Rendhagyó munka Bogdán László új könyve, Az erdélyi madonna /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2004./ A jelezte, hogy e versfüzér voltaképpen inkább nagyepika lenne. Egy asszony sorsában az erdélyi magyarság XX. századi hányatott históriáját idézte fel. Álljon itt példaként a könyv XII. szonettjének néhány sora: ,,Félőrült már. A harcoknak vége / És semmi hír a családjáról. / A házat szélvihar, hózápor / cibálja. Így jön el a béke. / Vörösök után koldusok / jönnek, rabló siserehad, / utánuk őrült gyilkosok, / lomha dögevő madarak / Érkezik a Maniu-gárda…” A könyvhöz Márton Árpád csíkszeredai festőművész készített huszonnégy rajzot.  /Magyari Lajos: Erdélyi asszonyok sorsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Több száz hívő – köztük magyarországiak és dániaiak – gyűlt össze Szőkefalván, hogy részt vegyenek az évi egy- két alkalommal "bekövetkező" Mária-jelenésen. Szőkefalván egy vak cigányasszony hosszabb ideje állítja magáról: megjelenik neki a Szűzanya. A jelenés következő időpontját mindig előre közli. Jún. 17-én volt a legutóbbi látomás. A katolikus egyház egyelőre nem ismeri el hivatalosan a szőkefalvi Mária-jelenéseket, minden alkalommal rengeteg ember elmegy a faluba. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek korábban egy körlevelében úgy vélekedett: üdvös dolog nagy számban összegyűlni, és Mária segítségét kérni, még akkor is, ha a jelenés valós volta nem bizonyított. /Újabb Mária-jelenés. Több százan gyűltek össze Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Jún. 20-án, vasárnap tartották helyhatósági választások második fordulóját, 1843 településen.

Páll Leó ferences tartományfőnök elmondta, hogy vannak jelentkezők, idén ősszel hat fiatalt küldenek Szécsénybe noviciátusba, Szegeden jelenleg hatan tanulnak. Két novíciusuk Szécsényben részesül képzésben. A feloszlatás körüli időkből még tíz rendtársuk van közöttük. Működő ferences kolostor van még Déván és Marosvásárhelyen, rövidesen megnyitják a szászsebesi kolostort. Régen Vajdahunyadon volt rendi teológia, de nincs lehetőség az újraindítására, ezért Magyarországon tanulnak az erdélyi ferencesek. 2003-ban úgy döntöttek, hogy ezután inkább itthon próbálják nevelni a növendékeket, természetesen folytatva az együttműködést a magyarországi provinciával, különösen a novíciusképzésben. A fiataloknak tapasztalatok híján kellett átvenniük a provincia vezetését. Visszakapták a kolostort Désen, az épületet a kommunizmus évtizedeiben múzeumként használták, Kolozsváron a volt harmadrendi épület (a zeneiskola udvarán) felső szintjét, ahol vendégszobákat rendeztek be, Déván a romokban heverő kolostorépületet Böjte Csaba testvér foglalta vissza s tette alkalmassá árva, elhagyott gyermekek befogadására. A kolozsvári kolostor visszajuttatásáról már egy éve értesítették őket, de semmilyen papírt nem kaptak kézbe, nem indíthatták el a birtokbavételt. /Schuller Mária: Gondok, tervek, lehetőségek. Beszélgetés Páll Leó ferences tartományfőnökkel. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

A gyulafehérvári római katolikus székesegyház alapítását a történészek Szent István nevéhez kötik és 1009-re datálják. A legjelentősebb helyreállítás 1906-17 között zajlott a Műemlékek Országos Bizottsága, illetve Möller István építész vezetésével. Az 1922-1938, illetve 1945-1955 közötti időszakban kisebb intenzitású munkálatokat végeztek. 1967-73 között a román kulturális tárca által támogatott, átfogó méretű helyreállítási munkálatokat bukaresti szakemberek vezették. 1991-től az érsekség önerőből indított helyreállítási munkálatokat. 1999-ben a Gyulafehérvári Érsekség és a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal között született egyezmény nyomán, ez utóbbi intézmény szakemberei részletes helyreállítási programtervet dolgoztak ki. Négy év leforgása alatt a Káldi Gyula és Sarkadi Márton vezetésével elvégzett munkálatok tervszerűen és magas színvonalon történtek. A restaurálási munkák új fejezetének megnyitására került sor az érsekségen idén februárban tartott megbeszélésen. /Mihálcz Márta: Új fejezet a gyulafehérvári székesegyház helyreállítási munkálataiban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

Tíz évvel ezelőtt, 1994-ben nyílt meg a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum. A lelkes kezdeményező, Berszán Lajos kanonok – akkor plébános – erőfeszítésének és szervezőkészségének köszönhetően a faluban építettek egy házat, ahol elfért négy osztály, harminc diákkal. Szükség volt azonban önálló iskolaépületre. A debreceni értelmiségiek egy csoportja által e célból működtetett Sziklára Épített Ház Alapítvány segítségével építkezésbe kezdtek, ami éppen akkor fejeződött be, amikor az első osztály eljutott az érettségiig. Egyre többen jelentkeztek a moldvai csángó fiatalok közül is, hogy magyarul tanulhassanak. Mára számuk meghaladja a hatvanat. A növekvő létszám szükségessé tette egy új épület emelését. Ehhez 2002-ben fogott hozzá Berszán Lajos igazgató Magyarország kormányának támogatásával. Ma már tizenkét tanteremben oktat a lelkes, fiatal tantestület. Az épület teljes befejezéséhez további támogatásra van szükség. Az iskolaalapító Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943. jan. 15./ életművéért jún. 26-án Magyar Örökség-díjban részesítik Budapesten. Az ünnepségen bemutatkozik a gyimesfelsőloki iskolakomplexum énekkara is. /Fodor György: Jubilál a gyimesfelsőloki katolikus iskolakomplexum. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

Öt éve Kézdivásárhely központjának a Kantával összekötő útját Márton Áron püspökről nevezték el. Most a főtér felőli végén található kis parkban szobrot állítottak a szentéletű püspöknek. A számos dombormű és emléktábla mellett Kézdivásárhelyen már áll Gábor Áronnak, Bem Józsefnek, Turóczy Mózesnek, a szabadságharcban és világháborúkban elesett hősöknek, Kossuth Lajosnak köztéri szobra, Petőfi Sándorra egy mellszobor emlékeztet a róla elnevezett általános iskola udvarán. A főtéri Gábor Áron-szobrot valamint a hősök emlékművét kivéve mindegyik alkotás a város kiváló szobrászművész-tanárának, Vetró Andrásnak a munkája. Márton Áron szobra is az ő alkotása. A bronzszobor Balogh József marosvásárhelyi öntőmester műhelyében készült. Az avatóünnepség pünkösdhétfőn, máj. 31-én volt. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta a környékbeli papság részvételével. Az ünnepségen jelen volt Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. /Fórika Balázs: Szoboravatás Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

Nem gyűlt össze a kellő számú aláírás a csángók magyar nyelvű miséjének bevezetéséhez – állította Petru Gherghel iasi-i római katolikus püspök. Jóllehet a csángók magyar misézésének jogát nemrégiben II. János Pál pápa is elismerte, a román főpásztor szerint a dolog bonyolultabb, mivel tiszteletben kell tartani az egyház belső törvényeit is. /Nincs elegendő aláírás. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

Jún. 20-án a gyulafehérvári székesegyházban dr. Jakubinyi György érsek pappá szentel tizennégy diakónust, a következő hónapokban is pappá szentel fiatalokat. Bakos Istvánt Tempfli József püspök június 20-án Nagyváradon, a temesvári egyházmegyés Kovács Istvánt Roos Márton püspök. /Papszentelés. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

Várhatóan a parlamenti választásokig állandó jelleggel működő, és a folyamatokat figyelemmel követő testület létrehozását javasolja az Európai Néppárt (EPP) vezetőségének az a vizsgálóbizottság, amely a romániai demokrácia állapotát vizsgálja – jelentette ki jún. 20-án Kolozsváron a finn Ilkka Suominen, az EPP alelnöke. Suominen előzőleg Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint nemkormányzati szervezetek képviselőivel is találkozott. Az EPP vizsgálóbizottságot hozott létre, amely majd jelentést készít arról, hogy a romániai helyhatósági választási törvény, illetve annak alkalmazása megfelel-e az alapvető demokratikus követelményeknek, vagy sem. Suominen elmondta: a nyugat-európai választási törvényekkel összehasonlítva a romániai jogszabállyal szemben kételyek merültek fel. Suominen kifogásolta, hogy a törvényt néhány hónappal a választások előtt módosították. Németh Zsolt szerint a törvénynek diszkriminatív vonatkozásai vannak, hiszen a kisebbségek esetében eltérő szabályozást fogalmaz meg, ami nem a közösségek javára, hanem hátrányára vonatkozik. /B.T.: Monitorizáló testület létrehozását javasolják. Kételyek és aggályok a választási törvénnyel kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Emil Boc, az NLP-DP alkotta D.A. Szövetség polgármesterjelöltje nyerte meg Kolozsváron a helyhatósági választások második fordulóját. Gheorghe Funar tizenkét éves "uralma" után az elkövetkező négy évben Emil Boc fogja vezetni Kolozsvárt. Az RMDSZ Rust támogatta. Emil Boc elmondta: annak ellenére, hogy a magyarok többsége az első fordulóban ellenfelére szavazott, és a második fordulóban is az RMDSZ Ioan Rust támogatta, nagyon jó kapcsolata lesz velük. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke megköszönte a magyar választóknak, hogy kitartottak. /B.T., P.A.M.: Emil Boc Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

A Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványnak, a Láthatatlan Kollégiumnak, valamint az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítványnak ad majd otthont az az épület, amelyet jún. 19-én Kolozsváron avattak fel. Az épület megvásárlása és felújítása a Határon Túli Magyarok Hivatala, a magyar Oktatási Minisztérium, az Apáczai Közalapítvány, a Communitas, valamint az Iskola Alapítvány támogatásával történt. Veres Valér, a kolozsvári egyetemek mellett működő háttérintézményeket tömörítő Kolozsvári Magyar Tudományos Intézet vezetője elmondta: a Kriza János Néprajzi Társaság után ez a második kolozsvári műhely, ahol helyet kaphatnak azok a tevékenységek, amelyek az egyetem keretei között egyáltalán vagy csak korlátozottan működtethetők. Az ingatlanba a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a Láthatatlan Kollégium közös könyvtárát, valamint Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány szakkönyvtárát helyezték el. A rendezvényen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /B. T.: Új székházba költözött három egyetemi háttérintézmény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Jún. 19-én felavatták Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság épületének tetőterében kialakított falukutatói központot. „Társaságunk fokozatosan a néprajzi és antropológiai tanszék háttérintézményévé vált” – fejtette ki megnyitóbeszédében Pozsony Ferenc, az intézmény elnöke. Az Apáczai Alapítvány támogatásával történt a tetőtéri termek felújítása. /Lepedus Péter, Bálint B. Eszter: Megkerülhetetlen háttérintézmények. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Variánsok címmel rendezték idén a bölcsészhallgatók hagyományos, évente ismétlődő konferenciáját. A BBTE Bölcsészkara magyar irodalomtudományi tanszékének vezetője, dr. Egyed Emese alkalmat teremtett diákjainak, hogy bemutathassák legújabb kutatásaikat, szakdolgozatuk egy-egy fejezetét. Jún. 18-án az Erdélyi Múzeum Egyesület székházában megtartott rendezvény keretében tucatnyi irodalom- és színháztörténeti témájú előadás hangzott el fiatal kutatók, doktoranduszok, valamint a hallgatók részéről. Több értekezés foglalkozott Aranka György munkásságával, egy dolgozat Balázs Ferenccel, illetve különféle színházi, színháztörténeti jelenségekkel. Bemutatták a korábbi konferenciák gyümölcseként létrejött Néző, játék, olvasó /Kriterion Könyvkiadó/ című tanulmánykötetet. A kiadvány szerzői a kolozsvári THÉ (Thália Helyi Élete) kutatóműhely tagjai. /S. B. Á.: Thália Helyi Életének variánsai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Tizenkét évnyi Funar-korszak Kolozsváron alaposan megváltoztatta az egykori kincses belváros arculatát. Az ez alatt felavatott kétes művészi értékű szobrok, emléktáblák és plakettek sokaságában az a közös, hogy valamennyi ugyanazt a célt követi: meghamisítani a történelmet, és kitörölni a köztudatból a magyar jelenlét emlékeit, illetve beleplántálni a "kizárólagos román ősiség" gondolatát. A funari korszak összegzésnél felhasználták Gaal György Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban című munkáját és Lőwy Dániel-Demeter – János-Asztalos Lajos Kőbe írt Kolozsvár című kötetét. Fadrusz János Mátyás-szobrának talapzatára 1992. november 30-án a kolozsvári polgármester, az akkori közhangulat és tüntetés ellenére, kegyeletsértő táblát helyeztetett, amely egy nacionalista Iorga-idézetet tartalmaz: "Háborúkban győzedelmeskedett, csupán Baianál a saját nemzete győzte le, amikor a letörhetetlen Moldovát próbálta legyőzni". Ezzel vette kezdetét a funari "honfoglalás" Erdély fővárosában. /A funárjárás sebei (I.). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Jún. 19-én tartotta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai jubileumi közgyűlését, amelyen fennállásának tíz évét ünnepelte a legnagyobb délvidéki magyar párt. – A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikai szerepvállalása arra irányult, hogy a vajdasági magyarság nemzetében megmaradhasson szülőföldjén, az ország pedig, ahol él, Európa részévé váljon – hangoztatta Kasza József, a VMSZ elnöke. Közel kétezer vendég volt jelen, közöttük a vajdasági, szerbiai, magyarországi pártok, a magyar kormány, a szerbiai diplomáciai testületek és a történelmi vajdasági egyházak képviselői. Ott volt az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttsége is. Felolvasták Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetét. Kasza József leszögezte, a VMSZ-nek kulcsszerepe volt a kisebbségi törvény előkészítésében és elfogadásában, a vajdasági autonómia részleges visszaszolgáltatásában, és a magyarság perszonális autonómiáját megtestesítő Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Markó Béla, többek között a következőket mondotta: "A Vajdasági Magyar Szövetség létének tíz esztendeje nekünk, erdélyi magyaroknak a példás együttműködés tíz jó évét jelenti. Mert többé-kevésbé minden magyar megérti magát minden magyarral ugyan, de kisebbségi magyar érti csak igazán a kisebbségi magyart." A közgyűlésen elfogadták a párt új programját és alapszabályát. /Jubileumi közgyűlést tartott a VMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Markó Béla beszédében hangsúlyozta: „egységesen kell fellépnünk, például annak érdekében, hogy a magyar kormány ne halogassa tovább, hanem mielőbb hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet, és vitassuk meg legsürgősebb kérdéseinket: hogyan támogathatjuk közösen az autonómia ügyét, mit gondolunk a kettős állampolgárságról, vagy miképpen kellene továbbfejleszteni, átláthatóbbá és biztonságosabbá tenni a támogatási rendszert. Ugyancsak együtt kellene időről időre Európához is fordulnunk a kárpát-medencei magyarság érdekében, Magyarország Európai Uniós tagságát, de a különböző kárpát-medencei magyar szervezetek európai pártszövetségekben való jelenlétét is felhasználni erre.” /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19., 2751 sz./

Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban működő Református Asszisztensképző Főiskola vezetősége és tanárainak a zöme búcsúzni készül az intézettől, melynek a profilja megváltozik. Dr. Nagy Attila tüdőgyógyász-főorvos, az intézmény igazgatója szerint betelt a pohár, vele együtt távozik Mezei Ilona főasszisztensnő is, aki amolyan mindenese volt az intézetnek: oktatott, nevelt, titkárnőként intézte az adminisztrációt. Az igazgató és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége, személyesen Papp Géza püspök közötti ellentét főként abból származik, hogy a Bod Péter Diakóniai Központot a korábbi püspök, dr. Csiha Kálmán építtette – adományokból, éppen az Asszisztensképző Főiskola számára. Nagy doktor szervezte meg az oktatást, 1992 novemberében kezdődött el a magyar nyelvű általános asszisztensképzés. Nagy Attila máig önkéntesen, ingyenesen vezette az intézményt. Nemrég egy mindössze érettségivel rendelkező fiatalembert neveztek ki „föléje" intézményvezetőnek, akivel nem tud szót érteni. Nagy Attila az évzárón elmondta: az utóbbi időben rágalmazó leveleket küldöztek ellenfeleik a püspökségre, és „a püspök úr véleményét rólunk a rágalmak alapján alkotta meg." Ezek után az eddigi vezetőség menni készül. A főiskolán a most záruló tanévben 69-en tanultak, közülük 24-en ballagtak. A 13 tanév alatt 324-en nyertek itt szakképzést. Egy idei kormányhatározat szerint az egészségügyi általános asszisztensképzés a posztliceális szakiskolákban megszűnik, ez csak orvosi egyetemen folyhat tovább, a marosvásárhelyi Főiskola is átalakul, ezután szociális, közegészségügyi, gyógyszerészeti, fizikoterápiás vagy öregek ápolásához értő asszisztenseket képezhetnek. Ezzel a lépéssel felszámolják a magyar nyelvű általános asszisztensképzést, miközben például a marosvásárhelyi kórházakban egyre kevesebb a magyarul értő orvos. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen ősztől valószínűleg magyar nyelvű bábaképzés indul. /Máthé Éva: Ballagási ünnepség – szemrehányásokkal. Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 18-án Nagyváradon Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozat keretében találkozott Markó Béla RMDSZ-elnök a Magyar Középiskolások Országos Szövetségének vezetőivel, Kasztl Helga elnökkel, Debreczeni Sándor ügyvezető elnökkel és Jakab Emese tanügyi alelnökkel. A romániai magyar középiskolákban folyó oktatás minőségének javítása a tanintézmények informatizálásával, a multimédiás tananyagok beszerzésével és elterjesztésével fokozható – ez a lényege a megbeszélésnek. /Előtérben a középiskolai oktatás korszerűsítése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Az ötvenezer magyar lakost számláló Szatmárnémetiben ötéves a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem itteni Tanítóképző Főiskolája, melyet a három (román-magyar-német) nyelvű közigazgatási főiskola után két esztendővel hoztak létre. /Az alig öt-hatezer lakosú Nyárádszeredának már 10-12 éve van kihelyezett mezőgazdasági főiskolája./ Az évforduló alkalmából füzetet adtak ki. A kiváló tanár, pedagógus, közíró, helytörténész, dr. Bura László lett a főiskola első igazgatója 1999 őszén, mely tisztséget az ötödik esztendőben fiatalabb kollégájának dr. Végh Balázs Bélának adta át. A távoktatás keretében tanulókkal együtt már 170 fiatal szerzett itt diplomát, 48-an tettek sikeres fokozati és 54-en véglegesítő vizsgát. A hat kinevezett tanár közül háromnak van doktori címe, kettő pedig doktorandus, s az óraadó tanárok közt is van három doktor. /(Sike Lajos): Ötéves a szatmári magyar főiskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

A Szent László királyról elnevezett tizenkét Kárpát-medencei település lakosai találkoztak jún. 19-én Mátraszentlászlón. A találkozót eredetileg a délszláv háborúban sokat szenvedett horvátországi magyar település, Szentlászló megsegítése érdekében hívták életre, a magyarországi Vácszentlászló kezdeményezésére. A mostani találkozón kilenc magyarországi település mellett a horvátországi Szentlászló, az erdélyi Tordaszentlászló, valamint a szlovákiai Gömörpanyitra küldöttsége. Utóbbi annak okán, hogy a falut azok a szlovákok és leszármazottaik lakják, akik Mátraszentlászlóról települtek át az akkori Csehszlovákiába a második világháború után. A találkozón felléptek a települések hagyományőrző együttesei is. /A Szent Lászlóról elnevezett települések Kárpát-medencei találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 19-én – 36 év után – ismét önálló közigazgatási egység lett Koronka és Székelybós. Megjelent Virág György, a Maros megyei tanács elnöke, Burkhárdt Árpád alispán, Kelemen Atilla az RMDSZ megyei elnöke is. Az ünnepségen a Koronka szomszédságában épülő Sapientia Egyetem diákjai a magyar nyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozó szórólapokat osztogattak, adakozásra szólítva a helybélieket. /Simon Virág: Új útra lépett Koronka és Székelybós. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Ötödik alkalommal szervezték meg a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat, idén jún. 19. és 24. között a Deus Providebit Tanulmányi Házban. Először bemutatkoztak a város plébániái, katolikus szervezetei és intézményei. A Mustármag közösség gyermek és ifjúsági találkozókat, táborokat, evangelizációs koncerteket szervezett. /Mészely Réka: Marosvásárhelyi Katolikus Napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Szatmárnémetiben a katolikusok legnagyobb helyi ünnepe a székesegyházhoz kötődő Jézus szíve búcsú. A mostani zarándoklatnak külön hangsúlyt adott az a tény, hogy az egyházmegye az idén ünnepli alapításának 200. évfordulóját. Először Ion Robu bukaresti érsek románul, majd Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek német nyelven celebrált misét. Aztán a város régi főterén álló kéttornyú székesegyház előtt kezdetét vette a magyar nyelvű mise, melyen Seregély István egri érsek hirdetett igét, beszélt többek között a hit, a kultúra, a nyelv megtartó erejéről, a magyarság összetartásának szükségességéről. A szentmisére és az azt követő főtéri körmenetre mintegy 8-10 ezer hívő jött el Máramarosszigettől Béltekig, Nagykárolytól Felsőbányáig. Ott voltak a máramarosi és avasi katolikus románok, szlovákok, ukránok, s a közös hitben együtt örvendtek a magyarokkal. /(Sike Lajos): Három nyelven miséztek. Tízezer hívő a Jézus szíve búcsún. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 20-án az Erdélyi Református Egyházkerület Kántortanító-képző Intézete újabb, a tizenegyedik kántortanító nemzedéket bocsátotta útjára a marosvásárhelyi Vártemplomban. Pap Géza püspöke hirdetett igét. A marosvárhelyi Kántortanító Intézetben immár 350-en szereztek kántortanítói oklevelet. Közülük sokan tanítóként, óvónőként, kántorként dolgoznak Erdély-szerte. A kántortanítóknak az lesz a feladatuk, hogy keresztény erkölcsben, hitben vállalják fel a népnevelést és a zeneoktatást, a közösségteremtést. A mai napig nem oldódott meg az állandó székhely kérdése. Az oktatás egy része az Eminescu (volt Jókai) utcai Diakóniai Otthonban zajlik, másik része pedig a volt református leányiskolában. A végzősöknek Pap Géza püspök nyújtotta át a kántori oklevelet. /Mezey Sarolta: Kántortanító-oklevelek egy újabb nemzedéknek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Jún. 18-án Kolozsváron megnyílt Könczey Elemér kiállítása. A közismert grafikusművész karikatúrái különböző méretű és árnyalatú pólókon, bögréken, bugyikon, zoknikon és tarisznyákon jelentek meg a falakra aggatva. Könczey rajzainak nagy részét már ismeri a közönség: többségük megjelent a Krónika napilap utolsó előtti oldalán. /Kónya Klára: Könczey a fehérneműs fiókban? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

A helyhatósági választások második fordulóján az ellenzék győzött. A liberális-demokrata (PNL–PD) szövetség összesen 24 mandátumot szerzett a megyeszékhelyeken, ez 54,5 százalékos fölényt jelent országos viszonylatban. A kormánypárt /PSD/ 14 polgármesteri mandátumot (29,5 százalék), az RMDSZ pedig három polgármesteri helyet (6,8 százalék) szerzett a megyeszékhelyeken. /Benkő Levente: Elemzésre készül a kormánypárt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Jún. 21-én Gabriel Nasui bíró, a kolozsvári választási iroda elnöke átnyújtotta Emil Bocnak a polgármesteri tisztségbe való megválasztásról szóló dokumentumot. Emil Boc kifejtette: elsősorban a polgárok és nem a pártok vagy különböző érdekcsoportok elvárásait tartja szem előtt. Ígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban normalizálódjon a helyzet a megyeszékhelyen. A sajtó képviselői a piros-sárga-kék padok sorsa felől is érdeklődtek. – Nem lesznek radikális változások. Bizonyos helyeken megtartjuk a padokat, válaszolta Boc. Jún. 20-án a szavazásra jogosultak 52,68 százaléka vett részt a második fordulóban. A 140 791 érvényes szavazatból Emil Boc 79 207 (56,25%), Ioan Rus pedig 61 584 (43,74%) voksot kapott. 588 szavazatot érvénytelenítettek. /Kiss Olivér: Hivatalosan is Boc a polgármester. A városi tanács szerdán tartja alakuló ülését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Egyre több politikus és elemző veszi biztosra az ellenzék győzelmét a parlamenti választásokon. Az RMDSZ elköteleződése Ioan Rus mellett, az, hogy jóformán számításba sem vette Boc győzelmének eshetőségét, jelzi: elképzelések nélkül indult. Az RMDSZ belső politikai rendszere nem a felelősségvállalásra és elszámoltatásra épül, most sok szavazó kérdezhetné, miért biztatták egy kudarcos alternatíva támogatására. Az RMDSZ-nek szoros a viszonya azzal a párttal, amely az egypártrendszer diszkrét visszaállításába kezdett bele. /Bakk Miklós: A változás perspektívájában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Günther Verheugen, az Európai Unió bővítéséért felelős főbiztosa jún. 21-én Kolozsvárra látogatott, ahol Románia EU-csatlakozásra irányuló felkészültségét elemezte. – Románia sokat fejlődött, amiért dicséretet érdemel a parlament és a kormány, de sok tennivaló maradt még hátra – jelentette ki. A politikus a feladatok közül kiemelte a közigazgatás átalakítását, valamint a korrupció visszaszorítását. Az észak-erdélyi autópályával kapcsolatban kijelentette: a román kormány arról biztosította az EU-t, hogy a közbeszerzési eljárás nélkül az amerikai Bechtel vállalattal kötött szerződés törvényes keretek között történt. /B. T.: Románia továbbra is az EU teljes bizalmát élvezi. Günther Verheugen szerint még sok a tennivaló és kevés az idő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a partiumi kedvező választási eredményeket azzal hozta összefüggésbe, hogy várhatóan ez a régió lesz Erdély modernizációs motorja. Elismerte, részben a választási küszöb megemelésén múlott, hogy erősebb lett az RMDSZ képviselete. Székelyföldön is jó eredményeket ért el az RMDSZ. Markó szerint nem kötődtek túlságosan szorosan a kormánypárthoz, hiszen nem kötöttek választási egyezséget. /Gazda Árpád: Markó: erősített a választási küszöb. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./