Székelykeresztúr kisváros jellegét nagyban meghatározza a dr. Molnár István nevét viselő múzeum. Fülöp Lajos múzeumigazgató szerint napjában átlag 50–60 személy tekinti meg a kiállításokat, a nyári hónapokban közel 4000-en voltak kíváncsiak tárlataikra. Főként a szabadtéri néprajzi részlegre kíváncsiak. Székely Attila régész a város egykori főterén végzett mentőásatást. Kora középkori cseréptöredékek, fémeszközök, ezüstdénárok kerültek elő. A múzeumban Ipó László kiállítása látható, a művész 26 festményével ajándékozta meg az intézményt. /Kristó Tibor: A múzeum nyitott intézmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./

Homoródalmáson fúvóstalálkozóval ünnepelték a községi fúvószenekar újraalakulásának 20. évfordulóját. Az alkalomból a Homoródalmási Fúvós Egyesület ünnepi kiadványt jelentetett meg, amely korabeli fotókkal és dokumentumokkal elevenítette fel a zenekar történetét. A Pálffy Tibor irányította fúvószenekar a fúvóstalálkozók állandó résztvevője. /A fúvószenekart ünnepelték Homoródalmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./

Megjelent Hermann Gusztáv Mihály Székely történeti kistükör 1848-ig című munkája /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. "A mítoszokat nem lerombolni kell, hanem a megfelelő időben a helyükre tenni. A realitás-alapjától megfosztott mítosz nem történetünk selejt-eleme, hanem azáltal, hogy századokon át milliók tudatában valóságos történetként élt, nemzeti – vagy éppen regionális – lényünk kitörölhetetlen részévé vált." /Székely történeti kistükör. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

A Polis Könyvkiadó Kettős tükörben című sorozatában huszadik századi írók egy–két évszázaddal hamarabb élt elődeiket bemutató tanulmányait adta ki. Gellért Sándor Kölcsey című kismonográfiája szubjektív válogatás. "Élete és műve az én életem jelképe" – jelenti ki a kézirat első előszavában. A kötethez Dávid Gyula írt előszót. A sorozat két másik kötete Németh László: Széchenyi és Szilágyi Domokos: Arany című tanulmánya. /Báthory Éva: Nagyjaink – egymásról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

Szept. 1-jén a képviselőház megkezdte a választási törvény vitáját. A liberális és a demokrata képviselők felháborítónak tartják, hogy a jogszabály lehetővé teszi a prefektusoknak és alprefektusoknak, hogy részt vegyenek a választási kampányban. Az RMDSZ képviselői nem nyilvánítottak véleményt a napirendre tűzött törvénnyel kapcsolatban. A hírügynökség idézte Szilágyi Zsolt független képviselőt, aki szerint az SZDP beleegyezett az RMDSZ-en kívüli magyar kisebbségi szervezetek választásokról való kizárásába, cserébe az RMDSZ támogatta a választási törvénynek azt az előírását, amely lehetővé teszi a pártlistás független jelöltséget. Kifejtette, a választási törvény tervezete antidemokratikus, és a parlamentben nem képviselt kisebbségeket diszkrimináló előírásokat tartalmaz. /Választási törvény-vita a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

A parlament őszi ülésszakának első napján, az RMDSZ szenátusi frakciója tisztújítást végzett. Az RMDSZ-nek járó szenátusi alelnöki tisztségbe Puskás Bálint szenátort javasolták, frakcióvezetővé újraválasztották Verestóy Attila szenátort, alelnökké Szabó Károlyt, titkárnak pedig Kereskényi Sándor szenátort. A képviselőház háznagyi tisztségébe újraválasztották Borbély László RMDSZ-képviselőt. /Tisztújítás a parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

Helytelen volt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal bontatlanul visszaküldte a kettős állampolgárságot szorgalmazó aláírási íveket a romániai Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ), állapította meg Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az MPSZ vezetőtanácsa nyilatkozatban emlékeztetett: a szervezet tavasszal aláírásgyűjtésbe kezdett annak szorgalmazására, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak a szülőföld elhagyása nélkül azok a határon túli magyarok, akik ezt igénylik. Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja megerősítette: a főkonzulátus annak idején udvariasságból továbbította Budapestre az aláírási íveket tartalmazó küldeményt. /Visszaküldték az aláírási íveket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Szabadkán a vajdasági magyarok politikai vezetőivel tárgyalt, s felkereste a magyarellenes kilengések néhány áldozatát. Közölte: a következő hetekben az Európa Tanács, az Európai Parlament és az Egyesült Államok kongresszusa is foglalkozik majd az atrocitások ügyével. A politikus nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy „a nemzetközi nyilvánosság és a nemzetközi diplomácia csak olajat önt a tűzre". Szerinte az emberi jogok ma már nem képezhetik semelyik ország belügyét. Németh bírálta a magyar kormány nemzetpolitikáját, emlékeztetve arra, hogy több mint egy éve halasztódik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása. /Németh Zsolt bírálja a MÁÉRT elhalasztását. A világ figyel a vajdasági atrocitásokra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

A Hajdú-Bihar-eurorégió értékeinek, intézményeinek egymással való megismertetése, partneri kapcsolatok kialakítása érdekében hirdet pályázatot a magyar–román határ mindkét oldalán az eurorégió tanácsa. Hajdú-Bihar megye és a romániai Bihar megye illetékesei megállapodtak meg, hogy a határ mindkét oldalán hat-hat millió forintos keretösszegre pályázhatnak az önkormányzatok, önkormányzati társulások, intézmények és civil szervezetek. /Közös pályázatokat hirdet a bihari eurorégió. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Nyolcra bővült az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjeinek listája, az ügyvezető elnökség pedig továbbra is várja a javaslatokat a szövetség területi szervezeteitől. A jelöltek a következők: Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, Tokay György Arad megyei képviselő, Borbély László Maros megyei képviselő, kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő, SZET-elnök, Varga Attila Szatmár megyei képviselő, Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, illetve Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. /Székely Kriszta: Bővül az RMDSZ államfőjelöltjeinek listája. Nem megosztó, hanem integráló típus kerestetik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Nem kell Magyarországra utazniuk dokumentumaikért azoknak a személyeknek, akik idén szeptembertől igényelnek magyarigazolványt. Az e hónaptól életbe lépő változások révén az igazolványt igénylők kérhetik, hogy helyben, vagyis a tájékoztató irodákban vegyék fel magyarigazolványukat. Szintén idehaza kaphatják kézbe dokumentumaikat a diákigazolványt, oktatói kártyát vagy pedagógus–igazolványt igénylők. Két héten belül, a szükséges űrlapok elkészülésétől egyszerűsödik az utóbbi igazolványok évi érvényesítéséhez szükséges matricák beszerzése is. Míg eddig magyarországi közigazgatási hivatalokban kellett évente érvényesíteni az igazolványokat, a jövőben a tájékoztató irodák munkatársai a kolozsvári konzulátuson érvényesítik a diákigazolványokat, oktatói kártyákat és a pedagógus–igazolványokat. /T. L.: Nem kell Magyarországra utazni a magyarigazolványokért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

Késve kapnak kézhez több tankönyvet azok a magyar iskolások, akik most kezdik el az első, második, illetve kilencedik osztályt. A kiadók a szaktárcát teszik felelőssé a kialakult helyzetért, az viszont fogadkozik: legkésőbb október elsejéig megkapják könyveiket az érintett tanulók. Negyvenezer magyar diák marad tankönyv nélkül. Székely Győző, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kiadójának szerkesztője elmondta: több magyar nyelvű tankönyvet jóváhagyott a minisztérium, de nem tette fel ezeket arra a listára, amelyről az iskolák kiválogathatják a számukra megfelelőket. Székely szerint a minisztérium diszkriminációt követ el. A kialakult helyzetért Székely a tárca Kisebbségügyi Főosztályát hibáztatja, mivel szerinte ennek lenne a feladata, hogy a magyar tankönyveket időben az iskolákba juttassa. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke jövő héten egyeztet erről a kérdésről Ioana-Irinel Chiran államtitkár asszonnyal, valamint Murvai Lászlóval, a tárca kisebbségi ügyekért felelős vezérigazgatójával. – Egyes vezetőknek természetesnek tűnik, hogy a magyar gyermekek csak jövőre kapják meg a tankönyveket – fakadt ki Tulit Zsombor, a sepsiszentgyörgyi T3 kiadó igazgatója. A diákok így a régebbi kiadású tankönyvekből tanulnak az újak megérkezéséig, és „aztán csodálkozunk, ha megbuknak a kisérettségin” – fogalmazott. /Gergely Edit: Új tanév magyar tankönyvek nélkül? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Koncsag László az egyedüli főállású római katolikus börtönlelkész Romániában. Ő szervezte meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a katolikus börtönlelkészek találkozóját. A rendezvényen olyan papok vettek részt akik kisebb-nagyobb rendszerességgel bejárnak a börtönökbe/Sarány István: Katolikus börtönlelkészek találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

A szatmárnémeti Erntedankfest német ifjúsági szervezet szept. 4-5-én az aratóünneppel egybekötve, nyolcadik alkalommal rendezi meg a német néptánccsoportok találkozóját. /E. Gy.: Német néptánccsoportok találkozója Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

1994-ben Bocsárdi László, a Figura alapítója és hat színész Gyergyószentmiklósról átszerződött Sepsiszentgyörgyre, s ott nemzetközi hírű és világszínházi mércével mérhető nagy színházat teremtettek. Gyergyószentmiklóson a város vezetése nem szereti a városban ma is működő Figura produkcióit. A Figurának Gyergyóditróba kellett mennie bemutatót tartani, mert a székhelyén, Gyergyószentmiklóson nincs számára fűthető színházi terem. 1984 és 1989 között a romániai magyar színjátszás reménysége volt a műkedvelőkből álló Figura társulata. Mintegy nyolc éve alakulgat egy másik, az Új Figura. Ez nem kísérleti színház, hanem „a jó minőségű színházi nyelv” teremtése, művelése, írta működésükről Zsehránszky István. /Zsehránszky István: Húsz év. Figura, Figurácska, Új Figura… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Szovátán, a Teleki Oktatási Központban 1997 óta szerveznek évi egy-két hetes faragótáborokat Bandi Dezső tanár vezetésével. /Faragótábor zárul Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Nagykárolyban, a Kalazanci Szent József templom mögötti felújított épületet felszentelték. A házban jelenleg két piarista nővér lakik, Kürti Bokor Judit és Vörös Tünde apácák. Kürti Bokor Judit az egyetem (matematika–fizika szak) befejezése után Óváriba került tanítani. Közben beiratkozott másoddiplomára (matematika szak), 1998-ban diplomázott. Feladatuk a gyermeknevelés Szegény, árva félárva, utcagyerekekkel szeretnének foglalkozni, erre a célra alakították ki bentlakást. Télire legkevesebb húsz gyereket szeretnének elhelyezni, de szükség esetén akár negyven rászorulót is befogadhatnak. /Boros Ernő: Több mint fél évszázad elteltével újra piaristák Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

Az olaszteleki és száldobosi Kolumbán családról (1940), a Zathureczky és Dávid családokról (1942), a zágoni és kőrösi Csoma családról (1992), a sepsiszentgyörgyi Nagy nemzetségről (2000) megjelent értékes munkák után a váci Nyomdaipari Bt. kiadásában megjelent A Józsa család emlékkönyve (Budapest, 2004) az erdővidéki (eredetileg bodosi és szárazajtai) Zágoni Jenő, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum ma Budapesten élő, egykori bibliográfusa szerkesztésében. A 223 oldalas könyv család- és helytörténeti írásokat, dokumentumokat tartalmaz, s mint ilyen, szervesen illeszkedik az eddig megjelent háromszéki genealógiai munkák sorába. Zágoni Jenő rövid összefoglalót közöl a székelység eredetéről, értékes adatokat tár fel az erdélyi, székelyföldi, mi több, a háromszéki és az erdővidéki baptista misszió történetéről. /(kgy. z.): Egy hasznos könyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

Ion Iliescu államelnök szept. 1-jén a román diplomaták szokásos évi értekezlete előtt találkozott a Romániát külföldön képviselő nagykövetekkel és konzulokkal. Iliescu beszédében kifejtette: a két ország „szélsőséges vagy nacionalista erőinek álláspontja gondokat okoz a román-magyar kapcsolatokban”. Iliescu leszögezte: Romániának változatlanul „különleges kapcsolatai vannak a Moldvai Köztársasággal" annak ellenére, hogy ebben a viszonyban „olyan álláspontok is előfordulnak, amelyek senki számára sem hasznos, irracionális románellenes kampány részei". Iliescu elnök hangoztatta: Románia a román-ukrán kétoldalú kapcsolatokban fellelhető problémák dacára „tartalmas pozitív partnerségre törekszik Ukrajnával is". /Iliescu szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A leköszönő, de szenátornak készülő Ion Iliescu államelnök legutóbbi megnyilvánulásai jellemzőek. Iliescu kijelentette, hogy az erdők visszaszolgáltatása történelmi baromság volt. Később próbálta magyarázni kijelentését. Most pedig az ukrán Duna-csatorna építésének orosz támogatását nevezte érthetőnek az egykori közös múltra való hivatkozással, hozzátéve, hogy azért jobb volt az együttműködés a néhai szovjet partnerrel. /Csinta Samu: Gyöngyszemek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

5 883 194 lejre növekedett júniusban a havi átlagkereset Romániában, ez 0,9 százalékos növekedést jelent ez év májusához viszonyítva. A legnagyobb fizetéseket továbbra is a pénzügyi szektorban, a dohányiparban, a kőolajiparban, és a biztosítópénztáraknál jegyezték. /Röviden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

Románia gyenge vásárlóerővel rendelkező sajtópiaca magyar szemmel nézve irdatlan mennyiségű rádió- és tv-állomást, napilapot tart el. A paradox helyzet kulcsa, hogy a médiumok fenntartása politikusok, illetve üzletemberek érdekeinek az érvényesítését szolgálja, mutatott rá bukaresti keltezésű elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A romániai magántelevíziók száma 173 (!). Kereskedelmi rádióból 300, kábeltelevízió társaságból 250 működik az országban, a napilapok száma pedig több százra rúg. Egyedül Bukarestben 18 jelenik meg, és szinte minden nagyobb város 3-4 helyi újsággal büszkélkedhet. A politikai befolyásolás végzetes következményekkel jár Románia sajtókultúrájára. Újságok leplezetlenül, pénzért kínálják fel szerkesztőségi cikkeiket bőkezű megrendelőknek. A független újságírást segítő bukaresti központ adatai szerint tavaly Romániában legalább 16 romániai újságírót ért fizikai bántalmazás. 2002-ben nyomtalanul eltűnt Iosif Costinas temesvári újságíró, aki a román titkosszolgálatról és a szervezett bűnözésről írt cikkeket. Holttestének darabjait egy évvel később egy vasúti töltésen találták meg. /A FAZ a romániai "szabad sajtóról". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

A képviselőház napirendjén a választási törvény szerepelt. A parlamenti képviselettel jelenleg nem rendelkező kisebbségi szervezetek csak akkor vehetnek részt a választásokon, ha tizenöt megyéből és a fővárosból az általuk képviselt kisebbség számaránya 15 százalékának megfelelő, de legkevesebb 25000 tagot tudnak felmutatni. A nagy számban hiányzó kormánypárti /SZDP/ képviselőknek köszönhetően kis híján törölték a megszorításokat a jogszabályból. Szilágyi Zsolt független (ex-RMDSZ-es) képviselő ugyanis indítványozta, hogy a választáson részt venni óhajtó kisebbségi szervezetek számára a bejegyzéshez kötelező tagok számát ne az illető kisebbség számarányának 15, hanem csupán 1 százalékának megfelelően határozzák meg. A jelen lévők leszavazták a képviselőt. Toró T. Tibor kezdeményezését /a nemzeti kisebbségeknek hivatalból különítsenek el számarányuknak megfelelően helyeket/ leszavazták. /Sz. K.: Botrány a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A választási törvény tervezete csak a bukaresti választópolgároknak adja meg a lehetőséget, hogy akár független képviselőt is juttathassanak a parlamentbe. Szilágyi Zsolt képviselő szerint ezt azért foglalták törvénybe, hogy a Magyar Polgári Szövetség független jelölteket se állíthasson a választásokon. A Pro Democratia Egyesület levélben fordult a honatyákhoz, amelyben kifogásolták, hogy a tervezet eltérő bánásmódban részesíti a parlamenti képviselettel rendelkező, illetve a törvényhozáson kívül rekedt nemzeti kisebbségi szervezeteket. /A Pro Democratia is tiltakozik a választási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Markó Béla RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levélben ismételte meg javaslatát Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke: a két politikai alakulat szervezzen közösen belső választásokat a nov. 28-án esedékes parlamenti választások előtt. Szász javasolta az RMDSZ és az MPSZ közötti politikai tárgyalások mielőbbi elkezdését. Az MPSZ névre szóló, személyes levéllel keresi meg mindazokat, akik idén tavasszal aláírásukkal támogatták az MPSZ választásokon való indulását. A borítékok Szász Jenő elnök és a helyi vezetők levele mellett tartalmaznak egy belépési nyilatkozatot is, amelyet ha kitölt és eljuttat a helyi szervezethez a megszólított, tagjává válik az MPSZ-nek. Háromszéken több mint 11 ezer, Sepsiszentgyörgyön 2700 levelet juttattak el a címzettekhez. /Farkas Réka, Zilahi Imre: Nyitás a tagok felé. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Másfél hónapja új székhelyen és más egyesület égisze alatt működik a csíkszeredai Párbeszéd program. Tíz éve, hogy Csíkszeredában útjára indították a Párbeszéd programot, tájékoztatott Bíró József, az Eurokultúra Egyesület elnöke. A program keretében a polgári csoportokkal közösen több kezdeményezés jött létre, így a lakószövetségek és a közüzemek közötti párbeszéd, valamint a közterületek adminisztrátorai között. /(Daczó Dénes): Párbeszéd az Eurokultúránál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Aug. 31-én a Jelen Házban tartotta meg 2004. évi közgyűlését az aradi Szabadság-szobor Egyesület. Az egyesület tavaly májusban alakult meg. Király András elnök megállapította, hogy az egyesület legfőbb célját teljesítette: áll a Szabadság-szobor. Az egyesület céljai közé tartozik a 13 vértanú emlékének ápolása, más, Arad megyei magyar történelmi és kulturális emlékhelyek megismertetése és gondozása, általában a magyar szellemiség ápolása. A közgyűlés megerősítette az eddigi öttagú ideiglenes elnökséget – tagjai Király András, Búza Gábor, Cziszter Kálmán, Horváth Levente, Tokay György –, amelynek jövőre jár le kétéves mandátuma. /Péterszabó Ilona: A Szabadság-szobor Egyesület tovább működik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Megjelent a védett emlékművek listája, de ebből kimaradt az aradi Szabadság-szobor. Darida János műépítész kb. másfél-két évvel ezelőtt elkészítette a megyei listát és abban szerepelt a szobor, bár annak felállításában akkor még csak reménykedtek. A megyéből a minisztérium listáján szerepel többek között a Vértanúk Emlékműve, a Bohus-, Szántay-, Kovács-, Herman-, Andrényi-, Neuman-palota, a templomok, a Régiszínház, a Fehér Kereszt, az újaradi Maros-híd melletti vámház, a kaszinó, a Lakatház, a szeszgyár, a Nepomuki Szent János szobor, Tóth Árpád szülőháza is. A vidéki emlékművek közül hivatalosan is védik, például, a borosjenei, világosi, solymosi várakat, a világosi Bohus-kastélyt és az előtte lévő szobrot, az angyalkúti Kövér-kastélyt, a feketegyarmati református templomot, a sofronyai Purgly-kastélyt és az apatelki Solymosi-kastélyt. /Történelmi emlékművek a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Gál Éva Emesének az RMDSZ Etikai Bizottsághoz címzett levelére nem Melles Elődnek kellett volna válaszolnia, hanem az érintetteknek. Időközben Markó Béla is megígérte, hogy közbenjár az RMDSZ erkölcsi tisztaságát felügyelő szervezet tagjainál a válasz elküldése érdekében. Melles Előd éveken át akadályozta az erdők visszaadását és Gál Éva Emese ellen csak azért indított pert, mert az újságírónő vállalta a tények megírását, szögezte le Garda Dezső. Az RMDSZ által kiharcolt erdővisszaadási törvényt még most is „rossznak és vitathatónak" nevezte akkor, amikor az ő magatartásának köszönhetően a gyergyói emberek százai erdő helyett csutakost kaptak vissza, mivel ő és munkatársai 30 évre előre kitermelték a vágási lehetőségeket a Gyergyói-medencében. Melles Előd „beteges, közönséges jelentgetőnek" nevezte Garda Dezsőt, aki a parlament korrupciót kivizsgáló bizottságának tagjaként vállalta a famaffia elleni küzdelmet. Melles Elődöt visszaélése miatt leváltották a Gyergyói Erdőgondnokság vezető tisztségéből, sőt ügyészségi kivizsgálást kértek Melles Előd és egyes munkatársai ellen. Mindezek ellenére Melles Előd 2004-ben is különleges védettséget élvez Dézsi Zoltán területi RMDSZ-elnök részéről. Kik támogathatják Melles Elődöt az RMDSZ részéről a háttérből? /Dr. Becsek Garda Dezső parlamenti képviselő: Adalék az Etikai Bizottsághoz benyújtott Gál Éva Emese-levélhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ Garda Dezső mellékelt egy rendőrségi iratot, mely szerint nyomozást kezdtek Melles Előd, Csibi Ferenc, Györfi Dénes és Incze József ellen az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt: „hivatali visszaélés személyek érdekei ellen" és „okirathamisítás saját aláírással". Továbbá Melles Előd, Ferencz Károly és Ferencz Dénes ellen a következő bűncselekmények elkövetése miatt: „munkahelyi visszaélés személyek érdekei ellen", valamint „bűnrészesség munkahelyi visszaélésben személyek érdekei ellen". Mindezek után áll a főszerkesztő megjegyzése: a lap az elkövetkezőkben a kérdéssel csakis a hivatalos információk közlésének szintjén foglalkozik, az egymással vitatkozó feleknek, még a replika szintjén sem biztosít teret. /Gyarmath János főszerkesztő: Ha már kár a Magyar Szóért! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Az Európai Unió kilenctagú szakbizottsága végzett ellenőrzést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az oktatási és az Egészségügyi Minisztérium képviselőinek kíséretében. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a MOGYE rektor-helyettese elmondta, hogy az ellenőrzés során felmérték az oktatótestület képzettségét, a professzorok, előadótanárok, adjunktusok, tanársegédek számát. Egészében véve elégedettek voltak a látottakkal. A felszereltség területén vannak gondok, de az oktatói testület szakmai felkészültsége, az oktatás tartalma terén a romániai orvos- és gyógyszerészképzés legjobb egységei közé tartozunk. Ha pozitívan értékelik a tevékenységet, akkor a marosvásárhelyi diplomát elfogadják az Európai Unióban is. /(bodolai): Az EU-s elvárások alapján. Értékelik a MOGYE-n folyó tevékenységet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./