Kovászna megyében is aláírták az együttműködési megállapodást az RMDSZ, az NLP, a DP és az RHP megyei szervezetei. A protokollum szerint a decentralizált intézmények 60 százalékát az RMDSZ által kinevezett személyek vezetik, 40 százalékán pedig az NLP, a DP és az RHP osztozik. A megállapodás aláírásához szükség volt a központi pártvezetések közbenjárására. A négy párt elnöke egyelőre csak annyit árult el, hogy a megyei erdészet a román pártoké lett, a pénzügyi igazgatóság vezetőjét az RMDSZ választhatja ki. /Farkas Réka: Az erdészetet megtartják, a pénzügyet megkapjuk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Ellentmondásosan nyilatkozott a kisebbségi törvénytervezet módosításáról Márton Árpád képviselő március 25-én tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette, az RMDSZ szívesen beiktatná a könnyítő feltételeket a kisebbségi szervezetek bejegyzésénél, de ebbe várhatóan nem egyeznek majd bele a nem magyar kisebbségek képviselői. Ugyanakkor hangsúlyozta: az RMDSZ-frakció arra adott mandátumot, hogy ,,az eredeti törvénytervezet jellegét figyelembe véve” iktassa be a módosításokat. A határidőig /március 23./ több mint hatvan módosító javaslat érkezett az RMDSZ címére, de ezt követően is folyamatosan jönnek az indítványok. Elmondása szerint szervezetek, magánszemélyek egyaránt megfogalmazták elképzeléseiket, több, egymásnak is ellentmondó javaslat érkezett. /Farkas Réka: Az RMDSZ módosítana, más kisebbségek nem (Kisebbségi törvénytervezet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Kényszerpályán van az RMDSZ: választási ígéreteiben elkötelezte magát az autonómia iránt, most kénytelen olyan kisebbségi törvényt alkotni, amelyben ez mindenki számára láthatóan jelen van. Ha viszont nem figyel oda a részletekre, arra, hogy mi lehet ennek a törvénynek a következménye a gyakorlatban, akár maga alatt is elvághatja a fát – vélekedett Szilágyi N. Sándor nyelvész, aki a 90-es évek elején maga is kidolgozott egy törvénytervezetet „az etnikai és nyelvi identitással kapcsolatos jogokról, valamint az etnikai és nyelvi közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről”, amely azonban hamarosan lekerült az RMDSZ-napirendről. Szilágyi N. Sándor elmondta, az ő tervezete más koncepción alapul. Elképzelésének alapja az volt, hogy nem szabad kisebbségi törvényben gondolkozni, az ugyanis jellegzetesen etnikai nemzetállami műfaj. – A kisebbségi törvény abból indul ki, hogy az illető jogokat csak a kisebbségeknek kell törvénnyel biztosítani, mivel az uralkodó többségi nemzetnek azok automatikusan kijárnak, ezzel pedig azt a szemléletet erősíti, hogy a kisebbségek státusa alacsonyabb. Szilágyi N. Sándor tervezete egyaránt szól a többségről és a kisebbségről. Nála az egyenlőség elvének érvényesítéséről van szó. Szilágyi N. Sándor a legkevésbé sikerültnek a kulturális autonómiáról szóló részt tartja. /Székely Kriszta: Kényszerpályán az RMDSZ? Szilágyi N. Sándor a készülő kisebbségi törvényről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

A román sajtó is felfigyelt arra, hogy a kisebbségi törvénytervezet nem nyerte el a Magyar Polgári Szövetség s a magyar lakosság egy részének tetszését. Az MPSZ vezetői a Cotidianul című lapnak elmondták, Markó Béláék a választások alatt kulturális, területi és személyi elvű autonómiával hódították el választóikat, s tették adminisztratív eszközökkel lehetetlenné az MPSZ választásokon való részvételét. Rámutatnak: Markó Béláék, akár tavaly, most is kihasználják a hatalommal való szoros kapcsolatukat, a kisebbségi törvénytervezetbe beépítették a választásokat szabályozó diszkriminatív cikkelyeket. Szilágyi Zsolt elmondta, a Fidesz máris nemzetközi fórumokhoz fordult ez ügyben. Az MPSZ pedig az államelnököt fogja kérni: ha a parlament elfogadja a törvénytervezetet, ne hirdesse ki azt. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Dr. Csapó I. József kifejtette a Székely Nemzeti Tanács véleményét a kisebbségi törvénytervezetről, felsorolta a hibákat . A tervezetben az 1993/1201. sz. ET Ajánlás szövegét megváltoztatták: „nemzeti kisebbség alatt az embereknek egy államon belüli olyan csoportja értendő, amelynek tagjai (…) régi, szilárd és tartós kapcsolatot tartanak fenn ezzel az állammal” megfogalmazást kicserélték a „Románia területén legalább 100 éve élő román polgárok közössége” fogalomra. Nem 1000 éve élünk őshonosként szülőföldünkön? – kérdezte Dr. Csapó József . A tervezetben nem fogalmazzák meg a „nemzeti közösség” definíciójat, ez nagy hiányosság. Az erdélyi magyarság önminősítése nem nemzeti kisebbség, hanem nemzeti közösség,. A román hivatalos dokumentumokban a határon kívüli románságot mindig és mindenhol román közösségnek és nem román kisebbségnek nevezik. A tervezet a nemzeti közösségek önazonosságának összetevőiből kihagyta az adott nemzet történelmét. Az anyanyelvű oktatás terén már szó sincs arról, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak joguk anyanyelvükön tanulniuk az oktatás minden formájában, szó sincs az Állami Magyar Tudományegyetem újralétesítéséről, a az állami magyar főiskolák helyreállításáról, az anyanyelvű önálló állami oktatási és kulturális intézményhálózat és felügyelet létrehozásáról. A kulturális autonómia hatáskörének gyakorlásával felhatalmazott testületet – a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsát – nem a nemzeti közösség, hanem, a nemzeti kisebbség állami hatóságok által elfogadott és bejegyzett, tehát parlamenti képviselettel rendelkező szervezete hozza létre, belső választások révén. Ez nem közösségi autonómia! Az erdélyi magyar nemzeti közösség, a székelység számára ez a törvénykezdeményezés elfogadhatatlan, szögezte le Csapó. /Dr. Csapó I. József: SZNT-vélemény a kisebbségi törvénytervezetről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

Március 21-én Roos Márton megyés püspök, Böcskei László általános helynök és Szabó Péter plébános, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója Temesváron találkozott Ovidiu Virgil Draganescu prefektussal, Marossy Zoltán alprefektussal, valamint Alexandru Chirila főjegyzővel. A megbeszélésen az egykor elkobzott egyházi ingatlanok jelenlegi helyzetének ismertetése szerepelt. A temesvári római katolikus püspökség képviselői azokról a nehézségekről is beszámoltak, amelyek a visszaszolgáltatás végrehajtását akadályozzák. Szó volt a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceum megoldatlan helyzetéről. A püspökség képviselői javasolták, hogy a líceum tanulóit más, ugyancsak visszaigényelt épületben helyezzék el. /Megbeszélés a visszaigényelt egyházi ingatlanokról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

I. Mihály volt román király és családja jelenlétében került sor a kolozsvári I. Ferdinánd Egyetem megalapításának 85. évfordulójára rendezett ünnepségekre, amelynek keretében március 25-én felavatták az egyetemalapító I. Ferdinánd király és Mária királynő mellszobrát. Mindkettőt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépületének első emeletén helyezték el. Mihály királyt és feleségét, Anna királynét Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke és Nicolae Bocsan, a BBTE rektora fogadta. Nicolae Bocsan megköszönte Mihály király elődeinek, I. Ferdinánd királynak és Mária királynőnek, hogy „Erdély szívében létrehozták az új román egyetemet, az előző felsőfokú oktatási intézmény folytatását”. A rektor szerint a BBTE teljesítette az alapítók elvárásait: „több nemzet és vallás tudományos és kulturális központjává vált”. Kitért a BBTE jelenlegi helyzetére is kiemelve a kolozsvári egyetem multikulturális jellegét. „Megelégedéssel tölt el, hogy az etnikai és kulturális tolerancia vonatkozásában példaként tekintenek erre az egyetemre” – hangsúlyozta Mihály király. A kolozsvári tudományegyetemet Ferenc József alapította 1872-ben. Az egyetem 1919-ben távozni kényszerült, 1921-ben a magyar nemzetgyűlés Szegedet jelölte meg új székhelyéül. Az egyetem vagyonát államosították, az I. Ferdinánd Egyetem alapját ez az infrastruktúra képezte. /Kiss Olivér: Mihály király Kolozsváron. Az I. Ferdinánd Egyetem alapítóira emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

A Református Középiskolák XI. Természettudományos Diákkonferenciáját március 18. és 19. között rendezték a magyarországi Csurgón, ahol 22 magyarországi és erdélyi iskola 106 diákja mérte össze tudását négy szekcióban: biológia, környezetvédelem, földrajz és tárgyi néprajz. A nagyenyedi diákok ezúttal is jól szerepeltek. Az utolsó éves képzős Polgár Klára Dalma második díjat és egy különdíjat nyert. /Dvorácsek Ágoston: Erdélyi siker a református középiskolák tudományos konferenciáján. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Megjelent az Üzenet /Kolozsvár/, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjában húsvéti száma. Somogyi Botond a kárpát-medencei református egyházi vezetők Berekfürdőn tartott tanácskozásáról számolt be. Makkay József a keresztény egyházak 20. századi üldöztetésének átfogó történetéről írt egy könyvbemutató kapcsán (Andrea Riccardi: A mártíromság százada. A 20. századi kereszténység). /Üzenet (március 15.). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

Megjelent Kozma Zsolt Teológiai idegen szavak, kifejezések, szólások szótára című könyve Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont gondozásában. A 3500 szócikket tartalmazó szótár nem csupán a teológiai tudományokban jártasok és egyházi műveltségűek számára készült, hanem azoknak is segítséget kíván nyújtani, akik más tudomány területén kutatnak. /Somogyi Botond: Beszéljünk magyarul! Kozma Zsolt könyve a teológiai idegen szavakról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

Traian Basescu államfő kijelentette, hogy egyelőre „félreteszi” az észak-erdélyi autópálya ügyét az úgynevezett IV. páneurópai korridor hazai szakaszának megépítése javára. Nem mondta ki, hogy ezzel végleg lemondana a (Bukarest)-Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Bors autópályáról, de jelezte, arra egyelőre nincs pénz. Markó Béla miniszterelnök-helyettes határozottan leszögezte: az RMDSZ programjában az észak-erdélyi autópálya megépítése főhelyen szerepel, az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy az autópálya építési folyamatát leállítsák. /Gyarmath János: Észak-Dél háború a láthatáron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Március 25-én tartott sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kitért az érdekvédelmi szervezet által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet kapcsán benyújtott javaslatokra is. Több mint hatvan beadványban fejtették ki véleményüket civil szervezetek, az SZNT elnöke és egyes tagszervezetei, oktatásban dolgozók, RMDSZ-tagok. A javaslat-benyújtási határidő ugyan lejárt, de továbbra is elfogadnak észrevételeket. A tervezetet március 30-án tárgyalják meg Bukarestben a kisebbségi szervezetek vezetőivel, törvényhozóival. /(Flóra Gábor): Márton Árpád a kisebbségi törvényről.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Egri István, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke nyílt levében fordult Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban. Egri István hangsúlyozta, az önrendelkezés létszükséglet. A kisebbségi lét elsősorban közösséghez kötött. A társadalom működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a társadalmat szervező szereplők, a kormányzat/politikum, a gazdasági és civil szféra egymástól függetlenül cselekedhessenek. Ezért a kisebbségi törvénytervezet módosításra szorul. A törvénytervezet véleményezésére szánt idő (3 munkanap) nagyon rövid ahhoz, hogy a civil szervezetek az ügy jelentőségéhez mérten felelős módosító javaslatokat dolgozhassanak ki. Ahhoz pedig végkép nem elegendő, hogy a véleményezés során a társadalmi részvétel is megvalósuljon. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) kötelességének tekinti a társadalmi vita kibontakoztatását és megszervezését, ezért kérik, hogy a javaslatok beküldési határidejét módosítsák május 31-re. /Felelősen, egymást tisztelve.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

A székelyudvarhelyi székhelyű Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) létre akarja hozni saját magyar pártját. Törvény szerint ehhez 15 megyéből legalább 25 ezer pártoló aláírásra van szüksége. „Ismerve az MPSZ módszereit, nem tűnik lehetetlennek” – írta Barabás István, 2004-ben ugyanis a választások előtt listáikra tudtuk nélkül felvettek német és román szimpatizánsokat is, továbbá elhunyt személyeket. Az újságíró javasolta, ha jönnek házalni az MPSZ-ügynökök, kérdezzék meg, hogy a polgári párt miben tud újat, többet nyújtani a romániai magyarságnak ahhoz viszonyítva, amit az RMDSZ a maga szívós harcával elért. Hogyan fogadják majd a román szélsőséges erők „a Magyar Polgári Pártot, amelynek ideológiája Bayer Zsolt és Szász Jenő ködös fantáziájából fakad?” Trianon után a romániai magyarság első politikai alakulatai a Magyar Nemzeti Párt és a Néppárt voltak, közös megegyezéssel egyesültek, 1922. december 28-án Kolozsvárott így jött létre az egységes Magyar Párt. A Magyar Néppárt néhány év múltán újjászületett, de a konkurens Magyar Pártra szórt átkain kívül egyéb teljesítményt nem tudott felmutatni. A mai MPSZ és alakuló pártja elődjének tekinthető Néppárt egységbontó aknamunkája ellenére, a Magyar Párt 1928-ban 16 képviselőt és 6 szenátort juttatott be a román parlamentbe. /Barabás István: Magyar párttal a magyar egység ellen.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Van néhány örök téma: kettős állampolgárság, autonómia, Trianon meg egyebek. Kuszálik Péter azonban tovább lát. Okulásul elővette egy tíz évvel ezelőtti írását, mutatva, hogy ő már akkor is látta a helyes utat. Az emberek siránkoznak, holott természetes a románok terjeszkedése. Ledöntötték a magyar szobrokat, ezt emlegetik sokan. Vissza kell állítani a szobrokat, mondogatják. Ki látja annak hasznát? – kérdezi Kuszálik. Ehelyett szellemi tőkét kell gyűjteni. Figyelni kell arra, hogy milyen lapokat vesz meg az ‘öntudatos’ magyar: szex, horror, bűntény, pletyka. /Kuszálik Péter: Tíz évvel ezelőtt.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

A közép-európai kis- és középvállalkozások üzleti együttműködésének segítésére az Európai Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKIK) létrehozta a Közép-európai Közösség Virtuális Üzleti Klubot – közölte Törzsök Erika, az EÖKIK kuratóriumának elnöke. Célja a térség vállalkozói – különösen kis- és középvállalkozói – közötti üzleti kapcsolatok, a piacra lépéshez szükséges tudás üzleti alapú cseréjének, versenyképes üzleti hálózatok, konzorciumok szerveződésének ösztönzése. A klub működésének tere az e hónapban induló www.ceucom.net (Central-European Community) internetes portál, a kapcsolatteremtés és a tájékozódás eszközrendszere. Törzsök Erika rámutatott, az CEUCOM abban tér el az eddigi internetes üzleti portáloktól, hogy tagjai meghívásos alapon kerülnek be a rendszerbe. /Virtuális üzleti klub.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

A Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést adományozta Mádl Ferenc köztársasági elnök Farkas Árpádnak. Az ünnepélyes átadásra március 29-én Budapesten kerül sor. Mádl Ferenc 2001. november 29-én alapította a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, a magyar állami elismerések között az egyetlent, amelyet nem miniszterelnöki vagy miniszteri előterjesztésre adományozhat az államelnök. Az eddig kitüntetettek között szerepel Béres József kutató, a Béres-csepp feltalálója, Böjte Csaba ferences szerzetes, Dobos László pozsonyi író, Gergely István csíkszeredai katolikus pap, Jókai Anna író, Kató Béla református lelkész, püspök-helyettes, Koltay Gábor filmrendező, Mikes Lilla színművész, Monspart Sarolta világbajnok sportoló, Sütő András író és dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Egyetem néhai rektora. Farkas Árpád február elején visszautasította a Magyar Köztársaság Középkeresztjét arra hivatkozva, hogy a december 5-i népszavazás után nem tekinthet el a magyar kormány szerepétől e kitüntetés odaítélésében. Udvarias levélben kért elnézést a magyar köztársasági elnöktől, hangsúlyozván: ,,az Ön sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólag nyújtott kézszorítása többet jelent számomra minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél”. /Mádl kitüntetését elfogadta Farkas Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./ A kitüntetettek között van Senkálszky Endre, a kolozsvári Állami Magyar Színház érdemes művésze, aki az erdélyi magyar színjátszás megőrzésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, kimagasló művészetéért, életművéért részesült az elismerésben. /Erdélyieket tüntetett ki Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Traian Basescu elnök március 27-én a legnagyobb titoktartás közepette meglátogatta az Irakban és Afganisztánban állomásozó román katonai egységeket. A katonák közül többet kitüntetett Katonai Erény (Virtutea Militara) érdemrenddel. Miközben az államfő, aki egyben a Legfelső Védelmi Tanács elnöke is, a katonák körében tartózkodott, Bagdadban nyoma veszett három román újságírónak. A forgatócsoport öt napja tartózkodott Irakban. Traian Basescu hazatérve közölte, hogy „valamennyi állami szervet riasztották és készek a probléma megoldására”. /Miközben Basescu Irakba látogatott. Román újságírókat raboltak el. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Benyújtotta első egyszerű parlamenti bizalmatlansági indítványát az SZDP, Iliescu és Adrian Nastase ellenzékbe szorult pártja. Azt nehezményezik, hogy az új kormánykoalíció teljesen a politikai hovatartozás alapján meneszti a decentralizált intézmények vezetőit, s a maga embereit hozza helyettük. Az előző kormány éppen azt vallotta, hogy a kormányprogramot csak elvhű emberek vihetik győzelemre. Az új kormány sem mond mást, és saját hűséges embereit teszi kulcspozíciókba. Az SZDP-nek akkor lenne erkölcsi alapja ilyen indítványt megfogalmazni, ha valamiféle példát mutatott volna, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Elvek és bizalmatlanságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

A marosvásárhelyi eseményekről való megemlékezés kapcsán nyilatkozott a napokban Petre Roman. A volt miniszterelnök ecsetelte kormánya intézkedéseit a kisebbségek jogainak kiszélesítése terén. Arról viszont megfeledkezett, kormányfőként egyik első külföldi útján Párizsban nyilatkozott arról, hogy a magyaroknak túlzottan sok joguk van Romániában. A volt kormányfő ismét Koszovóval hasonlítja össze Székelyföldet. A marosvásárhelyi 1990-es gyertyás felvonulás kapcsán megállapította, hogy Koszovóban is a kisebbség jogharca váltotta ki az etnikai konfliktust. Minden konfliktus kirobbantó oka a többségi nemzet türelmetlensége, a lakosság jogfosztása volt, írta Gazda László, cáfolva Petre Romant. Sohasem robbant volna Koszovó, ha a szerbek nem szüntetik meg autonómiáját, nem számolják fel anyanyelvi iskolahálózatának jó részét, nem tiltják anyanyelvhasználatukat stb. Kísértetiesen hasonlít mindez a kormányzása alatti Har–Kov-jelentésekre, amelyekben a székelyföldi lakosságot vádolták a románok ,,elüldözésével”, hogy magyarellenes pszichózist alakítsanak ki. Hasonló volt a helyzet, amikor a Székelyföldre kiszálló kormányküldöttségek, ellenőrző szervek a Vatra Romaneasca panaszáradatával szembesültek, mely a magyar feliratok, a magyar nyelv használata és más demokratikus jogaink ellen emelte fel szavát. /Gazda László: Petre Roman kurta emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./ Petre Roman 1991. szept. 26-ig volt miniszterelnök

Megkérdőjelezhetővé válhat az a civil szervezet, melynek tagjai között aktív szolgálatban, sőt többé-kevésbé kulcspozícióban lévő rendőrtisztek, nem utolsósorban egykori szekusok is szerepelnek. A sepsiszentgyörgyi Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Ligáról van szó, melynek alapító tagjai között szép számmal vannak ex-állambiztonságiak, rendőr- és katonatisztek. A ’90-es évek elejéről származó Saguna-alapítólevél tagjainak névsorában Cornea Ilie ex-gazdasági kémelhárító, Negrea Petru volt állambiztonsági tiszt és Tesiu Alexandru szekus őrnagy szerepel. Továbbá megtalálható a listán volt állambiztonsági családtagja (Andras Zoe), a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság volt kabinetvezetője, Ivan Nicolae mérnök-alezredes, valamint az 1990–1991 között a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ megyei képviseletét vezető Florescu Ioan katona alezredes, továbbá Oniscu Ioan tartalékos katona alezredes, Iusco Gheorghe tartalékos katona alezredes. Az azóta elhunyt Oniscu s az RNEP-hez állt közel, Iusco pedig a Nagy-Románia Párt elveit vallja. Andras Dorel a ’80-as évek végétől 1989. december 22-ig vezette az állambiztonság lakosságmegfigyelési osztályát, majd 1991–1994 között a megyei hírszerző szolgálatot. Szintén a listán szerepel egy másik rendőrségi elhárító tiszt családtagja, Irimia Elena, Irimia Gheorghe őrnagy felesége is. /Neményi Gábor (Székely Hírmondó): Szekusok a keresztény ligában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

Szabó Sámuel székelyudvarheyi vegyészmérnök személyében új vezérigazgatója van a romániai SAPARD ügynökségnek. Az állást versenyvizsgán nyerte el. /M. J.: Új magyar igazgató a SAPARD-nál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Koalíciós egyeztetéssel sikerült ismét kinevezni Sztranyiczki Szilárdot, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal élére. Sztranyiczki az előző mandátumban is ezt a vezetői tisztséget töltötte be. A helyhatósági választások után a Szociáldemokrata Párt (SZDP) az RMDSZ-nek a D.A. Szövetséghez való átállása miatt, bosszúból, leváltotta a magyar vezetőt. Az RMDSZ-nek egyelőre ez az egyedüli vezetői tisztsége, amit sikerült kisajtolnia koalíciós partnereiből. /B. T.: Sztranyiczkit visszahelyezték a kataszter élére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Az országos licit helyett ezentúl a kórházak maguk szervezik meg a gyógyszerbeszerzési versenytárgyalást, a gyógyszergyártók, illetve -forgalmazók egy része nem hajlandó a korábbi árakat alkalmazni. Ha az intézkedés mellé a kormány nem rendel több pénzt, megeshet, hogy az eddiginél is rosszabb lesz a kórházak gyógyszerellátása. – Az elektronikus licit megszüntetésével az egészségügyi minisztérium bedobta a törülközőt, a kórházakra bízta, hogy boldoguljanak, ahogy tudnak – ecsetelte a helyzetet Bács Mihály, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója. A megyékre lebontott gyógyszerkiutalás felszámolásával szabad kezet kaptak a gyógyszergyártók és -forgalmazók. A szaktárca megkötése szerint az orvosságokat a tavalyi áron kell idén is beszerezni, a márciusi tapasztalat ellenben azt mutatja, hogy erre nem minden termék esetében van lehetőség. Pénz nincs ilyen többletkiadásra, így a drágább gyógyszerekből a korábbinál kevesebbet tudnak vásárolni. /(fekete): Megszűnt a központosított gyógyszerbeszerzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

Közel állóknak érzi azokat, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanahhoz a kultúrkörhöz tartoznak, ez a kötődés természetes, magyarázta Fey László. Akkor van baj, mikor ez a kötődés kizárólagossá válik. Fey hangsúlyozta, „nemcsak az „idegenekkel” szemben nyilvánul meg a társadalmat megosztó őrület, elsősorban Magyarországon. A nacionalista „mélymagyarok” gyűlöletet szítanak azok ellen a magyarok ellen, akiket „hazafiatlannak”, „nem igazi magyarnak” címkéznek, és igyekeznek őket kirekeszteni a közösségből.” „Sajnos, ez az áramlat hozzánk is begyűrűzött”. /Fey László: A nacionalizmus és rasszizmus paradoxonja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A Maros megyei prefektúra alkotmányellenesen járt el, amikor megtámadta a balavásári tanács határozatát a népszavazás megszervezéséről a székelyföldi területi autonómia ügyében – jelentette ki március 29-én dr. Kincses Előd ügyvéd, a községi tanács jogi képviselője. Kincses Előd közölte, a törvényszék határozata ellen fellebbeznek. Az alkotmánybíróság március 18-án hozott döntést azokkal az alkotmányjogi kifogásokkal szemben, amelyeket Kincses Előd még tavaly, a választási törvény egyes, a kisebbségi szervezetek választásokon való indulására vonatkozó, diszkriminatívnak tartott előírásaival szemben emelt, és amelyek az ügyvéd szerint felháborító módon megjelennek a nemrég az RMDSZ képviselői által elkészített kisebbségi törvénytervezetben. A kisebbségi törvénytervezet szerint a kisebbségi szervezet tagjai között lehetnek más nemzetiségűek is, de nem haladhatják meg az alapító tagok 25 százalékát. Kincses Előd szerint az „eredetvizsgálat” a „legsötétebb fasiszta időket idézi”. „A kisebbségi törvénytervezet jelenlegi formájában arra enged következtetni, hogy az RMDSZ örökre be akarja betonozni magát a parlamentbe és a pénzelosztó szerepbe” – mondta. Kincses alkotmányjogi kifogásait az alkotmánybíróság elutasította, ezért az ügyvéd az európai Emberjogi Bírósághoz fordul. /(antalfi): „A prefektúra álláspontja alkotmányellenes”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

Az ortodox egyház tulajdonába került a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum épülete, miután a város tanácsa hét eleji ülésén elutasította az épületekben működő cégek vezetőinek kérelmét azon bírósági határozat fellebbezésére, amely a görögkeletieknek juttatta a 7000 négyzetméternyi területet. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az ügy kezdete 1937-ig nyúlik vissza, amikor a város vezetősége az ortodox egyháznak adományozta az értékes belvárosi épületeket, hogy templomot építhessenek. Ez azonban nem történt meg, 1945 után pedig államosították az ingatlanokat. A rendszerváltás után az ortodox egyház visszaigényelte a területet, de a tanács visszautasította kérésüket. Az ortodoxok perre vitték az ügyet, mind első, mind másodfokon vesztettek. A táblabíróság végül a püspökségnek adott igazat. Az ingatlanokban működő cégek az önkormányzathoz fordultak, hogy a tanács kérje a bírósági határozat felülvizsgálatát. Hasonló kéréssel fordult a testülethez az RMDSZ is. A rendkívüli tanácsülésen csupán az öt jelen lévő RMDSZ-es tanácsos szavazott a fellebbezés mellett, négy román tanácsos tartózkodott, a többiek viszont – Petru Filip polgármesterrel együtt – elutasították azt. Petroniu Salajeanul ortodox püspök ígéretet tett arra, hogy nem változtatja meg az ingatlanok rendeltetését. /Balogh Levente: Nem fellebbezte meg a görögkeletieknek kedvező bírósági döntést a nagyváradi tanács. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Kolozsváron megszülettek a törvényes keretek a főtéri gödrök betömésére vonatkozóan. Emil Boc polgármester közleményében lehetőségként nevezte meg Kolozsvár központja eredeti európai arculatának visszaállítását. A keleti gödör betömése május elsejéig valósul meg, a nyugatié pedig legkésőbb szeptember 30-ig. /Ördög I. Béla: Megvan az engedély a főtéri gödrök betömésére. Őszre befejezik a munkálatokat – ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Bartók Béla születésének 124. évfordulója tiszteletére a múlt héten Bartók Napot tartottak Nagyszentmiklóson a helyi Pro Bartók Társaság, a Bánát Múzeum, valamint a szegedi és temesvári egyetemek zeneművészeti karainak közreműködésével. A megnyitón beszédet mondott dr. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatóhelyettese. A Bánát Múzeum és az MTA Zenetudományi Intézete egy kötetben szeretné megjelentetni Bartók Béla bánsági népdalgyűjtéseinek teljes anyagát. /(Pataki Zoltán): A zeneóriás születésének 124. évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A Csibi Istvánnal és bűntársaival kapcsolatos perek egy részét Suceava városába helyezték. Miért? Értelmes választ erre nem lehet adni. Szondy Zoltán újságírónak Csibi István s az általa szerződtetett verőlegények elleni perben kellett megjelennie Suceaván. A Claudiu Sere elleni három rágalmazási és becsületsértési pert összevonták, a vádlott megjelent: büszkén és holtrészegen, harsányan ordította, hogy ő a román nemzetgazdaságot védi Kurkó János ellen, aki Orbán Viktor rokonainak privatizálta Hargita és Kovászna megyét. Ezt a viselkedést mosolyogva tűrte a suceavai bíró, majd újból halasztást rendelet el, ki tudja, hányadszor. Ezután következett Szondy ügye. Csibi István nem jelent meg, nem jött el a craiovai fogházból. Szondynak erről nem szóltak. Előzőleg volt egy tárgyalás, ahová megidézték Szondy Zoltánt, de az idézőre nem írták rá a házszámot, így nem kapta meg. Újra megidézték Suceavára, ekkor pedig elírták a dátumot: február 11-ét írtak az idézőre, holott tizedikén volt a tárgyalás. Mintha valakik azt szeretnék, hogy Csibi István ügyét ne lehessen letárgyalni. /Szondy Zoltán: Bukovinai csavarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./