A Kolozsvári Zsidó Hitközség képviselői a nagysármási zsidó temető betonfalának belső oldalán fasiszta és antiszemita feliratokat fedeztek fel – jelentette be Goldner Gábor elnök. A feliratok német nyelvűek voltak. /K. O.: Fasiszta feliratok a nagysármási zsidó temető falán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Antiszemita és fasiszta jelszavakat festettek ismeretlenek a Kolozs megyei Pusztakamarás település zsidótemetőjének falára. Német nyelven a rongálók azt írták, hogy "Zsidók haza!", illetve "Heil Hitler!", a feliratokat pedig körbefirkálták horogkeresztekkel, Dávid-csillagokkal. /Zsidó temetőt gyaláztak meg Pusztakamaráson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 21./

Garamvölgyi György, a Fidesz országgyűlési képviselője Sepsiszentgyörgyön kijelentette, pártja és az RMDSZ közti viszonyt újjá kell építeni, meg kell találni az RMDSZ és a Fidesz közeledésének útjait. Puskás Bálint szenátor a Mediafaxnak elmondta, egyetért azzal, hogy közvetítő szerepet vállaljon. Puskás Bálint ugyanakkor kijelentette, hogy támogatja a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését a Székelyföld autonómiájáról rendezett népszavazással kapcsolatban. /"Újragombolt" Fidesz–RMDSZ viszony? Puskás egyetért a népszavazással autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi tábora zajlik Zetelakán. Előadások hangzanak el, folyóiratok, intézetek mutatkoznak be. A legtöbb jelenlévő a találkozási lehetőséget tartja az írótábor legfőbb előnyének. /Székely Judit: Írók Zetelakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./ Folytatódott a magyar irodalmi-kulturális kiadványok bemutatkozása. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen havilap viszonylag friss képződmény, nemrég levált a Nyugati Jelen című napilapról (amelynek addig a melléklete volt). A most 16 oldalas kiadvány 24 oldalasra kíván felfejlődni, példányszámát illetően már most komoly adattal büszkélkedhet: 10 260 példányát Magyarországon és idehaza egyaránt terjesztik, előfizetőinek száma közel 5000. Az interneten jelentkező lapok közül Ónagy Zoltán budapesti prózaíró a Terasz című virtuális magazin kulturális-irodalmi szekciójáról beszélt, amelynek főszerkesztője. A Terasz szándéka: lefedni a magyar kulturális, így irodalmi aktualitás minél több területét. 2002-ben – egyfajta leágazásként – létrejött az Erdélyi Terasz című kulturális, irodalmi honlap. /Szonda Szabolcs: Zetelaki E-MIL-tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Otthoni idősgondozás központjait avatták fel Szentegyházán és Székelykeresztúron, a gyulafehérvári Caritas és a települési önkormányzatok támogatásával. Az otthoni gondozás hálózatának kiterjesztését az EU Phare-alapokból 154 ezer euróval támogatja, amiben a megyei tanács hozzájárulása 20 ezer euró. Bunta Levente, Hargita megyei tanács elnöke rámutatott, jelenleg a megyében 24 központ működik, több mint 120 alkalmazottal, s a gondozottak száma meghaladja a háromezret. Ez a Hargita megyei hálózat egyedülálló Romániában. A szentegyházi és székelykeresztúri központok átadása után Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maroshévizen is hasonló beteggondozó rendszert honosítanak meg. /Öregek és kiszolgáltatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Harasztos eldugott kis falu, nem messze Tordától. Horváth Hunor református lelkész elmondta, 2003-ban huszonhárom halottjuk volt, ezzel szemben mindössze négy gyermeket kereszteltek. Ebbe beletartozik Harasztos mellett a leányegyházközség, Aranyosbogát is. A kiöregedő gyülekezet is apadni kezd. Több egyetemet végzett ember él Harasztoson. Hatvan százalékban magyarok élnek a faluban, módos magyarok. Az itteni románok megtanultak jól magyarul. Tizennégy éve megszűnt a magyar 5–8. osztály, de ez erőltetett megszüntetés volt. Fakultatív magyar oktatás sem létezik. A magyarok döntő része református, az összlakosság ötvenöt százaléka, ez ötszáz lelket jelent. Közülük száz személy jár templomba, száz személy idős vagy beteg, de háromszáz nem jelentkezett. /Ladányi Emese Kinga: A módosság és az együttjátszás megtartó ereje. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Aug. 19-én Mezőbánd, Mezőmadaras, Mezőpanit, Mezőcsávás és Mezősámsond polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai a kisrégió községeit tömörítő Székely Mezőségi Kistérségi Társulás létrehozásáról tárgyaltak. A megbeszélésen jelent volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke és Brassai Zsombor ügyvezető elnök, megyei tanácsos. /(mezey): Mezőségi kistérségi társulás alakul. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Kárp György, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, hogy az előző évadban kilenc bemutatójuk volt, beleszámítva a kistermi produkciókat valamint a felolvasó színházi esteket is. Majdnem kétszáz előadásukból otthon 118-at, kiszálláson 75-öt játszottak. Talán az egyetlen színház, amely felvállalja a szórványvidéket is, elmentek Kőhalomra, Dévára és Medgyesre. A marosvásárhelyi fiatal, átalakulóban lévő társulat. Kárp Györgynek kettős feladata van, gazdasági igazgató és társulatvezető. Négy fiatalt tervezett idehozni a frissen végzett évfolyamról. Csak egyet sikerült idecsábítani, Bodolai Balázst, a másik három Magyarországra ment. /Mészely Réka: Bízom a fiatalokban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Megjelent Csép Sándor két drámáját /Mathias Rex és Gabriel Princeps/ – tartalmazó könyve az aradi Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában. /Sántha Attila: Két dráma. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Aug. 4–8-a között került sor az Erdélyi Kárpát-Egyesület tizenharmadik vándortáborára Gyergyószentmiklós mellett, a kemping táborban. 1228 résztvevője volt a tábornak, elsősorban Erdélyből, de nagyon sokan jöttek Magyarországról, sőt még németországi és portugáliai vendégük is akadt. /Kovács Zsuzsa: XIII. EKE vándortábor–Gyergyószentmiklós. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A Studium Kiadónál 2004-ben megjelent Kabán Annamária munkája, a Magyar–francia–román szótár a Magyar Tudományos Akadémia készülő nagyszótára, egy szépprózai és egy újságnyelvi gyakoriságú szótár, valamint egy többnyelvű lexikai minimumszótár adatainak az egyeztetéséből kiindulva nyújtja a mindennapi életben legnélkülözhetetlenebbnek ítélt mintegy 4200 magyar szónak a francia és a román megfelelőjét. /B. G.: Magyar–francia–román szótár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Megrendítő olvasmány Makkai Gergely Az erdélyi Mezőség tájökológiája (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003) című könyve. Szerzője Marosvásárhelyen lakik, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen földrajz szakot végzett, jelenleg ugyanott meteorológiát tanít, az elmúlt évben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg a doktori fokozatot. Mindemellett az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője is. A szerző segítségért kiált Mezőség, vagyis a Maros, az Aranyos, a Szamosok és a Sajó határolta terület drámájának bemutatásával. Makkai Gergely külön fejezetet szentelt a szerzetesrendnek tudatos környezetvédelmi tevékenységének, e vonatkozásban forrásai között említette Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című, 1996-ban megjelent hittörténeti munkáját is. Az erdő és vizek védelmét szolgáló intézményrendszernek vetett véget az erdélyi katolikus társadalom összeomlása: 1558-tól kezdődően az itteni egyházkerület 630 plébániájából mindössze 36 maradt meg, valamennyi az ősi hitéhez legjobban ragaszkodó Csík megyében. Ezzel megszűnt a katolikus egyház szigorú szokásvilága és vele természetvédelmi intézményrendszere is. Csupán a Mezőségen több mint 200 halastavat csapoltak le. Tette ezt a lakosság abban a tévhitben, hogy cserében szántóföldhöz, kaszálóhoz jut, de a tavak helyén bűzlő iszaptenger maradt, ráadásul jött a gyakori szárazság. Hatalmas erdőirtás folyt. A következmény volt az omlás, suvadás, kialakult a mai Mezőséget jellemző terméketlen vidék, az úgynevezett kopár. Makkai Gergely Mezőség-monográfiája időszerű figyelmeztetés: a természeti harmónia megbomlása katasztrófához vezet. /Barabás István: Támadó kopár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Porzsolt Erzsébet /sz. Gyergyócsomafala, 1946/ 1980-tól nyugdíjazásáig Gyergyószentmiklóson, a Tanulók Házában oktatta szépművészetre a rajzkörös diákokat. A gyergyói táj szerelmese, különösen az utóbbi években tűnt ki tárlatokon akvarell- és pasztellképeivel. Tájképeinek sikerük van: több magángyűjteményben kaptak helyett otthon és a határokon túl. /Gál Éva Emese: A gyergyói táj szerelmese. Porzsolt Erzsébet festményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Idén július végén rendezték meg Pannonhalmán a Kárpát-medencei katolikus kispapok találkozóját. A legnépesebb csapat – 18-20 kispap – Gyulafehérvárról érkezett a négy egyházmegye (Szatmár, Várad, Temesvár, Gyulafehérvár) és a Hittudományi Főiskola minden évfolyamának képviseletében. A pihenés és kirándulás mellett komoly szellemi munkát is végeztek: Beer Miklós püspök vezetésével a keresztény ifjúságnevelés és papképzés aktuális kérdéseit taglalták. Bolberitz Pál professzor a Vatikán európai hatásáról tartott előadást a papnövendékeknek. /Egyház és keresztény tanítások Európában. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 22./

Tomboló vihar pusztított Kolozs és Beszterce-Naszód megyékben aug. 21-én, az ítéletidő a legnagyobb kárt Tordán, illetve a besztercei falvakban okozta. Ilyen erejű vihar emberemlékezet óta nem pusztított a városban. A szélvihar nagy kárt tett a villamoshálózatban. Hasonló hírek érkeztek Maros, Arad, Neamt és Suceava megyékből is. /Árvizek és kánikulák között. Vihar pusztított Kolozs és Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Mádl Ferenc köztársasági elnök helyesli a határon túli magyarság autonómia-törekvéseit. Elmondta: Magyarország és szomszédai csatlakozása az Európai Unióhoz, a határok megszűnése a magyarság „régi nagy történeti gondját, a trianoni traumát biztosan oldja”. A köztársasági elnök hozzátette, a később taggá váló országok csatlakozása során a határok megszűnése óhatatlanul „a mozgás teljes szabadságát” fogja növelni, és ez nyilvánvalóan a külhoni magyarság, a magyar egység, a nemzeti egység egyfajta megerősödését fogja szolgálni. Az autonómiáról szólva Mádl kifejtette, hogy ez ismert európai jelenség, része az európai közgondolkodásnak, jelen van az Európa Tanács, az Európai Unió gondolat- és jogi világában is, bár szerinte „egyelőre viszonylag nehezen érvényesül egyik-másik szomszédos országban”. A kettős vagy könnyített állampolgárságról szólva beszámolt arról, hogy szakértők véleményét kérte a kérdés indokolt felvetésének racionális átértékelése és rendezése érdekében Mádl Ferenc szerint nincs sem belső, sem nemzetközi, sem európai jogi akadálya annak, hogy Magyarország letelepedés és áttelepedés nélkül megadja könnyített formában a magyar állampolgárságot azoknak az említett magyar közösségben élő személyeknek, akiknek felmenője magyar, akik a magyar alkotmányos ismeretekből, magyar nyelven vizsgát tesznek. /Rostás Szabolcs: Mádl: kettős állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

A Szociáldemokrata Párt a végsőkig bojkottálni fogja a megyecímer elfogadtatását, amennyiben nem szerkesztenek bele az itt élő románokra utaló elemet – jelentette ki Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a kormánypárt megyei szervezetének elnöke. Minden törvényes eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy ne ,,az Osztrák–Magyar Birodalom címerét” fogadják el Kovászna megye címeréül. Oda hatnak, hogy az országos heraldikai bizottság utasítsa vissza a tervet, mondotta a képviselő. /(sz.): A kormánypárt mást akar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A Szent István-napi Néptánctalálkozó zárónapján, aug. 22-én volt a népviseleti felvonulás Kolozsvár központjában.. A színes forgatagban magyar, román, lett, finn, olasz, horvát, német és szicíliai zeneszó hallatszott. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke kitért augusztus 20-a jelentőségére. A Diákművelődési Házban megrendezett ünnepi zárógálával ért véget a VI. Szent István napi néptánctalálkozó. /Köllő Katalin: Nagy érdeklődés övezte a népviseleti felvonulást a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Fél-háromnegyed ház jellemezte aug. 20-án az ünnepséget Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke majd Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke mondott köszöntő beszédet. Fiatalok is csak mutatóban akadtak a sorok között. /Nagy Botond: Ünnepi összejövetel a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Harmadszor rendezték meg a Beszterce-Naszód megyei Zselyken, Erdély egyetlen színmagyar, lutheránus vallású településén a falunapokat. A többször is halálra ítélt Zselyk 1944 óta – különböző elnyomó politikai rendszerek hatása alatt – valójában már csak a helybéliek szinte természetfölötti kitartásának és vallásosságának köszönhetően maradt meg. Az istentiszteletet a helyi 125 éves (!) fúvószenekar bekapcsolódása tette felemelővé. A zselyki születésű Borsos K. László volt a rendezvény lelke. /Szabó Csaba: Üzenet a templommá vált faluból. Zselyki Napok a világ végén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Aug. 22-én véget ért az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az Alapítvány a Fiatal Irodalomért (AFI) szervezte III. Kárpát-medencei írótábor rendezvénysorozata. Sántha Attila, az E-MIL elnöke közölte, az összejövetelen több mint száz hazai és magyarországi, felvidéki, vajdasági tollforgató fordult meg Zetelakán. A Népújság Múzsa mellékletét Nagy Miklós Kund, a Romániai Magyar Szó Színképét Szonda Szabolcs, a Krónika Szempontját Papp Attila Zsolt, a nagyváradi Reggeli Újság Múzsák című hétvégi kulturális oldalát Dénes László ismertette. Ezt követően a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztői beszéltek lapjukról. Sor került a Korunk, a Látó, a Művelődés és a bukaresti Magyar Kulturális Intézet bemutatására is. /(nk): Kapuzárás a zetelaki írótáborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Első alkalommal rendezték meg az Ákosfalvi Napokat, nem hiányzott a Szent István-napi ünnepség sem. A háromnapos rendezvény több helyszínen folyt. Ákosfalva főútján népviseletbe öltözött tíz tánccsoport vonult fel. A hagyományőrző csoportok ropták a táncot. /Nagy Annamária: Ákosfalvi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Népes tömeg gyűlt össze a csokfalvi Szent Imre-parkban aug. 21-én koszorúzási ünnepségre. Makkai Gergely képviselő a Szent Korona eszméjéről beszélt, amelynek üzenete: "kötelességünk nemes hagyományaink őrzése, hiszen ezáltal életünk szebb, teljesebb, boldogabb lesz". A rendezvény a székelyszentistváni református templomban folytatódott. Az udvaron Szakács Szabó Béla állította ki tusrajzait. Hármasfaluban hat templom van, az unitárius, református, katolikus és ortodox felekezetek hajlékai. Ezeket örökítette meg az építész. Kiss Dénes református lelkész elmondta, 2005-ben újabb szoborral bővül a szent családot ábrázoló alkotások sora. 1994-ben Székelyszentistvánon, a templomkertben állították fel Szent István szobrát, 2002-ben Csokfalván leplezték le Szent Imre szobrát, a jövőben Atosfalván ünnepélyes keretek között állítják fel Szent Gizella szobrát. /(n. a.): Koszorúzás Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Falunapokat tartottak Csíkszentkirályon. A községközpontban, a templom előtt áll a Szent István-szobor. Aug. 20-án a helyi fúvószenekar nyitányát követően Székely Ernő polgármester köszöntötte a megjelent vendégeket. A község ismert, innen elszármazott, vagy itt élő alkotóinak (Botár István, Szabó András képzőművészek, Benedek Éva restaurátor) munkáit tették közszemlére. Az iskola udvarán Koltay Gábor-Koltay Gergely Zúgjatok harangok 1848 című rockoperáját mutatta be a kaposfüredi Rock Színkör Társulata, majd a Somogy Táncegyüttesnek tapsolhatott a közönség. A templom előtti emlékműnél a második világháborús hősökről emlékeztek meg. Nagy Benedek történelemtanár, megyei tanácsos idézte fel az akkori fájdalmas eseményeket, s a még élő veteránoknak emléklapokat nyújtottak át. Az ünnepi szentmisét követően, fúvószenekar kíséretében nagyszabású lovas felvonulást tartottak a falu főutcáján. Estétől hajnalig tartó bállal zárultak a falunapok. /Kristó Tibor: Falunapok Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./ 11/ Második alkalommal tartottak falunapokat a hét végén Lisznyóban. A félezernél kevesebb lélekszámú településen több vetélkedőt tartottak.   Derzsi György helybeli református lelkész, a falunapok egyik fő szervezője azt mondta, fontos, hogy legyen egy évben két nap, ,,amikor a szív és a lélek megtalálja a jövendő felé vezető utat”, Ráduly István, a Lisznyót is magában foglaló Uzon község polgármestere kijelentette: egységben az erő.    Jó hangulatban zajlott a lovaglási verseny. /(mózes): Az együttlét öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A kolozsvári Areopagus Alapítvány és a budapesti Közéletre Nevelésért Alapítvány (KÖNE) szeptember közepén trénerképzést indít be a Kalotaszegi ifjúsági szervezetek fejlesztési programja keretében. Az egyéves folyamat végén a résztvevők képesek lesznek saját környezetükben csoportvezetésre, tréningek megtartására. Az elméleti és gyakorlati részt is tartalmazó egyéves folyamat végén a résztvevők vizsgát tesznek tudásukról és az ennek megfelelő értékelés alapján oklevelet kapnak. /Trénerképzés kalotaszegi ifjúsági vezetők részére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

A magyar származású, ausztrál színekben versenyző Balogh Suzanne aranyérmet szerzett a lövészet női trap számában, ezzel ő lett az athéni játékok első külhoni magyar olimpiai bajnoka. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke telefonon gratulált Zsuzsannának remek eredményéhez, amellyel az olimpiai arany mellé a Külhoni Magyar Sportcsillagok Díját, a Szervátius Tibor alkotta Boldogasszony-szobrot is kiérdemelte. Az MVSZ 1998-ban alapította a díjat, amelyet a Külhoni Magyar Sportcsillagok I. Világtalálkozója keretében adtak át először. A kitüntetést korábban elnyert kitűnőségek között van Balázs Jolán kétszeres olimpiai bajnok magasugró, Silai Ilona olimpiai ezüstérmes középtávfutó, Szabó Katalin négyszeres olimpiai bajnok tornász, Hunyadi Emese olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó és Bölöni László százszoros román válogatott labdarúgó. Az MVSZ szeretné a kitüntetést még a játékok ideje alatt Athénban átadni az olimpiai bajnoknőnek. /Balogh Zsuzsanna MVSZ-díja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

Medgyessy Péter még nem döntötte el, hogy távozásának melyik útját választja, azaz hogy maga mond-e le, vagy elfogadja a konstruktív bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorának adott, aug. 22-i exkluzív interjúban azt mondta: "ha egy ilyen döntés születik, akkor azt is végig kell gondolni, hogy (...) a koalíciónak, (...) a kormány tagjainak meg kell indokolniuk, hogy miért is kell konstruktív bizalmatlansági indítványt benyújtani". Medgyessy Péter az elmúlt napok eseményeit "kis puccsnak" nevezte, amelyben szavai szerint az SZDSZ mellett szocialista politikusok is részt vettek. Hozzátette: ha humora volna, azt kifogásolná, hogy nem volt forgatókönyvük. Szerinte tisztességesebb beszéd lett volna, ha a koalíciós pártok odaállnak elé, és közlik: új kormányfőre gondoltak. Ebben az esetben "nem lett volna álnokság, tettetés, silány emberi magatartás" – mondta. A szocialista párt két lehetséges miniszterelnök-jelöltje, Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc rövid egyeztető megbeszélést tartott Budapesten. A kancelláriaminiszter, valamint a gyermek-, ifjúsági és sporttárca vezetője egyetértettek abban, hogy a miniszterelnök-jelölés folyamata nem zavarhatja meg a kormányzást. /Magyarországi kormányválság. Medgyessy még nem döntötte el, hogy lemond-e. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

Jelentős költségvetési válsággal és a lakosság mély elégedetlenségével kell szembenéznie a budapesti kormánynak – írta az aug. 23-ai romániai sajtó. A Ziua szerint "Magyarország még mindig keresi következő miniszterelnökét", miközben Budapesten "öncélú bejelentések hangzanak el". A Cotidianul a legtöbb lapban említett Kis Péter és Gyurcsány Ferenc mellett további három – Szili Katalin, Hiller István, Veres János – kormányfőjelöltről írt. A legjelentősebb román pénzügyi-gazdasági napilap, a Ziarul Financiar is úgy tudja, hogy Kis és Gyurcsány közül választ az MSZP aug. 25-én. A lap szerint a magyar belpolitikai válság Medgyessy Péter és az SZDSZ "közötti veszekedés miatt" robbant ki, aminek az az alapja, hogy "a budapesti kormány jelentős költségvetési válsággal és a kormányintézkedésekkel szembeni mély lakossági elégedetlenséggel" került szembe. Az újság véleménye szerint Medgyessy "kormányátalakítással akart javítani kabinetje megítélésén", de Csillag István gazdasági miniszter menesztése miatt szembekerült a kisebbik koalíciós párttal. S hogy elkerülje a még súlyosabb belpolitikai válságot, a miniszterelnök benyújtotta lemondását – írta a román lap. /Román lapok a magyarországi belpolitikai fejleményekről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

Újra megemlékeztek aug. 23–ról. Miután a kommunizmus évtizedeiben állami ünnepként, a Román Kommunista Párt diadalmas sikereként tartották nyilván 1944. aug. 23–át, idén – bár nem hivatalos ünnepként – az állami és önkormányzati intézmények Szatmárnémetiben is megemlékeztek a hatvan évvel ezelőtt történtekről. A politikai pártok közül egyedül a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt képviseltette magát a megemlékezésen, és koszorúzott. A megemlékezést egy szimpózium követte a Szatmár Megyei Múzeum nagytermében, ahol az előadók az 1944. aug. 23–án történteket elemezték. /T. L.: Ismét ünnep lett augusztus 23–a. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az elnöki hivatal, a kormány és a parlament tagjai, valamint a politikai pártok és a diplomáciai testület képviselői részt vettek a román kiugrás 60. évfordulója alkalmából Bukarestben aug. 23-án rendezett ceremónián. Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök, I. Mihály király, valamint a parlament két házának elnökei jelen voltak az Ismeretlen Katona Sírjánál, valamint a Haza Hősei Emlékműnél tartott rendezvényeken. A rendezvényeket a Háborús Veteránok Országos Egyesületének kezdeményezésére szervezték. /Augusztus 23-i megemlékezés Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

Néhány héttel a választások előtt kezd eldurvulni a hangnem. Theodor Stolojan liberális pártelnök élesen bírálta a Nastase-kabinet tevékenységét. Nicolae Mischie esetével példálózott: a kormánypártból távozó vörös báró nemrég hangzatosan s cinikusan jelentette ki, hogy a kormány tehetetlen, Nastasetől semmi nem függ, ellenben a költségvetés elfogadása az ő véleményén áll vagy bukik, hiszen ő erősebb, mint a kormány. Stolojan bírálta Razvan Theodorescu művelődési minisztert is, aki mutyiban, suba alatt utalta ki a könyvkiadásnak az állami támogatásokat. Stolojan kitért a korrupcióra is, amely polipként hálózza be Romániát.  Nem késett a kormánypárt válasza. A kormányközlemény élesen bírálva, sőt, személyében is támadva a liberális–demokrata ellenzéki szövetség két társelnökét, Stolojant és Basescut, ,,lábtörlőnek, milicistának és féregnek” nevezve őket. A kormányközlemény szerint a két ellenzéki pártelnök ,,a heréjével és a seggével” politizál. /!/ /Bogdán László: Lábtörlők, milicisták és férgek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./