Tariceanu miniszterelnök az Európai Befektetési Bank elnökével, Philippe Maystadttal találkozott Brüsszelben. A felek megegyeztek a következő négy év finanszírozási ütemét monitorizáló munkabizottság létrehozásáról. „Romániának kötelező módon azokat a projekteket kell előnyben részesítenie, amelyek az európai infrastrukturális fejlesztési tervekbe illeszkednek – szögezte le a kormányfő. Ez azt jelenti, hogy Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó észak-erdélyi autópálya építését kizárólag a román költségvetésből lehet majd finanszírozni. A Adevarul szerint ez azt is jelentheti, hogy a munkálatokat leállítják. /Stratégiaváltás autópálya-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Az RMDSZ parlamenti csoportjának jogászai által készített kisebbségi törvénytervezetnél az első kérdés: miért ez a szoros határidő a vitát illetően? Az előkészítő csoportnak pár hónapra volt szüksége a tervezet elkészítésére, ugyanakkor a szakmai és más közösségek számára öt napos kurta vitát engedne meg az előterjesztésre készülő RMDSZ? Bodó Barna hangsúlyozta: az ötnapos határidő elfogadhatatlan. A tervezetet előkészítő csoport egyik tagja, Varga Attila jogász kijelentette: „elfogadtatható” törvényt kell előkészíteni. Már a szövegezéskor ez a fő szempont? – kérdezte Bodó Barna. Soha nem lehet központi eszme egy bizonyos hatalmi többség tűréshatára. A létrehozandó autonómiatanácsot a közösség tagjaihoz kell rendelni, s nem egy létező politikai képviseleti szervezethez. Nincsenek szankciók a tervezetben, ami jogilag elfogadhatatlan. /Bodó Barna: Milyen autonómiát? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Már miniszterelnök-helyettesünk is van, közben az RMDSZ lemondott a kolozsvári magyar egyetemről, le a karokról, és lemondott tisztségekről. A kisebbségi törvény. rendezné „végre közös dolgainkat”. Félek, hogy mire átmegy a parlamenten, semmi se marad meg abból, ami valóban értékes a törvénytervezetben, írta Vekov Károly. Jelen formájában a kisebbségi törvény felemás, amelyet úgy készítettek el, hogy „átmenjen” a parlamenten. A román–magyar viszony sajátos megközelítéseket és megoldásokat igényel, nem általánosakat. Ugyanis a többi hazai kisebbség és a magyar kisebbség igényei között óriási a különbség. Bármilyen autonómiáról csakis az alkotmány és néhány sarkalatos törvény módosítása után lehet beszélni. Vekov szerint öngyilkos tétel magyar szempontból megerősíteni a párttörvény már ismert kitételeit arról, hogy csak akkor legitim egy kisebbség politikai szervezete, ha 15 megyében és Bukarestben (ahol csak 6000 magyar él) van 200–300 tag, összesen 25 000. A törvénytervezet egyik leghiányosabb része a tanügyi. Szó sincs a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatásáról, a magyar történelem oktatásáról minden szinten, a fontos intézmények vezetőinek önálló kinevezéséről. /Vekov Károly: Elvek és utak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Jelentős módosító-csomagot nyújtott be Toró T. Tibor képviselő a kisebbségi törvénytervezetéhez. Javaslatai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) személyi elvű autonómiatörvényéből indulnak ki, és az RMDSZ-tervezet problematikusnak tekintett fejezeteit célozzák meg elsősorban. A kulturális autonómia hatáskörét tekintve Toró javaslata részletesebben sorolja fel az autonómiajogosítványokat. Az intézmények körét a tervezetet kiegészíti a sajátos státusú önkormányzatokkal. A Toró-csomag újrafogalmazza az RMDSZ-tervezet reprezentatív kisebbségi szervezetre vonatkozó – nemzetközi szervezetek által is kifogásolt – előírásait, a bejegyzési feltételt a 25 ezer támogató aláírásról 3000-re szállítja le, s ezt jóval kevesebb megyében kell elérni. A javaslat szerint az autonómiatanácsok két szinten működnek: helyi és országos szinten. Toró javaslata a nemzeti közösség kifejezés használatát javasolja. /EMNT-cikkelyek az RMDSZ-tervezetben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Elkészült az RMDSZ kulturális autonómiatervezete, néhány napra rá a szövetséghez közel álló civil szervezetek képviselőivel ismertetőt is tartottak, az RMDSZ számára nem rokonszerves Székely Nemzeti Tanács kizárásával. Az új törvénytervezet lehetetlen feltételeket teremt az új kisebbségi szervezeteknek. Az RMDSZ politikusai ígérték, hogy a javaslatok egy hányadát, mely drótpostán vagy levélben címükre érkezett, bedolgozzák a törvénytervezetbe. A kulturális autonómia törvénytervezetét az RMDSZ elsősorban magának készítette, ezt mutatja, hogy igényt tart az esetleges kulturális autonómia irányítására is, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Egypártrendszerből egypártrendszerbe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

Emberjogi szervezetek segítségével próbálja rávenni Traian Basescu államelnököt a háromszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), hogy ne hirdesse ki az RMDSZ által javasolt formában a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt, mondta el Gazda Zoltán, a szervezet elnöke. Az MPSZ élesen bírálta a tervezetet, amely szerintük diszkrimináló, alkotmányellenes. A háromszéki MPSZ arra kéri az RMDSZ-t, hogy vállalja a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiatervezeteket, mivel a kisebbségi törvény nem tartalmazza az autonómia kérdését. Az MPSZ-ben továbbra is konfliktus lappang a székelyföldi és a partiumi szervezetek között. A Partiumi Egyeztető Tanács nagyváradi ülésén a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei küldöttek megállapították, hogy a régió sajátos gondjainak orvoslására az „egyedüli megoldás” az MPSZ kétpillérűvé alakítása. Szász Jenő MPSZ-elnökhöz intézett levelükben a résztvevők nyomatékosan kérték, hogy az alapszabályzat módosításához hívja össze a rendkívüli kongresszust. /Basescu segítségét kéri az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén elsősorban a kisebbségi törvénytervezetet, az Adó- és Pénzügyi Törvénykönyv módosításának kérdését, valamint Románia csatlakozási szerződésének aláírását érintették. Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta: az RMDSZ a múlt hét végén emlékezett meg az 1990. március 19-i és 20-i marosvásárhelyi eseményekről. Mint mondta, 15 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen dőlt el, hogy az erdélyi magyarság politikai eszközökkel, párbeszéd útján akarja jogait kivívni. Márton Árpád képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke ismertette a kisebbségi törvénytervezetet. Elmondta: az RMDSZ konzultál a magyar civil- és ifjúsági szervezetekkel, a történelmi egyházakkal, közéleti személyiségekkel a törvénytervezet ügyében. Márton Árpád hangsúlyozta, a kerettörvény megfelel az alkotmány előírásainak. A tervezet leszögezi a kisebbségi szervezetek státusát. Az RMDSZ kifogásolja, hogy a művelődési szférában, a humanitárius segélyszolgálatokra és az egyházakra vonatkozóan meg kívánnak szüntetni bizonyos adókedvezményeket. /Az RMDSZ az Európai Néppárt tagjaként is lobbizik a csatlakozási szerződés aláírásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Winkler Gyula külkereskedelemért felelős miniszter arról tájékoztatott, hogy az adótörvénykönyv tervezett módosításai közül kikerültek azok a passzusok, amelyek hátrányosan érintették volna a művelődési szférát, a humanitárius szervezeteket és az egyházakat. Előzőleg az RMDSZ kifogásolta, hogy az eddigi szabályok értelmében adókedvezményeket élvező intézmények ezentúl nem igényelhetnék vissza a hozzáadottérték-adót (TVA-t). Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Mona Musca művelődési tárcavezető érvelése hatott a leginkább. /Marad a művelődési intézmények és az egyházak illetékmentessége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

A magyar kormányoldalnak a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás után sincs restelkednivalója a határon túli magyarokkal szemben, mivel sorsuk mindig elsődleges volt számára – jelentette ki március 24-én Nagyszalontán Horn Gyula volt magyar miniszterelnök. Horn Gyula az általa 1996-ban aláírt magyar–román alapszerződés kapcsán elmondta, büszke arra, hogy olyan megállapodást sikerült kötnie Romániával, amely elősegítette Magyarország EU-csatlakozását. A kettős állampolgárság ügyében kifejtette, kezdettől fogva azon a véleményen volt, hogy az sokkal fontosabb egy jogi kérdésnél. „A népszavazás rossz, félresikerült kezdeményezés volt, annyira, hogy akik a nem szavazatra buzdítottak, maguk sem tudták megindokolni, miért tették. De azok sem tudták pontosan, mire voksolnak, akik igennel szavaztak. Akkor is azt hangoztattam, hogy mindenkinek a saját lelkiismeretére kell bízni, hogyan szavaz” – hangsúlyozta a politikus. Horn Gyula március 25-én Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel tárgyal. /Balogh Levente: Horn Gyula: nincs szégyellnivalónk. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Háromhetes szünet után újból az asztal köré ülnek a háromszéki RMDSZ, illetve a kormányban részt vevő politikai alakulatok Kovászna megyei képviselői. Időközben Bukarestben járt a Demokrata Párt megyei elnöke, akárcsak a liberális alakulat megbízott vezetője, ahonnan hazaérkezve „kész forgatókönyv” létezéséről beszéltek. Albert Álmos vitatja az 50–50%-os tisztséglebontás helyességét, az RMDSZ-nek minimálisan 60%-os képviseleti arányt kell szorgalmaznia. /(Flóra Gábor): Arányos jelenlétet akarnak a vezetői posztokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Bara Béla feltette a kérdést, ha van Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), akkor van erdélyi magyar nemzet is. Akkor ő a magyar nemzethez vagy az erdélyi magyar nemzethez tartozik? Azután van Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is, akkor van külön székely nemzet is. Bara emlékeztetett, Nicolae Iorga történészre próbálta bizonyítani, hogy a székelyek elmagyarosodott románok, a diktatúra idején egy Ilie Ceausescu nevezetű tábornok bizonygatta, hogy a székely egy külön etnikum stb. Az MPSZ készül pártot alakítani. Bara szerint egy erős érdekvédelmi szervezetre van szükség. /Bara Béla: Székely nemzeti zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Március 24-én Aradon a Jelen Házban díjkiosztó ünnepséggel zárult az idei Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalomverseny országos döntője. 15 megye 165 versenyzője indult a versenyen. Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, a verseny főszervezője és dr. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, az országos bíráló bizottság elnöke értékelték a lezajlott versenyt. A díjakat jócskán megfejelte elsősorban Böszörményi Zoltán, valamint a Vasile Goldis Nyugati Egyetem vezetősége. A különdíjak felajánlói is igen széles skálán mozogtak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a három maximális pontszámot elért versenyzőt háromhetes magyarországi táborozással jutalmazta. Ezúttal tanárok és iskolák is kaptak különdíjat. /Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

Nagyszentmiklós 13 ezer lakosából 1224-en vallják magukat magyarnak. A városnak magyar nyelvű óvodája, összevont I–IV. osztálya, valamint önálló osztályokat működtető V–VIII.-os magyar tagozata van. Legnagyobb gondjuk a gyermeklétszám és a tanulók ingázása – fejtette ki Velcsov György aligazgató, kémia-fizika szakos tanár. Kevés a helybeli gyermek az osztályokban. Az autóbuszbérlet nagy gond a szülőknek. Az ingázó magyar gyermekeket sérelem éri, hiszen van iskolabusz, de az csak a román és a német tanulókat szállítja, a magyarok számára nincs hely benne. – Törvényellenes ez az eljárás –hangoztatta Velcsov György. Az iskolabuszt csak olyan gyerekek vehetik igénybe, akiknek a településén nincs iskolájuk. Ennek ellenére Csanádról román gyermekeket szállítanak Nagyszentmiklósra, pedig otthon is tanulhatnának, a magyar gyermekeknek pedig helyben nincs V–VIII. osztályos, anyanyelven tanulási lehetőségük. A sérelem orvoslására a helybeli RMDSZ sem tudott lépni. A tanulók kijárnak a temetőbe a Bartók család sírjait ápolni, ismerik a város nagy szülötteinek, Bartók Bélának és Révai Miklósnak a jelentőségét. /Szekernyés Irén: Iskola a szórvány legszélén. A magyar gyerekeknek nem jut hely az iskolabuszban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

A három RMDSZ-s tanácsos tartózkodása mellett, 14-3 arányban szavazta meg Dés városi tanácsa a település új címerét, melynek jelképei kizárólag a többségi lakosságról szólnak, mintha Désen nem is lennének magyarok, akik jelenleg a lakosság 14,1%-át teszik ki. Ez is mutatja, hogy a vegyes lakosságú Erdélyben vannak gondok a többség-kisebbség viszonyában, továbbra is kísért a többségi kiszorítósdi. A multikulturalitás mindig elhangzik Erdélyről a nemzetközi fórumokon, de más a gyakorlat. Balogh Zoltán javasolta, hogy Dés címerébe kerüljön vissza a templom és a felette ábrázolt csákányos sóbányász úgy, ahogy a régi címeren van, a várfalat ábrázoló rész ne a dák, hanem az egykori Dés magyar királyi város ma is fellelhető erődítményét jelképezze. Kérését nem fogadták el. /Guther M. Ilona: Új címere van Désnek. A magyarok nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Szomszéd népeknek közös a történelmük. A megbékélés lehetséges eseteként szolgál a francia–német példa. Francia és német politikusok, történészek úgy döntöttek, hogy a 2007/2008-as tanévtől a két ország diákjai az érettségi előtt álló három osztályban azonos történelemkönyvből tanulnak. A két ország szakembereiből álló népes bizottság aprólékos gonddal vizsgálta meg a XVIII. századtól napjainkig terjedő eseményeket. Így a két EU-állam diákjai közös könyvből ismerik meg hazájuk és a szomszéd ország történelmét. A kilencvenes években javasolta a Magyar Tudományos Akadémia, hogy Romániában és Magyarországon egyaránt vizsgálják felül az iskolákban használatos történelemkönyveket. A két ország történészeinek vegyes bizottságai is bekapcsolódtak a munkába, de nem sikerült haladást elérniük. A romániai magyar kisiskolások vázlatos betekintést nyerhetnek nemzeti közösségük történetébe, de a nagyobb osztályokban az ország történelme helyett a román nép történetét tanulják, azt sem anyanyelvükön, abban pedig kevés szó esik, az sem épp hízelgően, a magyarokról. /Borbély László: Közös történelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Az elmúlt tizenöt év során Háromszék-szerte több ortodox templom építését kezdték meg, mint az erdélyi történelmi egyházakhoz tartozó felekezetek összesen – derül ki az összesítéséből. 1990–2004 között 12 ortodox (közülük egy óhitű), öt római katolikus, három református, két unitárius és egy evangélikus, illetve három pünkösdista és egy jehovista templom építése kezdődött el a megyében. 1990-ben hat – Sepsiszentgyörgyön két római katolikus, Baróton unitárius, Vajnafalván óhitű ortodox, Uzonfü­zesen ortodox, Zágonbár­kányban pünkösdista – templom építéséhez fogtak hozzá. /(vop): Több templomot építettek, mint a többi felekezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

Szőcs István hozzászólt a Földes-üggyel kapcsolatos vitához. Szőcs István kortársként, Szabó Gyula barátjaként írta, hogy Szabó Gyula Képek a kutyaszorítóból című vallomás-regénye tartalmazza Földes László „pártügyét”. Szőcs szerint „Szabó Gyula könyvéből az olvasó azt a sugallatot foghatja fel, hogy ennek a feljelentésnek az értelmi szerzője Sütő András lett volna, sőt gyakorlati szorgalmazója.” Szőcs szerint nem így volt, a följelentéseket abban az időben nem írták, hanem – íratták, szögezte le Szőcs. Igaz a borszéki eset, erősítette meg. Azonban szerinte lehetetlen, hogy Földes László csak úgy beszélt volna, ő éleseszű, tájékozott ember volt. Szőcs szerint a párt tele volt frakciókkal, klikkekkel, ezeknek az akciójáról lehetett szó. A büntetés mértéke is bizonyítja, hogy itt másról volt szó: szerinte létezett egy Dej-ellenes áramlat, amit Földes tett /a kijelentése a pártvezér ellen/, azt magasabb pártérdekből tette. Ha nem így lett volna, börtönbe vetették volna, hiszen 1958-59-ben nyolc évet kaptak, akik nem csináltak semmit... /Szőcs István: A Kutyaszorító képeiről és képaláírásairól. = Helikon /Kolozsvár/, márc. 25./

A Hargita Megyei Vöröskereszt közreműködésével a megye néhány hátrányos helyzetű kistelepülésén községfejlesztési programokat indítottak be. A rövidített nevén ARAK-projektbe eddig Pálpataka, Atyha (Korond község), Orotva, legutóbb pedig Tibód, Székelyszentkirály (Oroszhegy község) kapcsolódott be. Zsigmond Éva, a Megyei Vöröskereszt elnöke kifejtette, hogy aktív községfejlesztési programok működnek Bulgáriában, Szlovéniában, Lengyelországban és Magyarországon. Ők a magyarországi tapasztalatokból indultak ki. A projekt lényege: rávezetni a kisközösségeket a saját gondjaik felmérésére, megfogalmazására, majd falugyűléseken eldöntik a pályázások elsődleges szempontjait, végül segítenek a pályázatírásban. Tavaly sikerült például Pálpatakán e módszerrel létrehozni az orvosi rendelőt. Az atyhaiak csatornázásra, az orotvaiak elsősegélynyújtási hálózat megszervezésére pályáztak, Tibódon és Székelyszentkirályon nőklub, valamint szakkönyvtár létesítését határozták el a falubeliek. /Kristó Tibor: Mi az ARAK? – avagy hátrányos helyzetű falvak támogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Évek óta gyermekhiánnyal küszködik a torockói iskola. Vezetősége Böjte Csaba ferences szerzeteshez fordult segítségért, hogy telepítsen ide is gyermekotthont, amelynek a tagjai növelhetnék a helybeli iskola diáklétszámát. A templom közelében már működik is a gyermekotthon. Igazgatója, Tamás Márta elmondta, hogy tavaly szeptemberben érkeztek Déváról, ugyanaznap vásárolták meg a házat. Jelenleg 13-an vannak, egyik szobában laknak a fiúk, másikban a leányok, külön a nevelők, és közösen használják a konyhát az ebédlővel. A szükséges élelmiszereket a torockóiak és torockószentgyörgyiek biztosítják, a Szent Ferenc Alapítvány fedezi a nevelők bérét, állja a rezsiköltségeket. Folyik a régi épület felújítása. /Balta János: Nagycsalád Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

A szeptemberben 95. életévét töltő Faludy György írót üdvözölhette március 24-én Aradon a közönség a Jelen Házban. A találkozóra Böszörményi Zoltán házigazda, Márkus Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és Balázs Imre József irodalomtörténész mellett eljött Anavi Ádám temesvári költő is, akinek 96. születésnapját februárban ünnepelték. A közel egy évszázadot át- és megélt Faludy mind az öt kontinensen megfordult, találkozott Einsteinnel unokatestvére, Szilárd Leó Nobel-díjas fizikus révén, együtt sörözött Karinthy Frigyessel, barátja volt Kassák Lajosnak és Márai Sándornak, sőt Picassóval is megismerkedett. Faludy a recski kényszermunkatábor borzalmairól is beszélt. 1941-ben érkezett Amerikába, másodszorra 1989-ben tért haza. Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője ajándékkal lepte meg a költőt: a Korunkban 1930–40. között közölt Faludy-verseket és -fordításokat lefénymásolta és 64 oldalas kötet formájában átnyújtotta. /(nagyálmos): A Mester Aradon, először. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

A 70 éves Terényi Ede zeneszerzőt köszöntötték március 24-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében. A marosvásárhelyi születésű, Kolozsváron élő zeneszerző-zenepedagógus az ünnepi hangverseny szünetében legújabb kötetei mellett képzőművészeti alkotásaival is bemutatkozott. A művész különböző technikák – pasztell, grafika, szén, tempera – felhasználásával készítette alkotásait. /Terényi Edét köszöntötték. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Tamás Károly Farkaslaka szülötte. Faragótehetségének tanújelét adta már akkor, amikor fába véste Kézdialmás jeles szülötte, az egyházi író, iskola- és egyházszervező ferences atya, Pater Kelemen Didák (1683–1744) arcmását, melyet a róla elnevezett kézdialmási általános iskola homlokfalára helyeztek 1994-ben. Tamás Károly matematikatanár, az említett iskola igazgatója, egyben a kézdialmási RMDSZ elnöke. Zömében szentek arcmását, miniatűr szobrait faragja meg. A kézdialmási római katolikus templomban áll Tamás Károly Szűz Máriát ábrázoló miniatűr szobra, továbbá Szent István király és Márton Áron püspök nagyméretű domborművei. Nem képzett faragó, kedvtelésből farag. Szilágypüspöknek, Kézdialmás magyarhoni testvértelepülésének a kérésére elkészítette a csíksomlyói Szűzanya hetven­centis másolatát és Szent Márton szobrát, a Szilágypüspökkel szomszédos kisné­mediek számára pedig a Magyarok Nagyasszonya szobrát. Tamás Károlynak 1996-ban Leányfaluban volt gyűjteményes kiállítása, idén pedig bemutatkozik Kézdivásárhelyen. /(kisgyörgy): Régi arcok új fába vésve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

Nagyszabású képzőművészeti tárlat nyílt Stockholmban a Kolozsvárról elszármazott Tamás György műgyűjtő rendezésében. Az EMKES 10. évfordulójának szentelt kiállítás 37 alkotótól ötven munkát mutat be. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Március 20-án nyílt meg Zsigmond Aranka Erdélyből, Nagybaconból elszármazott képzőművész grafikai kiállítása New Yorkban, a New York-i Első Magyar Református Egyház Kossuth Termében. Tamás Anna Marosvásárhelyről elszármazott textilművész nyitotta meg a kiállítást. Az 56 grafikából, egy portréfestményből és egy faliszőnyegből álló tárlat munkáiban a művész mindig az erdélyiséget fogalmazta meg. /Balázs Lehel, New York: Zsigmond Aranka tárlata New Yorkban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

A szülőföld iránti ragaszkodás késztette arra a Paletta 5 egyik tagját, Kobori Lászlót, hogy megfesse Székelyudvarhely impozánsabb épületeit, tereit, templomait, illetve Udvarhelyszék falvainak vidékét, utcáit. Huszonöt egyéni tárlatot tud maga mögött Kobori László, a Városképek-sorozat újabb egyéni tárlatot ígér. /Barabás Blanka: Az itthonhoz való ragaszkodás képei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 25./

A mezőségi Szék változásait örökítette meg fotográfiákon Wagner Péter, magyarországi építész. A hetvenes években Szék eltűnőben levő népi építészeti értékeit fényképezte le. A nyolcvanas évek romániai falurombolásai ellen protestálni került elő legelőször a gyűjtemény. Wagner Péter 2003-ban tért vissza kalandozásai színhelyére, hogy megörökítse harminc esztendő változásait Széken. A múltbeli gazdagságot és a jelen szürke egyhangúságát ábrázolta Feneketlen a múltnak kútja (Szék népi építészetének dokumentumai) /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyvében. Wagner Péter fényképei közel egy esztendeje járják Erdély városait. Most Nagyváradon mutatták be a képanyagot. Széken néhány roskadozó parasztház őrzi a múltat. Amit nem sikerült Ceausescu buldózerpolitikának megtenni, azt a népi hagyományok iránti közömbösségnek sikerült. /(Lakatos Balla Tünde): Feneketlen a múltnak kútja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

A magyar kormány kénytelen határozottan visszautasítani Ion Iliescu nyilatkozatát, amelyben – román lapok híradásai szerint – a volt román államfő a magyarokat tette felelőssé a 15 évvel ezelőtti marosvásárhelyi véres eseményekért – közölte László Boglár kormányszóvivő budapesti sajtótájékoztatóján. A magyar kormány megítélése szerint a nyilatkozat nincs összhangban a magyar-román kétoldalú kapcsolatok utóbbi években bekövetkezett fejlődésével, amelynek végső célja a tényleges és fenntartás nélküli együttműködés, a nemritkán, főként román politikusok által hangoztatott történelmi megbékélés. László Boglár a magyar kormány számára érthetetlennek nevezte a tavaly decemberben leköszönt államfő szavait. Az ugyanis a nemzetközi közvélemény előtt is tudott, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség a 15 évvel ezelőtti véres konfliktus szenvedő alanya és nem kirobbantója volt – mondta László Boglár. Hozzátette: Ion Iliescunak tudnia kell, hogy a Ceausescu-időszak végén a romániai magyarságnak európai normák szerint megengedhetetlen, erőszakos asszimilációt kellett megélni. /A magyar kormány visszautasítja Ion Iliescu szavait. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Eugen Nicolaescu liberális képviselő, a PNL szóvivője sajtótájékoztatón kijelentette: az észak-erdélyi autópálya ügyét a kormány az idén levette napirendről, mivel nincs pénz rá. Legkorábban 2006-ban beszélnek majd róla. A képviselő elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt Philippe Maystadttal, az Európai Beruházási Bank (BEI) igazgatójával ebben az ügyben, illetve arról, hogy csökkent a pénzintézet által Romániának folyósított kölcsönök volumene. Az észak-erdélyi autópálya az RMDSZ választási programjának része volt, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azóta is több nyilvános szereplésen hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ragaszkodni fog a dologhoz, és mint legutóbb Marosvásárhelyen is mondta: „lesz erdélyi autópálya”. /Mózes Edith: Veszélyben az észak-erdélyi autópálya ügye! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

A Romániában akkreditált nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott március 25-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes Bukarestben. Markó Béla kifejtette, tisztázódott az új kormány struktúrája, amelyben a romániai magyarság az RMDSZ révén súlyának megfelelő mértékben van jelen. Annak ellenére, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok között létezik koalíciós szerződés, időnként akadozik a kommunikáció, az együttműködés. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ programjában az észak-erdélyi autópálya megépítése fő helyen szerepel, sőt, ez a kormányprogram része is. Az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy az autópálya építési folyamatát leállítsák. /A nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére a kormány megerősítette, hogy a magán-, illetve az állami szektorban dolgozó, nyugati rítusú keresztények, azaz katolikus, protestáns és római-katolikus hívek számára, akik most ünneplik a húsvétot, hétfő, március 28-a munkaszüneti napnak minősül. /Hétfő hivatalos munkaszüneti nap. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./