Kolozs megyei RMDSZ szervezési alelnök egyik legfőbb feladatának tekinti bevonni a fiatalokat. Kevesen akarnak részt vállalni a közösségi életben. A megyében 84 szervezet van, ebből 20–22 működik hatékonyan. Szükséges a kevésbé jól működő szervezetekkel való kapcsolat-felújítás. Elmennek minél nagyobb létszámban a tisztújító közgyűlésekre. Ha településenként létezik legalább egy civil szervezet, akkor már lehet pályázni, pénzt szerezni a település fejlesztésére. /Közösségi rendezvények megyeszerte. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A Kolozs megyei RMDSZ-ben Csoma Botond alelnök foglalkozik a humán erőforrással kapcsolatos kérdésekkel. Elkezdtek egy községi szintű önkormányzati képzést azok számára, akik jelenleg nem önkormányzati képviselők, de a jövőben esetleg vállalnának ilyen tisztséget. Csoma Botond felméri egy-egy település gondjait, és ezt tolmácsolja a megyei RMDSZ vezetőségnek. Beindítják a pályázatíró-képzést is. Tervezik, hogy megyei szinten létrehoznak egy adatbázist a szakemberekről. A közöny a legnagyobb baj. Egyedül a nyugdíjas tagok foglalkoznak közösségi gondokkal. /Önkormányzati képzéssel a humán erőforrás gondjaiért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A Romániában tartózkodó europarlamenterek ízelítőt kaphattak a román politikából, amikor Anca Boagiu integrációs miniszter szóváltásba keveredett Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszterrel. A Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett rendezvényen jelen lévő Borbély kijelentette: „Nem az Európai Uniótól függ Románia integrációja, hanem tőlünk”, és úgy értékelte, eljött az ideje, hogy Románia elvégezze dolgát a csatlakozás ügyében. Emlékeztetett a „magyar és más nemzeti kisebbségek különleges kéréseire”, a kisebbségi törvény körül kialakult nézeteltérésekre célozva. Anca Boagiu miniszter kifejtette: az integrációs szaktárca minden területen monitorizálta az elért eredményeket. /Borbély a kisebbségi kérdések megoldását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Lassan csitulnak az aradi RMDSZ és RMGE közötti botrány hullámai, amelynek során az RMDSZ megtiltotta a gazdáknak, hogy Bukarestben részt vegyenek az április elején, az Agrostar szakmai tömörülés szervezte tüntetésen. Az aradi RMDSZ állítólag azzal fenyegette meg az RMGE-t, hogy ha tagjai szolidaritást vállalnak az Agrostarral és elmennek Bukarestbe, akkor kirakják őket az új székházból. Az RMDSZ-nek vállalnia kellene a kockázatot, hogy a magyar gazdáknak joguk van tüntetni érdekeik érvényesítéséért – nyilatkozta Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke. – Vagy úgy gondolják, hogy Románia mezőgazdaságában minden rendben, a gazdák jól élnek, könnyen kifizetik az üzemanyag árát? – kérdezte. Ilyen tiltás csak Aradon fordult elő, ezzel az RMDSZ túllőtt a célon. Az országos elnökkel ellentétben Kocsik József, az aradi egyesület vezetője elmondta: Király András megyei RMDSZ-elnök csak ajánlotta, hogy ne menjenek el a tüntetésre, ők pedig úgy döntöttek, maradnak. Mester József, a pécskai szervezet alelnöke szerint a gazdatársadalomnak nem irodára, nem alamizsnára van szüksége, hanem „egyenrangú állampolgárai kell legyenek az országnak, amelyben élhet alkotmányos jogaival úgy, mint a pedagógusok.” /Irházi János: Érdekvédelmi áttételek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Antropológia és vizuális kommunikáció az egyetemi oktatásban címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést április 21-én Kolozsváron, amelyen magyarországi és romániai szakemberek osztották meg tapasztalataikat. Az eszmecserére a Film, antropológia, oktatás címet viselő, háromnapos műhelytalálkozó keretében került sor. A beszélgetésen részt vett Könczei Csilla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz- és Antropológia Tanszékéről, Füredi Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kulturális Antropológia Tanszékéről és Buglya Sándor, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Sapientia Média Tanszékéről. A kerekasztal legfontosabb jellemzője a műhelyjelleg, nyilatkozta Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány vezetője, a műhelytalálkozó egyik szervezője. A BBTE Néprajz- és Antropológia Tanszékén keresik annak a lehetőségét: hogyan lehet a társadalomtudományok kutatásban úgy használni a vizuális antropológiát, hogy hasznosítható legyen mind a társadalomkutatók, mind pedig a filmes társadalom számára. /Köllő Katalin: Tapasztalatcsere a vizuális antropológiáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Haladó szinten heten folytatják a tibeti nyelv tanulását Csíkszeredán, a Sapientia Egyetemen. A nyelvtanfolyam vezetője Kakas Beáta fiatal budapesti indológus. Elmondta, hogy egy éve kihívást jelentett idejönni, úttörő munkát végzett. Addig Romániában csak Bukarestben lehetett hindit tanulni. A tibeti nyelvtanfolyam pedig egészen új kezdeményezés volt. Játékfilmeket, ismeretterjesztő filmeket mutattak be, előadásokat tartottak távol-keleti témákban. Ilyenkor a városból sok érdeklődő eljött. /Takács Éva: Tibeti nyelvtanfolyam indul a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Kolozsváron a Bethánia óvoda az egyetlen, ahova magyar fogyatékos gyerekeket is befogadnak. A holland civil szervezetek, amelyek eddig az intézményt támogatták, jelezték: az idén ősztől nem tudják folyósítani az összeget, amely az óvoda működtetéséhez évente szükséges. A Bethánia óvodát csaknem másfél évtizeddel ezelőtt alapították. Az óvodában mintegy 60 sérült gyerekkel foglalkoznak. Valamilyen megoldást kellene találni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Megszűnik a Bethánia óvoda? Az alapítvány anyagi gondokkal küszködik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A Klorofilm BT. és a kolozsvári Filmtett folyóirat hagyományteremtő szándékkal elhozta Aradra is – Zilahon, Nagyszalontán és Besztercén kívül – a Magyar film napját. Bemutatkozott a Filmtett Zágoni Balázs főszerkesztő, Buzogány Klára szerkesztő és Tóth Orsolya lapterjesztő részvételével. /(Kiss): A Magyar film napja Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Orbán Attila simonyifalvi evangélikus-lutheránus szórványlelkész az apatelki parókiát nyári táborozás céljából kívánja bővíteni, korszerűsíteni. Tavaly két alkalommal 20-20 gyermek számára szerveztek nyári programot. Idén nyelv- és zenetábort, egyházmegyei ifjúsági tábort, hittantábort is terveztek. Jelenleg 30 személyt tudnak elszállásolni. A kilencvenes évek elején a hollandok építették a parókia melletti gyülekezeti házat, annak padlásterét szeretnék beépíteni, ami további 20 férőhelyet jelentene. Apatelek csendes, hegyaljai falu, sok a kirándulási lehetőség. /Balta János: Táborhelybővítés Apatelken. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Sikerrel mutatta be a Kolozsvári Magyar Opera Kálmán Imre operettjét, a Csárdáskirálynőt. A Csárdáskirálynő biztos sikert arat közel száz évvel az ősbemutató után is, Selmeczi György rendező, Venczel Attila díszlettervező és Szakács Ágnes jelmeztervező alkotóhármas munkája eredményeként. A sikerhez a balettkar is hozzájárult. /Nagy-Hintós Diana: Csárdáskirálynő – a biztos siker. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./