Aug. 8-án, vasárnap Egri református templomában Kereskényi Sándor mutatja be Kiss Kálmán kismonográfiáját Egri községről. A Partiumi füzetek 31. kiadványa a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi római katolikus püspökség közös kiadásában jelent meg. Kiss Kálmán maga is egri születésű, 1977–ben Egri helyneveiből államvizsgázott Kolozsváron. Harminchárom éve tanít a túrterebesi iskolában, jelenleg az iskola igazgatója. /E. Gy.: Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2004. aug. 5./

A magyar-román kistérségi társulásokról tartottak kétnapos tanácskozást Szatmárnémetiben a Nyíregyházi Fejlesztési Ügynökség és a Szatmár Megyei Tanács rendezésében. A nyíregyháziak megosztják tapasztalataikat a szatmáriakkal. A két megye a Phare CBC program keretében pályázatot nyert a felkészítők anyagi támogatására. Nagy igény van a jobb határ menti és kisrégiós együttműködésre, szinte minden területen, a gazdaságtól kezdve a kultúráig, a környezetvédelemtől a gyermekvédelemig. A közös internetes adatbázist a közeli jövőben létrehozzák. Gáman Mihály a pusztadaróciak polgármestere elmondta, hogy a határövezet forgalmának problémáit csak közösen tudják megoldani. /(Sike Lajos): Közös érdek a magyar-román kistérségi társulások kialakítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Közel száz önkormányzati alkalmazott, polgármester és projektfelelős látogatott el az aug. 5-én kezdődött "Partnerség erősítése a kistérségek között" című, Román–Magyar Phare CBC Kisprojekt alap támogatásával Szatmárnémetiben megvalósuló képzésre. A Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht., a Felső–Dadai Térségi Fejlesztési Szövetség és a Szatmár Megyei Tanács Európai Integrációs Osztálya által szervezett kétnapos konferencián bemutatták többek között a magyar–román–ukrán interrégió közös fejlesztési koncepcióját, a magyar–román–szerb trilaterális együttműködés elképzeléseit és más interregionális programokat. /Princz Csaba: Élénkülő kistérségi kapcsolatok Románia és Magyarország között. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./

Aug. 5-én rendkívüli ülést tartott Csíkszeredán a megyei önkormányzat. Mátéffy Győző tanácsos a csíksomlyói volt Domokos Pál Péter Gyermekotthonnál tapasztaltakról számolt be. Elszállították a Gyermekjogvédelmi Igazgatósághoz a Multimédia Trans Alapítvány által adományozott fűtőtesteket és hőközpontot, ezután további rongálások történtek az épületben, amelyet a Csíki Magánjavak a Sapientia– EMTE számára ajánlott fel. Az épület pedig úgy mutat, mintha háború után lenne. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, szabadságon volt, amikor a történtekről tájékoztatták, és úgy értékelte, mulasztást követtek el azok, akik az adományozó által megbízott személy tájékoztatása nélkül leszerelték a fűtőtesteket és a hőközpontot. Elfogadta a tanács Hargita megye anyagi hozzájárulását a 131-es, Székelyudvarhelyt Brassóval összekötő megyei út rehabilitálását célzó projekthez. /Kovács Attila: Rendkívüli ülést tartott a Megyei Tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

Egyre több gyimesbükki csángó kezdte el visszamagyarosítani a hatóságok által 1920 után elrománosított nevét az utóbbi időben. A módszer egyszerű, és nem is költséges. A 2003/41-es kormányrendelet értelmében az illetékes polgármesteri hivatal adminisztratív úton eljárva írhatja át a kérvényező anyanyelvére az eredetileg más nyelven anyakönyvezett nevet. Suciu Ladislaunak, Gyimesbükk alpolgármesterének apját még Szőcsnek hívták. Noha az RMDSZ-es elöljárót a községben mindenki Szőcs Lászlóként ismeri, keresztlevelében a Suciu név szerepel. A helyi tanácsnál elkészül az új születési bizonyítvány, amely alapján ki kell cserélni a személyazonosságit és a többi hivatalos iratot is. – Többnyire a fiatalok kérik nevük visszamagyarosítását, ennek pedig egyszerű a magyarázata: az anyaországban kívánnak érvényesülni – állítja Görbe Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere. Fordított esetről, amikor valaki a magyar nevét szeretné románosítani, a bükki községvezetők az utóbbi másfél évtizedben nem hallottak. /Szucher Ervin: Magyarosítják az anyakönyvet. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Kizárták az RMDSZ-ből a szövetség kovásznai tisztújító küldöttgyűlésén Gyila Sándor városi tanácsost, mert Gyila a helyhatósági választások idején a független Zsuffa Levente mellett, az RMDSZ polgármesterjelöltje ellen kampányolt. Gazda József, az RMDSZ Kovászna városi elnöke egy évvel ezelőtt mondott le tisztségről, mert nem értett egyet a szövetség politikájával. Utódjának megválasztották Simon Istvánt, a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont tanárát. /Farkas Réka: Gyilát kizárták a szövetségből. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Erdőd megkapta a városi rangot. Duma Ovidiu polgármester tájékoztatott a változásokról. Megnő a helyi rendőrőrs állománya, az eddigi három helyett nem tizenhat rendőr fog tevékenykedni a városban. Az itteni rendőrparancsnokság alárendelt egységei lesznek a szatmárhegyi, krasznaterebesi, krasznabélteki, szokondi és homoródi rendőrőrsök. /Fodor István: Három helyett tizenhat rendőr, helyi államkincstár. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./

A Hargita Megyei Kulturális Központ és az „Anyám fekete rózsa” Közhasznú Alapítvány immár negyedik éve szervezte meg az egész Kárpát-medencére kiterjedő vers- és prózamondó találkozót, nem hivatásos versmondók számára. A versenyen négy korosztály (gyermek, ifjúsági, felnőtt és szépkor) indult. Az idén a romániai elődöntőre 193-an jelentkeztek, és közülük 18-an jutottak el a döntőbe Veresegyházára – Magyarországra. A négy év tapasztalata azt bizonyítja, hogy szakszerűen foglalkozni kell a versmondók felkészítésével, ezért a Hargita Megyei Kulturális Központ júliusban szavalótábort szervezett Szentegyházán. Az oktatók magyarországi meghívottak voltak, hozzájuk csatlakozott Budaházi Attila, a Csíki Játékszín dramaturgja. Budaházi Attila vállalta, hogy szeptembertől, havi egy alkalommal műhelymunkán foglalkozik a versmondókkal. /Zsehránszky István: Nem levágni, hanem növelni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

A kézdivásárhelyi Incitato fogathajtó sportklub, a bálványosi Daragus Kft. és a szörcsei Agroinvest Rt. idén Bálványoson szervezte meg a „lóravaló” képzőművészek táborát. Az 1990-ben Magyarországról visszatelepített ún. Incitato vérvonal és a felszámolt Agromixt Rt. dálnoki lipicai ménesének (törzsménjének) nevét öröklő művésztábor 30 meghívottja közül 22 alkotó jelentkezett, köztük anyaországiak is. A tábor fő szervezői továbbra is Tóth Ferenc és lelkes családja, a táborvezető Vetró B. Sebestyén András brassói képzőművész, házigazda és fő támogató Daragus Attila vállalkozó. Kirándultak a szörcsei, illetve az alsószombatfalvi ménesekhez. Ez utóbbi Kelet-Európa legnagyobb ménese. A táborban született munkákat kiállították Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban, júl. 18-án Sylvester Lajos nyitotta meg a kiállítást. /Csutak Levente grafikus: XII. Incitato művésztelep – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Negyedik alkalommal szervezik meg augusztus 6.-8-a között a csíkdánfalvi Dugás borvízfürdőn, az ifjúsági és hagyományőrző napokat. A már hagyományos programok közé idén pályázatírási képzést is besoroltak. A Felcsík Kistérségi Társulással közösen Felcsík jövője néven kerekasztal beszélgetést tartanak a térség polgármesterei, a megyei önkormányzat és a fejlesztési osztály vezetőinek részvételével. A rendezvény szervezője a Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet. /(Daczó Dénes): Ifjúsági napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Zsibón a reformátusok ezen a héten egy ingatlant kaptak vissza. A városközponti épületben évtizedekig mozi működött, de leromlott állaga miatt az utóbbi években sorsára hagyták. Az ingatlan felújítására hatalmas összeget kell fordítania a tulajdonosnak. A zsibói egyházközség mindeddig másfél hektár erdőt kapott vissza, a 14 hektárnyi szántóföldből viszont semmit. /Egyházi ingatlant adtak vissza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Aug. 7-én a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonton ünnepélyes keretek között megnyílik a „Kézművesfalva” részlegesen beinduló múzeum, amely műhelyeknek ad otthont. A megnyitón fellép a Domokos Pál Péter Néptáncegyüttes. /„Kézművesfalva” nyílik Borzonton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Temesváron a Geml József Társaskör alelnöke, Pelcz Rozália népdalcsoportot alakított a tagság jó hangú lányaiból, asszonyaiból. Felkérték Gáspár Mária zenetanárnőt, hogy irányítsa közös éneklésüket. Gáspár Mária, a Bartók Béla Dalárda karnagya tanárként a Bartók Líceumban is vezet népdalcsoportot. /(Sz. I.): Új népdalcsoport alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

Idén nyáron nyolcadik alkalommal tánctábort tartanak Vajdaszentiványon, mely augusztus 1-ján kezdődött. A szervező a helyi Zichy-Horváth Egyesület, a Zalai Táncegyüttes és a helyi Polgármesteri Hivatal. A kultúrházban színdarabok, koncertek, cigányshow, majd hajnalig tartó mulatság várja a tábor valamennyi résztvevőjét. Idén mintegy hatvan középiskolás jött el Brassó megyéből, Csíkszeredából, Ártándról. Jöttek Japánból, Ausztráliából, Svájcból, Angliából, Hollandiából, Magyarországról és Szlovákiából is. A táborozók 80 százaléka külföldi. A falumúzeum is megtekinthető, melyet Nagy Erika iskolaigazgató, a múzeum kezdeményezője büszkén mutat meg. /Nagy Annamária: Táncra perdült Vajdaszentivány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Aug. 6-8-án hetedik alkalommal rendezik meg az országos cigányfesztivált, Marosvásárhely másodszor ad helyet a rendezvénynek. A fesztiválon több mint 400-an lépnek fel. /Cigányfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Csíkszeredában állított ki Csomortáni Gál László. /sz. Csíkcsomortán, 1978/, aki 2003-ban végzett a nagyváradi képzőművészeti főiskola szobrászat szakán. Jelenleg szabadúszó, munkáiból próbál megélni. A népi motívumok, a hiedelemvilág képi megjelenítése egyre nagyobb teret kap a fiatal képzőművész alkotásaiban. /Sarány István: Hű a gyökerekhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

Nyolc udvarhelyi tanuló és egy vezető Erdélyből, valamint további 30 fő Magyarországról és Kárpátaljáról vesz részt az aug. 8. és 15-e közötti turnusban szervezett nyaraláson, a Kiskunmajsai '56-os Ifjúsági Táborban. A Kiskunmajsa-Marispusztán épült tábor kialakításához Pongrátz Gergely bátyja, Pongrátz Ödön jelentős anyagi segítségével megvásárolt egy romos tanyát, az '56-os Kápolna közelében, ahol felépülhetett a közadakozásból létrehozott Ifjúsági Tábor. Az ingyenes táborba olyan fiatalok érkeznek, akik a Kárpát-medence magyarok lakta területein élnek. A tábor megnyitása 2004. június 26. óta már több csoportot fogadott Magyarországról, Erdélyből, Zentáról, Kárpátaljáról. A működtetéshez számtalan felajánlást kapott az '56-os Történelmi Alapítvány. A táborban nemzettudatra és hazaszeretetre is nevelik – a szabadidő és pihenés gondtalan eltöltése mellett – a határon túli és az anyaországi magyar fiatalokat. /(Balázs Árpád): Székelyudvarhelyiek az '56-os Ifjúsági Táborban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 6./

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elítélte a hajdani Emil Constantinescu-féle vezetést: időnként a Nagy-Románia Párttal vetekedő módon viszonyult a magyarsághoz. Emil Constantinescu 1996–2000 között Románia elnöke volt, de akkor nem állt a magyar ügyek mellé. A tusnádfürdői Orbán–Constantinescu találkozó után azt mondták, hogy a Fidesz és a Constantinescu-féle vezetés között annak idején éppen olyan jó volt a viszony, mint amilyen a mai magyar szocialista-liberális koalíció és a bukaresti szociáldemokrata vezetés kapcsolata. Tibori hozzátette: ha annyira jó volt a viszony, miért nem ért el 1998–2000 között az erdélyi magyarság számára Orbán kormányfőként semmilyen engedményt Constantinescuéktól. – Orbán Viktor Tusnádfürdőn azt mondta, a szlovákiai magyar politikai modell a romániainál sokkal jobb. Legyen több párt, s majd azok egyesüljenek, választási koalícióba. Tibori szerint „Orbán Viktor ezúttal is rosszul mérte fel a helyzetet. A kibicnek, persze, semmi nem túl drága.” /Tibori Szabó Zoltán: Kibicek és kalandorok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Markó Attila helyettes államtitkár megmagyarázta, hogy a Félsziget fesztivál politikailag semleges, nem „MSZP-RMDSZ- rendezvény”. Azt olvasta, hogy beszivárgott a politika a Félszigetre. Nos, ott volt Borbély László, Markó Béla, Frunda György, Újhelyi István /MSZP/, volt RMDSZ-MIÉRT barátságos labdarúgó mérkőzés, hát csak ennyi történt. /Markó Attila: Vakációs élmények (1). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

A Csíki Magánjavak az egykori csíksomlyói gimnázium épületét a Sapientia Egyetem rendelkezésére bocsátja. Ezzel középtávra megoldódnak a csíkszeredai karok fejlesztésével járó gondok – fogalmazott Kató Béla elnök. A csíkszeredai egyetem eddig a város központjában, az egykori Hargita szállóban folytatta tevékenységét, azonban az új tanévtől több helyre van szükség. A csíksomlyói gimnázium épületének tatarozására 50 ezer eurót fordítanak. Az épület átvételéről szóló tárgyalások megkezdése óta, azonban igen sokat romlott az épület állapota, hiszen a gyermekotthon kiköltöztetése során mindent elvittek, ami mozgatható volt: letépték a falburkolatot, kitépték a villany vezetékeket, leszerelték a fűtőtesteket, valamint a csapokat. Kató Béla szerint, hasonló ingatlan visszaadásokat már élt meg az egyház, azonban megengedhetetlen, hogy itt Csíkszeredában is ilyen történjen. Hajdu Gábor, a Csíki Magánjavak elnöke a Csíki Magánjavak történetét ismertette, ami a székelység elmúlt másfél évszázados történetét híven tükrözi. Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán több határozat született, hogy a szövetség mindent megtesz a Magánjavak vagyonának visszaszerzésére, azonban eddig nem történt semmi. A csíksomlyói gimnázium épületén kívül nem sikerült semmit sem visszaszerezni. Az erdős területek visszaszerzése per tárgyát képezi, a csíkszeredai magánjavakat megillető épületeket sem adták vissza, ezért az akkori polgármester is felelős – fogalmazott Hajdu. /(Daczó Dénes): A Sapienta használhatja 49 évig a csíksomlyói gimnázium épületét. Hazatér a tudomány az ősi skólába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Először rendezik meg Magyarország határain kívül a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat, a négynapos rendezvénysorozat megnyitóját aug. 5-én tartották a szlovákiai Révkomáromban. Száraz József, a Csemadok elnöke, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviseletében pedig Lakatos Mihály főosztályvezető mondott ünnepi beszédet. Ezt követően az elmúlt években felépült – az európai nemzetek jellegzetes épületeiből megalkotott – Európa Udvarban, a Balassi-emlékév jegyében, a Kárpát-medencei országokban élő magyar együttesek és előadók énekeltek, szavaltak Balassi-verseket. A nyitórendezvény keretében megnyílt a térség magyar végvárait és a szlovákiai magyarok legnagyobb közművelődési intézményét, a Csemadok történetét bemutató fénykép- és dokumentumkiállítás. Azt, hogy az anyaország határain kívülre költőző – a korábbi években Budapesten meghonosodott – rendezvénysorozat idei helyszínéül Révkomáromot választották, az indokolja, hogy 55 éve áll fenn a Csemadok. /Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Révkomáromban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Idén ünnepli 40 éves fennállását a Gyulai Várszínház. A nyaranta megrendezett Várjátékok állandó vendége a kolozsvári Magyar Opera, mely ez alkalommal a nyolcadik (egyben utolsó) Erkel-opera, a Dózsa György bemutatójával emelte az ünnepi hangulatot. 1991 óta majd minden nyári évadban, a Magyar Opera társulata a Gyulai Várszínházzal együttműködve sorozatban mutatta be Erkel operáit – a nyolc operából hatot. Az Erkel-művek mellett mindig színre vitt egy-egy operát, operettet vagy táncjátékot is. A bemutató közönsége lelkesen ünnepelte a kolozsvári társulat produkcióját. Magi István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának művészeti főosztályvezetője dr. Hiller István miniszter nevében a nyolc Erkel-opera bemutatásáért díszoklevelet nyújtott át a társulatot képviselő Simon Gábor igazgatónak, mellyel a kolozsvári Magyar Opera társulatát miniszteri elismerésben részesíti a magyar zene, elsősorban Erkel Ferenc operáinak évről évre repertoáron tartó magas művészi fokon előadott sorozatáért. Ezen kívül dr. Hiller István miniszter Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Hary Béla karmesternek, a Magyar Opera örökös tagjának a hosszú évtizedeken átnyúló kimagasló művészi munkásságáért, a nyolc Erkel-opera színpadra állításáért és zenei vezetéséért. Dr. Perjési Klára polgármester díszoklevéllel jutalmazta Valkay Ferenc koreográfust, az Erkel-operák koreográfiájának megálmodóját. – A Gyulai Várszínház rendezésében tudományos ülés keretében emlékeztek meg Erkel Ferencről. /Laskay Adrienne: A kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

A világon egyedülálló vállalkozást valósított meg a kolozsvári Magyar Opera és a Gyulai Várszínház: az összes Erkel-opera bemutatását. A sorozat 1991-ben kezdődött, és az idén, 2004-ben ért véget. A Hunyadi László bemutatását követte 1992-ben a Bánk bán, majd 1993-ban a Brankovics György. Kétévi szünet után következett az István király színrevitele, 1998-ban a Névtelen hősök, 2000-ben a Bátori Mária, 2002-ben a Sarolta került műsorra, most pedig a Dózsa György. A tudományos ülésszak témája: Erkel Ferenc operái. Előadást tartott többek között a Erkel-operákat Kolozsváron színpadra segítők közül Laskay Adrienne karmester, karigazgató, a nyolc opera előkészítéséről Simon Gábor igazgató értekezett, a dramaturgiai feladatokról Hary Béla karmester beszélt. Kiállítás nyílt Gyulán "Nyolc Erkel opera Gyulán" címmel. – Tallián Tibor volt lett a kezdeményezője az összes Erkel-opera megjelentetésének. /S. Muzsnay Magda: A kolozsvári Magyar Opera háromnapos jelenléte Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) rendkívüli választmányi ülésén Gebauer Szabolcsot választotta meg a szervezet új főtitkárává. Elődje dr. Jósfai György május elsején hunyt el. Az új főtitkár harmincéves, a Duna Televízió munkatársa. A MAKÚSZ tervei között szerepel a Protestáns Újságíró Szövetséggel (PÚSZ) való aktív kapcsolattartás. A MAKÚSZ közvetlen viszony kialakítására törekszik a határon túli magyar nyelvű újságíró műhelyekkel, különös tekintettel azok katolikus és keresztény szellemiségű újságíróra. /Az anyaországi Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének hírei. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Intenzív levelező szakos újságíróképzésre hirdet felvételit a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium (AESK). A kétéves képzés hat, egyenként ötnapos felkészítő időszakot foglal magában. A hallgatók az általános újságírói képzés mellett a következő szakosítások közül választhatnak: sajtófotó, egyházi újságírás, olvasószerkesztés- korrektúra, laptördelés-tervezés, médiamenedzsment. A tandíj 300 eurónak megfelelő lej, mely részletekben is törleszthető. /Felvételi a Sajtókollégiumba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

A Nagyszebentől hatvan kilométerre levő Szentágota dél-erdélyi kisváros 11 ezer lakosából 354-en magyarok. A szász település mintegy másfél évszázados magyar emlékeiről a 88 éves Papp Sándor tud a legtöbbet, visszaemlékezései iránt még nem érdeklődött egyetlen kiadó sem. 1950 óta a 17. katolikus pap működik Szentágotán. Ide az ötvenes-hatvanas években büntetésből helyeztek katolikus papokat, többen közülük börtönben is voltak. A jelenlegi plébános, Adorján Gábor sem szürke egyéniség. Kozma Endre református lelkész rámutatott, milyen fontosak a vallásórák, sok gyerek számára ez az egyetlen hely, ahol magyarul lehet beszélni. Látható a szórványosodás: a helyieknek alig van magyar közösségi élményük. /Sz. Cs: Szentágota léggyökerei és Agatha szeretettüze. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

A Nyárádszeredához tartozó Andrásfalván a református egyház évekig várt arra, hogy a visszaigényelt volt felekezeti iskolát – amely jelenleg kultúrotthon – birtokába vegye. Mivel ez mai napig nem történt meg, elhatározták, a volt kántori lakás helyébe gyülekezeti házat építenek. Az építkezést saját erőből tavaly kezdték el. Gecző András lelkész saját egyházi fizetéséről mondott le (csak az állami fizetését veszi fel), hogy az építkezést ezáltal is segítse. /(mezey): Gyülekezeti ház épül Nyárádandrásfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevélben kérte, hogy Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én szervezzenek gyűjtést egy Erdélyben létesítendő karmelita kolostor javára. A kolostoralapítás egyik feltétele, hogy legalább nyolc nővér, akik közül hat örökfogadalmas, vállalja az erdélyi karmel megalapítását, amelyet a pécsi karmelita kolostor nővérei meg is tettek. Az alapkő letétele 2005. februárjában lesz Marosszentgyörgyön. /Alapkőletétel 2005 februárjában. Karmelita kolostor alakul. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

Aug. 6-án este ünnepélyesen megnyitották a Csíkszeredai Városnapokat. Aug. 7-én Csíki Székely Múzeumban Régi utcák a várudvarban címen láthatók lesznek a Csíkszereda lebontott utcáiról készült felvételek. A Majláth Gusztáv Károly téren leplezik le a névadó tiszteletére állított plakettet. /Megkezdődtek a Csíkszeredai Városnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

Uzonban a két világháborúban elesettekre emlékeztek. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója beszédében emlékeztetett, hogy Uzon egyike volt azon településeknek, ahol a legsötétebb időkben is állt a hősök emlékműve.  Hatvannyolc lelket követelt az első, ötvenötöt a második világháború. Az Emeld fel fejedet, büszke nép című műsort megelőzően Bodali Mihály a Don-kanyarból hazatért egykori bajtársának versét olvasta fel. /(kisgyörgy z.): Hőseire emlékezett Uzon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./