Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. szeptember 3.
A Szatmárnémeti MADISZ az Illyés Közalapítványnál nyert pályázata révén a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségével együttműködve idén immár negyedik alkalommal szervezte meg a nyári táboroztatást csángómagyar gyerekek számára. A családoknál elszállásolt gyermekeket évről évre nagy szeretettel fogadják vendéglátóik. /(anikó): Csángó gyerekek táboroznak Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./
2004. szeptember 3.
Egyetemistáknak és főiskolásoknak rendez tábort a hét folyamán a Rákóczi Szövetség Szentendrén. Az immár 16. alkalommal megrendezett programra a határon túli magyar egyetemista és főiskolás szervezetek képviselőit, valamint a Rákóczi Szövetség helyi szervezeteinek egyetemista és ifjúsági tagjait várják. A közlés szerint a tábor célja, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi szerepvállalását, az egyetemista és főiskolás szervezetek kapcsolatainak építését, erősítse nemzeti önazonosságukat és tágítsa társadalmi gondolkodásukat. /A Rákóczi Szövetség tábora fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
2004. szeptember 3.
A kelet-magyarországi Pro Patria Alapítvány célja, hogy főleg erdélyi fiatalokkal megismertesse az anyaországnak ezt a régióját. Az Emődy Dániel báró által vezetett szervezet rendszeresen fogad a nyári szünidő alatt diákokat, akiknek történelmi előadásokat szerveznek, és nem utolsósorban elkalauzolják őket számos térségbeli településre. A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző immáron hatodik alkalommal küldhet diákokat Emődy Dániel báróhoz. Idén a diákok táborozása egybeesett a Sátoraljaújhelyen megrendezett neves Európai Folkloriádával, a Népművészetek Olimpiájával, melyet négyévente szerveznek meg különböző helyszíneken. A tanítóképző Rozmaring tánccsoportja az említett alapítvány és helyi támogatók segítségével jutott ki. /(mlf): Pedás táncosok a IV. Európai Folkloriádán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 3./
2004. szeptember 3.
Szept. 26–án lesz tíz éve annak, hogy meghalt Fényi István nagykárolyi költő–tanár. Az évforduló alkalmából volt tanítványai egész napos megemlékező ünnepségsorozatot rendeznek, amelynek keretében Fényi István (addigra megjelenő) második posztumusz verseskötetének is bemutatják. A megemlékezés szervezője dr. Végh Balázs–Béla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetiben működő magyar tanítóképző főiskolájának a tanulmányi igazgatója. Ő szerkesztette Fényi István hátrahagyott verseiből álló Üzenet odaátra című kötetet. A szöveg nyomdai előkészítését egy másik volt tanítvány, Szakács Lia, a nagykárolyi Infoserviz Kft. társtulajdonosa vállalta. A szülőfaluban, Kaplonyban is készülnek az évfordulóra, ahol majd Tapody Zsuzsa, a csíkszeredai Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense méltatja Fényi István költészetét. /Boros Ernő: Fényi István emléke tíz évvel a halála után is élénken él a Nagykároly környékiekben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./
2004. szeptember 4.
Szept. 3-án ülésezett az RMDSZ legmagasabb vezetőiből álló Operatív Tanács (OT), délután pedig a megyei elnököket tömörítő Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) egyeztetett. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét javasolta az RMDSZ államelnök-jelöltjének mind az OT, mind a TEKT. A Transindex értesülései szerint a javaslat elfogadása előtt Horváth Andornak, a Korunk című havilap szerkesztőjének neve is szóba került lehetséges államelnökjelöltként. A neves fordító csak abban az esetben vállalta volna a versenyt az államelnöki székért, ha nem Markó Bélával kellett volna megmérkőznie. Az RMDSZ-nek eddig majdnem féltucat államfő-jelöltje van. /B. T.: Markót javasolja államfőjelöltnek az OT és a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Markó Béla szövetségi elnök elfogadta a jelölést, ő lesz az RMDSZ államelnökjelöltje. Több személy neve felmerült, Markó Attila helyettes államtitkár hozzátette: „mindannyian éreztük: legalkalmasabb személy még mindig valahol a háttérben van”, továbbá bevallotta, örvend Markó Béla jelölésének, hiszen „a szövetségi elnök érdeme az is, hogy az RMDSZ-ben ma is töretlen az egységépítő politika vonala.” /Markó Attila: És mégis elvállalta... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Az amerikai Newmont Mining Ltd., a világ legnagyobb aranykitermelője közvetetten beszáll az Érchegységben fekvő Verespatakon ciántechnológiás aranykitermelésre készülő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház, valamint a romániai és nemzetközi környezetvédők által hevesen ellenzett vállalkozásába. /Verespatak: beszáll a piacvezető aranykitermelő is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Idén decemberben lesz a temesvári forradalom 15. évfordulója. A Forradalom Emlékezete Egyesület elnöke, Traian Orban jelezte, hogy a 12 temesvári emlékmű közül, amelyeket a vértanúk tiszteletére állítottak, hármat ismeretlen tettesek megrongáltak. További három emlékműről ellopták a réz emléktáblát. /A temesvári forradalom meggyalázott emlékművei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Nyílt levélben javasolt tárgyalásokat a közös előválasztásokról Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke Markó Bélának. Markó Béla az MTI-nek elmondta: e levélben semmi újat nem talált ahhoz képest, ahogyan az RMDSZ az előválasztásokat megtervezte. Gyakorlatilag minden romániai magyar szavazhat, a szövetség azt javasolja, hogy ne csak RMDSZ-tagsági könyvvel, hanem magyarigazolvánnyal is joga legyen bárkinek részt venni az előválasztásokon – hangoztatta Markó. "Természetesen a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség nevű csoportosulás tagjai is jelöltethetik magukat az előválasztásokon" – hangsúlyozta Markó. Markó leszögezte: nem "közös előválasztásokról" van szó, hanem az RMDSZ-nek a teljesen nyitott, minden magyar számára részvételi lehetőséget biztosító előválasztásairól. /Szász Jenő közös szervezésű előválasztásokat javasol. /Markó: Bárki jelöltetheti magát, de indulni csak RMDSZ-listán lehet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Szept. 3-án Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke fogadta Fodor Imrét, a Marosszéki Székely Tanács (MSZT) elnökét. Mint ismeretes: az MSZT körlevelet intézett azon Maros megyei települések polgármestereihez, amelyek az egykori Maros székhez tartoztak, arra kérve őket, hogy szervezzenek népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Lokodi Edittől erkölcsi támogatást vártak az akcióhoz. Később a megyei tanácselnök alkotmányellenesnek nevezte a kezdeményezést. Fodor Imre a találkozás után kijelentette: „Lokodi Edit szerint szükség van Székelyföld autonómiájára, de olyan formában, hogy ne csak az egykori marosszéki területek, hanem Kovászna és Hargita megye mellett a teljes Maros megye beletartozzon majd ebbe a régióba, és azt is elmondta: egy ilyen régió létrehozásának a lehetőségéről hamarosan tárgyal a három megye vezetősége. Az alkotmányellenességről az a véleménye, hogy annak egyes cikkelyei különbözőképpen magyarázhatók. Én úgy gondolom, hogy közeledtek álláspontjaink.” Lokodi Edit elmondta: „Nem vagyok autonómiaellenes, de véleményem szerint az a mód, ahogy azt a Székely Nemzeti Tanács elképzelte, kivitelezhetetlen.”/(Máthé Éva): Egyeztetés autonómia-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Gyergyószentmiklós városnak a napokban sikerült visszakapnia Gyergyótölgyes területén fekvő 1201 hektár erdejét. Ez egy hároméves kitartó munka eredménye volt. A tulajdonjogot igazoló dokumentumokra Csavar Zsolt talált rá a város saját archívumában, azonban négy térképrészlet hiányzik, ami magántulajdonosokat segítene a tulajdon visszaszerzésében. Csavar Zsolt felhívással fordul a lakossághoz, hogy a földterületeket visszaigénylők keressék fel a polgármesteri hivatal mezőgazdasági irodáját /Gál Éva Emese: Visszakapott városi erdő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Szept. 3-án Kolozsváron megkoszorúzták Bocskai István fejedelem szülőházát. A koszorúzás a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulójára szervezett eseménysorozat nyitóünnepsége volt. Az ünnepség a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-házban működő központjában kezdődött, nagyszámú delegáció érkezett Hajdú-Bihar megyéből, innen indult ugyanis a kezdeményezés az évfordulós ünnepségsorozat megszervezésére. Az egybegyűlteket Szilágyi Pál, az EMTE rektora köszöntötte, aki elmondta: örülnek, hogy Bocskai szülőházában ma egy magyar intézmény, az EMTE központja működik. Az emlékezések során szept. 19-én, a mezőtelegdi református templom kertjében avatják fel Bocskai István feleségének, Hagymássy Katának a mellszobrát, melyet a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat ajándékozott a református egyháznak, az avatáson jelen lesz Hiller István kulturális miniszter is. December másodikán Kassán, a fejedelem elhalálozási helyén helyeznek el emléktáblát, valamint tudományos konferenciára is sor kerül, magyar és külföldi Bocskai-kutatók részvételével. – A reformáció genfi emlékművénél Bocskai István szobra Orániai Vilmos és Oliver Cromwell között áll. Bocskai István végrendeletében intette a magyarországiakat, hogy "az erdélyieket tőlök el ne taszítsák, tartsák jó atyafiaiknak". /Köllő Katalin: Szívében magyar, gondolkodásában európai volt. Koszorúzási ünnepség Bocskai István szülőházában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Szept. 3-án Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban irodalomtörténeti előadásokkal elkezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek ifjú küldötteinek ötödik találkozója. Előadást tartott Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a két kiadást is megélt Petőfi Erdélyben című dokumentumkötet társszerzője, Margócsi István budapesti egyetemi tanár, Szabó Levente kolozsvári tanársegéd, valamint Ratzky Rita, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. /E. Gy.: Szatmárnémeti. Tegnap elkezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek küldötteinek V. találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Dr. Piskóti István, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettese elmondta, hogy képzéseinket eddig csak Magyarországon kínálták, Szatmárnémetiben indul az első külföldre kihelyezett képzésük. Másoddiplomás képzéseiket olyanok számára kínálják, akik szeretnének a gazdaság területéről bővebb ismereteket szerezni. Szatmárnémeti Miskolchoz való közelsége, az itt élő magyar anyanyelvű lakosság magas részaránya, illetve a műszaki diplomások magas aránya a lakosság körében mind–mind szerepet játszott abban, hogy a várost választották képzési helyszínnek. A képzés és a vizsgáztatás Szatmárnémetiben lesz. /(x): Szatmárnémeti: az első külföldre kihelyezett képzés helyszíne. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak az új tanévben Elek Imre földrajz szakos tanár személyében új aligazgatója van. Öt éven keresztül szakirányítója volt a turisztikai posztliceális oktatásnak, három éve a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének alelnöke. A versenyvizsga eredményeképpen lett aligazgató, miután Balogh Géza nyugdíjba vonult. Kinevezése 90 nap próbaidőre szól, amennyiben a területi tanfelügyelőnek alkalmasnak találja a feladatra, négy évre szóló, végleges kinevezést kap. /Elek Anikó: Elek Imre a Kölcsey Ferenc Főgimnázium új aligazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Geszthy Ferenc dévai várkapitány 1582-ben először fordíttatta románra és nyomtatta ki saját költségén az Ótestamentumot jobbágyai számára, hogy értsék a Szentírást. A Szászvárosi Páliát a második román nyelvű kiadványként tartják ma is számon. – Déván a magyar oktatás 1989-ig végképp elsorvadt. Az 1990-ben megindult magyar iskolát egy évvel később épülethiány miatt felszámolták. Áldozatos munkával Böjte Csaba ferences szerzetes alapított néhány évvel ezelőtt újabb magyar iskolát. Az általa összegyűjtött 402 árvából és szegény gyermekből mintegy 300 Déván, a többi Szászvároson és Szovátán tanul. Hauer Erich, a helyi Traian Líceum néhai aligazgatója két évvel ezelőtt eldöntötte: a város négy iskolájában szétszórt magyar tagozatokat egyesítve állami magyar oktatási intézményt hoz létre. Tanártársaival és szülőkkel alapította meg a Geszthy Ferenc Társaságot, amelynek a dévai magyar iskolaközpont létrehozása a célja. Hauer 38 éves korában hunyt el, anélkül, hogy álmát valóra válthatta volna. Munkáját Varga Károly, a dévai Corvin Kiadó igazgatója folytatja. Tavaly a román költségvetés által pénzelt Communitas Alapítvány segítségével félkész épületet vásároltak. Az Illyés, illetve az Apáczai Közalapítvány támogatásából hozzáláttak az építkezéshez. A központban összesen ötszáz diák tanulhat majd, elsőtől tizenkettedik osztályig. Jövő szeptemberben már ide járhatnának iskolába a dévai magyar gyerekek. Mármint azok, akik nem szociálisan rászorultak, mert azoknak Böjte Csaba atya intézménye nyújt lehetőséget. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei parlamenti képviselője mindkét intézmény aktív támogatója. Hunyad megye 25 400 lelket számláló magyar lakosának járna egy önálló magyar iskola, jelenleg ugyanis 1300 gyermek tanul különböző óvodák és iskolák magyar tagozatain, de további mintegy ezer románul végzi tanulmányait. 1992-es és a 2002-es népszámlálás között Hunyad megye magyarsága 7200 fővel csökkent. Főképp a nagy ipari vállalatok bezárásával munka nélkül maradt magyarok mentek el – Székelyföldre, Magyarországra, külföldre. Hunyad megye 11 iskolájában folyik oktatás magyar nyelven. Ezek egyike a ferencesek Magyarok Nagyasszonya Magániskolája, ahol csak magyarul tanítanak. A többi tíz világi iskola magyar tagozatain – Déván, Vajdahunyadon, Csernakeresztúron, a Zsil-völgyi bányavárosokban – az elmúlt tanévben összesen 570 diák tanult magyarul. /Tibori Szabó Zoltán: A várkapitány emléke és a kóbor kutya pedigréje. Magyar iskolahelyzetkép a Hunyad megyei szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2004. szeptember 4.
A Resicabányán kiadott egyházmegyei folyóirat, a Vita Catholica Banatus szerkesztősége szept. 2–5. között találkozót szervez a katolikus médiában dolgozók részére. A rendezvényen – amelynek programjában előadások, megbeszélések, tapasztalatcsere szerepel – részt vesznek a Romániában tevékenykedő katolikus újságok, folyóiratok, az audiovizuális sajtó, valamint az internetes oldal munkatársai. /Katolikus újságírók találkozója Temesfőn. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Az 1998-ban alakult resicabányai Katolikus Orvosok Egyesülete /jelenleg 40 tagja van/, létrehozta a Jézus Gyermekei elnevezésű napközi otthont, ahol húsz, 6–15 év közötti szegény sorsú és utcagyerek szociális és orvosi ellátását biztosítják. A napközi otthont szept. 11-én szenteli fel Böcskei László általános helynök. /Gyermekek napközi otthona Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Megjelent Schäffer András A természet parancsára festettem. Mándy Laura festőművész visszaemlékezéseiből című könyve, a szerző magánkiadásában. A szerző Mándy Laura vallomásait közli, úgy, ahogy a magnetofon megörökítette. Schäffer András a könyv eladásából származó bevétellel az Otthonom Szatmár megye helytörténeti sorozatot óhajtja támogatni. /(cs. cs.): Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) nyilatkozatában visszautasította a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőinek az UMDSZ szerint minden alapot nélkülöző rágalmát, miszerint az országos szervezet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola megszüntetésére törekedne. /Versengés a beregszászi főiskoláért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2004. szeptember 4.
Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke válaszolt Szász Jenőnek, az MPSZ elnökének Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett levelére. Leszögezte, bárki részt vehet az RMDSZ előválasztásán. Az RMDSZ sajnálattal értesült Szász Jenő álláspontjáról, miszerint ez a nyitottság "csak porhintés". Az RMDSZ, az SZKT határozata révén szavazati jogot biztosít minden magyarnak: akik RMDSZ-tagok, vagy valamely társult szervezet tagjai, vagy magyarigazolvánnyal rendelkeznek, illetve eleget tesznek a magyarigazolvány megszerzése feltételeinek. Amennyiben két szervezet, az RMDSZ és az MPSZ közös listát állít, az választási koalíciónak vagy politikai szövetségnek minősül, így a bejutási küszöb 8 százalékra emelkedik, ez a megoldás tehát már csak ezért sem lehetséges. Az RMDSZ előválasztásain mindenki vegyen részt, méretkezzék meg, így az MPSZ tagjai is. /Nagy Zsolt, ügyvezető alelnök, az Országos Kampánystáb vezetője: Nyílt levél Szász Jenőhöz, az MPSZ elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ Szász Jenő nyílt leveléről: Szabadság, szept. 4.
2004. szeptember 5.
Aug. 20-án Budapesten, az Országháza kupolatermében Mádl Ferenc köztársasági elnök Tempfli József nagyváradi megyéspüspöknek adományozta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztjét, elismerésként bátor és következetes kiállásáért, a hagyományok ápolásáért. Tempfli József püspök hangoztatta, a kitüntetést úgy értékeli, mint valamennyiük kitüntetését. Kezdheti közvetlen munkatársával, Fodor József püspöki helynökkel, folytathatja a papokkal, hívekkel, egyesületekkel, az ifjúsággal, a civil szervezeteikkel, de nem hagyhatja ki az RMDSZ megyei és központi vezetőségét sem. Sok még a feladat. Vissza kell szerezni mindazt, ami jogos tulajdona volt az egyházmegyének. /Fodor György: Kitüntették Tempfli József megyéspüspököt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 5./
2004. szeptember 6.
A szept. 4-én Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) öt ellenszavazattal elfogadta Markó jelölését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke lesz a szövetség államelnökjelöltje az év végi általános parlamenti választásokon. Gyakorlatilag minden magyar részt vehet az előválasztásokon azokban a megyékben, ahol a területi szervezetek úgy döntenek, hogy urnás szavazást szerveznek. A novemberi választások kampányfőnökévé Nagy Zsoltot választották. Markó Béla elmondta: az RMDSZ-nek azért van szüksége saját államfőjelöltre, hogy hatékonyabban tudja kifejezni üzenetét, azt, hogy olyan társadalmat kell felépíteni Romániában, amelyben a különböző autonómiaformák helyet kapnak. Az SZKT eldöntötte, csak azokban a területi szervezetekben kötelező urnás előválasztást rendezni, ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 40 százalékot. Az urnás előválasztás kötelezettségéhez Maros megye is közel állt, azonban itt a magyarok a lakosság mindössze 39 százalékát teszik ki. Az SZKT elfogadta, hogy azok szavazhatnak, akik eleget tesznek a magyar igazolvány megszerezéséhez szükséges feltételeknek. Ilyen egyik feltétel, hogy a kérvényező magyarul beszéljen. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden magyar szavazhat majd ott, ahol közvetlen választásokat szerveznek. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, aki az RMDSZ belső ellenzékét képviseli, gratulált az RMDSZ választási programjához, amelyben megtalálható az eddig a dokumentumokból kimaradt közösségi autonómia kérdése. Kijelentette: örömmel tölti el, hogy a Párbeszéd az autonómiáért című programban tételesen rögzítették a magyar–magyar párbeszédet is, amelyre nagy szükség van. Hozzátette: azt szeretné, ha valós párbeszéd jönne létre az RMDSZ és a Szász Jenő vezette szervezet között. /Borbély Tamás: Markó Béla az államelnökjelölt. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2004. szeptember 6.
Javaslattal fordult a Bihar megyei RMDSZ-hez, és a megyei tanács elnökéhez Szilágyi Zsolt, független parlamenti képviselő, a levélben Lakatos Pétert és Kiss Sándort arra kérte, hogy közös előválasztásokon jelöljék ki a megye magyar képviselő és szenátor-jelöljeit. Közvetlen állóurnás, titkos és egyenlő előválasztást szorgalmazott. Hasonló levéllel fordult Markó Béla szövetségi RMDSZ elnökhöz Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Pécsi Ferenc, az MPSZ szatmári vezetője Ilyés Gyula RMDSZ-elnök polgármesterhez juttatott el hasonló javaslatot. Szilágyi Zsolt képviselő kifejtette aggályait a választási törvénnyel szemben, amely megszabja, hogy milyen kisebbségi politikai szervezetek jelölhetnek, ezzel az MPSZ-t újabb sérelem érte. /(Balla Tünde): Közös előválasztásokat az RMDSZ-szel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2004. szeptember 6.
Nem érte nehézfém-szennyezés a Tisza folyó felső szakaszát a Borsabányán bekövetkezett és pusztán jelentéktelen műszaki „eseményként” elkönyvelt baleset nyomán – állították szept. 4-én az illetékes román vízügyi és környezetvédelmi hatóságok. A borsabányai kitermelésnél szept. 3-án egy föld alatti csővezeték eltört. A sérült vezetékből körülbelül egy óra leforgása alatt mintegy 80 köbméter zagy a közeli Csiszla patakba, onnan pedig a Tiszába ömlő Visó vizébe került. Műszaki mérések szerint a szennyezés a Visóban annyira felhígult, hogy a folyó vize már a veszélyes szennyezettségi értékek alatt mozgó nehézfém-tartalommal ömlött a Tiszába. /Nem érte nehézfém-szennyezés a Tisza felső szakaszát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2004. szeptember 6.
Az EU házhoz jön – a romániai magyar kis- és középvállalkozásokat az uniós csatlakozásra felkészítő konferencia – színhelye volt, az idén már második alkalommal, szept. 3-án a Szilágy megyei Szilágykraszna. Új gazdasági együttműködési lehetőségek a határon túli régiókkal Magyarország csatlakozását követően címmel Gilyán György államtitkára ismertette a körülményeket, melyek közepette a vállalkozói réteg tevékenykedik Magyarországon. Májustól Magyarország EU-s tagállamként az uniós vámpolitikát alkalmazza, Románia is alacsonyabb vámilletékkel exportál nyugati szomszédjához ipari és mezőgazdasági cikkeket. Szakáli István Loránd, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) főosztályvezetője beszélt a HTMH helyéről, szerepéről, az erdélyi magyarság előtt álló kihívásokról a csatlakozásra való felkészülés időszakában. Bemutatta a központi támogatást nyilvántartó rendszert, mely a párhuzamos pályázatok kiszűrésére alkalmas. /(Fejér László): Krasznán járt az őszi EU-karaván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2004. szeptember 6.
Szept. 3-án Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban kezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek küldötteinek V. találkozója. Szept. 4-én Szatmárnémetiben a püspöki kápolnában elhelyezett oltár megtekintése után a közel húsz Petőfi–emlékhely fiatal küldöttei és kísérőik városnéző sétára indultak, közben megkoszorúzták a Petőfi–emléktáblát. Szakács Imre, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke emlékeztetett, néhány éve megrongálták az obeliszket, majd a vár bástyája falán lévő emléktáblát is. Ez utóbbit helyreállították. A hagyományokhoz híven Nagykárolyban, a Petőfi–szobornál folytatódott a megemlékezés. Szept. 5-én, vasárnap a találkozó részvevői Koltóra utaztak. /Petőfi–megemlékezések. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./
2004. szeptember 6.
Három évvel ezelőtt eredetileg amiatt találták ki a "templomnap" megszervezését Ákoson, hogy a templomi felújítására munkálatokra adományokat gyűjtsön a gyülekezet. Azóta minden évben megszervezték az egyben a településről elszármazottak találkozójaként is elkönyvelt Ákosi Templom Napját: így volt ez az idén is. A szept. 5-i ünnepségen Juhász Tamás professzor, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora hirdetett igét. /Fodor István: Ákos. Negyedszerre rendeztek templomnapot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./
2004. szeptember 6.
A Körösvidéki Múzeum elhelyezéséért felelős megyei egyeztető bizottság alakult. A hét tagú testületnek, amelynek feje Kiss Sándor tanácselnök lett, az a feladata, hogy új székhelyet találjon a nagyváradi intézménynek. Sürgető a feladat, mert öt évig még a barokk palotában maradhat a múzeum, utána az épület visszakerül jogos tulajdonosához, a római katolikus püspökséghez. /(Balla Tünde): Megyei egyeztetők a Körösvidéki Múzeumért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2004. szeptember 6.
Oláh István újból írt szoborpark ellen, szerinte az csak az Emlékezés Parkja nevű nosztalgiaobjektum. Az MPSZ-elnök Szász Jenő polgármester állíttatta fel a szoborparkot Székelyudvarhelyen. Oláh István szerint nincs szükség a szoborparkra. /Oláh István: Minden törvényértelmezésen túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./