Immáron ötödször rendezte meg a Magyarok Székelyföldi Társasága a Lármafa-találkozót jún. 23–28. között. A résztvevők Cegőtelkéről indultak, Désen át, majd Ördöngösfüzesen megpihenve érkeztek Felvidékre. Mindenhol lelkes helybeliek várták őket. Az ötödik Lármafa-találkozó 102 résztvevője szívébe zárta Zoboralja és Csallóköz lakosait, elöljáróit, helytörténeti ismertetőit. /Balogh Edit: Lármafa-találkozó a Kárpát medencében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Megszűnt a Szatmár megyei magyar tagozat módszertani központjaként működő Gulliver óvoda. Az itt működött két magyar csoport a 10–es számú napköziben kezdi az új tanévet. Az óvoda épülete ugyanis visszakerült magántulajdonba. Az új óvodában számukra biztosított két terem leromlott állapotban van, ezért alapos munkát igényel majd annak rendbetétele. /(anikó): Megszűnt a Szatmár megyei magyar tagozat módszertani központjaként működő Gulliver óvoda. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./

Megjelent a Gyergyószentmiklós – Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című, több száz oldalas, albumnagyságú kötet, a székelyudvarhelyi Vofkori György szerzőnek köszönhetően, aki több év áldozatos munkáját fektette ebbe a vállalkozásába. A kötet kitért a város történelmére, néprajzi értékeire, gazdaságára, ipari és kulturális fejlődésére. /Várostörténet képekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Az utolsó simításokat végzik Bikfalva históriás könyvén, melyet a helybeli református lelkész, Szász Tibor, valamint neje állított össze. /Falumonográfia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Az ukrán választási törvényről, a huszti magyar iskoláról, valamint a beregszászi magyar főiskoláról is szó esett a magyar-ukrán kisebbségi vegyes bizottság társelnökeinek, Szabó Vilmosnak és Hennagyij Moszkalnak jún. 30-i találkozóján – tájékoztatta az MTI-t a HTMH. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Hennagyij Moszkal, az Ukrán Migrációs, Kisebbségi és Nemzetiségi Állami Bizottság elnöke megállapította, hogy a vegyes bizottság XII. ülésén, még 2003 szeptemberében Ungváron megfogalmazott ajánlások végrehajtása minden területen eredményesen folyik. – Mélységesen felháborítja az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ), hogy a szülők, a pedagógusok és az országos szervezet erőfeszítései ellenére, a hatályos ukrajnai kisebbségi törvények semmibe vételével tovább folyik a huszti magyar iskola meghurcolása. Huszt ukrán nacionalista polgármestere, Mihajlo Dzsanda a kárpátaljai megyei fellebbviteli bíróságnál azzal az ürüggyel indított újabb támadást a magyar iskola bezárása érdekében, hogy az épület tisztasága nem felel meg a kívánalmaknak. Újabb támadás a huszti magyar iskola ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A helyhatósági választásokon elért kiemelkedően jó eredményeknek köszönhetően az RMDSZ ma már több mint ötszáz erdélyi településen van olyan helyzetben, hogy önállóan dönthessen a magyar közösségek sorsáról – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 2-án Marosvásárhelyen, a magyar polgármesterek országos találkozóján. Közel 300 RMDSZ-színekben mandátumot szerzett polgármester és alpolgármester tanácskozott a következő négy év önkormányzati teendőiről. Markó jelezte, a 184 polgármesteri mandátuma mellett az RMDSZ több mint 200 alpolgármesteri tisztséget is megszerzett. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a helyhatósági kampányról és az azt megelőző jelöltállításról beszélt. Borbély László az önkormányzatokat érintő kormányzati fejlesztési programokról, valamint a jövőbeni önkormányzati feladatokról, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök pedig az "Európa házhoz jön" elnevezésű vállalkozói képzés-sorozatról számolt be. /Polgármester-találkozó Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

Dicséretes lenne, ha Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leülne tárgyalni az MPSZ-szel, mert bűnrészességgel gyanúsíthatók a helyhatósági választási törvény és végrehajtási rendelkezés elfogadásában. Markó Béla is elismerte, hogy az ötszázalékos bejutási küszöb is a nagy pártoknak, köztük magának az RMDSZ-nek kedvezett, ezért is érhették el a párját ritkító nagy sikert június 6-án és 20-án, mikor mindössze félmillió magyar ember szavazott rájuk. Frunda György szenátor, az Európai Parlament román delegációjának tagja, hogy védje a román mundér becsületét, felkérte az ET-t, a hazai helyhatósági törvény kisebbségi vonatkozásait hasonlítsák össze az unió államaiban létező hasonló rendelkezésekkel. Frunda tudja, Európa ilyen vonatkozású törvényei nem nagylelkűek. Frunda képes szembemenni az Európai Néppárt Orbán Viktor vezette bizottságának vizsgálódásaival s a Velencei Bizottság őszre elkészülő, ugyancsak e témába vágó jelentésével, ez méltatlan az egykor harcos szenátorhoz. Cselekedetével szolgálatot tett a magyar és főként a román szocialistáknak. /Simó Erzsébet: Lesz-e nyitás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

A helyhatósági választások utáni első ülését júl. 1-jén Nyárádszentmártonban tartotta az RMDSZ Maros megyei Önkormányzati Tanácsa. Az ülésen dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke jelezte, hogy a megyében az RMDSZ-nek 37 polgármestere, 48 alpolgármestere, 15 megyei és 459 helyi tanácsosa van. Lokodi Edit-Emőke, a megyei tanács nemrégiben megválasztott elnöke hangsúlyozta, a legsürgősebb, amit rendezni kell, az utaké. Azt szeretné elérni, hogy a művelődési intézményeket vegye át a város, Marosvásárhely, ne a megye költségvetéséből kelljen finanszírozni a működésüket. A Hargita megyeiek tapasztalatára alapozva Maros megyében is be szeretnék indítani az idős személyek otthoni ellátását jelentő szolgáltatást. Az önkormányzati tanács ezután új elnökséget választott, miután az eddigi elnök Virág György visszavonult. A testület vezetőjévé egyöntetűen Lokodi Edit-Emőkét választották, az alelnök Péter Ferenc maradt. A titkár Bárczi Győző (marosvásárhelyi alpolgármester) lett. /A Maros megyei Önkormányzati Tanács alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Szilágyi Zsolt független képviselő nem kívánt volna kilépni az RMDSZ képviselőházi csoportjából. Amikor az RMDSZ-ből kilépett, azt nyilatkozta: azért vált meg a szervezettől, mert az eltávolodott az autonómia- programtól. Hozzátette: ha nem történik változás, akkor az autonómiának nem lesz politikai képviselete. Múlt hét végén került sor Sinaián egy PER (Project on Ethnic Relations) által szervezett konferenciára, amelyen a magyar kormány és a magyar kisebbséggel rendelkező országok kormányai, magyar érdekvédelmi szervezetei és pártjai vettek részt. Az RMDSZ részéről jelen lévők kivétel nélkül hangsúlyozták: az autonómia és annak intézményei jelentik hosszú távon a legjobb megoldást a Kárpát-medencei magyar közösségek számára. Az RMDSZ tehát nem távolodott el az autonómia-programtól, írta Markó Attila helyettes államtitkár. /Markó Attila: Kirekesztősdiről és neptunozásról – vakáció előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

A magyar költségvetésből a határon túli magyarság támogatására elkülönített, és az Illyés Közalapítvány (IKA) által kezelt pénzből bizonyos összeget minden évben át kell utalni a Magyar Távirati Irodának (MTI) annak érdekében, hogy utóbbi az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyar szerkesztőségeknek lehetővé tegye az általa kiadott hírekhez való hozzáférést.. Az IKA kuratóriuma jún. 7-én egyhangúlag utasította el a további támogatást, a "nemzeti oldalon álló" testületi tagok is,” akik úgy egyébként élnek-halnak a mi megsegítésünkért. Megsúgom: inkább élnek. S nem is rosszul” – tette hozzá Tibori, a Népszabadság kolozsvári tudósítója. Az újságíró továbbment: 2004-ben azért nem tud fizetni az IKA, mert 2002-ben, kormányváltáskor, amikor az alapítvány kasszáját Pomogáts Béláék átvették, abban semmi nem volt. Hatalmas összegeket már elköltöttek. Tibori Szabó Zoltán megállapította: „A nemzetstratégia ma már igen nagy mértékben vezet a zsebekhez.” /Tibori Szabó Zoltán: Nemzetegyesítés és zsebek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

A Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete nem tartja szerencsésnek a romániai magyarságot hátrányosan érintő budapesti döntéseket az MTI hírszolgáltatásának megvonását illetően. A Magyarország határain kívül élő legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájékozódási lehetőségei ellen irányulnak akarva-akaratlanul is a megszorítások. Az egyesületünket alkotó lapok (Szabadság, Népújság, Hargita Népe, Szatmári Friss Újság, Bihari Napló, Nyugati Jelen, Háromszék) összpéldányszáma naponta 84 000, s e kiadványok 313 000 olvasóhoz jutnak el. Az egyesület kéri az illetékeseket, hogy az ügy megnyugtató rendezéséhez tegyék meg, a szükséges lépéseket. /Veszélyben a kisebbségi sajtó! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

Júl. 2-án ünnepélyes keretek között megnyitották meg Marosvásárhelyen a Teréz Anya Központot. Dr. Márton András, a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas Otthoni Beteggondozó programvezetője beszámolt arról, hogy második éve folyik az idős személyek otthoni beteggondozása, ellátása. A gyulafehérvári egyházmegyében 32 olyan szolgálat működik, amely közel négyezer időskorú ellátását biztosítja. A Teréz Anya Központ megnyitásával az emberi, szociális vetülettel egészítik ki a gyógyítást. Erre az Európai Unió Phare-támogatásként 53.600 eurót utalt át. Már három csoport (két magyar és egy román) alakult, több mint hatvan résztvevővel. Hetente két alkalommal találkoznak a központban, ahol különböző témakörökben szervezett előadások, kulturális programok zajlanak. /Nagy Annamária: Teréz Anya Központ Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

A kulturális estekről, könyvbemutatókról, kiállítás-megnyitókról szinte teljes hiányzik a fiatal generáció. Kevesen mennek el, a jellemző átlagéletkor: 50-55 év. Még tíz-tizenöt év, és nem lesz számottevő közönség Marosvásárhelyen. Valahogy meg kellene megszólítani a fiatalokat. /Nagy Botond: Öregszik a publikum. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Adorjáni Dezső Zoltánt javasolják a romániai evangélikus lutheránus egyház megüresedett püspöki székébe. A választás júl. 11-én lesz. Adorjáni Dezső Zoltán /sz. Brassó, 1964. ápr. 8./ bukaresti parókus lelkész, a brassói egyházmegye esperese, az evangélikus egyház püspök-helyettese. Apját, Adorjáni Dezsőt sohasem látta, egy hónappal születése előtt elragadta a halál. Apja is lelkipásztor, életét tönkretette az ’56-os forradalmat követő négyéves politikai börtön, az a testi, lelki meghurcoltatás, melyben része volt. Adorjáni Dezső Zoltán 1992 óta egyháza külügyi-ökumenikus bizottságának tagja. /Tóthpál Béla: Ismerkedés Adorjáni Dezső Zoltán püspökjelölttel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

Kolozsváron a Fellegvár Sétatér felőli oldalán 1995 novemberében állították fel a Virgil Salvanu tervezte 26 méter magas fémkeresztet. Eredetileg ökumenikus jellegűnek szánták, és a gondolatot a történelmi magyar egyházak is támogatták. Csak a talapzat elkészítésekor az arra került feliratból derült ki, hogy az 1848–49-es forradalom idején elesett román és szász áldozatoknak állít emléket. /A funárjárás sebei (V.). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

Az "udvarházak festőművésznője", Gidófalvy Istvánné Pataky Etelka /Dicsőszentmárton, 1898. máj. 28. – Marosvásárhely, 1984. ápr. 11./ Münchenben tanult festeni, majd felvették a budapesti Képzőművészeti Akadémiára. 1923-ban a Szabadiskola tagjaként a nagybányai művésztelepen képezte magát, ahol Thorma János volt a mestere. 1949-ben kitelepítették őket, és kényszerlakhelyül Marosvásárhelyt jelölték ki számukra. Nehéz körülményei ellenére látása teljes megromlásáig tovább dolgozott. /Sas Péter: Húsz éve hunyt el Gidófalvy Istvánné Pataky Etelka festőművész. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 320 ezer aláírást gyűjtött össze, hogy ügydöntő népszavazást írjanak ki a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében – jelentette be Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke júl. 2-án Budapesten, miután kíséretével átadta az aláírt íveket az Országos Választási Iroda képviselőjének. Az iratmennyiség feldolgozása körülbelül 45 napot vesz igénybe – mondta Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke. /Több mint 320 ezer aláírás a kettős állampolgárságért. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Kolozsváron, a Korunk Galériában júl. 2-án megnyílt Miklóssy Gábor rajzaiból és vázlataiból válogatott kiállítás. Az élete jelentős részében Kolozsváron alkotó Miklóssy nagy fontosságot tulajdonított a grafikai megjelenítés külsőségeinek. Kántor Lajos ez alkalomból a gondozásában napvilágot látott Miklóssy Gábor: A szépség a szellem rangja /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című kötetről szólt. A könyv a művész levelezéseiből, feljegyzéseiből, naplójából nyújt ízelítőt. Olyan könyvsorozat kezdete, amely az erdélyi magyar képzőművészet dokumentumainak közlését próbálja folytatni úgy, ahogyan azt évtizedekkel ezelőtt Banner Zoltán kezdte el. /Ördög I. Béla: Miklóssy-tárlat a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

Néhány éve került a kolozsvári Báthory Líceumba Orbán István rajztanár, s máris úgy ismeri a tanintézet épületeinek pincéit, padlásait, raktárait, mint a tenyerét. Két év kutatómunkájával rengeteg értékes holmit gyűjtött össze, régi értesítőket, évkönyveket, mintegy 12 ezer lapot tanulmányozott át. Ennek eredményeként született meg az Évgyűrűk /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című, a 425 éves iskola 1773-tól 1914-ig terjedő időszakát feldolgozó kötete. A kötetben szerepel az is, hogy az 1869-ben a Kőváry László vezette népszámlálás adatai szerint Kolozsvár 24 826 lakosából 20 265 magyar, 2410 román, 1133 pedig német volt. Fadrusz János alkotásának, a Mátyás-szobornak 1902-es felavatásával egy időben nyílt meg Mátyás király szülőházában az Erdélyi Kárpát-Egyesület néprajzi múzeuma is. /Németh Júlia: Grafikus a pincében, padláson. Orbán István, a kutató rajztanár. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

A könyvhéten Budapesten bemutatták a Horgony és vitorla /Válasz Kiadó, Budapest/ című interjúkötetet, amelyben Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyéspüspök vallott életéről, a kettős elnyomás éveiről, Szent László király és Európa, valamint a vallásos hit és a politika viszonyáról Jezsó Ákos újságírónak. Tempfli József magyarázatában a horgony a szülőföldön maradást, a vitorla pedig az elvándorlást jelenti. „Tempfli Józsefnek elkobozhatatlan kincsei vannak...", írta a kötet előszavában Beke György író: „A szelídség, az alázat, a hűség és állhatatosság püspöke... Földműves szüleitől a sok szereteten kívül mélységes hitet és a munka szeretetét kapta." /Balla Tünde: Horgony és vitorla Tempfli József szól az itthon maradókhoz és az elmenőkhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

A Magyar Televízió 2-es csatornáján a tizenkét részes, Orbán Balázs nyomdokain című, Székelyföldet bemutató tévés-film szerzője Vári Attila.  A múlt szombaton Orbán Balázs/Vári Attila nyomdokain Erdővidéket és környékét lehetett bejárni, a hajdani Bardoc- és Miklósvárszék művelődéstörténeti és műemlékvilágát.  A szerző gyakran töredezett cserepekből állítja össze és mutatja be a történelmet, írta Sylvester Lajos.  /Sylvester Lajos: Vári Attila légies realizmusa (Televízió). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.  Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió.  A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető.  Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették.  Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget.     1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt.  Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Magyarországon 1989-90-ben a számonkérés, felelősségre vonás elmaradt, sőt, a bűnösök megnevezése is nehézségekbe ütközött. Emiatt a politika pótcselekvésekhez folyamodott, betiltották az önkényuralmi jelképeket, köztük a vörös csillagot, mint az elmúlt rendszer bűneinek szimbólumát. A Munkáspárt egyik vezére egy nyilvános rendezvényen viselte jelvény formájában a vörös csillagot. Rendőrség, feljelentés, bíróság. Jogászok, filozófusok, politológusok foglalnak pro és kontra állást a kérdésben. A cikkírót, Baranyai Pétert már meggyanúsították kommunista szimpátiával, mert felvetette, nem kellene-e a régi rendszer vezető tisztségviselőinek szerepet vállalniuk az új, kibővült Európában? /Baranyai Péter: Elvásott a veres csillag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ A vörös csillag mellett MSZP-s és SZDSZ-politikusok álltak ki, így Gyurcsány Ferenc sportminiszter, Krausz Tamás, Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István.

Az iraki vezetés nagy reményeket fűz a Romániával való kapcsolatokhoz, és "hatalmas" lehetőségek rejlenek a két ország közötti kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködésben, jelentette ki júl. 3-án Bagdadban Mircea Geoana külügyminiszter, az iraki fővárosban tett egynapos látogatása végén. Döntés született, hogy a két ország gazdasági minisztériumaiban munkacsoport alakul, amely azonosítja azokat a területeket, amelyeken Iraknak román támogatásra van szüksége. /Geoana: Az iraki vezetés nagy reményeket fűz Romániához. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

Júl. 3-án Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A helyhatósági választások kiértékelése szerepelt a napirenden. Az SZKT szept. 4-én dönt arról, hogy indít-e önálló magyar államfőjelöltet az elnökválasztásokon. – Az RMDSZ kiválóan szerepelt a helyhatósági választások első és második fordulójában, összegezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az eredményt. A polgármestereket, alpolgármestereket, megyei és helyi tanácsosokat beleértve mintegy háromezren állnak készen Erdély ügyeinek rendezésére. A magyar közösség továbbra is az egységes politikai fellépést, az egységes magyar érdekvédelmi szövetséget tartja elfogadhatónak. Nem mindegyik RMDSZ-szervezet tudta saját közösségét maga mellé állítani. Ezekben a szervezetekben el kell végezni az önvizsgálatot, és tisztújítást kell tartani. Az RMDSZ nem áll sem baloldalt, sem jobboldalt, hanem középen, hangsúlyozta. Magyarországi politikusok kampányoltak az RMDSZ ellen, szerinte ez a helyzet teljes félreértése, ugyanis "Erdélyben nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendőr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé." "Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek semmiféle stabilitása nincsen, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján tárgyalható, építhető és őrizhető meg" – mondta. Markó szerint a választások legnagyobb újdonsága az etnikai átszavazás, az etnikai válaszfalak leomlása, a román szavazók RMDSZ iránti bizalma. Szatmárnémeti, Szászrégen és Margitta bizonyítja, hogy Erdély több régiójában is szemléletváltás ment végbe. Markó Béla tisztességtelen ajánlatnak minősítette Szász Jenő indítványát, hogy az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arányban kellene osztozkodnia az erdélyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó Béla a kolozsvári helyzetről úgy vélekedett: nem örül annak, hogy nem sikerült kompromisszumos megoldással a kormánypártot is vezető tisztséghez juttatni a megyei tanácsban. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felajánlotta becsületbeli lemondását erről a tisztségről, mert alulmaradt a marosvásárhelyi polgármester-választáson, de a szövetség vezetése nem fogadta el a gesztust. /Papp Annamária: Megerősített bizalom – a választások üzenete. Kampány után, kampány előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó szerencsének tartotta, hogy olyanok vették kezükbe a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megalapításának kísérletét, „akik az RMDSZ-ből képesség, tehetség, munkabírás, éleslátás és tárgyalókészség híján koptak ki”. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette: nincs szükség olyan szoborparkra, melyben Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet. Sófalvi László pedig a választások első fordulójára Székelyudvarhelyre delegált európai uniós néppárti megfigyelőcsoportot fideszes kommandónak nevezte. A sepsiszentgyörgyi Márton Árpád úgy vélte, az MPSZ-szel legfennebb csak 95–5 arányban lehetne osztozkodni, a nagyváradi Lakatos Péter viszont arra intett, gyorsan elsüllyedhet az RMDSZ hajója, ha belülről ütnek rajta léket. /L. P.: Lemondatták a választás veszteseit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

Az RMDSZ rendkívül jó eredményt ért el, s ez bizalmi szavazás volt a saját közösségünk részéről, állapította meg Markó Béla a vele készült beszélgetésben. Markó tart attól, hogy a megosztást célzó kísérletek folytatódnak. Az RMDSZ-nek ezért befogadónak és meggyőzőnek kell lennie a következő hónapokban. – A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke tisztességtelen ajánlatot tett azzal, hogy osszák el fele-fele a parlamenti helyeket. Az RMDSZ-en belül lehet megméretkezni. Markó hangsúlyozta: „Az RMDSZ nem kötheti a szekerét egyetlen politikai párthoz.” Hozzátette: Novemberig az országos politikában a kormánypárttal állapodtak meg, hogy együttműködünk, s ezt az együttműködést be fogják tartani. /Tibori Szabó Zoltán: Nem fogjuk sem a tisztségeket, sem a koncot osztani! Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör vezetője egyetért azzal, hogy az RMDSZ sikeresen szerepelt a helyhatósági választásokon. A liberálisok szerint az RMDSZ-nek saját államelnök-jelöltet kell indítania. A szenátor szerint erre a legalkalmasabb Frunda György lenne. – Az MPSZ, illetve a különböző "tanácsok" szimpatizánsainak kivonulásával az RMDSZ belső nyilvánossága lett szegényebb lett. A kritikai hozzáállás meglehetősen hiánycikk az RMDSZ belső köreiben. Ezért a Szabadelvű Kör kritikai észrevételeket is megfogalmaz. /Tibori Szabó Zoltán: Kötelezőnek tartjuk, hogy saját államelnök-jelöltünk legyen. Beszélgetés Eckstein-Kovács Péterrel, az RMDSZ szabadelvű platformjának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Egyetlen év alatt több mint egyharmaddal nőtt a bevándorlók száma Spanyolországban. Az ecuadori, marokkói és román bevándorlók száma növekedik a leglátványosabban. Tavalyi adatok szerint 2,7 millió idegen élt Spanyolországban, ez 34 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Spanyolország 41,8 milliós lakosságának 6,2 százalékát alkotják bevándorlók. A románok száma 137 347, azaz 5,16 százalék. /A leglátványosabban az Ecuadorból, Marokkóból és Romániából érkezők száma nő. Egyre több a román Spanyolországban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője szerint „valakik" szembe akarják fordítani a romániai, határon túli magyar sajtót a magyar kormánnyal: szept. 30-ától elvágják azt a „köldökzsinórt", amelyen a hazai magyar lapokat az MTI hosszú évek óta híroxigénnel táplálta. A döntést az Illyés Közalapítvány kuratóriuma hozta meg. Az IKA kuratóriumának titkára ugyanis azt nyilatkozza, hogy „a közalapítvány a Draskovics-csomag 197 millió forintos elvonása miatt nem tudja vállalni" a határon túli magyar lapok MTI-hírekkel való ellátását. /Gyarmath János: Magyar–magyar hír-vasfüggöny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatban tiltakoznak amiatt, hogy a nyolcadikosok képességvizsgája után nem engedélyezik a pótvizsgát, ezért sok tizenévestől elzárják a továbbtanulás esélyét. A vizsga súlyosan diszkriminatív román nyelvvizsgaként működik a magyar fiatalok esetében, amely megerősíti a kivándorlást, hívta fel a figyelmet Tőkés László királyhágómelléki püspök hétvégi sajtótájékoztatóján. „Meg kell tanulni románul, viszont minden javítani szándékozónak adni kell még egy esélyt, pláne egy tizenéves gyermeknek.". Romániában pótvizsga híján a képességvizsgán elvérzett gyermekek csak szakiskolában tanulhatnak tovább, vagy külföldre mehetnek, ahogyan ezt nagyon sok magyar diák meg is teszi az országhatár mentén. Gyermekek ezrei tanulnak tovább határ menti középiskolákban. A magyar gyermekeknek románból legnehezebb átmenő osztályzatot szerezni, csak Biharban több mint 300 óvást nyújtottak be, bár az idei a sikeresen vizsgázók 87 százalékos arányával a megyei tanfelügyelőség elégedett volt. Az egyházkerület szervezésében idén is, mint már évek óta, román nyelvből és irodalomból korrepetálták az igénylőket Zilahon, Szatmárnémetiben és Nagyváradon is, ismertette a helyzetet a püspök. /Balla Tünde: Esélyt a pótvizsgára. Tiltakoznak az egyházak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./