A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, Radu Timofte a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: Traian Basescu elnök majdnem minden nap telefonon érdeklődik a Szekuritáté dossziék átadásáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Timofte elmondta: a Legfelsőbb Védelmi Tanács 1999-től nem bocsátott ki semmiféle határozatot bizonyos szekusdosziék titkosításával kapcsolatban. Előzőleg az SRI titkára, Ion Stan SZDP-s képviselő azt kérte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács tegye nyilvánossá az 1999 decemberében titkosított, magas rangú állami tisztséget betöltő személyekre és politikusokra vonatkozó dossziékat. Elmondta azt is, hogy 15 percen belül megtalálható bármilyen dosszié az archívumban a digitális keresőrendszernek köszönhetően, amelyet az RHSZ adott át az átvilágító bizottságnak. Kijelentette: a titkosszolgálat csakis a külföldi gazdasági cégek tevékenységéről, a terrorizmussal gyanúsított személyekről, és kémelhárítással kapcsolatos ügyekről tárol iratokat, nem pedig romániai politikusokról. Emil Constantinescu volt államfő közleményében hevesen tiltakozott Stan vádjai ellen, miszerint a konvenciós kormány idején is titkosítottak volna egyes dokumentumokat. /Timofte cáfol: semmilyen szenzációs titkoknak nincsenek birtokában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A PC a demokratákkal és az ellenzékkel vállvetve szavazott a kormány ellen április 13-án. A konzervatív párti (PC) javaslat – amely az alapélelmiszerek áfáját kilenc százalékra csökkenti – nem élvezte sem a kormány, sem a szakbizottságok támogatását, de elnyerte a Demokrata Párt szenátorainak tetszését, és a szociáldemokraták, valamint a nagy-romániások támogatásával megszavazták. /: I. I. Cs.: Váratlan koalíció alakult a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Lemondtak az eddig igényelt igazoló iratokról, hivatalos meghívólevelekről. A kormányülésen elfogadták kormányhatározatot, amelynek értelmében azoknak a román állampolgároknak, akik az Európai Unió tagállamaiba vagy olyan államba szeretnének utazni, amellyel szemben nem vízumkötelesek, határátlépéskor a 150 eurónak megfelelő pénzösszegen kívül nem kell egyéb igazoló okiratot felmutatniuk. /Egyszerűsítették a határátlépést. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

Háromszáz ház lakóit kezdték el kimenteni a Temes megyei Gátalján a Berza folyón érkező árhullám útjából. Árad a Bega is, az Igazfalva községhez tartozó Rekettyőn hat utca, hat ház és 65 gazdasági épület volt víz alatt, Begamonostoron gazdasági épületeket öntött el a folyó. 340 házat és több mint 2100 hektár mezőgazdasági területet öntött el a víz Krassó-Szörény megyében. Fehér megyében 35 személyt menekítettek ki az áradások miatt. Az árhullám tetőzése előtt újabb gátak szakadtak át a Duna alsó szakaszán. /Benedek István: Megfékezhetetlen ár országszerte. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára április 13-án Budapesten megbeszéléseket folytatott Korodi Attilával, a román Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárával. Megállapították, hogy sűrűbb információcserére van szükség. Megállapodtak abban, hogy a Dunán kialakult árvízi helyzetről Magyarország naponta akár kétszer is szolgáltat adatokat a román félnek. A magyar környezetvédelmi tárca felajánlotta, hogy amennyiben a Duna-deltában várható árvízi eseményekhez technikai segítségre szükség van, számíthatnak közreműködésükre, legyen szivattyúkról, vagy más technikai eszközökről szó. Gombos közlése szerint áttekintették a két nagybányai aranybánya ügyét is, amelyek környezeti károkat jelentettek Magyarország számára, illetve a verespataki bányaberuházás kérdését. A verespataki aranybánya-beruházással kapcsolatban Korodi Attila közölte, hogy a beruházó cégnek nincsenek meg a szükséges engedélyei. /Guther M. Ilona: Korodi-Gombos: együtt az ár ellen. Magyar-román szakminisztériumi egyeztetés az árvízvédelemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

A Pro Democratia Egyesület vitaestet rendezett Bukarestben. A rendezvényen Claudiu Secasiu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke kijelentette: Ha új információk jelennek meg, bármikor módosítani lehet azokat a bizonyítványokat, amelyek azt igazolják, hogy valaki nem működött együtt a Szekuritátéval. Szerinte 1989. december 22-én a Szekuritáté sok olyan személy dossziéját megsemmisítette, aki később megjelent a hazai közélet első vonalában. Hozzátette: az általa vezetett intézmény továbbra is a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) függ; ez utóbbi dönt arról, mely dokumentumok hozhatók nyilvánosságra. Secasiu azt is sérelmezte, hogy a SRI soha nem közölte a birtokában levő dossziék pontos számát. A vitaesten Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke jelezte, komolyan kételkedik abban, hogy Romániában manapság ne működne a politikai rendőrség. /Gujdár Gabriella: Claudiu Secasiu: csak a besúgói múlt biztos. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Az ÚMSZ szerkesztősége egy Gazda Zoltánt vádló levelet kapott, amelyet Fekete Károly írt alá. A levél szerint a március 15-i rendezvényekre szánt pénzekről nincs elszámolás, az SZNT költségvetéséből hiányzik 600 millió lej. A levél támadta az SZNT vezetőit: „Gazda Zoli (...) csak arra volt képes, hogy (...) elővegye a kloroformból a kommunista kövületet, Csapó Jóskát (...), és előrukkoljon egy szeszbe mártott püspökkel, aki tényleg bort ivott és vizet prédikált.” Gazda Zoltán cáfolta a levél állításait. Elmondta, hogy fontos szerepe volt a rendezvény megtervezésében és megszervezésében, ezt nem pénzért csinálta. Hozzátette: „az utolsó számlát április 11-én fizettem ki, utána nyomban az elszámolást elküldtem dr. Csapó József elnök úrnak.” Gazda azt is elmondta, hogy az SZNT-nek nincs költségvetése, így ebből nem hiányozhat pénz sem. Az ÚMSZ megkereste Fekete Károlyt, aki elmondta: „hamisításról van szó” és rágalmazásnak tekinti a levélben foglaltakat. Előzőleg, március 15-e előtt Gazdát, Ferencz Csabát, az SZNT tájékoztatási alelnökét, valamint Tulit Attilát az SZNT-jegyzőt vádoló röpcédulákat ragasztottak ki ismeretlenek Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton. /Domokos Péter: Levélbotrány az SZNT-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

A Fidesz vezetése a választások második fordulójáig már nem tárgyal az MDF-fel – erősítette meg április 13-án Deutsch-Für Tamás, a párt kommunikációs vezetője. Ezt megelőzően Dávid Ibolya ismét nemet mondott Orbán Viktornak. „Amíg nincs közösség az elvekben, addig nincs közösség a kormányzásban” – válaszolta az MDF elnöke levelében a Fidesz elnökének. Dávid Ibolya úgy fogalmazott: „A nyolc pontunkra adott válaszok helyett Ön ismét a hatalomról és a pozíciókról kezdett egyezkedni. A Magyar Demokrata Fórum számára a konzervatív elvek és az ahhoz társult politikai célok megvalósítása a fő cél, de ennek csíráját sem látja a Fidesz választási programjában. Ezen nem segít, ha Ön az utolsó pillanatban elhagyja a süllyedő hajót, és a felelősséget áthárítja másra.” Orbán Viktor szerint az MDF elnöke csak ürügyet keres, hogy nemet mondhasson az együttműködésre. A Fidesz-vezető kijelentette, ezek után nem remél együttműködést a párt elnökségétől, viszont az MDF helyi embereivel és támogatóival felveszik a kapcsolatot. /Dávid ismét nemet mondott. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ A polgári oldal a közös miniszterelnök-jelöltjét április 23-a után fogja megnevezni. Az MDF elnöksége azt ajánlotta országgyűlési képviselő-jelöltjeinek, hogy ne lépjenek vissza a második fordulóban, ennek ellenére több MDF-es jelölt kijelentette, visszalép a Fidesz-jelölt javára. A MIÉP sem támogatja a Fidesz jelöltjeit az országgyűlési választások második fordulójában, számára az egyetlen lehetőség a választás bojkottja – jelentette ki Csurka István. /Nem tárgyal többet a Fidesz az MDF-fel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A határon túli magyarságnak nem szabad beleszólnia a magyarországi politikába – vélekednek erdélyi közéleti személyiségek annak a levélnek a kapcsán, amelyben huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus arra kérte az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője nem látja jónak, hogy „mi innen akármilyen vonatkozásban átszóljunk”. Kántor Lajos örült, hogy az MDF elérte az öt százalékot. Varga Gábor író, a Szabadalmi és Márkavédelmi Hivatal elnöke szerint az erdélyi magyarságnak egyenlő közeltartással kell viszonyulnia a magyarországi politikai szereplőkhöz. Ő maga drukkolt, hogy a két kis párt – az SZDSZ és az MDF – bejusson a parlamentbe. Különösen örült annak, hogy az MDF-nek ez sikerült. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint minden magyarországi demokratikus párttal jó kapcsolatban kell lenni. Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke nem tartja helyénvalónak, hogy az erdélyi magyarok beavatkozzanak a magyarországi, belpolitikai vitákba. Számára rokonszenves Dávid Ibolya etikus politikai magatartása. Bányai Péter politikai elemző úgy véli, nincs abban semmi új, hogy néhány ember, aki a Fidesznek drukkol, befolyásolni próbálja – sikertelenül – a magyarországi belpolitikai folyamatokat. „Ők Orbán szüleményei, de ha azt hiszik, hogy bármit képesek megváltoztatni, akkor ostobák. Amit most Orbán Viktor művel, nem más, mint a választások elvesztéséért való felelősség áthárítása. Már a Fideszen belül is kételyek merültek fel személye iránt, az újabb vereség nyomán le kell mondania” – vélte a politológus. Bányainak meggyőződése, hogy Dávid Ibolya ki fog tartani. Gálfalvi Zsolt úgy vélte: néhány önmagát az egész erdélyi magyarság szóvivőjének kinevező ember előítéletes és zavaros érvekkel befolyásolni próbálja a magyarországi választókat. Gálfalvi Dávid Ibolyának és politikustársainak kipróbált felelősségtudatáról beszélt, akik nem mondanak le „pártjuk átgondoltan és távlatosan képviselt értékeiről egy-két vesztésre álló és vagdalkozó, kapkodó népvezérjelölt hatalmi érdekeiért”. Két napja huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus levélben fordult Dávid Ibolyához, amelyben kérték az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Az aláírók: Albert István P. Leánder OFM, csíksomlyói házfőnök; Boros Károly felcsíki főesperes; Gergely István csíksomlyói esperes; Hajdó István, a Gyergyói Kerület főesperese; Kovács Sándor, a Székelyudvarhelyi Kerület főesperese; Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztor; Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkipásztor; Kedei Mózes, a Székelyudvarhely Unitárius Egyházkör esperese; Dancs Lajos, énlaki unitárius lelkipásztor; Beder Tibor, a Julianus Alapítvány Kuratóriumának elnöke; Dániel Sándor, a csíki Nagycsaládos Egyesület elnöke; Farkas Csaba, az SZNT alelnöke; György Attila író; Komoróczy György író, nyelvművelő; Lőrincz György író, az EMIA elnöke; Papp Előd, Csíkszereda volt alpolgármestere; Sándor Krisztina, a MIT elnöke; Sógor Csaba RMDSZ-szenátor; Soós Sándor, az EMI elnöke; Szakács István Péter tanár, író; Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere; Zsidó Ferenc író, a Polgári Élet főszerkesztője. /Simon Judit: Erdélyi üzenet az MDF-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Mindannyian reméljük, hogy a választások után a nemzeti ügy iránt elkötelezett, az erdélyi és a határon túli magyarok érdekeit felkaroló és képviselő kormány alakul, írta Tőkés László. A nemzeti-polgári oldal erőinek minden más meggondolást háttérbe szorítva össze kell fogniuk. Külön is felkérik az MDF jelöltjeit és támogatóit, hogy a közös ügy sikere érdekében, álljanak a Fidesz bejutásra esélyes jelöltjei mellé, hangsúlyozta. /Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke: Támogassák a nemzeti oldal esélyes jelöltjeit! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 14./

A magyarországi országgyűlési választás a kommunistautód és a rendszerváltoztató erők küzdelmének fontos állomása. A volt szovjet birodalom országaiban élethalálharc folyik a múlt erői és a rendszerváltoztató erők között. Nem jobb- és baloldal kérdéséről van tehát szó, hanem a rendszerváltoztatás folytatásáról, hangsúlyozta Tőkés László a vele készült beszélgetésben. A Medgyessy-Gyurcsány kormány nem az erdélyi magyarokhoz, és általában nem a határon túli magyar közösségekhez kapcsolódott, hanem a képviseletüket kisajátító pártokhoz. A bukaresti nacionalisták, a budapesti kommunistautódok és a szintén kommunistautód magatartású RMDSZ hármasában elsikkadtak az erdélyi magyar nemzeti közösség legfontosabb kérdései. Ha Magyarországon nem történik változás, akkor teljesen újra kell gondolni az erdélyi magyar politikát. Ha az RMDSZ politikáját nem hajlandó a magyar érdekekhez igazítani, akkor nem marad más választás, mint az RMDSZ eltávolítása, és a romániai magyar élet újfajta politikai megszervezése, jelentette ki a püspök. /Makkay József: Létfontosságú a polgári oldal győzelme. Tőkés László: a rendszerváltó és a kommunistautód erők harca folyik. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 14./

Dávid Ibolya, az MDF elnöke nem akar tárgyalni Orbán Viktorral. Nem érdekli az sem, hogy most folyik hazája nagyarányú kifosztása, Arrogáns, kioktató stílusa egy újfajta elnök asszonyt mutat. Debreczeni és a többi hasonszőrű után ő is átállt a túloldalra.  /Fazakas Csaba: Dávid Ibolya átállása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 14./

A magyarhoni választások második fordulójában egy asszony haragjában Szűz Máriára esküdve mindent elkövet, hogy megbüntesse politikai élettársát. Ez annyira imponáló egykori ellenfeleinek, hogy most dédelgetik, babusgatják, a balliberális kormányfőjelölt új szó-bókot is kisütött tiszteletére: államasszony. Dávid Ibolya pártvezetőként büntetlenül nem engedheti meg magának, hogy a konzervatív jobbközép és kereszténydemokrata oldal boldogulását az ellenkező program alapján működők körében vélje megvalósíthatónak.  A jelzések szerint az MDF-tagok tömegesen fordulnak szembe Dávid Ibolyával    Az ő célja a Fidesz ellehetetlenítése, teljes szétverése. Hogyan lehet keresztény értékrendet képviselni egy kimondottan keresztényellenes elveket valló és érvényesítő politikai közegben? – kérdezte Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Az ,,államasszony” haragszik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

A magyarországi választások, illetve ennek az erdélyi magyarságot érintő következményei foglalkoztatták a napokban a Magyar Polgári Szövetséget, derült ki Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök sajtótájékoztatóján. Az MPSZ ahhoz az üzenetértékű véleményhez csatlakozik, melyet Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozott nyilvánosságra. A nemzeti vonulat képviselői reménykednek abban, hogy a Fidesz és az MDF között mégis kialakul egy olyan együttműködés, amely figyelembe veszi az erdélyi magyarság helyzetét is. Kérik a magyarországi választópolgárokat, hogy ne feledkezzenek meg azokról a magyar kisebbségi közösségekről sem, melyek a trianoni határokon kívül vannak ugyan, de nem mindegy nekik, melyik politikai oldal fog vezetni az anyaországban. /Szőke Mária: Erdély az anyaországi választások tükrében. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 14./

Mindegy, hogy ki és merre kormányozza Magyarországot a következő négy évben. Az a bizonyos december ötödike bizonyította, hogy nekünk semmi közünk az egész cirkuszhoz. Mi csak áru vagyunk- írta Szüszer-Nagy Róbert újságíró. Miért vagyunk „ennyire hülyék, hogy évek óta megfeszült ütemben küzdünk az erdélyi magyarság teljes megosztásáért?” – kérdezte. /Szüszer-Nagy Róbert: Ibolyán túl. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

A magyarországi országgyűlési választások két fordulója között Orbán Viktor, az ellenzék vezére, lemondott miniszterelnök–jelöltségéről, hogy személye ne legyen akadálya a jobboldali összefogásnak. Veres István emlékeztetett, hogy a rendszerváltás meghatározó egyéniségei rendre kikerültek az élvonalból. Hol van ma a köztársaságot kikiáltó Szűrös Mátyás, vagy annak elnökségére is pályázó Pozsgay Imre, az ellenzéki kerekasztalt összehívó Kónya Imre, vagy a harcos liberális Kis János? Romániában is hasonló a helyzet. És hol van Lech Walesa vagy Mihail Gorbacsov? Orbán Viktor jóformán az utolsó, aki az említett rendszerváltók közül mostanáig a középpontban maradt. „Megtette kötelességét, tehát mehet. Sajnos” – írta Veres János. /Veres István: A mór megtette kötelességét... = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 14./

Az Európai Néppárt frakció kiállt Frunda György mellett. Az ülésén a csoport elnöke felvetette a szolidaritás kérdését annak kapcsán, hogy Romániában támadták Frunda Györgyöt a nemzetről szóló jelentése miatt. Az elnök tájékoztatást kért az ügyről. Frunda elmondta, hogy Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke, követelte, vagy tegyen lojalitási esküt, vagy váltsák le az ET- küldöttség éléről. Frunda megköszönte az Európai Néppárt támogatását és azt kérte, hogy hallgassák meg a Demokrata Párt képviselőit is, akik nem voltak jelen. Utólag Demokrata Párt képviselői számon kérték, hogy Fruda miért beszélt a dologról. Leváltását már nem kérik, de politikai zaklatása még nem ért véget, jelezte Frunda. /Mózes Edith: Kollegialitás és szolidaritás az Európa Tanácsban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

Az utóbbi években valóságos sajtóbirodalmat épített ki Verestóy Attila Erdélyben, mely által könnyűszerrel manipulálhatja a romániai magyarságot – írta az Evenimentul Zilei bukaresti napilap. A lap szerint az országos terjesztésű Új Magyar Szó napilap vagy az Erdélyi Riport hetilap Verestóy, a leggazdagabb romániai magyar politikus tulajdonát képezi, ugyanakkor részvényes a Krónikánál is, a Hargita és Kovászna megyei médiaüzletei mögött pedig sógora, Ferenczy Károly áll, aki a térségben több kábeltévés-társaság és rádióállomás tulajdonosa. Ferenczy és felesége (Verestóy testvére) vezetik például a székelyudvarhelyi Digital 3 TV-t és a Sztár Rádiót, amelyek az utóbbi években igencsak sok borsót törtek Szász Jenő polgármester orra alá. A sajtóbirodalom Sepsiszentgyörgyöt is magába foglalja, ahol a Selectronic kábeltévés társaságot az a Trinvest nevű részvénytársaság hozta létre, melyben Verestóy is érdekelt. Kelemen Hunor, a Verestóy Attilához közel álló képviselő birtokolja a Transindex internetes oldalt, amely a legfontosabb magyar nyelvű hír- és kommentár-portál Romániában. A Transindex kapcsán azt mondták, hogy Kelemen Verestóy pénzén vette meg, mert a képviselőnek a fizetésén kívül más jövedelme nem volt. Az RMDSZ-képviselő ezt tagadta. A Transindex portál szerkesztősége azonnal cáfolt. /Verestóy a sajtómágnás? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 14./

„Nem találom bonyolultnak az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ helyzetét – nyilatkozta Orbán János Dénes, a Liga új elnöke -, egyszerűen pénzt kell szerezni, és tenni a dolgunkat.” Az E-MIL tavaly közel 420 millió régi lejből gazdálkodott – ebből 100 milliót évente a Communitas Alapítványtól kapnak normatív támogatásként. Tavaly 100 millió jutott az adminisztratív költségekre, a többit rendezvényszervezésekre költötték. Legalább havi 2000 euróra lenne szükség a műszaki költségek fedezésére – mondta OJD. Pályázati úton és mecénások felkutatásával kell változtatást elérni. Kizáró ok lesz ezentúl az E-MIL-díjak kiosztásánál az a tény, hogy valaki nem fizette ki az évi 150 ezer lejes tagsági díjat. Idén ismét lesz zetelaki írótábor, amelynek egyik témája a magyarországi és erdélyi írók szerepe az 1956-os forradalomban. Irodalmat a vidéknek! jelszóval kisvárosok, községek látogatását tervezi az E-MIL. /Debreczeni Hajnal: Pénz kérdése az irodalom? A tagdíjjal elmaradóktól megtagadja díjait az E-MIL. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

A Bolyai Farkas Líceum a legjobb magyar tannyelvű középiskola Erdélyben, jelentette ki Bálint István, a líceum igazgatója azon a rendezvényen, amelyen azt a 250 diákot köszöntötték, akik az utóbbi időszakban megyei, országos és nemzetközi versenyeken díjat, dicséretet nyertek. A Debrecenben tartott TUDOK konferencián a 20 bolyais résztvevőből 14-en szereztek elismerést, a nagydíjat és több első díjat (összességében a díjak felét) a líceum tanulói hozták el. Kacsó Ferenc matematikatanár a Zentán megtartott magas színvonalú matematikaversenyen elért helyezés fontosságát méltatta. A Szépen angolul verseny döntőjén az első tíz között az idén két diák képviselte a Bolyait. Az iskola négy diákja jutott a Gordiusz matematikaverseny országos döntőjébe. /(bodolai): A Bolyai a legeredményesebb. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

Április 13-án Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban kilenc kórusban, mintegy négyszáz háromszéki gimnazista hangján szólalt meg a muzsika. A zeneolimpiának is nevezett megmérettetésen két kategóriában díjaztak, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum mellett a Mikes, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola és a kovásznai Tiszta szív kórus érdemelte ki az első, második, illetve harmadik helynek járó elismerést. /(Fer-): Négyszáz gyermekhang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

Április 13-án ötödik alkalommal került sor a Tóth Árpád költeményeiből rendezett szavalóversenyre. A megmérettetést évente felváltva rendezi az aradi Kölcsey Egyesület és a debreceni Kölcsey Ferenc Gimnázium, amelynek szavalói most nem jöttek el Aradra. Eljöttek azonban a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai. Mindenki kapott részvételi oklevelet és a Fecske-könyvek sorozatban megjelent Ficzay Dénes Válogatott írásai című kötetből egy-egy példányt. /Kiss Károly: Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

Szilágysomlyón az idén második alkalommal szervezték meg a Mátyás-napokat, ezen belül a szintén második alkalommal a József Attila-szavalóversenyt. Április 5-én a helyi, április 7-én a kistérségi szakasza zajlott a versenynek. Mindkét alkalommal a gyermekek kivetített Mátyás királyról szóló meséket nézhettek a szünetekben. A kisiskolások kistérségi vetélkedőjén kilenc helységből összesen 37 diák vett részt. Az V–VIII. osztályosok szavalóversenyére a környező települések mellett a magyarországi testvérvárosok tanulóit is meghívták. A versenyt követően korhű öltözetben teremtették meg a Mátyás királyt megidéző hangulatot. /Széman Rózsa: A vers és legenda ünnepe. II. Szilágysomlyói Mátyás-napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Törpi Klubot avattak Székelyudvarhelyen. Mintegy kétszáz gyermek zsivajában indult el a klubtevékenység a Junior Áruház kistermében, ahol délelőtt óvodások, kora délután pedig iskolások jöttek el. A kis klubtagok papírból kivágott húsvéti nyuszit, csibét, piros és hímestojást festettek. /bbj: Törpi Klubot avattak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 14./

Arad megyében, Dezsőházán, az RMDSZ alakuló ülését tartották. Valamikor létezett, majd elhalt az itteni szervezet. A tanácsosok képzését sürgették, mivel a helyi képviselők zöme nem ismeri törvény adta jogait, kötelezettségeit. Sérelmezték, hogy 115 hektárnyi községi erdőhöz, legelőhöz való jogukat, idejében kérelmezték, mégsem kapták vissza. Földosztáskor Selénden kényük-kedvük szerint bántak el a dezsőházi magyarokkal. Nincs gazdatömörülés, a földműveseknek esélyük sincs a továbbképzésre, az uniós elvárásokra való felkészülésre. A falu által épített kultúrotthon hanyagság miatt összedőlt. Anyanyelvű oktatás nem létezik, a katolikus gyermekek hitoktatását is az ortodox pap végzi. Várják, hogy beinduljon az eltervezett fakultatív magyar oktatás. /(balta): Panaszáradat Dezsőházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

Kovásznán a régi napközi épületét és a hozzá tartozó telket visszakapták a régi tulajdonos örökösei. Az ingatlant nemrég megvásárolta a Böjte Csaba atya nevével fémjelzett dévai Szent Ferenc Alapítvány. A régi napköziben ősztől gyermeksegítő központot szeretnének működtetni. Böjte atya elmondta, hogy tavaly hazai és magyarországi vállalkozók, illetve cégek jelentős összeget utaltattak át adójuk egy százalékából az alapítvány számlájára, így sikerült Hargita megyében és Kovásznán ingatlant vásárolniuk. /(bodor): Egyházi gyermeksegítő központ létesül (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

W. A. Mozart és Bartók Béla születésének 250., illetve 125., valamint Robert Schumann halálának 150. évfordulójára emlékeztek képekkel és zenével április 12-én, Kolozsváron, az Apáczai Galériában. A szervező, Székely Géza képzőművész tanár utalt a 18 erdélyi képzőművész alkotásait tartalmazó tárlat jelentőségére. Olyan jeles művészek küldtek munkákat a kiállításra, mint például a szebeni Orth István és a brassói Ábrahám Jakab. Németh Júlia műkritikus értékelte a tárlatot, elemezte a kiállított munkákat, rámutatott a zenei és a képi megjelenítés közös gyökereire. /(-h): Kép és zene az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Elhunyt a 71 éves dr. Kardalus János /Bögöz, 1935. szept. 20. – Csíkszereda, 2006. ápr. 9./ tanár, néprajzkutató. Tanítóból tanár lett, tanárból iskolaigazgató, iskolaigazgatóból a Hargita Megyei Népi Alkotások Háza igazgatója, majd a megyei tanfelügyelőség tanfelügyelője. A népi kultúra meglátójából a népi tárgyi világ, majd a népművészet összefüggéseinek felfedezője, kutatója – a néprajztudományok doktora. Néprajzkutatóként a székely kapukkal, kerítésekkel, a festett bútorokkal, szedettesekkel, népi mesterségekkel foglalkozott. Több saját könyve, általa szerkesztett kötet mellett közel ötven tanulmányt írt. /Dr. Balázs Lajos néprajzkutató: Kardalus János halálára. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

Máramarossziget történelme elevenedik meg a most kiadott könyvben, sorakoznak benne a város eltűnt és ma is létező vallási, közéleti, és sajátos építészeti stílusjegyeket hordozó magánépületei. Zolopcsuk P. Róbert a szerző, a művész az első világháború előtti időket kívánja felidézni könyvében, gyakorlatilag a XIX-XX. századforduló jelentette Máramarossziget fénykorát. Akkor emelték a város legjelentősebb középületeit is. Évszázadokon át vármegyeközpont volt. Az első világháború után bekövetkezett változások ország-peremi városkává züllesztették az egykori fontos tranzitközpontot. „Tizenöt év alatt készítettem e könyvben látható rajzokat és gyűjtöttem hozzá hiteles adatokat” – írta könyve bevezetőjében Zolopcsuk P. Róbert. Neve nem található a lexikonokban, újabban kiadott életrajzi gyűjteményekben. Az internet már több adatot szolgáltat. Ő az egyik szerzője a Máramaros képekben honlapnak, a Tisza-parti város történelmi, művészettörténeti szempontból jelentős épületeiről készült rajzait több kiadvány is közölte. Zolopcsuk Aradon végzett az egyetem képzőművészeti szakán. Jelenleg Máramarosszigeten a művészeti iskolában rajzot tanít. A mindössze 250 példányban megjelent könyvnek sikere van, valószínűleg lesz újabb kiadása. /Klacsmányi Sándor: Szép könyv. Egy város története képekben ápr. 14./

Maros megyében a megyei koalíció nem működik, hangzott el az RMDSZ sajtótájékoztatójának. Jelen volt Kelemen Atilla megyei elnök is. A megyei tanfelügyelőségen feszült hangulat alakult ki. A főtanfelügyelő minden egyes alkalommal átlépi az igazgatótanácsok határozatait, egyenesen a minisztériumból hozza az igazgatótanácsok határozatait megsemmisítő döntéseket. Hat marosvásárhelyi líceum, közöttük a Bolyai, vagy a Papiu, a megyében 19 líceum igazgatóját fenyegeti leváltás, mondvacsinált okok miatt. Kelemen Atilla megkereste a szakminisztert és kérte, próbálják meg Maros megyében „helyre tenni” a dolgokat. Az RMDSZ egy főtanfelügyelő-helyettesi posztot szeretett volna elérni, de ez nem sikerült. Marosvásárhelyen a Kossuth Lajos utca ügyében már korábban román nacionalista szervezetek beperelték a városi tanácsot, újabb fejlemény, hogy Sita Ioan PRM-s városi tanácsos a kollégáit, az RMDSZ- frakciót, Doru Opriscant és Claudiu Maiort is pereli. /Mózes Edith: Nem működik a megyei koalíció. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./