Rendőrségi Szemle címmel jelent meg a Hargita Megyei Rendőr-parancsnokságnak magyar nyelvű kiadványa. A nyolc oldalas színes újság első magyar nyelvű számában, több intézmény vezetőjének, valamint az egyházi vezetők köszöntői olvashatók, amelyeket a rendőrség napja alkalmából küldtek a parancsnokságnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Március 25-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában három biológia témájú szakkönyvet mutattak be. Markó Bálint, az EME Természettudományi Szakosztályának elnöke kiemelte, ritkaság magyar nyelven egyszerre ennyi új kiváló tudományos kötettel, egyetemi jegyzettel szembesülni. Fodorpataki László A növények fotoszintézise című könyvében a szerző a szakirodalmat kiegészítette saját kutatásából eredő ismereteivel. Bartók Katalin A növénykórtan alapjai hézagpótló könyv, melyből a kiadó utánnyomásra kényszerült. Kiss Szidónia Humángenetika című kötete főleg pszichológus és pedagógus egyetemi hallgatók számára készült. /Ö. I. B.: Három új biológiakönyv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Frunda György szenátor a román felsőház március 29-i ülésén politikai nyilatkozatában valótlannak nevezte Ion Iliescu volt államelnök marosvásárhelyi látogatása alkalmából tett nyilatkozatát, melyben a helybeli magyarokat, a helybeli magyar közösséget hibáztatta az 1990 márciusi eseményekért. Iliescunak államelnöki minőségében ugyanis pontos tudomása volt a tragédiát kiváltó tényezőkről, s most, 15 év multán is történelemhamisításra tett kísérletet. A Securitate tagjai ekkor veszélyeztetve érezték nem csak munkahelyüket, de személyes szabadságukat is. 1990 elején mind gyakrabban jelentek meg újságcikkek Erdély elvesztésének a veszélyéről, az erdélyi szakadár törekvésekről. Marosvásárhelyen előkerültek olyan, regáti lapokban megjelent újságcikkek, amelyek arról számoltak be, hogy „a marosvásárhelyi prefektúrán és a városházán magyar zászló lengedez”, hogy „a magyarok a román fejekkel fociznak Marosvásárhely utcáin”. Hazugságok voltak ezek, de megtették a hatásukat. Március 19-én megtévesztett, leitatott embereket vitték Marosvásárhely központjába bunkósbotokkal, fejszékkel felszerelkezve és szétverték „az erdélyi szakadár központok” egyikét. Akkor kérték Ion Iliescu elnököt, hogy jöjjön Marosvásárhelyre. Nem jött. A marosvásárhelyi események után újra életre hívták a Securitatét, újabb nevén a Román Hírszerző Szolgálatot, s a szekusok zömükben átmentek az új szervezetbe. /Frunda György Iliescu nyilatkozatáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Elsöprő arányban támogatta Románia és Bulgária EU-csatlakozási szerződésének aláírását és 2007-es csatlakozását március 30-án az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága, de határozatot fogadott el, sürgetve, hogy a két ország tényleges belépéséig még legyen beleszólása a csatlakozási folyamat ellenőrzésébe. Az EP jóváhagyása április 13-án lesz végleges, amikor a plenáris ülés is megszavazza a határozatokat. /Az EP külügyi bizottsága jóváhagyta Románia és Bulgária 2007-es EU-csatlakozását. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

Március 31-én a kormány elé terjesztik a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, de az egyeztetések a leendő jogszabály tökéletesítése érdekében a tervezet benyújtása után is folytatódnak – döntötte el március 30-án az RMDSZ és a többi nemzeti kisebbség képviselője a kormánynál lezajlott egyeztető tanácskozáson. A nem magyar nemzeti kisebbségek még nem fejtették ki nyilvánosan álláspontjukat a tervezettel kapcsolatban. Március 30-án érkezett az erdélyi protestáns egyházfők intő nyilatkozata a szerkesztőségbe is. Markó Béla szövetségi elnöknek címzett nyílt levelükben, a püspökök azon véleményüknek adtak hangot, miszerint nem célszerű jelen formájában a parlament elé terjeszteni a tervezetet, hiszen ezt nem előzte meg széleskörű szakmai és társadalmi vita. A nyílt levelet aláíró négy püspök úgy ítéli meg, hogy a dokumentum több tekintetben is visszalépés az 1993-ban elkészített, a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezethez képest, mert nem tesz különbséget az autonóm nemzeti közösségek és a nemzeti kisebbségek között. Ugyanakkor nem ismeri el az egyházak és civil szféra szerepét kisebbségi közösségeink fennmaradásában. Az aláírók szerint „a törvénytervezet súlyos demokrácia deficitet statuál azzal, hogy a reprezentativitás kérdését a politikai monopóliumra törekvés szándékának rendeli alá, amikor a kisebbségi politikai szervezetek bejegyzési kötelezettségeit rögzíti.” A püspökök szerint az autonómiatanácsot a belső választásokon elért eredmények alapján, tehát nem csak a belső választásokat megnyert szervezet képviselőiből kellene összeállítani. Hiányolják, hogy a tervezet nem tartalmazza a nemzetiségek önálló állami egyetem alapítási jogát, valamint az állami támogatást ezek, illetve a felekezeti oktatási intézmények számára. Az Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus, Pap Géza református, Szabó Árpád unitárius és Tőkés László református püspökök által aláírt dokumentum szerint a tervezetnek a magyar nemzeti közösség számára valódi megoldásokat kell tartalmaznia. Kolumbán Gábor, egyetemi tanár (Sapientia) véleménye szerint, amennyiben a törvény jelenlegi formájában elfogadást nyer, ez csakis az RMDSZ egyeduralomra törekvését szolgálná, szervesen folytatná a klientúra építés eddigi gyakorlatát. A Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdemenyezés RMDSZ-platform szerint a kisebbségi törvény-tervezet munkapéldánya jóval alatta marad a szórványban, illetve számbeli kisebbségben élő nem román nemzeti közösségei folyamatos asszimilálását bár lelassító, megmaradását elemi szinten biztosító nyugat- és közép-európai követelményeknek. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője megjegyezte: pozitívum, hogy mielőtt a dokumentum előterjesztésre került volna, az RMDSZ vitára bocsátotta a tervezetet. Ez viszont nem mondható el azokról az autonómiastatútumokról, amelyek az elmúlt években benyújtottak a parlamentben. Markó szerint az RMDSZ egyetért azzal, hogy mellőzzék azt a diszkriminatív kitételt, miszerint csak azon kisebbségi szervezetek számára kötelező a bejegyzési kritériumoknak eleget tenni, amelyeknek nincs parlamenti képviseletük. A törvénytervezet úgy módosult, hogy minden kisebbségi szervezet, tehát az RMDSZ is köteles újra bejegyeztetni magát. Az RMDSZ felvállalta azt a javaslatot is, hogy alkalmazzák a nemzeti közösségek fogalmát a törvényben, azzal a megjegyzéssel, hogy ott, ahol a törvény a nemzetközi jogi értelemben vett kisebbségekről beszél, ezt a terminológiát használja továbbra is, de ott, ahol közösségi jogérvényesítésről van szó, a közösségi kifejezés hangsúlyosan szerepeljen. /Sz. K.: Ma terjesztik a kormány elé a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Március 30-án befejezték az RMDSZ megbízott képviselői a kisebbségi törvénytervezet módosítását. A beérkezett javaslatok jelentős részét figyelembe vették, sokat gazdagodott a jogszabály – állította Márton Árpád képviselő. Viták még lesznek, de a módosított változat március 31-én a kormány asztalára kerül, és várhatóan április 14-én fogadja el a kabinet. Az Országos Kisebbségi Tanács háromórás vita során elemezte a kisebbségi törvényt és ennek módosításait. Várhatóan jövő héten a Kisebbségi Tanács jogi bizottsága ismét napirendre tűzi a tervezetet, jelezte Márton Árpád. Márton Árpád szerint a sokak által diszkriminatívnak nevezett akadályokat kiiktatták, sikerült megteremteniük az esélyegyenlőséget. A képviselő szerint a törvény új változatába bekerült az SZNT észrevételei közül néhány, és figyelembe vették Toró T. Tibor javaslatainak egy részét is. /Farkas Réka: Jobb vagy rosszabb? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége vezetője bejelentette, hogy újabb népszavazás kiírásáért aláírásgyűjtésbe kezdenek a kettős állampolgárság ügyében, közben az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői Mádl Ferencet arra kérték, nyújtson be törvénytervezetet annak érdekében, hogy a határon túli magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozatában kijelentette: az erdélyi magyar történelmi egyházak tovább folytatják küzdelmüket a kettős állampolgárság megvalósítása érdekében. /Egyházak kérése Mádlhoz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Az utóbbi években Románia-szerte megnőtt az érdeklődés a demográfiai vizsgálatok iránt. A 2002-es népszámlálás 21 680 974 állandó lakost mutatott ki, ami több mint 1,1 millióval kevesebb, mint 1992-ben volt. A magyar népesség fogyását az elvándorlás, illetve a negatív népmozgalmi egyenleg eredményezte. A 2002-es népszámlálás szerint 1 431 807 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ami mintegy 193 000 fővel kevesebb a tíz évvel azelőtti értéknél. A magyar népesség fogyása 11,8 százalékos volt, szemben az országosan tapasztalható 4,9 százalékkal. A csökkenés Hunyad és Krassó-Szörény megyékben volt a legnagyobb: 1992-hez képest 25 százalékos. Minél nagyobb a magyarságon belül a városlakók aránya, annál nagyobb mértékű volt a két népszámlálás közötti fogyás; másrészt, minél magasabb a magyarság aránya a megyén belül, a fogyás annál kisebb mértékű volt. Vagyis a népességcsökkenés leginkább a városias, illetve a szórványterületeket érintette. A születések és halálozások számát a román hatóságok regisztrálják nemzetiségek szerint is, de az ezzel kapcsolatos adatokat a második világháborút követően nem tették közzé. Az utóbbi években lezajlott kutatások e tekintetben áttörést hoztak, megvásárolták ugyanis az 1992–2002 közötti periódusra a nemzetiségi bontású születési, halálozási és házasságkötési adatokat. A két népszámlálás /1992 és 2002/ között az erdélyi magyarság természetes népmozgalmi vesztesége elérte a 100 ezer főt. Az 1987 és 1991 közötti elvándorlási és menekülthullám, amelynek során kb. 100 ezer magyar hagyta el az országot, illetve az ezt követő kisebb mértékű, de folyamatos elvándorlás (1992–2002 között kb. 70–95 000 fő) amellett, hogy közvetlen veszteségként jelentkezett, nagymértékben hozzájárult a népesség fokozódó elöregedéséhez. Az asszimilációs veszteség abból adódik, hogy „magyar nőknek román gyermekei születnek”, írta Szilágyi N. Sándor, vizsgálatai alapján. Az asszimilációt elsősorban a vegyes házasságokhoz köthetjük. Ez kb. évi 7–12 000 fős vesztesége jelent. /Kiss Tamás szociológus: A népességfogyás általános tendenciái az erdélyi magyarság körében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szorosabb kapcsolatot szeretne ápolni a Bihar megyei és a partiumi önkormányzatokkal, ezért első lépésként március 29-re tanácskozásra hívta 35 magyarlakta bihari település polgármesterét, alpolgármesterét. Az önkormányzati vezetők megjelentek Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok, érmihályfalvi polgármester invitációjára. Tőkés László elmondta: az egyház fokozott közéleti szerepvállalása indította az első találkozó megszervezésére. Határozattervezetet dolgoztak ki a további együttmunkálkodásra, várhatóan májusban Érmihályfalván partiumi egyházi önkormányzati találkozó lesz, amelyre Partium valamennyi önkormányzati vezetőjét meghívják. /(Lakatos Balla Tünde): Önkormányzati tanácskozás a református püspökségen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban címmel, április 4-5. között, kétnapos konferenciát tartanak Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A jelzett témakörben végzett kutatások erdélyi vezetője, Bíró A. Zoltán, a KAM regionális és Antropológiai Kutatások Központjának igazgatója elmondta, hogy hároméves kutatási programról van szó, amelyet Berényi Dénes akadémikus, professzor vezetett. Ebben a programban, minden olyan országból részt vettek kutatók, ahol kisebbségben magyarok élnek, és amely országokba oktatási, kutatási, fejlesztési támogatás irányult. Ez a konferencia ennek a hároméves kutatási programnak az eredményeit mutatja be. A programban egy komplex kutatási módszertan alapján készültek a felmérések. Átfogó statisztikai összegzés is készült az 1990–2000 közötti időszak magyarországi támogatásairól, ezt Egyed Albert /Budapest/ végezte. Szociológiai kutatás készült a DOMUS programról, amely 1-3 hónapos magyarországi szakmai utakat tesz lehetővé. A kutatásjellegű támogatások nagyon jelentősnek bizonyultak, és ezek a személyekre vagy intézményekre szabott kutatási pénzek nagyon nagy szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar tudományban jelentős szakmai eredmények születtek. A 2000-ig terjedő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a legnagyobb eredmény a magyarországi időszaki részképzéseknél várható. /Daczó Dénes: Mennyire voltak gyümölcsözőek a támogatások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

A kovásznai tanács napirendjén szerepel egy terület odaítélése az ortodox egyháznak. Hogy mekkora területről van szó, és milyen célra kérte az egyház, erre nincs adat, így az RMDSZ frakciója nem tudott konkrét álláspontot kialakítani. Kiszivárgott információk szerint az ortodox egyház olyan területet szeretne megszerezni templomépítésre, amelyre a Pitroff család is igényt tart. /(bodor): Az ortodox egyház újabb templomot építene (Kovászna) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./

A Földes-ügy visszhangjával kapcsolatban Demény Péter megjegyezte: „Az ember csak kapkodja a fejét a Stefano Bottoni tanulmányára érkezett reakciókat olvasva.” Szabédi László és Hajdu Győző. Az erdélyi magyarság e két legenda mögé bújik.” Az egyik az Abszolút Pozitív, a másik az Abszolút Negatív, az erdélyi magyarság kettejük közé helyezte el magát. Demény szerint egy egész nemzet lapít és hallgat. Akik beszélnek, őszintén bevallják – mások bűneit. /Demény Péter: A lánc meg a szemek. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 31./

Sipos Gábor 1990-es írásával szól hozzá a Földes-ügyhöz, ezt az írását akkor nem közölte a kolozsvári Szabadság napilap. Kántor Lajos a Szabadság 1990. január 4-i számában a „tiszták” vádaskodását hallva megkérdezte, hogyan maradhattak tiszták egy mocskos korban? Úgy, felelte Sipos Gábor, hogy a Duna-csatornában dolgoztak, börtönben éheztek. „Tiszták” a kuláklistával nyomorított földművesek, a főnököknek alávetett munkások, a belső emigrációba vonult értelmiségiek. /Sipos Gábor: Hol voltak a „tiszták”? = A Hét (Marosvásárhely), márc. 31./

Ötvenkilenc éve, 1946-ban húzták föl először a függönyt, csendült föl az első szó a színpadon Marosvásárhelyen. Akkor egy város fogott össze, hogy színháza legyen. Színházi Lyukasórát szervezett március 29-én Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság a Kultúrpalotában. A Színházi Világnap alkalmából a színház volt a téma: az egykori, legendás Székely Színház. Kárp György színművész üdvözölte a Lyukasórán megjelent egykori kollegákat a Székely Színházból: Szabó Ducit, Mende Gabyt, Székely M. Évát. /Nagy Botond: Emlékhozók szelleme. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

Nagyszentmiklóson Bartók Béla születésnapja, március 25-e tiszteletére a szülővárosban immár hagyományosan megtartott Bartók Nap rendezvényei a világhírű zeneszerző köztéri szobránál kezdődtek. Toró T. Tibor parlamenti képviselő méltatta az esemény jelentőségét, fellépett a Pro Amicitia fúvószenekar és a Bartók Béla Énekkar. Megkoszorúzták a Jecza Péter készítette Bartók-szobrot. Az évfordulóra elkészült a Nákó-kastélyban berendezett Bartók Béla-emlékkiállítás felújítása. A hangversenyt Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke vezette. /(Szekernyés Irén): Bartók nagyságához méltón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

Április 11-én, József Attila századik születésnapján ér véget a Dévai Eminescu–Petőfi Iskolában a Minden nap egy vers című irodalmi főhajtás a költő emléke előtt. Deák Piroska tanárnő kezdeményezésére február elseje óta az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályokban minden magyaróra egy József Attila-vers bemutatásával kezdődik. Így a több mint két hónapig tartó megemlékezés során 127 vers hangzik el az iskola falai között. /József Attila-emlékév. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

A dévai helytörténeti kör folytatta az erdélyi nagyasszonyokról elkezdett előadássorozatot. Deák Piroska tanárnő ezúttal az aradi származású, Hunyad megyében is élt legendás nagyasszonyról, a szabadságharc ruszkabányai hősnőjéről, Maderspach Károlynéról tartott előadást. Az előadó, aki részt vett a ruszkabányai jubileumi emlékünnepségen, most beszélt a Ruszka-hegység bányavidékének fejlődéséről, valamint a Maderspachék bánya- és vasműtársulatáról. /Schreiber István: Előadás a szabadságharc legendás nagyasszonyáról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

Érdekes első világháborús leletanyagra bukkantak a nagyváradi várban, amikor a XVIII. századi besorozó központ épületének tetőszerkezetét javították. A mennyezetbe szalma közé ékelve leltek rá a várban 1914-1918 között állomásozó 70-es számú gyalogsági ezred nyilvántartására. Azóta rendszerezték a leletanyagot – tájékoztatott Dumitru Noane történész, várgondnok. A német nyelvű iratok a besorozások, dezertálások, sebesülések, szabadságolások krónikái. A korabeli kaszárnyai élet apróbb kellékei, régi térképek, kitüntetések is kikerültek a törmelékből. Kiderült: valószínűleg évtizedekkel később tetőszigetelőként használták föl az iratokat. /(Lakatos Balla Tünde): Hadtörténet mennyezetbe zárva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Elhunyt Pusztai Kálmán /Kolozsvár, 1944. jún. 7. – Kolozsvár, 2005. márc. 27./ páratlan hivatástudattal rendelkező professzor. 1966 óta tanított az egyetemen, 1992 óta egyetemi tanár, nyolc éven át volt a Számítástechnikai és Automatizálási Kar dékánja, és utolsó pillanatig vezette a számítástechnikai katedrát. Az oktatásnak és a kutatásnak szentelte életét. Szakkönyvei és egyetemi jegyzetei jelentek meg magyarul és románul. /Dr. Radu Munteanu professzor, mérnök, a Kolozsvári Műszaki Egyetem rektora: In memoriam Pusztai Kálmán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Megjelent a Magiszter /Csíkszereda/, a pedagógusok szakmai-módszertani folyóiratának új száma. Drámapedagógia az iskolában címmel Rusz Csilla közöl írást, Orosz Pál József az egyházzenéről ír. Az Örökség rovatban Az iskolai neveléssel kapcsolatos kérdések az Erdélyi Iskolában, valamint Magyar neveléstörténeti kronológia, különös tekintettel Erdélyre címmel közölnek írásokat. /Megjelent a Magiszter. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./

A népességfogyást vizsgálta Kiss Tamás. A termékenység csökkenése folytatódott 1966-ig. Ekkorra a termékenység országosan 1,9-re csökkent, a magyarok termékenységi együtthatója 1,7 körül mozgott. 1966-ban Romániában a kommunista hatalom betiltotta a művi abortuszt. Ezt követően, a termékenység országosan 3,7-es, a magyarok vonatkozásában pedig 2,8–2,9-es értékre növekedett. Az 1989 utáni első néhány évben a termékenység majd 40 százalékkal esett vissza, és 1,2–1,3-as átlagos gyermekszám körül stabilizálódott. Az 1990-es fordulatot követően a fiatal párok demográfiai viselkedése megváltozott: nem vállaltak gyermeket, vagy halasztották a gyermekvállalást. /Kiss Tamás szociológus: Miért csökken az erdélyi magyarok termékenysége? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Előző részek: Kiss Tamás szociológus: Az erdélyi magyarságot érintő természetes népmozgalmi folyamatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Kiss Tamás szociológus: A népességfogyás általános tendenciái az erdélyi magyarság körében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

A Trianon filmmel kapcsolatban az új kormány tagja, Mona Musca művelődési miniszter asszony intézkedett, járjanak el a filmmel kapcsolatban. A miniszter asszony elmondta, figyelmeztették. Hajdu Győző volt, aki a feljelentést tette, ő volt a figyelmeztető. Van-e olyan helyzet Európában, tette fel a kérdést Bodó Barna, mint ami itt történt, az egyik oldalon a kultúrát a miniszter asszony feletteseként, miniszterelnök-helyettesként magyar felügyeli /Markó Béla/, a másik oldalon az állami költségvetésből támogatást kap lapkiadásra Hajdu Győző. Ha ma Romániában a magyarok képviselői kormányon lehetnek, akkor kinek kell olyan lap, amelyet Hajdu Győző szerkeszt? Ő és lapja semmit sem tett a román-magyar kapcsolatok ügyéért. Kérdés: a román kormány részére ki a partner, a magyar miniszter vagy a Ceuasescut is kiszolgáló csatlós? /Bodó Barna: A kultúra csatlósai és csapdái. = Irodalmi Jelen (Arad), márc./

A magyar kormány visszautasít. Még nem jutott odáig, hogy tiltakozzék, de visszautasítja Iliescu kijelentését, amely szerint a magyarok felelősek a marosvásárhelyi fekete márciusért. A jelenlegi MSZP–SZDSZ kormány, mint ahogy elődje, az 1994 és 1998 közötti koalíció sem arról nevezetes, hogy tiltakozott volna. Ezzel próbálja magát tisztára mosni a népszavazás miatt. Ion Iliescu 1959 februárjában – akkor még IMSZ főtitkárként – Ceausescuval együtt személyesen részt vett a Bolyai Egyetem felszámolásában; 1990 januárjában a magyar iskolák újralétesülésekor erdélyi „szeparatista tendenciákról” beszélt. Amikor 1990-ben a Bolyai Egyetem újraindítását szorgalmazó Bolyai Társaság küldöttsége fölkereste őt, az akkor elnökjelölt politikus elutasította kérésüket. A marosvásárhelyi pogrommal kapcsolatban Iliescu volt elnök ma is úgy látja, hogy az „esemény” egyenes következménye volt annak, ahogyan a magyarok március 15-ét ünnepelték. /Asztalos Lajos: A fekete március és Iliescu szemüvege. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Alaptalan a magyar kormány felháborodása, amelyben visszautasítja Ion Iliescu kijelentését a 15 évvel ezelőtti marosvásárhelyi véres eseményekről – áll a volt államfő irodájának sajtóközleményében. Néhány napja Ion Iliescu egy marosvásárhelyi sajtóértekezleten kijelentette: visszautasítja azokat a vádakat, miszerint őt is felelősség terhelné a „fekete márciusért”, mivel nem volt hajlandó személyesen is részt venni a magyarok és románok közti konfliktus csillapításában. Úgy vélekedett, a 15 évvel ezelőtti tragikus eseményekért csakis a magyarok a felelősek. Ezt a kijelentést utasította vissza a magyar kormány, és hasonló szellemben szólalt fel az üggyel kapcsolatban Frunda György is a szenátusban. Iliescu, a volt államfő sajnálatát fejezte ki a 15 évvel ezelőtti tragikus eseményekért, de nem hajlandó vállalni a „szolgálatos bűnös” szerepét mindenért, ami mandátuma alatt Romániában történt. /Iliescu visszautasít. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Fennakadhat a Diszkriminációellenes Tanács szűrőjén az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet, nyilatkozott Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Az államtitkár szerint el lehet kerülni a diszkriminációt, ha a törvényalkotó követi a Velencei Bizottságnak a tavalyi választási törvények kisebbségi fejezetével kapcsolatos 2004/300-as számú véleményezését. A törvénynek nem szabad különbséget tennie a parlamenten kívüli és a parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek között. A Magyar Polgári Szövetség elnöksége szerint határozott lépést kell tenni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseinek megvalósítása érdekében. Az MPSZ leszögezte: közösen jobb törvényt tudnak készíteni. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár leszögezte, a beküldött véleményekből kiderült, a romániai magyar közösségen belül egyetértés van abban, hogy a reprezentativitási kritériumoknak létezniük kell. /Gazda Árpád: Asztalos bekeményít. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

Átlagosan 5 százalékkal drágul a benzin, a villamos energia, a földgáz, a személygépkocsi, a dohányáru, az alkohol, a fotó- és video-felszerelés, az arany ékszer és még sok minden más is, mert jelentősen – körülbelül 13,5 százalékkal – növekszik az árukban foglalt luxusadó. Április elsejétől egész sor áfa-kedvezmény is megszűnik, s a gyógyszer, a sajtó, a könyvek és a kulturális előadások kivételével mindenre, még a kábeltelevízióra is 19 százalékos áfát kell majd fizetni. A hőenergia ára április elsejétől 12 százalékkal nő. A Rompetrol és a Petrom olajtársaság bejelentette, hogy literenként 2000 lejjel drágítja a gázolajat. Július elsejétől újabb áremelési hullámra kell számítani. /Mától szinte minden drágul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Kolozsvár belvárosában húsvétkor, vasárnapról hétfőre virradóan két fiatal fiú lépett ki az egyik belvárosi magyar bár ajtaján, s amíg egyikük taxiért intett, ismeretlen tizenévesek támadták meg a gyanútlanul várakozó, 24 éves S. P.-t. Szitkokat szórtak rá, tudtára adták, hogy azért jár pórul, mert magyar az anyanyelve, hátulról fejbe szúrták, majd elszaladtak. A fiatalt súlyos vérveszteséggel szállították a sürgősségre, az mentette meg, hogy lófarokba fogott haja részben felfogta a vágószerszámot. Egyre gyakrabban ér szóbeli vagy tettlegességig fajuló támadás kolozsvári magyarokat pusztán azért, mert magyarok. A látszatbéke megőrzéséért nem kerülnek nyilvánosságra ezek az esetek. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke közölte, az áldozat, de a nemzeti önérzetükben sértettek is panaszt tehetnek. Asztalos Csaba szerint elsősorban a roma kisebbséget éri diszkrimináció, a magyarellenes megnyilvánulások elenyészőek. „A múlt héten Nagyváradon, azelőtt Marosvásárhelyen volt egy-egy esetünk” – mondta. Adrian Marian rendőr-főfelügyelő az ügyészségre irányította az újságírót, mivelhogy valószínűleg gyilkossági kísérletről van szó. Az ügyészségre viszont „nem érkezett” meg az ügy. /Farkas Imola, Balázs Bence: Magyarnak lenni veszélyes. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ „Paste fericit, bozgorule!” (Boldog húsvétot, te hontalan!) Ezzel a felkiáltással támadt rá néhány nappal ezelőtt két fiatalember Kolozsváron a magyar nemzetiségű T. Z.-re, majd egyikük fejen szúrta őt. A 27 éves férfi éppen zárni akarta a főleg magyar egyetemisták által látogatott Mikó utcai szórakozóhelyet, miközben kollégája megpróbált leinteni egy taxit. – Azért kötöttek belém, mert magyarul beszéltem munkatársammal – emlékezett vissza a történtekre az áldozat. A tettesek után szaladtak, a közelben felbukkant két rendőr. A rendőrök valamennyiüket megállították, azonban amikor az áldozat megpróbálta elmondani, mi is történt, a járőrök azt ajánlották, menjenek mielőbb a sürgősségre. Eközben a két suhanc hangoztatta: nem ők voltak a tettesek. Az áldozat társával együtt tovább próbálta ismertetni a történteket, az egyik rendőr azonban „Menjenek már innen!” felszólítással durván ellökte T. Z. kollégáját. A két férfi ekkor elindult a közelben levő Mikó utcai sürgősségi kórház irányába, távozásukkor látták, amint a rendőrök tovább beszélgetnek a tettesekkel. „Nem állítottak ki jegyzőkönyvet, nem is hallgattak végig. Nem tudjuk, mi történt utána” – idézte fel az esetet az áldozat. A kolozsvári sürgősségen súlyos vérveszteséget állapítottak meg T. Z.-nél, majd helyben bevarrták a sebét. Az orvos úgy vélte, nem követett el vétséget, amikor a seb bevarrása után nem értesítette a hatóságokat. Arra a kérdésre, hogy szerepel-e nyilvántartásukban az eset, Adrian Marian rendőrségi szóvivője elmondta, tudnak az esetről, de részletekkel nem szolgálhat, mivel az iratcsomót már továbbították a kolozsvári ügyészségre. Violeta Treistaru ügyészségi szóvivő szerint hozzájuk nem továbbították azt. Oana Teoc bírósági szóvivő közölte, hozzájuk sem érkezett vádemelési javaslat a rendőrségről. Másodszori megkeresésre Adrian Marian rendőrségi szóvivő előző nyilatkozatához képest homlokegyenest mást mondott: biztos, hogy történt valami, kérdezte. Végül írásban kérte az újságíró kérdését. Marcel Bontidean kolozsvári rendőrparancsnok nem tudott a történtekről. „Ha lenne ilyen esetünk, tudnék róla” – tette hozzá a rendőrfőkapitány. /Bálint B. Eszter: Véres húsvét a Mikó utcában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

Március 30-án megszavazta az Európai Parlament Külügyi Bizottsága az úgynevezett Románia-jelentéseket. Ehhez nyújtott be módosító indítványt Gál Kinga /Fidesz/ képviselőasszony többek között a környezetvédelem (vizek tisztasága, Verespatak) és a magyar kisebbség védelme tárgyában, amelyek lényeges elemeit elfogadták. A kisebbségek helyzetének általános javítása terén kiegészítő intézkedéseket kell tenni a magyar kisebbség védelmének érdekében a szubszidiaritás és önkormányzatiság elveinek tiszteletben tartásával. /Gál Kinga módosító indítványainak sikere az EP-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

A romániai magyarság egységének fontosságát elsősorban az RMDSZ vezetői hangsúlyozták. Néhány hete Sepsiszentgyörgyön egy új RMDSZ-platform jelentkezett, a Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK). Március 11-én megkeresték a városi RMDSZ-irodát, információt kértek. Írásban választ azóta sem kaptak. Elkészítették a bejegyzéshez szükséges teljes dokumentációt. Kiderült, előbb tisztázniuk kell az Eckstein-féle Szabadelvű Körrel, engedélyezik-e a név használatát. Az RMDSZ-szabályzat sem ír elő ilyesmit. A választmányi ülésen Tóth Birtan Csaba és Tischler Ferenc ügyvezető elnök már azt is fontosnak tartotta, hogy törvényszéken jegyeztessék be az új platformot. Ez azonban csak pártok esetében indokolt, platformoknál nem. Az RMDSZ városi választmánya elnapolta a döntést. Az NSZK kezdeményezőiaz RMDSZ felső vezetőségéhez fordultak támogatásért. A javaslatok alapján arról született döntés, hogy több településre terjesszék ki platformjukat, és az április 2-i SZKT-n elnyerik a hivatalos bejegyzést. /Farkas Réka: Nyitott, de nem bárkinek (RMDSZ-tisztújítások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

Nagyváradon az Ady Endre Múzeumnak félszáz éve otthont adó Mülleráj kávéházat az ortodox püspökség tulajdonába helyezte az ítélőtábla. Az Ady-emlékházat működtető Körösvidéki Múzeum mostanáig a városi önkormányzattól bérelte a vármegyeháza előtti ingatlant. Március 31-én a Nagyváradi Ady Társaság tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben a magyar és román művelődési tárca, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ, a városi és megyei önkormányzat, a Magyar Írószövetség és minden jóérzésű magyar támogatását kérik az Ady-múzeum megmentésének érdekében. /(Lakatos Balla Tünde): Mülleráj nélkül maradhat az Ady Endre Emlékmúzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./