Újabb moldvai településeken indulhat be a 2004–2005-ös tanévtől fakultatív magyar nyelvoktatás a román tannyelvű állami iskolákban. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől (MCSMSZ) származó adatok szerint a magyar nyelv anyanyelvként való oktatását 286 szülő kérvényezte, ez 15 újabb csoport indulását jelenti. Ha ez megtörténik, a csángómagyarok által lakott településeken 24 magyar tannyelvű csoport fog működni, összesen mintegy 430 gyerekkel. A magyar nyelv anyanyelvként való oktatása – fakultatív, azaz nem kötelező – tantárgyként a csángómagyarok által lakott moldvai falvakban a 2002–2003-as tanévben kezdődött meg, az RMDSZ segítségével. Elsőnek Pusztinán és Klézse községhez tartozó Buda nevű faluban 34 gyermek szülei kérvényezték a magyarórát. A most véget ért tanévben már újabb 137 szülő kérvényezte – közjegyző által hitelesített okiratban –, hogy gyermeke magyar nyelvet tanulhasson. Hét település – Pusztina, Frumósza, Leszpéd, Buda, Somoska és Magyarfalu – iskolájában folyt heti három órában a fakultatív magyar nyelvoktatás. Az eddigi hét csángó lakosságú település mellé ősztől felzárkózó Diószén és Lábnik révén immár kilenc település román tannyelvű állami iskolájában, 24 csoportban tanulhatják a csángó gyermekek a magyart. Emellett továbbra is magyar nyelvű iskolán kívüli foglalkozásokat szerveznek az érdeklődők számára a csángómagyarok által lakott falvakban. Az iskolán kívüli magyar oktatásban tizenegy moldvai településen mintegy ezer gyermek vesz részt – tájékoztatta az MTI-t Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási felelőse. /Újabb magyarul tanuló csángók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Matracokat és különböző textíliákat adományozott a szegedi Rotary Klub a kézdivásárhelyi Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesületnek az Ika-vári tábor felszerelésére. Bajcsi Ildikó, említett egyesület képviselője, a Bod Péter Tanítóképző igazgatója elmondta, a tábor nem jöhetett volna létre a kézdivásárhelyi és a szegedi Rotary Klub, a helyi és környékbeli vállalkozók, valamint az iskola tantestületének segítsége nélkül. A Pro Schola-táborba idén továbbképzésre érkeznek pedagógusok, táboroznak majd itt bikfalvi diákok, lesz egyházi, németnyelv- és kézművestábor, valamint tanítók napi találkozó. /(fekete): Adomány az Ika-vári tábornak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

Pál-Antal Sándor Marosszéki intézmények és pecsétjeik /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kötetét mutatták be Marosvásárhelyen. Pál-Antal Sándor az intézmények történetét is feltárta, 249 intézmény közel 500 pecsétjét mutatta be. A szerző most a kötet román nyelvű változatán dolgozik. /Antal Erika: Pecsétek Marosszékről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Jún. 29-én a szenátus elvetette a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet szakaszonkénti vitáját, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, aki már függetlenként nyújtotta be a tervezetet azt követően, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója kizárta soraiból, miután kilépett a szövetség Bihar megyei szervezetéből. Egyes szenátorok szerint az elgondolás alkotmányellenes, az előterjesztőknek börtönben lenne a helyük. Mások gazemberségnek tartották a beadványt, amelyet nemzetállamban nem lenne szabad megtenni. Puskás Bálint elmondta, hogy az RMDSZ nem ért egyet mindenben a törvény megfogalmazásával, de támogatja az autonómiát. Szilágyi Zsolt beszédében kiemelte, hogy az autonómia hagyományos Erdélyben, a kultúrák, vallások, nyelvek, népek kiegészítő régióját jelenti. Ezt az alkotmánynak kellene garantálnia, és semmiképpen sem alkotmányellenes, sőt, az Európa Tanács is azt ajánlja a kormányoknak, hogy tárgyalásos úton próbálják biztosítani az autonómiát. /(i): Elvetették az autonómia-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Szilágyi Zsolt nyilatkozott az előterjesztésről, kifejtve, Székelyföld autonómiáját célzó törvényjavaslat Románia integrációját szolgálja. Törvényes keretet választottak, amikor törvényjavaslattal fordultak a parlamenthez. Néha alig lehetett kivenni, miről beszél Szilágyi Zsolt, olyan hangzavar uralkodott el az ülésteremben. Az ülésvezető Doru Ioan Taracila szenátornak gyakran kellett intenie – főként a nagy-romániás honatyákat –, hogy ne zavarják a szónokot, de hiába. Antonie Iorgovan a kormánypárt nevében elmarasztalta a törvényjavaslatot. Aberrációnak minősítette, amely az első cikkelytől az utolsóig alkotmányellenes. Puskás Bálint elmondta fenntartásait a szöveggel szemben. Az RMDSZ szükségesnek tartja az autonómia bevezetését, annak mindhárom formáját: a személyi elvű, a kulturális és a területi autonómiát egyaránt. Ez már 1992 óta szerepel az RMDSZ programjában. A szövegen javítani kell, de az elv mellett kiállunk, mondta. George Pruteanu sem adta alább: gazemberségnek, bűnténynek minősítette a törvényjavaslatot. /(Béres Katalin): Parlamenti tudósítás. Az autonómia szele vihart aratott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Néhány nagy-romániás szenátor börtönbüntetést kért az előterjesztőkre. Szilágyi Zsolt a tervezet indoklásában az autonómia nyugat-európai példáira, Skóciára, Katalóniára, a belgiumi németekre hivatkozott, és a plénum figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén elfogadott Gross-jelentést, amely alkotmányos szintű, autonómiák formájában létrejövő kiegyezést szorgalmaz a kisebbségek és nemzetállamok között. Végül 12 ellenszavazattal – amely közül nyolc az RMDSZ-frakcióé volt – a szenátus elutasította a statútum vitára bocsátását. Székelyföld autonómiastatútumát a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki, és hat RMDSZ-es képviselő, Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be a parlamentben. Előzőleg a képviselőház március közepén mondott nemet a javaslatra. /Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Elzász-Lotaringia autonómiamodellje nem alkalmazható Romániában – nyilatkozta Marosvásárhelyen Philippe Étienne, Franciaország romániai nagykövete. A nagykövet a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetre utalva fejtette ki véleményét; ennek kidolgozói korábban azt állították, hogy a Székelyföld nagyban hasonlít a francia régióhoz. „Elzász-Lotaringia már nem létezik. Franciaország olyan fejlődésen ment át, amelyet e régió francia lakossága választott a francia kritériumok szerint, és nem hiszem, hogy e kérdésben létezne egy általános, átadható modell” – nyilatkozta a diplomata. /H. Zs.: Philippe Étienne: a Székelyföld nem Elzász. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Július elsejétől újabb drágulási hullám várható: nőnek az árak a villamos energia, az üzemanyag, a földgáz, az alkoholtermékek és cigaretta esetében. A földgáz ára 5 százalékkal emelkedik, a villamos energia ára 7,8 százalékkal nő. A gépkocsivezetők mintegy 1000 lejjel drágábban jutnak a gázolaj literéhez, illetve 500 lejjel a benzin literéhez. Az alkoholtermékek átlagban mintegy 50 százalékkal nőnek. A drágulás 2006-ig folyamatos lesz, ellentétben a dohánytermékekkel, amelyek ára, az Európai Unióval kötött megegyezés értelmében 2010-ig fog emelkedni. /A. I.: Holnaptól drágulási hullám. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Belgrád sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Románia egyoldalúan vízumkötelezettséget vezet be Szerbia-Montenegró polgáraival szemben, s válaszul ugyancsak vízumkényszert vezet be a román állampolgárokkal szemben. Bukarest azzal magyarázta döntését, hogy Belgrád nem kívánt tárgyalni az utazási rendet szabályozó új kétoldalú megállapodás megkötéséről. A belgrádi külügy emlékeztetett arra, hogy Románia 2003 novemberében konzultációk nélkül, egyoldalúan felmondta a vízumkötelezettség eltörléséről szóló 1967-es egyezményt. /Belgrád sajnálkozik a román vízumkötelezettség miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Az Európa Tanács (ET) ellenőrző bizottságot jelölhet ki a romániai Verespataknál tervezett bányanyitás ügyében folytatandó helyszíni vizsgálatra, ha megkapja Magyarországtól az ezzel kapcsolatos problémákat bemutató dokumentációt – közölte Ékes József, MDF-es országgyűlési képviselő. Ékes József előzőleg a strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén hívta fel a figyelmet a tervezett beruházás körüli súlyos aggodalmakra. Emlékeztetett arra, hogy négy éve súlyos természeti katasztrófa érte Magyarországot, amely nemcsak a Tisza vízgyűjtő területére, hanem a Dunára is kiterjedt. /ET-bizottság vizsgálhatja a verespataki bányatervet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Magyarország a 2003-as év végén a 7. helyen állt a Romániában befektettet külföldi tőke és a működő cégek toplistáján. Ugyancsak a 2003-as év végén 4392 működő magyarországi céget tartottak nyilván Romániában. A tőkebeáramlás szempontjából Magyarország 264,5 millió dollárral a 13. helyen áll. Számos befektetési és együttműködési kapcsolat az ITD Hungarynak közreműködésével jött létre. Az ITD Hungary bukaresti irodájának feladata a magyarországi és romániai gazdasági vállalkozások, szervezetek közötti üzleti és együttműködési, befektetési kapcsolatok segítése. A román tőkével működő magyarországi cégek száma 2003 végére elérte a 6010-et. /Fejlődő magyar–román befektetések. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Kárpát-medencei magyar fórum megszervezését tervezi a Magyar Koalíció Pártja – jelentette be Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese, a MKP alelnöke jún. 28-án Bukarestben, ahol Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt ismét szorgalmazták a Magyar Állandó Értekezlet mielőbbi összehívását. Az MKP által tervezett Kárpát-medencei magyar fórumon magyarországi és a határon túli magyar szervezetek vezetői vesznek részt, akik az Európai Parlament magyar képviselőivel együtt megvitatják azokat az elveket, amelyek szerint a magyar érdekeket képviselik majd az Európai Unióban. A fórumra ez év szeptemberében kerül sor Szlovákiában, a Selye János nevét viselő révkomáromi magyar egyetem ünnepélyes megnyitása alkalmából. /Kárpát-medencei magyar fórum megszervezését tervezi a Magyar Koalíció Pártja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Arra szeretnénk rávenni a magyar kormányt, hogy tartalékalapjaiból finanszírozza a határon túli magyar lapok számára juttatott MTI-anyagokat – tájékoztatta a Krónikát Herényi Károly országgyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának tagja. A kuratórium ugyanis – a Draskovics-csomag megszorító intézkedéseire hivatkozva – az igényelt 41 millió forint helyett csak 30 milliót hagyott jóvá, ez pedig csupán szept. 30-ig biztosítja a lapok számára rendkívül fontos szolgáltatást. A megoldást Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke abban látja, hogy a kuratórium három tagja – akik egyben parlamenti képviselők is – terjesszenek az Országgyűlés elé olyan indítványt, amelynek elfogadásával az MTI-támogatást közvetlenül a magyar állami költségvetésből lehetne folyósítani. A három képviselő – Herényi Károly (MDF), Géczy József (MSZP) és Potápi Árpád (Fidesz) – csupán a jövő évi költségvetésbe foglaltatná bele a támogatást, az idei összeget véleményük szerint a kormány tartalékalapjából kellene elkülöníteni. /L. J.: A tartalékalapra számítanak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Jún. 28-án volt a nyitóprogramja a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozójának. – A kárpát-medencei országok európai uniós csatlakozása a békés nemzeti újraegyesítés lehetőségét jelenti – közölte Kiss Péter kancelláriaminiszter. Az egyhetes, kilencedik alkalommal megrendezett találkozóra 16 országból közel hétszáz 12 és 20 év közötti fiatal érkezett, akik elsősorban amatőr művészeti csoportok tagjai. A fiatalokat kulturális programok várják. /Kiss Péter: az EU a nemzeti újraegyesítés lehetőségét jelenti. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Zárt ajtók mögött ülésezett az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöksége. Vállalva a felelősséget a választási kudarcért (a megyei és temesvári városi képviselet nélkül maradt a bánsági szórványmagyarság), az elnökség testületileg lemondott. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök elmondta: döntése végérvényes. /(Pataki Zoltán): Testületileg lemondott az elnökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Kónya-Hamar Sándort hangsúlyozta, elsődleges célkitűzés volt Funar leváltása. Ezt nem tudta megérteni a Kolozs megyei SZDP /kormánypárt. A városi alpolgármesteri poszt mellett a megyei tanács két alelnöki tisztsége is az RMDSZ-é. /Csomafáy Ferenc: Választások utáni újabb alku. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Ladányi László alpolgármester beperelte a Való Világ címen a helyhatósági választási kampány idején megjelent, magukat meg nem nevező szerzők és szerkesztők által ingyenesen terjesztett kiadványt. Az RMDSZ-t pocskondiázó kampánylap több cikke kimerítette a polgári törvénykezésben szereplő rágalmazás fogalmát. Ladányi László alpolgármester a székelyudvarhelyi bíróságon tartott jún. 29-én tartott első tárgyalás után kifejtette: "Nem hagyhatom, hogy a névtelenség homályában bujkáló személyek olcsó rágalmazásaikkal besározzanak, becsületembe gázoljanak." A rendőrségi kivizsgálás alapján Kovács Csabához, Szász Jenő kampánystábjának egyik vezetőjéhez vezetnek a szálak, ezért őt megidézték a perben, de nem jelent meg a tárgyaláson. Halasztást kért, hogy ügyvédet fogadhasson. Kovács Csabát leszögezte: "A rendőrségnek adott nyilatkozatomban az áll, felelősségem tudatában kijelentem, hogy semmi közöm az említett kiadványhoz." A tárgyalást szept. 21-ére halasztotta a bíróság. /(bágyi): Perelik a rágalmazó kampánylapot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30./

A Vöröskereszt kimutatása szerint Romániában 1,8–2,5 millió roma nemzetiségű személy él, a hivatalos statisztikák szerint azonban mindössze 450 ezer cigány él az országban. Jelen pillanatban Közép–Európában Romániában él a legtöbb roma. /(fi): Romániában él a legtöbb roma lakos. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./

Köllő Katalin újságíró felháborodva olvasta a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján megjelenő Kisvárdai Lapokban az elismert anyaországi színházkritikus írását: „Tartottam attól, hogy ezen a fesztiválon kicsit elnézőnek kell majd lenni. Úgy gondoltam, a határon túli magyar színházak a maguk szerény anyagi és egyéb lehetőségeik közepette arra koncentrálnak, hogy fennmaradjanak, és ezáltal fenntartsanak valamit. Nyelvet, kultúrát, kötődést olyan tágabb közösségekben, ahol az emberek talán éppúgy egyre távolabb kerülnek egymástól, mint bárhol máshol. Szépséges és enyhén patetikus missziót képzeltem köréjük. De már rég nem erről, vagy legalábbis nem csak erről van szó. Ennek a sok tehetséges fiatalnak láthatólag a színház az ügye. (…) És ebben ma már nem ismernek sem korlátokat, sem határokat, sem engedményeket. Mindent mernek, és mindenre képesek. (…) Ki tudnak állítani épkézláb, élményszerű musicalt is, de akár a mozgásszínházi műfajban is érvényesen szólalnak meg. (…)" Köllő Katalin megjegyezte, a 212 éves kolozsvári, vagy a sepsiszentgyörgyi színház például nem a fennmaradásra koncentrál, hanem a magas színvonalú színjátszásra. /Köllő Katalin: Színházi szemlélet határon innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Kilencven határon túli magyar tanító részvételével kezdődött meg a pedagógusok hagyományos nyári továbbképzése jún. 28-án Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán. Szlovákiából, Kárpátaljáról, Erdélyből és Szerbiából kétszázan jelentkeztek a tanfolyamra, de csak 90 résztvevőt tudtak fogadni. /Magyar tanítók továbbképzése Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Idén immár negyedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek fórumát Magyarországon, Budakalászon, jún. 18-20. között. A találkozón 86 romániai, szlovákiai, szerbia-montenegrói, horvátországi és bosznia-hercegovinai civil szervezet képviseltette magát. Beszterce-Naszód megyéből hat civil szervezet /Bethlen Egyesület, bethleni Madisz, EMKE – Beszterce, Beszterce Művelődés Alapítvány, óradnai Reményik Sándor Kulturális és Oktatási Központ és a Zselyki Művelődési Egyesület/ képviselői voltak jelen:. A fórum célja, hogy képet nyújtson a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről, módszertani és szakmai segítséget kínáljon a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához. /Tóth Edit, Székely Emese: A Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Az unitárius egyház támogatásával a Házsongárdi temetőben befejezték a reformkor nagy unitárius személyisége, Bölöni Farkas Sándor síremlékének helyreállítását. A szobrot Ledniczky Tamás szobrászművész faragta újra. /(Csomafáy Ferenc): Felújított síremlék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Jún. 27-én tartották meg Székelykeresztúron a Nemzetközi Fúvóstalálkozót. A fesztiválra hét fúvószenekar érkezett. A találkozó a fúvószenekarok zenés felvonulásával kezdődött. A rendezvényt a megyei és helyi önkormányzatok mellett több keresztúri vállalat is támogatta. /László Miklós: Nemzetközi fúvóstalálkozó Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30./

Jún. 27-én Gyergyószentmiklós a szatmárnémeti Görbe Éva textilfiguráiból nyílt kiállítást a Tarisznyás Márton Múzeum. Görbe Éva hét éve készíti textilfiguráit, volt már kiállítása a tokaji galériában, és Svédországban is. /Görbe Éva textilfigurái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Marosvásárhely legrészletesebb, a város egész történetét átfogó honlap szerzője dr. Flórián Csaba, Marosvásárhely szerelmese. Évtizedek óta a dunántúli Ajka városában él, ma is minden gondolata szülővárosa körül forog. Marosvásárhely honlapja: http://www.medibit.hu/mvhely/mvhelymain.shtml címen található. Flórián Csaba 1952-ben született Marosvásárhelyen, itt szerzett általános orvosi diplomát, 1978 óta orvosként dolgozik a Dunántúlon. Hobbija Erdély, Marosvásárhely, az informatika, az internet, a fotózás és a blues. Virtuális Marosvásárhely címszó alatt bemutatja a város legfontosabb részeit, utcáit, épületeit, keletkezésük, építésük adataival, több száz régi képeslapon és mostani fényképeken is. Minden évben újrafényképezi a legfontosabb épületeket, műemlékeket, hatalmas mennyiségű képanyagot gyűjtve össze. Kronologikus sorrendben megismertet a város történetével. Teljes egészében közli Borosnyai Lukács János kollégiumi professzor versbe szedett városleírását 1837-ből, amihez ma már alig lehet hozzájutni. A Híres polgárok lexikonban több mint 400, Marosvásárhely életében fontos szerepet játszott polgár életét, tevékenységét ismerteti. A bibliográfiában szinte minden – a város történetével foglalkozó – forrásmunka megtalálható (és megnézhető), egészen a fontos eseményeket megörökítő Népújság-cikkekig. Marosvásárhelyi honlapját mintegy kiegészíti az Erdélyi Fejedelemség történetének adattára, Zápolya Jánostól II. Rákóczi Ferencig. Saját fényképeivel illusztrálja a Szent László-legendát ábrázoló székelyföldi templomok freskóit. Kiemelkedő az Erdélyi webtár című oldala, tartalmazza az összes erdélyi portálok, katalógusok, egyesületek, társaságok, alapítványok, intézetek, egyetemek, iskolák, könyvtárak, múzeumok, sajtótermékek, erdélyi helységek honlapjai, irodalmi, művészeti és tudományos honlapok, történelmi, régészeti, művészettörténeti honlapok, egyházak, felekezetek honlapjainak internetes címeit. Érdemes lenne ezt a munkát nyomtatott formában, vagy egy multimédiás CD-ROM kiadványban kiadni, hogy azok is olvashassák, láthassák, akiknek nincs internet-hozzáférésük. /Kádár Lajos: Egy érdekes és értékes Marosvásárhely-honlap. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Szamosújváron a Téka Házban megnyílt a XIII–XIV. századi örmény kódexművészet elnevezésű kiállítás. Az anyagot összeállította és a kiállítást megnyitotta dr. Issekutz Sarolta. Az 50 kódexet bemutató kiállítás hű tükörképe az örmény kéziratok díszes festésének. /Erkedi Csaba: Vándorkiállítás Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

A Bukarestben élő Gazdovits Miklóst 1990-ben kérték fel a bukaresti Ararat című lap szerkesztői, hogy az örmény vallási és kulturális központ könyvtárában lévő magyar nyelvű könyvek alapján írjon tanulmányokat az Erdélyben élő magyarörményekről. A tanulmányokból könyv lett, a magyarörményekről szóló történelmi munka. A 2000-ben Stockholmba látogató szerzőt felkérték előadás megtartására Stockholmban, illetve Södertäljében, ezek egyikén hangzott el az a kívánság, hogy az előadások tartalma könyv formájában is megjelenjen. A kiadásra a stockholmi EMKES vezetője, a Kolozsvárról elszármazott Tamás György vállalkozott, a könyv címe: Az erdélyi örmények történetéből. Ezt követően jelent meg az Örmény kultúra és művészet Szamosújváron, melynek Gazdovits Miklós társszerzője, továbbá ez év végén adja ki a Kriterion Az erdélyi örmények történetének bővített változatát. /Gergely Tamás, Stockholm: Magyarörmények Stockholmban. Gazdovits Miklós munkásságáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum /Kolozsvár/ diákjainak képzőművészeti anyagából összeállított Színe-java című kötet Kocsis Ildikó Emese szaktanár, festőművész irányításával készült. /(németh): Gyermekrajzok színe-java. Megjelent a brassais diákok művészeti albuma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Másodszori próbálkozásra sem alakult meg Avasújváros helyi tanácsa. Korábban egyezség született, de Toma Betea SZDP-s polgármester ennek ellenére nem egyezett bele, hogy az alpolgármester Majláth Gábor, az RMDSZ képviselője legyen. A nagyközség lakosságának több mint 40 százaléka magyar, s ráadásul a polgármesteri hivatal is a csaknem 100 százalékos magyar lakosságú Avasújvárosban működik. Az Avasság egykori központja, a ma kétezer lakosú Avasújváros és a hozzá tartozó ugyancsak magyar lakosságú Kőszegremete, már rég külön közigazgatási egység szeretne lenni, de eddig minden próbálkozásuk eredménytelen volt. /Sike Lajos: Csau bácsi öröksége tovább él. Másodszor sem alakult meg az avasújvárosi tanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./ Annak ellenére, hogy az RMDSZ és a PSD megyei vezetősége is próbálta "rábeszélni" Toma Beteát és a helyi tanácsosokat, hogy RMDSZ–es alpolgármestert válasszanak, egy román lett Avasújváros község alpolgármestere. . /(simon): Nincs magyar az avasújvárosi vezetésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./

Makkai János, a Népújság főszerkesztője beszélgetett Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Makkai János emlékeztetett, mennyi gratuláció jött a helyhatósági választások eredményeiért az Európai Néppárt elnökétől, Dávid Ibolyától, a Magyar Demokrata Fórum elnökétől, Medgyessy Péter miniszterelnöktől, Kuncze Gábortól, az SZDSZ elnökétől, majd megkérdezte, Orbán Viktor is gratulált? Orbán Viktor még nem gratulált, felelte Markó, hozzátéve, reméli, rá fog jönni, hogy az erdélyi magyar politika más, mint a magyarországi. Erdélyben nagyon rossz lenne a magyar közösségnek a feldarabolódás. Makkai János megjegyezte, hadjárat folyik az RMDSZ ellen. „A Fidesz- politikusokban is ez a sértődöttség munkál”, állította Markó. Szerinte nevetséges, hogy a Fidesz az Európai Néppárton belül kezdeményez vizsgálatot. A főszerkesztő kijelentette, a Fidesz az építésben kevésbé, a bontásban viszont eredményesnek látszik. Markó leszögezte: „egyik-másik magyarországi politikus megpróbál beleszólni a mi dolgaink alakulásába”, ez nevetséges. 1990 óta az erdélyi magyar közéletben mindig volt egy erős többség, amely az együttműködés, a mérsékelt politizálás pártján állt, és mindig volt egy ideges, ultraradikális kisebbség. Markó szerint „butaság egyszerre autonómiáról és kettős állampolgárságról beszélni, hiszen a kettő egymásnak ellentmond.” Az autonómiát ő is vállalja. – Szász Jenő az idén kevesebb szavazatot kapott, mint négy évvel ezelőtt. – Az előző években az egyházak felhívásai egyértelműbbek voltak, idén gyengébb volt ez az üzenet. – Az erdélyi magyarság, nem engedheti meg magának, hogy négy évig kormányon van, majd négy évig ellenzékben, és így tovább. Programokkal fognak együttműködni és nem feltétlenül az lesz a szempont, hogy ki a baloldali és ki a jobboldali. Markó kész a párbeszédre, de csak az RMDSZ-en belül. /Makkai János: A felszín alatt sok a gond. Beszélgetés Markó Bélával. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

Kerekes Sándor folytatja négy évvel ezelőtt a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségében megkezdett tevékenységét. Kuriózumnak számít, hogy két RMDSZ-es alelnöke van a megyei tanácsnak. Magyar szakemberhiány van az államigazgatásban. Egyesek szerint Kerekesnek volt egy egyezsége a megyei tanács román vezetőivel, miszerint ő csak az apróbb magyar ügyekbe szól bele, míg a nagy horderejű kérdésekbe nem. Kerekes Sándor ezt cáfolta. /Borbély Tamás: Magyar szakemberhiány a Kolozs megyei közigazgatásban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./