Véget értek a Szent György-napok  Sepsiszentgyörgyön. Nehéz volt a napi két nagyszínpad zenei produkcióit nyomon követni. A több mint félszáz produkció péntektől vasárnapig több mint napi kétszer 12 órán keresztül folyt. Mindenképpen kiemelendő a sok szent­györgyi, baróti, kézdivásár­­helyi együttes, illetve vendégzenekarban fellépő helyi előadó jelenléte. /(Ferencz): Emlékezetes zenei kavalkád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

A tánc világnapja alkalmából április 28-án Kolozsváron a rendezvénysorozat a Bogáncs – Zurboló Egyesület, a Communitas Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Tranzit Alapítvány támogatásával filmvetítéssel kezdődött, Sztanó Hédi Fekete-piros tánc és Ábel című táncfilmjeit láthatták az érdeklődők. A Zurboló Táncegyüttes bemutatta a Pótlás című táncjátékot. Az ünnep táncházzal zárult, a Tüske zenekar közreműködésével. /D. I.: A tánc világnapját ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Désen vendégszerepelt a nagyváradi Kiss Stúdió Színház az Üzenet az otthoni hegyeknek című színpadi játékkal, melyet eddig több mint 140 alkalommal mutattak be, az előadás a romániai kisebbségi színházak kollokviumán a közönség díját nyerte el. Most Désre hozták el Wass Albert író üzenetét. Üzenet volt ez honszeretetről, megmaradásról, a hontalanság tragédiájáról. /Kovrig Annamária: Üzenet az otthoni hegyeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Erdei Róbert és Turós Lóránd egy évvel ezelőtt Szatmárnémetiben indították el a City Rádiót, Szatmárnémeti első magyar nyelvű kereskedelmi rádióját. Mostantól már Nagykárolyban is sugároz a City Rádió, a 93,8 FM-en. A hét végén tartandó nagyszabású születésnapi ünnepséget tartanak, május 6-án pedig Érdekvédelem és reklámpiac címmel Szatmárnémetiben konferenciát szerveznek az audiovizuális erdélyi médiumok tulajdonosaival és munkatársaival. Erdei Róbert tulajdonos a rádió kommunikációs igazgatója rámutatott, egyre több a magyar nyelvű adó, de alig tudnak egymásról. /Gergely Edit: City Rádió: szülinap és találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Varságon a hét végén rendezték meg az Élővíz-akció elnevezésű hagyományos tavaszi nagytakarítást. Minden év április végén rendezik meg ezt az akciót, amikor a sáncokat, a patakmedreket, a települést és környékét megtisztítják a szeméttől, számolt be Tamás Ernő polgármester, aki elmondta azt is, hogy nagy gondot jelent a községnek a tavaszi hólé és az esőzések által elmosott út. Varságnak 150 kilométernyi útja van és 1600 lakosa. A polgármester által bejegyzett Varságért Egyesületen keresztül támogatási, pénzgyűjtési akciót szerveznek a község útjának kiépítésére. /bágyi: Élővíz-akció Varságon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 3./

Újabb gátat roppantott össze a víz május 3-án a Duna alsó szakaszán, ezúttal Calarasi megyében. Dolj megyében a tűzszerészeknek kellett egy gátat felrobbantaniuk, hogy utat adjanak a zúduló árnak. A kitelepítettek száma 14 ezer körüli volt. A kitelepítettek egy része lakhelyükhöz közel, rögtönzött sátortáborokban lakik. Az árvízveszély még legalább egy hónapig fennáll a Duna alsó szakaszán. /Újabb gátszakadás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Az európai képviselők nem tulajdonítanak megfelelő figyelmet a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdéseknek. Bekerült az úgynevezett Moscovici-jelentésbe, elvárják Romániától, hogy fogadja el a kisebbségi törvényt, és mondja ki a kulturális autonómia intézményének a szükségességét. Ez az igény továbbra is érvényes, s ehhez kell igazodni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ugyanakkor vannak olyanok, akik szerint az EU meg fogja oldani a problémákat. Valójában az EU országai megosztottak azzal kapcsolatban, hogy az etnikumközi viszonyokban milyen megoldásokat kell támogatni, a különböző országok között pedig óriási különbségek vannak. „Nem szabad tehát illúziókban ringatnunk magunkat, hanem nekünk kell valamilyen módon megoldani a problémáinkat” – hangsúlyozta Markó. Az EU-n belül jobban lehet majd orvosolni a problémákat, mint annak határain kívül. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a román lobbi-tevékenység Brüsszelben kitűnő, és ez már eleve hátrányba hozza a magyarországi külpolitikát, amely amúgy sem túlságosan aktív a határon túli ügyekben. Másfelől Markó Béla és az RMDSZ a kisebbségek hátrányára asszisztál a román kormánypolitikához. Tőkés kitért arra, hogy Markó Béla két éve nem hajlandó leülni, és velük tárgyalni. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke szerint az RMDSZ az elmúlt tizenöt évben elszalasztotta az önálló markáns külpolitika megteremtésének a lehetőségét. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke úgy vélekedett, hogy a májusi országjelentésnek tartalmaznia kell a romániai magyar kisebbség, illetve a székelység jogainak védelmére vonatkozó utalásokat is. Csapó leszögezte: függetlenül a jelentés tartalmától, tovább fognak harcolni Székelyföld területi autonómiájának megteremtéséért. /P. A. M.: Európa és a kisebbségi jogok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A ,,törvényesített falopásra”, az állami erdészet ténykedéseire hívta fel a figyelmet a parlamentben politikai nyilatkozatában Tamás Sándor képviselő. Kijelentette: ,,A magántulajdonosoké az elsőbbség az állami erdészettel szemben.” Még a visszaszolgáltatás előtt hatalmas kitermelésbe kezdett a jelenlegi állami erdőhasználó (Romsilva). /Le kell állítani a fakitermelést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter szerint a nemzetpolitikára vonatkozó mechanizmust újra kell gondolni. A cél az, hogy a magyar-magyar kapcsolatokból kiszorítsák a pártpolitikai szembenállás negatív hatásait. Emellett be kell vonni a politika regionális szereplőit is a döntéshozatalba. A Magyar Állandó Értekezlettel kapcsolatban elmondta: „ebben a formájában nem tud érdemben hozzájárulni a nemzetpolitika céljainak megvalósításához.” Somogyi szerint a határon túli magyarokat érintő támogatáspolitikát úgy kell megváltoztatni, hogy egyre inkább a normativitás irányába haladjon, és ne személyes szimpátiákon, politikai kötődéseken alapuljon. /Somogyi Ferenc: új nemzetpolitikát! = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Sólyom László köztársasági elnök konferenciasorozatot kezdeményezett a határon túli magyarok helyzetének és problémáinak pontos megismerésére, illetve az ezzel kapcsolatos anyaországi szemléletváltás megvalósítására. Az első találkozó május 4-én lesz Budapesten, a köztársasági elnöki rezidencián a szomszédos országokban élő magyar értelmiségiek részvételével. A következő összejövetelekre bővül a kör, és a vitákba bekapcsolódnak magyarországi értelmiségiek is. Előbb-utóbb színt kell vallani a nemzet szellemi, lelki és kulturális egységének, gazdasági kapcsolatai mikéntjeinek dolgában, írta Sylvester Lajos.    Sólyom László kezdeményezése azért is szükségszerű, mert a magyarországi értelmiség számottevő részének nemzetpolitikai tájékozódása téves út felé sodródott.   /Sylvester Lajos: Az anyaországi státus visszaszerzése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

Manapság, amikor az anyaországi választások miatt kesereg a nemzetnek több mint fele, Márkó Imre idézett Orbán Viktor jó tíz éve mondott beszédéből: ,,Tudja és érezze Magyarország minden polgára, csak együtt álmodhatunk nagyot. Mert senkit sem nélkülözhetünk, mert mindenkire szükség van, és mert senki sincs, akinek álmáról lemondhatnánk… Érezze ezt Madéfalva minden székelye, s csíki és gyimesi keresztalja, Kolozsvár összes magyar lelkű polgára, érezzék a Márai nyelvét őrzők Kassán, érezzék Kárpátalja sűrű sorsú magyarjai, és érezzék a háború dúlta Délvidék megszomorítottjai is. A gazdag és erős magyar nemzetet velük együtt álmodjuk. Szent István álmában ők is benne vannak. Mert az álmoknak nem lehet határt szabni.” Ezzel Orbán Viktor olyat mondott ki, amit senki Antall József óta, az egész baloldal együttesen sem. A televízióból ömlik a szenny, hogy Pokorni így meg úgy, hogy ez a Schmitt, az Áder, a Rogán s az a cigány Orbán… S még ők beszélnek rasszizmusról, ők féltik a Fidesztől a Kárpát-medencét.   /Márkó Imre: Csak együtt álmodhatunk… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

Magyarországon a baloldal győzött. Sebestyén Mihály védelmébe vette Dávid Ibolyát /”nem lépett vágóbaromként a nagyobbik testvér szalámiszeletelő kése alá”/ és elítélte a kettős állampolgárság megadását, akkor ugyanis „mindenki magyar kórházban kezeltetné magát”, aki csak teheti, a gyerekét magyar egyetemre küldené, és akkor már nem is kell majd harcolni iskoláért és óvodáért, magyar nevű utcákért. /Sebestyén Mihály: Májusi szellő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

Május 3-án tárgyalta a Román Sajtóklub (CRP) a Saptamana Financiara hetilap beadványát, amely szerint a Rodipet országos lapterjesztő vállalat megtagadta a hetilap hétfői számának terjesztését amiatt, hogy a Saptamana Financiara leleplező cikket közölt a Rodipet főrészvényese, Hassan Awdi amerikai-libanoni állampolgár romániai viselt ügyeiről. A cikk szerint az arab származású üzletember pénzmosás és más, Romániában elkövetett gazdasági bűncselekmények mellett terrorista akciók pénzelésével is gyanúsítható. „Bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy Hassan Awdi személyesen tiltotta le az ÚMSZ hétfői számának a Rodipet általi terjesztését” – fejtette ki Veress Róbert, a Saptamana Financiara vezető szerkesztője, az ominózus cikk szerzője. A CRP meghallgatta a feleket. „Döntést az etikai bizottság hoz 1-2 napon belül, miután megvizsgálja a bizonyítékokat. Amennyiben a Rodipetet elmarasztaló döntés születik, a Sajtóklub felbonthatja a Rodipettel kötött protokollumát” – tájékoztatott Cristian Tudor Popescu, a CRP elnöke. „A gazdaság motorja, sztárcsináló, eseménykiváltó lehetne az Erdélyi Magyar Televízió” – világított rá május 3-án Csíkszeredában, a Sajtószabadság Világnapja alkalmából szervezett szakmai tanácskozáson Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Bizottság alelnöke. „Ma nincs olyan fórum, ahol a választottakat el lehetne számoltatni. A politikum és az újságíró-társadalom összefonódott.” – vélekedett Gáspárik. /S. M. L.: Sajtókorlát a sajtószabadság napján? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A legtöbb országban ma a sajtó részlegesen szabad, ez Romániában sincs másképp, nyilatkozta a Brassói Lapok főszerkesztője, Ambrus Attila, egyben a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) az elnöke. Szerinte a romániai magyar sajtó a huszadik század során soha nem volt annyira szabad, mint ma. „Ez nem azt jelenti, hogy minden lapban megjelenhet minden vélemény, hanem azt, hogy a sajtó maga annyira jól rétegződött, hogy minden egyes vélemény külön megnyilvánulhat.” A lapoknak van bizonyos irányultságuk. A sajtószabadság nem teljes. Úgy vélte: ami politikailag befolyásolhatja a lapokat, az a soron kívül, külön alapokból osztogatott pénz, erre van példa. Ezek a pénzek a két országos napilap létrehozásához is hozzájárultak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem teljes a sajtószabadság. Beszélgetés Ambrus Attilával, a MÚRE elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Egyre valószínűbbnek látszik, hogy 2007. január 1-től Románia az EU tagjává válik. Mivel a román állampolgárok közül jóval több mint kétmillió dolgozik már most nyugat-európai országokban, az egyik fő kérdés az, hogy a jövőben hogyan alakul majd számunkra az uniós térségben a szabad munkaerő-áramlás gyakorlata. Németország és Ausztria még jó ideig fenntartja majd protekcionista intézkedéseit a romániai munkaerővel szemben. Magyarország egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy a várhatóan jövőre csatlakozó Romániával és Bulgáriával szemben munkapiaci korlátozásokat készülne bevezetni. Az erdélyi magyarok azt várják, hogy Budapest ebben a kérdésben mielőbb megszólaljon. 2004-ben és 2005-ben Romániából, körülbelül 20 ezer vagy annál kevesebb munkavállaló érkezett hivatalosan Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán: Azt várják, hogy Budapest megszólaljon. Az erdélyi magyarság és a román csatlakozás utáni magyarországi munkavállalás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Kolozsváron nyugdíjas-tüntetésen tiltakoztak a nyugdíjasok egyre alacsonyabb életszínvonaluk miatt. A napokban az ország több városában volt hasonló tüntetés. Kerekes Károly képviselő, a képviselőház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának titkára szerint megalapozott a nyugdíjasok felháborodása, hiszen a jelenlegi kisnyugdíjak az átlagbér alig egyharmadát érik el, míg a rendszerváltás előtt az átlagbér 60-70 százalékát is elérte a nyugdíjszint. Kerekes úgy véli, az év második felében lesz újabb költségvetés-kiigazítás, amikor várhatóan a nyugdíjakat is emelik. /Benedek István, Debreczeni Hajnal: Csődöt mondott a nyugdíjreform? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Az RMDSZ megítélésének nem használnak az olyanszerű vádak, amelyekkel Monica Macovei igazságügyi miniszter hozott fel, ismerte el Kelemen Hunor képviselő. Azonban „nem állhatunk be abba a kórusba, amelyik azt hirdeti, hogy bármilyen eszköz használata megengedett” – mondta. Monica Macovei a korrupcióellenes harc „fékezőjének” minősítette az RMDSZ-t. A miniszterelnök viszont kijelentette, hogy az RMDSZ egyáltalán nem fékezi a korrupció ellenes harcot. /Ágoston Hugó: Kelemen Hunor: nem akarunk beállni a kórusba. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Majláthfalván jó két hete indult be a délutáni iskolai felkészítők sorozata, máris megmutatkoznak az első eredmények – mondta Bányai Eliza iskolaigazgató. Délelőtt a plébánián, órák után az iskolában uzsonnáznak. Az igazgatónőnek a tanfelügyelőségen azt mondták, délutáni felkészítőre egyelőre nincs pályázati lehetőség. Andó László, a kisiratosi Ír ház igazgatója közölte, a nyári vakációban 15 hátrányos helyzetű majláthfalvi gyermeket egy hétre ingyen vendégül lát Kisiratoson. /(balta): Reménykeltő jelek Majláthfalván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Rendhagyó bemutatóval jelentkezik május 5-én a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A Paraszt Dekameron színpadi változata Nagy Olga elbeszélés-gyűjteményének dramatizálásából született, és Vándorfi László magyarországi rendező munkája. /Szász Emese: Paraszt Dekameron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Az Országos Magyar Diákszervezet által szervezett felvételi tájékoztató karaván első állomása Temesvár volt, ahol május 3-án a Bartók Béla Elméleti Líceumban mutatták be az egyetemek és a diákszervezetek kínálatát, elsősorban a végzős tanulóknak. Nagy Emőke, az OMDSZ tanügyi referense tartott rövid tájékoztatót, majd a tanulók a diákszervezetek standjainál kaphattak választ a felvételivel, az ösztöndíjakkal, részképzésekkel, akkreditált szakokkal, magyar karokkal, bentlakásokkal, szálláskereséssel stb. kapcsolatos kérdéseikre – magyarázta Pecz Hajnal, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnöke. /P. L. Zs.: Egyetemek börzéje. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

A következő tanévben 3–3, egyenként 28–as létszámú kilencedikes osztály indul a Nagykárolyi Elméleti Líceumban, román és magyar tagozaton –tájékoztatott Putovics Tünde, városi tanácsos, pedagógus. A tanintézmény tanári kara nemrég megalakította a Magnólia Kulturális Egyesületet, amelynek célja az oktatás minőségének a javítása, a tehetséges diákok támogatása, az iskola könyvtárának a fejlesztése, és rendezvényszervezés. A civil szervezet két pályázatot nyújtott be az Illyés Közalapítványhoz, egy digitális kivetítő beszerzésére és könyvtárfejlesztésre. A Magnólia Kulturális Egyesület elnöke Scheuerman Éva, alelnökei Zsidó Sándor és Putovics Tünde, titkára Pop Rodica. /Új civil szervezet alakult. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 4./

Május 2-án Gernyeszegen megalakult a Teleki ifjúsági szervezet. Az alakuló ülésen gernyeszegi és körtvélyfáji fiatalok vettek részt, akik felvállalták, hogy összefogják a fiatalokat. A megyei és a helyi RMDSZ ígéretet tett arra, hogy lehetőségei szerint támogatni fogja az újonnan alakult ifjúsági szervezet kezdeményezéseit. Az első közös programra előreláthatólag május 20-án kerül sor, amikor a község fiataljai egymással ismerkedhetnek természetjárás és kirándulás alkalmával. /Ifjúsági szervezet alakult Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

Az Aradon megalakult In memoriam 1956 nevű civil szervezet célja az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatai és meghurcoltjai emlékének ápolása. Az 50. évforduló alkalmából emlékművet szeretnének állíttatni annak az 57, zömében Arad és Temes megyei személynek, akiket a Szoboszlay-per áldozataiként ismert meg a világ. Az alapító tagoknak, számos hozzátartozó nagylelkű anyagi hozzájárulásának köszönhetően már elkészült a részletes urbanisztikai terv az emlékmű felállításának helyszínéről – a Vaslakat-ház melletti tér, jelenleg Plevnei tér. /Jámbor Ilona elnök: Az 1956-os aradi emlékműért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Csángó-magyar találkozót szerveztek Szombathelyen. A három napos rendezvényre Gyimesbükkről érkeztek a vendégek. A csángók magukkal hozták ősi táncaikat, dalaikat, amelyeket az idősebbektől tanultak. A mai napig őrzik hagyományaikat, bár elszigetelten élnek, amióta 1951-ben Csík megyétől a román Bákóhoz csatolták falujukat, Gyimesbükköt. „Teljesen elszakadtunk a magyar kultúrától ez alatt az idő alatt.” – fogalmazott a Duna Televízió Világunk című műsorában a gyimesbükki Antalné Tankó Mária. A csángó csoport Vas-megye több városában is bemutatta a gyimesbükki történetet feldolgozó „Gyimesi vadvirág” c. színművet. „Ha tiszta gyökereket akarunk találni, tiszta érzéseket, tiszta hitet, akkor érdemes a csángóktól tanulni.” – mondta a Honjáró 64 Egyesület elnöke, Dr. Szabó Ágnes. /Duna TV. hu/

Megjelent az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ új száma. A folyóirat foglalkozott Bordi András emlékkiállításával, Gál Ferencné Sántha Júlia (1902–1953) által készített csíki festékessel, Veress Mátyás festővel. Megemlékeztek Andrássy Zoltán (1910–2006) grafikus- festőművészről. /(bb): Erdélyi Művészet – huszonharmadik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 4./

Május 3-án mutatták be a Sepsiszentgyörgyről Izraelbe költözött Féder Zoltán Zsidók Háromszéken /Charta, Sepsiszentgyörgy/ című könyvét. A szerző agrármérnökként 1968–1977 között az árkosi Agronómusok Házának volt alapítója és igazgatója. Kisgyörgy Tamás, a kötetet megjelentető Charta vezetője, a kiadó történelmi vonatkozású könyveiről beszélt. /(mózes): A múltat feltárni kötelességünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. jan. 25. – Budapest, 1979. szept. 25.) író, színművész első irodalmi sikerét Anyanyelve magyar (1937) c. regényével aratta. A moldvai és bukovinai magyarság sorsát dolgozta fel regényeiben. A kovásznai alsóvárosi papilak irodalomtörténeti emlékhelynek számít. Falán emléktábla hirdeti: ott született az író és színész Ignácz Rózsa. Az írónőről készült dombormű Vetró András szobrászművész alkotása. Az Ignácz Rózsa tiszteletére berendezett emlékszoba, illetve plakett mellett idén a város újabb emléket, ezúttal egy mellszobrot készül állítani az írónőnek. Az agyagminta a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály szobrászművész műtermében már megtekinthető. Gödriné Molnár Mária, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub egyik vezetője elmondta, hogy 1999-ben avatták az emlékszobát. A bronz mellszoborhoz szükséges összegnek több mint fele összegyűlt közadakozásból. /Dimény Árpád: Szobor közadakozásból. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 5

A parlament mostani ülésszakán nincs esély a kisebbségi törvény elfogadására – vélte Petre Strachinaru demokrata képviselő. Kifejtette: a koalíción belüli egyeztetések, tárgyalások folyamatosak, de rendkívül lassan haladnak. Strachinaru kiemelte: az EU nem kezeli a csatlakozás feltételeként a kisebbségi törvény. /(kas): Őszig nem lesz kisebbségi törvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni – mondta Sólyom László köztársasági elnök május 4-án Budapesten, azon konferencia után, amely az államfő kezdeményezésére jött létre a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel. Az államfő sajtótájékoztatóján a következőképpen fogalmazott: megerősödött az a tény, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Sólyom László elmondta, hogy a konferencia kifejezetten tudományos jellegű volt, 17 tudományos előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól. Mint kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Hozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a szomszédos országokban. Példaként említette, hogy Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után. A szomszédos országokban élő magyar lakosság képzettsége a többségi lakossággal szemben sokkal rosszabb, a magyar értelmiség szinte hiányzik. A meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni. Kiemelte azt is: „a magyar identitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe”. A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete – közölte. Sólyom László elmondta, a következő tanácskozást őszre tervezik, az 1956-os ünnepségek után, novemberben. Ennek témája a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti különbségek, illetve a többes identitás kérdései. Az államfő hangsúlyozta: a konferenciasorozat nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tevékenységét. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre. A tanácskozáson a határon túli magyar politikai pártok képviselői a továbbiakban sem fognak részt venni. A kettős magyar állampolgárság ügye a konferencián nem merült fel. /Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

„Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, elvi álláspontokat tesz közzé” – jelentette ki Sólyom László annak a civil konferenciának a végén, melyet a határon túli magyarok helyzetének a megismerése céljából hívott össze. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a most kezdett konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre. „Nemcsak hogy végighallgatta az előadásokat, hanem mindvégig jegyzetelt, és legalább harminc kérdést tett fel az előadóknak – ecsetelte Székely István, aki a Magyar Kisebbség folyóirat főszerkesztőjeként kapott meghívást a konferenciára. – Úgy érzékeltem, az államfő kezdeményezőként kíván ebben a kérdésben fellépni a magyar társadalom irányába.” Hasonló volt Bakk Mikós politológus következtetése is. „Sólyom László eltökéltnek látszott abban, hogy ezen a területen újrafogalmazza Magyarország és a magyar politika feladatait”. A konferencián a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek 17 civil képviselője tartott előadást. Sólyom László kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. /Gazda Árpád: Továbbra is civilekre alapoz Sólyom László a határon túli ügyekben. = Krónika (Kolozsvár), (erdely.ma). máj. 5./