A marosvásárhelyi rádió magyar adásában elhangzott, hogy az utcára kilakoltatott fiatal anya a primaria előtt grévafoámejt fog kezdeni lakásügye megoldása érdekében. A magyar vásárló már pungába teszi a márfát, a kasszásnő bont ad, a kereskedő kitáncát, fakturát, a munkavállaló negocsiál a patronnal, a kőműves rabával viszi a betont a kofrázsba, a könyvelő biláncot készít és virálja a pénzt, meg­likidálja a kontot, a tanulót, aki­nek média mikája van, anyja bu­kötár, kofetár vagy insztalator szanitár iskolába íratja – és így tovább, írta Imreh József. És mindez nem a szórványban, hanem a tömbmagyarságban történik. – Magyar családba betelepedett ifjú nyelvén kénytelen társalogni három nemzedék tizenkét tagja a nagymamáktól a sógorig, mert a férfiú a család nyelvén nem hajlandó megszólalni még néhány szó erejéig sem. /Imreh József: Magyarul is lehet beszélni! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Az ötvenéves Jakabházi Sándor grafikusművész Temesváron színes grafikáit mutatta be tárlatán. A valóság figuratív megjelenítésével szakító absztrakt művészet ma már nem okoz olyan megdöbbenést, mint a 20. század elején, hangzott el a bemutatón. /(Szekernyés): A színes grafikák művésze. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

A Nap címmel magyar nyelvű regionális napilapot indított a Ziua országos újság, amely főleg a tényfeltáró írásokra, leleplező riportokra, a politikai ,,elfogulatlanságra” kívánja helyezni a hangsúlyt. Kállay László, A Nap főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a lap központi szerkesztősége Csíkszeredában működik, de Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is van fiókszerkesztősége. Hivatalosan a Ziua regionális magyar nyelvű napilapjáról van szó, amely tulajdonképpen családi vállalkozás. A magyar lap tulajdonosa ugyanis a főszerkesztő felesége, Kállay Mariana. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./ Kállai annak ellenére reménykedik a piacon való megmaradásban, hogy 1998 és 2000 között ugyanilyen címmel már vezetett egy hetilapot e két megyében, de az éppen anyagi veszteségei miatt volt kénytelen megszűnni. /Újra magyar nyelvű lapot indított a bukaresti Ziua. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

A helyhatósági választások előtt együttműködési megállapodást kötött a Bihar megyei RMDSZ-szervezet és a kisszámú bihari sváb érdekképviseletét ellátó helyi Német Demokrata Fórum. A magyar érdekképviseleti szövetség vállalta, hogy a megyei és a városi önkormányzatban fölkarolja a németség problémáit, az NDF pedig szavazatait adta az RMDSZ-nek. A német fórum elnöke kérte az RMDSZ-vezetőket lépjenek közbe a középfokú német oktatás megőrzéséért a Mihai Eminescu Főgimnáziumban, ahol a 120 fős tagozatot még a tavaly meg akarták szüntetni. /(Balla Tünde): Együttműködő bihari magyarok és németek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Adrian Casunean, Kovászna megyei SZDP-s líder, parlamenti képviselő sajtótájékoztatóján kijelentette, az övezet elégtelen gazdasági fejlődéséért nem a helyi hatóságok, pártvezetők, honatyák a felelősek, hanem a magyar nyelvű sajtó – általában a média –, hiszen cikkeikkel az etnikai feszültség sejtetésével elriasztották a külföldi befektetőket a tájegységen való beruházásoktól. /A sajtó a bűnbak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 14-én Terényi János új romániai magyar nagykövet bemutatkozó látogatást tett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar nagykövet kifejtette: szeretne minél szorosabb kapcsolatot kialakítani az RMDSZ-szel és általában az erdélyi magyar közösséggel. /Találkozó az RMDSZ Elnöki Hivatalában. Az új magyar nagykövet bemutatkozó látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Varga Attila jogász és parlamenti képviselő, az RMDSZ által felállított, a kettős állampolgárság kérdését vizsgáló bizottság tagja elmondta: az RMDSZ álláspontja, miszerint a határon túliak könnyített feltételek mellett kaphassanak magyar állampolgárságot, azt jelenti, hogy a dokumentum kibocsátásához például ne legyen szükséges az állandó magyarországi lakhely. Székely István politológus úgy véli, hogy a kivándorlással kapcsolatos félelmekre nem érdemes kitérni. A szavazati jog gyakorlásához az illetőnek Magyarországon kell laknia. A magyar költségvetés megterhelésével kapcsolatos félelmeket is indokolatlannak tartja. /Borbély Tamás: A kettős állampolgárság dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

A tanügyi szakszervezetek visszautasították azt a béremelési ajánlatot, amelyet a kormány javasolt, és nem írják alá az erre vonatkozó egyezséget Adrian Nastase miniszterelnökkel. A kormány indítványa bruttó 700 ezer és 2,3 millió lej közötti fizetésemelésről és új bérezési rács bevezetéséről szólt. /Visszautasították a tanügyi szakszervezetek a kormány ajánlatát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Szept. 14-én Révkomáromban megnyílt az első szlovákiai magyar egyetem, a Selye János Egyetem. Az ünnepségen részt vett Martin Fronc szlovák és Magyar Bálint magyar oktatási miniszter is. A három karral induló Selye János Egyetem tanárképző karára 164, a gazdaságtudományira 149, a református teológiai karra pedig 49 nappali tagozatos hallgató iratkozott be, 199 diákot pedig levelező tagozatra vettek fel. Köztük néhány magyarországi és néhány szlovák nemzetiségű szlovákiai diák is akad. Az egyetem oktatói gárdájában lesznek majd magyarországi tanárok is. „Nem provinciális iskolát, hanem egy európai szintű egyetemet akarunk működtetni Révkomáromban” – mondta Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-. A magyar nemzetiségűek között ma csak feleannyi a diplomások száma, mint a többségi nemzetben. Az 1998-ban kormányzati pozícióba került Magyar Koalíció Pártja (MKP) négy év múlva, 2002-ben azzal a feltétellel vállalt ismét kormányzati szerepet, ha a kabinet elkötelezi magát az önálló magyar egyetem létrehozására. A harcos ellenkezés dacára a kormány állta a szavát. A kabinet tavaly 80, a múlt héten pedig 20 millió koronát utalt Révkomáromba. A napokban a magyar kormány részéről beígért 130 millió forintos támogatás esedékes része is megjelent a Selye János Egyetem számláján. /K. Cs.: Az európai szint a cél. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Az elcsángósodás ellen küzdenek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Simon János tanár, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója közölte, egyelőre nincs egészségügyi működési engedélyük, de majd megszerzik. A kollégiumot az Erdélyi Református Egyházkerület, németországi és hollandiai reformátusok, az önkormányzat és az RMDSZ segíti. Simon János szerint pozitívum, hogy az iskola visszakerült az egyház tulajdonába. /Cs. P. T.: Szigetlakók az erdélyi szórvány tengerében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Egri István, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szövetség felvállalja az erdélyi magyar civil szféra képviseletét. A szövetség nem akarja átvenni a pénzosztó hatalmat, csak beleszólási jogot akar. A jelenlegi támogatási rendszernél rosszak az elosztási szempontok, nincs átláthatóság, nyilvánosság. /Valkai Krisztina: Először szakmailag kell felnőni. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Murvai László, a minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója élesen bírálta a kormány oktatáspolitikáját és a minisztérium kapkodását. 1990 óta csak foltozás, kapkodás tapasztalható a tantervek, tankönyvek és az oktatási szerkezet megszervezése terén egyaránt. A magyarból a tantervbizottság elkészített egy összefüggő tantervet elsőtől tizenkettedik osztályig, amelyből csak a hetedikes-nyolcadikost hagyták jóvá, azért, mert a román oktatásban is ez történt. Nem tudják a tanárok, minek alapján tanítsanak. A minisztérium eldöntötte, hogy nem lesz záróvizsga a nyolcadikosoknak, mert Románia az egyedüli ország Európában, ahol ilyen van. Ennek ellenére másfél hónap múlva jött a miniszteri rendelet, hogy lesz záróvizsga. Az újságíró jelezte, sok bírálat érte a Kisebbségi Főosztályt a nyolcadikosok záróvizsgája és az érettségi magyar tételei, illetve a magyar nyelvű tankönyvek kiadásának késése miatt. Murvai válaszában kitért arra, hogy a románoknak van egy háttérintézményük erre. A magyar oktatást illetően azonban erre volt egyetlen tanfelügyelő, aki ráadásul egyetemi ember. A hetvenes években a továbbképzést egy külön továbbképző intézet bonyolította le, külön fizettek azért embereket, hogy tanterveket, tankönyveket írjanak. Péterffy Emília az 1–4. osztállyal foglalkozott, Kuszálik Piroska és Tibád Levente foglalkozott az 5–12. osztállyal. Murvainak most 15 kisebbség oktatásügyével kell foglalkoznia. /Takács Éva: A tanárok nem tudják, mi alapján tanítsanak A tanárok nem tudják, mi alapján tanítsanak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

A pedagógusok szept. 14-én tartották a módszertani szakköröket a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában. Fejes Réka tanfelügyelő közölte, hogy az első és második osztályokban új tantervek vannak. A tartalom egyszerűsítését a hatéves gyerekek beiskolázása tette szükségessé. Idén csökkent a gyerekek létszáma és két első osztállyal indul kevesebb, mint az elmúlt iskolai évben. – Az első és második osztály számára készült új, alternatív tankönyvek közül a matematika- és a tudomány könyvek hiányoznak. Ezt igyekeztek pótolni a megyénkben működő tanítók az I-IV. osztály számára kidolgozott matematika munkafüzetekkel. /(b.gy.): Munkafüzetekkel pótolják a hiányzó tankönyveket. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Szept. 14-én Szilágypaniton, a Zilah melletti, többségében magyar településen átadták az egyházi összefogással felépített I–Vlll. osztályos, új általános iskolát, amely lényegében világi iskola. A felekezeti iskolák státusát is rendező új egyházi törvény elfogadásától függ majd, hogy ez az iskola lesz-e az első református iskola. Az iskola a falu magyarságának összefogásával, magyarországi alapítványok finanszírozásával, illetve a hollandiai támogatással épült fel. Tőkés László püspök a gyülekezeti összefogással megvalósult iskolát Isten valóságos csodájának nevezte. Szilágyi Zoltán, a szilágypaniti református gyülekezet lelkipásztora elmondta, hogy a munkában oroszlánrészt vállalt Tőkés Erzsébet tanárnő, aki egykoron Szilágypanitban tanított, az építkezés során pedig sokat segített a pályázatírásban, a szükséges pénzek megszerzésében. /Makkay József Új református iskola Szilágypanitban. Erdélyre kisugárzó gyülekezeti összefogással épült. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Befejeződött a POLITEIA – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület – által szervezett harmadik Torockói Diáktábor, amely a jövendőbeli jogászok, politológusok és újságírók szakmai műhelyének számít. A kolozsvári és temesvári politológián, jogon és újságírói szakon tanuló diákoknak egyetemi tanárok, lapszerkesztők, írók, jogászok, közgazdászok fejtették ki gondolataikat a regionalizmusról. A táborban négy lapot is bemutattak, a regionalizmussal, önrendelkezéssel, föderalizmussal foglalkozó Altera és Provincia lapokat, az ismeretterjesztő és tudományos Korunkat, valamint a Magyarországon megjelenő Tér és Társadalom című lapot. Megjelent Bodó Barna, a BBTE egyetemi adjunktusa a Politeia Alapítvány elnökeként a tábor egyik szervezője, Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, egyetemi oktató, Pomogáts Béla, Veress Emőd jogász és egyetemi tanár, Szokoly Elek, az Altera lap szerkesztője, a Pro Europa Liga elnöke, Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, Balázs Imre József író, a Korunk szerkesztője, Neményi József Nándor egyetemi tanár, helyettes államtitkár, Hajdó Csaba, a Civitas tagja, vállalkozó, Bíró Béla egyetemi tanár, publicista és Szász Alpár Zoltán politológus, egyetemi oktató. /Ladányi Emese Kinga: Torockó. Zárt a POLITEIA harmadik diáktábora. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Légkondicionáló berendezéssel látták el a Bernády Házat, Marosvásárhely magyarságának népszerű közművelődési központját. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, szeptember 24-25-én rendezik meg A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon című szemináriumot, melyen elsősorban a kulturális autonómia kérdését elemzik. A Bernády-napokat októberre tervezik, Marosvásárhely Bernády korabeli irodalmi élete című vetélkedővel együtt. Jelenleg két kiállítás is látogatható: Haller József illusztrációi és a fiatal Szilágyi László üvegszobrai. /(nk): Ígéretes évadkezdés a marosvásárhelyi Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Megkezdődött a III. Mezőmadarasi Képzőművészeti Alkotótábor. Visszatérő vendégekre is számíthat a szervező Mezőmadaras Fejlesztési Egyesülete és a református egyházközség. Szabó Izolda szervező, az egyesület vezetője, lelkészfeleség tájékoztatott: idén húsz művészt hívtak meg. /Nagy Botond: Vendégfestők Mezőmadarason. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Fennállásának 125 éves évfordulóját ünnepli idén a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Kató Zoltán, a múzeum igazgatója jelezte, a Székely Nem­zeti Múzeum alapítástörténete jó példa az egyéni teljesítmény és akarat, illetve a közösségi összefogás eredményességére. A megözvegyült Csereyné Zathureczky Emília 1875-ben fiai mellé nevelőnek Vasady Nagy Gyulát hívta, aki engedélyt kért a kúriában fellelt gazdag, de szervezetlen családi gyűjtemény rendezésére. Cserey­né Zathureczky Emília 1877-ben megfogalmazta adományozó levelét, amelyben csa­ládi gyűjteményét felajánlja a köznek, hogy az a székelység közönségének közvagyonát képezze. Az alapítólevélben rendelkezett az intézmény nevéről (Székely Nemzeti Múzeum), szervezéséről és fenntartásáról. 1879. szeptember 15-én a Székely Mikó Kollégiumban a székely megyéket, illetve rendezett tanácsú városaikat képviselő elöljárói testület jegyző­könyvi­leg átvette Csereyné Zathu­reczky Emília megbízottaitól a 8779 tárgyat számláló gyűjteményt. A Székely Nemzeti Múzeum idén szeptember 15-én tölti közintézményi státusának 125. évét. A múzeum gyűjteményei nem egy alkalommal csorbultak (például a bukaresti Nemzeti Múzeum gyűjteményének más intézményektől, így tőlük is, rekvirálás­szerű elvételével a hetvenes évek elején), de a múzeum a legnagyobb érvágást a második világháború végén szenvedte el. Sepsiszentgyörgyről 1944 szeptemberében, a szovjet-román front előretörése miatt, budapesti felsőbb utasításra, 54 ládában legféltettebb kincseinket útnak indították, majd a szerelvény Zalaegerszegen szovjet bombázás áldozata lett. A pusztulást rendkívül kisszámú, sérült állapotú tárgy vészelte csak túl. Zalai küldöttség fogja elhozni az említett tárgyak szakmai dokumentációját. Hónapokon belül hazakerülnek a megmaradt tárgyak. /Váry O. Péter: A Székely Nemzeti Múzeum ünnepe: Egyszázados adósságtörlesztés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Megjelent Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász Alkotmányjogi és államszervezési alapismeretek című könyve a Sapientia tankönyv sorozatban. Legalább félévszázada nem jelent meg Romániában ilyen témájú magyar nyelven írott tankönyv, igaz legalább ennyi ideje jogot sem tanítottak Erdélyben magyarul, jogászokat sem képeztek magyarul. Varga Attila a Sapientia mellett a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a szatmárnémeti közigazgatási főiskolán is oktat. /(Sike Lajos): Megjelent Varga Attila alkotmányjogi tankönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

A képviselőház elfogadta a helyi választottak jogállásáról szóló törvénytervezetet, amelynek értelmében kijelentéseikért nem vonhatók felelősségre. Ez a demokrácia elvének súlyos megsértés, ezért az RMDSZ a jogszabály ellen szavazott. /Az RMDSZ a jogszabály ellen szavazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Bukarestben a tanügyi szakszervezetek és a kormány képviselőinek tárgyaltak a tanárok béremeléséről. A legnagyobb tanügyi szakszervezet (FSLI) nem fogadta el a béremelési ajánlatot. A másik három oktatási szakszervezet (Spiru Haret, FEN és Alma Mater) képviselői azonban aláírták a kormánnyal kötött egyezséget a béremelésekről; egyben felszólították a szakszervezeti tagokat, hagyjanak fel tiltakozó akcióikkal. Az aláírt dokumentum szerint a tanárok bruttó fizetése október elsejétől 27 százalékkal nő. /Cseke Péter Tamás: Nastase nem tárgyal tovább. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Mintegy tízezer magyar diák kezdett új tanévet szept. 15-én Kolozs megyében, és több mint kétszáz fekete karszalagos pedagógus tüntetett Kolozsvár utcáin. Kolozsváron két magyar tannyelvű első osztály szűnt meg az új tanévben. Kolozs megyében mintegy 700 első osztályos kezdett magyar tagozaton. Az Unitárius Kollégium az idén két első osztállyal indult (tavaly csak eggyel). A Báthory-líceumban három I., két V. (intenzív német és intenzív angol) és két IX. osztály (humán, matematika-informatika, informatika intenzív) indult, az iskola összesen 1060 diákkal kezdett új tanévet, tájékoztatott Tőkés Elek igazgató. A katolikus líceumi oktatásban 120 diák tanul az új tanévben. Az Apáczai-líceum 684 tanulóval kezdi a tanévet, tájékoztatott Wolf Rudolf igazgató. /Kerekes Edit: Gyászszalagos iskolakezdés Kolozsváron. Több száz tanár tüntetett a nagyvárosokban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

- Nem született felmérés arról, hogy a magyar közvélemény hogyan ítéli meg a határon túliak kettős állampolgárság iránti igényét, de be kell látnunk, a kisebbségben élő magyarok ügye nem tartozik a központi kérdések közé ma Magyarországon – nyilatkozta Kántor Zoltán szociológus. A budapesti Teleki László Alapítvány munkatársa szerint kevés a valószínűsége annak, hogy a magyar választók olyan arányban vegyenek részt a tervezett népszavazáson, hogy azt érvényesnek tekinthessék. Az Orbán–Nastase memorandum idején az MSZP azzal riogatta a közvéleményt, hogy 22 millió romániai munkavállaló fogja elárasztani a magyar munkaerőpiacot. Kántor Zoltán szerint ez legalább 50 százalékban járult hozzá a Fidesz 2002-es választási kudarcához. – Jelenleg az SZDSZ-en kívül egyetlen magyar párt sem ellenezni a kettős állampolgárságot. /Székely Kriszta: Tehertétel a kettős állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Kárpátalján és Felvidéken egyaránt üdvözölték az Országgyűlés azon határozatát, amely kiírta a kettős állampolgárságról szóló népszavazást. – Jó döntés született, ezért üdvözlöm a népszavazással kapcsolatos határozatot – mondta Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese. A kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban mint szép gesztust üdvözlik az Országgyűlés döntését, mivel az ukrán alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, állapította meg Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ügyvezető alelnöke. Ugyancsak üdvözölte az ügydöntő népszavazás kérdésében született magyar parlamenti döntést a legnagyobb ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). /Felvidéken és Kárpátalján is üdvözölték a népszavazás kiírását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Szept. 15-én Kolozsváron ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit a Septimiu Muresan Rendőrügynök-képző iskola. A 150 diák neve alapján mindössze kettő mondható – kis jóindulattal – magyarnak. /Rendőriskola Kolozsváron, magyar diákokkal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Nagyváradon tüntettek a Bihar megyei pedagógusok szept. 15-én. A több iskolában is tanító pedagógusok túlterheltek. A kezdő tanári fizetés 2.9 millió lej, 6 milliónál többet a 20 évi munkaviszonnyal rendelkező első fokozati tanár sem visz haza. A váradi tüntetők a tanügyminiszter leváltását is követelték. /(Balla Tünde): Biharban többezer pedagógus protestált egy élhető életért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Szept. 15-én Budapesten, a vásárközpontban tartották a határon túli és a magyarországi média szakembereinek találkozóját. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára leszögezte, bizonyos abban, hogy az új kormány is ügyel majd arra: semmilyen direkt politikai szempont ne húzódjon amögött, hogy a határon túli magyar média támogatást kap. Nyitottan fogadták egy erdélyi televízió létrehozásáról szóló kezdeményezést. Ugyancsak nyitottak azon elképzelés iránt, hogy Délvidéken, a szórványban élő magyarság tájékoztatására megkezdje működését az úgynevezett Mozaik televízió, és Kárpátalján is induljon el egy ilyen irányú gondolkodás. Szabó Vilmos elmondta: az MTI hír- és képszolgáltatásának folyósítását a külföldi magyar média számára 2005-től már nem az Illyés Közalapítvány költségvetéséből fedezik, hanem beépítik a hírügynökség büdzséjébe. /Médiatalálkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

A Magyar Televízió és a Duna Televízió azon dolgozik, hogy megszűnjenek a két közszolgálati csatorna – elsősorban a határon túli magyarságról szóló – műsorainak párhuzamos gyártása, jelentette be Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki szerint pazarlás a magyar adóforintokat hasonló jellegű párhuzamos műsorok finanszírozására fordítani. Ez érzékenyen érintheti a határon túli magyar tévéseket is, akik így értelemszerűen sokkal kevesebb megrendelésre számíthatnak, mint eddig. Az MTV-nek a határok mentén is fogható informatív adásai elsősorban az ott élőket céloznák, míg az m2 elsősorban kulturális műsorok televíziójává válna. /Csinta Samu, Budapest: „Elég a pazarlásból”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

A magyar kormány továbbra is kiemelt célként kezeli a határon túli magyarsággal való együttműködést nemcsak a szavak, de a tettek szintjén is – mondta Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára. – Az FVM erejéhez mérten segíti a határon túli gazdaszervezeteket Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban – tette hozzá. E feladatnak nincs elkülönített kerete. /Segítség az erdélyi magyar gazdáknak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Újabb magyarellenes incidens történt Szabadkán, néhány órával Mádl Ferenc köztársasági elnök szabadkai látogatása előtt. Ismeretlenek szerbül a „halál” szót firkálták fel piros festékkel annak a fiatalembernek, Sötét Denisznek a lakásajtajára, akit egy hónappal ezelőtt Szabadka központjában megvertek, s aki a nacionalista indíttatású verések áldozatai közül elsőként vállalta a nyilvánosságot, beszámolva az őt ért támadásról. A fiatalember lakásának ajtajába beleszúrtak egy 35 cm-es kést, a ház falára pedig szerbül azt írták: „Megdöglötök, magyarok!” A 19 éves fiatalember apja, Sötét László közölte, hogy a család elindul Magyarországra, és politikai menedékjogot kér. Az apa elbeszélése szerint sötétedés után minden este gépkocsik állnak meg a házuk előtt, és a házra irányítják a reflektorokat. Amikor ő a kapun kilép, távoznak. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök minapi vajdasági látogatásakor a szabadkai rendőrfőnök úgy nyilatkozott, hogy elfogták az egy hónappal ezelőtt történt támadás két fiatalkorú tettesét, s azt ígérte, hogy a rendőrség erről még aznap közleményt ad ki. Ez azóta sem történt meg, a sértett fiatalember apját ellenben úgy tájékoztatták a hatóságok, hogy senkit sem fogtak el. „Remélem, hogy Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök ígérete valóra válik, megfékezik a magyarellenes incidenseket” – mondta Kasza. /Vajdaság: Mádl látogatása alatt is folytatódtak az incidensek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./