Tizedik alkalommal rendezik meg a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezésében a Honismereti Konferenciát. A szept. 10-i megnyitót követően kiosztották az idei Fényes Elek–díjakat. Az oklevelet és az emlékplakettet a következő személyek kapták meg 2004–ben: Bara István (Szatmárnémeti), Péter I. Zoltán (Nagyvárad) és Csanádi János (Arad). Az ez évi konferencia központi témái: "A Bocskai–szabadságharc 400 éves évfordulója", "A Rákóczi–szabadságharc 300 éves évfordulója", "Jókai Mór a Partiumban". /Fodor István: Sárközújlak: X. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./

Raicea Onoriu Oscar főesperes elmondta, hogy Nagyszebenben a belvárosi plébániához tartozó mintegy kétezer katolikus (60 százalékuk magyar) négy templomba járhat szentmisére. Nagyszebenből látják el a filiákat is. Nagydisznódot, ahol 26 katolikus, Feleket, ahol 64 és Nagytalmácsot, ahol 11 katolikus él. Vízaknán, Orláton, Keresztényszigeten is él még néhány katolikus magyar, őket a nagyszebeni külvárosi templom gondozza, 437 híve van e plébániának. Vöröstoronyban él még egy katolikus magyar, Korent József festőművész. /Vasvári Szabó Márta: Egy-ház. Véges és végtelen találkozásánál. Nagyszeben római katolikus mindennapjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Szept. 3. és 9. között a nagyszebeni RMDSZ és a helyi magyar iskola az Illyés Közalapítvány támogatásával megrendezte Vízaknán az anyanyelvi szórványtábort. Ezen a megye több helységéből vettek részt szórványsorsban élő fiatalok. /Szórványtábor Vízaknán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Lőrincz Lóránt két évig a Bihar megyei Tamáshidán szolgált, 159 lelket számláló gyülekezetben, a közelmúltban a 360 lelket számláló vadászi egyházközséghez került. Tamáshidán az év első felében négyszer temetett, egyszer keresztelt. Július elsején érkezett Vadászra, ahol azóta most fog negyedszer keresztelni és eddig csak egyszer temetett. Tamáshidával ellentétben – ahonnan a fiatalság Magyarországra vagy a környező városokba vándorol -, Vadászon a fiatalság egy része itthon marad. Vadászon szórványközpontot szeretnének létrehozni, ahova a helybeliek mellett a simonyifalvi, a tőzmiskei, a péli, a gyulavarsándi és a szapáryligeti református hívek is tartoznának. /Balta János: Sötétségből világosságba. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Marosvásárhelyen az Erdős Irma-ösztöndíjak átadása alkalmával ünnepi műsor zajlott a Kultúrpalotában. Az ösztöndíjalapító dr. Erdős Bartha István az Erdős Irma Alapítvány és az ösztöndíj létrejöttéről beszélt, méltatva egyben néhai Erdős Irma pódiumművészi pályáját. Az ösztöndíjasok: Darabont Mikold és Ördög Miklós Levente színészek. A Darabont-Ördög páros részletet adott elő Bródy S.: A tanítónő című darabjából. /Járay F.Katalin: Darabont Mikold és Ördög Miklós Levente a díjazott. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

A Temesvári Belvárosi Református Egyházközség a nyár eleje óta gyülekezeti lapot jelentet meg Kincs címmel. A saját költségen kiadott nyomtatványt egyházi ünnepek alkalmára készítik, és ingyen osztják szét az istentisztelet előtt. A Kincsnek eddig két száma látott napvilágot. Hiteles krónikása az egyházközség életének. /(Sz. I.): Az írott szó: “Kincs”. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

P. Ütő Erzsébet 1957-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Művészi kiteljesedésének városa Máramarossziget, ahol oktatói, művészetpedagógusi tevékenységet is folytatott. Falikárpitjaival szerepelt a firenzei Iparművészeti Biennálén is. A Máramarosszigeten élő és alkotó P. Ütő Erzsébet neve a kolozsvári művészetkedvelők előtt sem ismeretlen, hiszen 1998 óta hároméves időközökben rendszeresen jelentkezik alkotásaival a kincses városban. Most megnyílt kiállításán festményei egyetlen témát járnak körül. A fa dicsérete – jelzi összefoglaló címben is a művészi szándékot. /Németh Júlia: A fák dicsérete. P. Ütő Erzsébet kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A XX. század képzőművészetében jelentkező műfaji átfedések alapjaiban rengették meg a vizuális művészetek világát. A különböző művészeti ágak, műfajok átjárhatósága olyan variációs lehetőségeket teremtett, amelynek kapuit most éppen a keramikus, Palkó Ernő döngeti, írta Németh Júlia a művész kolozsvári kiállításáról. Neve: Grafiterra. A keramikus és a grafikus Palkó Ernő sikeres kiruccanása arra az ismeretlen területre, amelyet ő maga fedezett fel. A kerámia, a grafika és esetenként a szobrászat kézfogása nyomán született alkotásokról van szó. /Németh Júlia: Grafiterra. Palkó Ernő egyéni tárlata a Szentegyház utcai Művészeti Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Hatvan évvel az első kiadás után az Erdélyi Református Egyházkerület megjelentette Tavaszy Sándor Erdélyi tetők című kötetét, melyet szept. 9-én mutattak be Kolozsváron. A neves teológus, filozófus, természetvédő munkáját dr. Juhász Tamás elsősorban a teológus szemszögéből méltatta. /Ördög I. Béla: Erdélyi tetők – Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Megjelent 80 éves Nagy Pál Forgatagos időkben. Pályák, művek, arcok, emlékek. /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004/ című tanulmánykötete, a szerző több évtizedes irodalomtörténészi, irodalomkritikusi működésébe betekintést nyújtó válogatás. /Kozma Dezső: "Forgatagos időkben" (A 80 éves Nagy Pál új könyvéről). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Forrófalva csángó faluban született és a csángók között élt Petrás Incze János (1813-1886) szerzetes életét mutatta be a kétnyelvű kötet /Petrás Incze János. Kétnyelvű kiadás. Editie bilingva. Bibliotheca Moldaviensis sorozat. Hargita Kiadóhivatal – Editura Harghita Csíkszereda – Miercurea Ciuc, 2004/ a csángók jeles kutatója, Domokos Pál Péter az "…édes Hazámnak akartam szolgálni" (Szent István Társulat, Budapest, 1979) című könyve alapján. /b. d.: Petrás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

A nagyváradi egyházmegyében épülethiány miatt nem indíthatnak e tanévtől új római katolikus iskolát, bár az igény megvan rá a szülők részéről – tájékoztatott Tempfli József megyéspüspök. Vidéken használhatatlan állapotban vannak a hajdani egyházi iskolaépületek, teljes felújítást igényelnének. A püspökség jelenleg 44 pert folytat épületei – köztük iskolaépületek – visszaszerzéséért. Temesváron sem indul új katolikus iskola, a gyulafehérvári főegyházmegyében pedig egyedül Marosvásárhelyen kezd új római katolikus teológiai osztály kilencediktől 19 (fiúk, lányok vegyesen) tanulóval, jelezte Gál László egyházmegyei főtanfelügyelő. A katolikus osztályt a Bolyai Farkas Líceum (állami iskola) fogadja be. /Az új tanévben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 12./

Szeptemberben átadták a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyik melléképületét, az étkezde konyháját. A romos épületet előbb le kellett bontani, hogy a helyébe újat emelhessenek. A felújítási munkálatokba mintegy száz nagyenyedi és környékbeli önkéntes kapcsolódott be. /Tanévkezdésre használatba adják. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 12./

A szept. 10-én Budapesten megalakult Kárpát-medencei Képviselők Fóruma /KMKF/, az anyaországi és határon túli magyar parlamenti képviselőkből álló konzultatív testület, amely a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kiegészítő parlamenti dimenziója, ajánlást fogadott el a magyar kormány számára. Az ajánlás szerint az euroatlanti integrációba történő bekapcsolódás új esélyeket kínál a határon túli magyar kisebbségek jogvédelme szempontjából, amelyet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma keretében, a magyar Országgyűlés bizottságaiban, illetve egyéb keretek között szükséges megvalósítani. A magyar-magyar együttműködés egyik legfőbb célja a határon túli magyarlakta régiók kedvezőtlen demográfiai folyamatának megállítása. Szükséges, hogy a határon túli magyar közösségek, nemzetrészek a KMKF következő üléséig dolgozzák ki saját jövőképüket. Az Európai Unióban létező autonómiaformák és a kettős állampolgárság uniós gyakorlatának megismerése céljából szükséges összehasonlító tanulmányok mielőbbi elkészítése. A KMKF a magyar kormány figyelmébe ajánlja a kettős állampolgársággal kapcsolatos határon túli magyar véleményeket. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

A Magyarok Világszövetsége őszi tisztújító küldöttgyűlésének előkészítése keretében világszerte zajlik a küldöttválasztás. Szept. 11-én Kolozsváron az MVSZ erdélyi tagjainak közgyűlése titkos szavazással választotta meg a küldötteket és pótküldötteket. Az MVSZ elmúlt négy évben végzett munkájáról a szövetség elnöke, Patrubány Miklós számolt be, a vizsgált időszakot a hatvanhat éves intézmény legválságosabb időszakának nevezve. Súlyos kárnak minősítette a szövetség jó hírnevének világméretű rombolására tett kísérleteket és a négy év alatt folyamatosan zajló rendőrségi, ügyészségi, bírósági feljelentéseket, zaklatásokat. Az elnök a Magyarok VI. Világkongresszusát és a kettős állampolgársági népszavazás érdekében összegyűjtött közel félmillió támogató aláírást nevezte az egész, négyéves ciklust megkoronázó sikernek. A titkos szavazás során a legtöbb szavazatot Patrubány Miklós kapta. Őt szorosan követték az MVSZ elnökségének erdélyi tagjai: András Imre, Borbély Imre, Borsos Géza, valamint Okos Márton. Az újonnan mandátumot nyertek közül a legismertebb személyiségek: dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Zsigmond Emese, a legolvasottabb gyermeklapok – Napsugár, Szivárvány – főszerkesztője. A közgyűlés egyhangú határozattal támogatta a Székely Nemzeti Tanács népszavazási kezdeményezését. Nyisztor Tinka pusztinai küldött beszámolt arról, hogy a közelmúltban, a falu Szent István búcsúja napján tartott szentmisén a román pap a csángó-magyarokat és az egész magyar nemzetet gyalázó beszédet mondott. Az eset kapcsán a közgyűlés tiltakozó levelet fogadott el a jászvásári püspökhöz és a bukaresti nunciushoz címezve. A közgyűlésen MVSZ-tagként volt jelen két kolozsvári parlamenti képviselő is. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, aki a kettős állampolgársági népszavazás támogatására buzdított, Vekov Károly pedig, össznemzeti szolidaritás alapján Székelyföld területi autonómiájának támogatására szólított fel. /Küldöttválasztás Kolozsváron. Válságos időszak az MVSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

A hét végén zajlottak a hatodik alkalommal megrendezett Civil Fórum munkálatai. Haller István a Pro Europa Liga programvezetője hangsúlyozta: az átláthatóság a legfontosabb szabály, amelyet a civil szervezeteknek be kell tartaniuk. Tematikus tanácskozások következtek Önrendelkezés és civil szféra, valamint Stratégiák és támogatási rendszerek címmel. A tíz csoportra osztott szakmai tanácskozás a résztvevők számára hasznosan végezte munkáját. Idén új szekcióval, a szórvány-tagozattal bővült a fórum, szentesítették az Erdélyi Magyar Szórványegyesületek Szervezetének létrehozását, amelynek alakuló ülését novemberben tartják. /Köllő Katalin: Átlátható tevékenység – a cselekvés szabadsága. Bezárta kapuit a VI. Civil Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az ERMACISZA adatbankja 2300 romániai magyar civil szervezetet tart számon, de úgy vélik, hogy ennél jóval több létezhet, mivel évente legalább 200 hasonló szervezetet alapítanak. /Megalakult a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

A közvetlen, állóurnás előválasztások megtartása mellett döntött az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Háromszéken szintén állóurnás, közvetlen előválasztásokon rangsorolják a jelölteket. A Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa (TKT) elvetette a közvetlen előválasztások megszervezésének ötletét. Szatmár megyében is az elektoros előválasztások megtartása mellett döntött a választmány. Bihar megyében is hasonló módon zajlanak le az előválasztások. Fehér megyében október elsején ül össze a rangsoroló küldöttgyűlés. /Előválasztások: hol közvetlen, hol közvetett. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Háromnapos oktatási konferenciát tartottak a múlt hét végén a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar nyelvet és irodalmat oktató tanárok Szatmárnémetiben a szakminisztérium, a megyei tanfelügyelőség és a Magyar Reformátusok Világszövetsége szervezésében. A konferencia témája: a Kárpát-medencei közös alaptanterv aktualitása és regionális tantervváltozat kidolgozása. Berki Anna a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa, a HTMH elnökének, Bálint-Pataki József üzenetét tolmácsolta, majd a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokról tartott előadást, melyben kiemelte: annak köszönhetően, hogy újabban egy gyermekért is jár oktatási támogatás, az idén 210 ezer fiatal vehette ezt igénybe. Erdélyben 88 ezer tanuló és 4400 oktató kapja meg esztendő végéig az ezzel járó összeget. Kiemelte 2004-ben a szórványban élő fiatalok oktatási támogatására, kollégiumok építésére és fenntartására elkülönítettek 90 millió forintot. Folynak a délvidéki magyar egyetem előkészületi munkálatai, s valószínű, hogy 2005 őszén megnyithatja kapuit. Takaró Mihály, a MRVSZ főtitkára, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora elmondta, hogy a XX század magyar irodalmának tanításával ma is problémák vannak, ami elsősorban a politika beavatkozásával magyarázható. Az irodalom oktatásában hangsúlyt kell kapnia a magyarságtudatnak. Dr. Murvai László az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának főigazgatója a magyar irodalmi helye a közoktatásban címmel, dr. Fóris Ferenczi Rita, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a tantervi keretekről, Kónya László tanár, a megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese az anyanyelv és irodalom tanítása az oktatási rendszer átszervezésének folyamatának témakörében tartott előadást. /(Sike Lajos): Kárpát-medencei oktatási konferencia Szatmárnémetiben. Magyar-magyar szellemi kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Tíz éve jött létre Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégium a magyar és a romániai magyar újságírószövetség bábáskodásával. Olyanok tanítottak, tanítanak az AESK-ban, mint Vitray Tamás, Moldova György, Kepes András, Horváth János és Bernáth László, a magyarországi újságírás doyenje, a Népszabadság szerkesztője, Tripolszki László és még sokan mások. Levélben köszöntötte a jubilálókat Kántor Lajos, a MÚRE alapítóelnöke, aki óraadóként az oktatásban is részt vett. – Jelenleg 350-500 főállású újságírót működik, figyelembe véve az évi 5-10 százalékos lemorzsolódást, indokolt az utánpótlás folyamatos képzése. Évente 20-25 millió forint érkezik az Illyés Közalapítványon keresztül a romániai magyar sajtó támogatására. /Balla Tünde: Szakmai megbeszélés az újságírásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A felsorolásból látható, hogy egyoldalú, balliberális szellemű az oktatás.

Szept. 10-11-én Marosfőn tartotta tisztújító közgyűlését Csík Terület Ifjúsági Tanácsa. A mára 47 tagszervezetet tömörítő ifjúsági szervezet közgyűlésén új vezetőséget választottak. Az ifjúsági szervezet új elnökének Lőrincz Csillát választották a küldöttek, míg a négy alelnöki tisztségre Becze István (Kászonok), Szabó Kázmér (Karcfalva), Szilló Attila (Csíkcsicsó) és Borboly Csaba (Csíkszereda) kaptak megbízást. Az ülésen az eddigi 46 tagszervezet mellé felvételt nyert a csíkszeredai diáktanácsok szövetsége, a CSIDISZ. /Daczó Dénes: Meghatározó változások a CSTIT-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Ioan Tent, a Bihar megyei tanügyi szakszervezet vezetője sztrájkra buzdította a tanerőket, kérve őket, hogy szept. 15-én a szakszervezetek nagyváradi háza előtt gyülekezzenek demonstrálni elégedetlenségüket a kormány ajánlotta 12,6 százalékos bérnövekedéssel szemben. A szakszervezet októbertől 50 százalékos, majd januártól ismét ötven százalékos fizetésemelést kért. /Balla Tünde: Biharban meghirdették a figyelmeztető tanügyi sztrájkot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

A szept. 12-én megtartott 14. Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozót Nagy Sándor református esperes, lelei lelkész igehirdetése nyitotta meg. Az elmúlt évekhez viszonyítva most jóval több volt a romániai magyar, illetve a magyarországi táncegyüttes. /Fodor István: Bogdándi néptánctalálkozó, tizennegyedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./

Jubileumi történelmi–, néprajzi– és műemlékvédelmi tanácskozást tartott Sárközújlakon a hét végén a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/. A tizedik alkalommal megrendezett honismereti konferencián népes szakembergárda vett részt a Kárpát–medence magyarlakta vidékeiről. Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Bara István, a PBMEB alelnöke, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke rámutatott: a konferenciák lényege az, hogy a múlt örökségét legalább olyan állapotban tudja a ma embere továbbadni az utókornak, mint ahogyan annak idején őseitől megkapta. A PBMEB minden évben kiosztja a tudományos tevékenységért, szervezőmunkáért járó Fényes Elek–díjakat. Idén Bara István részesült az oklevélből és emlékplakettből álló kitüntetésben, a nagyváradi Péter I. Zoltán és a kőröskisjenői Csanádi János mellett. Bara István nevéhez fűződik a mikolai Gellért Sándor–, illetve az egri Csűry Bálint–emléktábla elkészítése. Tevékenységi köre: egyházi műemlékek, udvarházak, kastélyok építéstörténete és azok új célra való hasznosítása. Anzik Albert helytörténész Sárközújlak múltjáról tartott ismertetőt és bemutatta az általa írt monográfiát. A két nap alatt összesen 25 helytörténeti, történelmi, műemlékvédelmi előadás hangzott el. /Fodor István: X. Partiumi Honismereti Konferencia Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./

A marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány szept. 11-én második alkalommal rendezte meg a helikoni leszármazottak találkozóját. Marosvécsen. A művelődési házban Csutak Levente, a Brassói Lapok munkatársának jóvoltából a Helikon 55 hajdani írójának képei sorakoztak. A Helikoni arcképcsarnok című kiállítás portréit CD-lemezen is kiadták. Sztánán készül a Szentimrei Jenő-emlékház, Ádámovits Sándor pedig bejelentette, hogy jövőre a Kuncz Aladár-emlékasztal felállításának 70. évfordulójára emlékeznek. /(bodolai): Helikoni leszármazottak találkozója Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Szept. 11-én megnyílt az ötödik Magyar Világ kiállítás a 108. Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) keretében. A Magyar Világ kiállítás, a regionális piac bemutatása mellett, a határon inneni, illetve túli magyar kultúrát is felvonultatja – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin meglátogatta Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával és a határon túli magyar képviselőkkel közösen a 23-as pavilonban a Magyar Világ – Határok nélkül kiállítást, és megtekintette a határon túli magyar vállalkozások, vállalkozásfejlesztési képviseletek standjait. /Magyar Világ kiállítás a 108. BNV-n. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Winkler Gyula parlamenti képviselő tevékenységi beszámolója, illetve az RMDSZ Hunyad megyei szervezetében megszervezendő előválasztásról szóló határozatok szerepeltek a Hunyad Megyei Küldöttek Tanácsának Petrozsényban megtartott ülésén. Winkler Gyula sikerként említette a civil szervezetek közvetlen finanszírozásának elérését. A kisközösségek számára lényeges probléma a Communitas Alapítvány utólagos elszámolási rendszere, sokszor nincs pénz a pályázati támogatást elnyert tevékenység lebonyolítására. – A megyében közvetett előválasztás lesz. /Gáspár-Barra Réka: Számadás és előválasztás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Szept. 12-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában zajlott a XXII. Öregek Tánca Fesztivál. Elsőként a felsőrépai néptáncegyüttes lépett színpadra, követték őket aztán a Maros, a Nyárád, a Küküllő ill. a Beszterce vidéke néprajzi tájegységeinek pompás viseletbe öltözött táncosai. /Járay F. Katalin: XXII. Öregek Tánca Fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Szept. 12-én, vasárnap avatta a szászrégeni magyarság Radnótfáján, a református templom udvarán felállított emlékoszlopot, a 60 évvel ezelőtti bombatámadásra emlékezve. Az istentiszteleten Pap Géza református püspök és Székely György helybéli lelkész szolgált. Nagy András, Szászrégen polgármestere elmondta, az oszlop nem csak a múltnak állít emléket. A polgármester emlékeztetett, szeptember 11-e a szászrégeni németeknek is szomorú dátum, hiszen 60 évvel ezelőtt ekkor kezdték meg deportálásukat a szibériai munkatáborokba. – A megbékélés jegyében állítottunk emlékoszlopot mindkét nép áldozatainak – mondta a polgármester. Radnótfáját 1965-ben csatolták Szászrégenhez, s e városon belül is megőrizte identitását a település. Az emlékoszlopot alkotó Baróthi Ádám elmondta, a tizedik ilyen jellegű hagyományos obeliszkjét állították fel. /Vajda György: Emlékoszlop Radnótfáján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

A Mária nevenapi búcsús ünneplés hagyomány a gyergyószentmiklósi Világosító Szent Gergely-templom híveinek. Szept. 12-én a szentmiseáldozatot örmény és magyar nyelven Puskás Attila plébános mutatta be, Jakubinyi György érsek, örmény katolikus kormányzó tartotta a szentbeszédet, majd elvágta el a szalagot a leendő örmény katolikus múzeum bejáratánál. A múzeumban az értékes, XII–XVI. századból származó örmény kódexek miniatúráinak másolatából nyílt kiállítás. /Bajna György: Mária-napi búcsús szentmise és múzeumalapítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Helyi művészek kiállítása szerepelt a Tusnádfürdői Városnapok programjában, bár a képek alkotója, a sepsiszentgyörgyi Deák Károly csak gyógykezelésre jár a fürdővárosba. Az egyik teremben festett bútorok idézték a régi házak hangulatát, a másikban a székely táj képei sorakoztak. A városnapok keretében folklórtalálkozóra is sor került, néptánccsoportok részvételével. /Székely Judit: Ünneplés Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./