Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. augusztus 14.
Aug. 14-én kezdődnek a Zabolai Falunapok, a programban kiemelt szerepet kapott a sport. Fellép a Gyöngyharmat, Borsika és az Izvorasul együttes, a baróti fúvósok hangversenye, a modern táncosok szereplése biztosítja a jó hangulatot. A falunapokon jelen lesznek a testvértelepülés Tapolca képviselői is. /Zabola falunapjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2004. augusztus 14.
Bogdándon rendezte a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúsági táborát. A megnyitón részt vett 44 helyi és 104 más egyházközségből érkezett fiatal. Az egyházmegyében eddig még nem volt ilyen nagy létszámú egyházi tábor. Finanszírozásához hozzájárultak: az egyházkerület, az egyházmegye, a helyi tanács, több helyi vállalkozó és Bogdánd község lakói. /E. Gy.: Református ifjúsági tábor Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 14./
2004. augusztus 14.
Immár hatodik alkalommal szervezik meg a Szent István-napi népitánc-találkozót. Aug. 20-án lesz az ünnepélyes megnyitó Kolozsváron, tájékoztatott Pillich László, a szervező Heltai Alapítvány elnöke. A hagyományőrző fesztivál megrendezése az utolsó pillanatokig kétséges volt, ugyanis a támogatok által beígért összegek milliós nagyságrendről százezresre csökkentek. A Kolozs megyei tanács által évek óta nyújtott anyagi támogatás is minimálisra zsugorodott. A Határon Túli Magyarok Hivatalánál megpályázott 1 millió forint helyett végül az 150 ezer forintot kaptak, a Communitas Alapítványtól pedig mindössze 20 millió lejt. Pénz hiányában idén a fesztivál "visszaszorul" Kolozs megye határai közé, annak ellenére, hogy számos székelyföldi és más, közép-erdélyi település jelentkezett. /Köllő Katalin: Sikerek és nehézségek az idei népitánc-találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2004. augusztus 14.
Megnyílt a középgenerációhoz sorolható Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Sánta Csaba és Varga Mihály szobrászati tárlata Kolozsváron. Címeket nem adtak a szobroknak, mintha azt sugallnák, tessék megkeresni benne a lényeget. Kocsis Rudolf táskái tömör fából és kőből szerkesztett konstrukciók, valamiféle tartalmas tartalomnélküliséget sugallnak, írta Németh Júlia. Kolozsi Tibor arckompozícióinak újabb állomásához érkezett. A hegesztett fémlapokból, fémgyűrűkből összeálló rozsdafejek valósággal alakítják maguk körül a teret. Sánta Csaba kisszobrai valamilyen történelem előtti kor jelzéseiként hatnak. Varga Mihály faszobrai antropomorf fogantatásúak. /Németh Júlia: Arcok, táskák, mágia és biomorf formák. Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Sánta Csaba és Varga Mihály szobrászati tárlata Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2004. augusztus 15.
A Bolyai Nyári Akadémia keretében júliusban volt a katolikus, református és unitárius vallástanárok továbbképző tanfolyama. A mintegy száz résztvevőnek – immár hagyományosan – a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakása adott otthont. Dénes Ildikó és Molnár Sándor informatikusok vezetésével alapfokú számítógép-kezelést is elsajátíthattak az azt igénylők. A katolikus és protestáns vallástanárok az ökumené szellemében közösen is hallgattak előadásokat. Az előadók között volt Holló László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Katolikus Teológia Karának morálteológia tanára és Molnár János, a Református Teológiai Kar dékánja. Gál László, a gyulafehérvári főegyházmegye főtanfelügyelője, valamint Kató Levente, a református tanfelügyelő szervezte meg a továbbképzést. /Ferenczi Attila: Vallástanárok továbbképzője. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./
2004. augusztus 15.
A katolikus fiatalok csoportjainak találkozójának, a Hálónak idén egy szlovákiai kis falu, Rózsaszállás adott otthont, a közel ötszáz résztvevőnek. Az előadók között volt Jelenits István, Sebestyén Ottó és Czakó Gábor író. Megjelent a táborban Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Csallóközi Zoltán, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja és Gebauer Szabolcs a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének főtitkára is. /Kovács Kinga Katalin: Küldetésünk a világban... Háló tábor 2004. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./
2004. augusztus 15.
Az új tanév elején négyszázezer magyarországi és határon túli magyar hittanos kap gyermekbibliát ajándékba a Kirche in Not nemzetközi katolikus szervezet jóvoltából. Az Isten szól gyermekeihez című, ó- és újszövetségi szemelvényeket és illusztrációkat tartalmazó könyvek háromnegyedét magyarországi, egynegyedét határon túli magyar hittanos gyermekekhez juttatják el. /Ajándék gyermekbiblia. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./
2004. augusztus 16.
Orbán Viktor saját kampánycéljaira használja fel a romániai magyarságot – fejtette ki Adrian Nastase miniszterelnök a bukaresti közszolgálati rádió aug. 14-i hírműsorának adott nyilatkozatában. A rádió riportere a volt magyar miniszterelnöknek, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökének a közelmúltban Romániában tett megnyilatkozásairól kérdezte a bukaresti kormány álláspontját. Nastase kifejtette: az oly annyira "légiesített" határok miatt Orbán Viktor nem vette észre, hogy kilépett Magyarországról, és belépett Romániába, azt hitte, hogy Romániában is folytathatja választási kampányát. Nastase leszögezte: a romániai magyarokkal és az RMDSZ képviselőivel együtt Bukarest elutasítja, hogy Orbán a romániai magyarok és románok rovására folytasson kicsinyes politikai játékokat. A miniszterelnök megállapította, hogy az RMDSZ és a román kormány közötti rendkívül hasznos együttműködés tette lehetővé a bejutást a NATO-ba, adott támogatást az európai uniós csatlakozáshoz, a vízummentesség bevezetéséhez. /Adrian Nastase ismét bírálja Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 16.
A múlt héten néhány magyar állampolgárt visszafordítottak a román határállomásokról, miután nem rendelkeztek 500 euróval. Az eseményt követően a határőrség indoklást kért a román féltől, de a válasz csak annyi volt, hogy nem változtak a magyar állampolgárok beutazására vonatkozó román szabályok. A magyar beutazóknak pénzügyi fedezettel nem kell rendelkezniük, és az utazásuk célját sem kell dokumentummal igazolniuk. A kolozsvári főkonzulátus illetékese leszögezte: telefonon érdeklődtek a Csengersima-Pete, valamint Nagylak határátkelőnél, de ott cáfolták, hogy bármiféle ilyen eset történt volna. /Korlátozások nélkül utazhatnak a magyarok Romániába. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Titus Corlateanu, a kormánypárt, az SZDP szóvivője cáfolta Rovana Plumb, az SZDP koordinációs bizottsága Kovászna megyéért felelős tagjának kijelentését, miszerint pártja nem zárkózna el egy SZDP–Nagy-Románia Párt–RMDSZ szövetségtől a választások után. Az "ötletet" az RMDSZ és az NRP is elutasította. Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke egy héttel korábban szintén megemlítette a három párt együttműködési lehetőségét. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nem zárta ki az SZDP-vel való további együttműködést, de elképzelhetetlennek tartja, hogy az RMDSZ olyan koalícióban vegyen részt, amelynek az NRP is a tagja. A Mediafax szerint Kovászna megyében a legutóbbi népszámlálás alkalmával 51000 személy vallotta magát románnak, közülük mintegy 28000-en rendelkeznek szavazójoggal. Ezek a szavazatok 2000-ben legalább nyolc párt között oszlottak meg, az SZDP pedig a szavazatok újraelosztása után jutott egy képviselői helyhez. /Sz. K.: Nincs szó semmiféle RMDSZ–NRP–SZDP szövetségről. Az érintettek cáfolják Rovana Plumb kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Borbély László, dr. Kelemen Atilla RMDSZ képviselők és Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke aug. 13-án Erdőszentgyörgyön találkoztak a Kis-Küküllő Térségi Társuláshoz csatlakozott községek polgármestereivel. Megjelent Borbély Emma, a társulás ügyvezetője is. Az RMDSZ részéről dr. Kelemen Atilla felelős a vidékfejlesztésért. Nem könnyű a dolga, mert a 14 év alatt egyetlen kormánynak sem volt vidékfejlesztési programja. A falusi értelmiségnek megfelelő környezetet kell biztosítani, hogy helyben maradjanak. /kilyén): Kistérségi mozgalom. "Közösségi sebeinkről beszélni kell". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
2004. augusztus 16.
A hét végén – akárcsak az előző esztendőkben – a Maros megyei Gernyeszegen tartotta meg találkozóját a Castellum Alapítvány, melyet az erdélyi nemesi családok leszármazottai hoztak létre. A Csép Sándor újságíró, rádió- és tévériporter vezetésével zajló ünnepségen a helyi református templomban a házigazda, Szász Attila református lelkész és Papp László marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntötte a vendégeket. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke mondott üdvözlő beszédet, és dr. Romsics Ignác budapesti történész tartott előadást Erdély a magyar és a nemzetközi politikában 1919 és 1945 között címmel. Ezután dr. Kovács András kolozsvári történész Az én házam – az én váram címmel szólt a nemesi családok történelemformáló szerepéről, életéről, hányattatásairól. Megnyílt Polgár Marianne budaörsi grafikus Magyar családi címerek című kiállítása. A találkozó résztvevői meglátogatták a paszmosi Teleki kastélyt, a nagysajói Kemény kastélyt, az árokaljai Bethlen kastélyt, és más olyan nevezetességeket, amelyek a régi nemesi családokhoz kapcsolódnak. /(Máthé Éva): „Az én házam – az én váram” = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Levélben tájékoztatta a hét végén a Bákó megyei tanfelügyelőség a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét arról, hogy két újabb csángó településen, Lábnikban és Diószénben is megkezdődhet ősztől az iskolán belül a magyar nyelv tanítása. Lábnikban két, Diószénben egy vegyes csoport alakul a magyar anyanyelvet fakultatív tantárgyként választó gyermekekből. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője elmondta, a levél azért fontos, mert eddig a tanfelügyelőség hivatalosan nem tekintette tárgyalópartnernek a magyar nyelv iskolai oktatásáért fellépő szövetséget. Két évvel ezelőtt még bíróságon kérte a szervezet törvényen kívül helyezését. Ősztől immár kilenc faluban, 24 csoportban mintegy 450 gyermek tanul magyarul írni és olvasni az iskolában. Azok a csángó falvak közül, ahol korábban délutáni órákon kezdtek foglalkozni a gyermekekkel, Trunk maradt az egyedüli, ahol nem sikerült a magyartanítást az állami közoktatás keretei közé is beiktatni. Az iskolán kívüli programokat egyébként valamennyi településen továbbműködtetik. Hegyeli elmondta, a tanárok közül senki nem távozott a csapatból. /Gazda Árpád: Bővül a moldvai csángóoktatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Unitárius világtalálkozót tartottak a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. Jeruzsálem, Mekka és Csíksomlyó után Szejkefürdő is zarándokhellyé vált, mégpedig az unitáriusok szent helyévé. Egyházi és nemzeti közösségerősítő szándékkal indították el az Egyetemes Unitárius Találkozót, a székelyudvarhelyi unitárius egyházközség keblitanácsának 1998-ban hozott határozata alapján. Aug. 14-én hatodik alkalommal gyűltek egybe Erdély unitáriusai Szejkefürdőn, de érkeztek egész Európából és a tengerentúlról is. Az ünnepség Orbán Balázs szobránál kezdődött a homoródalmási fúvószenekar toborzójával, lovas felvonulással, a lelkészi kar körmenetével és zászlóátadással. Vass Mózes kőhalmi lelkipásztor kiemelte: „Mindannyian vándorok vagyunk eme földi élet rövid és keskeny útján”. „Én is egy vándor vagyok, képzeletbeli átalvetőmben a Biblia és Orbán Balázs könyve, A Székelyföld leírása. A hit és a szülőföld szeretete hozott el Szejkefürdőre. Jöjj, légy vándortársam, bárhol is élsz a nagyvilágban.” Szabó Árpád püspök beszéde után Mikó István, a magyarországi unitárius egyház főgondnoka köszöntötte a résztvevőket. /Kosztolányi Katalin: „Mindannyian vándorok vagyunk”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Szent István napján minden esztendőben augusztusi virágzásba borul Háromszék szent hegye, a Perkő. Idén a Duna Televízió helyi közvetítéssel tiszteleg a csíksomlyói búcsú után a második nagy erdélyi vallásos összejövetel előtt, amely a Kárpát-medence egészében visszhangzó népünnepélyévé vál. A Perkő Felső-Háromszék oltárhegye. A Szent István tiszteletére épült kápolna őrszemként vigyázza a Háromszéki-medence egészét. Manapság a búcsúk őrzik római katolikus jellegüket, de a résztvevők seregei között nagy számban vannak jelen a többi magyar vallás hívei és mások is. A búcsúk a magyarság határok fölötti, égi és földi egységének megerősítői, szögezte le Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A Perkő Szent István-napi kivirágzása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Megkezdődött a csángó fesztivál Jászberényben; a nyitónapon a Ghymes együttes adott koncertet, majd „A kor falára" címmel a Jászság Népi Együttes és a Csík zenekar közös táncszínházi produkcióját láthatta a közönség. A fesztivált 1991 óta rendezik meg a Jászság fővárosában, hogy a Kárpát-medencében élő kisebbségek, etnikai csoportok néphagyományait bemutassák. A mostani, aug. 19-ig tartó rendezvényt a kulturális tárca és Nemzeti Kulturális Alapprogram összesen 6,5 millió forinttal támogatta. A fesztiválra legtöbben Erdélyből érkeztek, a gyimesi, moldvai csángók mellett hagyományőrző zenekarok, táncegyüttesek. Hagyományosan elsőként Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékére tartottak szentmisét. Az idős asszony az első, 1991-es csángó fesztiválon Jászberényben hunyt el, és kérésére a városban helyezték örök nyugalomra. A csángók mellett a Kárpát-medence kisebbségei és magyar csoportok is bemutatkoztak. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Kanadai magyarok ajándékait vitte el egy áttelepült az erdélyi gyermekotthonokba. Szamosújváron Kabai Ferenc református lelkész és felesége létrehozta az Emmaus otthont, majd a Zakariás-házat vásárolták meg, hogy az árva, rászoruló gyerekek emberi körülmények között élhessenek, tanulhassanak. A Téka Alapítvány segítségével már több szobában laknak gyerekek. Balázs Bécsi Attila tanár és fiatal csapata hozta létre ezt a mozgalmat. Munkájukat segíti a 13 ezer kötetes könyvtár. Hetente 400 gyermekkel foglalkoznak. Kabai Ferenc lelkész vezeti a csoportokat. Külföldről kapott ruházati cikkeket értékesítenek, feldolgoznak, kötnek, varrnak, szőnek a nőszövetség tagjai. Szeptemberben fogtak hozzá a Tékánál kollégiumot építeni pályázaton nyert összegből, ahol 75 gyerek lakása lesz biztosítva. Szászrégenben Pakó Benedek plébános segítségével támogatják az árvaházban a 40 gyermeket, meg a környékről a többieket, akik fiú- és leánybentlakásban laknak. Általános meg középiskola és szaklíceum biztosítja a tanulást anyanyelven. Asztalosműhelyben tanulhatnak a nagyobbak mesterséget, meg a több hektárt kitevő területen a gazdálkodásban is gyakorlatot szerezhetnek. Demeter József pedig működteti a Dióházat 50 gyerekkel. Déván Böjthe Csaba ferences szerzetes létesített több mint 400 gyereknek otthont és emberi körülményeket. Szerzetesek és világiak lelkes csapata végzi ezt az áldozatos munkát. Óvodától I–VIII. osztályig, majd középiskola, mesterség tanulása alakítja a gyermekeket. Családokban vannak megszervezve, így személyesen követik a gyerekek minden lépését. Böjthe Csaba munkássága nyomán Déva mellett Szászvároson, Marosújváron és Szovátán is tanulnak árva gyerekek. Kőhalom városban Szegedi László református lelkész 75 gyermeknek biztosít szállást. Vicén negyedik éve tábort szerveznek nyaranta és tavasztól a Szent István Gyerekotthon is működik. Kulcsár István iskolaigazgató és felesége, Emőke meg Szabó Gyöngyi vállalta ezt a nem kis áldozatot megkövetelő munkát. Kallós Zoltán tanár, néprajzos, népzenekutató hozta létre a Kallós Alapítványt, aminek célja népművészeti ismeretek, hagyományok megőrzése. Válaszúton a szórványdiákotthon mellett Mezőségi Művelődési Központ van, ahol tanfolyamok, konferenciák, hétvégi iskolák mellett nyaranta oktató-alkotó táborokat szerveznek. A gyerekek az I–IV. osztály elvégzése után a szamosújvári otthonban folytathatják tanulmányaikat. Zsobokon árvaház és szórványközpont alakult. Az elmúlt iskolai évben összesen 104 gyerek, közülük 58 árva lakott és tanult az otthonban. Óvodások, kisiskolások, valamint V–VIII. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön. Idejárnak a környékről is azok, akik falujukban nem kapják meg az anyanyelvi oktatást. A Molnár házaspár irányításával épül Farnason, a szomszéd faluban az új, modern öregek otthona a Szentiványi család birtokán, amit erre a célra ajánlottak fel, miután sikerült a családnak visszakapnia a házat. Holtmaroson az árvagyermekek otthonában 13 pici gyereket és két nagyobbat nevelnek. Bartha József református lelkész és felesége jóvoltából ezek az árvák is otthonra találtak. Marosvásárhelyen Ötvös József református esperes arról tájékoztatott, hogy működik a Lydia, a Dorkas meg a Piciház otthon a református egyház lelki irányítása alatt. Fülöp Dénes lelkész feleségével kéthetente meglátogat 144 sokgyermekes magyar családot Erdélyben. Mikrobusszal mennek, élelmet, ruhát, segítséget visznek nekik. Az alapítványon keresztül vásároltak három faluban házat a sokgyerekes, városban lakó családoknak, amelyek vállalták a kiköltözést, a falusi életet. Van még gyerekotthon Csíksomlyón, ahol Gergely István atya vezeti a Csibész Alapítványt, Marosbogáton Molnár Károly lelkész támogatja az árvákat, Szatmárnémetiben Vizi Zsolt utcagyerekotthona is ismert, továbbá az élesdi református gyerekotthon, Nagyváradon a Júlia-otthon. Azután ott van Illyefalva, Kató Béla református tiszteletes példaértékű munkássága. Brassó és Alsófehér megyében 16 kollégium működik, ahol gyermekeket gondoznak. /Szépkenyerűszentmártoni Kiss Ildikó, Toronto: Összefogás az erdélyi magyar árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 16.
A válaszúti mezőségi népzene- és néptánctábor idén is megőrizte nemzetközi jellegét. Balázs-Bécsi Gyöngyi, a szervező Kallós Zoltán Alapítvány elnöke szerint számos táncházkedvelő teljes nyári szabadságát táborozással tölti. Az összesen hat válaszúti tábor közül hármat felnőttek számára szerveztek, ilyen a „szövő-tábor”, valamint a családos és nemzetközi néptánctábor. /Rostás-Péter Emese: Mozgalmas nyár a válaszúti Kallós-kúrián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Aug. 13-15-e között 35. alkalommal tartották meg Majláthfalva (Arad megye) hagyományos ünnepét, a majláthfalvi hétvégét. A rendezvény keretén belül ünnepelték a helyi római katolikus templom felszentelésének 125. évfordulóját és a hagyományos Nagyboldogasszony-napi templombúcsút. A rendezvénysorozatot az Arad megyei néptáncegyüttesek 1969 óta évente megrendezett seregszemléje zárta. /Évfordulós rendezvények Majláthfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2004. augusztus 16.
A Tasnád Napok keretében zajlott a Demjén Ferenc-koncert, melyre a szomszédos megyékből is érkeztek érdeklődők. A "Dömötör Attila Emlékkupa" elnevezésű labdarúgótorna is népszerű volt. A tragikus hirtelenséggel elhunyt tasnádi futballista emlékére rendezett megmérettetésre négy, 12–14 éves korosztályú együttes nevezett be. A tornát Szilágysomlyó csapata nyerte. "Kedves nekem az ének és a tánc" volt a címe a folklórfesztiválnak, amelynek műsorában a helyi Tanulók Klubja és általános iskolák csoportjai mellett a nagykárolyi, a krasznahorváti, a szilágycsehi, visói, avasfelsőfalui kultúrházak együttesei is szerepeltek. /Fodor István: Tasnád Napjai. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Bunyaszekszárdot lakói elhagyták, de időnként találkoznak az elhagyott faluban. Arra, hogy itt valaha falu volt, csupán az egykori templom helyén felállított emlékmű utal – egy férfi és egy női alak, itt tartják évenként az emlékünnepséget. Idén is Pokker László alkotása köré gyűlt az ünneplő sokaság. A falu temetőjében 1972-ben helyezték örök nyugalomra az utolsó bunyaszekszárdi lakost, Gergely Katalint. /Sipos János: Bunyaszekszárd emlékezett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Az újraalakult Csomaköz község aug. 14-15-én első alkalommal tartott falunapot, miután az 1968–ban Szaniszlóval kötött kényszerházassága felbomlott. A római katolikus templomban tartott szentmise után a sportpályán felvonultak a mazsorettek, a fúvószenekar és a lovas kocsik. Magyar és német táncok és népdalok, modern tánc és zene, valamint fúvószenekar szórakoztatta a hazai és külföldről érkezett vendégeket. Másnap sport- és kulturális vetélkedők, lovasbemutatók, valamint a daróci citerazenekar műsora várta az érdeklődőket. /Elek György: Csomaközi Napok – először. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Aug. 15-én ünnepelték az újdonsült város, Erdőd napját. A halmi mazsorettek és az erdődi fúvószenekar végigvonulásával kezdődött az ünnepség. Jelen volt a magyarországi Szakoly polgármestere is, amely helységgel testvértelepülési kapcsolatot szeretnének kialakítani. Egymást váltották a modern és népi, magyar és román műsorszámok. /Fodor I.: Erdőd: Az első városnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Kiállítás megnyitójával ért véget aug. 15-én az idei makfalvi táborozás. A Nagy Pál festőművész nevét viselő művésztelep tizennyolc alkotót látott vendégül. A táborban készült munkáikat szokás szerint a régi iskolaépület galériává előléptetett termében mutatták be. A tizenötödször megszervezett alkotótábor a helybeliek, az egész község összefogásának köszönhető – hangsúlyozta Fülöp Irén tanárnő, a Wesselényi Művelődési Egylet elnöke. A művészek újabb művekkel gyarapították a makfalvi műtárgyállományt. /(nk): Művésztelep tizenötödször. Kapuzárás Makfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
2004. augusztus 16.
A Gyöngykoszorú-találkozókat Holtmaroson annak idején az EMKE kezdeményezte. 1996 óta a helybéliek szervezik, Papp György kultúrigazgató irányításával. A rendezvényre 15 néptáncegyüttes, néptánccsoport jött el a megye különböző helységeiből. Voltak vendégek Szászmedgyesről, Érmihályfalváról, s bemutatta műsorát a szászrégeni Német Demokrata Fórum tánccsoportja is. Felvonultak a tánccsoportok a település főutcáján. /(kilyén): IX. Gyöngykoszorú-találkozó Holtmaroson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
2004. augusztus 16.
A kisiratosi nemzetközi festőtábornak a helybeli Máltai Ház adott otthont. A táborzáráskor kiállították a változatos technikával készült festményeket és kisplasztikákat. /Kiss Károly: Kiállítással zárt a kisiratosi festőtábor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Aug. 15-én Kolozsváron a református egyházközség Pata utcai Fehér Galériájában Gy. Szabó Béla olajfestményeinek töredékéből rendezett kiállítás nyílt meg. /Ö. I. B.: Tárlat a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 17.
Románia, Magyarország és Szlovákia tizennégy Szentkirály nevű településéről érkezett mintegy 400 személy részvételével tartották meg aug. 15-én Marosszentkirályon a Szentkirályok 9. találkozóját. Évről évre az államalapító Szent István királyról elnevezett más-más Kárpát-medencei település látta vendégül a többi település küldötteit. Most elsőként Marosszentkirály volt a vendéglátó. A rendezvényen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László képviselő is. "Szent István király üzenete a magyaroknak és mindenkinek: egy ország csak akkor erős, ha tiszteletben tart minden hagyományt és minden kultúrát" – mondta az RMDSZ elnöke. /Szentkirályok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ Még el sem kezdődött Marosszentkirályon a hasonló nevű, kárpát-medencei települések küldöttségeinek a találkozója, máris támadták a marosvásárhelyi román lapok és a közszolgálati rádió. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján az NRP két helyi hangadója: Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu parlamenti képviselő bejelentette: bojkottálni fogják a szentkirályi találkozót, mivel a rendezvényre szóló meghívó színei a piros, a fehér és a zöld, és mivel a meghívón a Szent István koronájáról származó ferde kereszt látható. A nagy-romániások azt is kilátásba helyezték, hogy a Számvevőszéknél is feljelentik a szentkirályi önkormányzati vezetőket, amiért közpénzt használtak fel egy magánkezdeményezésből született rendezvény lebonyolítására. – A Szent Király Szövetség nyolc éve él. 1996-ban Csíkszentkirályon azoknak a településeknek a vezetői, amelyek nevében szerepelt a szent király kifejezés, létrehozták a Szent Király Szövetséget, ennek jelenleg 21 tagja van – Magyarországról, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából. Ezek közül az idén 15 volt jelen Marosszentkirályon. /Máthé Éva: Ünnepelt a Szent Király Szövetség. A Nagy-Románia Párt heves támadást intézett a rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2004. augusztus 17.
Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke bejelentette, hogy indulni kíván az őszi államfőválasztáson. – Az államfőjelölés elfogadása az egyetlen lehetséges megoldás Adrian Nastase és pártja, a Szociáldemokrata Párt számára – kommentálta a bejelentést Gabriel Andreescu politikai elemző. /Sz. K.: Nastase vállalja az elnökjelölést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2004. augusztus 17.
A liberális-demokrata D.A. Szövetség kéri a demokratikus erőket, különösen az RMDSZ-t, hogy ne csatlakozzanak ahhoz az "álságos politikai tervezethez", amelyet az SZDP készít elő a következő négy évre, és amely a Nagy-Románia Párttal közös kormányzatról szól, nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség szóvivője. /Tariceanu: Nem szabad csatlakozni az SZDP–NRP szövetséghez. Liberális-demokrata felhívás az RMDSZ-hez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./