Mintegy 25 munkahelyet teremtő, félszáz idős személyt befogadó öregek otthonát avattak szept. 4-én a Szilágy megyei Farnason. Azt megelőzően a szintén kalotaszegi Zsobokon az Immanuel-ház avatójára került sor, amelyet a helybeli Bethesda gyermekházból kikerülő ifjak otthonául szántak. Zsobokon közösségi összefogással, a Molnár-házaspár kitartásával érték el az eredményeket. Zsobokon az avatás dr. Csiha Kálmán volt erdélyi református püspök beszédével kezdődött. Molnár János lelkész elmondta, a tíz év alatt a Bethesda gyermekotthonban 78 árvát neveltek fel, közülük tizenegyen továbbtanulnak, ugyanakkor további 168 szórványvidékről származó gyermeket bocsátott ki a bentlakásos iskola, és hatvan munkahelyet teremtett a helybelieknek. Az ünnepségen megjelentek a külföldi adományozók is. Az ünneplő sokadalom átvonult a közeli Farnasra, ahol a hatalmas épületben tágas szobák várják a majdani lakókat. Az öregek otthona mintegy 50–-60 személyt tud befogadni. /Kerekes Edit: Tízéves a zsoboki Bethesda – öregotthont avattak Farnason. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Rendhagyó módon, egyetlen szónoki felszólalás nélkül zajlott a Figura Stúdió Színház alapításának 20. évét ünneplő rendezvénysorozat Gyergyószentmiklóson. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Romeo és Júliája családivá avatta az ünnepet. Bocsárdi László Figura-alapító rendezte a darabot. Szabó Tibor igazgató a Romeo és Júlia jubileumi előadását a társulat a Figura-színház névadójának és társalapítójának, a tavaly elhunyt Bocsárdi Angi Gabriella emlékének ajánlotta. A rendezvénysorozat színházi miniévadnak is teret adott. A fórumon felmerült a helyi közművelődési intézmények és a színház összevonásától való félelem. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín gyergyói származású igazgatója, Kötő József színháztörténész, Zsehránszky István színikritikus, és Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus a Figura önállóságának megőrzése mellett foglalt állást. A világhírű Bozsik Yvette Társulat is fellépett Gyergyószentmiklóson. /Gergely Edit: Huszadik születésnap sorsforduló előtt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

Háromszék jeles személyiségére, Czetz Jánosra emlékeztek szept. 4-én Gidófalván. A kiváló honvédtábornok a szabadságért vívott csatamezőkön tanúsított helytállását követően a tengerentúli függetlenségi harcokban is részt vett. Kató Béla református püspök-helyetes is megjelent, meghívták a gyergyószentmiklósi Puskás Attila örmény katolikus plébánost is. Czetz János halálának 100. évfordulóján dr. Kedves Gyula hadtörténész, Fancsali János író, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató és Petri János tartottak előadást. Megkoszorúzták Czetz János vártemplomi kopjafáját és emléktábláját, a nevét őrző iskola emléktábláját, majd leleplezték új mellszobrát, és immár emlékszoba is őrzi kiemelkedő személyiségének életútját, tetteit. /Czetz Jánosra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Kolozsváron, a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt P. Ütő Erzsébet festészeti tárlata. Bevezetőt mondott Ferenczy Miklós lelkész, a tárlatot Németh Júlia méltatta. A Máramarosszigeten élő és alkotó P. Ütő Erzsébet hat év leforgása alatt immár harmadszor jelentkezik egyéni kiállítással a kincses városban. A fa dicsérete cím rendkívül beszédes: a művész hódolatát fejezi ki a növényvilág legcsodálatosabb, legváltozatosabb teremtményei, a fák iránt. /(-th): A fa dicsérete a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban szept. 3-án megnyílt Haller József grafikáinak kiállítása. Írók, költők és mítoszok ihlette illusztrációiból mutat be válogatást. A tárlat megnyitását, a kiállító méltatását Markó Béla vállalta el. A megnyitón bemutatták az Arany-alapra arannyal /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című albumot, mely Haller József huszonnégy versillusztrációját tartalmazza. /N.M.K.: Költészet képekben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

Megjelent Florica Ichim – Tompa Gábor Beszélgetések hat felvonásban /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/, egy színikritikus és egy rendező több száz oldalas interjúfolyama. A kötetet 160 fotódokumentáció, színháztörténeti és színházkritikai szemelvények sokasága gazdagítja. A fordító Váli Éva. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Med­gyessy Péter kijelentette, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel, továbbá hogy őmaga kisszerű puccs áldozatává vált. Medgyessy Péter – eddigi habozó magatartásához híven – nem meri bizonyítani, hogy „a képmutató, korrupt, a nemzeti érdekeket és értékeket végleg semmibe vevő balliberálisok úgy táncoltatják a szocialistákat, ahogyan akarják”, írta Magyari Lajos. Gyurcsány tehát az ő jelöltjük és támogatottjuk. Gyurcsány Ferenc pedig közben ténykedik. Sportminiszteri kabinetjébe rendeli a leköszönt miniszterelnököt, tegnapi minisztertársait. Beinti és elküldi őket. Magyari Lajos szerint nem a Medgyessy-kormány bukott meg Magyarországon, hanem az önmagát túlélt baloldal. /Magyari Lajos: Gyurcsányiáda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

Az RMDSZ választási programján belül az oktatási fejezetre vonatkozó elképzelésekről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő nyilatkozott. Módosítani kellene a jelenlegi tanügyi törvény magyarok számára két megalázó passzusát: meg kell változtatni azt, hogy a nyolcadikos, a tizenegy- és tizenkettedikes magyar diákok Románia földrajzát és történelmét román nyelven tanulják. Továbbá biztosítani kell, hogy a középiskolában is, a közoktatás minden szintjén a magyar anyanyelvű diákok részére a román nyelvet a magyarok számára kidolgozott sajátos tantervek és tankönyvek alapján tanítsák. Ugyancsak javasolta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja dolgozza ki a törvénytervezetet, ami alapján a magyar óvodákban, illetve iskolákban oktató tanítók és óvónők bérezése tükrözze azokat a heti többletórákat, amikor a magyar nyelv oktatása mellett az állam nyelvét is oktatják. /Bágyi Bencze Jakab: A magyar diákok jogait követeli Asztalos. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./

Választási szövetséget köt a Román Humanista Párt (RHP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP). A humanisták 20 képviselői és 10 szenátori mandátumot kapnak, (többet, mint amennyit a másik "udvarló", a liberális és demokrata pártszövetség ajánlott) ugyanakkor lehetőségük lesz önálló frakciót is alakítani. Négy évvel ezelőtt a humanisták szintén a szociáldemokratáknak – az akkori Román Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) – a "hátán" jutottak be a parlamentbe. Adrian Nastase kormányfő üdvözölte az RHP országos vezetőségének döntését. /SZDP–RHP választási szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei szervezete párbeszédre hívja az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit, hogy megismerje a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos kérés részleteit. – Az RMDSZ Alsó-Háromszéki szervezete is párbeszédre hívta az MPSZ vezetőit, hogy vitassák meg az előválasztások megszervezését. /Érdekli az NLP-t az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A Tisza magyar szakaszán a vizsgálatok nem mutatták ki a folyóba került romániai nehézfém-szennyeződést, a vett vízmintákban a nehézfém tartalma eddig – a megengedett határérték alatt volt jelentette ki a magyarországi Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség. /Újabb nehézfém-szennyeződés a Tiszán? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Együttműködési intézkedési terv készül Románia európai integrációjának elősegítésére – mondta Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár szept. 6-án azt követően, hogy Aradon Alexandru Farcas román európai integrációs miniszterrel tárgyalt. A dokumentumot várhatóan októberben Bukarestben írják alá.. /Román–magyar együttműködési terv. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Toró T. Tibor képviselő elmondta, hogy Szilágyi Zsolt független képviselővel számos olyan törvénymódosító javaslattal álltak elő, amely a romániai nemzetiségek számára a választást is lehetővé tenné, nemcsak a szavazást. Az arányos parlamenti képviselet elvét követve azt akarták elérni, hogy minden nemzetiségnek a számarányától függően járjon a törvényhozásban hely. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a törvény által előírt 70 ezres képviseleti küszöböt két nemzetiségi közösség – a magyaroké és a romáké – lépi túl. A magyaroknak így a román parlamentben 21 képviselői és kilenc szenátori, a romáknak nyolc képviselői és négy szenátori hely jutna. A többi történelmi kisebbségnek hivatalból járna az egy-egy hely. Ez javaslatuk lényege.      Ennek ellenére a nemzetiségi szervezeteknek tizenöt megyéből és Bukarestből 35 ezer támogatói aláírást kell hogy összeszedniük, annak ellenére, hogy az Európai Parlament néppárti frakciójának bizottsága éppen Romániában jár a helyhatósági választásokon történt szabálytalanságokat nemzetközi mércével felleltározni.  A független jelölt parlamentbe jutását országos öt százaléknyi küszöbhöz kötötték. Ez elméletileg csak Bukarestben lehetséges. /Román Győző: Beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 7./

Tempfli József püspök Magyarország nemzeti ünnepén megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét. Pesten is elmondta, nem magának könyveli el a magyar állami kitüntetést. Kitüntetés jár munkatársainak, papjaimnak, híveinek. A püspök hangsúlyozta, hogy kivétel nélkül mindenkivel szóba áll. Hétvégén mindenkinek szabadnapot ad. Szombaton és vasárnap reggel 7 órakor lesepri a járdát. Az anyaországi egyházzal a kapcsolatot a minden második évben Leányfalun tartott püspöki lelkigyakorlat szolgálja, vagy ha bármilyen könyvet adnak ki, beleértve liturgikus és misekönyveket is, annyit nyomtatnak, hogy a határon túliaknak is jusson. Segítenek a papképzésben is. Tempfli József nemrég a Vatikánban járt. A Szentatya a kihallgatáson azt mondta, a csángó kérdést ismerem, mondd a következőt. /Lokodi Imre: Aranyos emberek. Tempfli József püspöknél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

A Hargita megyei első, második, illetve kilencedik osztályos magyar diákok számára megrendelt mintegy 80 ezer tankönyv közül csupán ennek 15–20 százaléka érkezett meg az iskolákba – jelentette be Mihály Géza, a Hargita megyei tanfelügyelőség szaktanfelügyelője. A minisztérium ugyanis nem rendelte meg a tankönyvek magyar nyelvre való fordítását. Így a könyvek leghamarabb az év vége előtti hetekben érkeznek meg az iskolákba, addig a diákok a tavalyi tankönyvekből tanulnak majd. Hargita megyében a harmadik és a negyedik osztályosok is régi, öt-hatéves tankönyvekből tanulnak, ugyanis a tavaly decemberben megrendelt új kiadványok nem érkeztek meg. /Lepedus Péter: Nyolcvanezer tankönyv hiányzik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Eddig úgy volt, hogy a minisztérium nem engedélyezi a posztliceális asszisztensképzést, de most változás történt. Szept. 15-én újabb 25 fős évfolyam kezdheti el hároméves anyanyelvű tanulmányait a marosvásárhelyi Református Egészségügyi Posztliceális Iskolában. Az iskola új szakigazgatója, Ábrám Zoltán közölte, az alacsony órabér miatt rendkívül nehéz a régi tanárokat pótolni. /Szucher Ervin: Mégis indul magyar asszisztensképzés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

A megye román civil szervezetei és a Kovászna–Hargita megyei ortodox püspökség Szárazajtán szept. 4-én katonai tiszteletadással újratemetett tizenkét román és egy német katonát. Horia Grama, a megye prefektusa beszédében kifejtette, hogy nem a régi sebekben kívánnak vájkálni, hanem a normalitás jegyében, a keresztény szokásrend szerint megadni a végtisztességet az elesetteknek.  Az eseményről beszámoló riportban az olvasható, hogy az említett katonákat a 1944. szeptemberében a magyar szárazajtaiak foglyul ejtették, megkínozták és meggyilkolták. A román áldozatok számát soha nem állapították meg pontosan, ,,lehet, tizenhárman voltak, lehet, százan”. Néhány napra rá – áll a cikkben – , szept. 26-án a román hadsereg egy hadteste megtorlásként – felületes kivizsgálás után – kivégzett tizenegy szárazajtai magyart.  Ez hazugság, a visszavonuló román sereg katonáit nem a szárazajtaiak gyilkolták meg, hanem harcban estek el, továbbá a tizenegy magyar kivégzését nem a román hadsereg követte el, hanem a Maniu-gárdisták. A történelemhamisítás tehát ma is folytatódik. /(s): Történelemhamisítás újratemetéssel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./

A kolozsvári Unitárius Kollégium 1993-ban indulhatott újra, jelenleg János Zsigmond erdélyi fejedelem nevét viseli. Popa Márta igazgatónő elmondta, hogy az állam által engedélyezett teológiai líceumokat az ortodox teológia mintájára képzelték el, ami középfokú papi képzést jelent. Ez teljesen ellenkezik a történelmi egyházak által működtetett iskolák elképzelésével. Nem papokat nevelnek, hanem ugyanúgy, mint a világi iskolában, általános műveltséget nyújtanak a diákoknak, ugyanazokat a tantárgyakat tanítják. Mindezek mellett súlyt fektetnek a valláserkölcsi nevelésre. Idén sikerült elérni, hogy az állami és a magánoktatás mellett megszavazták a felekezeti oktatást is. Mióta reáloktatás van a kollégiumban, a diákok száma megnőtt, az oktatás minősége is javult. Az elemi osztálynak olyan sikere volt, hogy a második évben két első osztályt kellett indítaniuk Jelenleg 90 diák lakik bentlakásban. A szórványból is jönnek diákok. Amerikai segítséggel megoldották, hogy valamennyi bentlakó diák ittléte ingyenes. Felekezetre való tekintet nélkül várják a diákokat.   /Szentes Szidónia: Egész nap az iskolában élünk. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 7./

Hetedik alkalommal tartottak falunapokat Szilágykrasznán, többek között a helyi Cserey Farkas Társaság és a Krasznai Magyar Fiatalok Klubja szervezésével. Ökumenikus istentisztelet után több művelődési és sportesemény várta az érdeklődőket. A meghívottak kézhez kapták a Krasznát bemutató színes, gazdagon illusztrált, román, magyar, angol, német nyelvű kiadványt. A Kovács András vezényelte rétyi fúvószenekar szolgált zenével. Kraszna főutcáján huszárok vonultak, majd néptáncosok, népzenészek. Tárlaton mutatkozott be az Ipp Art művészcsoport. Sikeres volt a VII. Krasznai Nemzetiségi Néptánctalálkozó. Szeptember 5-én, vasárnap felavatták Petőfi Sándor bronz mellszobrát, a kolozsvári Lőrincz Lehel képzőművész alkotását a művelődési ház előtti közkertben. Az eseményen Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Ludányi Horváth Attila, a magyar főkonzulátus tanácsosa is megjelent. Lőrincz Lehel márványból készült Báthory István-szobra Szilágysomlyón, Ady Endre fekete gránit mellszobra pedig Szilágylompérton áll. Markó Béla rámutatott, az elmúlt másfél évtizedben sok valós és jelképes alapkövet tettek le. A krasznai Petőfi-szobor legyen tanúság, mondta, miszerint érdemes bizakodni. /Fejér László: Krasznai Napok. Petőfinek állítottak emléket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Böszörményi Zoltán költő, milliárdos-mecénás 1984-ben emigrált Kanadába, majd keményen dolgozva, a fél világot bejárva, üzleti tranzakciókkal alapozta meg vagyonát. Erkölcsi kötelességének érezte, hogy jelentős vagyonát megossza erdélyi honfitársaival, úgy, hogy létrehozta Aradon a Jelen Ház kulturális központot. Böszörményi Zoltán összegezte életútját. Aradon érettségizett, egyetemre majd csak Torontóban járt, 35 évesen, a York egyetem filozófia karán szerzett diplomát. Elmenetele előtt két verskötete jelent meg otthon, az Örvényszárnyon és a Címjavaslatok. Kötete miatt megvádolták nacionalizmussal, irredentizmussal. Ilyen körülmények között szökött el az országból. A kilencvenes évek elején Böszörményi megvett egy fényforrást gyártó gyárat Romániában. A gyár felfutott, tavaly, amikor eladta a részvényeit, 100 millió eurós forgalmat bonyolított le. Úgy érezte, ha a Jóisten jelentős vagyonhoz juttatta, akkor erkölcsi kötelessége vagyona egy részét visszajuttatni társainak. Aradon fölépített egy kultúrotthont, amely felszerelésekkel együtt két és fél millió dollárba került. Ez a Jelen Ház helyet ad a Jelen Könyvek könyvkiadójának, az Irodalmi Jelen szerkesztőségének és a Nyugati Jelen régiós napilapnak, amely Arad, Hunyad, Krassó- Szörény, Fejér és Temes megyékben jelenik meg. „Úgy éreztem, hogy ezekben a megyékben nemzetszolgálatot kell teljesítenem, a szórványmagyarság asztalára téve naponta ezt a lapot” – vallotta. Az Irodalmi Jelen negyedik éve jelenik meg, s tízezres példányszámával, 4980 előfizetőjével a legnagyobb példányszámú magyar irodalmi lapok közé tartozik. A Jelen Ház még helyet ad egy színháznak is. Megpróbálta az aradi magyar színház újraélesztését is, de nem sikerült állandó színész-társulatot létrehoznia, ezért pillanatnyilag befogadó színházként működnek. Jelenleg veszteség nélkül dolgozik a Nyugati Jelen napilap és a Jelen Ház. Böszörményi Zoltán Aranyvillamos – első szakasz c. munkája 1999-ben, az Aranyvillamos – második szakasz 2001-ben jelent meg a pécsi Jelenkor Kiadónál, s 2004-ben látott napvilágot Kalligram-kiadásban az Aranyvillamos – harmadik szakasz. /Gál Éva Emese: Az aranyvillamos szakaszai. „Ezekben a megyékben nemzetszolgálatot kell teljesítenem". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

A magyar nyelvet fakultatív nyelvként tanuló gyermekek számára második alkalommal szervezett háromnapos programot az RMDSZ oktatási munkacsoportja Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban. Felhívásukra 30 gyermek jelentkezett a megye olyan helységeiből, ahol nem folyik magyar nyelven oktatás. Búziásfürdőről, Csenéről, Facsádról, Gyérről és Rékásról érkeztek gyermekek. A rendezvény, amelynek anyagi alapját a Szórvány Alapítvány, Toró Tibor parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ, a Defon Kft. és a Bartók Béla Líceum biztosították, jó alkalom volt a pislákoló magyarságtudat ébresztésére. /(Szekernyés): II. Anyanyelvi tábor a Bartók Béla Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

Szept. 6-án háromnapos tanácskozásra gyűltek össze a katolikus pedagógusok a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Gimnáziumban. Kiscsoportos beszélgetésen ismerkedtek a szaktanárok, és vitatták meg a vallásos felfogás interdiszciplináris érvényesítését. /Katolikus Pedagógusok Fóruma. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

A Keresztúr Kistérségi Szövetség vezetősége tavaly eldöntötte: ezentúl minden év szeptember első hétvégéjén megrendezik a Keresztúri Kistérségi Napokat, melyet idén szept. 3–5-e között tartottak meg Székelykeresztúron. A rendezvénysorozat az új sportcsarnok ünnepélyes átadásával kezdődött. A Molnár István Múzeumban Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte az ünnepi önkormányzati ülésen megjelent vendégeket. Megnyitották a múzeumban a Bem-kiállítást. A városközpontban kézműveskiállítás, a magánvállalkozók székházában pedig népművészeti tárlat nyílt. A katolikus templomban ünnepélyesen átadták az új toronyórát, amelyet Jakubinyi érsek szentelt fel. A fúvószenekar koncertjét a Pipacsok Néptáncegyüttes szervezte nagy sikerű Nemzetközi Néptáncgála követte. A rendezvényen fellépett a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes és a Nagyváradi Filharmónia Magyar Néptáncegyüttese is. Andrási Erika kistérségi menedzser vezetésével kerekasztal-értekezletet rendeztek a kistérség fiatalságának jelenéről és jövőjéről. Az ünnepi műsorban gazdag volt, este Vikidál Gyula koncertje következett. /László Miklós: Befejeződtek a Keresztúri Kistérségi Napok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./

Az áprilistól a Székelykeresztúrhoz tartozó Betfalván Tompa László nevét vette fel az iskola. Benyovszki Lajos polgármester leleplezte a névadó táblát. Az ünnepség az iskolások és betfalvi fiatalok ünnepi műsorával zárult. /L. M.: Kiszabadítva a névtelenség rabságából. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./

Szept. 5-én, vasárnap Agyagfalván megtartották a hagyományos fúvóstalálkozót, valamint átadták a helyi fúvószenekarnak az új próbatermet. A találkozón a helyiek mellett Kápolnás és Fehéregyháza együttesei is felléptek. /Fekete B. Zoltán: Fúvóstalálkozó és próbaterem-avató. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./

Jére Ágoston műszaki igazgató távozását követeli az székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata. Jére több ízben is ellehetetlenítette a színpadi produkciós munkát. Ennek a helyzetnek véget kell vetni, szögezte le Szabó K. István művészeti vezető. /Zilahi Imre: Elmaradhat Figaro házassága? = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Nagyteremiben szept. 5-én, vasárnap tartották a falu napját, hazavárták az elköltözötteket. Felújították a száz éves kis református templomot. A mintegy 150 egybegyűltnek Ötvös József esperes hirdette az igét. A település első írásos említése 1263-ból származik, a faluban levő romos kastély XVI. századi. A valamikori népes református közösség jelenleg száz tagot számlál, s évenként 4-5 lélekkel apad. /Simon Virág: Száz év – száz lélek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

Erdőszentgyörgyön évtizedek óta gazdag hagyománya van az amatőr színjátszásnak. Az 1991 óta működő Bodor Péter Egyesület színjátszó csoportja tavasszal a magyarországi Celldömölkön a műkedvelő színjátszók fesztiválján ezüst minősítést kapott. Kovrig Magdolna irodalomtanár, az egyesület alelnöke (az erdőszentgyörgyi kulturális élet fáradhatatlan szervezője) elmondta, hogy a kulturális élet legkülönbözőbb területein kívánnak szerepet vállalni. Mint minden évben, ez alkalommal is novemberben rendezik a műkedvelő színjátszók találkozóját, amelynek tizenkét éves hagyománya van. A Bodor Péter Egyesület hangsúlyt fektet fontos évfordulók megünneplésére, megemlékezésekre, könyvbemutatókat is szerveznek. A tervek közt szerepel a táncház beindítása. /-demeter-: Megújuló színjátszás Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

Marosvásárhelyen Kerekes Péter Pál fotóművész, természetfotós felvételeiből nyílt kiállítás. A Hangulatok címet választotta a fotós újabb egyéni tárlatának. /-vagy-: Kerekes Péter Pál hangulatai. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

Ion Iliescu államfő három napra Nagy-Britanniába látogat, ahol 2007-es EU-csatlakozásáról, illetve az iraki brit-román katonai együttműködésről tárgyal. Az elnök részt vesz a Románia által Nagy-Britanniától vásárolt két hajó egyikének, a Ferdinánd királynak az átadásán. Az eddig a brit haditengerészet által használt hajók kompatibilisek a NATO hadihajóival és katonai rendszereivel. /Ion Iliescu Nagy–Britanniába látogat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./