Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2004. július 20.
Temesváron a magyar oktatási nyelvű kilencedik osztályokban még maradtak betöltetlen helyek. A Bartók Béla Elméleti Líceum társadalomtudományi osztályába várnak még hat jelentkezőt. A Gerhardinum Római Katolikus Líceumban a magyar osztályban még van 17 üres hely. /(Sz. I.): Üres helyek a magyar kilencedik osztályokban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./
2004. július 20.
Júl. 7-18. között Borszéken tartották a III. FILMTETT és Duna Műhely filmes alkotótábort. Erdélyi és magyarországi fiatalok sajátíthatták el a filmes szakma alapismereteit. A tábor egyik célja: erdélyi szakembergárda kiképzése. /Kolbert Tünde: Alkotótábor Borszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./
2004. július 20.
Minden esztendőben megemlékeznek az ördöngösfüzesi Tájház évfordulójáról. A vendéglátó idén is Lapohos András nyugdíjas tanár volt, a helyi néprajzi és népművészeti múzeum kezdeményezője és fő mozgatóereje. Lapohos András beszámolt a Mezőség szórványtelepülésein végzett kutató munkájáról. Az ördöngösfüzesi rendezvény kultúrműsorral zárult, amelynek keretében fellépett a helybeli dalárda és az ifjúsági szavalócsoport. /Erkedi Csaba: Ünnep Ördöngösfüzesen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
2004. július 20.
A Brassói Magyar Diákszövetség szervezésében júl. 19-én Marosvásárhelyen elkezdődött a III. Erdészeti és Faipari Nyári Egyetem. A Faiparos Diáktalálkozó (Sopron-Brassó) résztvevői között nem csak romániai és magyarországi, hanem újvidéki, zólyomi, zágrábi erdőmérnök és faiparis hallgatók is vannak. E találkozó célja, hogy egy olyan magyar erdészeti és faipari értelmiség kialakulásához járuljon hozzá, amely szoros kapcsolatban áll a Kárpát-medence más régióinak szakmai képviselőivel. /-d-: Faiparos Diáktalálkozó Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./
2004. július 20.
Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános minden nyáron olyan táborokat szervez, ahol gyerekek, fiatalok a magyar történelemben, az anyanyelvi kultúrában gyarapodhatnak. Idén 50 klézsei csángó gyerek és 3 szülő táborozott Szászrégenben. A tábort már hagyományosan Czellecz Jenő szervezte, melyet a Nemzeti Kulturális Alapítvány, illetve több magánszemély támogatott. – Augusztusban a görgényszentimrei várnál szerveznek cserkésztábort, ahova több szászrégeni és környékbeli diákot várnak. Az idei tábor témája Balassi Bálint és a végvári események. A görgényszentimrei oktatóközpontban hétvégeken magyar anyanyelvi oktatás folyik, amelyet mintegy 15 gyerek látogat. Tekintettel arra, hogy Görgényszentimrén az iskolában nincs magyar oktatás, az egyházak segítségével így próbálják pótolni e hiányt. /Szászrégeni vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./
2004. július 20.
Mintegy 70 vendég érkezett határon innen és túlról a Magyarlapádon meghirdetett népzene és néptánctáborba. Szabó Hajnalka lapádi dalokat tanított. A tábor egyik fő célja, hogy a lapádi és környékbeli falvak hagyományait felkarolja, megmentse az utókor számára. Naponta több mint száz gyermek kapcsolódik be a tábor életébe. Közben Székely György, a menedzser, egyben a lapádi kultúrotthon igazgatója elmondta: most adta be a lemondását. A választások alatt azzal kampányoltak, hogy a hagyományőrző tábort támogatják, mégsem kaptak semmit. A tábor teljesen önfenntartással működik. Csapatuk 15 éves munkáját bizonyító plakátjaikat kitették a folyosóra. /N. T.: Helyére a pontot! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./
2004. július 20.
Tavaly virradattól sötétedésig dolgozott az aradi Szabadság-szobor talapzatkockáinak restaurálásán Kocsis Rudolf szobrászművész. A Temesvári Egyetem Művészeti karán tanító aradi szobrász Budapesten állított ki. Két másik szlovák kötődésű művész, a budapesti Ezüst György és az újvidéki Pavel Pop társaságában a Rákóczi úti galériában mutatta be munkáit. Négyévenként van a nagy nemzetközi seregszemle, a rigai szobrászati kiállítás. Ebbe beválogatták Jecza Péter bronzszobra mellett Kocsis Rudolf egyik famunkáját. Kocsis Rudolf augusztusban a Szabadság-szobor bronzalakjait restauráló Kolozsi Tibor, a szovátai Sánta Csaba és a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály társaságában Kolozsváron állít ki, szeptemberben pedig a Pécsi Galériában az aradi képzőművészek viszonozzák a mecsekiek aradi bemutatkozását. /Puskel Péter: Budapesten és Rigában állított ki Kocsis Rudolf. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./
2004. július 20.  
A Bonus Pastor Alapítvány szenvedélybeteg emberek segítésével foglalkozik. Horváth Levente református lelkész, felesége, Horváth Mari, és Bartha Éva, az alapítvány munkatársa számolt be a mentőmisszió munkájáról. Horváth Levente elején csak egyhetes táborokat szervezett. Nemsokára jelentkeztek az első eredmények, voltak, akik a tábor után nem estek vissza. Időközben tőlük függetlenül hasonló kezdeményezések indultak Marosvásárhelyen, és Székelyudvarhelyen. Ezeket a kezdeményezéseket összehangolták. A misszió a református egyház keretén belül működik. 1996-ban létrehoztak egy háttérintézményt, a Bonus Pastor Alapítványt. Jelenleg tizenegy csoport működik: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Zilahon, Nagyváradon, Magyarózdon, Mezőpaniton, Vajdakamaráson és Felsősófalván.  A csoportok közti kapcsolatot a negyedéves országos találkozó adja, ahol körülbelül száz ember szokott összegyűlni, ahol a szabadultak találkoznak egymással, megbeszélik gondjaikat. A kapcsolattartás másik módja a körlevél, amit évente öt-hat alkalommal küldenek ki kb. 700 személynek. Sokakban, főleg akik közelében nem működik csoport, ez tartja a lelket, tudják azt, hogy gondolunk rájuk.     Az egyes segítőtáborokat meghirdetik az újságokban, rádióban és a körlevélben. Főleg magyarok jönnek el, de voltak románok is, a feleség magyar volt, és folyamatosan fordított a férjének. Most már egyre több drogos vagy játékfüggő ember is jön közéjük. – Megjelent egy kötet Mi az, hogy csodálatos? címmel. Szűcs Teréz beszélgetett szabadultakkal és munkatársakkal. Ezt románra is lefordították. /Szentes Szidónia: Betegekből asszisztensek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 20./  
2004. július 21.
Adrian Nastase miniszterelnök az amerikai kormány támogatását kérte a Konstanca–Pancsova–Omisalj–Trieszt kőolajvezeték megépítéséhez. A kormányfő júl. 19-én New York-ban találkozott Spencer Abraham amerikai energiaügyi miniszterrel. Majd részt vett az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma, valamint a romániai Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Bizottság közötti együttműködési megállapodás aláírási ceremóniáján. Nastase júl. 21-én Bush elnökkel találkozik a Fehér Házban. /Konstanca–Trieszt kőolajvezeték. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./
2004. július 21.
A román kormány úgy döntött, hogy az egyetemi diploma megszerzésére fordított éveket is nyugdíj-kiegészítéssel járó szolgálati időnek tekinti. Azonban érdemi világos nyugdíjreform nélkül minden csak tákolgatás. A diplomások számára az elmúlt napokban bejelentett szolgálatiidő-kedvezmény nem jelent számottevő nyugdíjemelést. A nyugdíjak törvény szerinti újraszámításában az eddigi módszer a nyugdíjasok körülbelül ötvenöt százalékánál hamarosan a nyugdíjak csökkenéséhez vezet. /Bakk Miklós: A tákolgatás üzenete. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./
2004. július 21.
A nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogainak kiszélesítése, a közösségi autonómiaformák feltételeinek megteremtése a fő helyen szerepel az RMDSZ parlamenti választási programjában. A szövetség legfontosabb céljának tekinti a romániai magyar közösség szülőföldön való megmaradásának, boldogulásának és gyarapodásának elősegítését. Románia gazdasági fejlesztési régióinak kialakításánál figyelembe kell venni az erdélyi magyar közösség sajátos gazdasági és szociális érdekeit. Az RMDSZ kiemelt feladatának tekinti a magyarok által is lakott régiók sajátos gazdasági, infrastrukturális fejlesztési gondjainak megoldását. Az újabb magyar anyanyelvű önálló oktatási, művelődési és sajtóintézmények létrehozása és működtetése, az ehhez szükséges önkormányzati támogatás megteremtése is az elsődleges szövetségi törekvések közé tartozik. /Közzétették az RMDSZ választási programjának alapelveit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2004. július 21.
Nincs ellentmondás a területi autonómia és a magyar állampolgárság elnyerésére irányuló törekvések között, nyilatkozta a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Toró T. Tibor, Temes megyei parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. Az autonómia a többség és a kisebbség viszonyát rendezi, a kettős állampolgárság pedig a magyar kisebbség és az anyaország viszonyát hivatott rendezni. Mindkettő a magyar kisebbség identitásának megőrzését és fejlődését szolgálja – mondta a képviselő. Előadásában Toró T. Tibor vázolta a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit az elmúlt másfél évtizedben, illetve a Székely Nemzeti Tanács és az EMNT megalakulása óta eltelt időszakban. Hangsúlyozta: helyre kell állítani a romániai magyar társadalom keretén belül is az 1993-ban még létező konszenzust az autonómia kérdésében. /Autonómia és kettős állampolgárság – nincs ellentmondás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója történetiségében ismertette a dél-tiroli autonómia kialakulásának körülményeit, vázolva annak a területen lakó népcsoportok önazonosságának megőrzésében, a kultúra fejlődésében, illetve a gazdaság fellendülésében játszott szerepét. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, a Népi Akció Párt alelnöke előadásában azt taglalta, hogy milyen esélyei vannak Romániában a regionalizmusnak, az autonómiának. A Székelyföld autonómiájával kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy az mindenképpen figyelembe kell hogy vegye Erdély, tágabb értelemben Románia sajátosságait, a lakosság elvárásait, s erősítenie kell a román-magyar viszonyt. /"Tusványoson" nincs ellentmondás az autonómia és a kettős állampolgárság között. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2004. július 21.
Az erdélyi magyar politikában olyan helyzetet kell teremteni, hogy aki nem vállalja az autonómiát, az tűnjék el a politika süllyesztőjében, jelentette ki Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Toró szerint autonómiaügyben nemzeti konszenzust kell teremteni, ugyanakkor élénk párbeszédet kell kialakítani a kérdésről a többi romániai kisebbséggel és a román politikai elittel. Christoph Pan, a Népcsoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója úgy vélte, az autonómia által Székelyföld is egyfajta romániai Dél-Tirol lehetne. Hosszasan ecsetelte, hogy az 1971-ben kiharcolt autonómia mennyire kedvezően hatott az olaszországi osztrák többségű tartomány gazdaságára. Radu Sarbu, a román privatizációs hatóság volt elnöke hátránynak tartotta, hogy a magánosított román vállalatok 95 százaléka román tulajdonosok kezébe került. Emiatt kevés külföldi tőke áramlott az országba, és nem jut elég pénz a vállalatok fejlesztésére. Sarbu elmondta, Romániában a legnagyobb ipari kolosszusok ma is állami kézben vannak. Gansperger Gyula úgy látta, elsősorban politikai okai voltak annak, hogy a nagy magyar cégek sikertelenül vettek részt a romániai privatizációban. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Tagozata közleményben tiltakozott, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Csapó I. József nem tarthatta meg előadását az eredeti program szerint. Szilágyi Zsolt, a Tusványos egyik szervezője elmondta, Csapó I. Józsefet eredetileg két szekcióban való részvételre kérték fel. Az egyik vitát Toró T. Tibor moderálta volna, és a Székely Nemzeti Tanács elnökének Bakk Miklós mellett kellett volna kifejtenie a véleményét az autonómiáról. Ezt a vitát Csapó levélben lemondta, mert úgy vélte, nem léphet fel Toró és Bakk társaságában. A másik programban viszont, ahol a volt szenátornak Vincze Gábor és Bárdi Nándor történésszel együtt kellett volna fellépnie, ez utóbbiak kifogásolták az SZNT-elnök személyét. A tábor szervezői újabb meghívót küldtek az SZNT elnökének, amelyben a dél-tiroli Christoph Pannal és Davide Zaffival javasoltak közös fellépést. Csapó I. József azonban ezt is lemondta. /Gazda Árpád: Autonomista helyzetet teremtenének. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./
2004. július 21.
A stratégia és az összehangoltság hiánya jellemezte a határon túli felsőoktatás és kutatás-fejlesztés támogatását a rendszerváltás utáni tizenkét évben – állapította meg a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program munkatársai által végzett hároméves vizsgálat, amelynek eredményeiről sajtótájékoztatón számolt be a projektvezető, Berényi Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Hozzátette: nem kívülről kell támogatni a határon túli felsőoktatást és kutatást, hanem ténylegesen integrálni kell azt a magyarországi felsőoktatási és tudományos rendszerbe, továbbá az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően az etnikai támogatási koncepció helyett regionális oktatási-kutatási hálózatokat kell kialakítani, és ezen belül kell megkeresni a magyar nyelvű felsőoktatás helyét. A kutatásban az 1990 és 2002 közötti időszakot vizsgálták Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban abból a szempontból, hogy mennyire hasznosult a határon túli felsőoktatásra és kutatásra ez idő alatt fordított 12 milliárd forint. Általánosságban elmondható, hogy jó helyre került a pénz, azonban a hasznosulás "kissé ellentmondásos". A támogatások segítségével létrejött a Partiumi és a Sapientia Egyetem, illetve Beregszászi Főiskola, valamint kiépült a felsőoktatási és tehetséggondozó kollégiumok hálózata is, a többi között Komáromban, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Újvidéken. Nagy a jelentősége a magyarországi egyetemek és főiskolák kihelyezett tagozatainak is, amelyből több mint 30 működik a négy magyar kisebbségi régióban. Ezek a tagozatok nagy mértékben hozzájárultak a magyar értelmiség képzéséhez, anélkül, hogy akár a szülőföldjükön belül, akár azon kívül utazniuk vagy elvándorolniuk kellett volna. A diákok nagy többsége azonban nem tartja kielégítőnek az itt szerezhető gyakorlati képzést. A három éven keresztül folyt, több mint 50 ember munkáját összefogó kutatásban elemezték a határon túli és a hazai sajtót, kérdőíves adatgyűjtést végeztek a diákok és az oktatók körében, mélyinterjúkat készítettek mértékadó hazai és határon túli személyekkel. /Nincs stratégia a határon túli felsőoktatás támogatásában? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2004. július 21.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán a legnagyobb érdeklődés a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak, illetve a számítástechnika szak iránt mutatkozik. /Mészely Réka: Felvételi vizsga a Sapientián és a Petru Maior Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2004. július 21.
Néhány hete új tanulmányi igazgatója van a Babes–Bolyai Egyetem Szatmárnémetiben működő magyar tanítóképző főiskolájának. Dr. Végh Balázs Béla az első igazgatót, a nyugdíjas dr. Bura Lászlót váltotta fel. Dr. Végh Balázs Béla 1999-ben, a főiskola létrehozásakor jött Szatmárnémetibe. Doktori dolgozatát a kisebbségi (magyar és német) irodalomból írta, újabban a magyar gyermekirodalom is kutatási területei közé tartozik. Dr. Végh Balázs Béla elmondta, hogy a főiskola látogatottsága a legjobb a hat magyar tanítóképző közül, s ők állnak a legjobban az oktató gárda szakképesítésével, illetve itt készülnek legtöbben a doktorátusra. Szinte a semmiből hozták létre a könyvtárat, a számítógéptermet, s rövidesen meglesz az internetes kapcsolat is. Eddig közel kétszázan végeztek ezen a főiskolán, s 70-80 százalékuk a pályán van. A pénzük viszont kevés, fejlesztésre egy lej sem jut. Az egyetem szenátusa egy éve önfenntartóvá nyilvánította ezeket a főiskolákat. /Sike Lajos: Ha kell nektek főiskola, tartsátok el! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2004. július 21.
Hargita megyében 573-an iratkoztak be a versenyvizsgákra, közülük százan nem jelentek meg a vizsgán. Először van ugyanis a pedagógusoknak lehetőségük arra, hogy a tavalyi versenyvizsgajeggyel megmaradjanak a tavaly választott helyettes állásukban, illetve helyettes állást kaphassanak. A vizsga idén nehezebbnek bizonyult a tavalyinál. Az egyetemeken alig létezik módszertani képzés, gyakorló tanítás, tehát amit a frissen végzettektől a versenyvizsgán számon kérnek, azt nem tanították nekik. Furcsa, hogy nagyjából ugyanazok az egyetemi tanárok adnak a versenyvizsga-dolgozatokra elégtelent, akik nemrég kilencessel, tízessel engedték ki az egyetemről diákjaikat. Hargita megyében az óvónők közül 100-an vizsgáztak magyarból, közülük mindössze hatan nem mentek át, 35-en pedig nem érték el a címzetes állásra feljogosító hetes osztályzatot. A román dolgozatok eredményei a következők: 132-ből 29-en nem mentek át, 73-an hetes alatt írtak. A magyar dolgozatok alapján 15-en nem mentek át, 28-an hetes alatti, 19-en hetes feletti jegyet kaptak. A 221 tanárból 41 sikertelenül vizsgázott, 84 hetes alatti jegyet kapott. Nagyon rosszul sikerült a magyar szakos tanárok vizsgája, a 15 jelentkezőből mindössze ketten kaphatnak végleges állást. Az eredmények alapján 506 végleges és 254 helyettes állást osztanak szét a megyében. /Takács Éva: Gyenge eredmények a versenyvizsgán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./
2004. július 21.
A Szilágy megyében a kiírt versenyvizsgákon az okleveles oktatók egyharmada nem érte el a kinevezéshez szükséges hetes érdemjegyet. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint Szilágy megyében összesen 303 szabad katedra várja a kinevezett tanárokat, ezenkívül még 202 helyettes tanári állás is betölthető. Összesen 404 pedagógus jelentkezett a vizsgákra. Közülük 128 írt 1–4,99 közötti érdemjegyre minősített dolgozatot. 180 vizsgázó kapott 5–7 közötti jegyet, és alig 142 pedagógus kapott a kihelyezésre feljogosító hetesen felüli jegyet. A vizsgázók között 261 egyetemi végzettségű tanár jelentkezett, közülük 86 nem érte el az ötöst, 96 pedig ötös és hetes közötti jegyet kapott, 79-en kinevezhetők (azaz 32 %!). Magyar nyelv és irodalomból hét tanár jelentkezett, közülük senki sem kapott a kinevezéshez elégséges hetes osztályzatot, ugyanez a helyzet a négy református vallástanár esetében is. /Józsa László: Bukott tanárok Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2004. július 21.
2003 decemberében egy minden tankönyvváltozatot felölelő tankönyv katalógus alapján az ország középiskolái idejében megrendelhették a következő, a 2004-2005-ös tanévben használatos tankönyveket a kilencedik és a tizedik osztályos tanulóknak. A listán az Ábel Kiadó magyar nyelvű tankönyvei is szerepeltek, közülük egyesek román könyvek magyar fordításai, mások magyar szerzők eredeti munkái. A minisztérium azonban 2004 júniusában érvénytelenítette a félévvel korábban készített tankönyvrendelést, és újabb rendelést kér minden iskolától, most már az internetről letölthető lajstromok alapján. Az ajánlatból teljesen kihagyták az Ábel Kiadó magyar nyelvű tankönyveit. A minisztérium nemzetiségi osztályának melyik magyar nemzetiségű munkatársa vett részt a tankönyv-értékelő bizottságban? Erre kért választ egy olvasó nyílt levelében. Miért maradtak ki az Ábel-tankönyvek? /Léstyán Dénes, Csíkszereda: Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2004. július 21.
A szabad iskolaválasztás miatt Sepsiszentgyörgy elővárosa, Szemerja általános iskolája az önfelszámolás határára sodródott. A Kiss Árpád Általános Iskola fénykorában, az 1987–88-as tanévben 770 tanulót fogadott be, 1989-ig évente átlagosan 400 diák járt ide. Idén ősszel viszont alig 80-90 diák kezdi itt az új tanévet, az első osztályba még senki nem iratkozott be. A központi jóhírű iskolák – a Székely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen Gimnázium – és az egyre népszerűbb Váradi József Általános Iskola „elcsábították” a gyerekeket. Az egyre kisebb létszámú iskolában az épületet fokozatosan rendbe tették, 2002-ben saját fűtési rendszerrel szerelték fel, az intézménynek gazdag könyvtára, szép udvara és sportpályája van. Imreh Magdolna igazgatónő elmondta most is elsősorban önerőből dolgoztak – akárcsak az elmúlt esztendőkben. A szemerjai iskola az első, amely látványosan közeledik az önfelszámolódás határához, de az Állomás negyedi általános iskolában, a Csíki negyediben, illetve a Nicolae Colan iskolában is csökkent a létszám. /Farkas Réka: A nagynevű intézmények vonzása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./
2004. július 21.
A romániai magyar sajtónak a helyhatósági választásokban betöltött szerepét és a médiumok helyzetét vizsgálták Nagyváradon, a Free Press Romania Alapítvány szervezte kétnapos szemináriumon. A tízesztendős múltra visszatekintő alapítvány a külső sajtómunkatársak támogatására született, általa jött létre előbb az erdélyi Krónika, majd az Erdélyi Riport, sommázta tevékenységüket Stanik István lapkiadó, a Free Press vezetője. Ezúttal Gáspárik Attila médiaszakértő az Audiovizuális Tanács tagjaként, Székedi Ferenc televíziósként, Magyari Nándor szociológusként, Székely Ervin politikusként fejtette ki véleményét az idei helyhatósági választásokról. „Romániában ma elsöprő manipulálási lehetőség van a televíziózásban" – mondotta Gáspárik Attila. Médiaszakemberek szerint az RMDSZ részvétele a romániai politikai kampányműsorokban csekély volt, a magyar közszolgálati média pedig ugyanazon a szinten kampányolt az illegitim MPSZ-nek, mint az erdélyi magyar érdekképviseleti szövetségnek, így nem is csoda, ha a romániai magyarok nem szívesen mentek el szavazni. A médiaszakemberek szempontjai szerint gyenge minősítést kapott az RMDSZ kampánya. /Balla Tünde: Ősszel csatatér lesz a média. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2004. július 21.
Kívül-belül renoválta műemléktemplomát a Beszterce melletti Sófalva református közössége. Az alig háromszáz lelket számláló gyülekezet és Földvári Tibor lelkipásztoruk hat év kemény munka után szentelhette fel júl. 17-én felújított templomát. Pap Géza püspök további építkezésre biztatta a közösséget: nemcsak a templomnak kell időnként megújulnia, hanem a „lelki kövekből épült lelki háznak", a gyülekezetnek is. /Guther M. Ilona: Megújult a sófalvi református templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2004. július 21.
Megpezsdülni látszik az élet Marosjárában. 15 évvel ezelőtt létesült az Árva Fiatalokért Alapítvány. A kezdeményező Márffi Gabriella Svájcban élő hegedűművész, az általa gyűjtött pénzösszeggel építették a házat. A művésznő azóta is gondoskodik a folyamatos fenntartásáról. Négy évvel ezelőtt az épületet tanulmányi házzá alakították. Diákok számára tartanak előadásokat, érettségi felkészítőket, mások egyszerűen ismereteik gyarapítása, tudásszomjuk kielégítése céljával jönnek. A házban egész évben tevékenység folyik. Marosjárában sok anyagi nehézségekkel küzdő családból származó gyerek él. A faluban működő I-IV. osztályos iskolában összevont osztályokban tanul a 14 gyerek.. A jó képességű gyerekeket az alapítvány támogatja, s így többen tovább tanulhatnak. /Nagy Annamária: Tanulmányi ház Marosjárában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2004. július 21.
Hatnaposra bővítve ünneplik az idén az illyefalviak névadójuk, Illés ünnepét. Sepsiillyefalván júl. 20-án kezdődtek a falunapok. Lesznek gyermekprogramok, sportvetélkedők, fogathajtó verseny, a falutalálkozó júl. 24-én lesz. Kádár Gyula történész Illyefalva a történelem sodrában címmel tart előadást, Török János egykori iskolaigazgató a kuruc mozgalomról beszél a résztvevőknek. Idén az Illyefalvi Napokat a nemrég bejegyzett Villa Sancti Eliae Alapítvány rendezi. /Farkas Réka: Falunapok gulyással körítve. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./
2004. július 21.
A 80 éves dr. Bedő Károly akadémikus /sz. Brassó, 1924. júl. 14./, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott közegészségtan professzora ma is bejár az egyetemre. Hihetetlen munkabírását jelzi az a 282 tudományos dolgozat, amelyet önállóan vagy munkatársaival, diákjaival közösen írt és közölt. Társszerzője a két Romániában megjelent legteljesebb közegészségtan könyvnek. Hallgatói számára sok jegyzetet írt. Egyetemi tanárként 250 hallgató államvizsga dolgozatát irányította. Kitartó munkájáért 2003-ban Budapesten dr. Genersich Antal-díjjal tüntették ki. Az egyetemen hatodévesen már tanársegédként dolgozott a Bakteriológia- Közegészségtan Tanszéken. 1973-tól vezette a Közegészségtan tanszéket. 1991-ben akarata ellenére nyugdíjazták több magyar professzorral együtt. A néptáplálkozás terén a székely és a csángó lakosság táplálkozási szokásairól készített átfogó felmérést munkatársaival együtt. /Bodolai Gyöngyi: Csodavilág. Az élet alapja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2004. július 21.
A kanadai Rákóczi Alapítvány által szervezett és finanszírozott Magyarságismereti Mozgótábor rendezvényére idén immár a tizenegyedik alkalommal került sor. Az alapítvány egyik fő célja minél több magyar fiatal nemzeti öntudatát erősíteni a magyar történelem és kultúra részletes bemutatásával. Idén június 26.–július 12. között rendezték meg a tábort, melyen közel 150 határon túli magyar fiatal vett részt. A fiatalok számára élmény volt az ópusztaszeri Feszty-körkép, az aggteleki cseppkőbarlang, Pannonhalma, Mohács, Székesfehérvár, Tihany, Debrecen, Eger és Sopron. Az utolsó három napot Budapesten töltötték. /Nemes Dénes Zsolt, Nemes László, Csíkszereda: Rákóczi-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./
2004. július 21.
Hetedik alkalommal rendezték meg a Duna Televízió, valamint a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium szervezésében a szurdokpüspöki anyanyelvi tábort, melyen 14 és 17 év közötti fiatalok vettek részt. A táborba közel nyolc országból 151-en érkeztek. Az idei téma Balassi Bálint volt. A határon túli magyar diákoknak a táborozás költségét a Duna TV állta. /Anyanyelvi tábor 2004-ben is! = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./
2004. július 22.
Idén és 2005-ben Románia az ENSZ Biztonsági Tanácsában foglalhat helyet, 2004. július és 2005. októbere között a BT elnöki tisztét is ellátja. Az Egyesült Államokban látogatáson tartózkodó Adrian Nastase miniszterelnök vezette júl. 20-án a Biztonsági Tanács ülését, amelyen a regionális együttműködésről folyt eszmecsere. Nastase Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is találkozott, majd a sajtótájékoztatón Adrian Nastase kijelentette, hogy 95 százalékban felkészült az őszi elnökválasztáson való részvételre, erről azonban az SZDP tagjaival is konzultálni kíván. /Adrian Nastase az ENSZ BT ülésén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
2004. július 22.
Eredménytelenül zárultak a román–ukrán szakértői tárgyalások a Bisztroje-csatornáról. A román–ukrán határ közelében épül a Bisztroje-csatorna, amelynek az első szakasza kijevi bejelentés szerint augusztusban elkészül. A Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna építését gazdasági tényezők indokolják, hiszen jelenleg az ukránok kizárólag román felségvizeken, a Duna Szulina-ágán tudnak lehajózni a folyamon keresztül a Fekete-tengerre. Emiatt pedig Kijevet évente több mint százmillió dolláros veszteség éri. Bukaresten kívül Brüsszel is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a munkálatok súlyosan veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát. /Cseke Péter Tamás: Kijev tántoríthatatlannak bizonyul. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2004. július 22.
Tusványoson, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen szept. 21-én a civil szervezetek és a politika viszonyáról tárgyaltak, Civil kurázsi – a civil szervezetek hatásai a politikai életre témakörben. A nemzetközi összefogás szükségességéről szólt előadásában Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) vezetője. Ismertette a szervezet két legutóbbi sikeres lobbizását: a szervezet fellépése eredményeként Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselő levélben fordult a szerbiai vezetéshez a vajdasági magyarokat ért atrocitások kérdésében. Kezdeményező szerepet játszott a HHRF a román egyházi ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatását sürgető amerikai kongresszusi határozat létrejöttében is – mutatott rá Hámos László. Hámos szerint Magyarország európai uniós csatlakozása új kihívásokat teremtett a civil szervezetek számára a határon túli magyarok jogainak érvényesítésében. Bejelentette, hogy brüsszeli székhellyel alapítványt jegyeztetett be e célok érdekében. /Tusványos: a "civil kurázsi" nemzetköziesítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./