Rangos Műszaki Tudományos Diákkonferencia (TDK) zajlott az elmúlt hét végén a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) égisze alatt. Delesega Gyula temesvári egyetemi tanár a szakmunkák polarizálódását emelte ki. “Egyesek a gyakorlatban bizonyultak jónak, mások az elméletben – mondta. – Mindkét téren felkészültnek kell lenni, de ez is bizonyíték, hogy nem szabad összemosni az elméletet a gyakorlattal.” Preitl István TDK-elnök, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára szerint az ifjú kutatóknak ezek a rendezvények kínálják a legjobb alkalmat, hogy belekóstoljanak a dolgozatírásba. A nyolcadik temesvári Műszaki TDK-n neves hazai és magyarországi előadók bírálták el a temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi, budapesti, győri, veszprémi és szegedi egyetemi hallgatók négy szakosztályban (építőmérnöki, villamosmérnöki, gépészmérnöki és vegyészmérnöki) benyújtott 28 dolgozatát. /P. L. Zs.: Műszaki TDK. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

Április 10-én Koronkán a fiatalok ifjúsági egyesületet alakítottak Koronkai Gyöngyvirág néven. Elnöknek Voniga Lorándot választották. Első jelentős progjuk az lesz, hogy átköltöztetik és berendezik a község könyvtárát. /Ifjúsági szervezet Koronkán. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

A múlt héten tartották meg a tisztújító fórumot a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetben (TeMISZ), melyen tíz szavazati joggal rendelkező aktivista vett részt. Ilonczai Zsolt elnök harmadik mandátumát kezdheti meg. Beszámolójában elmondta, hogy a szervezet egyetlen mozgalomjellegű rendezvénye a társasági tánctanfolyam, voltak még “kisebb kirándulások, tánctáborok, zártkörű szilveszteri mulatság” is. Ilonczai elnök elismerte: a szervezet tevékenysége hiányos, a programokat bővíteni kellene. /Tisztújítás volt, újdonság még nincs a TeMISZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

A Maros Megyei Könyvtár jelentős vállalkozása, a Maros megyei bibliográfiák könyvsorozat 7., kétkötetes darabja, a Maros megye retrospektív helyismereti könyvészete a közelmúltban jelent meg. A közel 900 oldalas kiadvány egyedülálló a maga nemében. A két szerző, Fülöp Mária és Ferencz Klára hat évet dolgozott rajta. Nyugdíjazásuk óta naponta rendszeresen bejártak a könyvtárba, gyűjtötték az anyagot, szakszerűen feldolgozták, számítógépes adatbázissá, majd könyvvé alakították. Fülöp Mária főkönyvtáros rámutatott, a könyv anyaga jelentőségében túlmutat a megye határain. Munkájuk az 1944-ig megjelent könyveket vette számba: hat év alatt mintegy három-négyszázezer kötetet néztek át, ezekből választották ki a Maros megyei szerzők műveit, a megyei kiadású könyveket, mindent, amiről feltételezték, hogy Maros megyei vonatkozásai lehetnek. Végül 4141 címet gyűjtöttek össze és közöltek róluk minden szükségeset. A kötet kétnyelvű, a bibliográfia pedig a magyar, román, német, latin nyelven írt munkákat és néhány világnyelven kiadott művet tartalmaz. Tiltások és egyéb akadályok miatt nehezen ment a feldolgozásuk. A most feldolgozott rész is zárt anyag volt, csak engedéllyel lehetett tanulmányozni, és nem készült szakkatalógusa. Kiadványsorozatuk előző hat kötete kiterjed az időszaki kiadványok bibliográfiájára, a megyében kiadott könyvek, albumok, térképek könyvészetére, a megye tudományos szakembereinek, íróinak a bibliográfiájára. Fülöp Máriának még több terve van. El kellene készíteni a Maros megyei életrajzi lexikont. Jelenleg a könyvtár számítógépes ellátottsága sem kellőképpen megoldott. Vannak olyan lelkes kollégák, akik bekapcsolódtak ebbe a munkába, így például a fiatal Vintila Anna. /N.M.K.: Könyvtár és helyismeret. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Gyarmati Zsolt tanulmánykötete /Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán. KOMP-PRESS, Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005/ a kincses város nem is olyan nagyon rég múltját idézi fel. A fiatal kutató érdeklődésének tárgya a XIX–XX. századi Kolozsvár, a maga békebeli hangulatával. A kötet naplókat, levelezéseket is közöl, a magánélet szerves tartozékait. /Sándor Boglárka Ágnes: Magánélet régen és ma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

A Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság égisze alatt, az Írottkő Szövetség által 2005. szeptember 23–25-re összehívott kistérségi lapok képviselőinek kivitelezett kötete, az Erdélyi kalendárium 2006. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője beköszöntőjében kifejtettet, elhatározták, hogy közös erővel kiadnak egy népszerű kalendáriumot, amely kötődik Erdélyhez. Kisebb-nagyobb erdélyi városokat, sőt falvakat is bemutatnak. /Gábor Dénes: Múlt, jelen, jövendő. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Elhunyt Vistai András János /Vista, 1926. ápr. 5. – Bukarest, 2006. márc./. A vistai földműves-család gyermeke, András János elvégezte a közgazdaság szakot, utána a minisztériumba került, először csak tolmács, majd az Irodalmi Kiadó, a Tanügyi Újság szerkesztője, hét esztendőn át, 1967-től 1974-ig a Művelődés folyóirat főszerkesztője, ezután leváltották. Vistai András János 1974-től a Kriterionban szerkeszthette a néprajzi, művelődéstörténeti és történelmi munkákat, közben fordított a román irodalomból. 1991-ben nyugdíjazták, ezután a bukaresti református egyházközség presbitere, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem román tanszékének a munkatársa lett. Egy hónapja szülőfalujában helyezték örök nyugalomra. /Krajnik-Nagy Károly: Vistai András János (1926–2006). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Megjelent Dr. Kincses Ajtay Mária Kábítószerek – Szenvedélybetegségek című szakkönyve, a Studium Alapítvány kiadásában. A könyvet Marosvásárhelyen dr. Mezei Tibor László, a Studium Alapítvány ügyvezető igazgatója ismertette. /Mészely Réka: Kábítószerek – Szenvedélybetegségek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Traian Basescu államelnök nyilvános felszólítást intézett a volt Szekuritáté iratait kezelő valamennyi állami hatósághoz, hogy hozzák nyilvánosságra a személyét érintő összes információt. /S. J.: Basescu ismét a CNSAS-nál. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ első igazgatója, Virgil Magureanu a közszolgálati televízió vitaműsorában elmondta, Romániában az eddig hatalmon lévők nem kívánták a Szekuritáté bűneinek felderítését, annak irattárát önös politikai céljaikra, ellenfeleik megzsarolására használták fel. Vannak olyan politikusok, akik – kétes múltjuk dacára – tizenhat éve zavartalanul uralják a román politikai életet. (RTV) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

Közös miniszterelnök-jelölt állítását javasolta Orbán Viktor Fidesz-elnök Dávid Ibolyának. A Fidesz elnöke nem nevezte meg a jelöltet, de annyit elmondott: ez az MDF köreiből került ki. Belföldi és külföldi források egyaránt Bod Péter Ákost, az Antall-kormány egykori miniszterét, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét említik, mint biztos esélyest erre a tisztségre. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a polgári erők tegyenek félre minden nézeteltérést, feltétel nélkül fogjanak össze. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz az MDF nélkül nem tud kormányt alakítani, de erre önmagában az MDF-nek sincs lehetősége. – Tudomásul kell venni, hogy az MDF nem fogadja el a Fidesz miniszterelnök-jelöltjét. Ha pedig ez akadályozza a győzelmet, akkor ezt el kell távolítani – indokolta a javaslatot Orbán. Az MDF elnöke csak akkor lát lehetőséget a Fidesszel való együttműködésre, ha az elfogadja az MDF nyolc pontból álló feltételeit – áll Dávid Ibolya válaszában arra az Orbán-levélre, amelyben a Fidesz-elnök arra kérte az MDF vezetőjét, hogy mihamarabb kezdődjenek egyeztető megbeszélések az országgyűlési választások második fordulójára. Dávid Ibolya nyolc pontban leírt feltételek között szerepel: „rendet kell” tenni a költségvetésben; a Fidesz közel 3500 milliárd forintnyi „felelőtlen ígéretét” vissza kell vonni, ugyanígy a 10 százalékpontos tb-járulék csökkentésére és a minimálbér 100 ezer forintra emelésére tett javaslatot. /Orbán közös miniszterelnök-jelöltet ajánlott az MDF-nek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Erdélyi közéleti szereplők jobboldali összefogást sürgető levelet írtak, amelyben Dávid Ibolyát igyekeztek rábírni arra, hogy tegyen meg mindent jobboldali kormány alakítása érdekében. Ezt „írott orgánumaink tették közzé”, írta Szűcs László a lap munkatársa. Szűcs László megrótta a levélírókat, miért nem álltak pártelnök asszony mellé, amikor a normalitást sürgette. A levélírók fontosnak tekintik, hogy jobboldali kormány vezesse az országot. Szűcs László szerint ebből az következik, hogy a baloldalra, „a koalícióra szavazó nemzettársaink az ördögtől valók”. A levélírók „a vallásos hitet ismét összemossák a napi politika, a kampány tisztátalanságaival”. /Szűcs László: Égi preferenciák. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./ Az Új Magyar Szó nem közölte a levelet, csak a kritikáját.

A magyarországi „nemzeti-polgári oldal” erőinek össze kell fogniuk, minden más meggondolást háttérbe szorítva – fogalmazott április 12-én közzétett nyilatkozatában Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A dokumentumban Tőkés üdvözli, hogy a FIDESZ és az MDF közötti viszony kimozdulni látszik a holtpontról, és megindulhatnak a tárgyalások a „nemzeti erők” együttműködéséről. Dávid Ibolya ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától – erre kérik az MDF elnökét azok az erdélyi írók, egyházi és más közéleti személyiségek, akik április 12-én levélben adtak hangot óhajuknak. A Dávid Ibolyának címzett levél aláírói között erdélyi egyházi személyiségek mellett található például Farkas Csaba, az SZNT alelnöke, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, Sógor Csaba, az RMDSZ szenátora, valamint több író és nyelvművelő, így György Attila, Komoróczy György, Lőrincz György, Zsidó Ferenc. /Összefogást szorgalmaznak Erdélyből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Dávid Ibolya ,,hívő” asszony. A választások eredményeinek feldolgozása alatt is egy piros dobozkát szorongatott a kezében. Meg is kérdezték tőle az újságírók, hogy mi az, de nem árulta el. Aztán éjszaka, amikor kiderült, hogy az MDF elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, Dávid Ibolya sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy piros dobozka, amit a kezében szorongatott, ereklyét tartalmaz. II. János Pál pápától kapta. Az elnök asszony azt is elmondta, hite szerint ez az ereklye, no meg a csíksomlyói Szűz Mária segítette az MDF-et a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék eléréséhez. Az elnök asszony azt javasolja pártja jelöltjeinek, hogy a második fordulóban ne lépjenek vissza a Fidesz javára. A Klubrádióban azt is kijelentette, hogy még akkor sem kíván együttműködni a Fidesszel, ha miniszterelnöki posztot ajánlanának neki. Úgy látszik, Dávid Ibolyának fontosabb, hogy az ország, a nemzet sorsa helyett a saját pártja sorsával, programjával foglalkozzék. Akkor ezentúl az MDF elnök asszonya milyen lelkiismerettel jön el a csíksomlyói búcsúra Szűz Máriához imádkozni? Vagy ezt csak hivatalból, szavazatok reményében tette? /Bodor János: Miért jár Dávid Ibolya a csíksomlyói búcsúra? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

A liberális A Hét hetilap harcosan Fidesz-ellenes. Egry Gábor hosszasan ír a Fidesz hibáiról. Most a Fidesz „nem új kampányt folytatott, hanem mindenek előtt a négy évvel ezelőtti két forduló közötti kampányát próbálta folytatni/megismételni és ehhez próbálta átvenni az akkori MSZP kampány sikeresnek gondolt elemeit.” /Egry Gábor: Fidesz – harmadik forduló. Hogyan folytatódik a 2002-es kampány most? = A Hét (Marosvásárhely), ápr. 13./

Parászka Boróka, az A Hét főszerkesztője elítélte Orbán Viktort, a Fidesz elnökét és Tőkés László püspököt: „Orbán elhallgatja, hogy eddigi „határon túli” ténykedése a Magyarország határain kívül működő magyar politikai szervezetek ellehetetlenítésével egyenlő, hogy a Fidesz erősítette és igazolta a határon túli etno-gettók létrejöttét. Tette függővé politikusok sorát. Hogy Tőkés sem más, mint a kézből etetés kétlábon járó szimbóluma, és nem valamiféle következetes nemzetpolitika záloga. Hogy az, amit a Fidesz nemzetpolitikának nevez, az nem más, mint jogilag meg nem alapozott, és nem rendezett kusza viszonyok összessége, etno-biznisz. Gyurcsány pedig nem beszél arról, hogy bár több mindenben sikerült váratlan és sikeres előrelépést tennie, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségekkel való kapcsolattartásban nem következett be gyökeres fordulat. Egyelőre minden maradt a régiben, némiképp szigorodott, és átláthatóbbá vált a pénzelosztás. De maradt a túlburjánzó HTM politikával foglalkozó intézményes rendszer, az összes kuratóriummal és alkuratóriummal együtt, élén a folyamatosan apokalipszis szélén álló HTMH-val. Mely rendszerek elsődleges célja az önfenntartás, a külföldre, majd a külföldről Magyarországra visszaáramoltatott pénzek elosztása.” Parászka csak a baloldalban bízik: „Ha Gyurcsányban van egy kis baloldali mersz, akkor úgy lép túl ezen az etno-politikai csapdán, hogy hátra sem néz. Tudomásul veszi, hogy az igazi baloldaliság a nemzetközi szolidaritással kezdődik, hogy Magyarország határai közé nem ajánlatos beszorulni” /Parászka Boróka: Nana! = A Hét (Marosvásárhely), ápr. 13./ Parászka szóhasználatában a HTM: határon túli magyar,

Magyarországon az ország nem is annyira kormányváltó, mint inkább Orbán-váltó hangulatban van, állapította meg Ágoston Hugó, az Erdélyi Riport főmunkatársa. Orbánék szereplésével kapcsolatban egyetért Bányai Péternek a Szabadságban kifejtett nézetével: „Az eredmény kis részben a jelenlegi kormánynak, nagyobbrészt Orbánék durva bakizásainak, átlátszó olcsó demagógiájának köszönhető. Nevetséges egyveleg, szélsőjobboldali, radikális retorika a Kádár-korszak nosztalgiájával, klerikális elemekkel keverve, amelyek 1848 korszakában is erősen retrográdok lettek volna.” A „gondok azonban nem szűnnek azzal, hogy a két negyvenes jelölt közül a gazdagabbik szocialista irányíthatja az országot a nemzeti populista helyett. A tét a gazdaság fellendítése”. /Ágoston Hugó: Egyfelől és másfelől. Fehér éjszakák hete. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 13./

Andrei Marga és társai, a multikulturalitás apostolai bevetnek mindent: fenyegetést, megfélemlítést, tekintélyelvet. Azt állítják, hogy még a magyarok sem akarják egyöntetűen a változtatást, az aláírási listák hiányosságai, a nyilatkozatok ezt mutatják. Valóban sok olyan magyar tanár van, aki túl jó pozícióhoz jutott a jelenlegi struktúrákban, van tehát féltenivalója. Olyan is akad közöttük, aki folyamatosan figyeli a szelek irányát, és hol Margaék, hol a magyar kollégák mellé csatlakozik. Folyik a megfélemlítés: egyre több tanár ismeri be – persze, nem a nyilvánosság előtt – hogy megfenyegették (olykor a magyar kollégák!): ha aláírnak, állásukba kerül. Némelyikük azt is nehezményezi, hogy olykor az újságírók szóvá teszik a sorozatos megaláztatásokat. Az Európai Unió parlamentjében Margáék szórólapot osztogattak, eszerint az egyetemen valamennyi felirat háromnyelvű. Hantz Péter megszerzett ebből egy példányt, és most várja a rektor magyarázatát – hiába. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kilóg a lóláb. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Imaévet hirdetett meg a nemzet lelki megújulásáért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2006-os esztendőre. A kezdeményezéshez csatlakoztak a határon túli magyar történelmi egyházak is. A körlevél emlékeztet arra, hogy idén két, a magyar nemzet számára fontos történelmi esemény kerek évfordulójára emlékezünk: az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára, valamint arra, hogy 1456-ban, 550 évvel ezelőtt aratott győzelmet a törökökkel szemben a Hunyadi János és Kapisztrán János buzdítására a hazája védelmében összefogó keresztény nép. „Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket. Ránk telepszik az elmúlt évszázadok és évtizedek tragédiáinak és kudarcainak sorozata. Vérengzések és megaláztatások. Bizalmatlanság nemzetünkön belül, az összetartás drámai hiánya: olyan seb, amely Mohácsot hozott ránk, olyan seb, amely máig nem gyógyul be. Súlyosan nehezedik ránk a reménytelenség bűne és a csüggedés kísértése is. (...) Sokunk életét a szétszórtság, a reménytelenség, a pillanatnyi előnyöket kereső anyagiasság és karrierizmus, a jövőtlenség érzése és a depresszió jellemzi. Nehezen jutunk átfogó, derűs életszemléletre. Alig érezzük a jövő vonzását és ígéretét. Nem csupán anyagi nehézségek, a családok életét megnehezítő külső körülmények, hanem gyakran ez a jövőtlen gondolkodás is okozza, hogy nemzetünk lélekszáma rohamosan csökken, hogy népesedési összeomlásnak nézünk elébe” – áll többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet meghirdető körlevelében. A nemzet lelki megújulásáért hirdetett imaévhez csatlakozott a határon túli magyarság is. Dr. Jakubinyi György érsek húsvéti körlevelében hívja fel a figyelmet a közös cél érdekében való imádkozás fontosságára: „Éljük meg keresztény hitünket a családban, az iskolában, a munkahelyen, a társadalomban és a politikában, akkor már hozzájárultunk ahhoz, hogy Európa keresztény maradjon, illetve megújuljon kereszténységében.” Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szintén körlevélben szólította fel híveit az imaévhez való csatlakozásra. /Takács Éva: Nemzeti imaév. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Marosvásárhelyen a civil szervezetek, alapítványok vásárán zenével, énekkel, gyerekeknek szóló foglalkozásokkal mutatkozott be a KOEN (Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért) Alapítvány. Az alapítvány ötnapos evangelizációs programot biztosít. A KOEN jelenleg öt országban, Hollandiában, Magyarországon, valamint Kárpátalján, a Vajdaságban és Erdélyben mintegy hetvenezer gyermek vallásos nevelését szolgálja. 1993-ban, a programok elindulásakor Erdélyben közel ezer gyereket fogott össze, mára harmincháromezer kisgyerek és fiatal kapcsolódik be a gyülekezetek bibliaóráin, árvaházakban, vallástanárok segítségével, vagy akár kórházakban a lelkészek által a tevékenységekbe. A Marosvásárhelyi Főiskolások Keresztyén Egyesülete /Mifike/ fiataljai ugyancsak vallásos dalokkal mutatkoztak be. A Teleki-ház pincéjében tevékenykedő egyesület többek közt filmklubot, színikört is működtet. /(mr): Játszva gyarapodás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

A Segesvári Gaudeamus Alapítvány április 8-án tartotta az alapító tagok közgyűlését, ahol tájékoztató hangzott el az alapítvány előző évi tevékenységéről és átadták a tagoknak a GA Baráti Társaság 2005. évre szóló füzetét. Farkas Miklós igazgató beszámolt arról, hogy 53 rászoruló és jól tanuló diák kapott ösztöndíjat, 42 bentlakó diák részesült étkezési támogatásban, valamint 126 tanuló kapott ingázási támogatást. Az ösztöndíjak és támogatások legnagyobb része a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társaságának tagjaitól származik, a többi rész pedig az Illyés Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, a magyar Oktatási Minisztérium és a Communitas Alapítvány támogatásából. A megígért pénzforrások késése akadályozza az építkezés folytatását. Az új épület megoldaná Segesváron és a környező szórványban élő mintegy 8.000 ifjú és felnőtt anyanyelvű művelődési életének fellendítését. A Segesvári Gaudeamus Alapítvány vezetését és ügyintézését a héttagú Kuratórium biztosítja. A 2005. évi füzet tartalmazza mindazon intézmények és magánszemélyek névsorát, akik az elmúlt évben legkevesebb 100 euró összegű adománnyal járultak hozzá az alapítvány tevékenységeihez. /Farkas Miklós: Újra a Gaudeamus Alapítványról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Újra közlekedik a helyiek által „székely gőzösnek” becézett Székelyudvarhely-Segesvár útvonalon közlekedő vonat. A járatokat március 20-án függesztette fel a vasút, mert a Nagy-Küküllő vize kilazította a vasúti sín alatti töltést. A vonatjárat felfüggesztésével elvágták az udvarhelyiek vasúti közlekedését, a kisvárost csak ez a vonal köti össze a vasúti hálózattal. /Tóth Adél: Újra jár a „székely gőzös”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

A kilyéni református gyülekezet 350 lelket számlál. Az eltelt évtizedek megviselték a templom mellé épített harangtornyot, és a lelkészi lak is szűkösnek bizonyult. Elsőként a papi lakást bővítették, vendégszobákat alakítottak ki a tetőtérben. A holland testvérgyülekezettől rendszeresen idelátogató vendégeket a jövőben jó körülmények között tudják elszállásolni. A munkálatokban a testvérgyülekezet segített, de a hívek is adományoztak. Következik a harangtorony javítása. Kilyénben élénk a református egyházi élet. A nőszövetség háziszőttes futószőnyegeket készített a templom számára. A fiatalok tánccsoportot alakítottak. Kórusa van az egyháznak, s az IKE-csoport alkalmanként hallatja hangját. /Csak összefogással sikerül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör április 11-i ülésén dr. Brauch Magda Németh Lászlóra emlékezett, az író születésének 105. évfordulója alkalmából. Czernák Ferenc Pótvizsga című költészetnapi versösszeállítása következett. Brittich Erzsébet művészeket, írókat, tudósokat ábrázoló bronzplakettjeit, Kolumbán Zsolt posztimpresszionista képeit, Szép Mária portréit, Szép Zoltán akvarelljeit, Szűcs Sándor grafikáit tárta közönség elé. /Regéczy Szabina Perle: A költészet napján. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./

Markó Béla egyik verséből vett idézetet választott ki a zilahi Wesselényi Kollégium XII. B. osztálya készülő ballagási /kicsengetési/ kártyájára, de az idézetet az iskolát fenntartó Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyomására eltávolították. Egyes információk szerint az egyházkerület püspöke, Tőkés László személyes kérésére történt a változtatás. A XII. B. osztályfőnöke, Széles Beáta tagadta, hogy létezett volna olyan javaslat, hogy Markó Béla-idézet kerüljön a kártyára. – Csodálkoznék, ha igaz lenne, mert az egyházkerület nem szól bele ilyen kérdésekbe – válaszolt az ÚMSZ-nek Csűri István, az egyházkerület generális direktora. /Benedek István, Pap Melinda: Markó Béla, a költő indexen? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

A húsvéti békesség van Cs. Gyimesi Évában, nem lesz dühös, amikor leveri az asztalról az edényt és kiömlik a spenótfőzelék. Még a galambokra sem haragszik, „amelyek naponta oda szarnak a folyosóra”. Egyedül a templomban lesz ideges, amikor a pap hirtelen politikai szónokká válik, „valamely pártot képviselve ellenségképző gyűlölködésbe kezd”. /Cs. Gyimesi Éva: Emeljük fel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Nagyenyeden Márai Sándor munkáiból adott ízelítőt Albert Júlia, a kolozsvári Állami Magyar Színház színésznője. Közel egy órán keresztül adta elő a veretes prózai és verses szövegeket. /Józsa Miklós: A Költészet Napja Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Napvilágot látott a hatodik évfolyamába lépő gyermeklap, a Dobbantó, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapjának idei első száma. A lapban ízelítő olvasható a Dobbantó-táborban és az Új tollak versenyre született versekből/írásokból. Vannak még benne locsolóversek, a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó nyelvtani feladatok és dalolható versek. /b. d.: Ünnepi Dobbantó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Az Égisz Kiadó Magyarország városai című négykötetes könyvét mutatták be április 12-én Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A kiadványból a kiadó a HTMH kapcsolatrendszerét igénybe véve 240 példányt adományoz határon túli magyar könyvtáraknak és iskoláknak. „Erre a könyvadományra nagy szükség van – mondta Komlós Attila, a HTMH elnöke -, mert a határon túli magyarságnak is nemcsak napi politikai hírekre van szüksége, hanem olyan stabil információkra is, amelyek a jelenlegi magyarországi állapotokat tényszerűen, jól érthető formában bemutatják.” A négy kötetben található 289 városportré található. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára jelezte: megszületett egy következő, ötödik kötetnek is a gondolata, amely a határon túli történelmi magyar városokat mutatná be. /Guther M. Ilona, Budapest: Városkörképek Erdélybe is. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Kolozsváron bemutatták Papp Sándor Zsigmond Az éjfekete bozót /Alexandra Kiadó – Szignatúra Könyvek, Pécs/, valamint a Meghívó minden keddre /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című, Demény Péternek és Papp Sándor Zsigmondnak a Krónika napilapban megjelent irodalmi publicisztikáit tartalmazó kötetét. Demény Péter véleménye szerint: ez a műfaj személyes véleményüket tükrözte adott esetben, adott dolgokról, és munkájuk legérdekesebb rétegének számított abban az időszakban. Papp Sándor Zsigmond Az éjfekete bozót című kötetét az Európai Elsőkötetesek Fesztiváljára jelentették meg Magyarországon. A szerző ugyan jelezte, hogy neki már jelentek meg kötetei Erdélyben, mire a válasz az volt: ami Erdélyben jelent meg, nem számít. /Köllő Katalin: Találkozások a bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./