Jún. 26-án Szatmárnémetiben Schönberger Jenő megyés püspök diakónussá szentelte Récsei Norbertet Mezőpetriből, Seffer Dánielt Szatmárnémetiből és Simon Attilát Kökényesdről. /E. Gy.: Diakónus–szentelés a Székesegyházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./

Jún. 26-án a Hargitai Megyenapok keretében az új megyei tanács rendkívüli ülést tartott Homoródalmáson. A „kihelyezett" tanácsülés után a tanácstagok, parlamenti képviselők, szenátorok az unitárius templomba indultak, ahol istentisztelet keretében Szabó Gyula írónak, a község nagy szülöttjének átadták a Hargita megyéért-díjat. Bunta Levente, a megyei tanács elnöke átnyújtotta az oklevelet és a gyűrűt, amely a megye címerével immár negyedik alkalommal lelt gazdára. A művelődési otthonban átadták a szakintézmények életműdíjait. Életműdíjat kapott a gyergyóditrói Petres Lajos karvezetői és zenepedagógusi munkásságáért, dr. Kelemen József több évtizedes orvosi munkájáért, tudományos tevékenységéért, Borbáth István Ágoston tanár a csíkszeredai sífutás fellendítéséért, a sílövészet meghonosításáért, Nagy György székelyudvarhelyi képzőművész, Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője közírói, szerkesztői erényeiért és Marius Urzica sportkarrierjéért. /Ferencz Imre: Ünnepi tanácsülés, díjazások Homoródalmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

Búcsúval egybekötött falunapokat tartottak Gödemesterházán, a mindössze 237 magyar lelket számláló Felső-Maros menti községben. A falunapokra meghívták a községből elszármazottakat is. /Gödemesterházi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

Első ízben bírált el doktori fokozat elnyerésére benyújtott dolgozatot a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának frissen alakult bizottsága. Jecza Péter európai rangú alkotó a saját házában működő Triade Galériában védte meg a XX. század szobrászatáról és saját alkotásairól készült doktori disszertációját. Jecza Péter szobrászművész ez alkalommal művészettörténészként a XX. század művészeti törekvéseinek rendszerezésére, s az irányzatok időrendi sorrendjének elkészítésére vállalkozott. A bizottság a legmagasabb minősítéssel és „summa cum laude"-val ítélte oda Jecza Péternek a vizuális művészetek doktora tudományos fokozatot. /Jecza Péter szobrász doktor lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Megjelent Szilágy megye atlasza, amely gazdasági, kulturális, turisztikai kalauz is egyben, és a megye 289 településének színes térképét is tartalmazza. Az atlasz végén található településjegyzék segít a tájékozódásban. A román, angol, magyar nyelvű településismertető szöveget színes felvételekkel illusztrálják. /Szilágy megye atlasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Jún. 26-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az irodalmi közösség gondjairól tanácskozott az Erdélyi Magyar Írók Ligájának vezetőjével, Sántha Attila elnökkel, Fodor Sándor tiszteltbeli elnökkel és a választmány tagjaival, Orbán János Dénessel, Böszörményi Zoltánnal és Márkus-Barbarossa Jánossal a Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozat keretében. A megbeszélésen az E-MIL vezetői ismertették szándékukat, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Irodalmi Alapot, és felkérték az RMDSZ vállalja az ehhez szükséges törvényes keretek megteremtését a vonatkozó jogszabály módosításával. A résztvevők elemezték a könyvterjesztés javításának lehetőségeit is. Ennek egyik eszköze a központi könyvlerakat létrehozása lenne. Markó Béla bejelentette: kérni fogja az RMDSZ megyei és helyi önkormányzati tisztségviselőitől és tanácsosaitól, hogy a költségvetésekbe jelentős tételként foglalják bele – különös tekintettel a magyar nyelvű kiadványokra – a könyvtári vásárlásokra szánt összegeket, valamint az irodalmi jellegű rendezvények támogatását. Az E-MIL képviselői elmondták, hogy szükségesnek tartják a különböző forrásokból származó támogatások összehangolását, és képviselőik bevonását a támogatásokat megítélő szaktestületekbe. /Párbeszéd a jövőért erdélyi magyar írókkal. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 28., 2758 sz./

Lényegében a helyi választási törvény feltételeihez kötötte a szenátus jún. 28-i ülése a kisebbségi szervezetek részvételét a parlamenti választásokon. Eszerint az őszi választásokon való részvételhez is igazolnia kell az illető szervezetnek a kisebbség legalább 15 százalékának, de legtöbb 25 ezer tagnak a támogatását. A listának legkevesebb 15 megyéből kell származnia, és megyénként legalább 300 tag nevét kell tartalmaznia. A törvénymódosítást még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, s erre csak ősszel kerül sor. /Nem változtak a feltételek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Jún. 25-én az Illyés Közalapítvány levélben értesítette a Szabadság szerkesztőségét, hogy szept. 30-ig tudná csak biztosítani a Magyar Távirati Iroda hírszolgálatának eljuttatását 10 határon túli magyar szerkesztőségbe és a hírügynökség képanyagainak az elérhetőségét a két romániai magyar országos napilapnak. Az MTI híreinek a határon túli magyar szerkesztőségekhez jutását 1994-től támogatta a Határon Túli Magyarok Hivatala révén az alapítvány. Azóta most először történne meg a szolgáltatás felfüggesztése, amelyről Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter költségcsökkentési intézkedéseinek következtében döntött az alapítvány kuratóriuma június 7-én. Az MTI szolgáltatásainak határon túlra juttatását eredetileg az év elején kellett volna meghosszabbítani, a kényszer szülte döntésre sok vita után került sor annak a reményében, hogy az Országgyűlés közvetlen úton folytatni tudná a támogatást szept. 30-a után. A határon túli újságok, így a Szabadság számára is, alapvető, nélkülözhetetlen forrásnak számít az MTI. /B. Á.: Megszűnne az MTI hírszolgáltatása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának titkára elmondta, a tíz évvel ezelőtti helyzet mára gyökeresen megváltozott. „Ma már minden szerkesztőségben van internet, így olcsóbban és gyorsabban hozzá lehet jutni a hírekhez, akár valamelyik hírportállal kötött szerződés alapján is” – fejtette ki az IKA titkára. Pomogáts Béla, az IKA elnöke levélben értesítette a döntésről a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét. Ambrus Attila MÚRE-elnök elmondta, reméli, megvalósul Pomogáts ígérete, mely szerint három magyarországi képviselő beadvánnyal fordul majd a kormányhoz és a képviselőházhoz. Az elképzelés szerint a továbbiakban a határon túlra juttatott MTI-hírfolyam árának külön tételként szerepelnie kellene a magyar állami költségvetésben. Balló Áron, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője helytelenítette, hogy a magyar állam elvegye a határon túli magyarság támogatására létrejött IKA pénzét. Medgyessy Péter miniszterelnök a megválasztását követően azt nyilatkozata, hogy a határon túli magyarságnak juttatott támogatás nemhogy csökkenni, hanem növekedni fog. /Lukács János: Elzárul az MTI-csap az erdélyi lapoknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

A magyar állam által a határon túli nemzetrész támogatására létrehozott Illyés Közalapítvány kuratóriuma nem biztosította az MTI híranyagához való hozzáféréshez szükséges pénzt. Ez mutatja, hogy Magyarországon továbbra sincs nemzetstratégia. Megint híréhező szigetlakóvá válik a Kárpát-medencei magyarság, állapította meg Benkő Levente. /Benkő Levente: Szigeteken, éhesen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Jún. 28-án Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettessel, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnökével találkozott Markó Béla Bukarestben. Csáky Pál meggyőzőnek és az őszi parlamenti választások szempontjából jó kiindulópontnak nevezte az RMDSZ helyhatósági választásokon elért eredményét. Csáky támogatásáról biztosította az RMDSZ kezdeményezéseit, és reményét fejezte ki, hogy az őszi választásokat követően a szövetség továbbra is a parlament tevékeny tagja marad. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-hez hasonlóan az MKP is a párbeszéd útján működik együtt a szlovákiai demokratikus pártokkal. Az MKP 1998 óta tagja a szlovákiai kormánykoalíciónak. Markó Béla szerint mind az MKP, mind az RMDSZ megtalálta azokat a politikai eszközöket, amelyekkel a magyar közösség számára létfontosságú jogokat vívott ki az elmúlt években. /B. E. L.: RMDSZ, MKP – azonos úton. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Az RMDSZ megyei tanácsi listákra leadott voksok aránya 1996-ban 7,4 százalék volt, 2000-ben 6,5, idén viszont már csak az 5,6 százalékot érték el, ebből Székely Ervin képviselő arra következtetett, hogy lényegesen fogy az erdélyi magyarság. – Újabb kisebbségi autonómia javaslatot nyújtott be a polgári szövetség. Székely Ervin terminológiai és tartalmi szempontból is hibásnak találta a tervezetet, ezért szinte biztos abban, hogy Bukarestben ismét csak elvetik a javaslatot. /(Balla Tünde): Székely Ervin szerint alkotmányellenes a szenátus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Az RMDSZ csúcsvezetősége számára régóta gond a Bálványosi Nyári Szabadegyetem népszerűsége, hiszen Tusnádfürdő immár tizenöt éve a Kárpát-medencei magyar konzervatív oldal találkozóhelye, ahol gyümölcsöző magyar–román párbeszéd is kialakulhatott. A népszerű rendezvény megfúrására tett első kísérlet a marosvásárhelyi Félsziget nevű diákfesztivál volt, amit először ugyanabban az időben szerveztek meg, mint a tusványosit. A próbálkozást mégsem övezte siker, hiszen Tusnádfürdő továbbra is a nyári politizálás centruma maradt.  A XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, az igazi Tusványost júl. 18–25-e között tartják meg. A szocialista változatot júl. 5–11. között rendezik ugyanitt, minden bizonnyal komoly magyar és román költségvetési támogatással. /Makkay József: Újabb ellentábort szervez a MIÉRT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 29./

Az OTP Bank 47,5 millió dollárért megvásárolta a mérlegfőösszege alapján 13. legnagyobb, s mintegy 1 százalékos piaci részesedésű román bankot, az adásvételi szerződést ápr. 28-án írták alá. Az új tulajdonos bejelentette: a következő három-négy évben 100 millió dollárt költ a RoBank szolgáltatásainak fejlesztésére, s öt éven belül 100 bankfiókot szeretne nyitni Romániában. /OTP Bank: felügyeleti engedély a RoBank megvásárlására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Összegyűlt a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírás, ki lehet írni a népszavazást a kettős állampolgárság ügyében, közölte a Magyarok Világszövetségének elnöke. Patrubány Miklós elmondta: a referendumon arról kérdezik meg a választókat, hogy kaphassanak–e kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot azok, akik igazolni tudják magyar nemzetiségüket. /Ki lehet írni a népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./

Az autonómia és a kettős állampolgárság kérdése felnőtt a Magyar Állandó Értekezletig. Oláh István újságíró szerint e témában néha utcasarki népszónokok keltenek nép-nemzeti gerjedelmeket a tömegben, és van, amikor a szakértők szerint egyenesen az európai fórumok elé kívánkozik a kérdés. Az újságíró leszögezte, ha az EU tagja lesz az ország, akkor „az erdélyi magyarság autonómia – illetve kettős állampolgárság – elképzelése is súlytalanná válik”. /Oláh István: Slágerzóna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Magyar–román miniszterelnöki találkozó lesz a jövő héten Erdélyben. Nagyváradon négyszemközti megbeszélést folytat a két kormányfő. Ezután Medgyessy Péter és Adrian Nastase Tusnádfürdőn előadást tartanak a Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió című nemzetközi diákszemináriumon. Tusnádfürdőn júl. 18-án kezdődik a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelyen a tervek szerint jelen lesz többek között Orbán Viktor, Németh Zsolt és Deutsch Tamás is. /(k): Orbán Viktor később jön. Újabb Nastase-Medgyessy találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Szatmárnémeti egyik legnépszerűbb polgárát, Pécsi Ferenc képviselőt sikerült az RMDSZ-nek kizáratnia a város polgármesteri címéért folyó választási küzdelemből. Pécsi leszögezte, a helyhatósági választásról szóló törvény 7. cikkelye kimondottan a Magyar Polgári Szövetség ellen irányult, egyértelműen diszkriminatív az előírás, miszerint az RMDSZ részt vehet a választásokon, mint bármely politikai párt, az MPSZ viszont csak abban az esetben, ha 15 megyéből és Bukarestből 25 ezer aláírással bizonyítani tudja a tagságot. Ez a törvénycikkely konzerválja az RMDSZ monopóliumát. Az SZDP számára elfogadhatatlan a polgári szövetség részvétele a romániai politikai életben, mert felvállalja az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Pécsi Ferenc máj. 8-án letette a jelölési aktát Szatmárnémetiben, a választási irodába, ahol azt iktatták. A támogatók listáján 2380 személy neve szerepelt. A jogszabály szerint a támogatók száma el kell hogy érje a választásra jogosultak két százalékát, és ez a választási iroda szerint 2140 volt. Máj. 10-én egy, az RMDSZ vezetősége által megbízott személy óvást nyújtott be Pécsi ellen. A bíróság  helyt adott az óvásnak, és csak 1971 aláírást ismert el érvényesnek. Azonban ez sem volt igaz. Szatmárnémetiben nincs több mint 90 ezer szavazásra jogosult állampolgár, ami azt jelenti, hogy a városi bíróság által elismert 1971 aláírás meghaladja a két százalékot. Pécsi megfellebbezte a városi bíróság döntését. Pécsi hiába érvelt azzal, hogy a választók listáját nem a törvényes határidőn belül, hanem csak máj. 11-én kapta kézhez, és a szatmárnémeti polgármesteri hivatal irathamisításhoz folyamodott: fehér festékkel letörölte a Pécsi levelén szereplő máj. 10-i dátumot, és helyette ápr. 16-át tüntetett fel a listaátadás időpontjaként, mindezt nem vették figyelembe. A fellebbezést elutasították. /Román Győző: Sérült az erdélyi magyar demokrácia. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 29./

18-ra nőtt a Kolozs megyei magyar alpolgármesterek száma, ehhez hozzáadódik a megyei tanács két alelnöki tisztsége is, amely szintén az RMDSZ-nek jutott. /(ke): 20 magyar alpolgármester Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Tizenkilenc polgármesteri és eddig 18 alpolgármesteri tisztséget szereztek meg Szatmár megyében az RMDSZ jelöltjei a helyhatósági választások és az azt követő alakuló ülések során. Az RMDSZ jobban áll, mint négy évvel ezelőtt, amikor 11 polgármestere volt. Ami a tanácsosok számát illeti, a most kiírt 799 helyből 236–ot szereztek meg az RMDSZ–s jelöltek, míg négy évvel ezelőtt 204–et a 800–ból. /Simon Levente: Tizenkilenc RMDSZ–es polgármester van Szatmár megyében. Ha Avasújvárosban magyart választanak, akkor ugyanennyi alpolgármestere is lesz a szervezetnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./

Csőd szélén áll a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal – jelentette be Emil Boc polgármester. Gondot okoz a Funar-korszakból örökölt perek száma is. Az előzetes adatokkal ellentétben a hivatalnak több mint 6400 perben kell helytállnia. Júl. 1-jétől nincs miből fedezni a működési költségeket. A város költségvetéséből erre az évre működési költségek fedezése céljából jóváhagyott 282 milliárd lejből 280 milliárd lejt már elköltöttek. A Funar-adminisztráció felelőtlen költekezése után az új vezetés arra kényszerül, hogy különböző megtakarítási intézkedéseket vezessen be a villany-, telefon- és postaköltségek területén. /Borbély Tamás: Csőd szélén a kolozsvári városháza. A Funar-korszak keserű következményei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Kolozsvár új vezetőségének egyéni kezdeményezéséből kellene hogy megszülessen a Ion Antonescu marsallról elnevezett Primaverii utca átnevezésének határozata – jelentette ki Kolozsváron Rodica Gordon, Izrael bukaresti nagykövete. Az izraeli diplomata A holokauszt oktatása Romániában című, középiskolai tanároknak szóló kurzus ünnepi megnyitóját követő sajtótájékoztatón nyilatkozott erről. A diplomata közölte: Izrael elégedett a holokauszt romániai vonatkozásainak feltárásáért létrehozott, román történészekből álló bukaresti kutatócsoport munkájával. Hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja a középiskolai történelemtanároknak szóló képzés megszervezését, mivel Romániában a lakosság nagy része nincs tisztában a közelmúltban történt eseményekkel. /(borbély): Szembenézés a múlttal: kezdeményezni kell az Antonescu utcanév megváltoztatását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Jún. 26-án rendezték a Nyárád menti Backamadarason a Vándorcsizma régiós néptáncversenyt, melynek kitalálója, irányítója s műsorvezetője, Veress Kálmán. Több táncos csoport jött el. A Backamadarasért Alapítvány mellett vállalkozók járultak hozzá az anyagi sikerhez. A 6-12 évesek közül Csíki Loránd és Fejér Zsombor teljesítményét ítélte legjobbnak a grémium, a 12 év fölöttiek közül Mészáros Mózest és Oláh Attilát részesítette elismerésben, a lányok közül pedig Nagy Editet és Tekeres Brigittát. /Bölöni Domokos: Kincses fiatalok Backamadarason. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Marosvásárhelyen több helyen is szerepelt a zalaegerszegi Válicka citerazenekar. A helyi népdalok megőrzéséért alakult együttest 2000-ben a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége Arany Páva Díjjal jutalmazta. /(mészely): Zalai népdalkincs Marosvásárhelyen a Válickával. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Tordaszentlászlón tartják évente a Szent László napi kórustalálkozót. A rendezvény mára nemzetközivé bővült, felöleli az egész Kárpát-medence magyarságát. Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről és az anyaországból is szép számban érkeztek kórusok. Jún. 26-án a helyi református templomban Orémus Zoltán /Kassa/ lelkész igehirdetésével kezdődött a találkozó, majd Szőke Zoltán helyi református lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket. Boldizsár Zeyk Imre elmondta: „A XV. Szent László-napi kórustalálkozó alkalmából nem árt, ha számban is áttekintjük a kiteljesedő és felfelé ívelő hagyományt teremtő, a magyar közösséget formáló és erősítő kórusmozgalmunkat. Így például a tizenöt találkozóra összesen háromszázhatvan kórus és dalcsoport nevezett be Komáromtól Brassóig, Hollandiától a Vajdaságig, s több mint tizenháromezer dalos ajkán csendült fel és zendül az Istent dicsérő, közösséget formáló és lelket megújító szép magyar ének”. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: „Határtalan, éneklő magyarságot kell összehozni, hogy valamiképpen jóvátegyük azt, ami a XX. században elromlott. Éneklő magyarok, ha egy a nyelvünk, egy a lelkünk, hol a hazánk? Alattunk, felettünk, de leginkább itt benn, a szívünkben. Éneklő magyarság, határtalan nemzet, Szent László népe, így éltük túl ellenségeinket, tagadóinkat. Hát énekeljetek.” Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, a tordaszentlászlói női és vegyeskar irányítója, a kórushangverseny egyik házigazdája ismertette a Művelődés műhelye által a dalosszövetség tízéves újraalakulásának tizedik évfordulója alkalmából kiadott, Gáspár Attila zenetanár-karnagy által összeválogatott zeneművekből álló kórustárat, a Szivárvány havasán címet viselő gyűjteményt. A találkozóra idén huszonhat kórus nevezett be. /Ladányi Emese Kinga: Tordaszentlászló. Dalra fel, magyar! Véget ért a XV. nemzetközi kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Idén csak szakmai küldöttség képviselte a temesvári Csiky Gergely Színházat a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán. Demeter András István igazgató, Fall Ilona, Kocsárdi Levente, Asztalos Géza és László Péter színművészek jelen voltak a rangos fesztiválon. /(Sz. I.): Temesvárról csak színházi küldöttség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Befejeződött a 2003–2004-es színházi évad, s következnek az évadértékeléseket. Ujj János az aradi magyar színházi előadásokról írt. A temesvári és a nagyváradi társulat előadása Aradon már olyan ritka, mint a fehér holló. Aradon megcsappant a színházlátogatók száma. Annak idején, amikor az aradi magyar színházat megszüntették, a szándék egyértelmű volt. 1953-ban, a jórészt az aradi színészekből Temesváron megalakított magyar társulat vezetői úgy kaptak engedélyt, hogy az aradi közönséget is kiszolgálják. Annak idején, az ötvenes évek második felében, minden bemutatott darabot Aradon is előadtak a temesváriak. Sőt, a megye magyarok lakta helységeiben is. Azután erről elfeledkeztek. Még Sinka Károly igazgatása idején is, évadonként hat bérletes előadással vendégszerepeltek Temesváron. Akkor egy párttitkár túl soknak ítélte az aradi magyar előadásokat, s maximum havi egy előadást engedélyezett. 1989 után a havi egyszeri vendégszereplés is csak emlék maradt. /Ujj János: Színházról (utoljára?). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Jún. 27-én emlékezett Detrehemtelep közössége a település fennállásának centenáriuma mellett a református templom építésének tizedik évfordulójára. Az eseményre hazalátogattak a telepről elszármazottak is. Pap Géza püspök hirdette az igét. A templomszentelés 1994. szept. 11-én volt. Keszeg Vilmos professzor bemutatta a településről készült és általa szerkesztett monográfiát. /Detrehemtelep. Adatok Detrehemtelep történetéhez /Hiperborea, Torda/. A szerző maga is detrehemtelepi származású. A századfordulón tucatnál több település megépítésére vagy kiegészítésére (hozzátelepítésre) került sor. Így jött létre Torda–Aranyos vármegyében Felsődetrehem hozzátelepítése, későbbi nevén: Detrehemtelep. A templom bejáratánál márványtáblát lepleztek le. Szövege a következő: "A telepes elődök és Darányi Ignác (1849–1927), a telepítési törvény atyja emlékére állította a 100 éves Detrehemtelep lakossága." /Valkai Krisztina: Alapításának századik esztendejét ünnepelte Detrehemtelep. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Június 21. és július 3. között, az egykori népművészeti alkotótábor folytatásaként immár hatodik alkalommal szervezték meg Gyergyószárhegyen a Táltos Kézművestábort. Kiss Portik Irén néprajzos, a tábor vezetője közölte, ugyanazokat a kézműves-ágazatokat folytatják, mint a tavaly, de csökkent létszámmal, mert az idén kevesebb a költségvetésük. Idén elmarad a pedagógusok kézműves-oktatása. A tábor az Ezer Székely Leány nevű találkozón való részvétellel zárul. /Gál Éva Emese: VI. Táltos Kézművestábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Nagyajtai Unitárius Egyházközség gondozásában látott napvilágot 2003 decemberében a Falufüzetek 15., Nagyajtát bemutató kiadványa /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ a 986 lelket számláló Nagyajta földrajzi, történelmi-társadalmi, kulturális vonatkozásait tárja fel. A falu központjában van a Kriza János Művelődési Otthon. A kötetben szó esik a helyi unitárius egyházközség múltjáról és a nagyajtai erődített vártemplom történetéről és a híres nagyajtaiakról, többek között Kriza Jánosról is. Mellszobra – Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotása – a költő születésének 180. évfordulójára, 1991-ben készült el. A nagyajtai református egyházközséget Nagy Károly Kázmér református lelkész mutatja be. /(nj): Falufüzetek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

A hét végén a kárpátaljai Mezőkaszonyon adták elő műsorukat a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese táncosai. A Fábián Elemér vezette csoport ezúttal a Bereghát Fejlesztési Társulat – amelynek alapító tagja a romániai Halmi község is –, által szervezett Nemzetközi Népdalkör Találkozón szerepelt nagy sikerrel. Rajtuk kívül még 50 asszonykórus lépett fel a két nap folyamán, Romániából, Magyarországról és Ukrajnából. A népi együttesen kívül Szatmár megyét még a bogdándi néptáncosok és a pusztadaróci citerazenekar képviselte. /(simon): Kárpátalján léptek fel a szatmári néptáncosok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./