A múlt héten a Kis-Küküllő Térségi Társuláshoz csatlakozott hat község polgármesterei Erdőszentgyörgyön találkoztak Borbély László, dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselőkkel, Lokodi Edittel, a Maros Megyei Tanács elnökével. A találkozón polgármesterek ismertették azokat a gondokat, amelyeket sürgősen meg kellene oldani. Erdőszentgyörgyön nem sikerült mostanig megjavítani Bözöd, ill. a Bözödi-tó felé az utat. /(kilyén): Felleltározták a Kis- Küküllő menti gondokat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

Az erdélyi Alsórákos és a budapesti Zugló hasonnevű városrészét például egy véletlen hozta közel egymáshoz. A 3000 lelket számláló Alsórákoson még a román anyanyelvű emberek is magyarul beszélnek. A falu határában működő bányák egyre kevesebb munkahelyet biztosítanak a falubelieknek. Önerőből egyetlen erdélyi falu sem tud felemelkedni – szögezte le Gáspár Tamás, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa, aki 1990-től szinte napjainkig a Brassó megyei falucska polgármestere volt. Korábban 450 embert foglalkoztattak a bányák, mára azonban mindössze 35 főt. A munka nélkül maradt emberek kénytelenek voltak a mezőgazdaság felé fordulni. Azonban fejlesztés, gépesítés nélkül ebből nem lehet hasznot hajtani. Alsórákos Zugló legnagyobb kiterjedésű városrésze. A két település hamarosan testvérvárosi kapcsolatot kötött egymással. Évek óta rendszeressé vált a két település diákjainak a csereüdültetése is. /Riersch Tamás: Alsórákosi találkozások. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

Tasnádszántón 157, Érszodorón 44, Érhatvanban 3 református él. Nagy Róbert András Tasnádszántó szórványgyülekezetben lelkész. Az 1900–as évek elején épült parókia rászorul a felújításra. Alsó tagozatos református gyermek mindössze 10 van Tasnádszántón, és hatodik osztálytól 18 éves életkorig egyetlenegy fiatal sincs a kiöregedőben lévő egyházközségben. Nagy Róbert András beszolgál Érszodoróba és Érhatvanba is. Érhatvanban más felekezetűek is eljárnak az igehirdetésre, sőt olyanok is, akik magyarul már egy szót sem értenek. A fiatal lelkész elégedett a sorsával, és bárhogyan alakul is pályája, bele fog törődni: ott fogja Isten igéjét hirdetni, ahol szükség lesz rá. /Fodor István: Kisgyülekezetek, szórvány–gondok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 19./

Somosd Nyárád menti falu református gyülekezete immár negyedik alkalommal adott otthont az egyházzenei tábornak. Az egyhetes táborban a helybeli és meghívott zenekedvelő gyerekek, ifjak vettek részt, olyanok, akik már jártasak a furulyázásban. Botos Csaba református lelkész és Erzsébet tiszteletes asszony minden évben gondoskodik az otthonos hangulatról. A zeneoktatást Gáspár Attila vállalta. A zilahi zenetanárnak nemrégiben a kolozsvári Ábel Kiadónál Mint a rozmaring a jó földben címmel jelent meg 270 magyar népdalt tartalmazó kötete. /(mezey): Ismét muzsikaszótól volt hangos Somosd. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

Élményekkel telten tértek haza mezősámsondi táborozásukból a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Gyermekotthon kis árvái. Táborozásukat segítette Tulit Viktória, a Romániai Máltai Segélyszolgálat marosvásárhelyi munkapontjának vezetője. /Járay: Sámsondon táboroztak a gyermekek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

A szerbiai kormányt a tehetetlenség jellemzi, a belgrádi belügyminisztérium pedig lehetetlenségével tűnik ki a vajdasági magyarokkal szembeni atrocitások kérdésében – jelentette ki Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke aug. 18-án Budapesten, újságíróknak. "Elvárjuk és követeljük a szerbiai kormánytól, hogy mindent tegyen meg a magyarellenes incidensek tetteseinek kézre kerítése és méltó megbüntetése érdekében" – mondta Egeresi Sándor, miután Németh Zsolttal (Fidesz), a magyar parlament külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést. Németh Zsolt továbbra is aggasztónak nevezte a "megfélemlítési kampányt", emellett kétoldalú és a nemzetközi diplomáciai színtéren egyaránt egyértelmű és határozott fellépést sürgetett az atrocitások megfékezéséért. A Fidesz európai parlamenti képviselői napirendre tűzik a kérdést az EP-ben, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé pedig egy közös MSZP-Fidesz indítványt adtak be – tette hozzá. Egeresi Sándor közölte: nem véletlen, hogy a magyarokat támadó tetteseket nem találják meg. /A VMSZ a szerb kormányt bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

Szabó Vilmos politikai államtitkár kijelentette: ezeréves vágya vált valóra a magyarságnak, amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott. A Kárpát-medencében élő magyarság újraegyesítése a határok megváltoztatása nélkül az EU keretei között már részben megvalósult, s remény van e folyamat folytatására – mondotta. /Szent István-nap – a Kárpát-medence magyarságának ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Medgyessy Péter miniszterelnök aug. 19-én felajánlotta lemondását, miután a koalíciós pártok vezetőivel egyeztetett Budapesten. Medgyessy aug. 18-án bejelentette kormánya átalakítását. Közölte: meneszti az SZDSZ által jelölt Csillag István gazdasági minisztert. Ezt a szabad demokraták elutasították. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök kifejtette, pártja világossá tette: nincs kellő bizalom a miniszterelnökkel szemben. A miniszterelnök a kialakult helyzetért az SZDSZ egyes politikusait tette felelőssé. – Vagy ma estig az SZDSZ megerősíti a miniszterelnök iránti bizalmat, vagy augusztus 26-ig megteremtik a feltételeit új miniszterelnök választásának. Ha erre nem kapok biztosítékot, augusztus 27-én reggel a köztársasági elnöknek írásban személyesen benyújtom a lemondásomat – szögezte le. Az MSZP országos elnöksége aug. 19-én új kormányfő jelölése mellett döntött. Kiszivárgott hírek szerint a jelölt Kiss Péter jelenlegi kancelláriaminiszter. Kovács László MSZP-elnök közölte: a jelölt személyéről, a koalíciós partnerrel való egyeztetés után, augusztus 26-án tájékoztatják az országgyűlés elnökét, a parlament szeptember 6-án dönthet konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal az új miniszterelnökről. – Az MSZP országos elnöksége sajnálattal és megértéssel vette tudomásul, hogy Medgyessy Péter az SZDSZ bizalmának hiánya miatt nem kívánja tovább vállalni a miniszterelnökséget – mondta a szocialista pártelnök. /Kiss Péter lehet az új magyar kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Románia lakossága 2050-ig 15,7 millióra csökkenhet – állapították meg amerikai szociológusok. A 27 százalékos csökkenés Kelet-Európában az egyik leglátványosabb fogyási számarányok közé tartozik, Romániát csupán a szomszédos Moldovai Köztársaság szárnyalja túl ebben. Az erdélyi magyarság körében tapasztalt fogyás Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint a következő évtizedekben fokozódhat, annyira, hogy ötven év múlva mindössze 700 ezer főt számlál majd az erdélyi magyar közösség. Az erdélyi magyarok évente 20 ezerrel lesznek kevesebben, ezt elsősorban a születések és elhalálozások kedvezőtlen egyenlege, valamint a migráció idézi elő, fele-fele arányban. /Borbély Tamás: Radikálisan módosul a világ népességtérképe. Bekövetkezik az erdélyi apokalipszis? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazást nem lehet kiírni a Székely Nemzeti Tanács által említett törvény alapján. Az SZNT a 2000/3-as törvényre hivatkozott amikor a Kovászna, illetve a Hargita megyei tanácshoz benyújtott kérésében, amelyben népszavazást indítványoz autonómia-ügyben. "Van viszont egy másik törvény, amely a fejlesztési régiók működését szabályozza, ez lehetőséget teremt arra, hogy a megyék döntsenek fejlesztési régiók létrehozásáról", vélekedett a tanácselnök. Horia Grama Kovászna megyei prefektus szerint az SZNT kezdeményezése törvénytelen. "Egy ilyen népszavazás megszervezésének semmiféle törvényes alapja nincs, de meglátjuk, milyen álláspontra helyezkedik a megyei tanács", mondta. A prefektus szerint "az etnikai alapú autonómia elfogadhatatlan és nincs összhangban az EU előírásaival". /Törvénytelen az SZNT népszavazás-kezdeményzése? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Márton Árpád képviselő, háromszéki MKT-elnök egyetért az SZNT azon ajánlatával, hogy közös előválasztásokat szervezzen az RMDSZ-szel. Megjegyezte azonban: a megválasztott jelöltek valamennyien az RMDSZ képviselői, illetve szenátori listáján kell hogy induljanak. SZNT–RMDSZ választási szövetség bejegyzéséről már csak azért sem lehet szó, mert akkor a parlamenti bejutási küszöb 8 százalékra emelkedik. Hasonlóan nyilatkozott július végén Puskás Bálint Hargita megyei szenátor is. Korábban Markó Béla szövetségi elnök elutasított minden közreműködésre vonatkozó ajánlatot. /Közös előválasztások? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Az RMDSZ számára a következő négy év egyik kiemelten fontos célkitűzése a kulturális autonómia megteremtése. Erre jogi keretet a kisebbségi törvény adhat, amelynek elfogadását a következő törvényhozástól reméli az RMDSZ – jelentették ki az RMDSZ programtervezetének kidolgozói. Kisebbségi törvénynek az elmúlt 14 évben nem kevesebb mint 9 tervezetét nyújtották be a parlamentben, ezek közül a törvényhozás mindeddig egyet sem tűzött napirendre. Az RMDSZ az 1993-ban megfogalmazott tervezet aktualizált változatát tervezi a következő parlamenti ciklusban benyújtani. A jogszabály a tervek szerint kiegészülne a kulturális autonómia intézményeivel. A legvitatottabb kérdés a területi autonómia kérdése. Kötő kifejtette, ezt adminisztratív területi önkormányzatként értelmezik. /RMDSZ-autonómiakoncepciók, az elmélettől a gyakorlatig. Alkotmánymódosítást is feltételez az elképzelések megvalósítása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1989 óta kilenc kisebbségi törvényjavaslat-kezdeményezés született Romániában, de ezeket vagy nem támogatta mindegyik nemzeti kisebbség, vagy nem tűzte napirendjére a parlament. Az egyik legkorábbit éppen az RMDSZ honatyái nyújtották be Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről néven 1993-ban a képviselőházban, de azt soha nem tárgyalták. Ezt megelőzően, 1991-ben, az alkotmány-előkészítés szakaszában Szőcs Géza, az RMDSZ akkori főtitkára is benyújtott önálló indítványként a szenátusba egy törvénytervezetet, amely a nemzeti, etnikai és nyelvi közösségekhez tartozó személyek jogainak az alaptörvénybe foglalására tesz javaslatot, és amit szintén nem méltattak vitára. Az elmúlt közel másfél évtizedben tervezettel állt elő a Német Demokrata Fórum, a Polgári Szövetség Pártja, a Kisebbségi Tanács (kettőt: 1993-ban, majd a demokratikus kormánnyal közösen 1996-ban). 1998-ban – azt követően, hogy a kormány 1997-ben létrehozta a Kisebbségvédelmi Főosztályt – szakértők kezdték el más országok kisebbségi törvényeit elemezni, hogy megalkossák utána a hazait is. A Kisebbségvédelmi Hivatal (a korábbi Főosztály) vezetője, Markó Attila helyettes államtitkár kifejtette, véleménye szerint nincs szükség parlamenti ellenőrzés alatt álló Nemzeti Kisebbségi Hatóságra, hiszen az átfedné a kormány fennhatósága alatt működő hivatal munkáját. Szükség van viszont kisebbségi törvényre. /B. Á. – Sz. K.: Tizennégy év alatt kilenc kisebbségi törvényjavaslat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke azt nyilatkozta, hogy a Kovászna megyei kérést már benyújtották a megyei tanácshoz. Az alelnök szerint hasonló kérést nyújtottak be Hargita megyében is, Maros megyében pedig két verziót elemeznek, mivel a történelmi Marosszék határai nem azonosak a jelenlegi Maros megye határaival. /(b): Székely autonómia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./

Brassai Zsombor cikkének /Földcsuszamlás avagy banánhéj, Krónika, aug. 13./ végén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökének nevezte magát. Brassai Zsombor azonban nem elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének, hanem a Maros megyei szervezet dr. Kelemen Atilla által kinevezett ügyvezető elnöke. Fizetett alkalmazott, munkáltatója Kelemen Atilla. Az írás így a munkaadó előtt tett tiszteletkör. Az RMDSZ valójában nem Kelemen Atillának köszönheti a 13-12 arányú fölényét a helyi tanácsban, hanem Doru Opriscannak, aki független tanácsosként jóval több szavazatot szerzett a szükségesnél és a román választási törvény értelmében, a töredékszavazatok visszaosztásánál, az RMDSZ-nek is jutottak román voksok. A marosvásárhelyi kudarcot nem lehet a demográfiai helyzettel magyarázni, mivel a választójoggal rendelkező korcsoportban Marosvásárhelyen a magyarság még mindig 53 százalékot képvisel, csak a teljes népesség szintjén csökkent le aránya a népszámlálás adatai szerint 47,5 százalékra. Román elemzők szerint a magyarság 20 százaléka szavazott Dorin Floreára, s ezért nyerhetett már az első fordulóban. Floreát 48 556-on, Kelement mindössze 34 625-en választották. Fel kellene tenni a kérdést, hány magyar szavazót riasztottak dr. Kelemen Atillának a kampány idején tett Tőkés Lászlót támadó vagy az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetséget) hídon dübörgő egérnek nevező nyilatkozatai. Azt is meg kellene kérdezni, miért zárkózott el az RMDSZ a marosvásárhelyi előválasztások megrendezésétől? Markó Béla, az RMDSZ 1993-ban megválasztott szövetségi elnöke örömmel nyugtázta már az 1996-os helyhatósági választásokon: „Az RMDSZ országos eredményei összességükben felülmúlták az 1992-es szintet, ami a lakosság változatlan bizalmát tükrözi.” (RMDSZ Tájékoztató, 1996. június 5.) Majd 2000-ben ismét az urnák elé járultak, és Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában így értékelt: „Az RMDSZ Erdély-szerte jobban szerepelt a mostani helyhatósági választáson, mint 1996-ban.” (Népújság, 2000. június 20.) Végül a 2004-es értékelés, Markó Béla szavaival: „A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ jobb eredménnyel került ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 17.) A második forduló eredményeinek ismeretében már azt is kijelentette: „A mi értelmezésünkben pedig ez egyfajta bizalmi szavazás is volt, és ily módon megerősített bizalommal, sokkal optimistábban nézhetünk az őszi parlamenti választások elé.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 22.) Összefoglalva: az RMDSZ elnökének meglátása szerint a romániai magyarságnak az RMDSZ iránti bizalma 1992-től folyamatosan és rendíthetetlenül növekedett, és nincs ok attól tartani, hogy ez a töretlen felfelé ívelés a jövőben változna. Izsák Balázs az RMDSZ-re leadott szavazatokat táblázatba foglalta. A számok az RMDSZ szavazóbázisának folyamatos sorvadását mutatják. Az RMDSZ-vezetés 8 éve nem meri a nyilvánosság előtt vállalni a kapott szavazatok számának értékelését. Hogyan növekedhetett a megszerzett polgármesteri székek száma? A kérdésre a választ, a 2000 után önállóvá lett községeknél kell keresni. 2000-ben 2957 polgármestert választottak Romániában, míg 2004-ben 3137-et. 2000 óta lett önálló község Csedreg, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Egri, Kálmánd, Kibéd, Koltó, Kökényesd, csak egynéhány a 22 új községből, amelyek az RMDSZ-nek a győzedelmes pluszokat hozták. Ugyanakkor hiba egy kategóriába sorolni egy nagyváros és egy kis település polgármesteri székét. Marosvásárhelyen 2000-ben a polgármester-választást eldöntő, második fordulóban 94 034-en vettek részt a választási névjegyzéken szereplő 137 642-ből. 2004-ben pedig 86 875-en a 133 667-ből. Dorin Florea pedig körülbelül 1000 szavazattal kapott többet, mint 2000-ben. A magyarság tömeges távolmaradása kimutatható. /Izsák Balázs: Mitől hiteles egy közösség? = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

A kettős állampolgárság ügyét megvitatják a Magyar Állandó Értekezlet szeptemberi konferenciáján – nyilatkozta Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, reagálva a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére. Borbély kifejtette: a kezdeményezők 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze, és ez ügyben népszavazás szervezését kérték az Országgyűléstől. A kérdés azonban megosztja a véleményeket, ugyanis félő, hogy a kettős állampolgárság elnyerése tömeges emigrációhoz vezet. A vízumköteles Szerbiában más a jelentősége – vélekedett Borbély –, mint Romániában, ahonnan vízum nélkül utazhatnak Magyarországra. /A kettős állampolgárság ügye a MÁÉRT napirendjén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Erdélyi résztvevői is vannak a 18. Mesterségek Ünnepének Budán. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetséget képviselő székelyvarsági Kovács Anna és a székelyudvarhelyi Kilyén Irma első ízben van jelen a budai népművészeti vásáron. Kovács Attila udvarhelyi fafaragó elmondta: a tavalyi kezdés után idén már alig győz eleget tenni a sok megrendelésnek. Szegedi János és Sallai János Székről elsősorban parasztedényeket és régiségeket kínál. A vásáron a dévai Szent Ferenc Alapítvány a gyermekotthonnak gyűjt adományokat. A Vajdasági Magyar Folklórközpont is képviselteti magát. /Kézművesvásár Budán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Aug. 18-án kezdődött Zetelakán az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) szervezésében nyaranta sorra kerülő irodalmi tábor. A megnyitón Fodor Sándor, az írószervezet nemrég leköszönt, illetve Sántha Attila, az E-MIL jelenlegi elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Sántha beszámolt az E-MIL rendezvényeiről is. Pomogáts Béla irodalomtörténész vitaindító előadásában a magyar irodalmi-kulturális folyóiratokról beszélt. A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat estjén az 1997-ben indult folyóiratot Ferenczes István főszerkesztő, Fekete Vince és Molnár Vilmos rovatvezetők, valamint Lövétei Lázár László szerkesztőségi titkár képviselték. A jelenleg 1600 példányban megjelenő, 800 előfizetővel rendelkező folyóirat nagy hangsúlyt fektet szépirodalmi alkotásokra, valamint az oral history (elbeszélt történelem) műfajához tartozó, főként 20. századi vonatkozású szövegekre. /Szonda Szabolcs: Megkezdődött az E-MIL irodalmi tábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

A gyergyószentmiklósi Objektív Televízió adását, az audiovizuális törvény előírásait megszegve, a TVS Holding olyan magas frekvenciájú sávra helyezte, hogy a város tévénézőinek csak 20%-a foghatja készülékén. A képviselőház visszaéléseket kivizsgáló bizottsága meghallgatásra hívta Bukarestbe Csata Orsolyát, az Objektív Televízió igazgatónőjét. A meghallgatáson jelen volt Gáspárik Attila az Audiovizuális Tanács részéről. Ezen a meghallgatáson Zamfirescu ígéretet tett, hogy amennyiben az Objektív televízió 2500 aláírást mellékel a kéréshez, visszahelyezik a tévéadót egy mindenki által fogható sávra. Az Objektív televízió 4000 lakossági aláírást gyűjtött össze, de az illetékesek nem voltak hajlandóak átvenni az aláírásokat, hiába vitték Bukarestbe, Zamfirescu igazgatóhoz. Iktatni sem voltak hajlandók. Gyergyószentmiklósnak összesen 20 ezer lakója van, ami mintegy 5000 családból áll össze, tehát a 4000 aláírás a lakosság döntő többségét jelenti. A 90%-ban magyarlakta város lakossága fenti sérelmének orvoslása érdekében miért nem tesz az RMDSZ semmit (kivéve dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt, aki a lakosság kérelme mellé állt)? Vajon miért van a tanácsban Gáspárik Attila, miért nem tett semmit az Objektív Televíziót és Gyergyószentmiklós lakosságát ért diszkrimináció ellen? /Gál Éva Emese: Lesöpörhető-e az asztalról négyezer lakossági aláírás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Ugyanebben a számban Gáspárik Attila válaszolt. Elutasított minden kritikát, mondván, nem az Audiovizuális Tanács feladata a műsorrács meghatározása. Bármilyen beleszólás a kábelprogramok összetételébe a Tanács részéről cenzúrának minősül. /Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke: Tisztelt Romániai Magyar Szó! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20.

Az állami költségvetésből az idén is támogatják a hazai könyvkiadást, illetve kiadókat. Az elbírálás a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium keretében működő bizottságra hárult. A költségvetési keret 20,4 milliárd lejes támogatás nyújtását tette lehetővé, amelyből 711 könyv kiadása fog részesülni (kevesebb, mint a tavaly, amikor 876 cím szerepelt a névjegyzéken). Magyar művek, illetve hazai magyar kiadók is részesültek támogatásban: összesen 42 könyvre (a támogatottak mintegy 6%-a) részesültek 945 millió lejes támogatásban. Legtöbbet a kolozsvári Kriterion Kiadó kapott, 318 millió lejt, amelyből 236 millió lejt magyar nyelvű könyvek kiadására. /Hecser Zoltán: Állami költségvetési támogatás könyvkiadásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Szentegyházán készül az az életnagyságú Mária-szobor, melyet az amerikai kontinens Princeton nevű városának templomában szentelnek fel. Az egyetemi központ lelkes magyar gyülekezete – Gergely István tiszteletes közbenjárásával – Bodó Levente szobrászművészt bízta meg a szobor elkészítésével. Az említett városban az ott élő magyarok október 10-én ünneplik templomuk megépítésének 10. évfordulóját, s ebből az alkalomból kerül felavatásra a szobor is. – A múlt év végén kértek fel, hogy fából olyan szobrot faragjak, mely ősmagyar viseletben, mosolygó leányka-Máriát ábrázol – mondta a művész. /Kristó Tibor: Mária-szobor Amerikának. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Rajtunk áll, hogy az európai integráció valamennyiünk számára sikerrel járjon, s valamennyien nyertesei lehessünk – hangsúlyozta köszöntőjében Mádl Ferenc köztársasági elnök Budapesten, az Országházban, ahol államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adott át. A legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét az államfő Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjának, az MTA Történettudományi Intézet Igazgatójának és Frunda Györgynek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátorának adományozta. (Frunda nem szakította meg egyiptomi nyaralását, az elismerést később veszi át.) A kitüntetettek között van Mózes Árpád evangélikus püspök, aki a közel fél évszázados lelkészi szolgálatáért, kiemelkedő egyházszervező munkásságáért, valamint Tempfli József, római katolikus megyéspüspök, aki az erdélyi magyarság érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő egyházszervező munkássága elismeréseként kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (polgári tagozat). /Frundáé a legmagasabb magyar állami kitüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusai aug. 20-án tagadták, hogy kormányválság lenne, de valamennyien gyors megoldást sürgettek a kialakult helyzetre. Az MSZP bejelentette: Medgyessy Péter miniszterelnök helyett új jelöltet állít. Erre azért került sor, mert a kormányfő bejelentette kormányátalakítási tervét, ami magában foglalta Csillag István, az SZDSZ által állított gazdasági miniszter menesztését is. Ezt az SZDSZ elutasította, s kijelentette: a kormányfő iránt elfogyott a bizalma. A jelölt kilétéről az SZDSZ-szel való egyeztetés után, aug. 26-án tájékoztatják az Országgyűlés elnökét, s a parlament szeptember 6-án dönthet konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal az új miniszterelnökről. Mind Lendvai Ildikó /MSZP/, mind Horn Gábor /SZDSZ/ tagadta, hogy a két pártnak közös forgatókönyve lett volna Medgyessy Péter eltávolítására. /Nemzeti ünnep a kormányválság jegyében? MSZP–SZDSZ: Gyors megoldás kell! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Az MSZP, a nagyobbik kormánypárt csak magas labdára várt, hogy Medgyessyt lemossa a színről. Kapóra jött tehát az SZDSZ harciaskodása, amelyet az MSZP-vezér Kovács László a miniszterelnöknek folyamatosan ellentmondva igyekezett fűteni is kellőképpen. Medgyessy záros határidőt adott a minisztere menesztése miatt gáncsoskodó SZDSZ-nek, mi több, kilátásba helyezte lemondását. Kovács Lászlóék pedig mintha már hetek óta csak erre várnának, azonnal megköszönték Medgyessy munkáját. Elfogadták a miniszterelnök lemondását, amit az még be sem nyújtott. Az ellenzékiek egy épkézláb gondolatot nem tudtak összeszedni arra a várva várt napra, amikor Medgyessy megbukik. /Szüszer-Nagy Róbert: Ünnepi kirúgás. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács vizsgálatot indított azon oktatási minisztériumi rendelkezés nyomán, miszerint azok a tanárok, akikről kiderül, hogy homoszexuális hajlamaik vannak, nem taníthatnak. Alexandru Athanasiu oktatásügyi miniszter állítólagos kijelentése nagy vihart kavart. /Felháborodást keltett a homoszexuális tanárok kizárása. Athanasiu tagadja, hogy ilyesmit állított volna. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Aug. 20 alkalmából a magyar kulturális miniszter a közművelődés területén eltöltött több évtizedes tevékenységéért, a művészetek támogatásában, kiemelkedő események szervezésében elért eredményeiért Wlassics Gyula-díjat adományozott Zöld Lajos nyugalmazott újságírónak, a gyergyószárhegyi művésztelep megálmodójának és megvalósítójának. /Kitüntették Zöld Lajost. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Aug. 20-án Emil Boc polgármester a kolozsvári városházán fogadta a VI. Szent István-napi Néptánctalálkozón részt vevő tánccsoportok képviselőit, és ezzel hivatalosan is megnyitották a fesztivált. Ez is bizonyítja, hogy Kolozsváron lassan normalizálódik a helyzet, hiszen a már hatodik éve zajló Szent István-napi rendezvény történetében először fordul elő, hogy a városvezetés megteszi ezt a gesztust. Pillich László, a rendezvény főszervezője elmondta: rendkívül fontosnak tartja, hogy ezt a nemzetiségi és regionális kultúrákat egybegyűjtő néptáncfesztivált immár Kolozsvár polgármestere is támogatja. Pillich László bemutatta a tíz országból érkező tánccsoport jelenlévő képviselőit. A Heltai Alapítvány székhelyén szakmai beszélgetésre került sor Hagyomány és identitás címen. /Köllő Katalin: "Ha békeszerető leszel, királynak mondanak…" Szent István intelmeit Kolozsvár polgármestere is megszívleli. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Aug. 20-án a készdiszentléleki Perkőn népes zarándoksereg, számos egyházi méltóság jelenlétében tartották meg Szent István államalapító királyra emlékező hagyományos búcsút, amelyet a Duna Televízió közvetített. Berszán Lajos gyimesközéploki esperes Márton Áron püspök példájára hivatkozva hangoztatta az áldozatvállalás szükségességét, de a gyermekvállalás fontosságára is utalt. /Búcsú a Perkőn = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

Szent István királyhoz méltóan ünnepelt aug. 20-án Sepsiszentgyörgy lakossága. Pártoktól és érdekektől eltekintve együtt ünnepelt mindenki.   A város lakói a belvárosi Szent József-templom kertjében gyülekeztek, hogy részt vegyenek a Vargha Mihály képzőművész által készített Szent István-mellszobor leleplezésén. Garamvölgyi György, Zala megye közgyűlésének alelnöke anyaországi üzenetet tolmácsolt. /(józsa):   Sepsiszentgyörgy nagybetűs ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

Aug. 20-án az arad-belvárosi katolikus templomban Szent István királyra emlékeztek. Tampu Péter plébános megemlékezést olvasott fel Szent Istvánról. A Szentírásból az egyháztanácsosok mellett Gyurkócza Aranka és Tóthpál Béla evangélikus-lutheránus, valamint Józsa Ferenc református lelkész olvasott fel. /(b): Szent Istvánra emlékeztek Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./