Az összetartozás nem jelenti kritikátlan elfogadását mindannak, ami a „mienk”. Akit eltaszítunk, az elveszett. Kinde Annamária, az Erdélyi Riport munkatársa nem érti, hogyan lehetséges, hogy egyre többen hangoztatják: az erdélyi magyarság eredendően jobboldali. Mert addig még érti a dolgot, hogy a megmaradás alapja a hagyománytisztelet. Lehetne mondani, harcoljunk a globalizáció ellen! „Ne használjunk villanyáramot, sem semmiféle külföldön gyártott, gyanús elektronikus berendezést!” Fontosabb a megmaradás, a hagyományok tisztelete, a jobboldaliság. „Isten, család, haza – és Orbán Viktor.” A Fidesz jött, és megmondta, mit kell csinálni. Az emberek pedig elhitték nekik. „Aki pedig nem úgy gondolta, arról egyből kiderítették, hogy gonosz baloldali álliberális judeo-plutokrata és persze kommunista. És eltaszították. Elítélték. Néhány év alatt sikerült elérni, hogy a baloldali és a liberális fogalmak valósággal szitokszóvá váltak egyes honfitársaink ajkán is.” Még szerencse, hogy Erdélyben működik a tolerancia, „így aztán még ballibnek címkézett írók, újságírók is megúszták a lincselést.” Gyurcsány Ferencnek és csapatának kommunikációs teljesítményét tekintve, a cikkíró látja, „hogy lehet a baloldaliságot jókedvűen, fiatalosan is vállalni.” A „Fidesz kijelenti: mi vagyunk a jobboldali erő, és aki nincs velünk, az a nemzet ellensége”. Létezik ugyan olyan szemlélet is, amely szerint jobboldali az, aki a Fidesztől, baloldali az, aki a szocialistáktól kap pénzt. Kinde Annamária hangoztatta: nem lenne baj, ha a baloldali értékrend szószólóinak hangja is jobban hallhatóvá válna. /Kinde Annamária: Lélekben annektálni. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 20./

A Háromszék megye új községe, Esztelnek volt a házigazdája a kézdiszéki polgármesterek találkozójának. A közösségi rendőrség megszervezése került terítékre. Szakács Tibor gelencei polgár­mester elmondása szerint érdemes volt április elsejétől két közösségi rendőrt al­kalmazni, ilyen rövid idő alatt is látszik munkájuk eredménye. Az öt román rendőr mellett a lakosságnak na­gyobb a bizalma a két magyar nemzetiségű rendőrben. A polgármester elmondta: a versenyvizsgán az egyik feltétel a magyar nyelv ismerete volt (öt román nyelvű mondatot kellett volna lefordítani magyarra), emiatt az egyik elcsapott rendőr, aki egy hangot sem tudott magyarul, feljelentette őt. A polgármesterek zöme a közösségi rendőrök alkalmazása mellett foglalt állást. /(Iochom): Magyarul tudó rendőröket! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

Csíkszeredában bemutatták azt a négy fiatalt, akiket most alkalmazott a megyei rendőrség, és akiknek felvételi követelményei között a magyar nyelvtudás is szerepelt. A három férfi és egy nő Radu Sandu Moldovan megyei rendőrparancsnok szerint jól beszél magyarul, és mindannyian a megyéből valók. /K. E.: Bemutatták a magyar rendőröket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 20./

Legutóbbi kálmándi tanácsülés egyik központi témája az volt, milyen mértékű költségvetési támogatásra számíthatnak ebben az évben a községben tevékenykedő kulturális csoportok. A testület most is támogatni kívánja a római katolikus egyházat: a felekezet ezúttal 4000 új lejt kapott. A nemrég újjáalakult fúvószenekar 5000 lejt hangszervásárlásra, valamint kiszállásokra, a kultúrcsoport 3000 lejt. Az önkormányzat nemrég 10 rend magyar néptáncruhát vásárolt a tánccsoport számára. /Támogatás helyi egyesületeknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 20./

Hunyad megyében április 18-án bezárt az aninószai kőszénbánya. Aninósza, a legkisebb Zsil-völgyi város a bánya körül létesült, s a bányából élt. 1885-ben indul be a bánya. Az aninószai bánya virágkora a szocializmus időszaka volt, a hetvenes évek, amikor az évi kőszéntermelés meghaladta az egymillió tonnát. A hanyatlás a nyolcvanas években kezdődött, amikor az éves termelés szintje 500 ezer tonnára esett vissza. 2000-ben a kormány elkészítette az aninószai bánya bezárásának tervét, amelyre most sor került, több mint 48 millió tonna kitermelt kőszén után. A bánya bezárása komoly gondokat jelent a Zsil-völgyi városka számára, hiszen egyéb elhelyezkedési lehetőség nem igazán létezik. /CH. A.: Az utolsó vagon kőszén. Bezárt az aninószai bánya. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 20./

Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek címmel megjelent könyvet mutattak be Csíkszeredában április 19-én a Csíki Székely Múzeumban. A kiadványban a Polgár-Társ Alapítvány által támogatott projekt révén felújított fürdőkről van szó. A Képzőművészek Szövetsége (UAP) lugosi szervezete másodszor is egyhangúlag elnökévé választotta Pokker László helybeli szobrászt. A lugosi képzőművész 1993 óta a Szövetség tagja, munkáit lugosi, temesvári és szekszárdi egyéni, illetve kollektív tárlatokon ismerhette meg a műértő közönség. Monumentális alkotásai, ikonosztázai számos nyugat-romániai ortodox templomban láthatók. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Orbán István kolozsvári képzőművész, pedagógus, a Báthory István Líceum rajztanára, Jósika Miklós íróra emlékező kötetet szerkesztett Jósika örökség – a kolozsvári Báthory István Gimnázium múltjából címmel, melyet a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület adott ki. /Ö. I. B.: Egy Jósika örökség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Olli Rehn bővítési EU-biztoshoz írt közös levélben erősítette meg az Európai Parlament két magyar delegációvezetője, Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ), hogy kész támogatni Románia 2007. január 1-jén történő belépését, ha az Európai Bizottság májusban nyilvánosságra kerülő országjelentése is megerősíti felkészültségét a tagságra. Schöpflin György (Fidesz–MPSZ) közölte, hogy az EP-ben készül egy másik levél is, amelyben szintén felvetik a romániai magyar kisebbség több problémáját. Utóbbit a néppárti magyar EP-tag reményei szerint képviselők széles köre írja majd alá, mielőtt eljuttatják Rehnhez. Románia többszöri ígérete ellenére a mai napig nem fogadta el a kisebbségekről szóló törvényt. Az egyházi restitúció is mindössze 3 százalékban valósult meg. A magyar nyelvű állami felsőoktatás helyzete ugyancsak problematikus Romániában. Az aláíró képviselők szeretnék elérni, hogy a Rehn-jelentés a korábbiaknál hangsúlyosabban utaljon a kisebbségi problémák megoldásának szükségességére – szögezte le Schöpflin György. /Magyar EP-lobbi a kisebbségi jogokért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

A román állam hivatalos dokumentumaként fogják tekinteni azt a jelentést, amelyet a kommunista diktatúra elemzésére létrehozott elnöki bizottság ad ki, jelentette ki Traian Basescu államfő. Április 20-án ült össze először Bukarestben a kommunista rendszert vizsgáló történészekből, politológusokból álló testület. A kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottságot Basescu hozta létre azt követően, hogy azt nyilatkozta: csakis egy szakemberekből álló csoport által, tudományos igénnyel elkészült dokumentum alapján hajlandó elítélni a kommunizmust. A kutatócsoportot Vladimir Tismaneanu történész, politológus vezeti. /Novemberre várható a kommunizmusról szóló jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Marius Oprea történész, a bizottság tagja elmondta, a testület kivizsgálja a romániai nemzetiségek, köztük a magyarság ellen elkövetett kommunista bűnöket is. Marius Oprea vezeti azt az intézményt is, amelyet korábban a kormányfő hozott lére, és amely szintén a kommunizmus bűneinek feltárását tűzte ki célul. /I. I. Cs.: Hivatalosan is elítélik a kommunizmust. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Marius Oprea történész, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet elnöke, a kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottság tagja a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Szekuritátén belül létezett egy külön ügyosztály, amely a kisebbségek problémájával foglalkozott. Nemcsak a magyar kisebbségről van itt szó, hanem a zsidókról, de a többi nemzeti kisebbségről is. A nemzeti közösségeket igenis megfigyelték ezen minőségük alapján. – Doina Cornea asszony visszautasította a tagságot azzal, hogy ez a bizottság politikai játszmát szolgál. Vladimir Tismaneanu, a bizottság elnöke nem tekintheti meg a titkos bizonyítékokat, mert nem román állampolgár. A bizottság tagjai külön-külön, csak nagyon hosszadalmas folyamat végén tudják megszerezni a titkos dokumentumokat. /Isán István Csongor: Törvényességi problémákba ütközünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Romániában a 2004-es kormányváltást követően váltak tevékenyebbekké a kommunizmus elítélését sürgető mozgalmak, elsősorban a még a választások előtt megalakult Koalíció Egy Tiszta Parlamentért nevű ernyőszervezet. Ezek élén a civil társadalom hangadó személyiségei álltak, többek között Sorin Iliesu, a Társadalmi Dialógus Csoport tagja, aki 2005 áprilisában Kiáltvány Romániáért címmel felhívást tett közzé, amelyben a kommunizmus perét szorgalmazta. Többek között ennek hatására hozta létre – kormányhatározat révén – a Tariceanu-kabinet 2005. december 21-én a Romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézetet, amelynek élén Marius Oprea történész, a miniszterelnök tanácsadója áll. Romániában ez volt az első jelentős intézményes lépés a kommunizmus elítélése felé. Idén márciusban Sorin Iliesu és csoportja közvetlenül Traian Basescuhoz fordult azzal a kéréssel, hogy az államelnöki hivatal nevében, ünnepélyes keretek között, a parlament együttes ülésén felszólalva ítélje el a kommunizmust. Az elnök többször is elhárította a felkérést, mondván: mindaddig ezt a lépést nem teszi meg, amíg szakemberekből álló testület össze nem állítja a kommunizmus bűneinek „dokumentációját”. /Cs. P. T.: A „civil nyomás” tette meg hatását? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke április 20-án sajtótájékoztató keretében kritizálta azt, hogy „alkalmi szövetségek” születnek egy törvény vagy kezdeményezés támogatására. Sok esetben nincs a koalícióban elfogadott közös álláspont. Elfogadhatatlan, hogy egy olyan törvénykezdeményezés esetében amelyik befolyásolja a költségvetést, ne létezzen a kormányon lévő pártok részéről közös álláspont. Az RMDSZ nem fog egyetérteni a titkosszolgálatok hatáskörének bővítésével a nemzetbiztonsági törvények módosítása következtében, jelentette be sajtótájékoztatóján Markó Béla. /”Dadogó” parlament. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

A Magyar–román Gozsdu Közalapítványról szóló kétoldalú kormányközi szerződés elutasítására kérte fel a román parlament felsőházának tagjait Bartolomeu Anania kolozsvári ortodox mitropolita. Szerinte a szerződés szenátusi elutasítása „a mai és az eljövendő tehetséges fiatalok” javára leadott szavazat lesz, amely „a nagy jótevő (Gozsdu) kincsének eltulajdonítása” ellen irányul. Anania azzal vádolta a magyar kormányt, hogy megszegte a trianoni szerződésből és az 1937. évi román–magyar szerződésből rá háruló kötelezettségeket, mivel megtagadta a Gozsdu-vagyon átadását a román államnak, illetve a nagyszebeni Gozsdu Alapítványnak. /A Gozsdu Közalapítvány ellen hangol Anania. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Az RMDSZ szerint a nemzetbiztonsági törvénycsomag egyes előírásai korlátozzák a szólás- és sajtószabadságot, nyilatkozta Székely Ervin államtitkár. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes kijelentette: nem támogatja a titkos- szolgálatok hatáskörének bővítését. Az az előírás, hogy 48 órára a titkosszolgálatok lehallgathatnak vagy megfigyelhetnek személyeket bírói engedély nélkül „a polgárok szabadságának súlyos megsértését” jelenti. A törvények túlzott hatáskört adnak a titkosszolgálatok ügynökeinek. /Az RMDSZ ellenzi a titkosszolgálati hatáskörök bővítését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Traian Basescu államfő arra kérte Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetőjét, egyelőre ne mondjon le az intézmény vezetéséről. Basescu azzal indokolta kérését, hogy egyrészt még nem találták meg azt a személyt, aki alkalmas lenne a tisztség betöltésére, másrészt pedig jelenleg nem biztosított a parlamenti többség az új igazgató kinevezéséhez. /Timofte egyelőre nem távozik az RHSZ éléről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Összesen 110 egyéni választókerületben tartják meg április 23-án, vasárnap a magyarországi választások második fordulóját. Az első forduló után 79 visszalépés történt (Szabad Demokraták Szövetsége 56, Magyar Demokrata Fórum 18, Magyar Szocialista Párt 5). Deutsch-Für Tamás, a Fidesz kommunikációs vezetője sajtótájékoztatóján tömeges választási csalással, ötmillió állami választási értesítő és az MSZP szórólapjainak közös kézbesítésével vádolta meg a szocialistákat, és bejelentette, hogy a Fidesz büntetőfeljelentést tesz az ügyben. Gyurcsány Ferenc, az MSZP kormányfőjelöltje együtt kampányolt Kuncze Gábor SZDSZ-elnökkel. /Választások – második felvonás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Cs. Gyimesi Éva Bukarestben és Budapesten publikált két cikkében is kiáll Dávid Ibolya mellett: a/ Szerinte a romániai magyar napilapok majdhogynem általánosan „előnytelen” tulajdonsága: a rosszul értelmezett véleményszabadság, ami nem más, mint zöld jelzés a szakmai felkészületlenségnek, erkölcsi és stílusbeli ízlésficamnak. Az ÚMSZ – az ő számára – mostanáig nem tűnt gátlástalannak, ami a kimondás színvonalát, erkölcsi minőségét illeti. Április 18-án a lap egyik belső munkatársa olyasmit követett el, ami a profizmussal összeférhetetlen. Isán István Csongor, az ÚMSZ politikai újságírója cikke nyegle „fölényeskedése” miatt már a címét is – Nő(i) praktikák – ellenérzéssel idézi Cs. Gyimesi Éva. A zárt, totalitárius társadalommal szemben a nyíltabb, plurális társadalmat az jelzi, hogy minél több szín jelenik meg a parlamentben. A cikkíró szerint ezt meg kellene tanulnia Isán István Csongor újságírónak. Cs. Gyimesi Éva elutasítja a méltatlan jelzőket, amelyekkel az újságíró Dávid Ibolyát minősítette. /Cs. Gyimesi Éva: Ez a vélemény-szabadság? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ b/ A Földön hiába képez számbeli többséget a női nem, mi „kisebbség” vagyunk a világban, ez a hímsoviniszta sztereotípia következménye, írta Cs. Gyimesi Éva. Ezután jön Dávid Ibolya dicsérete: Dávid Ibolyában megtestesül egyfajta kettős kisebbségi helyzet és egyszersmind minőségi értelemben vett különbség. Miért ne jelöltette volna magát miniszterelnökként Dávid Ibolya, aki az országos népszerűségi listán (igen gyakran) az első helyen áll? Ha a pártja bejut – és most érdektelen, hogy jobbról vagy balról képviseli – az Országgyűlésen belül a centrum megerősödését szolgálja. Jogos helyének megőrzése most azokon az MDF-beli képviselőkön, férfiakon múlik, „akiknek megvesztegetésére a Fidesz-vezetők törekszenek”, a férfigőg vevő lehet a csábításra. A pártelnök asszony önbizalma példás stb. /Cs. Gyimesi Éva: Szelíd fölény. = Népszabadság, ápr. 21./

Bombázzák egymást a titánok. Tévévita: Gyurcsány kontra Orbán. Gyurcsány: „félrefésült haj, sötétkék öltöny, babos nyakkendő, édi szemüveg”. Orbán: „rokonszenves parasztlegény, kicsit kocka a feje.” Az újságírónő magyarázataiból: „A szavazásnak belülről kell jönnie. A hányás is belülről indul.” /Pál Edit Éva: Tessék választani! = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Papírforma szerint a Gyurcsány-kormány ismételhet. Teli is vannak a szocialisták derűláttással. Akármennyire szidják a magukat polgári oldaliaknak nevezők a konzervatív kis pártot, az ott lesz a parlamentben, és aligha támogatja majd a baloldaliakat, írta Simon Judit. /Simon Judit: Megelőzni a meglepetést. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Magyarországon a választások előtt esélylatolgatások folynak, Dávid Ibolya asszony érthetetlen (vagy túl jól érthető…) magatartása lefoglalja az embereket. Közben az uniós tagállamok sajtója Magyarország csődjéről beszél. 354 milliárd forinttal, majd 30 százalékkal haladja meg Magyarország költségvetési hiánya az eredeti előrejelzéseket. Négy év szocialista kormányzás gyakorlatilag csődbe vitte az országot. Azonban ez egy diszkrét, keveset emlegetett csőd. A baloldali magyar sajtó csöndben van. Az a tény, hogy a Pénzügyminisztérium visszatartotta a magyar költségvetés legfrissebb számait (nehogy még pár ember a szocialista–liberális kormány ellen szavazzon), csak az ellenzéki politikusokat háborította fel. Egy év alatt tizenöt százalékkal nőtt a fizetésképtelen cégek száma. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek jó esélye van újabb négy év játszadozásra. /Szondy Zoltán: Magyarország diszkrét csődje. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Koncz Attila /Budapest/ azt állította, hogy Magyarországon április 9-én a választás lényegében eldőlt: az emberek többsége nem akar kormányváltást. Az MSZP és az SZDSZ szövetsége 1994 óta egyfajta politikai szimbiózisra épül. A szocialisták és a liberálisok vonatkozásában ez az összeolvadás már ott tart, hogy Gyurcsány Ferencet április 9-e éjjelén olyan lelkes ünneplésben részesítették a szabad demokraták szimpatizánsai, hogy Kuncze Gábor pártelnök sértődötten jegyezte meg: várjunk csak, ez egy SZDSZ-es buli! Gyurcsány Ferenc megerősítette, hogy a szocialisták a következő kormányban szeretnék saját irányításuk alá vonni az SZDSZ-ben mindig saját hitbizománynak tekintett oktatásügyet. Gyurcsány Ferenc legutóbb már azt nyilatkozta: ha az MSZP abszolút többséget szerez, nem látná szükségesnek a további együttműködést a szabad demokratákkal. A cikkíró szerint a magyarországi közélet most a Fidesz és az MDF ökölharcának zajától hangos. Orbán Viktort, a Fidesz teljhatalmú vezetőjét „az a rögeszme vezeti, hogy a győzelem érdekében be kell darálnia valamennyi jobboldali pártot, a kereszténydemokratáktól a MIÉP-ig.” Orbán Viktor levelet írt Dávid Ibolyának, javaslatot tett a második fordulós együttműködésre, még a miniszterelnök-jelöltségről is lemondott, az MDF vezetői azonban hajthatatlanok maradtak. A cikkíró szerint jöttek a „Hír Tv-s átkozódások, végül pedig az sms-kampány”. Az MDF komoly anyagi és társadalmi bázis építésébe kezdett, „főleg a baloldal holdudvarához tartozó személyek, szervezetek segítségével”. /Koncz Attila: Furcsa háború. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ A cikkíró nem említette, hogy már több mint 19 MDF-s képviselő-jelölt visszalépett a Fidesz javára, köztük Csáki András, az MDF alelnöke.

Közel háromszáz oldalas felmérést készített az összes hazai kisebbség helyzetéről az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a kolozsvári Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ. A romániai nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó törvények alkalmazása című dokumentum „rendkívül átfogó adatbázis” – mondta Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. Az 1300 területi-közigazgatási egységben, kérdőíves módszerrel végzett kutatás többek között arra nyújt választ, hogy a kisebbségek esetében melyik településen, miként alkalmazzák a kétnyelvű feliratokhoz, helységnévtáblához, az anyanyelvi oktatáshoz, a közintézményekben történő anyanyelvhasználathoz való jogot. A tizennégy – bolgár, cseh, horvát, német, görög, magyar, lengyel, orosz-lipován, szerb, szlovák, tatár, török, ukrán és roma – kisebbségre kiterjedő felmérés a magyarság esetében azt mutatja, hogy 13,25 százalékban semmiféle közigazgatási anyanyelv-használati jog nem jár. Ez azt jelenti, hogy az 1366 területi-közigazgatási egységben élő több mint 190 ezer magyar nemzetiségű hazai állampolgár nem intézheti ügyeit anyanyelvén a közintézményekben. A felmérés arra is kitér, hogy a magyarság alig 23 százaléka él olyan közösségben, amelynek aránya az adott településen nem éri el a 20 százalékos küszöböt, továbbá rámutat, hogy 73 településen az előírások ellenére sincs kétnyelvű helységnévtábla. /Gujdár Gabriella: Térképet készítettek a romániai nemzetiségekről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Mariea Ionescu, az Országos Romaügynökség vezetője elmondta, egyetlen romastratégia készült eddig „a romák felszabadítása óta”, európai uniós nyomásra, 2001-ben, Azonban a dokumentum nem sok gyakorlati eredménnyel járt. „A program újdonsága, hogy ezúttal a kormány is hozzájárul az eddig kizárólag uniós pénzalapokból fedezett költségek finanszírozásához” – magyarázta Ionescu. A felmérés szerint a többségi lakosság csak nehezen tolerálja a roma kisebbséget. A Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére decemberben készült felmérés szerint a lakosság 91 százalék tartja úgy, hogy a romák körében nagyobb a bűnözési arány, mint más etnikumok körében, 77 százalék szerint pedig a romák visszaélnek a szociális támogatásokkal. /Szőcs Levente: Romaintegráció: lesz pénz. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottsága elnöke a vele készített interjúban rámutatott, hogy a mezőgazdaság kérdését az RMDSZ mindig is felvállalta. Az állami támogatások, a „vemhes üsző- és borjúpénzek” rendszerét az RMDSZ dolgozta ki. Ma van a tejre szubvenció, ez szintén az RMDSZ-nek köszönhető. Olyan vádak érték az RMDSZ-t, hogy nem helyez kellő súlyt a mezőgazdasági kérdésekre, vetette fel az újságíró. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke állította ezt. Kelemen Atilla ezt azzal cáfolta, hogy felsorolta, csak Maros megyében a mezőgazdasági igazgatóság vezérigazgatója, Náznán Jenő, az RMDSZ-támogatással került erre a posztra, hasonlóan a tenyésztési és nemesítő állomás igazgatója, Suba Kálmán és a mezőgazdasági szaktanácsadó testület igazgatója Szabó Árpád. Nem felhőtlen Kelemen Atilla és Sebestyén Csaba viszonya. Kelemen szerint fontos az, amit az RMGE végez, megpróbál nagyon sok konferenciát és tájékoztatót tartani az embereknek, de ennél több kellene. Nem hamis, fél-, vagy részigazságokkal kell traktálni az embereket, magyarázta Kelemen. /Bakó Zoltán: „Tisztes megélhetésben gondolkodunk” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

A szenátus közigazgatási bizottságának titkári tisztségét betöltő Gheorghe Funar szenátor, a Nagy–Románia Párt főtitkára ígérte: az RMDSZ parlamenti tisztségviselői egy hét múlva már nem lesznek tagjai a parlamentnek. A magyargyűlöletéről közismert egykori kolozsvári polgármester szerint a jelenleg kormányon lévő „fekete négyes” (PNL, PD, RMDSZ, PC) gyászba borította egész Romániát az elmúlt években. A jelenleg hatalmon lévők, nem is akarják megoldani az ország problémáit. Minden idejüket leköti a fosztogatás, állította. Az RMDSZ kormányon van, ez a románok számára fájdalom, Magyarország és a magyar irredentizmus számára nagyon előnyös dolog, jelentette ki. Funar jelezte, komoly meglepetést készítenek az RMDSZ–esek számára. /Fodor István: Funar: jövő héttől az RMDSZ nem lesz parlamenti párt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./

Az RMDSZ Oktatási Főosztálya virtuális adattárat szeretne létrehozni a jövőbeni iskolahálózat kialakítása céljából. Létrehoztak egy, a www.rmdsz.ro oldalról Oktatási Adatbázis címszó alatt elérhető speciális programot, ahová minden oktatási intézmény beléphet, feltöltheti a programot a vonatkozó információkkal. Kónya László helyettes főtanfelügyelő arra kéri az intézmények igazgatóit, akik még nem regisztráltak a honlapon, hogy 2006. május elsejéig ők is csatlakozzanak az oktatási adatbázishoz. /Farkas Orsolya: Készül az oktatási adatbázis. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./

A partiumi magyar felsőoktatás támogatását kéri mindenkitől a Partiumi Keresztény Egyetem. Az intézményen a következő karokra lehet jelentkezni: alkalmazott tudományok és művészetek kara, ahol a következő szakok működnek: kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana; menedzsment; képzőművészet; zenepedagógia. A bölcsészeti karon: angol nyelv és irodalom; német nyelv és irodalom; román nyelv és irodalom; angol nyelv és irodalom; román nyelv és irodalom; filozófia; református didaktikai teológia; szociális munka; szociológia. A tanulmányi ösztöndíjak a félévi átlagok függvényében elérhetőek; a szociális ösztöndíjat a nehéz anyagi helyzetű hallgatók kérhetik. Az egyetem 220 hallgató számára bentlakással rendelkezik. Az egyetem könyvtára 37 500 kötetes. Az egyetem szolgáltatásai között van az internet-hozzáférés, külföldi részképzések, nyelvtanulási lehetőség, számítógép-használat és informatikai alapképzés. /Támogassa Ön is a partiumi magyar felsőoktatást! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./

Negyedik alkalommal adja át Varga Attila, az Identitas Alapítvány /Szatmárnémeti/ elnöke az Identitas díjat, amelyet azok a személyek kapják meg, akik a legtöbbet tettek a helyi magyar közösség kulturális fejlődéséért. Ebben az évben Fejér Kálmán kapja meg a díjat. Fejér Kálmán nemcsak az utóbbi 16 évben kifejtett munkásságáért, hanem az azt megelőző években folyamatosan és önzetlenül folytatott tevékenységéért kapja a kitüntetést. Csirák Csaba, a megye kulturális életének másik kiemelkedő személyisége kifejtette: Fejér Kálmán a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán zenepedagógia szakon szerzett oklevelet. A szatmárnémeti zeneiskola tanára volt, már nyugdíjas. Több mint egy évtizeden át kamarakórust vezetett. Népzenét gyűjtött Szatmár megye falvaiban, zenepedagógiai szakmunkákat írt, több népdalfeldolgozása is megjelent. Szatmárnémetiben 1973–1983 között az Iparosotthonban működő táncház a romániai táncház mozgalom egyik legjobban működő intézményesített változata volt. 1991-től a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny szakirányítója. A Romániai Magyar Dalosszövetség alelnökeként, majd területi népzenei irányítóként számos szakmai továbbképzőt, kórusfesztivált, fúvószenekari karmester tanfolyamot szervezett, vezetett. /B. I.: Fejér Kálmán kitüntetése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./

Egyed Csaba a baróti magánerdészet vezető-főmérnöke és a 2002-ben alapított, Erdővidék nevű erdőtulajdonosok szövetségének vezetője nemrég tért haza Gyulafehérvárról, ahol az Erdőrendtartó Országos Egyesület közgyűlését tartották. Azt tapasztalta: nincs meg a politikai akarat a jelenlegi kormány részéről a teljes tulajdonjog visszaállítására. Az említett egyesület határozatot hozott: bepereli az Erdészeti Minisztériumot, amely korlátozni igyekszik a magánerdészetek jogkörét. Tájékoztatóját azon a székházavató ünnepségen mondta el, a Kovászna megyei Bölönben, ahol nemrég ünnepélyes keretek között megnyitották a baróti magánerdészet hármas számú erdészeti kerületét. Ehhez a kirendeltséghez tartozik Bölön, a szomszédos Nagyajta és csatlakozási óhaját nyilvánította ki Hídvég község is. A kirendeltség főmérnökének Balási Dénes fiatal erdőmérnököt nevezték ki. Ide tartoznak a környék közbirtokossági, egyházi és magánerdőit kezelő és őrző erdészek is. A bölöni önkormányzat kezdeményezése példamutató, mert megkönnyíti az erdőtulajdonosok vagyonával kapcsolatos ügyes-bajos dolgok rendezését. /K. R.: Magánerdészet, merre? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Az idén a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiuma dönt az alap rendelkezésére álló 1 milliárd forint 60 százalékáról. Döntés született a kollégium rendelkezésére álló 2006. évi keret terhére kiírandó erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, horvátországi, muravidéki és ausztriai pályázati célokról. A kollégium döntött egy 30 millió forintos külön pályázati keretről is, amelyre több régiót is érintő, magyar–magyar együttműködési projektekkel lehet majd pályázni. /Újabb Szülőföld Alap pályázati lehetőség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Egy lángot adok, ápold, add tovább, és gondozd híven – ez a Reményik-idézet az idei Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának mottója. A megmérettetés Besztercén zajlott 178 VII-XII. osztályos diák részvételével, az ország 15 megyéjéből. Első ízben érkeztek résztvevők Bákó megyéből. /Mayla Júlia: Irodalom tantárgyverseny Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./