Budapesti és kolozsvári építészhallgatók Kolozsváron felmérték a régi városrészben a műemléképületeket, majd programjukat torockói népi építészet szakdokumentálással zárták. Megismerkedtek a műemlékfelmérés elméletének és gyakorlatának alapjaival, az építészeti fényképészettel. A tanfolyam kezdeményezője és vezetője Sebestény Ferenc építész, budapesti műegyetemi oktató, valamint Maksay Ádám műemlékvédelmi szakmérnök, a kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság ügyvezető alelnöke volt. Irányításukkal a hallgatók elvégezték a Farkas utcai református esperesi hivatal épületének teljes felmérését és helyszíni feldolgozását, valamint több ceruzarajzot és fényképet készítettek kolozsvári műemlékekről, épület- és utcarészletekről. A program célja a kolozsvári műemlékek feltérképezése. /B. Á.: Közelebb hozni a műemlékeket az emberekhez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Az elmúlt hét végén harmadízben rendezték meg a Szászrégeni Napokat. A rendezvényt Nagy András polgármester nyitotta meg. Román és magyar nyelven köszöntötte a jelenlevőket. Több együttes is fellépett. /Fábián András Gy.: Szászrégeni Napok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Számos kolozsvári magyar civil szervezet projektje került veszélybe, mivel a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem tudja folyósítani a helyi tanács által áprilisban és májusban megszavazott, több milliárd lejre tehető támogatásokat. Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta, a városháza komoly likviditási gondokkal küszködik, amit Gheorghe Funar egykori városvezető nagyvonalú költekezése idézett elő. Ígéretet kaptak Emil Boc polgármestertől, hogy ha nem is egyszerre, de hamarosan részletekben kezdik fizetni az egyelőre csak papíron létező támogatást. Egyebek között a Heltai Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Civitas Alapítvány, a Transilvania Trust, az Apáczai Baráti Társaság, az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a Brassai Sámuel és a Báthory István Elméleti Líceumok is részesültek a költségvetésből. Ez a támogatási határozat komoly áttörésnek számít a kincses városban, ahol a 12 éves Funar-adminisztráció alatt a magyar szervezeteknek nem kaptak támogatást, csak a román egyesületek. /Borbély Tamás: Veszélyben a civil szervezetek tervei. A városi tanács támogatása egyelőre csak papíron létezik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Marosvásárhelyen Borsos Tamás szobrára elítélő feliratot festettek. Borsos Tamás /1566-1633/ Marosvásárhely főbírája volt. A felirat rossz magyar helyesírással készült. A szobrot már leleplezése előtt, 2000-ben is meggyalázták. /Máthé Éva: Szobrok sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Júl. 25-én Pettyénben beiktatták Genda Árpád Szabolcs lelkipásztort a református templom felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten. A jelenleg 131 éves templom a település időben negyedik temploma, és korábban már többször felújították. /Elek György: Templomszentelés és lelkészbeiktatás Pettyénben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 26./

A Temesvári Református Egyházmegyében (TRE) a tisztújítás egyházmegyei jelölő közgyűléssel kezdődött júl. 23-án a lugosi református templomban. Fazakas Csaba lugosi lelkész tíz szavazatot kapott az esperesi jelöltségre, míg Bálint Sándor temesvár-újkissodai négyet. Hasonló volt a főgondnoki tisztségre is a szavazás eredménye, mert Pataki Károly jelenlegi egyházmegyei főgondnok tíz szavazatot, míg Makkai Zoltán, a temesvári Új Ezredév gyülekezetének a főgondnoka négyet kapott. Meglepetésre Bálint Sándor és Makkai Zoltán egyaránt visszaléptek, az egyházmegyei aljegyzői tisztségre pedig senki sem vállalta el a jelölést, a kialakult patthelyzetet egy külön közgyűlésen kell megoldania az egyházmegye eljövendő vezetőségének. /Szakmáry Károly: A Temesvári Református Egyházmegye közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

Harmadszorra rendeztek vakációs tánctábort a Temes megyei Nagycsanádon – önerőből. Ezúttal száztíz fiatal ropta egy hétig a táncot gondtalanul, mert a szervezők mindent megtettek, hogy a táborozók jól érezzék magukat. Korom Rozália tanítónő, a Marosvár népi táncegyüttes vezetője, a tánctábor kezdeményezője és szervezője emlékezett: Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője kijelentette, hogy feléleszti a néptáncmozgalmat a bánsági magyarság körében is. Hatására Végváron megalakult a Muskátli együttes, Nagy Albert átjárt Szegedről oktatni. Azután Újszentesen és Temesváron is alakult csoport, majd újabb csoportok alakultak, és a néptánc igazi mozgalommá vált a magyar közösségek körében. Ezek hatására Korom Rozália elhatározta, Nagycsanádon is szervez tánctábort. Most a száztíz táncossal egy teljes hétig Nagy Albert és Tőtös Hortenzia foglalkozott. Sokan támogatták a tábort – Fodor Ferenc RMDSZ-elnöktől és a polgármesteri hivataltól kezdve. /Sipos János: Egy hétig táncoltak Nagycsanádon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

Színes forgataggá változott a júl. 23-25-e közötti falunapokon a vendégszeretetéről híres, idén községgé vált Kisiratos. A kultúrotthonban képzőművészeti kiállítással nyitották meg a háromnapos eseményt. A civil szervezetek /Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, Máltai Segélyszolgálat, Kölcsey Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Pro Majlát Egyesület stb./ képviselői megbeszélést tartottak a szervezetek szerepéről a helyi közösségek alakításában. Kisiratos monográfiáját Ujj János történelemtanár mutatta be a szerző, Kovách Géza jelenlétében. Jövőre elkészül a kötet folytatása. Az újkori Kisiratos 1818-ban alakult meg. Volt olyan esztendő, amikor a helyi iskolában 520 diák tanult, ma 143-an vannak. Másnap falvédő kiállításra hívták az érdeklődőket. Almási Béla, a tájház létrehozója, a kiállítás szervezője megnyitotta a falvédő tárlatot. A település főutcáján zenekar kíséretében indultak el a népi táncosok. A Godó Mihály nevű cserkészcsapat tagjai bocsátották áruba munkáikat. Sikert ért el fellépő erdőhegyi Bokréta, a pécskai Búzavirág, a simonyifalvi Leveles, a békéscsabai Tabán és Kis Tabán, a kisiratosi Gyöngyvirág és a szentannai Bazsalikom táncegyüttes. A kisiratosi Menyecske tánc- és népdalcsoport új ruhában mutatkozott, s az utolsóként színre lépett Kisiratosi Magyar Gazdák Egyesületének férfikórusa. A harmadik napon, vasárnap sportvetélkedők zajlottak. /Nagyálmos Ildikó: Falunap fáklyás felvonulással. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

Júl. 24-én Demeter János, a megyei tanács elnöke, Vajda Lajos alelnök, Torja, Dálnok és Maksa polgármestere, Németh Csaba szenátor és a sajtó képviselői jelenlétében került sor a Dálnok-völgyi Dózsa panzió előtt a Miholcsa József marosvásárhelyi szobrász által készített Dózsa-portrészobor avatóünnepségére. A műkőből készített szobrot 1999-ben állították fel. Daragus azért várt az avatással eddig, hogy a Dózsa panzió környezete is méltó legyen a nagy férfi emlékéhez. Az ünnepséget házigazdaként Daragus Attila magánvállalkozó, a szobor megrendelője, Torja község alpolgármestere nyitotta meg. Ünnepi beszédet Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa mondott, előbb a magánkezdeményezésre készült szobor mecénásának tettét méltatta, majd Dálnok legnagyobb fiának életét és az általa vezetett parasztháborút elevenítette fel. /Iochom István: Dózsa ismét hazatért szülőfalujába. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Gyergyóremetén az V. falunapok alkalmával júl. 24-én megnyílt Dezső László fotókiállítása, de volt Beatrice és Nagy Feró koncert is. A dísztanácsülésen Kántor István ny. tanárt díszpolgári címmel, Lázár Lajos plébánost Pro Remete-díjjal tüntették ki. A budapesti Székely Kör hét sokgyermekes anyának adott át pénzjutalmat. A 70 esztendeje alakult fúvószenekar ünneplésére a ditrói, a gyergyóújfalvi és a tekerőpataki fúvósok is a nagyközségbe látogattak. Az ünneplések sorából kiemelkedett a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes műsora, majd tánctanítása. /Bajna György: V. Remetei Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

Júl. 24-én a gyilkostói búcsú alkalmával dr. Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségi Szövetség (KÉSZ) elnöke megszentelte a kápolna erre az alkalomra befejezett haranglábát. A búcsús szentmise alkalmával három, keresztény hitében erős értelmiségit tüntettek ki: dr. Dombay Istvánt, a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusát; dr. Marc Zsuzsanna családorvost és Kovács Éva jogászt, a Szent Miklós Szervezet elnökét. /(Bajna György): Haranglábszentelés és kitüntetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

A Szatmárnémetiben élő Simonfy József költő rendszeresen közöl verseket a Helikonban és más lapokban. Első kötete Bánatkönyve címmel 2000–ben, a második Égdarab címmel 2002–ben jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában. Nemrég ugyancsak a Mentor adta ki a Holdkóros halak című kötetét. /E. Gy.: Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 26./

Júl. 23-án Bukarestben, a Victoria kormánypalotában a kormány és az osztrák OMV képviselői aláírták a Petrom állami olajtársaság privatizálásáról szóló szerződést. A szerződés értelmében az OMV 669 millió eurót fizet a Petrom részvényeinek 33,34 százalékáért. Emellett a későbbiek során az osztrákok 723 millió és 860 millió euró közötti összegű tőkeemeléssel 51 százalékos részesedést szerezhetnek a Petromban. A fenti összeg annak függvénye, hogy a Petrom kisrészvényesei mekkora részesedést vásárolnak a vállalatban. Ugyanakkor az OMV a Petrom 292 millió eurós külföldi és 160 millió eurós készpénzadósságát is magára vállalta. Az ügylet összértéke 1,5 milliárd euró körül mozog. A Petromnak Romániában két finomítója és 600 benzinkútja van, de jelentős koncessziókkal rendelkezik a Kaszpi-térségben is. Ezeknek köszönhetően a Petrom a délkelet-európai térség legnagyobb olajtársasága. Az OMV a Petrommal Románia legnagyobb munkaadóját vásárolta meg, amely jelenleg 57 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A nemzeti olajcég megszerzésével az OMV Kelet-Európa legnagyobb olajtársaságává vált. /Az OMV megvette a Petromot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök autonómiát követel a romániai magyarok számára, arra buzdítva őket, hogy harcoljanak ügyükért – tudósítottak a jún. 26-i román napilapok. A legfontosabb politikai napilapnak tekintett Adevarul, az ugyancsak mértékadó Ziua, akárcsak a Jurnalul National politikai bulvárlap címében kiemelte: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint most van a legalkalmasabb pillanat az erdélyi magyarság autonómiájának. A Curentul a címlapon nagy betűkkel írta: Orbán Viktor arra bujtogatja a magyarokat, hogy harcoljanak autonómiájukért. A cikkíró szerint a magyar radikálisok azt találták a legjobb választási reklámfogásnak, hogy a romániai magyarok autonómiájának ügyét helyezik középpontba, mintegy zsarolva ezzel Romániát. A Curierul National tudósításának címe: Orbán Viktor azt képzeli, hogy az EU-t a magyarok ügyéért találták ki. A nacionalista hangvételű Cronica Romana szerint Emil Constantinescu volt államfő (aki Tusnádfürdőn ott volt Orbán Viktorral) "a román nemzetállam ellenségeivel találkozott". E lap szerint Orbán Viktor Budapest arcátlan revizionizmusának újabb példáját mutatta be a székelyföldi összejövetelen. /"Autonómiát követel a romániai magyaroknak Orbán". A Fidesz-elnök tusványosi beszédének román visszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Az Új Nemzedék Párt elnöke a juhászból milliárdossá lett Gigi Becali. Becali megvásárolta az Új Nemzedék Pártot – valaha a liberálisként Bukarest polgármesteri székébe került Viorel Lis volt az élén. Becali nem titkolta, hogy a Vasgárdával szimpatizál.  Alvezérei: a valaha demokratikus érzelmeiről ismert Paul Ghitiu, a volt liberális szenátor Emil Tokaci, tanácsadója pedig Dan Pavel. A pártvezér szórja a pénzt. Az egész Új Nemzedék – éppúgy, mint a Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Egységpárt – a jelenlegi kormánypárt találmánya. Ez esetben Viorel Hrebenciuc volt az, aki kiötölte: kebelbarátja, Gigi Becali álljon élére egy olyan pártnak, amely szavazatokat vesz el az ellenzéktől, egyszersmind fokmérője lehet a külföld tűrőképességének a nacionalizmus iránt. Hrebenciuc másik jó barátját Verestóy Attilának hívják, tette hozzá Román Győző újságíró. /Román Győző: Az Új Nemzedék régi nótája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./

Júl. 26-án az együttműködés eddigi eredményeit és a további teendőket tekintette át Bukarestben Markó Béla, az RMDSZ és Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni az e két szervezet között született együttműködési megállapodás teljesítéséért. A PSD és az RMDSZ márc. 9-én írta alá a 2004-es együttműködési megállapodást. Az idei egyezségben az általános elvi kitételek megegyeznek az előző éviben rögzített keretekkel, például ami a törvényjavaslatok kapcsán a parlamentben történő előzetes egyeztetést vagy a kormánypárttal való rendszeres találkozók tervezését illeti. Az újdonságot az jelenti, hogy jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a szociális kérdésekre. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó önálló magyar karok sorsa még mindig rendezetlen. /Átfogó elemzés készül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

Az erdélyi autonómiatörekvések alakulásáról számolt be Tusványoson Toró T. Tibor, az Erdélyi Nemzeti Tanács alelnöke, parlamenti képviselő. Toró T. Tibor leszögezte, az elsődleges célt elérték, létrehozták a nemzeti tanácsokat. 2003 októberében megalakult a Székely Nemzeti Tanács, majd decemberben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is, elindítva ezzel, az RMDSZ programjában ugyan szereplő, de általa tételesen fel nem vállalt programot. A 2004. év az autonómiatervezetek parlament elé viteléről s a tavaly elkezdett kodifikációs munkálatok befejezéséről szól. Kezdetben voltak hisztériahullámok, s a Legfelsőbb Védelmi Tanács is foglalkozott ezzel. Miután a kész tervezetek a parlament elé kerültek, leállt a egész hadjárat. Ezek után konszolidált politikai dialógus kezdődött, amely tulajdonképpen áttörésnek is nevezhető, jelentette ki Toró. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a személyelvű autonómiát vállalta fel.   Az Európai Néppárt többsége, valamint a Fidesz győzelme az Európa parlamenti választásokon segítségükre lehet. Másrészt pedig Nagyváradon megalakult a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, melynek egyik alapítója volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is. A testület fő célja, hogy összehangolja a kárpát-medencei autonómiatörekvéseket, közös stratégiával képviselve Strasbourgban a problémakört. /Drucza Attila: Az autonómia tűzpróbája Toró T. Tibor elgondolásában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./

Oláh István újságíró újból támadta Szász Jenőt, kifogásolva, hogy Szász Jenő erdélyi összmagyarságról beszélt. A cikkíró szerint „indulataikat és gátlástalanságukat ismerve” Szászékra nem lehetne parlamenti szerepet bízni, mert az ő céljuk az RMDSZ kiszorítása a hatalomból. – Szász Jenő Székelyudvarhely újraválasztott polgármestere, a város „közélete széttöredezett és minden zárlatos a szó szoros vagy átvitt értelmében.” /Oláh István: Legkisebb fiú jussa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése az idei nyári politikai vitatáborok egyik központi témája volt. Románia esetét véve a Moldova Köztársaság állampolgárai számára alanyi jogon jár a román útlevél, ezért Bukarest nem gördíthet akadályokat az erdélyi magyarok kettős állampolgársága elé sem. Orbán Viktor sincs elsőre elragadtatva az ötlettől, „pedig ő jó ideje a nemzet megmentőjének pózában tetszeleg” – írta Bálint Zsombor. A cikkíró hozzátette: a munkahelyeiket, életszínvonalukat féltő anyaországi átlag állampolgárok nem biztos, hogy lelkesednek az ötletért. Az erdélyiek nem nyernek vele. /Bálint Zsombor: Higgadtan a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Szatmárnémetiben a legnagyobb példányszámú román lap, az Informatia Zilei éveken át kedvező hangon írt Riedl Rudolf alprefektusról, aki Gheorghe Ciocan lemondását követően pár hónapig a megyefőnöki teendőket is ellátta, most hirtelen hangot váltott és ócsárolni kezdte Riedl Rudolfot. A kormány kinevezte az új prefektust, Valer Marian jogász és lapigazgató (Gazeta de Nord-Vest) személyében. Nyolc esztendős álma valósult meg ezzel a jogász újságírónak. Nyolc esztendeje, amikor a koalíciós kormányt beiktatták és Szatmár megyének új prefektus kellett, Riedl Rudolf mellett Valer Marian neve is szóba került. Illetékesek az RMDSZ jelöltjét választották. Emiatt Marian és lapja valósággal tűzet fújt. Várható volt, hogy a „magyar hatalmi túlsúlyt" (mármint a magyar Szatmár megyei tanácselnököt és Szatmárnémeti magyar polgármesterét) ellensúlyozni fogják, lehetőleg egy keményebb prefektussal. Kovászna megyéhez hasonlóan. Valer Marian leggyakrabban lekezelően, néha cinikus hangon írt a magyarokról. Sokan úgy ismerik, hogy kifejezetten uralkodó típus, sokan attól tartanak, hogy a Kovászna megyei feszültséget hozza magával. /(Sike Lajos): Marian Valer az új prefektus Szatmár megyében. A Kovásznaihoz hasonló feszültségre számíthatunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Júl. 26-án nyílt meg a Magyar Professzorok Világtanácsa – Kárpát-medencei Magyar Professzorok VIII. találkozója Csíkszeredában. A találkozón magyarországi, felvidéki valamint romániai magyar professzorok vesznek részt, akik a magyar felsőoktatás helyzetéről tanácskoznak. Az immár második alkalommal Csíkszeredában megrendezett tanácskozást Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke nyitotta meg. Kecskés Mihály elnök köszöntőjében rámutatott: Magyarországon közel 2000 professzor, míg Romániában 150 magyar professzor van, azonban ezekhez a számokhoz viszonyítva a mostani találkozóra kevesen jöttek el. A találkozón Tőkés László a Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként köszöntötte a jelenlévőket, beszámolt arról, hogy akkreditálták a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet. Tőkés László rámutatott: román adófizetőkként joguk lenne az állami magyar egyetemhez, ennek ellenére ez máig sem jött létre. Tőkés László hangsúlyozta, szükség van a magyar kormány támogatására is, azonban a csökkentett költségvetés csak a fenntartási költségekre futja, de a következő tanévre már erre sem lesz elég. /(Daczó Dénes): Professzorok tanácskoznak a felsőoktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Százhúsz hazai és határon túli fiatal magyar történelemtanár vesz részt júl. 26-tól egy hétig a Rákóczi Szövetség által az uniós csatlakozás történelmi vonatkozásairól szervezett konferencián Pannonhalmán. A határon túli magyarság szolgálatára alapított Rákóczi Szövetség hetedik alkalommal tartja konferenciáját a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban. A rendezvényen áttekintik Magyarország és Európa közös történelmét az államalapítástól az uniós csatlakozásig. /Kárpát-medencei magyar történelem-tanárok találkozója Pannonhalmán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Csíkszeredai és kolozsvári beruházásokról döntött a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Kató Béla kuratóriumi elnök közölte, a testület döntése alapján az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a csíkszeredai mérnöki kartól különválik a közgazdasági kar. A bővülő csíkszeredai egyetemnek több oktatásra alkalmas helyiségre van szüksége, ezért döntöttek a Csíki Magánjavak által az egyetem céljaira felajánlott csíksomlyói épület ügyében. A Csíki Magánjavak természetben visszakapta a sokáig kisegítő iskolának otthont adó ingatlant, és ötven évre bérmentve a Sapientia rendelkezésére bocsátotta. Az egyetem már az ősszel használatba vehet néhány termet. A beruházásokra fordítandó költségvetési összeg nem áll rendelkezésükre, ezért a működési költségekből kell félretenni, illetve adományokból előteremteni azt a pluszösszeget. A kuratórium a Kolozsváron működő szakok számára is tervez beruházásokat: a már meglévő, a Monostor negyedi Kálvária-templom mögött egyhektáros telek árából az egyetem belvárosi telket vásárolna, amelyen felépülhet a majdani három kolozsvári szaknak megfelelő székhely. Nincs lehetőségük az eredeti terveknek megfelelő nagy egyetemi campus megépítésére Kolozsváron, inkább megvásárolnak egy területet a belvárosban. Medgyessy Péter miniszterelnök nemrégiben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem leendő marosvásárhelyi campusát látogatta meg, ahol elhárította Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékánnak az egyetem infrastrukturális beruházásaira vonatkozó támogatási kérését. A 300 millió forintos igénnyel előálló Hollandát elutasító Medgyessy arra ösztönözte az erdélyi egyetem vezetőit, próbálkozzanak inkább uniós források felkutatásával. /Salamon Márton László: Elfogadták az adományt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

Maros megye közép- és ipari iskoláiban üresen maradt helyekre 300 nyolcadik osztályt végzett gyermeket soroltak be. Voltak olyan osztályok, amelyek jelentkező hiányában nem indulhatnak szeptembertől. Nem indul mezőgazdasági osztály Segesváron, a ludasi iskolaközpont magyar tannyelvű mechanika osztálya iránt sem volt érdeklődés, Régenben a Petru Maior Iskolaközpontban hasonló a helyzet. Mezőbándon is maradtak még helyek a magyar tannyelvű mezőgazdaság szakos osztályban. Annak ellenére, hogy a kilencedik osztály kötelező, az idén is több mint 500 gyermek nem jelentkezett, hogy tovább tanuljon, akárcsak a korábbi években. /(b. gy.): Akik kérték, azokat besorolták. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

A mester– és szakmunkásképzőkbe jelentkező kilencedikeseknek a 2004/2005–ös iskolai évben a tantárgyak felét tankönyv nélkül oktatják majd. Rosszabb a helyzet magyar tannyelvű szakiskolák esetében, hiszen a magyar nyelvű szaktankönyvek teljes mértékben hiányoznak, segédeszközként magyarországi tankönyveket használnak. /(anikó): Tankönyvhiány szakiskolában és magyar tagozaton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

Pécsi Ferenc, a szatmárnémeti Magyar Polgári Szövetség elnöke jelen volt a tusványosi nyári szabadegyetemen, ahol az is szóba került, hogy az MPSZ miként készül fel a novemberi parlamenti választásokra. Pécsi Ferenc elmondta, hogy Tusványoson politikai egyeztetések is folytak, azzal a céllal, hogy a Magyar Polgári Szövetség szerkezeti felépítését megreformálják. Az országos elnökség felépítése körül voltak viták, hiszen a partiumi tagok közül többen kérték, hogy az országos elnökségben legyen tiszteletben tartva a területiség elve. Az új szerkezeti felépítést a megrendezésre kerülő rendkívüli kongresszus véglegesíti. A Népi Kezdeményezés (AP) tagjai ott voltak a nyári egyetemen, élükön Emil Constantinescu pártelnökkel és Smaranda Enache alelnök asszonnyal. Ők szívesen vennél a szorosabb együttműködést az MPSZ–szel. Az MPSZ országos elnöksége felhívást intézett Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, amelyben azt kérte, hogy a parlamenti választások előtt legyen egy összmagyar megmérettetés a jelöltlisták összeállításakor. Markó Béla válasza elutasító volt. – Szatmár megyében 14, a polgári szövetséggel szimpatizáló helyi tanácsos jutott be különböző önkormányzatokba más pártok listáin, illetve függetlenként. Az MPSZ-nek a megyében 6800 tagja van. /Princz Csaba: Kongresszus előtti ütemtervet készít elő a szatmári Magyar Polgári Szövetség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

A tevékenységek összehangolására és az RMDSZ-szel való jobb együttműködés érdekében egy évvel ezelőtt 54 temesvári és Temes megyei civil szervezet Civil Tanácsot hozott létre. A 24 tagú választott testület öt szakbizottságban fejti ki tevékenységét. Erdei Ildikó, a Temes megyei Civil Tanács elnöke elmondta, hogy a régebbi közművelődési egyesületek (Ormós Zsigmond Társaság, Bartók Béla Dalárda, lugosi irodalmi kör) mellett 1990-ben újak alakultak, a Bartók Béla Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a Szórvány Alapítvány. Velük egy időben kezdte meg működését a Máltai Segélyszolgálat, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint két ifjúsági szervezet, a TEMISZ és a TMD (Temesvári Magyar Diákszervezet). 1998–1999-ben az RMDSZ képzési programot kezdeményezett olyan személyeknek, akik civil szervezetek létrehozására vállalkoztak. Ennek eredménye, például, a jól működő Végvárért Alapítvány, valamint a Geml József Társaskör. A Civil Tanácsot megválasztó fórumra a történelmi egyházak képviselőit is meghívták. A civil vezetőtestület megalakulásával kétkamarás lett a Temes megyei magyar közösség vezetése. A civilek véleményezhetik az RMDSZ vezetősége, a TKT határozatait, egyszeri újratárgyalását is kérhetik, maguk is nyújthatnak be javaslatokat. A jobb kapcsolattartás érdekében kialakítottak egy közös adatbázist. /Szekernyés Irén: Új helyzetben a civil szervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

A Szamosújvár melletti Kérőn tartották a VI. Kérői Ifjúsági Találkozót, melyre idén 450 fiatal érkezett. Az első évben hatvanan jelentkeztek, 2002-ben pedig már háromszázra duzzadt a táborozók száma, melyet a szórványban élők találkozójának is lehetne nevezni. A fiatalok lovagolhatnak, kipróbálhatják a fafaragást és –festést, meg a szalmafonást. A tábor mára a kinőtte a háromszáz lelkes Kérő kereteit. Erdély legnagyobb református ifjúsági találkozója mozgalommá alakult. /(Rostás-Péter Emese): Tehetségkutató tábor Kérőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Júl. 25-én megünnepelték a Szeben megyei Vízaknán a helyi református férfidalkör fennállásának 115. évfordulóját. A rendezvényre a sorstárs dél-erdélyi kórusok is eljöttek, jelezve, hogy tisztában vannak azzal, mit jelent Dél-Erdélyben, a szórvány szórványában 115 évig folyamatosan létezni, énekelni. Eljött és fellépett Kőhalom vegyeskórusa és a nagyszebeni női dalkör. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és vidéke RMDSZ-elnöke rámutatott: Isten őrizzen attól, hogy ez a dalárda megszűnjön. Szabó Csaba újságíró a szórványkutatásról beszélt. Az emlékezést a Kolozsvári Televízió Vízaknán készült dokumentumfilmjének levetítése zárta. /Schneider Tamás: Ünnepelt Dél-Erdély legrégibb dalárdája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Júl. 25-én ünnepelte Magyarvista a település első írásos említésének 775. évfordulóját. Dr. Kozma Zsolt igehirdetésével, istentisztelettel kezdődött az ünnepség, majd a faluközpontban, a Kós Károly tervezte emlékműnél tisztelegtek a vistaiak a két világháborúban elesett falubeliek emléke előtt. Beszédet mondott többek között a vistai születésű András János irodalomtörténész, Kovács István polgármester és Vekov Károly parlamenti képviselő. A helyi református énekkar is fellépett. Kovács István polgármester pozitívan értékelte, hogy a színtiszta magyar faluközösség végre felébredt. A szervezők képeslapot jelentettek meg a templomról. Elhangzott a falu, valamint a templom rövid története, és ismét fellépett az énekkar. Utána lovas, hintós, szekeres díszfelvonulás kezdődött: a népviseletbe öltözötten végigvonultak a falu főutcáján. /Valkai Krisztina: 775 éves Magyarvista. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./