Az Apáczai Közalapítvány 2,5 millió forintos támogatást nyújtott az idei tanévre a Hunyad és Fehér megyei magyar tannyelvű oktatás megerősítésére. A pályázat gyakorlati részét a Szent Ferenc Alapítvány bonyolította le. Az idei a negyedik év, hogy e vidéken a Szent Ferenc Alapítvány bonyolítja le a pályázatot. A 2004–2005-ös tanévre két szórványmegyére kaptak összesen kettő és fél millió forintot. A megítélt támogatás arányosan oszlott meg mind a két megye között, mind a megyéken belül. A pályázatot eljuttatták valamennyi magyar tagozattal működő iskolába. A helytörténeti kirándulások esetében szinte 90%-ban fedezni tudták az igényléseket. /Gáspár-Barra Réka: A legsikeresebb oktatási pályázat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./

Tizedik alkalommal rendezte meg március 18-án az Erdélyi Múzeum–Egyesület (EME) a Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát Kolozsváron. Sok vendég előadótanár jelent meg Budapestről, Pécsről, Miskolcról, Szegedről, Kecskemétről, Gödöllőről, Pozsonyból, hogy ily módon is támogassa a műszaki tudományok kutatására és művelésére vállalkozó fiatal erdélyi magyarokat. Dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Dr. Gyenge Csaba EME-alelnök arról szólt, hogy az immár jubileumát ünneplő üléssorozat iránt évről évre nő az érdeklődés a Kárpát-medencében. A szervezők a tíz éve tartó rendezvénysorozat támogatásának elismeréseként oklevelet és emlékérmet nyújtottak át. /Ördög I. Béla: Fiatal műszakiak tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Március 18-án tartott közgyűlést Kolozsváron a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ). A Szabó Levente vezetésével zajlott találkozón mintegy félszáz államvizsgázott fiatal kutató, magiszteri hallgató, doktorandusz beszélte meg az őket foglalkoztató kérdéseket. A VI. RODOSZ-konferencián társadalomtudományi és közgazdasági szekcióüléseket is tartottak. /Ö. I. B.: VI. RODOSZ-konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Kolozsváron a Szent Mihály plébánia a képzőművészek kilakoltatását kérte a Szentegyház utcai galériából. A bíróság elismerte a római katolikus plébánia tulajdonjogát a Szentegyház utcai ingatlan fölött. Az egyház képviselői megkeresték a képzőművészek szövetségét, hogy írjanak alá egy bérleti szerződést, ezt azonban a szakmai szervezet vezetői megtagadták arra hivatkozva, hogy a Polgármesteri Hivatallal már létezik egy hasonló tárgyú szerződés. A Barabás Miklós Céh vezetői arra kérték Czirják Árpádot, tegye lehetővé, hogy még néhány évig, a polgármesteri hivatallal kötött szerződés lejártáig, az intézmény használhassa a kiállító helyiségeket. A levélhez a kezdeményezők több mint hetven, a szövetség kolozsvári fiókjához tartozó magyar képzőművész nevét és lakáscímét tartalmazó jegyzéket is csatoltak. /B. T.: Ellenzi a kilakoltatást a Barabás Miklós Céh. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Kolozsváron a Református Kollégium dísztermében árveréssel egybekötött kiállítás nyílt a képzőművészek adományaiból, a cél a kollégium támogatása. /Szőcsné Márton Ráchel, az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagja: Egy kiállítás margójára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

A Pro Cantus Egyesület a múlt hét végén szervezte meg a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok XI., a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek V. találkozóját Kézdivásár­helyen. Idén a világi énekkarok és az egyházi kórusok külön-külön mutatkoztak be, a kantai római katolikus műemlék templomban két nap alatt tizenhat együttesben több mint négyszáz kórustag énekelt. /Iochom István: Felső-háromszéki templomi kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

A Kalotaszeg folyóirat legutóbbi, január–februári számában dr. Rétvári László az erdélyi magyarságról és szállásterületéről, Boldizsár Zeyk Imre Kalotaszeg végvárairól írt. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Az Erdélyi Gazdasági Egylet (EGE), majd az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet (EMGE), illetve ezek későbbi jogutódja, az 1990-ben alakult Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) története elevenedik meg a nemrég megjelent könyv /Az EGE, EMGE, RMGE 150 éves története/ hasábjain, amely az erdélyi (magyar) gazdatársadalom elmúlt 150 évét tekinti át. A 2004-ben megjelent könyvet Farkas Zoltán szerkesztette. Kós Károly, Venczel József, Kacsó Sándor, Pap István, illetve a ma is aktív szerzők, Veress István, Takács Csaba, Benkő Samu, Csávossy György, Cseke Péter, Makkay József, Tibori Szabó Zoltán, és Farkas Zoltán írásai az erdélyi magyar gazdák történetének alapos elemzései. Tibori Szabó Zoltán írásában gróf Teleki Bélát mutatta be, Makkay József Pap Istvánra, a hazai magyar agrár szakírás egyik legnagyobb egyéniségére emlékezett. /Kovács Ferenc: Könyv az erdélyi magyar gazdatársadalom 150 éves történetéről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Beke Ernő kézdivásárhelyi gyűjtő évtizedek óta tartó gyűjtőmunkája most hozza meg gyümölcseit. Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhely­ről című, régi képeslapokat bemutató albuma sikertörténetnek bizonyult. A szerző új albumok kiadására készül. Gyűjteménye oly gazdag és oly sokrétű, hogy immár valóban egy egész nemzet, egy egész kultúra közfigyelmére érdemes. A sok-sok ezer összegyűjtött képeslapból most van előkészületben Kovász­na és Orbaiszék anyaga. /Magyari Lajos: A vállalkozás dicsérete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Váradi Péter Pál veszprémi agrármérnök, fotóművész és felesége, Lőwey Lilla történelem–magyar szakos tanárnő Erdély vidékéről képes kalauzt szerkesztettek. A Magyar Örökség-díjat idei 38. döntésük alkalmával a Sárospataki Református Kollégium, Csík Ferenc úszóbajnok (post mortem), Olofsson Károly bencés szerzetes, Fülei Szántó Endre nyelvtudós (post mortem), Borsa Gedeon bibliográfus és Zsögödi Nagy Imre festő-grafikus művész (post mortem) kitüntetésével együtt Váradi Péter Pálnak ítélték oda. Váradi Péter Pál 1968-ban Nagyváradról Moldvába kényszerült munkát vállalni, majd innen telepedett át Magyarországra 1972-ben. Feleségével, Lőwey Lillával készíti az Erdély – Székelyföld honismereti és irodalmi fotóalbum-sorozatot, amelynek napjainkig tizenkilenc kötete jelent meg. A Sepsiszentgyörgy és vidéke album megjelenését őszre tervezik, idén a könyvesstandokra kerül Sepsiszentgyörgy ké­pes krónikája, s ezzel párhuzamosan készül Sepsi­illyefalva honismereti képes könyve is. A házaspár Szováta közelében épített hétvégi háza is lehetségessé teszi a székelyföldi-erdélyi tartózkodásukat. Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Erdély-Székelyföld újkori képi-költészeti felfedezésében úttörő munkát végez. /Sylvester Lajos: Erdély újabb kori képes költészete (Váradi Péter Pál Magyar Örökség-díjas). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Nagy anyagi károkat okozott a hóolvadás: leginkább az Arad, Fehér, Kolozs, Brassó, Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Szeben, Dolj, Gorj, Mehedinti, és Valcea megyei háztartásokat sújtotta. Kolozs megyében 2500 hektár földterületet öntött el az ár. Désen 140 háztartást öntött el a víz. Szamosújváron 1500 hektár szántóföldet árasztott el a víz, Kackó községben pedig 250 hektár földterületet lepett el a megduzzadt patak. A vízfolyások több Kolozs megyei utat elárasztottak: továbbra sem lehet közlekedni Dés környékén és Szúnyogszegen. /J. L., K. O.: Erdély-szerte nagy károkat okoz az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az utóbbi évtizedek legnagyobb áradásával küzdöttek a hét végén a Hargita megyei települések. Az Olt és a Maros megáradt, termőföldeket, házakat öntött el. A Maros Gyergyóújfaluban 30, Csomafalván 20 háztáji gazdaságot öntött el, Maroshévízen közel egy kilométeres jégtorlasz képződött a folyón. Gyergyószárhegyen 50 lakásba és közel 1000 pincébe hatolt be a víz, sok esetben talajvízszivárgás következtében. Várhegyen 11 lakásba hatolt be a víz. Galócás és Maroshévíz között a 12-es országúton földcsuszamlás nehezítette a közlekedést. Maroshévízen kiöntött a Maros, 80 hektár termőföldet árasztva el, a város több utcáján is nehezen lehetett közlekedni. Kelemenpatak városrészben 20, Lunkányban szintén 20 háztáji gazdaság szenvedett árvízkárokat. A bajba jutott emberek nem kaptak számottevő segítséget a nehéz pillanatokban. Gyergyremetén 70 ház udvara és kertje, 35 hektár mezőgazdasági terület került víz alá. Csíkszentdomokoson 20 háztáji gazdaság, 35 pince és 30 kút szenvedte meg az áradást. Csíkszentkirályon 8 háztáji gazdaság és 20 hektár legelő szenvedett árvízkárokat, Szentimrén 4 háztáji gazdaságot, 60 hektár legelőt árasztott el a víz. Újszékelynél a Nagyküküllő szintje emelkedett meg. /Kovács Attila: Medrükből kilépett folyók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./ Hunyad megyében több mint 400 hektárnyi termőföldet és tizenkét falut öntött el a víz. Öt települést teljesen elzárt a külvilágtól és körülbelül 130 gazdaságot érintett az áradás. A legsúlyosabb gondokat Alvácán, Kőrösbányán, Blajeni, Toplica és Demszus településeken jelezték. /Tizenkét falut öntött el. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Szemetet és háztartási hulladékot hoz a Szamos Romániából. A megduzzadt folyó elárasztott egy romániai szeméttelepet, onnan sodorja a szemetet a víz. A román hatóságok azt mondják, nem tudják megállítani a hulladékot, a szennyezett árhullám éjfél körül ér Magyarországra. /Szemetet hoz a víz. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Nem jött létre a március 19-re tervezett találkozó Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés László püspök, az EMNT elnöke között, noha mindketten Marosvásárhelyen tartózkodtak, ahol a 15 évvel ezelőtti események évfordulójára rendezett megemlékezéseken vettek részt. /Nem került sor a Markó–Tőkés találkozóra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Tibori Szabó Zoltán beszélgetett Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. Az RMDSZ kellő súllyal rendelkezik a kormányban és a koalícióban, de az együttműködés nem felhőtlen, jellemezte a helyzetet Markó Béla. Nem látja értelmét az előrehozott választásoknak. – Az észak-erdélyi autópálya építése elkezdődött, az RMDSZ nem egyezne bele abba, hogy az autópálya-építést leállítsák.- A napokban arról beszélt a miniszterelnök, hogy új, átfogó törvényben kell ismét rendezni ezeknek az államosított ingatlanoknak a helyzetét. A kettős állampolgárságra vonatkozó tavaly decemberi népszavazás óta feszültség tapasztalható az anyaországi és az erdélyi magyarság között. Milyen módon képzeli el az RMDSZ ennek a feszültségnek a feloldását? – hangzott a kérdés. Markó a magyar nemzet kettészakítását veszélyes dolognak érzi. Cáfolta, hogy az RMDSZ tisztségviselői országos korrupciós botrányokban érintettek lennének. /Tibori Szabó Zoltán: Markó: Az erdélyi magyarság képviselője vagyok a kormányban Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

1990 „fekete márciusáról” emlékeztek meg március 19-én Marosvásárhelyen: a Bernády Házban az RMDSZ találkozott az akkori események áldozataival, este a Kultúrpalotában pedig Kincses Előd meghívottai idézték fel a véres napokat. Az RMDSZ meghívta azokat, akik 1990. március 19-én a Bolyaiak terén a szövetség akkori székházának padlásán rekedtek. A találkozón jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. E rendezvényre várták az akkori események áldozatainak – Gémes István, Csipor Antal, Kis Zoltán – leszármazottait, illetve a börtönt megjárt Cseresznyés Pált és Juhász Ilonát, valamint Sütő András írót. Ugyancsak Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében Kincses Elődnek, a márciusi események egyik főszereplőjének a meghívására Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza Múzeum igazgatója és Gabriel Andreescu, a bukaresti Emberi Jogok folyóirat igazgatója tartott előadást. A megemlékezésen részt vett Tőkés László püspök és Király Károly, az RMDSZ volt elnöke. Tizenöt évvel ezelőtt, Marosvásárhelyen, egy gyógyszertár bejáratán feltüntetett magyar felirat felbőszítette a román tömeget, amely március 16-án randalírozott a városban. Az események 19–20-án tetőztek, amikor a Görgény völgyéből behozott parasztok a város főterén Bolyai és Sütő András életét követelték. Az RMDSZ-székház padlásán rekedt akkor 78 személy. Annak ellenére, hogy a hatóságok biztonságos elvonulást ígértek számukra, fizikai bántalmazás árán hagyhatták el csak az épületet, Sütő András író elvesztette fél szemét. Március 20-án a város magyarságának békés tüntetését a főtéren román falvakból újból behozott, gyűlöletre buzdított csoportok zavarták meg, botokkal felfegyverkezve estek neki az atrocitások ellen tiltakozóknak. Markó Béla beszédében úgy vélte, 15 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen dőlt el, hogy az erdélyi magyarság politikai eszközökkel akarja jogait kivívni, ugyanakkor nem engedi magát erőszakkal elhallgattatni. 1990-ben ez volt a szándék: a román–magyar konfrontációt, egy a boszniai vagy koszovói példához hasonló útra terelni, amelyen a magyarság jogköveteléseit véres erőszakkal akarták eltiporni. A magyarságot nem lehetett olyan útra vinni, amelyet nem akart: ehelyett példás összefogással saját kezébe vette a sorsát, felemelte a fejét és szembe fordult az erőszakkal. /Marosvásárhelyi mementó a „fekete márciusról”. Külön megemlékezést szervezett az RMDSZ és Kincses. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Március 19-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában dr. Kincses Előd, a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front volt alelnöke szervezésében megemlékezést tartottak, amelyen felidézték az 1990-es márciusi eseményeket. A 15 évvel ezelőtt történtekről Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza Múzeum igazgatója és Gabriel Andreescu politológus, lapszerkesztő beszélt. Dr. Kincses Előd szóvá tette, hogy bár az RMDSZ most kormányzaton van, még mindig nem derítették ki az 1990-es marosvásárhelyi események kezdeményezőit, felbujtóit. Azóta 40 magyart és cigányt ítéltek el, de az igazi vétkesek büntetlen maradtak. Az ügyvéd elmondta, a romániai magyar autonómia-törekvések csakis összefogással érhetők el, ezért meghívta a rendezvényre az RMDSZ szenátorait és parlamenti képviselőit, de senki sem jött el, kivéve Kerekes Károly képviselőt. Sütő András betegségére hivatkozva maradt távol, eljött viszont a Ceausescu rendszer két ellenállója: Király Károly és Tőkés László püspök. Fehér karácsonytól a fekete márciusig címmel készült videofilm idézte a nagyszámú közönségnek az 1989. december 22. és a 1990. március 20-a között Marosvásárhelyen történteket. Schmidt Mária felolvasta Orbán Viktornak a Fidesz Polgári Párt elnökének az üzenetét. Schmidt Mária történész kifejtette, Tőkés Lászlónak sikerült maga mögé állítani Temesvár lakosságát. Ez forradalom volt – vélte a történész, az viszont, ami Bukarestben történt, az kételyeket ébreszt. Az 1989. december 21-i népgyűlésen a zavargásokat kirobbantók, majd a mai napig se tisztázott terrorista diverzió arra utal, hogy titkosszolgálati erők álltak a háttérben. A Szekuritáténak és a párt másodvonalbeli politikusainak kapóra jött Temesvár, hogy ennek ürügyén megrendezzék a bukaresti forradalmat. A figyelemelterelés, a dezinformálás voltak a visszarendeződés eszközei. Romániában a pártállami rendszert saját politikai elitje buktatta meg, így a rendszerváltás felemásra sikerült. Ameddig nem derül ki, hogy kik lőttek 1989 decemberében, kik szervezték a márciusi pogromot, kik irányították a bányászokat Bukarestbe, addig nem teljesedik ki a rendszerváltás. Gabriel Andreescu elmondta, hogy 1989 decemberében nem számolták fel a Szekuritátét, csupán a hadsereg hatáskörébe helyezték azzal a feltétellel, hogy a hadügyminisztérium három hónapig biztosítsa a titkosszolgálat tagjainak fizetését, majd ezt követően felszámolják őket. A három hónap márciusban járt le. Gabriel Andreescu Emil Constantinescu volt államfő könyvéből idézett, aki leírta, hogy a titkosszolgálat 1990-től, de mandátuma alatt is a román-magyar konfliktust tévesen állította be és szándékosan félretájékoztatták az államhatalmi szerveket. Gabriel Andreescu kifejtette: kétségtelenül Ion Iliescu az 1990 márciusi események stratégája és munkáját Virgil Magureanu a Román Hírszerző Szolgálat első vezetője segítette. 1990. március 19-én Ion Iliescu Virgil Magureanu társaságában Temesváron tartózkodott, ahol az ottani értelmiségiek arra kérték, szervezzenek egy barátság felvonulást, amelyen jelezni kívánták, lehet megoldást találni a marosvásárhelyi konfliktusra, mire Iliescu kijelentette, a románok és a magyarok között akkora szakadék van, hogy azt már lehetetlen áthidalni. Virgil Magureanu hozzáfűzte: Erdély egy puskaporos hordó, nincs mit tenni... Valójában az történt, hogy március elején az Országos Nemzeti Megmentési Front állandó bürója – amely a volt kommunista pártvezetőkből is állt, mint Ion Iliescu, Silviu Brucan, Dumitru Mazilu és Petre Roman – titkos ülésen eldöntötte, hogy kirobbantják a marosvásárhelyi etnikai konfliktusokat, aminek célja egyértelműen a hatalom átmentése volt. Az RMDSZ kormányon van, így most joggal kérheti, hogy a 15 évvel ezelőtti eseményekre a jelenlegi hatalom fényt derítsen, hangoztatta Gabriel Andreescu előadásában. A rendezvényre eljött Vasile T. Suciu nyugalmazott rendőrtiszt és Judea Ioan ny. ezredes, az 1990-es márciusi események egyik főszereplője, aki az igazát tisztázni szerette volna, így a rendezvény szünetében szót kért, azonban a hallgatóság azt nem engedélyezte. /Vajda György: Le kell bontani a hazugság falát! A titkosszolgálat szervezte a forradalmat és a pogromot. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./ Bögözi Attila újságíró úgy minősítette, hogy Tőkés László az 1989-es romániai fordulat elindítójaként nem tudott megmaradni a hősök panteonjában, továbbá Kincses Előd, Marosvásárhely fekete márciusának egyik kulcsembere sem tudott megmaradni annak a nagyformátumú politikusnak, akinek 1990. március 20-án „a főtéren tüntető magyar tömeg – ma már tudjuk azt is, hogy tévesen – látta”, ugyanis a „főáramlatából a perifériára sodródott”. Az újságíró nem érti, miért kellett Kincses Elődnek rászervezni még egy másik rendezvényt az emlékezésre. Szerinte a Pestről jött Schmidt Mária történész (a Terror Háza Múzeum igazgatója) olyan szinten, mintha ezt első osztályosoknak tenné, elmesélte, hogy milyen is volt az élet a Ceausescu-korszakban. /Bögözi Attila: Ha emlékezni külön kottyan kedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke keményen bírálta az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény tervezetét. A 15 évvel ezelőtti marosvásárhelyi események emlékére tartott rendezvényen Tőkés annak a véleményének adott hangot, miszerint a törvénytervezet semmi újat nem hoz és kikerüli a fő követelést, a közösségi autonómiát. A kulturális autonómia fogalma nincs világosan meghatározva, ezért „bármit el lehet adni a kulturális autonómia ürügyén”. /Tőkés: Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete hamis alternatíva a kulturális autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Immáron sokadszor nyilatkozott Traian Basescu elnök az autonómia kérdésében. Számunkra minden alkalommal elszomorítóan, állapította meg Magyari Lajos. A román politikusoknál azonos a mindenfajta kisebbségi önkormányzati forma tagadása és a szent nemzetállami eszme örökkévalóságának hirdetése. Magunkra vagyunk utalva, írta Magyari, az anyaország sem tesz bármit értük. Basescu C. V. Tudorral azonos platformra helyezkedve, tagadja a magyarok jogát az önrendelkezéshez, legfőképpen a területi autonómiához. /Magyari Lajos: Basescu és az autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

Sokadmagával nem hisz a Szekuritate irattára most elkezdett átadásának eredményében, írta Ujj János. Az elmúlt tizenöt esztendőben úgy manipulálták az iratokat, ahogyan a hatalmon lévő politikai párt megkívánta. Köztudott besúgók iratcsomójából tűntek el iratok. Ujj János arra vár, hogy megtörténjék a politikusok átvilágítása, s a vezető szervekből kikerüljenek mindazok, akik a piszkos munkát végezték, továbbá az időközben igazságtalanul megvádoltak számára szolgáltassanak igazságot. /Ujj János: Csak ennyit, de gyorsan! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Vidékfejlesztéssel és agrárkérdésekkel foglalkozó iroda kezdi meg működését a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Önkormányzatokért Felelős Főosztálya keretén belül – erről döntött az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének 2005. március 17-i ülése. /Vidékfejlesztési iroda nyílik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének két vezetője, Makay Botond elnök és Seres Péter alprefektus, alelnök részt vett Újmoldván a március 18-án megtartott alakuló gyűlésen. Újmoldován (az Ómoldovából és Újmoldovából összetevődő kisvárosban) már esztendők óta folytak próbálkozások az RMDSZ szervezetének megalakítására. Most a több mint harminc résztvevő Szikszai Olti Csabát választotta elnökké, az öttagú választmány tagjai András Ignác és Marton Ferenc alelnökök, Crisan Emese titkár, illetve András László és Ghancea Miklós tagok lettek. /Szakmáry Károly: RMDSZ-szervezet alakult az Al-Dunánál. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) Számítástechnikai Szakosztályának szervezésében került sor a SzámOkt 2005 elnevezésű konferenciára. A számítástechnika oktatásügyi vetületeivel foglalkozó nemzetközi rendezvény idei mottója „e-világ – lehetőségek és kihívások” volt. A immár 15. alkalommal megrendezett konferencia megnyitóján dr. Köllő Gábor EMT-elnök és dr. Sebestyén Pál György (Kolozsvári Műszaki Egyetem) köszöntötte a hazai, illetve budapesti, miskolci és debreceni részvevőket. Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter a román kormány informatikafejlesztési politikájáról beszélt. Az oktatásban két fontos feladatot sürgetett: a szakemberképzés és a szülőföldön-tartás, valamint a digitális alfabetizálás az elemi oktatásban. A következő szekciókban tartottak előadásokat: e-learning; hálózati kommunikáció; szoftver-fejlesztés; intelligens rendszerek. Tanártovábbképző előadások is voltak. /Ördög I. Béla: SzámOkt 2005 nemzetközi számítástechnikai konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum volt a házigazdája a Bolyai nevet viselő iskolák találkozójának, melyen hat anyaországi és három határon túli magyar iskola képviseltette magát. Bálint István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója köszöntötte a jelenlevőket, a budapesti, a zentai, a mosonmagyaróvári, a kecskeméti, szombathelyi, a salgótarjáni, az ócsai és az aknaszlatinai iskola tanárait és diákjait. Kötő József államtitkár kifejtette, helyt kell állni, talpon kell maradni, versenyképesnek kell lenni, minőséget kell teremteni oktatásban, kultúrában egyaránt. Kötő Németh Lászlónak a minőség forradalmával kapcsolatos eszméjét idézte. A nyolc Bolyai nevét viselő iskola vezetői a tanintézmények közti szoros együttműködés reményében alapszerződést írtak alá. 2002. után újból Marosvásárhelyen talált otthonra a Bolyai-vándordíj. A díjat az az iskola kapja, amely a Bolyai-vetélkedőt megnyeri. /Mészely Réka: A Bolyai nevet viselő iskolák találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

Március 21-én Aradon ünnepélyesen megnyitották a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny idei országos döntőjét. Kötő József oktatásügyi államtitkár mondott beszédet, megjelent Aurel Ardelean szenátor, az Aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem rektora, Búza Gábor, Arad megyei tanácsi alelnök, Horváth Levente Ákos, Arad megyei alprefektus is. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, a bizottság elnöke azt kívánta, a magyar és nyelv és irodalom mindenkiben találja meg a maga otthonát. A tantárgyverseny főszervezője, Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő volt. Az ünnepélyes megnyitó az ősi székely himnusszal zárult, a Bátkai Melinda vezette Vox Juventutis kórus előadásában. /Kiss Károly: “Lengessük nyelvünk láthatatlan lobogását”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Immár hagyományossá vált, hogy Segesváron március 15. háromnapos ünnep. Március 13-án a Mircea Eliade Líceum diákjai megemlékezést tartottak, a közönséget megragadta a diákok érző versmondása és átélt játéka. A rendezvényt a kolozsvári Unitárius Teológia hallgatóinak Fűszál együttesének fellépése zárta. Másnap a már 14 éves múlttal dicsekedhető Petőfi vers és prózamondó verseny következett, Jakabházi Béla magyartanár szervezésében. Március 15-én a megemlékezés a várbeli Petőfi-szobornál kezdődött. Megkoszorúzták a Petőfi-mellszobort, Gál Barna tanár mondott ünnepi beszédet. A koszorúzás az Ispán-kútnál, majd a fehéregyházi turulmadaras obeliszknél folytatódott. Ünnepi beszédet Veres Ádám tanácsos és Gál Barna tanár mondtak. /Domokos Anikó Erzsébet: Segesvári március. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály Aranyosszék-konferenciát szervez június 10–11-én. Aranyosszék a Székelyföld legnyugatibb régiója. Átfogó kutatását Orbán Balázs kezdeményezte. Jankó János monográfiája /Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Budapest, 1893/ a szék határait „Torda, Aranyosszék és Torockó magyar (székely) népére” terjesztette ki. Demény Piroska: Aranyosszék népzenéje. Budapest, 1998; Keszeg Vilmos: Aranyosszék népköltészete I–II. Marosvásárhely, 2005. /Aranyosszék-konferencia előkészítése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Március 19-20-án harmadik alkalommal rendezték meg a Kallós Alapítvány szervezésében Kolozsváron az országos népdal és hangszeres népzenei vetélkedőt. A versenyre 37 énekes és 8 zenekar jelentkezett Erdély különböző helységeiből. A zsűri tagjai: Kallós Zoltán népzenekutató, Török Csorja Viola muzikológus, Kostyák Alpár és Szép Gyula zenetanárok voltak. /Népdal és népzenei vetélkedő Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Temesváron a Geml József Társaskör összejövetelt szervezett a hét végén a Bartók Béla Elméleti Líceum nagytermében. A rendezvényen Marossy Zoltán alprefektus, a társaskör elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a városrészben kapott RMDSZ-székház még nincs abban az állapotban, hogy összejöveteleket lehetne szervezni benne. Megemlékeztek névadójuk, Geml József (1858–1929) névnapjáról. Koszorúzásra nem kerülhetett sor, mert az egykori polgármesternek kijáró örökös sírhelyet a kommunista diktatúra idején a városvezetők kiárusították, földi maradványait eltüntették. A társaskör lányai, asszonyai hímes tojást, húsvéti díszeket és kézimunkát állítottak ki, végül a társaskör Nefelejcs népdalcsoportja Gáspár Mária zenetanárnő vezényletével tavaszköszöntő népdalokat adott elő. /(Sz. I.): A névadó ünneplése és kiállítás a Geml Társaskörben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

A zsúfolásig megtelt arad-belvárosi katolikus templomban március 16-án Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke által celebrált szentmise után megtartott előadása a krisztusi szeretetről szólt. Bevezetőjében elmondta: a teológiára való jelentkezését egyetlen aggodalma árnyékolta be, hogy nem lehetnek gyermekei. Ez a tudat alatti apaösztön, no meg az Erdély-szerte tapasztalt szomorú tény ötvözetéből – nagyon sok magyar gyermeket dobnak el maguktól a szüleik vagy a szegénység miatt elkallódnak, a társadalom perifériájára kerülnek –hajtott ki a gyermekotthonok létrehozásának az ötlete. Sok történetet mondott el, például azt, amikor a züllött szülők a gyermekük sanyarú sorsa miatti fájdalmuk, továbbá az Istenhez vezető út meglelése folytán megjavultak, újra összetartó, megtartó erővé vált a családi kötelék. Két évvel ezelőtt levelet kapott egy kilátástalan nyomorban élő kisleánytól, aki végső elkeseredésében így fejezte be sorait: “Pap bácsi, vigyen el engem innen, mert meghalok!” Azóta Kovács Helénke a gyermekotthon nagy családjában él, Aradra is elkísérte az atyát, szavalt is. Az egyik hallgató megkérdezte az atyát, mit érez azok iránt, akik a múlt rezsimben az apját eltették láb alól? Meghökkentő választ kapott: előbb gyűlöletet, majd bosszúvágyat. Aminek a levezetésére nincs hatékonyabb a krisztusi szeretetnél: a butaság, a rosszindulat fölött csakis szeretettel, jótettel lehet úrrá lenni. /Balta János: Bosszú, szeretettel. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Kézdivásárhelyen megnyílt a népművészeti kiállítás, melyen tizenhét kézdi-orbaiszéki alkotó több száz munkát állított közszemlére. A tárlatot a Felső-háromszéki Népművészek Egyesülete szervezte. A kiállítás megnyitón jelen volt a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség vezetősége is, élén Szathmári Ferenc elnökkel. A tárlatot Szabó Judit ny. tanár, néprajzkutató, a Céhtörténeti Múzeum munkatársa méltatta. /Iochom István: Felső-háromszéki népművészek seregszemléje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./