Tőkés László püspök nyilatkozatában sajnálatának adott hangot, hogy a júl. 24-i, tusnádfürdői beszéde miatt Orbán Viktort, a Fidesz – MPSZ elnökét "nemtelen támadások érték" mind a magyar, mind a román kormány részéről. "Az előbbieknél is fájdalmasabb azonban, hogy a román nacionál-kommunisták autonómiaellenes kirohanásaihoz felemás magatartásával az RMDSZ hivatalos vezetősége, nevezetesen Markó Béla pártelnök is készséggel asszisztál. Budapest, Bukarest és az RMDSZ eme hármas együttállása a kommunista internacionalizmus alapvető nemzeti érdekeinket sértő, szégyenteljes korszakát juttatja eszünkbe" – áll a nyilatkozatban. "Markó Béla pártelnök szerint az erdélyi magyarság számára végzetes lenne, ha Románia integrációjára nem kerülne sor. A magyar nemzeti erők is támogatják Románia integrációját, viszont ennek demokratikus előfeltételéül szabják az erdélyi magyarság autonómiához való közösségi jogának a biztosítását. Ezt szem előtt tartva, az RMDSZ-nek el kellene ítélnie a román miniszterelnök Orbán Viktort kárhoztató autonómiaellenes kirohanásait" – folytatja Tőkés. Az idei parlamenti választások programtervezetére vonatkozóan Markó Béla kijelentette: a következő négy évben az RMDSZ meg akarja teremteni a kulturális autonómia teljes jogi keretét. "Ez az ígéret merő kampányfogásnak tűnik, amennyiben az RMDSZ vezetősége nem utasítja vissza Adrian Nastase nyilatkozatát" – vélekedett Tőkés László. /Tőkés: Az RMDSZ-nek vissza kell utasítania Nastase kormányfő Orbán-ellenes kirohanásait. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Sokakat meglepett a hír, hogy Tőkés László és Markó Béla után harmadik erdélyi magyarként Frunda György is megkapta a legmagasabb magyar állami elismerést, a köztársasági érdemrend nagykeresztjét. Maga Frunda is meglepődhetett, hiszen nem szakította meg egyiptomi nyaralását azért, hogy átvegye az alapesetben csak államfőknek, kormányfőknek járó kitüntetést. Tőkés és Markó esetében megérdemeltnek érezhettük a nagykeresztet, Frundánál aligha van ez így, írta Gazda Árpád. Ezen az sem változtat, hogy az RMDSZ szenátorát a legnépszerűbb erdélyi magyar politikusként jelzik a felmérések. Frunda – ha érdekei úgy kívánják – a demokrácia alapértékeivel is szembemegy. Az emberi jogokra hivatkozva érvel a képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatainak a nyilvánosságra hozása ellen, a magyarországi kisebbségek sanyarú sorsának a felemlegetésével próbálja azt bizonygatni Strasbourgban, hogy teljesen rendjén való volt a Magyar Polgári Szövetség kiszorítása a helyhatósági választások versenyéből. Egy újabb államfőjelöltséghez kellett az imázsjavító anyaországi hátszél. /Gazda Árpád: Frunda hátszele. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Nem alakított ki végleges álláspontot a Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-frakciója a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazási kezdeményezése kapcsán. Ezt Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke jelentette ki azt követően, hogy az RMDSZ-frakció informális tanácskozáson vitatta meg a népszavazás ügyét. Az SZNT szept. 26-án arról kérdeztetné meg a megye lakosságát, hogy akarják-e a Székelyföld területi autonómiáját, és szeretnék-e, hogy településük is az új közigazgatási egységhez tartozzék. Demeter János közölte, a jogászok szerint egy ilyen referendum kiírása túllépi a megyei tanács hatáskörét. /G. Á.: Óvatos RMDSZ-frakció. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Az új tanévben ismét lesz Apáczai Hallgatói Ösztöndíj, a sikeres pályázók a 2004–2005-ös tanévben 50 ezer forintnak megfelelő lejt kapnak – nyilatkozta Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a pályáztatás erdélyi lebonyolítását végző Iskola Alapítvány elnöke. Elmondta, az Apáczai Közalapítvány 18 millió forintos keretösszegéből novemberben kezdik meg a kifizetéseket. A kilencvenes évek végén működő, majd 2000-ben megszüntetett, idén újraindított ösztöndíj elnyeréséhez hármas kritériumrendszernek kell megfelelni. A tanulmányi eredmények mellett a családi állapotot is figyelembe veszik, de előnyt jelenthet a szórványban élés is. Az ösztöndíjra a hazai, államilag elismert oklevelet adó felsőfokú intézményben nappali tagozatokon tanuló diákok pályázhatnak. A hónap végén mintegy 18 ezer igénylőnek – köztük 3500 Hargita megyeinek – fizetik ki a tanulmányi támogatást. Szeptember 15-én újabb kifizetésekre kerül sor, az ezekről szóló értesítők postázása már folyamatban van. Újdonság, hogy ősztől indul az állami felsőfokú tanintézményekben magyarul oktatók bérkiegészítését szolgáló támogatás is, ennek értéke havonta 10 ezer forintnak megfelelő összeg lesz. Az első félévben megkülönböztetés nélkül kapják az igénylők, a másodiktól viszont egy kritériumrendszer szerint. /Szüszer-Nagy Róbert: Újabb ösztöndíj egyetemistáknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

A Sapientia EMTE csíkszeredai karainak diáklétszáma az új tanévben négyszáz diákkal növekszik, így szükséges, hogy a nemrég a Csíki Magánjavaktól hosszútávra megkapott csíksomlyói gimnázium épületében már a 2004-2005-ös tanévtől beindulhasson az oktatás, mondotta Györfi Jenő dékán. Közmunkát hirdettek meg, a közösségi összefogás azért is fontos, hogy a közösség megmutassa, együtt képes tenni valamint önmagért. Elsősorban tetőjavítás, esővíz levezető csatornák, csap cserék, vezetékék, kagylócserék, fűtéshálózat feljavításához, ajtók, ablakok festéséhez, meszeléshez, asztalosmunkára, parkett csiszolásra várják a segítséget. /(Daczó Dénes): Mindenkit várnak. Közmunka az egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete aug. 22-én, vasárnap a belvárosi római katolikus templomban tartott szentmise után az Áprily Lajos Főgimnázium épületének falán lévő Széchenyi emléktáblánál megemlékezést tartott Szent István királyról. A megemlékezésen közel hetven személy vett részt, de a fiatalok nem jöttek el. Fellépett a Klára Mária által vezényelt Brassói Magyar Dalárda. Beszédet mondott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök, városi tanácsos. Lay Réka történelem-tanárnő az államalapítás körülményeiről emlékezett meg, Csoóri Sándor Meghallod-e még című versét elmondta Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke. A rendezvény koszorúzással zárult. A Széchenyi emléktáblára virágot helyezett Lay Imre, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság brassói fiókszervezetének elnöke. /(Tóásó Áron Zoltán): Szent István-napi megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Határon túli magyar tanítók egyhetes továbbképzése kezdődött meg aug. 23-án Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán – tájékoztatta az MTI-t Nanszákné Cserfalvi Ilona főigazgató-helyettes. A kurzusra Szlovákiából, Kárpátaljáról, Erdélyből és Szerbiából negyven tanító érkezett. A nagyszámú jelentkező miatt idén először két továbbképző kurzust szerveztek: júniusban kilencven résztvevővel a nevelés-oktatás korszerű módszereiről cseréltek véleményt, míg a mostani továbbképzés negyven résztvevője az iskolákban jelentkező új típusú pedagógusi feladatokkal ismerkedik. /Határon túli magyar tanítók Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

Aug. 24-29-e között rendezik meg a szabadegyetemet a leendő IX–X–XI. osztályos diákok számára Gyergyószentmiklóson, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége és a Bihar megyei Középiskolás Egyesületek Tanácsa szervezésében. A XI. Romániai Magyar Diákönkormányzati Szabadegyetem előadásaira – amelyek témái: konfliktuskezelés és személyes hatékonyság, csoportanimálás (vezetéselmélet), csoportmunkák, nonprofit menedzsment és adminisztratív menedzsment – 60 diákot és 20 előadót várnak. /(Bajna György): Szabadegyetem Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

A Budapest–Duna Rotary Club négytagú küldöttsége látogatta meg a dévai Szent Ferenc Alapítványt. A látogatás célja ezúttal az 55 ezer dolláros Rotary-támogatásból felszerelt, idén ősszel megnyíló faipari szakközépiskola megtekintése volt. A Rotary  Club három évvel ezelőtt döntötte el, hogy támogatni fogja a dévai Szent Ferenc Alapítványt egy szakközépiskola beindításában. Kell egy szakmunkásképző, amely egyrészt szaktudást, másrészt munkalehetőséget biztosít a fiataloknak – fogalmazta meg az indítékot Böjte Csaba ferences atya, a több száz gyermeknek oktatást, ellátást, biztosító Szent Ferenc Alapítvány elnöke. /GBR: Ősztől Déván magyar szakközépiskola. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Sikeresek voltak aug. 21-22-én a Parajdi Napok, valamint a község által vendégül látott fúvószenekarok és kórusok találkozója. A tömeg nem fért a központi parkban és a téren. Felavatták fel a kiegészített emlékművet, amelyre felkerültek az első és második világháborús frontok hősi halottainak, valamint a háborúk civil áldozatainak nevei is. A helyi múzeum bensőséges ünnepség keretében felvette Hadnagy Gábor egykori tanár nevét, aki a múzeumi anyag gyűjtését elkezdte. A néptánccsoportok fellépése után vetélkedők következtek. /Sikeres falunapok Parajdon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

Sok helyről érkeztek Mezőbándra aug. 22-én. Erre az 1999 óta évről évre megrendezendő együttlétre, a múltra, elődeik példájára emlékezni idén 32-en jöttek. Őseink – köztük a mezőbándi Egerháziak – példáján okulhatunk, mondta egyikük. A templomkertben állították ki a Debrecenben élt és alkotott, tavaly elhunyt Égerházi Imrének pannókra elhelyezett, közel 80 alkotásáról készült reprodukciókat, hogy a mezőbándiak is büszkélkedhessenek azzal az európai hírű művésszel, akinek vásznain újra és újra az erdélyi, csíki táj bukkan fel. Az Egerházi házaspár a képanyagot az egyháznak ajándékozta. /Járay Fekete Katalin: Folytatódó hagyomány Mezőbándon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

Marossárpatak község szobrász lakója, Miholcsa József elhatározta, hogy megmintázza, kifaragja a nagy elődök és az erdélyi fejedelmek portréit, és településének adományozza a mellszobrokat. Eddig három nagy előd kőmását készítette el, és ajándékozta a Sárpatak Alapítványnak /Szent István, János Zsigmond és II. Rákóczi Ferenc/, most megszületett Bethlen Gábor szobra is. Aug. 20-án a Szent István-napi megemlékezéseken került a nagy fejedelem portréja az említett három mellszobor társaságába. /Újabb szobor Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

Széken a Pro Urbe Szék Alapítvány nem szokványos tánctábort szervezett. Itt nemcsak táncokat, zenét, énekeket tanulnak a résztvevők, de megismerkedhetnek a mezőségi nagyközség mindennapi életével is. Széken – ahol a középkorúak, idősebbek máig megőrizték a kizárólag erre a közösségre jellemző viseletet – a kilencvenes években csaknem teljesen kikopott a táncház. Az alapítvány a hagyományos széki kultúra életben tartását tűzte ki célul, ennek eszköze az immár ötödszörre megrendezett Széki Napok is. Filep Sándor, az alapítvány elnöke minél szélesebb körben szeretné megismertetni szülőfaluját, a tábor programjai is ezt a célt szolgálják. /(Rostás-Péter Emese): Széki Napok nemcsak székieknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Előbb Orosházán, majd Aradon mutatták be a nemrég zárult, Művészet határtalanul elnevezésű, az orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete és a Romániai Képzőművészek Szövetségének aradi szervezete részvételével lefuttatott PHARE–CBC-program eredményeit összefoglaló magyar–román albumot, amely a két város közel félszáz művészének pályarajzát, s egy-egy reprezentatív alkotását mutatja be. Gonda Géza, a Kulturális Kapcsolatok Egyesületének elnöke, a kapcsolatteremtés elindítója minden résztvevőnek és támogatónak megköszönte a munkáját és segítségét, Sass Ervin újságíró, az album szerkesztője és előszóírója a kiadvány megszületésének körülményeiről beszélt. /(Kiss): Művészet határtalanul. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

34 Arad megyei gyerek részvételével, Ujj Éva békéscsabai tanárnő vezetésével Kisiratoson hatnapos kézműves tábort szerveztek. A tábor az Arad tanácsa és az Illyés Közalapítvány támogatása révén jött létre, a résztvevő gyerekeket elsősorban tanulmányi eredményeik alapján válogatta össze Matekovits Mária táborszervező, de több iskolából a Gyöngyház Alapítvány és a SZAMO (Szülők az Arad Megyei Oktatásért) szervezet javaslatára a szociálisan rászoruló gyerekek is részt vehettek. Olasz Angéla történelemtanár szervezésében Szent István-vetélkedőn vehettek részt a táborlakók. Ujj Éva magyarországi tanárnő szívén viseli a határon túli magyar kisebbség sorsát és a magyar kézművességet továbbadva szeretne a szórványban élő magyarság megmaradásához hozzájárulni. Ezért is vállalt fel Arad megyén kívül a Gyimesekben és a Vajdaságban is hasonló pedagógus-továbbképző “missziókat”. /(Berki): Kézműves tábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Szabadkán ismét megtámadtak egy magyar fiatalt – írta aug. 23-án az újvidéki Magyar Szó című napilap. A megvert fiatal édesapja szerint fia barátaival együtt leszállt az autóbuszról a szálloda előtt, nem sokkal később megállt mellettük egy Mitsubishi típusú gépkocsi, kiugrott belőle négy-öt fiatalember. „Valamilyen Zsolt nevű ismeretlent kerestek, de a társaságon szemlét tartva látták, hogy itt nincs, akit keresnek, erre az egyikük a következőket mondta: »Nem számít, ez is magyar, üsd!« s azonnal nekiestek a két gyereknek. A többiek elfutottak” – idézi a Magyar Szó az édesapát, akinek fia, Denisz járt a legrosszabbul: ütni kezdték, s miután összerogyott, rugdosták. Társai az összevert fiút a közelben lévő szabadkai magyar főkonzulátus előtt posztoló rendőrhöz vitték, aki értesítette a járőröket. Az édesapa szerint a rendőrök nem akarták felírni a tettesek gépkocsijának rendszámát sem, noha a sértettek a járművet is megmutatták nekik. Hasonló, jobbára magyar fiatalok elleni támadásoknak se szeri, se száma Szabadkán, illetve a magyarok lakta Észak-Bácskában, ennek ellenére eddig egyetlen rendőrségi feljelentésben sem szerepelt az, hogy az atrocitásoknak etnikai hátterük lett volna vagy éppenséggel magyarellenesség lett volna az indoka. A szerb büntetőjog gyakorlatilag nem ismeri az etnikai indíttatású bűntény fogalmát. /Ismét magyarverésről ír az újvidéki Magyar Szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Aug. 24-én tartott megbeszélést Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla. Elégedett az idei együttműködéssel is az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt – hangzott el a két párt vezetőinek megbeszélése után. A tanácskozás témája az SZDP–RMDSZ közti protokollum kiértékelése volt. Borbély László elmondta: mindkét fél civilizált választási kampányt óhajt. Szó esett az RMDSZ elnökjelölési szándékáról is, amelyet a kormánypárt természetesnek tart. A választások utáni együttműködés nyitott kérdés marad, egyelőre mindenki a választásokra koncentrál, a kormánypárt szeretné folytatni az együttműködést. Markó Béla hangoztatta: folytatni kell a decentralizációt az oktatásban, a kultúrában, az egészségügyben és a gazdaságban, így lehetséges a közeledés a magyar kisebbség által kért autonómiához. /(köllő): Elégedett egymással az SZDP és az RMDSZ. November után is folytatnák az együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Marosszéken egyenként keresik fel a községeket a Székely Nemzeti Tanács képviselői. Pozitívan fogadták az autonómia gondolatát az eddig felkeresett polgármesterek – értékelte az elmúlt napok munkáját Fodor Imre. A Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnöke szerint nem csupán az RMDSZ színeiben tisztséget szerzett polgármesterek, hanem a román nemzetiségű elöljárók is úgy vélték: amint az bizonyos régiókkal történt Nyugat-Európa országaiban, a Székelyföld önállósága is mielőbbi gazdasági fellendüléshez vezethet. Fodor Imre és kollégája, Izsák Balázs közel húsz település vezetőjének adta át azt a népszavazásra való felhívást, melyet a helyi önkormányzatok javaslatára a polgármestereknek kellene kiírni. /Szucher Ervin: Faluról falura járnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Neményi József Nándor közel tíz éve a Versenytanács tagja Bukarestben. A romániai magyar gazdasági újságírás nagyon nehéz helyzetben van, mert nincs magyar gazdasági hetilap. A Pulzus című hetilap három éve megszűnt, ennek több évig Neményi volt az állandó munkatársa. A magyar szakírás iránt továbbra sincs megfelelő érdeklődés. Neményi József Nándor elmondta, hogy lassan születtek meg az alapvető gazdasági jogszabályok, az igazi gondok azonban az alkalmazással voltak. Alapvető törvény a versenytörvény, az állami támogatások törvénye és a tisztességtelen verseny tiltásáról szóló jogszabály. A harmadikat alig alkalmazzák, mert nincs eldöntve, hogy melyik hivatal hatáskörébe tartozik. Az első két törvény napirenden van: két éven át, EU-integrációért felelős államtitkári minőségben ezek végrehajtásáért Neményi felelt. Hetente készített jelentést ezek végrehajtásáról a kormánynak. Azt látja, hogy nem fejezték be a privatizációt, nem működik olajozottan a piacgazdaság, ezeket a törvényeket sem lehet hatékonyan alkalmazni. Romániában visszatérő jelenség, hogy a privatizáció nem oldja meg a gondokat. Legalább hatszáz nagy, és további kétezer kis és közepes cég vár eladásra, ugyanakkor legalább ötezer per van folyamatban a rosszul sikerült privatizáció miatt. – Romániában az aktív lakosság 28,5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, míg a bruttó nemzeti termékből a mezőgazdaság részaránya 11 százalék. A mezőgazdaság 95 százaléka privatizálva van, ez azonban a gondokat nem oldotta meg. Jelentős segítséget jelenthet az EU hárommilliárd eurós támogatása a román agrárágazat számára, ebből azonban zömmel csak piacra termelő nagyüzemeket lehet támogatni. Több mint kétmillió romániai munkavállaló dolgozik külföldön, zömmel fiatalok. A román munkaerőpiac nem vonzó. /Makkay József: Gyors reformok nélkül nincs fellendülés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Székedi Ferenc, a Romániai Magyar Szó munkatársa ellenérveket hozott fel a székelyföldi magyar autonómia ellen. A programok azt sugallják, ha magyarok lesznek a vezetők, minden menni fog. Székedi az egykori Magyar Autonóm Tartományra hivatkozott. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Festett egek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

A prefektúra pert indított a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal ellen, mivel – úgymond – törvénytelenül állíttatták fel a város központjában levő parkban a tizenegy magyar történelmi nagyság és két szimbolikus alak, Csaba királyfi és a „vándor székely" alakját megörökítő szobrokat. A pert Borbáth István udvarhelyi magyar RMDSZ-es városi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető feljelentése alapján indították el. Az RMDSZ csúcsvezetése sem örült a szoboravató ünnepségnek. Markó Béla fanyalogva nyilatkozta, hogy a szobrok száma tizenhárom, ami pontosan annyi, mint az aradi szoborcsoporté, mégiscsak bántó a vértanúk szemszögéből nézve. Hargita megye újonnan megválasztott tanácselnöke, Bunta Levente pedig kijelentette a marosvásárhelyi RMDSZ SZKT-ülésen, hogy Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít. A szobor valójában egy csöppet sem hasonlít a Székelyföldön nagy népszerűségnek örvendő volt magyar kormányfőhöz. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Szobor-per és igazság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

Az Arad megyei RMDSZ úgy döntött, hogy kétmilliárd lejjel járul hozzá a Román–Magyar Megbékélés Parkjának megépítéséhez. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke nyilatkozta, hogy a magyar közösség által a Szabadság-szobor felállítására adományozott összegből megmaradt kétmilliárd lej, amit a park kialakítására ajánlanak fel. A pénzből burkolókövet, padokat, reflektorokat és építőanyagot vásárolnak a park számára – mondta Király. /Kétmilliárd lej az RMDSZ-től a Megbékélés Parkjára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

A temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében aug. 20-22-én harmadik alkalommal tartottak Szent István Napokat Buziásfürdőn. Dr. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár nyitotta meg a hagyományos találkozót az önkormányzatok és civil szervezetek között. A Szórvány Alapítvány elnöke az 1994-95 óta létrehozott mintegy 50-60 bánsági magyar civil szervezet sajátos kisebbségi- és szórványviszonyok között kifejtett tevékenységéről beszélt. Szerinte a helyi magyarság magára maradt, gondjaira és a véleményére senki sem kíváncsi, a híres „bánsági tolerancia" csupán a többségi kirakatpolitika része. Toró T. Tibor parlamenti képviselő kitért Orbán Viktor legutóbbi, Tusnádfürdőn elhangzott kijelentésére is, amely szerint az autonómia kivívásához civil kurázsi kell, a politikusok kezdeményezése nem pótolhatja a tömegtámogatás hiányát. Toró arra hívta fel a figyelmet, hogy új helyzet állt elő: Orbán Viktor első alkalommal mondta ki, hogy Románia uniós csatlakozását minden EU- tagállamnak, így Magyarországnak is ratifikálnia kell. Ez a figyelmeztető üzenet szerinte áttörést hozhat az autonómia-kérdésben. Erdei Ildikó Közösségfejlesztők kézikönyve című munkáját és a Somai József összeállításában megjelent, a IV. Civil Fórum anyagát tartalmazó köteteket Toró T. Tibor ismertette. A buziásfürdői református imaházban tartottak Szent István-megemlékezést. /Pataki Zoltán: Szent István-napi rendezvények Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Melles Előd megdöbbenve olvasta Gál Éva Emesét írását /Várom az etikai bizottságtól a választ!, aug. 19./ és mostani reagálásában minden vádat elutasított. Ő nem kívánta magának az Ezüstfenyő díjat, őt a Gyergyó vidéki emberek, elismerik, állította. Garda Dezső képviselőt beteges, közönséges jelentgetőnek titulálta, aki „saját mandátuma megmentéséért képes feláldozni egész közösségeket.” /Melles Előd: Válasz Gál Éva Emese "Várom az etikai bizottságtól a választ!" c. cikkére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Aug. 24-én Szent Bertalan napján tatárdúlásra emlékeztek Széken. 1717. aug. 24-én, Szent Bertalan napján a tatárok megtámadták Szék városát, kirabolták a templomot, a menekülők nagy részét – mintegy hatszáz embert – lemészárolták; férfiakat, nőket, gyermekeket vittek magukkal Máramarosba, ahonnan nagyon kevesen szabadultak meg. Alig maradt Széken száz lélek életben. Szék megmaradt népe akkor fogadalmat tett, hogy a település fennmaradásáért Szent Bertalan napján a falu népe szigorú böjttel és háromszori istentisztelettel adózik, az idők végezetéig. A hagyománynak megfelelően aug. 24-én megtartották az istentiszteleteket, majd a szabadtéri színpadon ünnepi műsorra került sor. Jelen volt mások mellett Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Kónya László, a kolozsvári főkonzulátus gazdasági tanácsadója, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke és Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Szent Bertalan-nap Széken. Száz lélek elég volt a széki "feltámadáshoz". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Fehér megyében aug. 20-án, Szent István ünnepén a megfogyatkozott lélekszámú településeken lévő templomokban tartanak ökumenikus istentiszteletet. Tavaly Marosszentimrén, idén Magyarigenben ünnepeltek, ahol Gudor Botond református lelkész teljesít, mondhatni, misszionárius szolgálatot. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke Deák Ferenc szavait idézte: “Amit elvesznek tőlünk, visszaszerezhetjük, csak az vész el, amit magunk adunk oda. Gudor Botond röviden ismertette a magyarigeni erődtemplom történetét és beszámolt a felújítási munkálatokról. Az ünnepségre Nagyenyed, Torockó, Felenyed, Marosújvár, Felvinc, Székelykocsárd és Marosdécse helységekből mintegy öt autóbusz szállította a különböző felekezetekhez tartozó híveket. /N. T.: “Csak az vész el, amit magunk adunk oda”. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

Horváth István költőknek alapítvány viseli nevét, ápolja hagyatékát. Évről évre megemlékeznek róla. A költő szülőfalujában születésének kilencvenötödik évfordulója alkalmából Magyarózdi Fórum elnevezésű rendezvényt tartanak aug. 28-án. Markó Béla költő Pálfy G. István közíró, dr. Keszeg Vilmos néprajzkutató és dr. Tánczos Vilmos néprajzkutató tart előadást. /Nagy Botond: Emlékfórum Magyarózdon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Felpofozták a csókai rendőrállomáson Komáromi Lászlót, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikusát, padei (Padej) polgármestert – írta aug. 24-én az újvidéki Magyar Szó. Komáromi nyolc éve polgármestere Padénak, a VMSZ helyi szervezetének elnöke, s a párt képviselőjelöltje a szept. 19-én esedékes vajdasági parlamenti választáson. A politikus aug. 20-án felkereste a csókai belügyi titkárságot, hogy átvegye a választási részvételhez szükséges lakóhely-igazolást. Várakozás közben az ügyeletes rendőr megkérte, hogy menjen vele, mivel hívatja a parancsnok. A rendőrparancsnok ráripakodott Komáromira, azzal vádolta, hogy rontja az emberek közötti kapcsolatokat. Miután a politikus tiltakozott, a rendőrparancsnok az ügyeletes rendőr és másik két belügyi dolgozó jelenlétében megpofozta, majd kituszkolta a folyosóra, s ott is kiabált rá. /Tisztségviselőt is bántalmaztak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Marosvásárhely nagy öregje, Kövesdi Kiss Ferenc áldásos, gazdag életének 92. évében 2004. július 22-én hunyt el. Tizenegy gyermekes földműves családban született Székelykövesden. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjének diákja volt, a tanítói diplomát a kézdivásárhelyi képzőben kapta meg, ahol szintén felfigyeltek szorgalmára. Lévita tanító pályáját Maroskeresztúron kezdte, majd Székelyföldvárra s onnan a szórványok szórványába, Brailába helyezték, ahol csak egy évet tanított, de ez alatt is Felfedezte azon magyar családokat, kiknek gyermekeit a magyar elemi iskolába íratta. Visszatért, a Nyárád mente kicsiny, színmagyar falvaiban fogalmazta meg a kor parancsát, miszerint: "Elvész az a nép, amely elfelejti kultúráját, és nem vigyáz arra." Ott vált kultúrfelelőssé és közügyek intézőjévé. Magyar irodalomtanári diplomát szerzett Kolozsváron, majd megmaradt szórványban tanítónak. Sok évtizede foglalkoztatta a mezőségi szórvány sorsa. Ötven éven át gyalogolt mezőségi úttalan utakon. Több mint 270 települést ismert, járt be. 147 falu helyzetét mérte fel és írta meg konkrét dokumentumok alapján. Munkájából egy rövid ismertető rész jelent meg Még szólnak a harangok című kötetében. Halála előtt adták ki Budapesten hat kötetnyi könyvének első részét Riadóra szól a harang címmel. Fáradhatatlan szervező volt. Kicsiny mezőségi szórványfalvak református híveinek találkozókra, konferenciákra, zarándoklatokra való összegyűjtését vállalta. Nevéhez haranglábak, templomok összeomlásának megállítása fűződik, testvérgyülekezetek segítségével. Példa erre a Cege községbe olvasztott Göc falu összeomlással fenyegetett kis református temploma. /Kovács Zoltán: In memoriam Kövesdi Kiss Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Az utoljára másfél éve megtartott Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) ismét elhalaszthatják, tudósított a Népszabadság. A februárról szeptember 11-re áttett konferencia a kormányválság miatt tolódna későbbre. Az EU-n kívül maradt magyar közösségek vezetői konkrét választ várnak a MÁÉRT ülésén a kettős állampolgárságról és az autonómiával kapcsolatos magyar álláspontról. Hangsúlyozzák: érdemi ülést várnak, még ha csúszik is az ülés. – Az új kormányfő dönti el, hogy vállalja-e a Medgyessy Péter által megadott időpontot, vagy későbbit jelöl ki – jelezte Szabó Vilmos államtitkár. Hozzátette: az előkészítések július óta folynak, így nem elképzelhetetlen, hogy a MÁÉRT ülése a tervezett időpontban legyen. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az ülés hosszas halasztása feszültséget teremtene a magyar közösségeken belül. Takács az ülésen választ vár arra, hogy az eddigi általánosságokon túl mit értenek Budapesten a kettős állampolgárság alatt. Kölcsönös tájékoztatás szükséges az autonómiatörekvésekről, ki kell alakítani az EU-integrációval kapcsolatos közös álláspontot, meghatározni a nemzeti minimumot, és tárgyalni kell a támogatási rendszerek részleteiről is. /Ismét elmarad a MÁÉRT? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ A Népszabadság cikke: Nyilas Gergely: Ismét elmarad a MÁÉRT? = Népszabadság, aug. 25./