A marosszentgyörgyi Nagy Lajos, aki civilben fémforgácsolóként dolgozik, gazdag magán természetrajzi múzeumot mondhat magáénak. Az évek során a vadászatnak is kiváló szakértőjévé vált. Igaz, csak elméletben, az e témában összegyűjtött, mondhatni páratlan ritkaságokat is tartalmazó folyóirat- és könyvanyag révén. Megtanulta az állatok preparálását. A szoba tele van kitömött állatokkal. Vadmalac, mókusok, pele, pézsmapatkány, sündisznó, denevér, de van kipusztult madár is, a fakókeselyű. Jelenleg 140 faj van a gyűjteményében. Szeretné, ha támogatáshoz jutna és a marosszentgyörgyi kastélyban berendezhetné a vadászmúzeumot. /Bodolai Gyöngyi: Természetrajzi múzeum egy kicsi szobában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban egy néprajz kutató népi hímzőnek, Elekes Juliannának állít emléket leánya, Bartos-Elekes Ildikó, aki édesanyja népi varrottasait állította ki. Elekes Juliánna életművet hímzett, tudását pedig lelkesen adta át, méltatták tárlatnyitón Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke és a népi hímző leánya. /(Balla Tünde): Szemet gyönyörködtető hímzések seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) békaként ül a szlovák szuverenitás forrásán, és elfojtja azt, ezért azonnal ki kell ebrudalni a szlovák kormányból, mert egyedül így lehet elejét venni annak a politikai katasztrófának, hogy több százezer hektárnyi szlovák föld az egykori magyar soviniszták és kollaboránsok, vagy azok utódainak kezére kerüljenek – hangoztatta júl. 22-én Pozsonyban Ján Slota, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frontembere. Szlovák törvénymódosítás nyomán, a már korábban befejeződött kárpótlási folyamat „toldalékaként" értelmezett jogorvoslat keretében mód kínálkozik a szlovákiai magyarok máig vissza nem igényelt földjeinek tulajdonjogi rendezésére. Jóllehet Simon Zsolt, a szlovák kormány MKP-hoz tartozó minisztere többször azt nyilatkozta, hogy nem kárpótlásról, hanem rendezésről van szó, a vonatkozó jogszabályok értelmezésében mégis teljes a káosz. A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Slota közleményében felszólította a szlovák kormánypártokat, hogy „azonnal szakítsák meg az áruló kapcsolatot az irredenta Fidesszel kollaboráló" MKP-val. Slota arra intette a szlovák kormányt, hogy ajánlatosabb lenne, ha „a nemzeti katasztrófa bekövetkezte előtt észhez térne". /Ján Slota szlovák nemzeti katasztrófát lát a magyarokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Közös, az egész erdélyi magyarságot átfogó, az RMDSZ és az MPSZ részvételével tartandó előválasztások megszervezésére tett javaslatot júl. 22-én Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az MPSZ elnöke, a tusnádfürdői szabadegyetemen. A Helyzet van – az erdélyi magyarság nemzetpolitikai céljai és politikai képviselete Romániában című előadásában kifejtette: az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek – kizárólag a választásokon való részvétel céljából – új szervezetet kellene létrehoznia, amely csupán négyévente működne. „Meg kell szüntetni a politikai egypártrendszert az erdélyi magyarságon belül, és meg kell teremteni a választások szabadságát nemzetközösségünk számára” – jelentette ki. Szász néhány héttel ezelőtt már felajánlotta Markó Bélának, hogy az RMDSZ és az MPSZ fele-fele arányban ossza el egymás között a parlamenti befutó helyeket. Az RMDSZ-elnök tisztességtelen ajánlatnak nevezte a felvetést, és leszögezte: a szövetség nem hajlandó „boltot kötni” a mandátumokról az MPSZ-szel. A Magyar Polgári Szövetség esetleges párttá válásának esélyéről szólva Szász elmondta, az MPSZ álláspontja szerint nincs különbség a párttá válás és az érdekvédelmi szövetségként való működés között, ezért az a döntés körvonalazódik, hogy a szervezet jelenlegi formájában folytatja tevékenységét. Markó a Transindex hírportálnak adott nyilatkozatában elmondta, az RMDSZ előválasztásain csakis RMDSZ-tagok vehetnek részt. /Rostás Szabolcs: Szász újabb ajánlatot tesz Markónak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./ Eckstein-Kovács Péter szenátor elképzelhetőnek tartja az RMDSZ-logó alatti közös listát. A szabadelvű szenátor úgy gondolja, e listán RMDSZ-tagságtól függetlenül bárkinek lenne jelöltállítási joga. /Szász Jenő ismét közös előválasztásokat követelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Júl. 23-án Tusnádfürdőn a szabadegyetemen Országok, nemzetek, régiók Európája címmel rendezett program keretében előadást tartott Martonyi János, Michael Mates, és Szilágyi Zsolt. Michael Mates, az USA romániai főkonzulja a "sokszínű, de valamiképp mégis egységes" Egyesült Államok kulturális, illetve politikai különbözőségeiről beszélt. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök elmondta: azok az országok, régiók sikeresek, amelyek az együttműködés alapján tudják befogadni a diverzitást. Martonyi János volt magyar külügyminiszter az EU-intetgrációban rejlő lehetőségekről beszélt. Szerinte minőségileg kell lépni a nemzeti kisebbségek közösségi jogainak elismerésére, kodifikálására. "A demokrácia dilemmáit úgy lehet megoldani, hogy több demokráciát adunk" – fogalmazott. /Még több demokráciát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Folyamatos felkészülés az őszi parlamenti választásokra címmel adott ki sajtóközleményt az RMDSZ Demokratikus Újbaloldali Fórum elnevezésű platformja. A Bitay Ödön aláírta közlemény leszögezte, "a külön-utasok jelentkezése és zavarosban való »orvhalászata« alaposan megbolydította a dolgok normális menetét az erdélyi–romániai magyarság és érdekképviselete körében". A külön-utasok élgárdája személyes sértődöttségből, önös érdekek által vezérelve lépett az egységbontás útjára, indokolatlanul törnek a szövetség ellen. Kiemelte: a pártütők a zászlójukra tűzött területi autonómia jelszavát az RMDSZ 1993-as brassói kongresszusának programjából orozták el, azzal érvelve, hogy a szövetség semmit nem tett a megvalósításáért. Valójában az RMDSZ megállás nélkül ennek megvalósításáért dolgozott. /Az újbaloldal az RMDSZ egységéért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Bitay Ödön megrökönyödéssel olvasta a Háromszék júl. 22-i számában a Romániai Székely Szövetség (most értesült, hogy ilyen is van!) elnökének, Molnár Istvánnak a nyilatkozatát, melyben bejelentette, hogy történelmi tények alapján megállapítható: a székelyek nem magyarok, külön nemzet/iség?!/. Az erdélyi magyarság egysége ellen napjainkban sokan áskálódnak, de ilyen merész dőreséget senki nem állított, szögezte le Bitay. /Bitay Ödön székely-magyar, román állampolgár, Sepsiszentgyörgy: Feltör a tudatlanság. Magyarok-e a székelyek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

A véglegesítő vizsgára jelentkezett 171 óvónő közül Maros megyében csupán 60-an kaptak az elhelyezkedéshez szükséges jegyet (7-est), s mindössze 18 tanító kapott hasonló osztályzatot. Legrosszabb a helyzet magyarból, ahol az 52 üres helyre mindössze csak hárman (!) vizsgáztak sikeresen, ami azt is jelenti, hogy anyanyelvből a tanfelügyelőség mindössze csak a megyeközponti vagy a városközeli állásokat tudja címzetes tanárokkal betölteni. /Magyarból, katasztrófa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Nyolc-tíz újságíró indult mikrobusszal a napokban egy átadási szalagátvágásra. Csak ketten képviselték közülük a magyar sajtót, mégis a beszélgetés többnyire magyar nyelven folyt. Magyarra váltottak át azok a román kollegák, akikről a magyar újságíró eddig azt hitte, hogy nem ismerik a magyar nyelvet, köztük az is, akiről eddig úgy gondolta, hogy hamarabb nyelne kardot, mintsem megszólaljon magyarul. Az egyik elárulta, hogy az ő anyanyelve magyar. Aztán az élet úgy hozta, hogy az apja nyelvét vitte tovább. Többen román iskolába jártak, ezért is inkább román lapnál tudtak elhelyezkedni. Ma már ezek nyíltan, vagy nyíltabban megmondják, hogy ők honnan jöttek és kicsodák. A kollegák tudják, hogy a következő években egyre jobban szükségük lesz a magyar nyelv ismeretére. /Sike Lajos: Jack Londonra hallgatva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

A marosvásárhelyi román napilap (Cuvantul Liber) júl. 23-i számában. Dr. Mircea Dogaru történész annak a bizonyítására vállalkozott, hogy az államalapító Szent István király valójában román volt. Szerinte már Árpád fia, Zoltán is román lányt vett feleségül, unokája, Taksony úgyszintén, aki a mamától a magyarok között szokatlanul finom vonásait örökölte. Hogy a magyar történetírásban kunként (kazár) emlegetik a Taksony feleségét? Dogaru szerint a kunok országa nevet valójában az erdélyi román területek viselték. Taksony fia, Géza (Geyza) az erdélyi Gyula (Iuliu cel Batran) lányát, Saroltot vette feleségül, "akinek neve az Olt által átitatott földet (sár+olt)" jelent. Ebből a vegyes házasságból született a cikkíró szerint Voicu, Waic, azaz Vaik Olachis (törökül hőst, vitézt jelent Vajk), aki a keresztségben a Szent István nevet kapta. A leendő fejedelem már gyermekkorában anyanyelvét, a románt beszélte mind a családban, mind pedig a királyi udvarban – állította Dogaru, s bizonyításképpen Tata, Tatabánya nevét említi, ami szerinte a román tataból származik. A cikk szerint István valójában azért akarta kiterjeszteni uralmát Erdélyre, mert ezáltal az anyai örökséget vette birtokába, s ez az érzés képezte a magyar királyoknál a románok elleni örökös agresszió alapját is. – Egy dolog miatt lehet örülni a lap sűrűn szereplő történésze, Dogaru úr cikkének. Ha szavai értő fülekre találnak, ha ugyanis Szent István többíziglen is román volt, miért ne állhatna az ő szobra Marosvásárhely főterén. A magyar-román megbékélés jegyében felállíthatnának a Rózsák terén egy impozáns Szent István-szobrot. /(bodolai): Főtéri szobrot Szent Istvánnak! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

Nagy a bizonytalanság a gátaljai magyar óvoda ügyében. Az előző tanács az óvoda épületét visszaadta egykori tulajdonosának. Salgán József, Gátalja város jelenlegi polgármestere arról tájékoztatott, hogy az ügy a bíróságon van. Az illetékes hatóságok ugyanis szabálytalanságot fedeztek fel a tanügy használatában lévő épületek visszaadása körül, és hivatalos vizsgálatot kezdeményeztek. Eddig a három épületből kettőt már peres úton visszaszereztek, a polgármester reméli, hogy a magyar óvoda épülete is hasonló sorsra jut. A gátaljai közösségnek is szüksége van egy zsombolyaihoz hasonló Magyar Házra, ahol ápolhatja hagyományait, szervezheti közösségi életét. Az épület végleges megszerzésével megteremtődne az anyanyelvi közösségi élet Gátalján. /Sipos János: Nem kétséges a gátaljai magyar óvoda léte. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Júl. 24-én Dálnok völgyében rendhagyó szoboravatás lesz, a műút mentén lévő vendéglő előterében állítják fel Dózsa György mellszobrát, alkotója Miholcsa József, marosvásárhelyi szobrászművész, aki a panzió tulajdonos, Daragus Attila megrendelésére készítette el a művet. – A falunapok lesznek Sepsiillyefalván, Ozsdón és Egerpatakon. /(Flóra Gábor): Eseménydús hétvége Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Erdély-szerte szaporodnak a népművészeti táborok. A néptánctáborok mellé sorra felzárkóznak a tárgyi népi művészetet, kézművességet népszerűsítő táborok. Idén második alkalommal bútorfestő tábor zajlik Mákófalván. Az oktató Kovács Pali Ferenc, a híres, egyben az utolsó mákófalvi bútorfestő. Kovács Pali Ferenc ragaszkodik a hagyományokhoz: kék alapra festi a sajátos kalotaszegi motívumokat. – A faluban bútorfestő iskola működött az ezernyolcszázas évek végétől a második világháborúig. /Valkai Krisztina: Bútorfestő tábor Mákófalván – második alkalommal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Júl. 23-25-e között tartják a III. Kisiratosi Napokat. A rendezvényt képzőművészeti kiállítással nyitották meg. A civil szervezetek vezetői a Civil szervezetek szerepe a helyi közösségek alakításában témában tartottak megbeszélést, majd a Kovách Géza szerkesztésében megjelent Kisiratos monográfiáját mutatták be. Jún. 24-én „Falvédő”-kiállításra, népi együttesek felvonulására, műsoros előadásra, fáklyás felvonulásra, tűzijátékra számíthatnak az érdeklődők. /(Nagyálmos): Kisiratos újfent ünnepel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

A hetvenéves Török Gáspár fotóművész rendhagyó fotókiállítással lepte meg az őt köszöntő baráti kört és a marosvásárhelyi közönséget. Egy hónappal ezelőtt mutatták be Török Gáspár szép kivitelezésű albumát, kiderült, hogy vannak még értékes képei. Ezek a fotók láthatók az „Ami kimaradt” címet viselő kiállításon Marosvásárhelyen, a Vár Galériában. Török Gáspár 1989-től aktívan részt vett a romániai fotóművészeti élet irányításában, az AAF erdélyi fiókjának, majd a marosvásárhelyi fotóklubnak is az alelnökévé választották. /(b. gy.): Alkot és szervez. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

Varró János /Marosvécs, 1927. nov. 21. – Kecskemét, 2004. márc. 22./ hamvait júl. 31-én helyezik örök nyugalomra Marosvécsen, a családi sírhelyen. Varró János író, irodalomtörténész, műfordító, kritikus tanult és tanított a kolozsvári Bolyai Egyetemen. Tanulmányaiban a romániai magyar irodalom keletkezését, különösképpen a marosvécsi Helikon indulását vizsgálta, emellett Ady- és Petőfi-kutató is. Tizenhét éven át volt a kolozsvári Dacia Könyvkiadó magyar osztályának szerkesztője. Több mint 300 magyar nyelvű kiadvány gondozója. Önálló művei: Kós Károly, a szépíró című kismonográfiája 1973-ban jelent meg. Ki koronát nyer, csatát nyer! című regényét 1976-ban adták ki. 1988 óta a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán tanított. /Sipos Zsolt: Varró János (1927–2004). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ 1959. február 16-án a kolozsvári katonai törvényszéken megszületett az ítélet a bolyais oktatók és hallgatók (Varró János és "bűntársai") perében. A két tanársegédet: Varró Jánost 16, Lakó Elemért 15 évre, Péterffy Irént és Vastag Lajost 8-8, Páll Lajost 6 év, Iamandi Emilt és Szilágyi Árpádot pedig 5-5 év börtönbüntetésre ítélték. /Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953 /Budapest-Szeged, 1994/ Varró János 1964. júl. 28-án szabadult /P. Sebők Anna: Kolozsvári perek 1956, Hamvas Intézet, Budapest, 2001/

A zilahi Huszár Lajos Akiknek kicsengettek címmel a volt Wesselényi Kollégium utóbbi fél évszázadban búcsúzó diákjainak kicsengetési /ballagási/ kártyáit összesítette kronológiai sorrendben. Ezeket fénymásolta és összefűzte. Az 50 esztendő csak töredéke annak a történetnek, amely a zilahi oktatás történetéhez tartozik, ugyanis a város 1620 körüli kollégiumi szintű iskolája volt az őse az Erdélyben jól ismert Wesselényi Református Kollégiumnak. 1950 és 2000 között mindössze két magyar igazgatója volt a középiskolának – Moldován János és Székely László –, 1950 és 1960 között, ugyanis az iskolák egyesítése mindenkori román vezetővel járt az oktatási intézményben. A jelenben sincs másképp. 1950-ben a kicsengetési kártyákon feltüntetett 2. számú Elméleti Líceum elnevezést az Ady Endre Középiskola váltotta fel 1954-től 1962-ig. 1965-ben és 1996-ban a hatalom nem engedélyezte kicsengetési kártyák nyomtatását, kézzel írottakat küldözgettek az akkori maturandusok. 1982, 1983, 1984 – vegyes, román–magyar osztályoknak szólt a búcsúcsengő. Az 1987-ben érettségizettek egyharmada jelenleg Magyarországon, Kanadában, az USA-ban és Izraelben él. /Fejér László: Kártyás sulitörténet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Hárman is áttelepültek Kolozsvárról Izraelbe a Ceausescu-diktatúra idején: Rappaport Ottó rendező, Szinberger Sándor operaigazgató és Junger Ervin zeneszerző. Szinberger öt könyvet írt Izraelben, melyeket Kolozsváron jelentetett meg. Junger Ervin két könyvet adott ki. Junger Ervin /sz. Temesvár. 1931. máj. 28./ Kolozsváron elvégezte a Zenekonzervatóriumot zeneszerzés, zongora és karmesteri szakon. Itt működött mint tanársegéd, gyakornok, majd előadótanár 1977-ig, Izraelbe való távozásáig, ahol különböző zeneiskolai tisztségeket töltött be. Jelenleg nyugdíjas. Junger Ervin Csendes számadás című könyvében 1965 és 1974 között az Utunkban, a Korunkban, az Igaz Szóban, az Előrében és A Hétben megjelent zenei cikkeit gyűjtötte össze. 1978-tól az izraeli Új Keletben publikál rendszeresen. Az Új Keletben publikált írásaiból válogatta a Szentföld zenéje című kötetét. /Kovács Ferenc: Emlékképek letűnt időkről. Junger Ervin könyvei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

A Népújság napilapban jó ideje a Szcientológiai Egyház jut szóhoz. Nem írták ki az egyház nevét, hanem – mint valami nagy tanító könyvből – a szcinetológusok alapítójának könyvéből (L. R. Hubbard: Dianetika – A szellemi egészség modern tudománya ) idéznek egy-egy részletet. /Tónusskála (III.). = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

Székelyföld autonómiájáról szándékozik népszavazást szervezni a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács, nyilatkozta Szilágyi Zsolt Bihar megyei független képviselő. Az autonómia megvalósulása nem veszélyeztetné Románia stabilitását a térségben – mondta a képviselő. /Népszavazás a Székelyföld autonómiájáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Vasile Puscas, Románia uniós főtárgyalója Az "európai szellemmel ellentétesnek" nevezte közleményében Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő és Martonyi János volt magyar külügyminiszter tusnádfürdői nyilatkozatát. Puscas úgy fogalmazott, hogy "az Európai Unió nem a nemzetállamok szétszakítását igyekszik előmozdítani, hanem az összes tagállam kohéziójának és annak a híve, hogy összehangolja a nemzetállam bizonyos előjogait az unió haladásával. Hasonlóképpen, a regionális fejlesztésnek nincsenek politikai vagy nacionalista értékei, az a helyi erőforrások közösségi támogatással történő legjobb kiaknázására irányul." Vasile Puscas szemére vetette a két magyar politikusnak: "megfeledkeznek arról, hogy Romániát modellnek tekintik a nemzeti kisebbségeknek mind a nevelésben, mind az anyanyelv közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban történő használatának tekintetében, mind a közigazgatásban vagy a parlamentben való képviselet tekintetében biztosított jogok miatt". Vasile Puscas rámutatott: Magyarországon, az Európai Unió tagállamában a kisebbségeknek nincs országgyűlési képviseletük, miközben Romániában "a magyar kisebbséget kooptálták a kormányba", s ennek megfelelő tisztségekhez jutott, képviselettel rendelkezik a helyi közigazgatás döntéshozatali szintjén, végül "ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a román lakosság", az adott térségben meglévő számarányától függően. Inkább arról lehetne beszélni tehát, hogy Romániában pozitív diszkriminációban részesülnek a kisebbségek. /Puscas nacionalizmussal vádolja Martonyit és Szilágyit. Szilágyi Zsolt: Erdély autonómiája Románia érdeke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Az Európai Unió bővítése és következményei című előadáson Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke a maga nemében egyedülállónak nevezte a Bálványosi Szabadegyetemet, mivel olyan, magyar–magyar, illetve román–magyar párbeszédre ad lehetőséget, mely Közép–Európa stabilitása szempontjából nagyon fontos. Emil Constantinescu, Románia egykori elnöke beszédében hangsúlyozta: az első Szabadegyetemre a ’90–es marosvásárhelyi konfliktus után három hónappal került sor, amikor az értelmiségiek úgy döntöttek, példát adnak a párbeszédre. A következőkben Constantinescu az uniós csatlakozásról szólt: szerinte a romániai társadalom nem ismeri a csatlakozás árát, hiszen az gyökeres átalakulást feltételez. Tőkés László EMNT–elnök elmondta, ők rendszerváltást és alternatívát, nem pedig megosztást akarnak – a vezetőknek menniük kell, azonban úgy, hogy ne rántsák magukkal a romániai magyarságot. Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz–MPSZ elnöke szerint 11 millió magyar lépett be az unióba, így itt az ideje, hogy végleg töröljük a "kis ország vagyunk" kifejezést. A romániai demokrácia igazi fokmérőjének az autonómiát tartja a volt magyar miniszterelnök. Orbán szerint most lehet ilyen ügyben kellő nemzetközi támogatással porondra lépni. Milyen eszközökkel lehet fellépni ellenzéki helyzetből a határon túli magyaroknak jutó támogatások megkurtítása ellen? – kérdezték Orbán Viktortól. A miniszterelnök szerint ez az eszköz: a nyilvánosság. Orbán kiemelte, a támogatás nem szociális segély hanem valójában beruházás, hiszen a határon túli magyarok hozzáadnak az anyaország erejéhez. /Szombaton véget ért a tizenötödik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és diáktábor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 26./

A lelkekben már megtörtént a magyar nemzet határokon átnyúló egyesítése – fejtette ki júl. 24-én tartott hagyományos tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor volt miniszterelnök, aki több ezer ember előtt vázolta fel gondolatait – a jelenlegi magyar kormány határozatlanságát is bírálva – a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor színhelyén. Ma már nem függetlenek egymástól az Erdélyben, Magyarországon, a Felvidéken vagy a Délvidéken hozott politikai döntések, választói akaratnyilvánítások. Kimondatlanul utalva a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) irányvonalára, bírálta azokat, akik úgy gondolják, hogy az Erdélyben élő magyarok politikai értékeit figyelmen kívül lehet hagyni, paktumokat lehet kötni a romániai elit különböző csoportjaival. A 2002 után kialakult új helyzetben a politikai elitek nem tehetnek meg akármit a Kárpát-medencei magyarság körében, a választópolgároknak mindenütt kialakult értékrendjük, álláspontjuk van – hangoztatta. Élesen bírálta a magyar kormányt is. Az európai parlamenti választások eredményeire utalva megállapította: a választók megvonták tőle a bizalmat, s most az a kérdés, hogy sikerül-e visszaszereznie azt. A nyár eddigi fejleményeiből ítélve kevés esélyt lát erre. Orbán utalt a költségvetési megszorításokra, a koalíciós huzakodásokra, az adóemelésekre, az állami közvagyont "kilapátoló" privatizációs döntésekre. Orbán Viktor felrótta a jelenlegi kormánynak, hogy a szomszédos Romániában antidemokratikus törekvéseket támogat. Külön kitért a romániai magyarok autonómiájának kérdésére, amely szerinte Romániában a demokrácia igazi fokmérője lesz a jövőben. Emlékeztetett arra, hogy az ő vezetésével figyelte meg a helyhatósági törvény alkalmazását az Európai Néppárt (EPP) bizottsága. Az autonómiát Orbán szerint Romániában soha nem fogja kiegyezéssel elérni az ottani magyarság, csak azzal érheti el e célját, ha erőt mutat. Erre – hangoztatta – éppen most, a román EU-csatlakozás küszöbén van történelmi esély. Ami a kettős állampolgárságot illeti, Orbán Viktor kijelentette: ő személy szerint támogatja annak intézményét. A kettős állampolgárság Orbán szerint biztonságot jelent, s ezt a biztonságot lehet exportálni a határon túlra, de csak az autonómia biztosíthatja a romániai magyarság problémáinak megoldását. /Orbán Viktor: a lelkiekben megtörtént a nemzet egyesítése. Az EU-csatlakozás küszöbén van esély az autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Orbán Viktor hangsúlyozta: ,,tömegtámogatás nélkül, ügyeskedéssel, egyezkedéssel az erdélyi magyar politikai elit sohasem tud autonómiát elérni, ezt csak és kizárólag tömegtámogatással lehet megtenni, ehhez pedig az kell, hogy az ember ne féljen a választóktól.” /Mózes László: Hátszélben hajózni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Nyilatkozatából ítélve Orbán Viktor immáron belpolitikai játszótérnek tekinti a kelet-közép-európai térséget és benne a határokon túli magyarlakta területeket, sodródó kormányoknak nevezte az ottani választók akaratából kormányra került pártokat – közölte az MSZP szóvivője a Fidesz elnökének Tusnádfürdőn elmondott beszédére reagálva. A szóvivő szerint Orbán Viktor azért tett szemrehányást a romániai magyarság egységes képviseletét ellátó RMDSZ-nek, mert "nem úgy táncol, ahogy a Fidesz fütyül". Az MSZP számára a szomszédsági politikában mindig fontos szempont a kisebbségi sorban lévő magyarok helyzete és az ott működő kormányok demokráciafelfogása – hangsúlyozta Nyakó István. Nyakó István szerint "Orbán Viktor hihetetlen sebességgel váltogatja politikai kabátjait, a szociáldemokráciával és a baloldallal kapcsolatos felvetéseit, lásd panelprolitól munkástagozatig. Mi ezeket tisztelettel megköszönjük, de nem kérünk belőle." /MSZP: Orbán belpolitikai játszótérnek tekinti Kelet-Közép-Európát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Júl. 24-én három találkozóra került sor Marosvásárhelyen a Párbeszéd a jövőért konzultációsorozat keretében. Markó Béla és az Erdélyi Magyar Civilszervezetekért Alapítvány képviselői, Somai József kuratóriumi tag és Egri István ügyvivő megbeszélésén a szövetségi elnök felkérte az ERMACISZÁ-t, hogy az alapítvány is tegyen javaslatokat a civiltársadalmat érintő jogszabályokra, beleértve a személyi jövedelemadó egy százalékának az adózó szándéka szerinti átutalására vonatkozó végrehajtási utasítást, valamint arra, hogy az önkormányzatok hogyan támogassák hatékonyabban a civil szervezeteket. Tanácsadó iroda létrehozásához kérte az RMDSZ támogatását Maksay Ádám, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke. Szükség lenne az Erdélyben működő magyar műemlékvédő egyesületek tevékenységének összehangolása és egy szakfolyóirat megjelentetése. Végül Markó Béla Káli Király Istvánnal, a Romániai Magyar Könyves Céh elnökével és Burus Endre vezetőségi taggal tárgyalt. A könyvek forgalmazására kivetett 9 százalékos, és azok nyomtatására érvényes 19 százalékos hozzáadott értékadó következtében a könyvek eladásának lehetősége az elmúlt évekhez viszonyítva visszaesett – hangzott el a tanácskozáson. Megállapították: szükséges a romániai közkönyvtárak vásárlási alapjainak növelése, és az, hogy a mindenkori magyar kormányzat alapokat különítsen el az erdélyi könyvek megvásárlására a magyarországi könyvtárak részére. /Párbeszéd a jövőért Marosvásárhelyen. Három civil szervezettel tárgyalt Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke folytatja a párbeszédsorozatot. Elmondta, hogy dolgoznak az RMDSZ választási programján, és összegyűjtik a javaslatokat a különböző civil szervezetektől, egyházaktól, ifjúsági, szakmai és rétegszervezetektől. /Máthé Éva: Találkozók, konzultálások – az elnöki hivatalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Kétszer annyi román állampolgár esetében tagadta meg a román határőrség az ország elhagyását az év eleje óta, mint egy évvel korábban. Az idei első félévben 950 ezer állampolgárt fordítottak vissza a határról a román határőrök azért, mert esetükben nem teljesültek a kilépés jogi feltételei – mondta a román határőrség egy tisztviselője. Több mint 14 ezer román állampolgárt újra honosítottak. Többségük illegális munkavállaló, koldus vagy prostituált volt, akik nyugati országokkal kötött befogadási egyezmények értelmében kerültek vissza Romániába. /A határőrség első félévi „mérlege". Majdnem egymillió románt fordítottak vissza a határról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

A román értelmiségiek marosfői táborában a csángókérdést a moldvai román római katolikusok magyarosításaként értékelték, elutasítva a „csángó” megnevezést. „Doru Furnea a székelyudvarhelyi románok egyesülete képviseletében kijelentette: elszaporodtak a városban a magyar szobrok, amit a román állam ölbe tett kézzel tűr, ugyanakkor a korondi kerámiákról is eltűntek lassacskán a román motívumok. Angela Barsan, az egy éve önkéntesekből alakult csíki képviselet elnöke szerint további székelyföldi román civil szervezetek megalakulása szükséges. A „hagymakupolás honfoglalással” kapcsolatosan elhangzott: a magyar sajtó nem véletlenül ébredt rá, hogy a hargitai románság megtartó ereje az ortodox egyház. /Aggódnak a korondi kerámiáért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Fennállásának négyszázadik évfordulóját ünnepelte Kalotaszeg legkisebb református gyülekezete, Sztána. A kétszáz lelkes falu apraja-nagyja ünneplőbe öltözött júl. 25-én. Pap Géza püspök arról beszélt, hogy a megmaradásnak egyetlen útja az építkezés, a korszerűsítés. Utalt arra, hogy néhány éve a sztánai gyülekezet saját erejéből újította fel templomának tetőzetétPapp Hunor tiszteletes az önépítkezés példájaként említette a híres-nevezetes 1914. február elsejei sztánai farsangi bált. A mulatságnak Kós Károly meghívottjaként vendége volt Móricz Zsigmond, aki ennek nyomán írta Nem élhetek muzsikaszó nélkül című novelláját. Papp Hunor hozzátette: a tizenötmillió magyarban gondolkodó Orbán-kormánynak és holland hittestvéreknek is köszönhető a templom tetőzetének teljes felújítása. A hetvenes években 350 magyar és 250 román lakta a falut, ma 200 magyar mellett 26 román ajkút találni. 1911-ben a Budapestről hazatérő Kós Károly képes hetilapot alapított Sztánán. A Kalotaszeg című lapot Bánffyhunyadon nyomtatták, a szerkesztőség Kós sztánai Varjúvárában működött. A lap negyedév múlva azért szűnt meg, mert Kós felkérést kapott a pénzügyminisztériumtól a kispesti állami munkásnegyed befejezetlen részének megtervezésére. /Benkő Levente: Sztánán lelket lehelnek a házakba. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

A hagyományokhoz híven Fehéregyházán júl. 25-én, vasárnap emlékeztek az elesett honvédekre és Petőfi Sándorra, akit ezen a helyen, az Ispán-kútnál láttak utoljára. A turulmadaras emlékműnél az emlékező ünnepséget Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. Ficsor József, Kiskunfélegyháza polgármestere úgy fejezte be ünnepi beszédét: Az ősök példája erőt ad a szívnek és töretlen reményt a léleknek. Petőfi összevon bennünket ma is, kis és nagy településeket. Országrészeket, országokat. És egy nagy családdá kovácsol. /Bölöni Domokos: A magyar név megint szép lesz… = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./