Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Romániában mind a kisebbségi kérdés, mind az európai integráció prioritás, de nem fogadja el, hogy ,,Románia csatlakozását függővé tegyék a kisebbségi kérdéstől. Mindkettő elsőbbséget élvez, de a romániai magyaroknak érdekükben áll, hogy az EU-hoz csatlakozzanak. Ezenkívül teljesen egyetértek, hogy a kisebbségek gondjait szóvá tegyék” – mondta Markó, hozzátéve: nincs tudomása arról, hogy valaki ettől tette volna függővé a csatlakozást, de egyértelművé akarta tenni az RMDSZ álláspontját ebben a kérdésben. Elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is támogatja egy állami magyar egyetem létesítését Romániában. Hogyan kommentálja, hogy egyes fide­szes euroképviselők panaszt tettek, hogy Romániában a kisebbségek jogait nem tartják tiszteletben? – erre a kérdésre Markó Béla árnyalta ezt az értelmezést, mondván: ,,egyes magyarországi euroképviselők úgy vélték, hogy a jelentés nem helyez kellő súlyt a kisebbségek gondjaira”. /Markó, a diplomata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Sólyom László köztársasági elnök konferenciasorozatot kezdeményez, amelynek célja a határon túli magyarok helyzetének és problémáinak pontos megismerése. Az államfő május 4-re hívta össze az első, nem nyilvános tanácskozást, amelyre olyan, a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, a közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg, akik tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint érvényes megállapításokat tudnak tenni a határon túli magyarság helyzetéről. A konferenciát a Sándor-palotában rendezik meg. A kezdeményezés nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. /Sólyom László kezdeményezése = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

A kisebbségi törvény túl fontos ahhoz, hogy politikai érdekek áldozatává váljon, jelentette ki április 28-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke. A Konzervatív Párt fenyegetőzése, miszerint a kisebbségi törvény ellen fognak szavazni a képviselőházban is, igazolja, hogy a koalíció nem működik, illetve akadozva működik. Az RMDSZ elnöke fenntartotta korábbi álláspontját Monica Macoveijel szemben, mint mondta, ha valaki, akkor a romániai magyar közösség igazán tudja, mi a jogtiprás, és azzal vádolni az RMDSZ-t, hogy akadályozza az igazságügy reformját, hogy nem akar demokratikus jogállamot, egyszerűen nevetséges. A koalíciós partnerek között egyre ritkábbá váltak a megbeszélések az utóbbi időben. Hetek óta nem találkoztak, tette hozzá Markó. Az új magyar kormánytól a határon túli magyarság támogatását illetően, Markó Béla azt várná el, hogy ezek a támogatások minél kevésbé legyenek kiszolgáltatva a költségvetés hullámzásainak vagy másfajta érdekeknek. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem enged a zsarolásnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Két évvel a választások után április 28-án az RMDSZ megyei önkormányzati konferenciát tartott Marosvásárhelyen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kijelentette: az elmúlt két évben, a kormánykoalícióban levő viszálykodások ellenére, az RMDSZ jól teljesített. „Erdély felemelését, decentralizációt, autonómiát, a magyar közösség sajátos gondjainak megoldását ígértük” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. A kormánykoalíció nem teljesített úgy, ahogy kellett volna, a folyton viszálykodó koalícióban az RMDSZ is kevesebbet tudott tenni – hangsúlyozta. Markó a legnagyobb eredménynek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatását nevezte. Az elnök úgy vélte, az EU-ba való belépés nagy esélyt kínál számos kérdés megoldására. Frunda György szenátor hangoztatta, hogy a parlament ki van téve a sajtó, az elnöki hivatal, a kormány egy részéről érkező támadásoknak. Elfogadhatatlannak nevezte az igazságügyi miniszter RMDSZ ellen irányuló támadásait. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő megállapította, hogy a 630 meghívott önkormányzati tisztségviselő mindössze fele jött el. Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter hangsúlyozva, hogy Romániában 16 éve nem fogalmaztak meg területfejlesztési koncepciót, ennek viszont ez év végéig meg kell történnie. Az önkormányzati tisztségviselők egyöntetűen a pénzhiányra panaszkodtak. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere az infrastrukturális gondokat, az orvoshiányt emlegette Szász Movila István a pályázatírás-oktatási tanfolyamok szervezését szorgalmazta. /Antalfi Imola: Számvetés félúton. Megyei RMDSZ Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

A parlamenti választáson Magyarországon ismét a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges többséget. E pártok négyéves kormányzati teljesítménye vitathatatlanul gyenge. Az utóbbi másfél évben alig foglalkoztak kormányzással, minden figyelmüket és erejüket a választási kampányra összpontosították. A magyar állam súlyos pénzügyi helyzetben van. A növekvő munkanélküliség; az Európai Unió többszöri figyelmeztetése; a nemzetközi hitelminősítő intézetek Magyarországot „leminősítő” értékelései ellenére a magyarországi véleményformáló körök legtöbbje a kormány mellé állt. Az ígérgetés mellett a két kormányzó párt kampányának legfőbb eleme Orbán démonizálása volt. Mivel a magyarországi elektronikus és írott sajtó aránytalanul nagy hányada az MSZP és az SZDSZ klientúrájához tartozik, az Orbán-ellenes hangulatkeltés sikerrel járt, olvasható a Budapest Analyses elemzésében. Ugyanakkor Orbán Viktor az a politikus, aki a választópolgárok csaknem felét képes pártja, a Fidesz mellé állítani. Az Orbán Viktor vezette Fidesz ma Magyarországon az egyetlen, tömegtámogatottsággal is rendelkező politikai formáció, mely a kommunista rendszerben gyökerező érdekszövetségen kívül helyezkedik el, és szemben áll azzal. Ez az elsődleges magyarázata annak, hogy a magyar politikai élet központi témája Orbán eltávolítása a politikai színtérről és ezáltal a Fidesz meggyengítése. Az MSZP és az SZDSZ klientúrája hatalmasra duzzadt. E klientúrához tartozik a média egy tekintélyes szelete, kutatóintézetek, könyvkiadók, sőt, egy kis jobboldali parlamenti párt is – a Magyar Demokrata Fórum (MDF) –, mely közvetetten segítette a két baloldali párt hatalmon maradását. Az őt a hatalomban megtartó klientúrájának foglyaként az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció aligha lesz képes úrrá lenni a pénzügyi, és az ebből következő gazdasági nehézségeken. /Budapest Analyses: Magyarország a parlamenti választások után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

„A nacionalizmusnak is modernizálódnia kell!” – hangsúlyozta Josep Bargalló Wall katalán főminiszter egy magyar újságírónak adott interjújában. A spanyol parlament alsóháza nemrég elfogadta Katalónia autonómiatervét. A dokumentum – amely Spanyolország történelmében első ízben ismeri el nemzetnek a katalánokat, az eddiginél jóval több jogot biztosít a katalán kormányzatnak. A főminiszter szerint „európai identitást pedig csak úgy lehet építeni, ha nem tagadjuk meg saját gyökereinket. Vagy a népek Európája felé haladunk, vagy pedig az államokra és a bürokráciára építünk. És még nem tudjuk, hogy mi lesz az eredmény. Éppen ezért az olyan helyzetek, mint a katalán vagy a magyar helyzet, e válságban Európa motorjai lehetnek.” /Európa motorjai: katalánok és magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Az Európai Parlament (EP) 69 millió euró értékű anyagi támogatást hagyott jóvá, amelyet hamarosan Románia kap meg a 2005-ös árvízkárok enyhítésére. /EU-segítség az árvízkárok enyhítésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Nem ért egyet az RMDSZ két legnevesebb jogászpolitikusa, Frunda György és Eckstein-Kovács Péter szenátor. A két törvényhozó véleménye a főügyészek kinevezése kapcsán különbözik egymástól: míg Frunda módosítaná az igazságügyi miniszter elképzelését, Eckstein-Kovács helyesli Monica Macovei ötletét. Monica Macovei miniszter durván általánosított, amikor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ a korrupció elleni harc kerékkötője – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. Kijelentette: Markó Béla szövetségi elnökkel megegyeztek, mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülni. Ha a tárcavezető nem hívja meg a szövetséget a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélésekre, akkor az RMDSZ külön találkozót kér. A szenátor kijelentette: ő maga nem ért teljesen egyet azokkal, akik az igazságügy politika-semlegességére hivatkozva a Legfelső Bírói Tanácsra bíznák a főügyész kinevezését. Ezzel szemben Frunda György a parlamentben benyújtott egy törvénytervezetet, amelyben módosítaná a főügyészség és az Országos Korrupcióellenes Hatóság főügyészének kinevezési és visszahívási eljárást. Frunda szerint ez a hatáskör nem az igazságügyi minisztert, hanem a Legfelső Bírói Tanácsot illeti meg. Eckstein-Kovács Péter tájékoztatott: az átvilágítási törvény vitája során elfogadták egy jelentős módosító indítványát, azt, hogy a jogszabály előírásai a volt Szekuritáté minden egyes munkatársára vonatkozzanak, nem csupán azokra, akik titkosrendőrségi munkát folytattak. Eckstein úgy véli: ha valaki annak idején úgy döntött, együttműködik az állam elnyomó szervével, most tartózkodjon a közéleti szerepléstől. /B. T., E.-R. F.: Nem ért egyet Eckstein-Kovács és Frunda. Monica Macovei megosztja az RMDSZ két legnevesebb jogászát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Vállalkozók, gazdasági szakemberek és megyeszékhelyi önkormányzati képviselők jelenlétében indították el április 28-án Sepsiszentgyörgyön az inkubátorház-programot. Az ENSZ Fejlesztési Programja, az inkubátorházak létesítésének kezdeményezője Romániában három városra összpontosít: Sepsiszentgyörgyre, Brassóra és Gyulafehérvárra. A megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat közös tervét a Kis- és Középvállalkozások Országos Ügynöksége és a japán kormány finanszírozza. Demeter János, a megyei tanács elnöke elmondta: öröm számára, hogy Háromszék első lehet a kezdeményezésben. /(Szekeres): Vállalkozás-nevelde. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

A várt 350 résztvevő helyett a megnyitó napján már közel 600 személy jelentkezett be az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerészettudományi Szakosztályának XVI. Tudományos Ülésszakára, amely Csíkszeredában zajlik. A résztvevők száma tovább növekedett, jelezte dr. Veress Albert főorvos, aki a rendezvény szervezésének oroszlánrészét vállalta. Több mint 100 résztvevő 65 dolgozattal Magyarországról jött. Köszöntötte a jelenlévőket dr. Nagy Levente, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke is; az Erdélyi Múzeum- Egyesület (EME) nevében, és egyben a Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét is továbbítva szólt a résztvevőkhöz Brassai Zoltán professzor; a román egészségügyi miniszter jókívánságait tolmácsolta Székely Ervin államtitkár, majd dr. Kovács Dezső, az EME Orvostudományi Szakosztályának elnöke szólt a jelen lévő orvosokhoz, gyógyszerészekhez. A megnyitón aláírták a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és az EME Orvos- és Gyógyszerészettudományi Szakosztálya közötti együttműködési megállapodást, és szakmai díjakkal jutalmazták az arra érdemes, kutatói munkákat folytató szakembereket. /Forró-Erős Gyöngyi: Orvosok tudományos ülésszaka. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Az RMGE Maros megyei szervezete, a Polgár-Társ Alapítvány, az Öko Biznisz Program, Hargita Megye Tanácsának alelnöki kabinetje és a Gyergyói Gépkör Szövetség szervezésében került sor április 28-án Csíkszeredában a Gazdaképzés a Kárpát-medencében elnevezésű felnőttképzésre. A fórumon mintegy száz személy volt jelent, többnyire fiatal gazdák. A konferenciát ápr. 29-én Gyergyószentmiklóson a gyergyói gazdák számára is megtartják. A program finanszírozói az Új Kézfogás Közalapítvány és a magyarországi Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. /Ferencz Imre: Gazdaképzés a Kárpát-medencében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Erdély-szerte páratlan a Házsongárd, a kolozsvári Pantheon. A sírgyalázások rendszeresek, ugyanúgy a viráglopások. Sem a polgármesteri hivatal, sem a rendőrség, sem a temető őrzésével-védésével megbízott közintézmény nem segít. /Nagy-Hintós Diana: Pusztítás, enyészet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ A közelmúltban több olvasó jelezte a Házsongárdi temetőben tapasztalt katasztrofális állapotokat. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és egyben a temető gondozásáért fáradozó Házsongárd Alapítvány helytörténettel foglalkozó elnöke elmondta, hogy a Házsongárdi temető északi fekvésű. Harminc-negyven évvel ezelőtt is előfordult, hogy a kripták megteltek vízzel. /Nagy-Hintós Diana: Elfogadhatatlan állapotban a Házsongárdi temető. Tehetetlen a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Anyagi gondokkal küszködik a Kolozs megyei RMDSZ – derült ki az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa ülésén. László Attila megyei elnök közölte, a tagdíjak beszedése kevéssé hatékony. A jövőben a tagdíjbeszedők vérnyomást is mérnek. Az RMDSZ kolozsvári székházában ingyenes kiscsoportos felvételi előkészítőket tartanak a VIII. osztályt végzőknek. /E.-R. F.: Vérnyomást is mérnek az RMDSZ tagdíjszedők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A magyarországi Sárosd község önkormányzata és az ottani Farkas Gyula Általános Iskola régóta kapcsolatban van a kolozsvári Báthory István Líceummal, és újabban a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel is. Sárosdon született Farkas Gyula fizikus, matematikus, 1887–1915 között a kolozsvári egyetem professzora, 1907–1908-ban rektora volt. Április 28-án a sárosdiak átnyújtotta a fizika kar képviselőinek azt a festményt, amelyet Simon M. Veronika festőművész készített Farkas Gyuláról, és amelyet a Farkas Gyula-teremben helyeztek el. A kolozsvári egyetem tavaly állított szobrot egykori professzorának, és a fizika kar Farkas Gyuláról nevezte el azt a termet, ahol annak idején óráit tartotta. /Borzási Péter: Farkas Gyula-portré a BBTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A rétyi fúvósok indulókkal űzték el a rossz időt Sepsiszentgyörgyön, a hivatalos vásárnyitón. Albert Álmos polgármester a város ünnepéről elmondta, Erdély vagy talán az egész Kárpát-medence legnagyobb rendezvénye lett. A városlakók nyakukba is vették a központot, a sokadalmi vásárlóutcát, a valóságos kirakóvásárt és a kézművesvásárt. /(vop): Vásárnyitány esővel, lézengőkkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Kézdivásárhelyen április 28-án több száz kisiskolás látogatta díjmentesen a Céhtörténeti Múzeum alapkiállítását, illetve nézte meg az udvaron felállított sátrak alatt zajló kézműves-foglalkozásokat. A vásáron Jász-Nagykun-Szolnok megyéből négy fazekas mutatta be szebbnél szebb munkáit. /Iochom: Hagyományőrző kézművesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Sepsiszentgyörgyön lépett fel a Pakulárnóta néptánc-előadással.  Kalotaszeg vidékéről Inaktelke és Méra legszebb táncaiból adtak ízelítőt. A Szent György-napok keretében jó lenne, ha hagyománnyá válhatna, hogy a hivatásos magyar néptáncegyüt­tesek sorra fellépjenek a következő években a városünnepen. /Fekete Réka: Kalotaszegen a Hargita Néptáncegyüttesse. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Évek óta jó sepsiszentgyörgyi lakosnak lenni annak, aki szereti a klasszikus zenét, különösen tavasszal, a sárkányölő hős ünnepén. Templomokban, múzeumban zeng Mozart, Bach, Haydn, Händel csodálatos muzsikája, továbbá Bartók, Kodály alkotásai hallhatók. A nyitókoncert színvonalas volt, elsősorban az est két szólistájának, Szilágyi Zsolt neves tenoristának és Béres Melinda hegedűművésznek köszönetően. Fellépett a Székelyföldi Szimfonikus Zenekar a fiatal Florián Gergely vezetésével. Különleges színfolt volt Márk Attila anekdotákkal, idézetekkel, korabeli újságcikkekkel fűszerezett előadása Bartókról. Világi és egyházi zene fonódott össze a Művészeti Líceum Szerenád zenekara és a Laudate kamarakórus közös fellépésén. /(Baranyai): Komolyzenei kaleidoszkóp. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

A temesvári Csiky Gergely Színház Sepsiszentgyörgyön, vendégjátékán Lear-kivonatot mutatott be, mellőzve minden más szereplőt, csupán négyen maradnak: Lear és lányai. A plakáton, műsorfüzeten ott áll eligazítóként: L = C + R + G. És valóban, az előadást a király és lányai viszonya határozza meg, a rendező csak erre a kvartettre összpontosított. Cordelia – Tokai Andrea a vállán vitte az előadást. A Patkó Éva rendezte az előadásban Lear tragédiája átalakul Cordelia tragédiájává.  /Váry O. Péter: Lear-kivonat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Albert Júlia Márai-estje nagy sikert aratott Kolozsváron. /K. E.: Márai, Albert Júliától. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Április 28-án óvodások csapata lepte el Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport udvarát. A Nyílt nap az elemiben rendezvény keretében a Kincskereső óvoda 39 végzős ovisa járta körbe az osztályokat, játszott el az udvarban az I–IV. osztályos kisdiákokkal, majd ült be új barátaival együtt a kézműves, zene vagy rajz órákra, hogy ismerkedjen az iskolával, amelyet ősszel remélhetőleg minél nagyobb számban választanak. Az első osztályba történő (május 12-én záruló) beiratkozás ideje alatt szeretnék más aradi óvodák magyar gyermekeit is meghívni szüleikkel, óvónőikkel együtt, hogy megmutassák nekik az iskola nyújtotta körülményeket. /(Sinka): Nyílt nap a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Hantz Lám Irén, Lám Béla kisebbik leánya egybegyűjtötte édesapja Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal és Reményik Sándorral folytatott levelezésének hozzáférhető anyagát, 232 levelet. Az aradi könyvbemutatón /Lám Béla levelezése Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal, Reményik Sándorral. Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2005/ a szerző exkluzív interjút adott a Nyugati Jelennek. Hantz Lám Irén Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban földrajztanárként dolgozott nyugdíjazásáig, de mindig szívügyének tekintette édesapja hagyatékának rendezését. Lám Bélának 1967-ben A körön kívül címmel jelent meg önéletrajzi regénye. Hantz Lám Irén Török Zoltán professzor hatására a földrajz szakot választotta. Nem bánta meg, mert a tanári munkától rengeteg szépet kapott. Most, nyugdíjas éveiben az irodalmi hagyatékot szeretné rendezni. Hantz Lám Irén írói pályája 1990-ben Reményik Sándor levelezésének a közlésével indult, a Korunkban. Hat év múlva látott napvilágot a Torockói útikalauz, ami költői, művészi elemeket is tartalmaz. Ezután Város az Őrhegy alatt címmel képes-szöveges összeállítást készített Nagyenyedről, de Torockószengyörgyről is írt könyvet. Torockói receptes könyv címmel Áprily Lajosnak és Szilágyi Domokosnak a különféle ételekről szóló verseivel megtűzdelve, torockói ínyencségeknek a receptjeit gyűjtötte egybe. Édesapja hátrahagyott írásait, illetve a Lám család eredetét, történetét 2002-ben, születésének a 100. évfordulójára állította össze. Hantz Lám Irén még a Reményik-album kiadását tervezi, ezzel befejezettnek tekinti a hagyaték feldolgozását. /Balta János: Exkluzív interjú Hantz Lám Irénnel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Károly Ferenc fémplasztikai rézdomborítású alkotásait tekinthették meg az érdeklődők Marosvásárhelyen, a Philothea Klubban. A rézmetszés mára elfelejtett művészeti ággá vált, a képzőművészeti egyetemeken sem tanítják. Pedig remek dolgokat lehet általa alkotni – vallja a művész, aki három évtizede ezen képzőművészeti ág megszállottja. Károly Ferenc kedvelt témája a falu világa, szívesen formál meg mitológiai figurákat, de elkészítette a tizenhárom aradi vértanú portréját is. /Az „elfelejtett” képzőművészeti ág képviselője. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

A 83 éves Bódis Erzsébet monumentális faliszőnyegei évtizedek óta romániai múzeumok féltve őrzött kincsei, az anyaországban eddig inkább csak szakmai körökben ismerték gazdag munkásságát. 1983-ban települt át Marosvásárhelyről Gödöllőre, és lett az ottani Iparművészeti Műhely alapító tagja. Most életműtárlata nyílt Gödöllőn, előzőleg Budapesten, az Ernst Múzeumban állították ki munkáit, a textiliák mellett akvarell-tanulmányait is. Virágok uralják az ősi technikával szőtt textíliákat. Bódis Erzsébetnek az írásos hímzéseiről közismert kalotaszegi tájegység egyik községe, Zsobok a szülőfaluja. /Wagner István: Rangidős textilművész Kalotaszegről. Bódis Erzsébet szőnyegei Gödöllőn. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Kövesdi Kiss Ferenc Riadóra szól a harang – A mezőség településeinek helyzetképe (1981-1991) című kötetének sajtó alá rendezésével a Kráter Műhely Egyesület tiszteletét rótta le egy tiszta, megszállott ember hatalmas szellemi teljesítménye és egy szomorú sorsú magyar vidék sokat szenvedett népe iránt. Kövesdi Kiss Ferenc /Székelyköves, 1913. jún. 29. –Marosvásárhely, 2004. júl. 22./ magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett, de hivatását jobbára szórvány tanítóként, pontosabban lévitaként végezte, aki egyszerre folytatta a templomi és az iskolai szolgálatot. A magyar királyi hadseregbe vonult be, szovjet hadifogságba került, Foksániból szabadult. Megszállott ember volt, élő legenda, nemzetmentő apostol. Lehetett volna főállású újságíró, egyetemi professzor is, de helyét és választott küldetését egy pillanatra el nem hagyta. A szórványmagyarsági gyerekeket fogta magyar szóra, magyar betűre, s a szórványmagyar templomokban hirdette magyarul Isten igéjét. Maroskeresztúr, Székelyföldvár, Fintaháza, Ákosfalva, Szentgerince, Marosvásárhely – ezek életútjának fő állomásai. Elismerései: Juliánus -díj, Makkai Sándor díj, a Debreceni Egyetem tiszteltbeli doktorátusa. Néptánccsoportok szervezése, vezetése, művelődési és gazdasági előadások, számtalan megjelent cikk és két verseskönyv fémjelzik életútját /Derengő tűzzel (1977), Reménységdajkálók (1977)/. Egész életében gyűjtötte az anyagot nagy, átfogó, mezőségi művéhez. A könyvből még életében napvilágot látott számos cikkrészlet, sőt könyv alakban megjelent ízelítő is. A Kráter Műhely Egyesületben sajtó alá rendezett, a napokban megjelentetett kötet Kovács Attila Zoltán főszerkesztő, Turcsány Péter költő, könyvkiadó, valamint Papp Vilmos református lelkész munkáját dicséri. A könyv, Vetési László utóhangját idézve, Erdély legszomorúbb vidékéről, a Mezőségről szól. Az óromániai betelepítések tették fokozatosan szórványmagyarrá a Mezőséget. A kötet olykor az esszé, máskor a helytörténeti tanulmány, ismét máskor a képek és a közvetlenül megszólaltatott magyar ajkú panaszok nyelvén szól. Idézve Vetési László végszavát: „Van e még valaki, aki Kövesdi Kiss Ferencen, e megszállott emberen, e csodálatos prófétán kívül jobban ismerné a Mezőséget, a sokat szenvedett, szomorú tartományt, Székelyföldnek talán legtöbb megpróbáltatást átélt vidékét? Van e még valaki, aki vállalja azt, amiről mi leginkább csak beszélni szeretünk: nemcsak az utat dombról dombra, faluról falura, de háztól házig, lélektől lélekig is? Verseskötetekkel, kórustörténetekkel maga mögött az utóbbi évtizedek legfájdalmasabb könyvét tette le – nem az asztalunkra, hanem a lelkiismeretünkre. Riadóra szól a harang....még szólnak a rogyadozó harang-lábakon, ledőlés előtt álló tornyokban, vagy idegen templomokban, de még mindig szólnak. Halljuk meg a hangját.” /Pósa Zoltán: Riadóra szól a harang. Könyv a szórványmagyarság településeiről, Magyar Nemzet Online, ápr. 29./

Tempfli József nagyváradi püspök betöltötte 75. életévét. Munkavállalásáról, munkabírásáról legendák keringenek papi körökben. Tempfli József a bukaresti Maxim Gorkij Intézetben nyelvvizsgázott, ennek alapján taníthatott orosz nyelvet. Pappá szentelése után Tenkefürdőn, Tasnádon és Váradolasziban volt a plébánián, immár 16 éve a váradi egyházmegye püspöke. Örömmel emlékezik a templomépítésekre és a templomok rendbetételére: a vártemplomra, a Szent László menedékházra, a Váradhegyalján felépített első erdélyi ökumenikus templomra. A hosszantartó pereskedés után visszakapott püspöki palotában még sok a tennivaló, a felújítás rengeteg időbe telik. Más ügyekben még 44 perük van a román állammal. A nagyváradi Mária Rádió székházának avatóján Tempfli József felajánlotta lemondását. /Tüzes Bálint: Hetvenöt év tanúságtétel. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 30./

XVI. Benedek pápa április 5-én elfogadta Miklósházy Attila püspök lemondását az emigráns magyarok püspöki szolgálatáról. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felkérte a Miklósházy püspök eddigi nyugat-európai delegátusát, Cserháti Ferenc németországi főlelkészt, hogy ideiglenes jelleggel lássa el az emigrációban élő magyarok lelkipásztori szolgálatának koordinálását. Cserháti Ferenc tanulmányait Gyulafehérvárott végezte, Márton Áron szentelte pappá 1971-ben. Káplánként szolgált Máramarosszigeten, 1979-ben került ki Németországba, 1982 óta él Münchenben. /Az emigráns magyarok szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 30./

A magyarországi választási kampányban alig esett szó a határon túli magyarságról. Erre a mai kormánypártokhoz közel álló magyarországi szociológus, Tamás Pál adott egyféle magyarázatot az elmúlt héten Kolozsváron, a magyar főkonzulátus rendezvényén. A szociológus szerint nem a magyarországi pártok önmegtartóztatása vezetett oda, hogy a határon túli magyarok kérdése nem vált a választási kampány témájává, hanem sokkal inkább az számított, hogy az elszakadt régiókban élő kisebbségi magyarokat semmilyen retorzió nem fenyegeti. A liberális baloldal által hangoztatott vélemény azonban alapjaiban hibás, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője, mert a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvésének elodázása, az utódállamok által történő folyamatos visszautasítása önmagában súlyos retorzió. Ha ez a téma felszínre kerül és kampánybeli nyilvánosságot kap, óriási segítséget jelenthetett volna az autonomista törekvéseknek. Az idei magyar választási kampány nemzetpolitika-mentessége káros is lehet: az utódállamoknak azt üzeni: az erdélyi magyarság ügye Románia belügye.      Markó Béla, az RMDSZ elnöke sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki az elmúlt négy évben a szocialistákkal, mint korábban a Fidesz-kormánnyal, bár a támogatások csökkentek, a MÁÉRT elmaradt. Most Markó Béla azt nyilatkozta, hogy a magyar kormánnyal minél termékenyebb együttműködést szeretnének kiépíteni. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját. Ezt a véleményét osztotta többek között Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, aki azt szeretné, hogy a leendő magyar kormány meghozza a nemzet egységére vonatkozó döntéseket is. Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke azt várja az új kormánytól, hogy érlelje ki támogatáspolitikáját, és mellőzze a „kényszerpályás lépéseket”.   Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke azt szeretné, ha a budapesti kormány a jövőben nagyobb lépéseket tenne a határon túli magyarok felé, vagyis összehívná a Magyar Állandó Értekezletet. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke pedig azt várja, hogy az új magyar kormány átértékeli feszült viszonyát a KMKSZ-hez. Változást sürget a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Bunyik Zoltán is.   Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke, Székelyudvarhely polgármestere szerint a romániai magyarságnak le kell vonnia a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. /Makkay József: Hiú ábrándok? Új magyar nemzetpolitikát akar a határon túli magyarság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

Választások voltak Magyarországon, a baloldal győzött. A balliberálisok képesek megragadni egymás kezét, hogy legyőzzék a jobboldalt. A MIÉP a Jobbikkal szövetkezett, és állandó vita volt közöttük. A Fidesz nem fogta meg a kezüket. Csurka a második fordulóban arra biztatta az embereket, hogy ne menjenek szavazni, mert nem támogatta őket a Fidesz. A legkegyetlenebbül Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnök asszonya járt el a Fidesz ellen. Antal József nevét lobogtatva kampányolt a Fidesz ellen. Dávid Ibolya akkor is kitartott az Orbán elleni gyűlöletben, mikor Orbán Viktor visszalépett miniszterelnöki jelöltségéből, hogy ezzel is az ország érdekeit szolgálja.     Tőkés László püspök egy utolsó próbálkozást tett az Erdélyből küldött tiltakozó, kérő levéllel. Ez sem segített. Mi azt üzenjük: ne add fel, Fidesz! Hajrá, magyarok! – írta Plesa Vass Magda. /Plesa Vass Magda: Összefogásból elégtelen! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

Dávid Ibolya, az MDF-es elnök asszony megállás nélkül acsarkodott Orbán Viktor és a Fidesz ellen, közben a választókat arra sem érdemesítette, hogy megismertesse velük: miféle új konzervatív értékrendre akarja zsebpártocskáját felépíteni. Összekeveri a szocialista és a liberális eszméket.  Nem kell kétségbe esni, a Fidesz egyetlen képviselői mandátumot sem veszített 2002-höz viszonyítva. Orbán Viktorék rövid idő alatt talpra állnak. Megható volt látni a választások második fordulójának estéjén a Szentháromság térre összegyűlt rengeteg fiatalt. Az összetartozást kell tovább ápolni. /Fazekas Károly Csaba: Fel a fejjel! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./