Tordán az elmúlt héten egy amerikai vendégkórus fellépése és a Petőfi Társaság megalakulásának ötödik évfordulója alkalmával tartottak ünnepi összejöveteleket. Júl. 23-án a Petőfi Társaság közgyűlést tartott, Nagy Albert elnök köszöntötte az egybegyűlteket. Visszaemlékeztek az elmúlt öt évre. 1999 februárjában alakult meg a társaság. Tordán nem a Petőfi Társaság az első olyan szervezet, amely a magyar kulturális életet volt hivatott irányítani, hiszen sokkal előtte létezett már a Jósika Miklós Művelődési Egylet. Dumitriu Anna ügyvezető elnök beszámolt a társaság megvalósításairól, a több mint száz diáknak nyújtott támogatásról, a népfőiskoláról, a havi rendszerességgel tartott képzőművészeti kiállításokról és az anyanyelvápoló táborokról. /Ladányi Emese Kinga: Ötéves a Tordai Petőfi Társaság. Ünnepi koncert, amerikai vendégszerepléssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Búzásbesenyőn falunapot tartottak. Szentmise és istentiszteletek után a Rátonyi János Művelődési Otthonban fellépett a katolikus énekkar és az ifjúsági műkedvelő csoport. Simon István polgármester románul és magyarul köszöntötte a falu népét. Búzásbesenyő példa a békés együttélésre, jól élt itt 655 év alatt magyar, román, cigány, hangzott el. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kiemelte, hogy három gyülekezet (katolikus, református és ortodox) együtt tud ünnepelni. /B.D.: Otthon – Búzásbesenyőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

A Nyárádszeredai Napok nyitánya a közeli Szentannán zajlott le. A református templomban az IKE fiataljai szavaltak és énekeltek. A parókián megnyílt dr. Molnár Vince és Kiss Ármánd Zoltán festészeti tárlata. /b.d.: Vasárnap Nyárádszentannán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

A gyulafehérvári érsekség Balánbányára vezényelte Nagyenyed eddigi plébánosát, Bálint Emil atyát, aki öt éve szolgál a Fehér megyei településen. A hívek attól tartanak, hogy papjuk távozásával megszakad az a folyamat, amelynek eredményeként megteltek a nagyenyedi templom padsorai. A hívek büntetésnek érzik népszerű papjuk elhelyezését, ezt Jakubinyi György érseknek címzett nyílt levelükben is megfogalmazták. Öt évvel ezelőtt hasonlóan drámai periódust élt át a ma több mint háromszáz lelket számláló nagyenyedi katolikus hitközösség. Akkor Papp László plébános elmenetelét fájlalták, akit igazi építő embernek tartottak. Az ő idejében indult el a Mustármag mozgalom, az ő nevéhez fűződik a Történelmi Családok Castellum Alapítványa is, amelynek keretében rendszeresen működtek az időseknek, házasulandóknak és fiataloknak szánt lelkigyakorlatok. Amikor 1999-ben Papp Lászlót Marosvásárhelyre helyezték, ötszáz aláírással megerősített kérvényben folyamodtak az érsekhez, Papp László maradását kérve. Ilyen körülmények között érkezett Nagyenyedre a fiatal Bálint Emil, akit azután hamar megszerettek. Amíg Papp Lászlót templomépítőnek nevezték, Bálint Emilre közösségépítőként gondolnak az enyediek. A nagyenyediek küldöttséget menesztettek Gyulafehérvárra – eredménytelenül. Bálint Emil plébános fegyelmezetten vette tudomásul az érsekség döntését, de fájlalja, hogy el kell válnia híveitől. /Lukács János: Emil atya távozását fájlalja Nagyenyed. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ „Túldramatizálják a helyzetet a nagyenyedi hívek” – nyilatkozta Potyó Ferenc általános érseki helynök. Bár az áthelyezésekről minden esetben Jakubinyi György érsek dönt, az ilyen értelmű javaslatokat Potyó Ferenc teszi meg. Indoklása szerint a döntést két szempont szerint hozták meg. Az egyik az volt, hogy idén szokatlanul sok, 17 újmisés végzett a teológián, akiket káplánként el kellett helyezni, másrészt pedig Szabó Dénes maga kérte, hogy szeretne szülőfalujához, a Nagyenyed melletti Türhöz közelebb kerülni. Potyó Ferenc emlékeztetett, öt évvel ezelőtt éppen Bálint Emil odahelyezése ellen ugyanígy tiltakoztak. /D. Balázs Ildikó: Potyó Ferenc: nem történt tragédia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

45 éve, hogy a nagyváradi titkosszolgálat elkezdte azoknak a magyar fiataloknak a letartóztatását, akik a magyarországi 56-os forradalom hatására megalakították a Szabadságra Vágyó Ifjak szervezetét. A szervezet főbb céljai a szovjet csapatok kivonultatása Románia területéről, illetve a kommunizmus felszámolása voltak. Az ügyet az akkori kolozsvári katonai vésztörvényszéknek adták át, ahol a csizmadiából lett törvényszéki elnök, Macskási Pál összesen 540 évet rótt ki 59 magyar fiatalra. Legtöbbjük letartóztatás alatt töltötte be a 18. életévét, így nagykorúként került a vádlottak padjára. A bebörtönzöttek az 1964-es amnesztiával hazatérhettek. Azóta az SZVI tagjainak majdnem fele visszaadta lelkét Teremtőjének.  A még élő SZVI-sek aug. 7-én a nagyváradi bazilikában celebráltatnak szentmisét hazatért társaikért. Másnap a várad-olaszi református templomban tartandó istentiszteleten emlékeznek az elhunyt társakra. /Bikfalvy György: Emlékezzünk! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./

Az Amerikai Életrajzi Intézet (American Biographical Institute) legújabb kiadványában, a Contemporary Who’s Who (Kortárs ki kicsoda) oldalain először szerepel egy Sepsiszentgyörgyön élő közgazdászoktató neve, a világ jelentős menedzsment, marketing, vezetéstudomány kiemelkedő személyiségeként mutatva be dr. Domokos Ernőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorát. A kiadvány kiemeli a szakírói tevékenységét, félezernyi tudományos közlemény, huszonöt szakkiadvány révén, aki számottevő hozzájárulást tett a szakágazat jelenségeinek értékelése és népszerűsítése terén. /A Contemporary Who’s who-ban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Aradon a helyi Ion Andreescu Képzőművészeti Kör négy ismert, tehetséges tagja – Halic Mária, Klug Ferenc, Szép Mária és Szép Zoltán – közös tárlattal lépett a nagyközönség elé. /A „négyek" kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a honlapján nemrég megjelent a határon túli magyar szerzők számára 2004–re meghirdetett kézirat–előkészítő pályázat nyerteseinek a listája. Ezen szerepel egyebek között Bura László Szatmár megye földrajzi nevei című munkája is. /(boros): Könyv Szatmár megye földrajzi neveiről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

Megjelent Xántus László – Xántus Juliánna: Hagymás-hegység és a Gyilkos-tó környéke. Erdély hegyei-8. /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című munkája. A kötet az 1999-es kiadás változatlan utánnyomása. /Erdély hegyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Júl. 23-án Marosvásárhelyen bemutatták Gecse Géza, a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorának felelős szerkesztője által összeállított Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetét. A találkozón jelen volt Komlóssy József, a SENCE (Society for the Protection of National Minorities in Central Europe) – az Európa Tanács Közép-európai Nemzeti Kisebbségek Védelméért Társaság Svájcban élő alelnöke. A két éve megjelent könyv a Magyar Rádióban elhangzott riportok és a Tolcsvay klubban tartott Határok nélkül vitaestek szerkesztett változata. Komlóssy szerint ez egy igazi történelemkönyv, amely olvasmányos és mégis gazdag információkat hordoz. /(mészely): 1848-tól a kettős állampolgárság kérdéséig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője sajtóközleményben üdvözölte, hogy "a szlovák keresztény óhitű Nyitrán megemlékeznek a törökök kivonulásának 340. évfordulójáról", egyszersmind annak a reményének adott hangot, hogy "előbb vagy utóbb a Nyitra megyét uraló magyarok politikai kivonulását is megünnepelhetik". Ján Slota, Zsolna város polgármestere júl. 25-én, vasárnap, a SITA hírügynökségnél közzétett fizetett közleményében kinyilvánította: "a szlovák hazafiak célja, hogy Szlovákia vegyesen lakott területein visszafordítsák az őshonos szlovák nemzet politikai önállóságát". Alig két hónappal Magyarország és Szlovákia uniós belépését követően Slota – a maga és hívei nevében – most azt követeli, hogy a többségi rendszerre épülő önkormányzati választások rendjét Szlovákia magyarok lakta déli sávjában arányos rendszerre változtassák. Slota szerint Szlovákia nemzeti szégyene, hogy a közép- európai szlovák kereszténység és kultúra bölcsőjében, a szlovákok Nagy-morva Birodalomból eredő történelmi és politikai függetlensége ellenére kizárólag a magyaroké legyen megyei szintű döntések joga, miközben "a szlovákoknak csak a fogak csikorgatása marad" – így Slota, aki felszólítja "az úgynevezett szlovákul beszélő politikai pártokat: politikai erőinket úgy egyesítsük, hogy néhány év múlva nem csak Nyitrán, hanem más városokban is ne csak a törökök kivonulását, hanem a Magyar Koalíció Pártja (MKP) hatalmi felsőbbségének bukását is ünnepelhessük" – áll a fizetett közleményben. /Slota a magyarok "kivonulását" is ünnepelné. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Adrian Nastase miniszterelnök Oroszországba látogatott, megbeszélést tartott Mihail Fradkov kormányfővel. A román-orosz alapszerződés érvénybe lépésének pillanatától elmondható, hogy a Moszkva és Bukarest közötti viszony végre normalizálódott, a két ország közötti kapcsolatok új szakaszba, a fejlődés, a kiteljesedés fázisába léptek, nyilatkozott Adrian Nastase. A vizit alkalmával Nastase és orosz kollégája, Mihail Fradkov kormányfő kicserélte a Románia és az Orosz Föderáció közötti politikai szerződés ratifikációs dokumentumait, ezzel a szerződés gyakorlatilag is életbe lépett. A két ország közötti kereskedelmi forgalom alig 2 milliárd dollárt ért el, amiből a román export 52 millió dollár volt, az import pedig 1,92 milliárd. /Életbe lépett a román-orosz alapszerződés. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok felélénkítését tervezik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Elavult rögeszméknek minősítette Orbán Viktornak a romániai magyarok autonómiájával kapcsolatos tusnádfürdői kijelentéseit az Adevarul júl. 27-i vezércikke. "Már csak az hiányzott, hogy Orbán fegyverbe szólítsa a (romániai) magyarokat" – olvasható a cikkben. A lap szerint az etnikai alapú területi autonómia eszméjét a koszovói események nyomán elvetették és ezt a gondolatot az 1996-os román–magyar alapszerződés is elutasította. A vezércikk szerint Orbán nem az erdélyi magyarok iránti aggodalomtól vezérelve, hanem választási megfontolásból teszi ezt. Az RMDSZ-ben a mérsékeltek kerekedtek felül, írt a lap, ez a politika szilárd jogokat teremtett a romániai magyarok számára, lehetővé tette a román–magyar megbékélést. /Adevarul: Orbán nézetei ártanak a romániai magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Orbán Viktor tusnádfürdői kijelentéseire reagálva Frunda György szenátor úgy látja, hogy a volt miniszterelnök Romániában ,,elkövetett kinyilatkoztatásaival” kíván politikai tőkét gyűjteni Magyarországon. Frunda szerint Orbán a romániai magyarok érdekeinek zászlóvivőjeként tünteti fel magát, ami nem helyes. Orbán tanácsaitól függetlenül Frunda szerint az autonómia az RMDSZ egyik alapvető célkitűzése maradt. (BBC Romania Online) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

A cukor illegális behozatalának visszaszorítása érdekében augusztustól fejenként legfeljebb 20 kilogramm cukor vihető be vámmentesen Magyarországra – közölte Sághy Zoltán, a magyar pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Sághy Zoltán a korlátozó intézkedést azzal indokolta, hogy május elseje óta főleg Romániából és Ukrajnából megugrott a túlzó mértékű magánimport, ami már piaci zavarokat és jelentősebb költségvetési bevételkiesést okoz. /Befellegzett az illegális magyar–román cukorkereskedelemnek? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Bánhegyi János ezredes, a Nyírbátori Határigazgatóság rendészeti igazgató-helyettese leszögezte, hogy konszolidált állapotok alakultak ki az utóbbi pár évben, azaz nagyon csekély esemény történik ezen a határszakaszon. Mindkét oldalon komoly eredményeket értek el az emigráns személyek határ előtti feltartóztatásában, emellett pedig az embercsempész szervezetek elfogásában. Mind a két oldalon megjelentek a nagy teljesítményű hőkamerák, követőrendszerek, éjjeli távcsövek. Az embercsempészettel szemben az árucsempészet nem csökkent jelentősen: az első számú árucikk a cigaretta és az alkohol. /Bodnár Gyöngyi: "Konszolidált állapotok a román–magyar határszakaszon". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./

Ilyen gyenge lenne a hazai egyetemi oktatás színvonala, ilyen alacsony képességűek volnának a négy-öt évnyi főiskolai képzésben részesült tanárok és tanárjelöltek, hogy megbukott a tanári állásokra pályázók nagy része? Hasonló helyzet az utóbbi időben évről évre előáll, a tanári állásokra meghirdetett versenyvizsgák eredményei között egyre kevesebb az igazán jó osztályzat. Elképzelhető, hogy nem jó a jelenlegi vizsgarendszer. /Lukács János: A lexikon nem ember. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karainak épületében tiltakozik több olyan diák, aki bár elérte az átmenőjegyet, nem jutott be a kiválasztott szakra, mivel ezeken a tavalyhoz képest csökkentették a bejutó helyek számát. Az egyetem gazdasági dékán-helyettese szerint a helyek számának csökkentéséről még áprilisban döntöttek. A jelöltek nehezményezik, hogy 52 felvételiző helyhiány miatt nem jutott be az alkalmazott szociológia és társadalmi kommunikáció szakra. Az alkalmazott szociológia szakon az 50 helyet 25-re, a társadalmi kommunikáció szakon pedig a szintén 50 helyet 40-re csökkentették, a többi szakon pedig változatlanul megmaradt az 50 bejutó hely. A fiatalok júl. 28-án a Sapientia épületében gyűlnek össze, és mindaddig nem távoznak, amíg számukra megfelelő döntés nem születik. A tiltakozók újraértékelést kérnek, de azt is megoldásnak látják, hogy átcsoportosítanak helyeket azon szakokról, amelyek a felvételi után is üresen maradtak. Szabó Árpád, az egyetem gazdasági dékán-helyettese szerint elképzelhetetlen a helyek átcsoportosítása. Hozzátette, hogy sok a gyengén felkészült jelölt. – A pedagógusi állásokra hirdetett versenyvizsgán a pályázók fele sem ért el szabad helyválasztást biztosító 7-es osztályzatot. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos elnöke szerint a vizsgáztatási rendszerrel van baj, azért magas az elbukók aránya. A versenyvizsgákon olyan kérdésekkel szembesülnek a pályázók, amilyeneket az egyetemeken vagy főiskolákon nem is tanultak. A vizsgán elbukók zöme igen jó oktató lehetne – állapította meg Lászlófy Pál. Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Kovászna megyei elnöke hozzátette: felfoghatatlan, hogyan lehet a versenyvizsgán gyakorlati módszertanból vizsgáztatni azt a frissen végzett fiatalt, aki a néhány órányi egyetemi gyakorlatot leszámítva egyetlen órát sem tanított még. Miklós György kolozsvári római katolikus vallástanár szóvá tette, hogy hiányos bibliográfiát kaptak. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője elismerte: a frissen végzettek pedagógusi gyakorlat nélkül fennakadhatnak az ilyen természetű kérdéseken. – Országos viszonylatban 46 158 tanár pályázott. A 7-esen felüli jeggyel sikeresen vizsgázó aránya 40 százalék volt. Az üresen maradt állások betöltésére, azok is jelentkezhetnek, akik nem kaptak átmenőjegyet. Háromszéken a legtöbb üres állás továbbra is román nyelv és irodalomból maradt. /D. Balázs Ildikó: Felkészületlenek vagy áldozatok? = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

A Sapientia Egyetem elfogadta a Csíki Magánjavak felajánlását, használatba veszi a Domokos Pál Péter nevét viselő hajdani gyermekvédelmi intézmény épületét. Az épületből kiköltözött a Gyermekjogvédelmi Igazgatóság által működtetett intézmény, költözéskor magukkal vitte a radiátorokat is – közölte Csutak István, az épületet fűtési rendszerrel ellátó Multimedia-Trans Alapítvány vezetője. A radiátorok egy részét és a kis hőközpontot a Gyermekvédelem igazgatójának utasítására az ortodox püspökség épületébe szállították. – Minősített lopás történt – szögezte le Ráduly Róbert Kálmán polgármester. Csutak István közölte, hogy előzőleg a radiátorok és a nagy hőközpont külön adománylevéllel a megyei tanács tulajdonába kerültek. /Sarány István: A Sapientia a gyermekotthon helyén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

A tavalyi felvételihez képest növekedett a színvonal a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen – hangsúlyozta Kovács Levente dékán. Míg az előző évben a színészet szakra nyolc lányt és csak három fiút tudtak felvenni, addig az idén a nyolc tandíjmentes és hét fizetéses (ebből egyet nem töltöttek be) helyre kilenc fiú és öt lány jutott be. Idén a színészet szak mellett bábszínészi és zenetanári szakokat indítanak. Idén először rajtol a zenetanári szak. /Mészely Réka: Felvételi a színművészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

Amíg a hivatásos nemzetmentők arról győzködik a fiatal(abb) családokat, hogy vállalják csak bátran a gyermeket, mert ettől függ a magyarság a Kárpát-medencében, addig a kilátástalanságban, a szórványban olyan magyar fiatalok döntenek az öngyilkosság mellett, akiket a település reménységeként emlegettek. A magány, a magyar lányok hiánya, más nyelvű baráti kör miatt lettek öngyilkosok. Szabó Csaba szerint ezért „hivatásos magyarjaink, ügyeletes nemzetmentőink” a felelősek. /Szabó Csaba: Magyar gyereket – de milyen áron? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Érdekes kétnyelvű sorozatot indított a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal. A Bibliotheca Moldaviensis a moldvai csángók sorsát tárja a világ elé. Az eddig megjelent kis kötetek: Bandinus (A Bandinus-kódex és a csángómagyarok ügye a XVII. század derekén), Pater Zöld (Zöld Péter élete és munkássága), Petrás (Petrás Incze János élete és műve), Nastase (Gh. I. Nastase a moldvai magyarokról a Bandinus-kódex alapján). A kiadásért felel Ferenczes István igazgató, a Székelyföld főszerkesztője, a Moldvai Magyarság című folyóirat kiadója. A sorozatot szerkeszti Mirka Szidónia-Kata. A lap idézte a Nastase című kötet összefoglaló utószavát: – A moldvai csángók eredetéről, történelméről egyre több tanulmány, dokumentum lát napvilágot. A szakirodalom, legyen az magyar, angol vagy más nyelvű, egyértelműen elismeri, hogy a Moldvában élő katolikus lakosság (néhány német, lengyel, olasz eredetű népességtől eltekintve) magyar származású. A román történetírás nagyjai, jelentősebb képviselői szintén ezt az álláspontot képviselték (Dimitrie Cantemir, Radu Rosetti, Nicolae Iorga). Gh. I. Nastase, a Iasi-i egyetem történész professzora, az 1926- os egyházi összeírások alapján készítette el Moldva magyarlakta településeinek térképét, és adatait összevetve Bandinus püspök adataival megpróbált fényt deríteni a moldvai magyar betelepedés folyamatára. 1934-35-ben jelentette meg Ungurii din Moldova la 1646 dupa "Codex Bandinus" (A moldvai magyarok 1646-ban a Bandinus-kódex alapján) című munkáját. Ebben írja:"Végösszegzésként elmondható, hogy 1646-ban Moldvának kb. 5000 magyar lakosa lehetett." Nastase tanulmánya rámutat arra, hogy míg a falun élő magyar közösségek sokáig megőrizték anyanyelvüket, vallásukat, addig a moldvai városok magyar közösségei nyelvi és felekezeti szinten gyorsabban asszimilálódtak. A román tudós munkáját méltatva Benda Kálmán ezt mondja: "A szerző eredményei a következőképpen foglalhatók össze: a moldvai magyarok első okleveles említései a XIII. századból ismertek. Első falvaik a Szeret jobb partján, katonailag fontos helyeken épültek; közülük nem egyben ma is régi erődítmények romjai láthatóak. Ez valószínűsíti, hogy a magyar királyok által tudatos elgondolással, a tatárok ellen létesített határőr-települések voltak. Az északi részre a Szamos völgyéből, a délire a Székelyföldről történt a telepítés. A következő évszázadokban azután önkéntes kivándorlással számuk egyre gyarapodott. A XV. században az inkvizíció által üldözött dél-magyarországi husziták, a XVI-XVII. században a jobbágysorsot nem vállaló székelyek, majd a XVIII. században, a madéfalvi veszedelem után, a határőrszolgálat elől menekülő székelyek gyarapították számukat. Ezek a megállapítások mai ismereteink szerint is helytállóak." – A csángók magyar eredetét csak a román nemzetállami ideológia jegyében fogant, olyan tudományosnak nem nevezhető munkák tagadták, mint Dumitru Martinas vagy Bucur Ioan Micu művei. Napjainkban is egyre gyakrabban jelennek meg olyan román nyelvű tanulmányok, véleménynyilvánítások, amelyek megkérdőjelezik vagy egyértelműen tagadják e népcsoport magyarságát. Nastasénak ezt a munkáját a későbbi román történetírás elhallgatta, nem csoda, hogy a román történetírók lexikonában még a neve sincs megemlítve. Ezért fontos ennek a munkának az újrakiadása, hiszen egy nemzetközileg is elfogadott álláspontot képvisel, s megjelenésével mind a kutatók, mind a moldvai csángómagyarok története iránt érdeklődők számára elérhetővé válik. (Nastase. Kétnyelvű kiadás. Editie bilingva. Hargita Kiadóhivatal – Editura Harghita, Csíkszereda-Miercurea-Ciuc, 2003. A magyar fordítás Bartha György munkája.) /B.D.: Bibliotheca Moldaviensis. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

Júl. 26-tól a vámosgálfalvi, désfalvi, szászcsávási, magyarsárosi, héderfáji, küküllőszéplaki, bonyhai és bethlenszentmiklósi IV-VIII. osztályos gyerekeket fogadja Ádámoson a szórványtábor, melyre az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKISZ) szervezésében idén negyedik alkalommal kerül sor. A gyerekek a népművészetről, hagyományainkról, az egészséges táplálkozásról, a magyar helyesírásról hallgathatnak előadásokat, majd kézműves-tevékenységek, helyesírási vetélkedők során életbe is ültethetik a tanultakat. /Szórványtábor Ádámoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Több mint tíz éve szervezi és vezeti a csángó tábort és mezőségi szórványtábort Erdőcsinádon Lukácsy Szilamér református lelkipásztor és felesége, Anna. Idén a táborozók egy része Pusztináról érkezett, a többiek pedig mezőségiek illetve marosvásárhelyiek. A táborban Simon György marosvásárhelyi magyar szakos tanár kifejtette, Pusztinán sokkal jobban beszélnek magyarul, mint a klézsei, a Somoskáról vagy a máshonnan érkező gyerekek. Beérett az utóbbi években bevezetett fakultatív magyarórák (Bilibók Jenő tanár munkája) gyümölcse. Több pusztinai családból dolgoznak Magyarországon, sokan közülük idővel kitelepednek. /Járay F. Katalin: Csángó gyermekek Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

Elhunyt Mészáros József /Székelyhíd, 1928. aug. 1. Marosvásárhely, 2004. júl. 26./ nyugalmazott főkönyvtáros, bibliográfus, irodalomtörténész. Az egyetem elvégzése után a marosvásárhelyi Vörös Zászló című napilapnál kulturális rovatot szerkesztett, aztán 1956-tal kapcsolatban menesztették a laptól. 1958-tól a Maros Autonóm Tartomány könyvtárában dolgozott, 1960-tól a tartomány több mint 900 (!) közkönyvtárának volt a módszertani irányítója. Élete „fő műve", hogy szakosította, korszerűsítette a marosvásárhelyi közkönyvtárat. Megmentette a csíksomlyói és gyergyószárhegyi ferencrendiek, a zilahi Wesselényi Kollégium és a székelykeresztúri unitárius gimnázium könyvtárát. Az utóbbi fás-szemetesládájában felfedezte Orbán Balázs több mint száz éve eltűnt 164 eredeti fényképét. Ugyanott felfedezte a jeles szentgericei pedagógus, tréfamester és folklorista Tiboldi István kallódó népköltészeti gyűjteményét. Számos vers- és tanulmánykötethez írt előszót, könyvészetet, szerkesztette azokat, miközben verseket írt. Kós Károllyal, Szilágyi Domokossal behatóan foglalkozott. Éveken át irodalmi műsorokkal volt jelen a marosvásárhelyi rádió műsorában. /Máthé Éva: Jóska bácsi elment... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Kelemen Imre /sz. Szováta, 1937. máj. 17./ otthon, az erdőkitermelésben dolgozott, amikor kitört az 1956-os forradalom. Öt-hat társával elhatározták, átszöktek a határon, hogy segítsék a budapesti forradalmárokat. Elfogták őket, fegyveres összeesküvés vádjával a kolozsvári katonai törvényszék marosvásárhelyi kirendeltsége Kelemen Imrét hét év börtönbüntetésre ítélte. Büntetése egy részét a szamosújvári börtönben töltötte le, erről szól visszaemlékezése, amely a Bartis Ferenc által szerkesztett Igazunk ’56 című budapesti folyóiratban jelent meg. Kelemen Imre 1957 szeptemberében került Szamosújvárra. Közel 50-en voltak a cellában, az ország minden részéről. Reggel öt órakor volt ébresztő és este tíz óráig nem volt szabad lefeküdni. Napközben a padokon és az ágyszélen volt szabad ülni. Mindenért büntetés járt: hétnapi fogda. A hétnapi fogda alatt csupasz ágytakarón és szalmazsák nélkül aludtak. Két nap langyos sós vizet kaptak a büntetés alatt, a harmadik nap volt csak étel. 1958-ban az egyik zárka rabjai fellázadtak. Hallatszott a rettenetes ordítás, verték a rabokat, megszólaltak a géppuskák is. Egy hónapon keresztül mindennap folyamatosan verték a rabokat. Miután megbosszulták az egyes pavilon rabjainak lázadását, a többiek is sorra kerültek. – Egy másik alkalommal elvették az evőeszközöket. Minden két embernek hagytak egy sajkát és egy kanalat. Az egyik evett, a másik nézte. Egy óra múlva pedig fordítva. Mindenesetre az egyik legjobban bevált módszer volt a kínzásra. Mindnyájan nagyon legyengültek, sorra megbetegedtek. – Az első télen nyolcadik alkalommal volt egy kis melegítés, a második telet azonban fűtés nélkül kellett elviselniük. Nem volt sem ágy, sem priccs, sem szalmazsák, sem takaró, az ablakból hiányzott az üveg. – 1958 őszén, a lázadás után nagy volt a terror. Minden semmiségért jött a büntetés. Egy alkalommal már több ideje nem fürödtek és szóltak az őröknek, hogy szeretnének megfürödni. Kivitték őket, sorfalat álló rendőrök álltak, a kezükben seprűnyéllel. Az őrök ütöttek, kit hogy értek: kit fejbe, kit vállon, kit lábon. A fürdőben várták a meleg vizet. Megeredt a jéghideg víz. A hideg víz elől nem volt hová félreállni. Az őr az ajtót becsukta, a fürdőből nem lehetett kimenni. Álltak a jéghideg víz alatt, míg az őr el nem zárta a vizet. Visszafelé újból seprűnyéllel ütötték őket. – Egyszer zárkatársa, Bartis Ferenc rosszul lett, elvesztette eszméletét. Kelemen kizörgött, kérte, jöjjön orvos. Erre Kelemet kihívták az őrök és borzalmasan összeverték. /Kelemen Imre: A bölcsőtől a megsemmisítő börtönig. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27., folyt.: júl. 28./

Aggodalmának adott hangot Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai kongresszus Helsinki Bizottságának elnöke a vajdasági magyarságot érintő atrocitások miatt. Felhívta a szerb elnök figyelmét a főképpen fiatalokat érő bántalmazásokra, a temetők meggyalázására, a tulajdon rongálására. A New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) értesülései szerint az a tény, hogy korábban Tom Lantos, a külügyi bizottság demokrata elnöke, most pedig Smith szólította fel a szerb politikusokat az atrocitások megfékezésére, azt jelzi: fokozódik a külső nyomás Szerbiára. A HHRF évtizedek óta szoros együttműködésben dolgozik a Helsinki Bizottsággal, és jelentései révén folyamatosan tájékoztatja a közép-kelet-európai magyar kisebbségek helyzetéről. Hámos László, az alapítvány elnöke Smith képviselő sürgős közbenjárását kérte a vajdasági nacionalista megnyílvánulások megfékezésére. /Újabb amerikai felszólítás Szerbiának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

A magyar és a román légtér őrzését össze kell kapcsolni, s a két ország közösen fog felelni a NATO keleti légterének védelméért – jelentette ki Mihail Popescu román vezérkari főnök júl. 28-án Veszprémben. – Március vége óta már folyamatos az együttműködés a légtérvédelemben, mert Románia ezt magára vállalta még mielőtt NATO-taggá vált, de a magyar légierő segítsége nélkül ez nem sikerülhetett volna – mondta sajtótájékoztatón Popescu, miután tárgyalt Sági János vezérőrnaggyal, a magyar légierő parancsnokával. A román hadseregnél a közeljövőben nem tervezik nyugati vadászgépek beszerzését, hanem a meglévő MiG-21-es gépeket újítják fel. Korszerűsítésükre már több mint 300 millió dollárt költöttek, s így a gépek 2012-ig hadrendben maradhatnak – mondta. /Magyar–román közös légtérvédelem. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./

Most már biztosra vehető, hogy Romániában a búzatermés meg fogja haladni a 6,1 millió tonnát (2003-ban 2,4 millió tonna volt). Petre Dea miniszter szerint ez az utóbbi 15 esztendő legnagyobb búzatermése. A szakemberek szerint az idei búza minőségével sincs baj. /Hecser Zoltán: Rekordtermés gabonából. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) honlapján meghirdette az „Információs társadalom – határon túli magyar nyelvű televíziók" címen azt a meghívásos pályázatot, amelyen keresztül elkezdődhet az erdélyi televízió felszereltségének beszerzése. A pályázat keretösszege 330 millió forint. A vissza nem térítendő, 100 millió Ft feletti összegű támogatás elnyerésének feltétele, legalább 200 ezer határon túli magyar háztartás televíziós elérése, és legalább heti 30 óra magyar nyelvű műsor biztosítása. Az IHM a Janovics Jenő Alapítványt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget, valamint a Mozaik Alapítványt, a vajdasági szórványmagyarság kultúrájáért dolgozó szervezetet kéri fel pályázatok benyújtására. /Három határon túli szervezet nyerheti el a 330 millió Ft támogatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./