Még 1999-ben Tima Mária-Magdolna tanítónő kezdeményezésére alakult meg a kászonaltízi Bóbiska (nevét Kászon legmagasabb hegyéről vette) 39 tagú gyermek-néptáncegyüttes. A tánccsoport az ország határain túl is népszerű. Májusban Belgiumban vendégszerepeltek. A néptáncegyüttes külföldi elismertetésében nagy szerepet játszik Tomory Gábor, a magyarországi gyöngyösi Ördögszekér koreográfusa. Szept. 11-én ünnepelték a Bóbiska fennállásuk 5. évfordulóját. /Kristó Tibor: Ötéves a kászoni Bóbiska. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Kolozsváron Nagy Levente íriszi református lelkész a nemzedékek találkozóját hirdette meg az Oasului utcai templomban, és meghívta a tíz, huszonöt és ötven éve konfirmáltakat is. A sikeren felbuzdulva a lelkipásztor a nemzedékek találkozóját okt. 31-én, a reformáció ünnepén szeretné megismételni. /Makkay József: Nemzedékek egyházi találkozója az Írisztelepen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

A temesvári Dómot 1803-ban szentelték fel. A Szent György Székesegyház jubileumáról közös szentmiséken, zarándoklatokon emlékeztek meg. A jubileumi rendezvényekre több ízben Temesvárra látogatott dr. Gyulay Endre szeged-csanádi, valamint Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. Ily módon Temesváron együtt ünnepelhettek az egykori Csanádi egyházmegye három részre osztott területének főpásztorai. Szept. 11-én a hálaadó jubileumi misén szentbeszédet mondott dr. Gyulai Endre püspök, majd román és német nyelvű beszédében Roos Márton temesvári megyés püspök a székesegyház múltját, építésének történetét elevenítette fel. /Sipos Enikő: A jubileum üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Végre Székelyudvarhelyen kitették a kétnyelvű vasúti helységnévtáblát, az Odorhei és Székelyudvarhely feliratú táblát. /Kétnyelvű helységnévtábla a vasútállomáson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 13./

Szept. 11-12-én rendezték meg Kisperegen a falunapokat. Megszervezték a népművészeti kiállítást. Sportvetélkedők voltak, majd számos népi táncegyüttes lépett fel. A templomkertben kopjafát avattak. Lovasbemutatót és lovasversenyt is szerveztek. /Nagyálmos Ildikó: Pergő hétvége Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Szept. 12-én egész napos ünnepségen Simonyi Imre Általános Iskola névre keresztelték a simonyifalvi oktatási intézményt. Előcsarnokában leleplezték a falu szülötte, Simonyi Imre költő bronzból készült mellszobrát, amelynek elkészítési költségeit – 2,5 millió forintot – Gyula város önkormányzata fedezte. Az életnagyságú dombormű a gyulai Kiss László György szobrász- és éremművész munkája. /Névadó ünnepség, szoboravató Simonyifalván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

A hír, hogy Sinka Károly színművész, a Temesvári Csiky Gergely Színház egykori igazgatója rövidesen betölti hetvenedik életévét, Svédországból érkezett. Lakatos Júlia, aki 1972-től tizenöt éven át volt a színház titkárnője, míg Svédországba ki nem telepedett, összetelefonálta a fél világot, hogy készüljenek az ünnepre. Be is szerzett egy csokornyi köszöntőt, többek között a Németországban élő Kiss Erzsébet és Gáspár Marietta színművésznőktől. Színésztársai, ismerősei elhatározták, hazahívják Sinka Károlyt Szegedről, lépjen színpadra egy előadáson. Szept. 16-án így ismét tapsolhat neki a közönség. /Pongrácz P. Mária: Régi jó színészek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ kolozsvári osztálya és a Művelődés folyóirat közös rendezésében Torockón megtartott III. Nemzetközi Fotó-Videó Alkotótáborban húsz személy vett részt. Az alkotótáborban készült felvételekből dr. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője rendezésében Torockón, majd Kolozsváron lesz kiállítás. /Torockói fotós alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

1996-ban, a Bihar megyei Árpádon indult útjára az Erdőháti Napok rendezvénysorozat, amelyet azóta évente más-más település szervez. A hét végén Bélzerind adott otthont a kétnapos rendezvénynek, amely ifjúsági találkozóval indult. Másnap az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. Alapgondolata a református és a magyar közösségek megmaradása volt. Ujj János történész előadást tartott Rákóczi gyermek- és ifjúkora címmel. A felújított, zsúfolásig megtelt kultúrotthonban folytatódtak a rendezvények: a Körösmente Irodalmi Kör versműsort adott elő. Csanádi János és Fazekas József bemutatták Olosz Lajos: Percek közt virágok című, válogatott verseket tartalmazó kötetét. A nagyterem falain Szegedi János helybeli és Vajda Ildikó kisjenői amatőr festők munkáit lehetett megtekinteni. Fellépett a simonyifalvi Leveles felnőtt és a Pitypang gyermek népi táncegyüttes. /Balta János: Erdőháti Napok Bélzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

A közös múltat idéző előadássorozaton vehettek részt a hét végén a Hunyad megye különböző helységeiben letelepedett bukovinai székelyek. A szintén Bukovinából, 1941-ben elszármazott tolnamözsiek lelkes népi tánccsoportja és székely baráti köre végiglátogatta a dévai, csernakeresztúri, sztrigyszentgyörgyi magyar közösségeket, hagyományőrző táncos, zenés, verses műsorral ajándékozva meg őket. Déván, a zsúfolásig telt Magyar Ház színpadán léptek fel először bukovinai és székely táncokkal. Tavaly a tolnamözsiek aratóünnepségre hívták a csernakeresztúri hagyományőrzőket, akiket a dévai Segesvári Miklós Pál és a Magyarok Nagyasszonya kollégium népi tánccsoportja is elkísért. Így sikerült újjáéleszteni a kapcsolatot a Bukovinából elszármazottak között. /Gáspár-Barra Réka: Tolnamözsiek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Boros Zoltán: Fekete vasárnap című dokumentumfilmjét vetíti a Duna Televízió szeptember 24-én. Gyantán, a Fekete-Körös völgyében elterülő erdélyi magyar faluban 1944. szeptember 24-én román katonák ártatlan magyar embereket gyilkoltak meg, nőket erőszakoltak meg és felgyújtották a lelkészi hivatalt. Az igazságszolgáltatás nem ítélte el a bűnösöket, a túlélők pedig évtizedek elteltével sem mertek beszélni a történtekről. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

 Szept. 11-én Kézdivásárhelyen megnyílt a csernátoni Haszmann Júlia Réka – Haszmann József lánya – első egyéni tárlata. Réka a Haszmann nemzedék első, képzőművészeti főiskolát végzett tagja. A teremben harmincöt alkotását, közöttük államvizsga-dolgozatként készült és régi kályhákat megjelenítő installációját láthatja a művészetkedvelő közönség. /Iochom István: Haszmann Réka első tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

A Liberális–Demokrata Szövetség szóvivője kijelentette, a nemzeti kérdésről nincs tárgyalnivalója az RMDSZ-szel, ha a magyarok érdekképviselete szövetségre kíván lépni velük, vállalnia kell a két politikai alakulat kormányprogramját. A kijelentés válasz volt Markó Bélának az SZKT-ülésen tett ama kijelentésére, hogy az RMDSZ el tud képzelni egy választások utáni együttműködést a liberális–demokrata szövetséggel. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Az Országgyűlés szept. 13-án egyhangú szavazással ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgárság ügyében. A referendumot azt követően kell kiírni, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze. A népszavazáson arra a kérdésre kell majd válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. A Fidesz és az MDF nem csupán a kiíráskor szavaz igennel, hanem a választóktól is azt kéri majd, hogy támogassa a határon túli magyarok igényét. Az SZDSZ nem támogatja a kezdeményezést. Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus úgy nyilatkozott, hogy a határon túli magyarok egy részének a helyzetét a majdani uniós tagság rendezi majd, a kárpátaljaiak és a vajdaságiak számára pedig az utazást kell megkönnyíteni. Szabó Vilmos kisebbségekért felelős politikai államtitkár elmondta: a kormányzatnak nincs ellenvetése az állampolgárság megszerzésének megkönnyítése ellen, de választani kell: az autonómia vagy a kettős állampolgárság fontosabb. Markó Béla elmondta: a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarság túlnyomó többsége helyeselné a kettős állampolgárságot, ugyanakkor a felmérések aggasztó adatokat is tartalmaznak, hiszen elég sokan azt mondják, hogy kitelepülnek, ha megkapják a magyar állampolgárságot. Az RMDSZ egyetért a Magyar Demokrata Fórum által javasolt változattal, miszerint a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok könnyebben kapják meg a magyar állampolgárságot, mint a nem magyar nemzetiségűek. /B. T.: Elfogadták a kettős állampolgárságról szóló népszavazást. Az RMDSZ is az állampolgárság könnyebb megszerezhetőségét támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

A román belpolitikába való elfogadhatatlan beavatkozásnak minősítette Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt szóvivője Németh Zsolt Fidesz-képviselő bírálatát a román választási törvényről. Németh Zsolt nehezményezte, hogy a jogszabály "megnehezíti az erdélyi Magyar Polgári Szövetség indulását" a választásokon, és hogy ez a törvény az RMDSZ támogatásával született meg. A szóvivő szerint Németh Zsolt ismételten a "politikai zsarolás határát" súrolja azzal, hogy kilátásba helyezte, a kérdés Románia EU-csatlakozását is befolyásolhatja. /Román felháborodás a fideszes vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Magyarországon az október 15-ére, a nyilas hatalomátvétel 60. évfordulójára tervezett és rendőrségileg egyszer már jóváhagyott tüntetés okán a Magyar Jövő Csoport pár nap alatt sikeresen a figyelem középpontjába került. Az SZDSZ ifjúsági szárnya ellentüntetést helyezett kilátásba a helyszínen, a Terror Házánál. /Cseke Gábor: Megemésztetlen múlt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Magyarország és Románia közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom 2004. I. félévének végén újabb rekordszintet ért el 714,4 millió euró értékkel. 2004. június 30-ig 4678 magyar tőkeérdekeltségű cég volt bejegyezve Romániában, ezzel Magyarország a 7. legnagyobb befektető Romániában. A bejegyzett cégek törzstőkéje 273,3 millió USD volt, ez a 13. helyet jelenti a romániai külföldi befektetők rangsorában, de valójában mintegy 550-600 millió USD-re becsülhető a ténylegesen befektetett össztőke értéke. Ugyanakkor említést érdemel a román származású tőke magyarországi jelenléte, amely 50-55 millió USD jegyzett tőkét képviselt. /A magyar–román gazdasági kapcsolatok alakulása 2004 első felében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Terényi János szept. 13-án átnyújtotta megbízólevelét Ion Iliescu államfőnek. A diplomata közölte, hamarosan bemutatkozó látogatást tesz az RMDSZ elnöki hivatalánál, emellett erdélyi körutat is tervez. Ennek keretében az erdélyi magyar egyházfőket, polgármestereket, valamint a romániai magyarság identitása megőrzésében jelentős szerepet betöltő civil szervezeteket kívánja felkeresni. A 46 éves diplomata március óta intenzív román nyelvtanfolyamon vett részt. /Rostás Szabolcs: Terényi János átvette hivatalát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Toró T. Tibor képviselő a vele készült beszélgetésben rámutatott: a választási törvény elfogadásánál a román parlament nagyon kis mértékben vette figyelembe az ő és képviselőtársa, által megfogalmazott módosítási indítványokat. A választási törvény antidemokratikus, Romániában újból törvény szentesíti az etnikai diszkriminációt. A román választási törvényhez az RMDSZ frakció is hozzájárult. Ezzel bebetonozzák a kisebbségek körében az egypártrendszert, és a kisebbségek a mindenkori román kormány klienseivé válnak. Svájcból, Portugáliából, Spanyolországból, Finnországból és Európa több más vidékéről is érkeznek a választási törvény kitételei elleni tiltakozások. /Román Győző: Beszélgetés Szilágyi Zsolt független képviselővel, az EMNT elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 14./

Naponta több száz autóbusz közlekedik Budapest s Románia közötti utakon, ugyanis sok tízezer vendégmunkás ingázik az anyaországba a mindennapiért. A buszjáratokat az erdélyi vendégmunkások tartják fenn, talán ezért is hiánycikk a legtöbb járaton a tisztaság, az udvariasság, a pontosság, a megbízhatóság. /Fábián Tibor: Pompásan buszozunk. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 14./

A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság minden második évben megszervezi a honismereti népfőiskolát. Idén „A kommunikációs készségek fejlesztése” címmel megtartott rendezvénynek Szováta nyújtott otthont, a népfőiskola társszervezője volt az EMKE Maros megyei szervezete. Dr. Ábrám Zoltán szervező, az EMKE Maros megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket. Haller István (Marosvásárhely) a kultúrák közötti kommunikáció zavarairól, Dósa Zoltán (Székelyudvarhely) pedig a kommunikáció szociobiológiájáról és az élővilágban tapasztalható kommunikációs hatékonyságról beszélt. A délutáni csoportos tevékenységeket a Sapientia-EMTE harmadéves marosvásárhelyi hallgatói irányították. /Dr. Ábrám Zoltán népfőiskola-szervező: VI. Honismereti népfőiskola. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

Sárosmagyarberkesz fogyó magyarsága lassan kezd beolvadni a Kővárremete községközponthoz tartozás eredményeként. A faluban már csak az óvodások és az I–IV. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön, s azok létszáma is évről évre csökken. A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör néhány tagja, Kiss Kornél, dr. Pohl Antal és Farkas E. Zoltán rövid összeállítást mutatott be a templom és az iskola szerepe, a magyar irodalom nagy költőinek szemléletében témakörben. A rendezvényt folytatni fogják az övezet többi, magyarok által kisebb számban lakott településein is. /Farkas E. Zoltán: A sárosmagyarberkeszi magyar iskoláért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

A Házsongárdi temetőben ismét műemlékértékű sír került veszélybe: Kedves István, a kolozsvári Szent Mihály-templom néhai plébánosa, a templomtorony egyik építtetőjének sírhelye mellé hatalmas sírgödröt ástak a napokban. A gödör annyira közel van a sírhoz, hogy a Házsongárd Alapítvány immár nem tudja a plébániatemplom kerítésének mintáját utánzó vasráccsal körbevenni a nyugvóhelyet. /G. Gy.: Újabb műemlékértékű sír van veszélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Szept. 12-én, vasárnap Kajántó református gyülekezete a felújított templomban tartott istentiszteletet követően kopjafát avatott a két világháború áldozatainak emlékére. A gyülekezet tagjai igyekeztek önerőből, kevés költséggel megoldani a templom felújítását. A bánffyhunyadi fafaragó, Kudor István által készített – a templom udvarán elhelyezett – kopjafát Petőfi Sándor verssorai díszítik: "Tiszteljétek a közkatonákat, nagyobbak ők, mint a hadvezérek." /F. I.: Kajántó. Közösségből született kopjafa és templomszentelés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Magyarbikalon szept. 10–12. között immár hatodik alkalommal rendeztek falunapokat. Szentandrási István alpolgármester elmondta: fő céljuk, hogy az út- és vízhálózatot javítva vonzóvá tegyék a falucskát minden fiatal számára, és itthon maradásra bírják őket. /Kismihály Hajnalka: Magyarbikal. Elszármazottak találkoznak a falunapokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Hargita megye tanácselnöke, Bunta Levente egy régebbi RMDSZ-miniparlamenti ülésen (SZKT) bejelentette, hogy ,,Székelyudvarhe­lyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít.” A bejelentést megelőzően Borbáth István RMDSZ-es városi képviselő feljelentése alapján a Hargita megyei prefektúra formai hibákra hivatkozva pert indított az anyaváros központi parkjában emlékműegyüttest elhelyező Szász Jenő vezette polgármesteri hivatal ellen. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Markó Béla RMDSZ-elnök helyzetelemzéséből kiderült, hogy az RMDSZ győzött, győz és győzni fog minden vonalon. Az RMDSZ sikert sikerre halmozott. Csak az erdélyi magyarság küszködik egyre több problémával. Csak Erdélyből valahogy eltűnt kétszázezer magyar, írta Szondy Zoltán. Az RMDSZ-ből a jobboldali érzelmű emberek zöme távozott. Autonómiát akar a székelység? „Autonómiát akarunk és erről nincs vita közöttünk..." – állította Markó Béla. Az elmúlt nyolc esztendő során miért nem akartak autonómiát? – tette föl a kérdést az újságíró. Mai napig tart a Communitas Alapítvány botránya, mai napig nem vontak felelősségre senkit azért, hogy az erdélyi magyarságnak művelődési célokra kiutalt összegek javát az RMDSZ saját működésére, emberei fizetésére fordítja. A román szenátus honlapja szerint Markó Béla szenátor törvényjavaslatainak száma az elmúlt négy évben nulla. Markó Béla szenátornak 2003 februárjától 2004. június 28-ig se kérdése, se interpellációja nem hangzott el. /Szondy Zoltán: Erdélyben nincsenek pálmák... = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Az anyaországi Dr. Bárth János a legismertebb kortárs magyar néprajzkutatók közé tartozik. Három könyvét mutatták be Marosvásárhelyen. Elsőként a Varság, a székely tanyaközség /2001/ című kötetet méltatta Asztalos Enikő néprajzkutató. A munka Varság monográfiájának is mondható. A második könyv címe Gyimes-felsőloki emléklap, valójában a gyimesfelsőloki hitélet és egyházi élet monográfiája. A harmadik, legutóbbi kötet címe Úz-völgyi magyarok. A szerző saját munkaterületét történeti néprajznak nevezi. /N. B.: Erdélyi hegynézés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./ Dr. Bárth János néprajzkutató a kecskeméti múzeum igazgatója elmondta, hogy 1990-től Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi múzeum igazgatójának a meghívására rendszeresítette erdélyi útjait. A varsági kutatás eredményeként látott napvilágot a Havasalja havasa című tanulmánykötet (1998). A vigasztaló Napbaöltözött Asszony (2000), Gyimesfelsőloki emléklapok (2003) című tanulmánykötetei népszerűek lettek. Legújabb könyve a z Úz-völgyi magyarok című vaskos tanulmánykötet. Tanulmányozta a település szerkezetrendszerét, interjúkat készített a település 76 lakójával. /Kristó Tibor: Úz-völgyi magyarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Nyolc évtizednél hosszabb idő múltán szülőföldjükön ismét magyar egyetemen tanulhatnak a szlovákiai magyarok, miután szept. 14-én Révkomáromban ünnepélyesen megnyitják első önálló felsőoktatási intézményüket, a Selye János Egyetemet. Azóta, hogy 1919 szeptemberében megszűnt az Erzsébet királynéról elnevezett Pozsonyi Tudományegyetem és a nyomában létrejött a kizárólag cseh és szlovák nyelven oktató Komensky Egyetem, Csehszlovákia, majd az 1993-ban önállósult Szlovákia területén önálló magyar felsőoktatási intézmény nem létezett. A szlovákiai egyetemeken tanuló diákoknak csupán 2,5 százalékát teszik ki a magyar nemzetiségűek. /Ma megnyílik az első önálló szlovákiai magyar egyetem. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

Négy évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott Mezőbándon, Balánbányán, Dályhegyen (Horvátország), Nagydobronyban (Kárpátalja), szerte a Kárpát-medence magyarlakta vidékein, hogy egy-egy közösségi ünnep keretein belül a helybeliek megismerhessék az egységes magyar kultúra sokféleségét. Az Égtájak fesztiválok közös jellemzője, hogy lehetőséget biztosítanak az 1996 óta évente egyszer megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozója résztvevőinek, hogy más-más régiókban ismét találkozhassanak. A fesztiválok során a részt vevő fiatalok számára arra is alkalom kínálkozik, hogy megismerkedjenek az őket vendégül látó tájegység ünnepeivel, történelmével, földrajzával, nevezetességeivel. Ebben az esztendőben lesz az Égtájak fesztivál – IV. Vendégségben Farnadon rendezvénye, és szept. 16–19. között rendezik meg az Égtájak Fesztivál – VIII. Botorka Fesztivált Balánbányán és ehhez kapcsolódóan a Vendégségben Szárhegyen rendezvényt. /Vendégváró Balánbánya és Gyergyószárhegy. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./