Ligeti László Zoltán tanár egy régi hagyományt újjáélesztve hívta életre a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetséget, amely 1991. december 1–jén tartotta alakuló ülését. A szervezet céljai között szerepel többek között az iskola és régió hagyományainak ápolása, az iskolák anyagi és erkölcsi támogatása. A Véndiákszövetség legnagyobb rendezvénye az évente megrendezett véndiáktalálkozó, amelyet az idén immár 13. alkalommal tartanak meg. Általában több mint 2000 ember vesz részt egy–egy ilyen összejövetelen. 1992-ben rendezték meg először a véndiáktalálkozót. A világ minden tájáról érkeznek a jeles eseményre. /XIII. Véndiáktalálkozó, Szatmárnémeti. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

Júl. 10-én Rákóczi-portrészobrot avatnak Sepsiszentgyörgyön. Azért most, mert Erdélybe a kuruc világ késve, 1704-ben köszöntött be. II. Rákóczi Ferencet 1704. júl. 8-án a gyulafehérvári országgyűlésen választották Erdély utolsó fejedelmévé. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművészt kérte fel az alkotásra. Nem messzire a Rákóczi-szobortól a múlt évben leplezték le Kossuth Lajos portréját. A Szent József-plébániatemplommal átellenben, a Mikes Kelemen nevét viselő líceum épülete előtt van a fejedelem hűséges apródja, zágoni Mikes Kelemen szobra. Ugyancsak közel van a város szimbólum értékű Lábas Háza, az egykori háromszéki császári kommandó épülete, néhány napig a Makk-féle összeesküvés két mártírjának, Váradi Józsefnek és Bartalis Ferencnek a siralomháza. A régi megyeháza patinás épületén Gábor Áronra emlékeztető márványtábla áll. Két sepsiszentgyörgyi könyvtáros-helytörténész, Demeter Lajos és Éltes Enikő a szoboravatás alkalmából egy füzetre való históriai dokumentumot gyűjtött össze II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen emléke Háromszéken címmel. A tervezett kiadvány helytörténeti, tankönyv-kiegészítő értékű. /Sylvester Lajos: Rákóczi Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Szilágycsehi diák-színjátszók külföldön jelenítik meg a Ludas Matyi történetét július közepén. Szlovákiában Rozsnyón és Kassán, Magyarországon Egerben és Egercsehben mutatják be Fazekas Mihály főműve, a Ludas Matyi egy eredeti magyar rege négy felvonásban (1817) című elbeszélő költeménynek színpadi változatát. A diákcsapat a darabot magyar, angol és román nyelven mutatja be, tervek szerint szeptember elején Vatra Dornei-ben. /Ludas Matyi Szilágycsehből indul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Dr. Pozsony Ferenc professzort, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológia tanszékének vezetőjét, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökét nemrég a Csángó Kultúráért díjjal tüntette ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Nevéhez fűződik többek között a Moldvai csángó adattár megteremtése, valamint a Csángó Múzeum létrehozása is. Pozsony Ferenc /sz. Zabola, 1955. ápr. 16,/ a Moldvában élő magyarokkal már kisgyermekkorában kapcsolatba került. A középiskolát Kovásznán végezte, ahol tanárai közül Gazda József és neje, Gazdáné Olosz Ella folyamatosan végzett kutatásokat moldvai magyar falvakban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán Antal Árpád, Péntek János, Vámszer Márta és Vöő István tolmácsolták a csángókkal kapcsolatos szakirodalmat. Pozsony Ferenc 1978-tól már rendszeresen kezdett járni moldvai magyar falvakba. Több mint tíz éven át meglátogatta a Klézsén élő Hodorog Lucát, aki már akkor, a zaklatások ellenére vállalta magyarságát. Ezeknek a kutatásainak eredménye Szeret vize martján – moldvai csángómagyar népköltészet /Kolozsvár, 1994/ Kriza János Társaság Könyvtára/ című kötet, egy moldvai csángó asszony szerteágazó folklórtudását tartalmazza. Az egyetem elvégzése után Kézdivásárhelyen tanított 1990-ig, s a közeli Ojtozi-szoroson át hetente átjárt a moldvai magyar családokhoz. Az 1989-es romániai változások után Péntek János egyetemi professzor megszervezte a néprajz egyetemi oktatását a kolozsvári egyetemen, ahová 1990 őszétől Pozsony Ferencet is meghívta. Pozsony Ferenc tanártársaival 1991-től minden évben alapkutatásokat szerveztek moldvai csángó falvakban, ahol elsősorban a nyelv-, kultúra- és identitásváltást, a gyorsan átalakuló gazdaság- és társadalomszerkezetet, valamint a magyar nyelvű hagyományokat gyűjtötték. A kutatásokból Kolozsvárt a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában a legnagyobb csángó archívumot teremtették meg. Itt őrzik a moldvai magyarsággal kapcsolatos hazai és külföldi szakirodalmat, tanulmányokat, köteteket, filmeket és fényképeket eredetiben vagy másolatban. A dokumentációs anyagot számítógéppel feldolgozták, s annak alapján elkészítették a csángókkal kapcsolatos bibliográfiai adatbázist. Az önálló Csángó Múzeumot Zabolán hozzák létre, 2003. szept. 14-én megnyitották az akkreditálás előtt álló Csángó Múzeum első állandó kiállítását. 2000-ben jelent meg Pozsony Ferenc „Adok nektek aranyvesszőt..." című kötete. /Dr. Pozsony Ferenc: Kapcsolataim a moldvai csángókkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Petkes József akvarelljei láthatók Szatmárnémetiben. Petkes József nem egyike a Szatmáron kiállító külföldi művészeknek, hanem a szó szoros értelmében hazajött. Hazajött, hiszen a Szatmár megyei Tasnádon született, Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban volt rajztanár. Ebben a városban kapcsolódott be jó harmincöt éve a helyi képzőművészek tevékenységébe. Itt volt szakfelügyelő, és itt végzett igen értékes etnográfiai kutatásokat, amelyeket a Szatmári Hírlapban közölt folytatásokban. Családi okok miatt áttelepült ugyan jó húsz éve Magyarországra, de mindvégig erdélyinek érezte magát. Oroszlánrészt vállalt Bíró Lajos szobrának felállításában Tasnádon. Egyéni kiállítást rendezett Szatmárnémetiben, festményekkel támogatta a Rákóczi Kollégium felépítését. /Muhi Sándor: Petkes József akvarelljei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

Negyedik alkalommal állította ki Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzkutató Megtartó szülőföld című tematikus fényképeit. A tárlatnak a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum ad otthont, az etnofotó-kiállítás a korábbi sepsiszentgyörgyi, baróti bemutató után Brassóból érkezett a céhes városba, innen pedig a berecki művelődési házba kerül. A képek elrendezése követi a liturgikus évhez kapcsolódó székelyföldi és csángó szokásokat, a mintegy félszáz fotográfiából álló anyag folyamatosan bővül, változik, a korábbi tájképek helyét átvették az etnofotók. /(mol): Megtartó szülőföld (Etnofotók Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Élő néphagyományáról, viseletéről, zenéjéről, táncáról ismert inkább a Kolozs megyei Szék. A hagyományőrző falu jellegzetes népi építészetéről kevés szó esik, a Művelődés folyóirat áprilisi számában ezzel foglalkozott. ,,A nádfedeles, kékre meszelt, szabadkéményes házak, a jármos csűrök, a megannyi ól, gabonás, kas, a csoportos udvarelrendezés a Mezőség archaikus népi építészetére nagyon jellemző, kivételes értékeket hordozó emlék” – írta Furu Árpád műemlékvédő mérnök. Erről kaphat képet Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban júl. 19-én megnyíló kiállítás látogatója Wagner Péter Europa Nostra-díjas budapesti építész kiállításán. A tárlaton a széki népi műemlékek fotóit mutatják be. A tárlatot Benczédi Sándor, a népi építészet szakembere nyitja meg, széki tanítói élményeiből nyújt ízelítőt Nagy Olga néprajzkutató. /Sz. A.: Szék népi építészete (Kiállítás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Tavaly sikere volt a Székely Nemzeti Múzeumban Háromszék múlt századi fotótörténetét felelevenítő kiállításnak, akkor felvetették egy sepsiszentgyörgyi fotómúzeum létesítésének ötletét. A városban megalakult Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesület jó néhány kitűnő tárlattal állt elő, tagjai határon innen és túl minden pályázaton sikeresen szerepelnek. A július elején zajlott, Vendégségben Budapesten nevű rendezvény Határon Túli Magyar Fiatalok találkozójának erdélyi diákfotós csoportja megszervezésére a sepsiszentgyörgyi egyesületet kérték fel. Még most is megtekinthető, ugyancsak a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatott Bartha Árpád-emlékkiállítással még egy lépést tettek a fotómúzeum létesítésének érdekében. Sem erre a kiállításra, sem az album megjelentetésére a magyarországi alapítványok, minisztériumok egy fillérnyit sem adtak. Az album ennek ellenére megjelent, helyi támogatásoknak köszönhetően.  Több kiváló sepsiszentgyörgyi fotó hagyatéka még jórészt feldolgozatlan, rejtett kincs. Gere István felvételeinek jó része ismert, ő fotódokumentálta a múlt század eleji Sepsiszentgyörgyöt – Gödri Ferenc polgármester felkérésére. De az ő hagyatéka sincs még feldolgozva, mint ahogy a harctéri fotóriporter Incze Lajosé vagy az első háromszéki fotóművész Gáll Béláé sem. Mindez egy önálló, intézményes keretek közt működő fotómúzeum feladata lenne. /Váry O. Péter: Fotómúzeumot Szentgyörgynek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Ráduly János nyugdíjas, 43 évig tanított. Fiatal gyermekként kezdte a népballadák gyűjtését. 1962-ben Kibédre helyezték, megismerte a falu még élő gazdag szokásvilágát és néphagyományát. A faluban 17 évig tanított Ősz János (1863- 1941), aki több kötetben is népszerűsítette Kibéd népmesekincsét. Az ő tanítványa volt Seprődi János (1874-1923), aki feltérképezte a helység legfontosabb népdaltípusait. Hagyatéka születésének századik évfordulóján látott napvilágot, Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése címmel (Bukarest, 1974). Kezdetben Ráduly János mellé állt Faragó József a népballada-kutatásban, Nagy Olga pedig a mesekincs újszerű feldolgozására hívta föl a figyelmét. Mindketten később vállalták népköltészeti anyagainak gondozását. Ráduly harminc könyvéből tizenkilenc népköltészeti gyűjtemény (mesék, balladák, találós kérdések, szolgavallomások), két könyv pedig népköltészeti tanulmányait tartalmazza. Ráduly János már gyermekként fölfigyelt a székely (magyar) rovásírás különös világára. 1990 után megsokszorozódott az erdélyi rovásemlékek száma: azelőtt mindössze tizennégy feliratos (epigráfiai) rovásfelirat volt ismert, mára a mennyiségük meghaladta a negyvenet. Ráduly Jánosnak mindemellett hat verseskönyve jelent meg, ezek egyike műfordítás. /Bölöni Domokos: Lestetők magasán. Beszélgetés Ráduly Jánossal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

Eredet és nyelvemlékek címmel tartotta előadását dr. Sándor László Dezső júl. 8-án Kolozsváron, a Heltai Alapítvány pinceklubjában. A régi magyar nyelvemlékekről, a magyar nyelv alakulásáról elhangzott előadás egy 28 részből álló sorozat egyik fejezete. A tudomány-népszerűsítő előadásokat neves szakemberek állították össze (a már elhunyt Imre István, Imre Géza, Vízhányó Endre, illetve Sándor László Dezső, Habina Mária, Palkó Attila). Többedmagával Sándor László Dezső 14 kötetben foglalta össze a magyarság történelmét, a füzetek a Heltai Alapítvány jóvoltából nyomtatásban ölthettek testet, és a Heltai könyvtárában várják a kölcsönzőket. A magyar népről készült 28 előadás anyaga ma is kéziratokban hever. Mindmáig nem akadt intézmény, amely felkarolta volna a kötet megjelentetését. /K. E.: A Halotti beszédtől a Mikó utcáig. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A művészek emlékiratainak kiadásával új sorozatot indít a kolozsvári Komp-Press Kiadó. Első darabja A szépség a szellem rangja című kötet, Miklóssy Gábor festőművész írásos hagyatékának bemutatása. Az anyagot gondozó Sümegi György művészettörténésznek köszönhetően azok a levelek is helyet kaptak benne, amelyeket a néhány évvel ezelőtt elhunyt jeles művészettörténész-régész-grafikus László Gyula, küldött régi barátjának. /Németh Júlia: Miklóssy Gábor kettős tükörben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Egyedülálló és az európai diplomáciában példátlan eset, hogy egy országnak a vele szomszédos baráti országban két éven át ne legyen nagykövete – írta a pozsonyi SME annak kapcsán, hogy az új szlovák államfő elutasítja az alkalmasnak ígérkező jelölt kinevezését. Még egy hónapja sincs, hogy Szlovákiában Ivan Gasparovic gyakorolja az államfői jogokat, ő nem mutat hajlandóságot a budapesti posztra jelölt Frantisek Devínsky kinevezésére. Úgy tudni, hogy Gasparovic hazafiasabb érzelmű szlovákot látna szívesebben a budapesti székben. A pozsonyi Új Szóban Tóth Mihály arra utal, hogy a jelöltek sorából már korábban többen kibuktak, ami egy "kissé cinikus szlovák politikus" szerint azért történhetett, mert a jelöltek tudtak magyarul. Megjegyzi, hogy "nemzetibb szlovák körökben a magyarul nem tudás a jólneveltség egyik kritériuma". /Külföldi hírek. A magyarul nem tudás a jólneveltség kritériuma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság tavaly meghirdetett pályázatára, amely a 20. század örökségét, a Rákóczi- és a Bocskai-szabadságharc emlékezetét, illetve Jókai partiumi és bánsági jelenlétét volt hivatott megörökíteni, összesen harminchárom dolgozat érkezett. A felnőtt kategória első díját dr. Jósa Piroska és Fazekas Loránd (Szatmárnémeti) érdemelték ki. Különdíjban részesült Kovács Rozália (Érmihályfalva), Ábrám Sárközi Lídia (Szatmárnémeti) és Boros Ernő (Nagykároly). A diákkategória első díját Tőkés Máté kapta. /Történelmi emlékezetünk szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 11./

Marosvásárhelyen megnyílt Wagner Péter /Budapest/ építész rajzainak és fényképeinek tárlata Szék 1970-2003. Egy mezőségi falu változásai címen. A kiállítás Wagner Péter hetvenes években készült épületfelméréseit, valamint a hetvenes években és 2003-ban készült rajzait és fényképfelvételeit mutatja be. /b. d.: Feneketlen a múltnak kútja... = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./ Oláh István megmagyarázta: nem arról van szó, hogy erdélyi diákokat nem engedtek be magyarországi – anyaországi! – munkatáborba. „Inkább, hogy az EU-szabályzók közönye eleve hárít minden nemzeti és sorsközösségre utalást.” /Oláh István: Szegény erdélyiek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Minisztereket szabadít fel pártmunkára Adrian Nastase miniszterelnök, négy hónappal a törvényhozási és elnökválasztások előtt. A kormányfő közölte, hogy öt miniszteri poszton lesz változás a kormányban. A kormánypártot /PSD/ pedig a rendkívüli pártkongresszusig koordinációs iroda vezeti. Egyebek között erről döntöttek a PSD testületének ülésén. A munkaügyi és társadalmi szolidaritási minisztérium eddigi vezetője, Elena Dumitru helyébe Dan Mircea Popescu szenátort nevezik ki. Az új miniszter a Vacaroiu-kormányban (1992-1996) már vezette ezt a tárcát. Ilie Sarbu eddigi földművelésügyi miniszter helyére Petre Daea jelenlegi államtitkár kerül. Dan Nica kommunikáció és információ- technológiai miniszter helyére Adriana Ticau államtitkár lép. A közigazgatási és belügyminisztérium közigazgatási ügyekkel megbízott (tárca nélküli) minisztere, Gabriel Oprea utódjának Gheorghe Ermacu jelenlegi államtitkárt jelölték. A munkaügyi és társadalmi szolidaritási tárca szakszervezeti kapcsolatokkal megbízott (tárca nélküli) minisztere, Marian Sarbu helyére Bogdan Niculescu Duvazt nevezik ki – közölte a miniszterelnök. A leváltott miniszterek feladata az lesz, hogy a választásokig hátralévő hónapokban minden energiájukat a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) újjászervezésére fordítsák. /Változások a kormányban, a kormánypárt élén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

A helyhatósági választási kudarc után pánikhangulat van az SZDP-ben, a kormánypártban. Viorel Hrebenciucnak, Dan Ioan Popescunak, Ioan Rusnak és társaiknak nem az volt a hibája, hogy nem mozgatták meg kellőképpen az SZDP szavazótáborát, hanem hogy az elmúlt négy évben nevük összefonódott a korrupcióval. Az SZDP-ben felelősségre vonás, és imidzsváltás ürügyén belharcok lángoltak fel. Az új helyzetet mutatja az Iliescu–Nastase szembenállás. /Székely Kriszta: Hatalommegosztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A belgrádi politikai vezetők megértették, hogy a kisebbségek védelme nem csupán Magyarország, hanem az Európai Unió és a NATO elvárása is – közölte júl. 11-én, vasárnap Belgrádban Kovács László külügyminiszter, miután tárgyalt Vuk Draskovics szerbia-montenegrói külügyminiszterrel és Vojiszlav Kostunica szerb kormányfővel. A magyar diplomácia vezetője Borisz Tadics beiktatása alkalmával rendezendő fogadásra érkezett Belgrádba. A megbeszéléseken közölte, hogy az EU mellett a NATO is alapvető követelmények tekinti a kisebbségek védelmét, s nemcsak Magyarország követeli a kisebbségek elleni támadások leállítását. Kovács szerint ezen a téren Budapest határozott lépéseket vár a szerb vezetéstől. – Szerbiában általános a kisebbségellenes hangulat, és ennek a problémának a súlyosságát érzékelik a belgrádi vezetők – mondta Kovács. /Kovács László: A kisebbségek védelme nemcsak magyar, hanem nemzetközi elvárás is. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn diákszemináriumon elhangzott eszmefuttatása szerint a kisebbségi magyarok a kettős állampolgárságot három okból kérhetik. Ebből kettő, a szavazati jog gyakorlása és a társadalombiztosítási jogosítványok élvezete szerinte szóba sem jöhet, vagy aggályos, ami pedig a harmadikat illeti, ,,az Európában való akadálytalan mozgás és az anyaországgal való könnyebb kapcsolattartás” vágyát, nos, ezt Románia pár éven belül bekövetkező európai integrációja automatikusan megoldja – állította a kormányfő.  Magyarán, Medgyessy úgy gondolja, a kettős állampolgárság megadására semmi szükség nincs. Márpedig a magyar kisebbségek esetében a vajdasági Szabadkától a kárpátaljai Beregszászig és a felvidéki Csallóköztől a székelyföldi Gelencéig vagy akár a Szeret menti Forrófalváig az emberileg-nemzetileg hátrányos helyzetről van szó, mely egyéni és kollektív jogaik korlátozottságából fakad, írta B. Kovács András. A térség nemzetállami jogrendjéről van szó. Ez a rendszer hálózza be a kisebbségi magyar mindennapjait.  A kettős állampolgárság pedig az anyaországot ráadásul gyakorlatilag védhatalmi státussal ruházná fel. /B. Kovács András: Magyarok állam nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Budapest nincs elragadtatva az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának a gondolatától – írta júl. 10-i számában az Adevarul, a legtekintélyesebb román politikai napilap. Az Adevarul Medgyessy Péter miniszterelnök tusnádfürdői előadása alapján közölt kommentárt. A lap szerint "Medgyessy magának is, erdélyi nemzettársainak (szó szerint: »vérrokonainak«) is feltette a kérdést, milyen előnyöket várnak a kettős állampolgárságtól", s a kérdésre "ő maga adta meg a választ, pontról pontra". Nem választhatnak, "nem részesülhetnének a romániainál bőkezűbb anyaországi társadalombiztosítás előnyeiből" sem. Nemsokára Románia is tagja lesz az Európai Uniónak. Az Adevarul szerint a magyar kormányfő "nem habozott illúziók terjesztőinek" és "mesterséges és természetellenes gondolatok" gerjesztőinek nevezni a kettős állampolgárság híveit. /Budapest nem szereti a kettős állampolgárságot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Júl. 10-én tartották Kolozsváron az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa ülését. Kónya-Hamar Sándor megyei elnök ismertette a helyhatósági választások eredményeit. A szövetség Kolozsváron 31 ezer szavazatot szerzett. A város szavazati joggal rendelkező magyarsága eléri a 48 ezret, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ 17 ezer magyart nem tudott megszólítani. A urnák előtt megjelent magyarok csupán 82 százaléka voksolt az RMDSZ tanácsosi listáira. 1992-höz képest a szavazati joggal rendelkező kolozsvári magyarok száma kilencezerrel csökkent. Ennek ellenére a megszerzett tisztségek adatainak tükrében az RMDSZ 2000-hez képest jobb eredményt ért el Kolozs megyében és Kolozsváron egyaránt: 163 helyi, 7 megyei tanácsossal, 2 megyei tanácsi alelnökkel, 19 polgármesterrel, valamint 9 polgármesterrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a magyarság arányához képest felülreprezentált a helyi döntéshozásban. /Borbély Tamás: Viharmentes volt a Megyei Küldöttek Tanácsa. Az RMDSZ felülreprezentált a helyi döntéshozatalban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A Legfelsőbb Bíróság júl. 9-én elhangzott ítélete szerint a római katolikus püspökségé a nagyváradi Barokk-palota használati joga. Az ítélet több mint nyolc éve húzódó per végére tett pontot. A püspökség időközben birtokba vett már néhány helyiséget az épületben, köztük a palota kápolnáját, melyek restaurálása folyamatban van. Ennek fejében az egyház tavaly egyezséget kötött a prefektúrával és a megyei önkormányzattal, melynek értelmében legtovább öt évig még megtűrik a múzeumot az ingatlanban. /Pengő Zoltán: Végleg az egyházé a palota. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

Pert indít az Illyés Közalapítvány (IKA) a Szász Jenő vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány ellen a szervezet által kapott támogatás visszafizetése érdekében. A gyűlésre meghallgatás céljából Budapestre utazott Szász Jenő is, akit azonban a jogi véleményezés idejére kiküldtek a tanácskozásról. Az eljárást sérelmező székelyudvarhelyi polgármester távozott a kuratóriumi ülésről, így a testület sem ismerhette meg érveit, de Szásznak sem maradt alkalma bizonyítania igazát. Szász távozása után közölte, nem akar részt venni egy koncepciózus eljárásban. A polgármester szerint politikai leszámolás folyik ellene a baloldali kurátorok részéről. A Székelyudvarhelyért Alapítvány 2002-ben pályázott az Illyés Közalapítványnál egy helyi civil központ kialakítására, és erre a célra 39 millió 850 ezer forintot (mintegy 6,5 milliárd lejt) kapott. A pénzből a Szász Jenő elnökölte szervezet kétszobás házat vásárolt, melyben a városban működő négy civil szervezet számára létesítettek volna irodákat. Az alapítvány elszámolását az IKA budapesti irodája tavaly márciusban elfogadta, később azonban meggondolta magát, és bizottságot küldött a helyszínre, hogy a pályázati cél megvalósulását ellenőrizze. A magyarországi közalapítvány döntésében nagy szerepet játszott, hogy az Erdélyi Riport hetilap tavaly azt írta: a Székelyudvarhelyért Alapítvány a reális ár tízszereséért vásárolta meg az ingatlant, a vételárnak pedig csak töredéke jutott az eladóhoz. (Szász Jenő az ominózus cikkért beperelte a nagyváradi hetilapot, a per jelenleg is zajlik a sepsiszentgyörgyi bíróságon). Az IKA által delegált testület megállapította, hogy a pályázati cél nem teljesült. A Székelyudvarhelyért Alapítvány politikai leszámolást sejt az ügy mögött, és nem hajlandó visszafizetni a pénzt. Szász Jenő elnök, valamint Orbán Attila igazgató többször hangsúlyozta: a pénzt a pályázatban leírtaknak megfelelően költötték el. /R. Sz.: Bepereli az IKA Szászt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

Kolozs megyében összesen 4452 líceumi hely van a kilencedik osztályokban. Ebből mindössze 392 magyar. Az adatbázis nem tartalmazta az egyházi iskolák helyeinek számát, így a három kolozsvári magyar egyházi iskola helyeiről még nincsenek adatok. A megye négy másik városában – Bánffyhunyadon, Désen, Szamosújváron és Tordán – szintén van egy-egy magyar osztály. /Valkai Krisztina: Elosztották a nyolcadikosokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A Szőkefalván élő Marián Rózsikának többször megjelent Szűz Mára. A legutóbbi jelenés júl. 17-én volt. Marián Rózsika cukorbaj folytán 1991-ben, 29 éves korában megvakult, elmondása szerint azóta hallja az égi hangokat. 2002-ben, majd 2004-ben volt újabb látomása. Most több mint ötezren gyűltek egybe. /Barabás István: Középkori visszhangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2004. júl. 12./

Baba Novac, vagy ahogyan Szamosközy István írja: Bába Novák, Mihály vajda szerb kapitánya volt. Miután Mihály hadaival Erdélybe jött, egy Szakszki nevű román pópával együtt Lugost és Karánsebest a török kezére akarta játszani. A pópával levelet küldött a temesvári basának, amelyben azt üzente, majd jelzi, mikor jöhet Lugost elfoglalni. A pópát és Bába Novákot elfogták, Kolozsvárra hozatták és az itt egybegyűlt országgyűlés idején a nemesség árulás vádjával mindkettejüket halálra ítélte. 1601. február 5-én a Szabók bástyájánál kivégezték őket. A vesztőhelyre még az elmúlt korszakban szobrot emeltek, amelynek feliratát a funári években tették fel. Ennek lényege, hogy Baba Novacot a magyarok különös kegyetlenséggel ölték meg. /Ördög I. Béla: A funárjárás sebei (XI.). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Idén másodjára ünnepelte Sepsiszentgyörgy Rákóczi Ferencet. Márc. 27-én, a Nagyságos Fejedelem születésnapján portrékiállítás elevenítette fel a nagy magyar államférfi személyét, júl. 10-én pedig, a gyulafehérvári országgyűlésen fejedelemmé választásának 300. évfordulóján újabb kiállítással és szoborállítással is tisztelgett a város II. Rákóczi Ferenc emléke előtt.  A Székely Nemzeti Múzeumban berendezett Pro Libertate – 1703–11 emlékkiállítást Már István tanár, a Rákóczi Szövetség háromszéki szervezetének elnöke nyitotta meg.  Sepsiszentgyörgyön, a Szent József-plébánia tőszomszédságában felavatták Vargha Mihály szobrász Rákóczi-mellszobrát.    Albert Álmos polgármester beszédében kiemelte, régi adósságát rója le a város a Rákóczi-szobor avatásával, ugyanis már próbált Sepsiszentgyörgy szobrot állítani. Sylvester Lajos, a szoborállítást kezdeményező Mikes Kelemen Közművelődési Alapítvány elnöke hazatérőnek, de mindig köztünk levőnek nevezte a fejedelmet. A két ünnepi szónok és a szobrász közösen leplezte le a szobrot, melyet Csintalan László főesperes szentelt fel és Kovács István unitárius lelkész áldott meg. /(vop): Sepsiszentgyörgyön a Nagyságos Fejedelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Máramarosszigeten immár negyedik alkalommal szervezték meg a szórvány-kórustalálkozót. Szilágyi János szigeti katolikus esperes szerint Máramarossziget valóban egy sziget. A maroknyi magyarságot ukrán és román tenger veszi körül. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egylet vezetője kifejtette: a máramarosi magyarságra jellemző az alkalmazkodás a román többségű környezethez, nincsenek magyar iskolák, templomok is alig, és egyre több magyar családban románul folyik a mindennapi csevegés is. A legtöbb énekkarvezető elmondta, többnyire ennek a találkozónak köszönhetően jöttek létre a helyi kis kórusok, és szintén ez az esemény tartja bennük a lelkesedést. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke elégedetlen volt, teljes mértékben hiányoznak a hagyományosan magyar énekek, kórusművek. A környéken már többnyire fakultatív magyar oktatás folyik. Borsabányán kénytelenek román nyelvű misét is tartani, mert a fiatalok már nem igazán értenek magyarul. Elöregedés jellemzi a várost, a helyi lakosságból mintegy 12–15 ezren külföldön próbálnak érvényesülni. Aknasugatagon is egyre kevesebb a magyar gyermek. Az iskolában van olyan évfolyam is, amelyben egyetlen magyar gyermek sincs, pedig a helyi lakosság mintegy 20 százaléka vallja magát magyarnak. Magyar nyelvet csupán fakultatív órákon oktatnak. Felsővisón a fiatalok már alig beszélnek magyarul, nagy az elvándorlás. A máramarosi régióban máig a legnagyobb előrelépést a máramarosszigeti Leövey Klára magyar gimnázium megalakulása jelentette. /Bálint B. Eszter: Ahol a létezés már nem garancia a jövőre. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

A Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem tevékenységét méltatta Orbán Viktor Fidesz-elnök júl. 11-én Kisvárdán, a Tőkés László Alapítvány egyéni díjának ünnepségén. – Az erdélyi magyar egyetem léte és működése azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külső erő nem oszthatja meg – jelentette ki a volt kormányfő. A posztumusz elismerést Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem alapító rektora kapta. Orbán Viktor kifejtette: csak akkor lesz igazán sikeres a magyar nemzet, ha mindenki szert tesz a versenyképes tudásra és az elődöktől örökölt kultúrára. /Orbán az EMTE-t méltatta Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Száz évvel ezelőtt, júl. 12-én született Sepsiszentgyörgyön László Dezső. A kolozsvári Farkas utcai református templom köztiszteletnek örvendő lelkésze volt. Tanított a kolozsvári protestáns teológián, az Erdélyi Fiatalok folyóirat körül a múlt század harmincas éveiben kibontakozott értelmiségi mozgalom egyik vezéralakja, a negyvenes években behívott országgyűlési képviselő, az erdélyi magyarság egyik mártírja a második világháború után, amikor tíz év leforgása alatt kétszer is letartóztatták, munkalágerekbe és börtönökbe vetették. Élő lelkiismerete volt az erdélyi magyarságnak. A munkásságából történt válogatás /László Dezső: A kisebbségi élet ajándékai, Minerva Könyvek, Kolozsvár, 1997/ is ezt mutatta. Tisztán látta: a kisebbségi sorsba került erdélyi magyarságnak talpra kell állnia, tudásra kell szert tennie, s annak segítségével, a realitásokra építve kell megteremtenie saját jövőjét. Fia, László Ferenc egyetemi tanár elérte, hogy a Szekuritate irattárából megkapja apja iratcsomójának egy részét, hiszen az 1955 utáni iratok ma is titkosítva vannak (!). László Dezső a nehéz időszakban is megállta a helyét. /Tibori Szabó Zoltán: Tanítómesterünk, László Dezső. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Sikere volt a Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban júl. 10-én tartott XIII. Véndiáktalálkozónak. A Partiumi Magyar Napok nyitórendezvényén Schönberger Jenő római katolikus püspök emlékezett az elhunyt tanárokra és diáktársakra. Díszmagyarba öltözött ifjak zászlókkal vonultak be, utánuk következtek az érettségi találkozós osztályok. Gönczy Gábor, a Véndiákszövetség elnöke üdvözlése után felszólalt még Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Varga Attila parlamenti képviselő, a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat főszervezője. Idén legtávolabbról Ausztráliából jött el egy hölgy. A Szatmárról elszármazott Petkes József festőművész akvarellkiállítását Muhi Sándor grafikus nyitotta meg. A rendezvény díszvendége, a szintén szatmári származású Kocsis István drámaíró munkásságát Kereskényi Sándor szenátor méltatta. Az immár negyedik verskötetét megjelentető, Németországban élő Halmosi Sándorral Papp Sándor Zsigmond beszélgetett, majd a Marosvásárhelyen megjelenő A Hét szerkesztői mutatták be az egybegyűlteknek lapjukat, vita kíséretében. /XIII. Véndiáktalálkozó Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./