A vezető román politikai napilapnak tekintett Adevarul, amely egy nappal korábban hírt sem adott Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nagyváradi találkozójáról, júl. 7-én négyhasábos, fényképes beszámolót közölt a magyar kormányfő és az RMDSZ-elnök Markó Béla tusnádfürdői szerepléséről "az RMDSZ nyári iskolájának első kiadásában". A lap szerint "a magyar és a román kormányfő – az RMDSZ két barátja". A tudósítás címében is kiemelte, hogy "a tusnádfürdői nyári iskolában Markó Béla az RMDSZ-szel rivalizáló pártok veszélyéről panaszkodott a magyar kormányfőnek". A Medgyessy-előadásból kiemelte az Adevarul, hogy a magyar kormányfő a szülőföldön maradásra, a szülőföldjükön történő boldogulásra biztatta a Magyarországot körülvevő országokban élő fiatalokat. Markó Béla tusnádfürdői előadásából a lap azt idézte, hogy az őszi választások alkalmával az erdélyi "Magyar Polgári Szövetség megakadályozhatja az RMDSZ bejutását a parlamentbe". A Cotidianul úgy látta, hogy "a magyar kormányfő az RMDSZ választási korteseként" utazott Erdélybe, ahol "támogatást ígért a Székelyföld autonómiájához". A Curentul című bukaresti napilap idézte Medgyessy Péter tusnádi előadásáról a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésre adott válaszát. Eszerint "mesterséges illúziókeltésről van szó, mert Magyarország nem nyújthat számukra többet, mint amit itt (Erdélyben) elérhetnek". A magyar kormányfő tehát "arra biztatta a magyarokat, hogy maradjanak Erdélyben" – írta a lap. A magyarellenességével kitűnő Cronica Romana című napilap szerint "Medgyessy Péter elítéli a romániai magyar közösségen belüli botrányt" és hangoztatta: "meg kell szűnnie a határon túli magyarok megosztására irányuló bármely kísérletnek". Az ellenzéki Romania Libera is azt emelte ki Medgyessy Péter marosvásárhelyi sajtókonferenciájából, hogy a magyar kormányfő hangsúlyozta: "fontos, hogy a magyarok egységes irányba szavazzanak". A Curierul National Medgyessy közvetít Markó Béla és Tőkés László között címmel számolt be rövid tudósításában a magyar kormányfő "rövid székelyföldi körútjáról". Ennek során az RMDSZ-vezetéssel lezajlott találkozója után a magyar kormányfő hangoztatta: a legközelebbi magyar-magyar találkozóra meg akarja hívni a magyar egyházi vezetőket, köztük Tőkés László püspököt is. Mert nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarok "egységesen lépjenek fel a választásokon és egységes irányba szavazzanak". /A román sajtó szerint Medgyessy Péter erdélyi körútja az RMDSZ érdekeit szolgálta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./

Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn kifejtette, hogy a kettős állampolgárság iránti igényt esetlegesen megindokló három pontból kettő teljesíthetetlen, a harmadikat meg minek, mikor Románia amúgy is rövidesen EU-tag lesz. Közben Vastagh Pál /MSZP/ volt magyar igazságügy-miniszter kételkedett abban, hogy egyáltalán kivitelezhető-e a kettős állampolgárság kérdésének ismételt napirendre tűzése, miután Magyarország e probléma felvetése nélkül zárta le az uniós tárgyalásokat. A nemzetegyesítés gondolatával szemben a valóság az anyaországi hűvösség. /Csinta Samu: Megrekedő kettősség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn, a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió táborban tartott előadása után júl. 5-én Csíkszeredában találkozott a megyeszékhely és Hargita Megye Tanácsának vezetőségével. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke a találkozón bemutatta Medgyessynek azokat a problémákat, amelyekben a miniszterelnök segítséget nyújthat a megyének. Felvázolta a megyei tanácsnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével közösen Tusnádfürdőre tervezett konferenciaközpontra vonatkozó elképzeléseit. A háromszáz férőhelyes központ létrehozása érdekében a két megye közös kft.-t hozott létre, és megvan már a területük is. A létesítmény Bunta Levente szerint nemcsak a megye, hanem egész Székelyföld számára fontos lenne. A csíkszeredai magyar konzulátus ügyéről is szó esett. /Kiss Edit: A székely gőzös problémáját is felvetették a magyar miniszterelnöknek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./

Az MDF és az MSZP közötti politikai paktumot feltételez a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) az MDF-es Herényi Károly képviselő bejelentése mögött, amely szerint pártja törvényjavaslatot terjeszt be a kettős állampolgárság ügyében – mondta júl. 7-én Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Patrubány szerint az MDF júl. 6-án bejelentett javaslata "kifogná a szelet" az MVSZ által kezdeményezett népszavazás vitorlájából. Elmondta, hogy az MDF hajdanán felelőtlenségnek titulálta a népszavazás kezdeményezését, majd az aláírásgyűjtés bejelentésekor támogatásáról biztosította a szövetséget, tavaly ősszel sikertelenül próbálta napirendre tűzetni saját javaslatát, most pedig, amikor összegyűlt 320 ezer aláírás a népszavazás kezdeményezésére, hirtelen újra bejelenti a törvényjavaslatot. /Politikai paktumot sejt az MVSZ az MDF törvényjavaslata mögött. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke sajtóértekezletén értékelte a júniusi választásokon elért eredményt. Arad megyében az RMDSZ 29 helységben állított tanácsosjelölt-listát és teljes megyei listát, tíz polgármester- és 406 tanácsosjelölt indult színeiben csatába. Közülük 67 helyi és három megyei tanácsos, három polgármester járt sikerrel, ehhez járul a megyei tanácsi alelnöki és 7 alpolgármesteri tisztség megszerzése is. Az RMDSZ a negyedik politikai erő Arad megyében az SZDP, a DP és az NLP mögött. Király András hangsúlyozta: a csökkenő magyar lélekszám ellenére 2000-hez képest ezúttal 36%-kal több szavazatot szerzett az RMDSZ, s bár ezzel sem jött össze 4-4 tanácsosi hely az aradi és az Arad Megyei Tanácsban, sikerült megőrizni a lakossági aránynak megfelelő képviseletet. Az Arad megyei RMDSZ a DP–NLP koalícióval való együttműködésben látta célkitűzései elérését – ami sikerrel járt, hiszen Bognár Levente megőrizhette aradi alpolgármesteri tisztségét, és Búza Gábor révén először jutott az RMDSZ megyei tanácsi alelnöki funkcióhoz. Az RMDSZ nem lévén politikai alakulat, azokkal a pártokkal működik együtt, amelyekkel sajátos célkitűzéseit megvalósíthatónak véli. A megyében a sikerek mellett voltak veszteségek is – Nagyzerinden és Zimándújfalun. /Kiss Károly: Helyi választási RMDSZ-mérleg. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Nemzeti érdekeink és az európai integráció – téma kapcsán hangzott el előadás a tusnádfürdői diáktábor harmadik napján. Dr. Balogh András, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetközi stratégiai főtanácsadója vázolta azokat a törekvéseket, amelyeket a térség nemzetei igyekeztek elérni, ezek a demokrácia elveinek elfogadása, a jóléti társadalom megteremtése, valamint a nemzeti szuverenitás megszerzése és megerősítése voltak. A társadalmon belüli megosztottság azonban nagyobb lett, mind valaha. A rendszerváltó társadalmakra öt-hat éves gazdasági visszaesés volt jellemző. Magyarország a térségben a legjobban vette az akadályokat, de a gazdasági visszaesés ennek ellenére olyan mértékű volt, mintha háború lett volna. – A külföldi politikusok értetlenül álltak a magyar nemzet kérdésével szemben, hogy nem a magyarok több milliói lépték át a határokat, hanem a határok léptek át rajtuk. Meghatározása szerint a nemzethez való tartozás egyéni választás kérdése. Az előadást követően három szekcióban folytatódtak az előadások, politológiai, közgazdasági, valamint jogi témakörökben. /(Daczó Dénes): Nemzeti érdekeinkről és az európai integrációról Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Egyetértéséről biztosította a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMMA) a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azon áprilisi döntését, hogy népszavazást kezdeményez a székelyföldi autonómiáról – mondta el Csapó József, az SZNT elnöke az autonómia-tanács júl. 7-i budapesti sajtótájékoztatóján. „Eurorégiós státust óhajtunk" amelynek lényege: Kovászna és Hargita megyében, valamint Maros megye azon részeiben, amelyek a történelmi Marosszékhez tartoztak, a lakosság referendumon válaszolhasson arra a kérdésre, „egyetért-e Székelyföld önálló eurorégióvá válásával". Csapó József elmondta, hogy létrehozzák az autonómia-tanács brüsszeli irodáját, valamint a szervezet diplomáciai munkacsoportját. /Csapó Budapesten kezdeményez székelyföldi népszavazást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Nagyváradon júl. 6-án megnyitotta kapuit az első Partiumi Írótábor. Megkezdődött a tanácskozás Város az irodalomban címmel. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a klasszikus műveltség másodrangú lett Európában. Kalász Márton a lokálpatrióta érzület irodalomban is megjelenő színpompás világáról szólt és arról is beszélt, hogy korábban közepes városok kultúra és irodalomteremtő bölcsőhelyek voltak. Ilyen Nagyvárad is. Pomogáts Béla irodalomtörténész emlékezett arra, hogy a XX. század elején Nagyvárad a kultúra egyik fellegvára lett, Ady Endre révén a modern magyar irodalom egyik szülőhelye. Pomogáts Béla szerint hanyatló tendenciát mutat az erdélyi magyar kultúra. Székelyhidi Ágoston beszélt 1956 szerepéről, 56 agyonhallgatott erdélyi vonulatáról. Székelyhidi szerint Magyarország végre visszatért Európához, tagja lett az uniónak, de vajon teljes-e az öröm a nemzetrészek nélkül. /(Balla Tünde): Megnyílt a Partiumi Irótábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Mózes Árpád evangélikus lutheránus püspök nyugdíjba vonult, esedékessé vált az új püspök megválasztása. Mózes Árpád távozása óta az egyházfői teendőket Adorjáni Dezső Zoltán püspök-helyettes /sz. Brassó, 1964/, a bukaresti gyülekezet parókus lelkésze látja el. Ő a titkos választás legnagyobb esélyese. 1988 óta magyar, román és német nyelven Bukarestben szolgál Adorjáni Dezső Zoltán. 1999 óta a Neuendeltelsaui Lutheránus Teológiai Intézet doktorandusza. Adorjáni társaival megpróbálta a régi hierarchikus struktúrát megújítani, a kollegiális vezetés a céljuk. Az evangélikus egyház harmincötezer főt számlál, zömében Brassó, Szeben, Medgyes vidékén, ezen kívül 112 szórványban végeznek szolgálatot. Olyan helyeken is, ahol nincs se templom, se lelkész, mint például Gyulafehérváron, Tövisen, Désen, ahol tíz–húsz, vagy ennél is kevesebb hívő él. A bukaresti magyar evangélikus gyülekezet ma alig éri el a 400–500-at, ebből mintegy százan beszélnek magyarul anyanyelvi szinten, kétszázan gyengén, száz–százötven pedig csak románul tudnak. Bukaresten kívül a Regátban élnek még evangélikusok, Ploiesti-en, ahol Bíró Tivadar és Galacon, ahol Nagy Endre a lelkipásztoruk, mindketten reformátusok. Az evangélikusok tizennyolc épületet igényeltek vissza, kormányhatározat alapján újra tulajdonukba került Négyfaluban két, Apácán egy iskolaépület és a hozzátartozó telek. /Barabás István: „Egyházunk be van ágyazva a mai idők világába". Beszélgetés Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

A Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2004-ben pályázatot hirdetett romániai általános- és középiskolai magyartanárok számára Az irodalomtanítás öröméért címmel. Pályázni két kategóriában lehetett: 1) Műértelmezés: Móricz Zsigmond Árvácska című kisregényének vagy a mű egy részletének értelmezése. 2) Tanári napló: Legalább két hónapnyi irodalomtanítási tapasztalat rögzítése. A díjazottak: Műértelmezés: I. díj (100 euró): Márton-Kalapáti Jolán – Andrei Muresanu Főgimnázium, Dés; Tanári napló: I. díj (100 euró): Antal Margit – Benedek Elek Általános Iskola, Szentábrahám ugyancsak I. díj (100 euró): Orbán Enikő – 15-ös Általános Iskola, Brassó. /Magyartanárok pályázatának eredményhirdetése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Évek óta áll a tehetséges vidéki gyerekek befogadására szánt Rákóczi Kollégium építése Szatmárnémetiben. Szilágyi Éva tanárnő, a Református Gimnázium igazgatója elmondta, hogy rövidesen tovább folynak a megkezdett építkezések, amit az tesz lehetővé, hogy Tőkés László püspök ötmillió forint támogatást szerzett az építkezésre, s más pályázatok, rendezvények, jótékonysági előadások által is megpróbálják mielőbb előteremteni a szükséges anyagiakat. Amíg a Rákóczi Kollégium elkészül, a Hám János Katolikus Líceum bentlakásában helyezik el a tanulókat. A Református Gimnázium mind több ösztöndíjat tud biztosítani a rászoruló diákoknak. /Sike Lajos: Mégis tovább épül a szatmári Rákóczi Kollégium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Az Artera Alapítvány /Székelyudvarhely/ célja a közösségépítés- közösségfejlesztés, vezetője Lőrincz Zsuzsanna. Nyaranként a mesefalut Máréfalván rendezik be. Júl. 8–16-a között a gyerekek játékosan tanulják a népművészetet, a népi kismesterségeket. Ezután kezdődik a Míves Emberek Sokadalma Székelyudvarhelyen, ugyancsak az Artera szervezésében. Az előző években Magyarországról, Felvidékről, Újvidékről is jöttek kiállítók. Színészvetélkedő is lesz, a műsorvezetője a tervek szerint Für Anikó. /Oláh István: Mesefalu és mirákulum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Trombitás Jenő az árpástói általános iskolában helyettesítő tanár. 1987-ben végezte Petrozsényben a bányamérnökit, azonban 1989 után a romániai bányaipar összeomlott, ezért szakmát váltott, 2002-ben elvégezte az informatika szakot, jövőre pedig földrajzból államvizsgázhat a kolozsvári egyetemen. Ilyen szakmai háttérrel továbbra is helyettesként dolgozik, az iskolában, a műszaki tantárgyakat sem kapta meg (pedig erre törvény van). Trombitás Jenő az évek során 34 szakdolgozatot közölt, az iskolában tanítványaival ért el számottevő eredményeket. Ennek köszönhetően kaphatta meg 2003-ban az országban elsőként s eddig egyedüliként a Mosoly- érdemrendet. A lovaggá ütésre Árpástón került sor. Trombitás Jenő szerint az RMDSZ megyei és helyi vezetése nem vállalt kellő szerepet abban, hogy főleg a falun élő magyarságban tudatosítsa jogait, tartsa a kapcsolatot vele. Bíráló megjegyzéseit félremagyarázták, s szemére vettették, hogy nem fizeti az RMDSZ-tagdíjat. /Ferencz L. Imre: „Mosoly-lovag" szélmalomharca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Júl. 6-án a sárközújlaki általános iskola falán emléktáblát avattak a közel kétszáz sárközújlaki zsidó deportált emlékére. 1944. május első napjaiban, a jelenlegi általános iskola épületében gyűjtötték össze a sárközújlaki zsidókat, hogy elszállítsák őket a haláltáborok felé. /E. Gy.: Sárközújlak: Emléktáblát avattak a holokauszt áldozatainak emlékére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./

Júl. 5-én Kolozsváron megnyitották marosvásárhelyi magyar művészek kiállítását, jelen voltak maguk a képzőművészek is. /(köllő): Egyszerűen kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Kóré Géza, a szenterzsébeti roma közösség vezetője szervezésében júl. 8–10. között rendezik meg a IX. Cigányfesztivál és -tábort Szenterzsébeten. Lesz roma mesterségbemutató és vásár, tánc- és énektanítás, nyelvoktatás és roma muzsika. /Cigányfesztivál és -tábor Szenterzsébeten. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Megjelent Kántor Lajos új kötete A Kapu (Balassi–Polis, Budapest–Kolozsvár, 2004), melyben a szerző minden emléket összegyűjtött városáról, Kolozsvárról. Ezt jelzi az alcím is: Ház, utca, város, ország. – A Tanúskodni jöttem (Kriterion, Kolozsvár, 2003) című, a két világháború közötti román emlékirat- és naplóirodalomból válogató kötet előszavában Horváth Andor Eugen Lovinescut idézte: "…az emlékek megőrzése és továbbadása, mint szellemi foglalatosság, szintén intézményes garanciák meglétét igényli." Ezt szolgálja „A Kapu” is. /Demény Péter: A remény könyve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Murádin László kolozsvári nyelvtudós és nyelvművelő ötödik anyanyelvápoló és ismeretterjesztő kötete látott napvilágot: Anyanyelvi mozaik, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2004. A szerző foglalkozott az idegen szavak, a románból fordított tükörszavak, a hivatalos/hivatali nyelv, valamint az egységes magyar nyelvhasználat kérdéskörével. Elterjedt például a municípium a megyei jogú város helyett. /Komoróczy György: Anyanyelvünk, a sokszínű csoda. Murádin László újabb nyelvművelő könyvéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi plébános Családi szentély című könyve a szerzőnek a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának ökumenikus műsorában elhangzott gondolatainak szerkesztett változata. /Könyv a családokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a hivatalos meghívó megérkezéséig nem kívánja kommentálni a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szeptemberre jelzett összehívásának szándékát, de jelezte: a fórumon mindenképpen felvetik a Selye János Egyetem késlekedő támogatásának ügyét. A Máért összehívását már többször siettető Bugár egyelőre azért nem reagál a szeptemberi dátum hírére, mert – szavai szerint – "korábban is előfordult már, hogy olyan sajtóhírre reagáltunk, amely végül nem bizonyult igaznak, illetve pontosnak". A révkomáromi Selye János Egyetem "az ígéretek ellenére a mai napig egyetlen forintnyi támogatást sem kapott". /A Máért elé viszik a Selye János Egyetem támogatásának kérdését. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a vele készült interjúban leszögezte, az Európai Parlament bonyolult egyeztetési rendszerében csak akkor érhetnek el sikereket, ha a két nagy hazai párt összefog a magyar érdekekért. Szerinte az eredményes magyar lobbizás fordulatot hozott az európai kisebbségvédelemben. Amikor a Fidesz kormányon volt, azt hangoztatta, hogy „merjünk nagyok lenni". Ezzel Tabajdi is egyetértett. Azonban Tabajdi szerint az Orbán-kormány elidegenítette magától a korábbi tagországok számos vezetőjét. /Barcs Endre: Nemzeti összjáték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Gavra Gábor a budapesti Magyar Narancs hetilapban nekiesett a Csáky Zoltán által Hagymakupolás honfoglalás néven körüljárt erdélyi jelenséghalmaznak, és némely román lapokból ismerős modorban lenacionalistázta a szerzőt. A 168 Óra budapesti hetilapban Irodalmi kokárda – a Wass Albert-kultusz című irományban ,,szórakoztató fasisztának”, ,,nacionalistának”, ,,szélsőjobboldalinak” nevezték a mai magyarság legolvasottabb íróját.  A becsmérlőnek szánt ,,irodalmi kokárda” minősítés a szerzőt is minősíti, azok közé a magyarhoni sajtóügyeletesekhez tartozik, akik a magyar nemzeti szimbólumokat, a történelmi ereklyéket, a Szent Koronát, a Szent Jobbot, a magyar zászlót, mint jelen esetben a kokárdát büntetlenül mocskolhatják, állapította Sylvester Lajos.    A Wass-dosszié vasgárdista hangvételű budapesti előkotrása nyílt levél megfogalmazására késztette Wass Albert fiait. ,,Divatos ma felelőtlenül megbélyegző politikai véleményt nyilvánítani az újságokban. Lépten-nyomon azzal traktálnak, hogy Wass Albert háborús bűnös, fasiszta és antiszemita. Csakhogy nem elég mondani valamit, azt meg is kellene alapozni, és kellő bizonyítékokkal alátámasztani. Unalmas lenne nekünk állandóan azt bizonygatni, hogy ki nem volt Wass Albert. Mi csak azt állíthatjuk, hogy ki volt az apánk, mert ismertük. Mivel termékeny író volt, elég, ha az írásaiból meghatározzuk, hogy ki volt és igazán milyen volt Wass Albert” – írják levelükben a Wass család tagjai.   Ez volna, ilyen volna a magyar főváros? /Sylvester Lajos: Budapesti ajándék… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Sándor Zsuzsanna: Irodalmi kokárda. A Wass Albert-kultusz. = 168 Óra, júl. 8. Gavra Gábor: A gyarmatosító giccs. = Magyar Narancs, júl. 8.

A MÁÉRT összehívása a miniszterelnök jogköre, és elvileg nem köteles előre egyeztetni a határon túli szervezetekkel. A bejelentés az idén Erdélyben történt, miután a kormányfő tárgyalt Markó Béla RMDSZ-elnökkel, jelezte Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, majd hozzátette: a két esemény egybeesése nem jelenti azt, hogy az RMDSZ-szel külön egyeztettek volna. – Szabó Vilmos tagadta, hogy halogatták volna a tanácskozást. A napirenden továbbra is az uniós csatlakozásból adódó feladatok és lehetőségek szerepelnek, csak annyi változott, hogy a határon túli magyarok jelentős része uniós állampolgárrá vált. A szeptemberi ülésen megtárgyalhatnak más ügyeket is, az autonómiától a kettős állampolgárságig, ha a magyar szervezetek ezt kívánják – mondta az államtitkár. /MÁÉRT: a csúszás nem késés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

A Lakitelek-munkacsoportnak elfogadhatatlan a verespataki bányanyitás lehetősége – jelentette ki Ékes József MDF-es képviselő, a munkacsoport tagja. A román kormány még nem adott engedélyt a bánya megnyitására, de sajnos, a környék teljes felszámolása megindult, tette hozzá. A Lakitelek-munkacsoportot jún. 21-én hozta létre 13 MDF-es parlamenti képviselő. Célként a Magyar Demokrata Fórum jobboldali, nemzeti és keresztény irányultságának erősítését jelölték meg. – A 2000-es tiszai ciánszennyezést is az okozta, hogy átszakadt egy ipari derítő gátja Romániában, és onnan mintegy 100 ezer köbméternyi ciánid és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Láposba, majd a Szamosba, onnan pedig a Tiszába. A magyarországi folyókban 1241 tonna hal pusztult el. A becslések szerint a ciánszennyezés 28,5 milliárd forint kárt okozott Magyarországnak. – A Lakitelek-munkacsoport kiemelten kívánja kezelni ezt a kérdést. /A Lakitelek-munkacsoport a verespataki bánya ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

A magyar közélet két párhuzamos világra tagolódott. Magyarország lakossága két pártra szakadt. Magyarország határain túl is ugyanaz a folyamat zajlik a magyar közösségekben. Egymásra szerveznek rendezvényeket. Idén a tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort a tusnádfürdői kempingben. Kezdetben a baloldal, valamint a polgári és a nemzeti oldal magyar politikusai egyaránt megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, később azonban szinte kizárólag a nemzeti oldal képviseltette magát. A hivatalos román fél is kikopott a szabadegyetemből, szinte tüntetőleg Marosfőn szervezett különbejáratú szabadegyetemet magának. Idén meg Tusnádfürdőre költözött Orosházáról a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszeminárium, illetve az elmúlt években a tusványosi táborral egy időben szervezték meg a Pepsi-sziget mintájára Marosvásárhelyen a Félszigetet. A szervezők váltig hangsúlyozzák, hogy ezek nem ellenrendezvények, maga Medgyessy Péter kormányfő magyarázta el, hogy „nem azonos súlycsoportban" mérkőznek. Nos, a ‘súlycsoport’ a lefitymálást, a ‘mérkőzés’ pedig a konfrontációt jelenti. /Sarány István: Párhuzamos világok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Emil Boc kolozsvári polgármester menesztette a polgármesteri hivatal jogi főosztálya éléről Vasile Ghermant, aki anyakönyvvezetőként megtagadta két pár összeházasítását, mivel azok nem csak románul mondták ki az igent. Gherman ellen ugyanakkor bírósági eljárás indul annak az 50 millió lejnek a visszaszerzésére, amelyet a polgármesteri hivatalnak kellett kártérítésként fizetnie az egyik párnak. A Kolozs Megyei Törvényszék végleges ítéletben kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy több mint 50 millió lejes erkölcsi kártérítést fizessen Herédi Zsoltnak és Füsy Katalinnak, miután Vasile Gherman anyakönyvvezető 2001. május 31-én megtagadta összeházasításukat, mivel Herédi és Füsy románul és magyarul is kimondták az igent. 2004 júniusában hasonló incidens történt, amikor Gherman megtagadta egy román–francia pár megesketését, mivel nem csak románul mondták ki az igent. /Boc menesztette Gherman anyakönyvvezetőt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában 28 erdélyi magyar tanintézet vezetői vehettek át magyar nyelvű software-csomagot Jambrik Mihálytól, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közigazgatási államtitkárától. Székelyudvarhelytől Brassóig, Szóvátától Csíkszeredáig a magyarok lakta vidékekről érkeztek iskolaigazgatók Nagyváradra. Jambrik Mihály szerint a magyar informatikai tárca egyik alapvető célja a határon túli magyar ifjúság támogatása, hogy a diákok a legkorszerűbb számítógépes programok segítségével dolgozzanak. Idén több határon túli magyar fiatal vehet részt az e-Magyarország programban szervezett infotáborokban. A szaktárca a Microsoft-tal megkötött szerződés alapján 60 határon túli magyar tanintézetnek ad lehetőséget a jogtiszta-software használatára. A minisztérium idén 300 millió forintot fordíthat a határon túli magyar közösségek informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére. /(Balla Tünde): Jogtiszta software-használat erdélyi magyar középiskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Péter Albert vitatta Barabás István Insuficient! /Romániai Magyar Szó, júl. 2./ c. cikkében javasoltakat: adják fel hagyományápolási tevékenységet, ne szervezzenek köröket, táborokat, táncházakat a székelyföldi gyermekek számára, ehelyett szervezzenek cseretáborozást, ahol a magyar gyermek románul tanuljon. Szükség van a hagyományápolásra. „Nekünk, akiknek a néphagyomány ápolása jutott osztályrészül, kutyakötelességünk átadni gyermekeinknek mindazt, amit tudunk, mindazt, amit a néprajzgyűjtők leírtak, megjelentettek.” A hagyományőrző táborokkal az RMDSZ sem törődik. Az iskolákból majdnem teljesen kiszorult a népdal, a néptánc, a népi játék. /Péter Albert tanár, a Székely Mikó Kollégium néptánc csoportjának vezetője, Sepsiszentgyörgy: Reflektálás az „Insuficient"-ra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Két-három éve nevezték ki dr. Scholtz Bélát a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Központ igazgatójának, az egyik első cselekvése az volt, hogy a megye lakossági összetételét figyelembe véve három (román, magyar és német) nyelvű lapot csinált, az addig csak románul megjelenő Curierul Agricol havi tájékoztató kiadványból. A prefektus nem egyszer rosszallását fejezte ki, hogy „mire költik az állam pénzét", jóllehet a Mezőgazdasági Futár jobbára már hirdetésekből és reklámokból tartja fenn magát. A prefektus kisebb funkcióba került, a lap szerkesztői is fellélegezhettek, megy tovább három nyelven minden. /Csak azért is három nyelven! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Mózes Edith újságíró visszatért a Maros megyei TKT /Területi Küldöttek Tanácsa/ ülésére és – hasonlóan Bálint Zsombor reagálására, ő is elítélte az itt elhangzott kritikus megjegyzéseket. „Némely felszólaló úgy beszélt, mintha teljesen kívülálló lett volna” stb., kifogásolták, hogy nem volt többes jelölés Marosvásárhelyen, nem tartottak megfelelő előválasztásokat. Mózes Edith megvédte a bírált Kelemen Attilát: Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltjeként több mint harmincnégy ezer szavazatot kapott. Mózes Edith szerint az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia az elkövetkezendőkben, hogy milyen tisztségviselőket bíz meg. /Mózes Edith: Különös kiértékelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./