Március 17-én a Gyergyószentmiklóson megnyílt Szabó Árpád Csíkszeredában élő festőművész kiállítása. A csíkszentdomokosi születésű, 29 éves művész tárlatával már több székelyföldi városban mutatkozott be. /Szabó Árpád kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

A székelyudvarhelyi Artera Alapítvány idén is otthont adott a hagyományos húsvétváró, Mesés tojások elnevezésű rendezvénynek. Első ízben a Kipi Kopi Egyesület is részt vállalt a rendezvény szervezésében. Kovács Dénes üvegfúvómester munkáiból pedig tárlatot nyitottak a szervezők. /Szász Emese: Mesés tojások. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

Magyar történelem tanszék nyílik az ungvári egyetemen – adta hírül a Kárpátalja hetilap. A döntés egy tavalyi államközi megállapodásnak köszönhető. Az oktatás ukránul folyik, a harmadik évfolyamtól egyes tárgyakat magyarul is hallgathatnak majd a diákok. Az egyetem nemrég kinevezett rektora nem zárja ki az anyanyelvű felvételi lehetőségét. /Világsajtó rovat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Március 19-én Aradon a belvárosi római katolikus templomban több mint 20 pap, minorita testvér és egyházi méltóság jelenlétében Roos Márton temesvári megyés püspök diakónussá szentelte Máthé Zoltánt, azaz Piusz testvért, aki előzőleg Rómában tanult, a noviciátust Lengyelországban és Magyarországon végezte. /Piusz testvért diakónussá szentelték. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Horst Köhler német államfővel és Gerhard Schröder kancellárral is találkozott március 21-i egynapos berlini látogatása alkalmával Traian Basescu államfő, majd német üzletemberekkel tárgyalt. „Bizakodom, hogy Románia teljesíti kötelezettségvállalásait, s abból indulok ki, hogy 2007. január elsején belép az Európai Unióba” – jelentette ki Berlinben Gerhard Schröder német kancellár, Traian Basescu román elnököt fogadva. /Egynapos berlini úton Basescu. Németország bízik Románia 2007-es csatlakozásában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A szenátus március 21-i ülésén Eckstein-Kovács Péter szenátor politikai nyilatkozatában egyetértését fejezte ki azzal a tervvel kapcsolatban, hogy a magántulajdonra vonatkozó jogszabályokat egyetlen törvénykönyvbe foglalva egységesítsék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisajátított ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása a helyi hatóságok közreműködésével történik, és ez a Székelyföldtől a Regátig mindenütt vontatottan halad. Kolozs megyében például hozzávetőleg 3000 ügyben késik az ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 22. 2961 sz./

Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette, hogy a kisebbségi törvénytervezettel az RMDSZ jelenlegi monopolhelyzetét akarja átmenteni. Ezt mutatja, hogy a tervezet átveszi a tavalyi választási törvény diszkriminatív megfogalmazásait. Toró T. Tibor összeállította módosító javaslatát. /Gazda Árpád: Interjú Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökével. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Petre Roman kategorikusan elutasította Király Károlynak azt a vádját, miszerint ő is hibás lett volna az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események miatt. A Nemzeti Megmentési Front (NMF) egykori magyar alelnöke kijelentette, hogy Ion Iliescu és Petre Roman a felelős a románok és magyarok közötti véres konfliktus kirobbanása miatt. Petre Roman szerint akkori számos határozata és intézkedése végül „modell értékű interetnikai együttélést eredményezett”. A volt kormányfő szerint Király Károly cselekedetei nem a két nép békés együttélését, hanem a konfliktus elmérgesedését szolgálták. „A márciusi események idején is aktív volt a titkosszolgálat Marosvásárhelyen” – ezt Ioan Judea nyugalmazott mérnök ezredes ismerte el, aki 15 évvel ezelőtt a marosvásárhelyi városi tanács elnöke volt. „Én, mint a városi tanács elnöke, nem szüntettem meg a titkosszolgálati szerveket, amelyek azelőtt léteztek. December 26-án azt mondtam nekik: „ti az országot és a népet szolgáltátok az eskütökhöz híven. A vezetőség megváltozott, és aki nem akarja továbbra is szolgálni az országot és a népet – ahogyan megesküdött –, az szabad.” Senki nem távozott. Akkor kiadtam a parancsot, hogy lássák el feladatukat és teljesítsék kötelességüket. Én minden reggel hét órakor megkaptam a szigorúan titkos jelentést a marosvásárhelyi rendőrség parancsnokától” – fejtette ki Ioan Judea a Duna Tv-nek. /1990 elején is működött a Szekuritáté. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Nagy Zsolt, a távközlési és informatikai miniszter Zilahra látogatott az elmúlt hétvégen. Először a helyi postaigazgatóságon járt, és jó tapasztalatokat szerzett. A tárcavezető közölte, Szilágy megyében a vezetékes hálózatban a telefonellátottság 16%-os, elmarad az országos átlagtól. A tárca támogatja a fejlesztést, teleházak létesítését. /(Fejér László): A román kormány magyar minisztere Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

A nagyváradi ítélőtábla végleges döntést hozott: az ortodoxoknak át kell adniuk a Szatmárnémetiben a görög katolikusoknak a Mihály és Gábor arkangyalokról elnevezett templomot. A két világháború közt emelt, de félév százada a kommunista hatalom döntése nyomán az ortodoxoknak adott belvárosi templomot már évek óta peres eljárással próbálják visszaszerezni a görög katolikusok. Voltak már számukra kedvező bírósági ítéletek, de hiába, mert minden maradt a régiben. Ismerősek az ortodox egyház fondorlatai, elég a székelyföldi előrenyomulásuk eszközeire gondolni. A Szatmárnémetiben megjelenő román lap, az Informatia Zilei több ortodox papot megszólaltatott az ügyben, akik kimondták, hogy a templom továbbra is az övék marad. Azt is tudják, hogy fellebbezésüket a Legfelsőbb Bíróság csak 2006. június 13-án fogja tárgyalni! /(Sike Lajos): Nincs béke a szatmári görög katolikus templom körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette, hogy a gyergyószentmiklósi ülés programadó gyűlése volt a Székely Nemzeti Tanácsnak, amely számba vette az eddigi eredményeket és az új eszközök lehetőségét. A következő lépéseket az államelnök elutasító véleménynyilvánítása ismeretében mérlegelik, valamint annak ismeretében, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Tariceanu miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után „egy idegen kormány programjához igazította a saját, nemzettársai érdekében megfogalmazott elvárásait, és azt mondta, hogy csak azt az autonómiatörekvést támogatja, amely a román kormány programjában szerepel”. Ilyen körülmények között az SZNT szövetségesekre egyelőre nem számíthat. Az SZNT megszólította Románia államelnökét és miniszterelnökét, valamint Magyarország miniszterelnökét, arra kérve őket, vegyék fontolóra azt, hogy a székely népnek joga van az önrendelkezésre. Az SZNT az európai országok külügyi szolgálataihoz fordul, de a kérdést megoldani közvetlen tárgyalásokkal itthon kell. /Gál Éva Emese: „A székely népnek joga van az önrendelkezéshez”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

A Népújság elítélte, hogy kifütyülték Gyurcsány Ferenc kormányfőt, aki a nemzet jövőjéről beszélt. Túlélte Eörsi Mátyás is „saját kolozsvári vesszőfutását” /Klósz Bálint: Szekvenciák a befejezetlen mondatból. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az elmúlt hétvégén tartotta tavaszi műhelytáborát Hargitafürdőn. A táborban a tagszervezetek képviselői vettek részt. Meghívottként jelen volt az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok (EMHÖK) elnöke, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke. Ötletbörzét tartottak a nyáron második alkalommal szervezendő ünnepi MIT-tábor programjáról, majd a Bálványosi Nyári Szabadegyetem (Tusványos) szervezésében vállalt szerepről esett szó. A MIT az elkövetkező időszakban összeállít egy vitaanyagnak szánt javaslatcsomagot, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségéhez (MCSZESZ) továbbít. /Műhelytábor Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

A magyarországi Apáczai Kiadó és a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolások Közművelődési Egyesülete által a kistelepülések kisiskolásainak kiírt anyanyelvi és matematikai versenybe az anyaországiakon és a vajdaságiakon kívül idén az Arad megyeiek is bekapcsolódhattak. A Lakiteleken tartott kétnapos döntőre az Arad megyei gyerekek és kísérőik – 29 tanuló és 13 pedagógus – mentek, díjakat és dicséreteket is begyűjtöttek. A verseny mellett minden résztvevő kapott emléklapot és gazdag könyvcsomagot – az Apáczai Könyvkiadó, a Lakiteleki Népfőiskola és a Nemzeti Oktatási Központ jóvoltából. /Kiss Károly: Kis nyelvészek, kis matematikusok. Díjakkal tértek haza Lakitelekről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

Virágvasárnapon, március 20-án Marosvásárhely kilenc református templomában 343 ifjú konfirmált. Az igét a gyülekezetek lelkipásztorai hirdették, két gyülekezetben viszont magyarországi vendéglelkész szolgált, egyikük a december 5-e előtti erdélyi lelkészi szolgálatot viszonozta. Az idén konfirmálók létszáma általában minden gyülekezetben csökkent a tavalyihoz viszonyítva. /Ábrám Noémi: Virágvasárnapi konfirmáció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Körtvélyfáján a régi templom mellett modern, tágas gyülekezeti ház épül. Szász Attila református lelkipásztor elmondta, hogy 1300 lélekből áll a gyülekezetük, az átlagéletkor valamivel jobb, mint az erdélyi települések legnagyobb részérében. Az épülő gyülekezeti otthonban bibliaórák, öregek vasárnapja lesz, emellett kulturális központtá szeretnék fejleszteni: irodalmi esteket, könyvbemutatókat, kiállításokat, gazdaköri esteket szeretnének szervezni. Idén befejezik az építését. Nagyon sokat segítettek a hívek, falubeliek. Az erdélyi karéneklés egyik színfoltjának számító helyi énekkar 1990-ben alakult, Szász Annamária tiszteletes asszony vezetésével. Bővíteni a kórust nem sikerült. A mai fiatalság nem hajlandó feláldozni a szabadidejét. Az énekkar a reneszánsz kor zenéjét igyekszik népszerűsíteni. 1999-től szerveznek évenként kórustalálkozót, hagyományosan tíz-tizenkét énekkar jön el. /Nagy Botond: Reneszánsz dalok, elfoglalt fiatalság. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Gernyeszegen megpezsdült az élet, ami az egyház, az iskola, az RMDSZ és a lakosság közötti jó együttműködésnek tulajdonítható – állapította meg Incze Jenő polgármester. A kultúrotthon korszerűsítése után elindult a művelődési élet. Az egyetlen gond a pénzhiány. Májusban kezdődik el a sportterem építése, amit az új tanév kezdetéig szeretnének befejezni. Jövőre elindul a vízhálózat építése. Vezetékes telefonra a kérések nagy részét 10-15 évvel ezelőtt nyújtották be, a Romtelecom azonban nem intézkedett. A polgármester Nagy Zsolt kommunikációs RMDSZ-es miniszternek személyesen nyújtotta át igényüket, s a miniszter felvállalta, hogy szívügyének tekinti a Maros megyei települések lakóinak gondját. Felújították az óvodát, megújult környezetben játszhat Körtvélyfája 75 óvodása. A gernyeszegi általános iskola része annak az országos pályázatnak, amelynek során 11 Maros megyei iskolában információs és dokumentációs központot létesítenek. A helyiségben lesz olvasósarok, öltöző, könyvespolcok és videó. Gernyeszeg községközponthoz nyolc falu tartozik. A helyi önkormányzat 2006-ra népszavazást tervez, melynek célja Körtvélyfájának önálló községközponttá alakulása. A referendum során két községre szakadnak: Gernyeszeghez Marosjára, Kisillye és Erdőcsinád; Körtvélyfájához Marospéterlaka, Telek, Kis- és Nagyszederjes tartozik majd. /Nagy Annamária: „Felfelé ívelő időszak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Sem a megyei sajtó, sem a Berecki Harangszó művelődési és közéleti lap nem biztosíthat annyi teret, hogy a maga teljességében helyet kaphasson minden, ami történik Berecken, Kézdimartonoson vagy Ojtozon. A hó elején beindult heti két helyi tévéadás pótolhatja az elvárásokat. A 79. életévét taposó Dimény György, a ,,berecki katolikus megyebíró” elmondta, a lelkiekkel nincsen baj, kevéssel több a gond az anya­giakkal. Tavaly új kerítéssel vették körbe a temetőt, megjavították a plébánia telkén álló melléképületeket. Berecken jelentős erdővagyont, községi erdőt kell visszaszerezniük Bákótól, továbbá Vrancea megyétől is. Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár bemutatta már mondhatni nyomdakész kéziratát az értékes hely- és művelődéstörténeti, néprajzi adatokkal, melyek Bereckhez, annak egyházához, nemkülönben a Gábor Áron Alapítvány kuratóriumának közel tízesztendős tevékenységéhez kötődnek. Tibád Sándor dolgozik egy egyházi jellegű kéziraton, a székely plébániákról. Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy használható állapotba akarják hozni az épületet. A kultúrotthonban Balogh András fiával a Berecki Harangszó helyi kiadvány február–márciusi összevont számának szerkesztésén dolgozott, készítik a Berecki Harangszó évkönyvet is. /Kisgyörgy Zoltán: Emberek a végeken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

Színvonalas írásbeli dolgozatok, sok szép versmondás és versértelmezés, összegezte véleményét Kolozsváron az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny X. országos szakaszáról a magyarországi és erdélyi főiskolai, gimnáziumi tanárokból álló zsűri tagja. A hét végén befejeződött, három napos rendezvény a Kárpát-medencei, egyre bővülő anyanyelvi mozgalom része. A kolozsvári nyertesek közül többen vesznek majd részt áprilisban Győrben, a Kazinczy Ferenc vetélkedő döntőjén, magyarországi, délvidéki, kárpátaljai és felvidéki társaikkal. Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedőt a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diákja, Tusa Illyés Anna nyerte meg, a Szép magyar beszédben a kolozsvári, református kollégista Bessenyei Gedő István jeleskedett. A Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny IX.-X. osztályos kategóriájában Balogh Attila, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen líceum tanulója kapott első helyezést, a felsőbb osztályosok közül pedig Kelemen Csongor, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum diákja. A kolozsvári Georgius Aranka Társaság ebből az alkalomból tetszetős kiadvánnyal örvendeztette meg tagjait. /(Rostás-Péter Emese): Véget ért az Aranka György verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

“Kevés az olyan lelkipásztor, aki elődjének készít helyet a panteonban” – állapította meg Temesváron Bányai Ferenc belvárosi református lelkipásztor dr. Higyed Istvánról Szombati-Szabó István: Hátrahagyott írások című könyvének bemutatóján. A Református Nőszövetség és az Ormós Zsigmond Társaság szervezésében Pongrácz P. Mária ismertette dr. Higyed István lelkipásztor-író, egyház- és irodalomtörténeti kutató harmadik, Szombati-Szabó István műveit bemutató könyvét. A két verskötet (Szomorú szerelmes igric, 2002; Összegyűjtött versek, 2003) után a Hátrahagyott írások (Excelsior Art Könyvkiadó, Temesvár, 2005) az Erdélyi Helikon nemzedékéhez tartozó alkotó közírói, valláspolitikai írásaiból nyújt ízelítőt, és egy színdarabját publikálja. Szombati Szabó István. “A vallási kisebbségek Erdélyben” fejezet 134 panaszlevele az erdélyi egyházak és iskolák sérelmeiről, 1924-ben, valamint a román kormány válaszai hiteles dokumentumai az egyházak küzdelmeinek a nemzeti-kulturális megmaradásért. Közlésük újdonságszámba megy. /(Szekernyés): Higyed István harmadik könyvének bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma – 50 millió forintos beruházás keretében – az erdélyi Algyógyon üdülőt létesít szegény sorsú, elsősorban romániai és magyarországi gyermekek számára. Megvásároltak egy közművesített telket, az üdülő felépítéséhez támogatókat keresnek. A létesítményt alkalmanként 48-50 fő befogadására tervezik. Évente 320 szegény gyermek számára biztosítanának ingyenes üdültetést, egy hetes turnusokban július és augusztus folyamán. A településen elenyésző a magyar lakosok száma, a Gyermekbarátok Mozgalma kiváló kapcsolatot alakított ki a helyi román lakossággal. Az üdülő létrehozásához a Gyermekbarátok Mozgalma 6 millió forinttal és a szervezőmunkával járul hozzá,. A projekt megvalósításának anyagi támogatására a közhasznú Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma meghirdette a „Fogadd örökbe egy szegény gyerek ágyát!” akciót is. Egy ágy örökbefogadására 1000 euró támogatás felajánlását várják cégektől, civil közösségektől, magánszemélyektől. /Guther M. Ilona: Pax Gyermekbarát Üdülő létesül Algyógyon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Kolozsváron a nemrég visszaszolgáltatott Református Kollégium rendbetétele óriási anyagi erőfeszítést jelent. Az épületet részben sikerült felújítani, a további javítási munkálatok azonban társadalmi összefogást igényelnek. Az Apáczai Csere János Társaság felhívására a művésztársadalom reagált. A képzőművészek adományaiból értékes gyűjtemény került a kollégium birtokába, amelyből a múlt évben rendezett árverésen több munka is elkelt. A szervezők a megmaradt és új munkákkal kiegészített gyűjteményt ismét árverésen igyekeztek értékesíteni. Most azonban az előbbinél jóval kevesebb sikerrel. A rendezvényt Székely Árpád igazgató nyitotta meg. /N. J.: Kiállítás a Református Kollégiumban. Az árverés csupán szimbolikus volt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A szamosújvári 51-es számú Czetz János Cserkészcsapat huszonhárom kis cserkésze piros tojás festésre gyűlt össze, továbbá húsvéti üdvözleteket festettek, valamint tojástartókat is készítettek. A szamosújvári cserkészcsapat tagjai a város szegényeire is gondoltak. /Erkedi Csaba: Húsvétra készülnek a szamosújvári cserkészek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Március 22-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelbe utazott, tárgyalt Hans Gert Pötteringgel, az Európai Néppárt frakció vezetőjével. Az Európai Parlament április 12-13-án megvitatja a Románia és Bulgária uniós csatlakozásáról szóló jelentéseket. A csatlakozási szerződés április 25-i aláírásának előfeltétele, hogy a jelentéseket és azok jóváhagyását az európai honatyák többsége elfogadja. /Tariceanu Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

Március 22-én informális megbeszélést folytatott Bozóki András magyar kulturális miniszter román kollégájával, Monica Octavia Muscával Budapesten. Bozóki András hangsúlyozta, Magyarország érdekelt Románia mielőbbi EU-csatlakozásában. A román miniszter támogatásáról biztosította magyar kollégáját a sepsiszentgyörgyi fiókintézet megnyitását illetően. Musca fontosnak nevezte a román Gozsdu Manó szellemiségét ápoló magyar–román közalapítvány helyzetének rendezését. A román miniszter együttműködést kezdeményezett a romániai magyar műemlékek megóvása és restaurálása érdekében, és ígéretet tett arra, hogy azokról a közeljövőben listát állítanak össze. /Informális megbeszélés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./

Az árvíz sújtotta magyarlakta települések helyzetéről kért tájékoztatást Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ-es tanácselnökök és prefektusok tájékoztatójából kiderült, hogy a Maros, Olt és Szamos völgyében tapasztalhatók a legveszélyesebb áradások. Hargita megyében mintegy 16 településén lakóházak, gazdasági épületek, szántóföldek és kaszálók kerültek víz alá. Hasonló a helyzet Beszterce-Naszód és Kolozs megyében is. A legkritikusabb állapotok Maros megyében alakultak ki, ahol a Kutyfalva községhez tartozó Marosdátos falu 162 lakóházát és 400 lakóját elszigetelte a külvilágtól az áradás. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Erdély árvízsújtotta területein továbbra is Fehér megyében a legsúlyosabb a helyzet. Több mint 700 hektár szántó, legelő és kaszáló állt víz alatt, és sok megyei, illetve községi út járhatatlan. A Maros menti települések közül Miriszlón, Nagyenyeden, Felsőgáldon és Székelykocsárdon is súlyos a helyzet. /Riadókészültség Fehér megyében. Több mint 700 hektár terület víz alatt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

A múlt héten a honatyák számára bemutatott kisebbségi törvénytervezet és a belőle kivonatolt – a Krónikában meg a Háromszékben közölt – sűrítmény a teljes szövegismeret hiányában széles körű vitát nem válthatott ki, de markánsabb állásfoglalást indukált több esetben. A törvénytervezet szövege március 22-ig csak román nyelven volt hozzáférhető. A legvehemensebb tiltakozást a választási törvényből a tervezetbe majdnem szó szerint átemelt szöveg váltotta ki, amely szerint a jelenlegi parlamenti pártok kivételezett helyzetbe kerülnek, a valaha is parlamenti képviseletre törekvőknek szinte lehetetlenné válna a parlamenti bejutás. Az RMDSZ esetében a parlamentben már benn lévő pártok előjogainak törvénybe emelését – a tervezetet megfogalmazók érvelése szerint – az egységes fellépés és a parlamenti bejutás küszöbének elérhetősége indokolja. Érthetetlen a tervezetben a ,,sajtókiadványok, közszolgálati szerkesztőségek, műsorok, részlegek létrehozása a közszolgálati rádióval és tévével együttműködve” és ,,a kisebbségek nyelvén működő szerkesztőségek vezetőinek kinevezése, illetve leváltása” passzus. A leglényegesebb ellenvetéseket magának a ,,kulturális autonómiának” a felemás, nem értelmezhető megjelenítése váltotta ki. Kár, hogy elmaradt a már létező autonómiatervek készítőivel az egyeztetés, jegyezte meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Jaj a kisebbségek kisebbségeinek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről fejtették ki többen véleményüket. Bakk Miklós politológusnak komoly fenntartásai vannak a törvénytervezettel kapcsolatban. Fontos, hogy a tervezet a kisebbségeket államalkotó tényezőként is meghatározza, kérdés, hogyan viszonyul majd ehhez a román parlament, hiszen ez egy alkotmánymódosító javaslat. A kisebbségi szervezetek jogállását és a kulturális autonómia intézményi keretét szabályozó rész kevésbé sikerült. A kisebbségi szervezetek definíciójánál mértéken felül privilegizálja a már parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteket. Itt olyan előírások beemeléséről van szó, amelyeket több európai szervezet is kifogásolt. A törvény hiányossága, hogy nem szabja meg, kik a választások résztvevői. A tervezet megerősíti a Romániában kialakult kisebbségpolitikai rendszert: a román politikai elit a kisebbségekkel kapcsolatos politikai feladatok egy részét a parlamentben képviselettel rendelkező szervezetekre bízza. A kulturális autonómiáról szólva úgy tűnik, az RMDSZ már első lépésben alája kínál a lehetőségeknek. Nagyon rossz, hogy nem történt egyeztetés az EMNT személyi elvű autonómiatervezetét benyújtó politikusokkal, ez azt a gyanút erősíti, hogy a korábban már megszerzett pozíciók közjogi biztosítékokkal való ellátására kerül sor. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor: bő­víteni kellene és nagyobb ha­táskörrel felruházni azokat az intézményeket, amelyek a kulturális autonómia megvalósítását cé­lozzák. Kötelezni kell az államot a létrehozandó intézmények finanszírozására, másképp ugyanis nem tudnak majd működni. A szenátor szerint kulturális autonómia keretében egy kisebbséget egyetlen reprezentatív szervezetnek kell képviselnie. Kiss Jenő, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke: Határozottabban és többet kell kérnie az RMDSZ-nek, mert ha most nem kér, akkor az esélyei rosszabbodnak. A tervezet túl nagy hatalmat biztosít az RMDSZ-nek. Nagy hibának tartja, hogy hiányoznak a garanciák. Gazda Zoltán, az MPSZ háromszéki elnöke: Az MPSZ székek közötti egyeztetőtanácsa szerint annyira elhibázott ez a törvénytervezet, hogy ezen javítani nem lehet, teljesen új törvényt kell alkotni, tekintettel arra, hogy a területi autonómia lehetőségként sem szerepel. Úgy látják, hogy a tervezet, amelynek a kisebbségek jogáról kellene szólnia, diszk­riminatív és nemzetellenes. Megfogalmazták a módosító javaslatokat. Nagyon szűk határidőt szabtak egy ilyen kulcsfontosságú törvény véleményezésére. /Farkas Réka: Lesz-e ebből autonómia? (Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Magyarellenesség vádjával feljelentette Patrubány Miklós az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökét, Asztalos Csabát. Patrubány a Transindex “Magyar és román rasszista felhangok: a hatóság visszavág” című összeállításában idézett Asztalos-álláspont, illetve a Szabadságnak adott egyik interjúja miatt vádolja a tanács elnökét. Asztalos Csaba Patrubány “én nem tudom, hogy Eörsi Mátyás zsidó vagy nem zsidó” kezdetű nyilatkozata kapcsán állapította meg, hogy az MVSZ elnökének kijelentése sértő egy közösség méltóságára nézve. Asztalos Csaba tájékoztatta a Transindexet, hogy a feljelentés már megtörtént, az eljárás a tanács szabályzata szerint végigjárja a maga útját. Az ügy a kollégium elé kerül, de a március 29-én tartott ülésen Asztalos nem fog részt venni. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./